1. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
partnerkapcsolatai
Fodor Péter
előadása
Szeged, 2013. szeptember 26.

2. „Az amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban,
hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell tanulni, hogy
felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy
megtanítson bennünket a jól elvégzett munka
örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson
arra, hogy szeressük amit csinálunk, és hogy segítsen
megtalálni azt amit szeretünk csinálni.”
Szent-Györgyi Albert: Egy biológus gondolatai
Az ismeretszerzés alapja az olvasás.
Hol tanuljunk olvasni, érteni? - Család, iskola.
Mi ebben a bibliotéka szerepe? - A lehetőség.

3. Olvasásfejlesztés Európában
Finnország: kiváló írási és olvasási kompetenciák.
PISA felmérés.
Olvasó Finnország.
Nagy-Britannia: Melyik könyvet válasszam?
Svédország: Vigyázat! Az olvasás függőséget okoz!
Mindenki unokái.
McDonald’s éttermi lánccal közösen
mesekönyv választás.
Norvégia: Kulturális iskolatáska.
Ausztria: Egész Ausztria olvas.
Találkozzunk a könyvtárban!
Németország: Olvasás Alapítvány.

4. Az olvasás helyzete
 Nem csak könyvet, újságot olvasnak az emberek, hanem
újabban tért nyert a médiaolvasás
 vizuális kultúra térnyerése (tv, számítógép, e-book)
 internethasználat elterjedése
 felmérések szerint a
- 1960-as években: 60 %
- 1970-es években: 65 %
- 1980-as években: 54 %
- 1990-es években: 48 %
- 2000-es években: 40 %
olvasott rendszeresen
 A kulturális kínálat átalakulása, változása

5. A szabadidő és művelődés
KSH időmérleg kutatás 2009-2010
Előtte: 1986-1987 , 1999-2000
Szabadidőtöltés percben: Férfi Nő
1987 2010 1987 2010
Szabadidő társas eltöltése 58 50 48 46
Vallásgyakorlás 1 1 2 2
Mozi, egyéb kult.tevékenység 5 2 3 2
Olvasás 38 18 29 21
Tanulás, önképzés 22 30 19 28
Rádióhallgatás 9 1 4 1
Tv, internet, video, dvd 111 166 100 138
Séta, kirándulás 19 19 10 11

7. Értékteremtés
 A termék, szolgáltatás objektív és szubjektív
tulajdonságok komplex halmaza. A vevő, használó
az általa alkotott benyomások összességeként
értékeli az elfogadott, felkínált értéket.
 Folyamata:
- erőforrás-gazdálkodás,
- transzformálás,
- igény kielégítés.

8. Kapcsolatháló
 Kapcsolatháló-elemzés (social network analysis)
Fogalma a társadalomtudomány terén olyan
módszertant jelöl amelyet a 60-70’es években
szociológusok, szociálpszichológusok dolgoztak ki.
Mára a kapcsolathálózati elemzés (matematikusok,
statisztikusok, informatikusok) fejlesztéseknek
köszönhetően – a gyors adatfeldolgozás mellett -
önálló interdiszciplináris metodológiává vált.
Bodó Borbála
 Sajátos erőforrás:
ismeretbővülés, információs csatorna,
erőforrások áramlása emberek és szervezetek között.

9. Értékháló (value net)
A tudás, az ismeret = tudásgazdaság = üzleti kérdés
Érték az értéklánc mentén jön létre.
Bármely szervezet felfogható értékhálóként, így a nonprofit
kulturális szervezetek, így a bibliotékák is.
Modell Probléma Megoldás
Várható eredmények, értékek:
1. Erőforrások és funkciók fókuszában
2. Erőforrás, összpontosítás (hatékonyság)
3. Versenytársakkal való összevetés
4. Klasszikus értékrendszerhez képest kevésbé merev
5. Támpontot ad a fejlesztéshez
Buresch János, Gyenge Balázs

10. Kulturális háló alapja:
az érték, a minőség
Feltétele: szélesen értelmezett kultúra,
Alapja: oktatás, magatartás, nevelés, kulturális
hagyományok, értékek,
Helye: család, oktatási - kulturális intézményrendszer,
a társadalom tagjainak példája.
Eredménye: műveltség, felelősségteljes társadalom.
Miért fontos a társadalom műveltségi állapota?
- gazdasági innováció, fejlődés alapfeltétele.
- társadalmi együttélés kultúrája.

