Az V. Oktatás - Informatika Konferencián hangzott el az előadás, ahol egy bővebb kutatás műveltségi területekre vonatkozó részét adtam elő. A konferenciakötetben megjelent a tanulmány, ahol a diagramok, az értelmezésük is olvasható. A konferenciakötet itt érhető el: http://issuu.com/elteppkoktinf/docs/okt_inf_konferencia_2013

1. V. Oktatás - Informatika Konferencia – Budapest – 2013. február 8-9.
Pedagógusok
digitális tananyagok
műveltségi területek

2. TÁMOP-3.1.2-12/2
• Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

3. Eszközök: számítógép, projektor, interaktív tábla

4. Mérőeszköz I.
• az IKT-eszközök hazai elterjedtségét, használatát
vizsgálta az intézményrendszer és a NAT
műveltségterületeinek a tükrében online kérdőív
formájában http://bit.ly/Y1dKvS
• a digitális anyagok minőségfejlesztésnél már
megszokott SWOT analízisét készítettük elő online
kitölthető formában. http://bit.ly/X2Qnff
• a műveltségi területeknél a digitális tananyagok iránti
igényt mértük fel egy online kérdőívvel
http://bit.ly/VT0CpN
• az oktatási intézményeken belüli digitális anyagok és
IKT-eszközök használatát vizsgálja http://bit.ly/13qTSBz

5. Minta
• Válaszadók: pedagógusok, akik használják az
internetet szakmai informálódásra
• Minta forrása: eTanárikar - pedagógus panel
(5100 fő)
• Minta elemszám: kutatási részenként változó
(1) 626 fő (2) 120 fő (3) 197 fő (4) 81 fő
• Adatfelvétel ideje: 2012. augusztus –
szeptember

6. eTanárikar
• Kutatás idején: 5100 fő
• 2013. január: 5600 fő
• Aktív, IKT-t használó pedagógusok

7. Hol dolgozik?

8. Mire lenne igazán szükség?

10. Milyen digitális anyagot használ?

11. Erősségek

12. Gyengeségek – szórt vélemények
• A gyengeségek felsorolásánál az ergonómiai, vagy
felhasználási hibát 23-an említették.
• Tartalomhoz kapcsolódó hibák száma 32. Némely
anyag „nevetségesen” egyszerű, míg mások
feleslegesen hosszúak, terjengősek.
• Az eszközökkel összefüggő észrevételek: technikai
problémák, eszközhiány, illetve a digitális
tananyagok kompatibilitási hiánya.
• A legtöbbet említett gyengesége a digitális
tananyagoknak a testreszabhatóság hiánya. 19
említéssel. Ez az összes kitöltő 15,8%.

13. Lehetőségek
• A pedagógusok a meglévő feladatokat más
formában, kellő mennyiségben, akár „integrált, illetve
differenciálásra is jól használható”, interaktivitást
erősítő formában szeretnék, ha a kiadók megújítanák.
• Testreszabhatóság, bővíthetőség - a meglévő
anyagokhoz, illetve a digitális galériák bővítése, ahol az
elemek, kép, hang, videó, animáció, szimuláció külön
is elérhetők.
• Pedagógusképzések – jelenleg sokan csak az anyagi
korlátaik miatt nem képzik magukat ezen a területen,
• Pályázatok - mint lehetőségek a digitális tananyagok
felhasználásában.

14. Veszélyek
• legtöbbet említett a drága ár, de nemcsak a digitális tananyagokra vonatkoztatva, hanem a
képzésekre is
• technikai problémák a környezetre vonatkoztatva: a nem megfelelő hálózat, vagy a projektor
élettartama. „Én fél éve nem tudom használni az anyagaimat”.
A költségek és a technikai problémák említése összefüggenek. Spontán említésként a válaszadók
48,3%-a tüntette fel veszélyként őket.
• technikai probléma még a többek által emlegetett „technika ördöge”. „Például bemutató órán
nem működött, pedig előtte kipróbáltam, s minden rendben volt”. Ilyen és ehhez hasonló
említések a válaszadók 12,5%-át érintették.
• A pedagógusok egy része aggódik, hogy a diákok motivációja és bizonyos kompetenciái
eltűnnek vagy háttérbe szorulnak: „túlságosan akarjuk motiválni, 'kiszolgálni' a gyereket-
elkényelmesedik” „vizualitás túlsúlya”, „megfelelő agyi területek tréningje hiányzik”, „kézírás
visszaszorulása”.
• Minőségi veszélyek: 12,5%-uknál megjelenik az igény a minőség iránt: „Olyan "tananyagnak"
álcázott tartalmak jelennek meg, amelyek semmiféle értéket nem közvetítenek.”, „Ne legyen
a fejlesztett anyag automatikusan működő, a gyerek ne csak „nézzen”, -
beavatkozás, cselekedtetés, interaktivitás szükségessége stb.”
• A pedagógusoknak nincs rálátása az összes piaci szereplőre, a veszélyeket és a lehetőségeket
saját gyakorlati felhasználásukon át értelmezték.

15. Műveltségi területek - hasznosság

16. Milyen elvárások vannak a digitális anyagokkal szemben?

18. Internetre fejlesszünk
vagy internet nélkül is
futtatható anyagot?

19. Műveltségterület Hasznos a digitális anyag? A válaszadók %
(A pedagógusok megítélése szerint)
Matematika 161 82%
Ember és természet 149 76%
Földünk –
Hol hasznos?
147 75%
környezetünk
Magyar nyelv és
143 73%
irodalom
Művészetek 138 70%
Informatika 124 63%
Élő idegen nyelv 117 60%
Ember és társadalom 115 59%
Életvitel és gyakorlat 73 37%
Testnevelés és sport 28 14%
Egyéb 27 14%

21. Hogy készítené fel a pedagógusokat (a teljes tantestületet)
intézményében az IKT-eszközökkel való oktatásra?
• „tanfolyammal, de úgy hogy a 30 óra
ténylegesen 30 óra legyen!”.
• fontos a helyszín is, ne kelljen utazni, utazási
költséget fizetni.
• gyakorlatorientált helyszíni képzés és a
folyamatos további mentorálás.
• a helyi 30 órás képzéseket hatékonyabbnak
tartják, mint a 10 órást, és kizárták, hogy ez
utóbbi más helyszínen legyen.

22. Az ellenőrzés szükségességéről
„Az a fontos, hogy ellenőrizzünk? Legyenek meg az
eszközök mindenki számára hozzáférhetően, tudjanak
bánni vele a pedagógusok, akkor biztosan nem
hagynak ki ilyen lehetőséget. Mindannyiunknak
fontos, hogy a gyerekek élvezettel üljenek az óráinkon.
Ha ott van a termemben, tudom használni, miért ne
tenném? A saját munkámat könnyíti. Azt sem kell
ellenőrizni, hogy az irodalom könyvet használja-e a
tanár. Néhány év múlva szerintem ugyanilyen
természetes lesz az IKT-eszközhasználata, ha lesz
eszköz, ha ért hozzá a pedagógus, ha a személyes
kommunikációra is lesz