11. A közkönyvtári értékháló
természetrajza
Értékválasztás, értékközvetítés
Minőségi szolgáltatás
A hozzáférés demokratizmusa
Innovációs technológia megjelenése és fejlesztése
A könyvtár érték közvetítése
Az olvasó, a használó bizalma
Változó elvárások:
- hagyományos használat
- hagyományos és IT
- IT
- IT de távhasználat

12. Szükség van:
- rendszerszemléletre,
- szolgáltató attitűdre,
- tartalomszolgáltatásra,
- összefogásra másokkal,
- párhuzamosság csökkentésére.
Az értékháló csak úgy alakul ki, ha
- közös gondolkodás,
- közös cselekvés,
- közös tehervállalás,
- közös feladatmegosztás jön létre.
Az értékháló kiépítőjének figyelemmel kell lennie:
- az információ-áramlás menedzselésére,
- a kapcsolatrendszer működésének koordinálására.

13. Belső háló
segédkönyvtáros 1 Olvasó 1
raktáros 1 könyvtáros 1 .
segédkönyvtáros 2 .
KÖNYVTÁR .
segédkönyvtáros 3 .
raktáros 2 könyvtáros 2
segédkönyvtáros 4 Olvasó N
olvasószolgálat
informatikus- fejlesztő, szerzeményező
rendszer-működtető feldolgozó
általános tájékoztató
szaktájékoztató
gyűjtemények könyvtárosai
helyismereti, zenei
gyerekkönyvtáros….
Külső háló
ODR
MOKKA
MATISZ
MANDA….
Könyvtár 1
Könyvtár 2
Könyvtár N

14. Mit vár el az olvasó a könyvtártól?
 A szolgáltatásokhoz való hozzájutást
- gyorsan - hitelesen
- időben - térben
- tájékoztatás - tájékozódás
 A használó kiszolgálását
- személyesen - virtuálisan
 Kulturált környezetet
 Felkészült könyvtárosokat
 Az olvasó, a használó, a látogató és a
könyvtáros kapcsolata. Kinek van igaza?
 Kinek a toleranciája nagyobb?

15. Mit tud a szolgáltató könyvtár?
 jól megközelíthető, használó- és olvasóbarát könyvtár,
 tudástár, információs és tanulási központ,
 készüljön paradigma és információ-technológia váltásra,
 legyen programja és határozzon meg prioritásokat, feleljen meg a
hazai és nemzetközi szakmai elvárásoknak,
 hozzájárul az életminőség javításához, növeli az egyén
versenyképességét,
 alkalmazza a minőségelven alapuló, személyre szabott szolgáltatást
 gyűjteményfejlesztés, dokumentum szolgáltatás hagyományosan és
virtuálisan, 24 órás hozzáférés,
 többfunkciós könyvtár, kulturális központ szerep,
 rendelkezzen hatékony személyzettel, működési és fejlesztési
forrásokkal,

16. Hogyan jelenik meg a kommunikációs és
információs technológia a bibliotékákban?
 Vezeték nélküli
hálózat
 Távcsatlakozás mobil
eszközökkel
 Akadálymentes
információ hozzáférés
 Multi-platformos
technológia
 Portálrendszer,
többnyelvűség
 Tartalomszűrés
 kölcsönzés, előjegyzés,
hosszabbítás
 e-ügyintézés
 Digitális világ a katalógusban
 Kompatibilitás országos
rendszerekkel (MOKKA,
ODR)
 Archívumok, adattárak
(NAVA, NDA, MANDA)
 Multimédia zenehallgatás,
filmnézés a könyvtárban és
távolról
 Linkgyűjtemény:
elektronikus sajtó, portálok
 WEB 2.0 (chat, blog, MSN)

17. Mennyire befolyásoló tényező a társadalmi megítélés?
Ha igen, miért nem figyelünk erre?
Ha nem, miért tartjuk fontosnak?
 Tudjuk mi az elvárása a könyvtárhasználóknak és/vagy miért a mi
könyvtárképünket kínáljuk?
 Van-e összefüggés a társadalmi hasznosság és a finanszírozás
között?
• Ajánlható, törvényben előírható az un. ingyenes használat, mint
állampolgári jog, de ezt ki biztosítja és finanszírozza? Az állam, az
önkormányzat, a használó?
• A könyvtár alig képes a jelenlegi struktúrában saját bevételeit
növelni.
Van piacképes szolgáltatása? Ha van miért nem mutatja be?
Ha nincs miért beszélünk róla?
• Tény, hogy a nem megfelelő finanszírozás sajátos, lefelé tartó
pályára teszi, teheti az intézményeket.

18. Mit tehet ma a könyvtár?
 Minimalizálni a gazdasági válság hatásait.
 A rendelkezésre álló, de csökkenő működési források szigorú,
célirányos felhasználása.
 Fejlesztési források pályázati úton történő megszerzése és
hatékony felhasználása (TIOP, TÁMOP).
 Feladatorientált szervezet-fejlesztés, a humánerőforrás
racionális, hatékony és rugalmas működtetése.
 A minőségi szolgáltatás követelménye.
 Felkészülés a könyvtár-használati szokások további
változására.

19. Hogyan tovább?
 2000-es évek első évtizedében megvalósult paradigmaváltás után
újabb paradigmaváltáshoz érkeztünk.
 Néhány különbség a kettő között:
• a felgyorsult informatikai világ újabb és újabb kihívást jelent,
• a könyvtárhasználat folyamatosan változik.
 Kérdés az, hogy
• milyen választ adunk az átalakulásra,
• elegendő- e követni a jelenségeket,
• képesek vagyunk-e kezdeményező szerepet vállalni,
• szakmai konszenzus hiányában lehet-e stratégiai tervet kidolgozni,
• az elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlen hatását a
finanszírozásban meddig viseli el a könyvtár szolgáltatása,
• tudunk-e rendszerszemléletben gondolkodni és cselekedni.

20. Jövőkép
 A könyvtár egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott
információnak, a felhalmozott tudásnak, valamint a műveltségnek
a mindenki számára független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé
tételére, elősegítve ezzel a különböző használói csoportok
versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, segítve a
leszakadó csoportok felzárkózását.
 Gyűjteménye és szolgáltatásai differenciált fejlesztésében
figyelembe veszi az országos könyvtári rendszerben betöltött
szerepét.
 A könyvtár közösségi szerepe felértékelődik, az intézmény
közösségi térként, hagyományos és virtuális találkozóhelyként
működik, hozzájárul az olvasási kultúra fejlesztéséhez.
Küldetés
 A könyvtárnak – mint alapintézménynek – az a küldetése a
tudásalapú társadalomban, hogy a fejlesztését, a működését és a
szolgáltatását a valós igényekhez alakítsa.
 Tevékenységét a nyilvánosság bevonásával végezze.

21. Milyen témák várnak választ?
 erőforrások valós felmérése (igények, adottságok,
elvárások),
 sokoldalú együttműködés – párhuzamosságok
felszámolása,
 minőségi követelményrendszer – a hatékonyság, a
hasznosság mint rendező elv,
 összehangolt, eredményességre orientált digitalizálási
program,
 e-könyv jelene, jövője. Együttműködés a kiadókkal,
 szerzői jog teljes körű alkalmazása EU-s döntés alapján.
Ki finanszírozza?

22. Ez a jövő könyvtára!
…… ahová érdemes visszatérni
Köszönöm
a figyelmüket!
www.fszek.hu
fodorp@fszek.hu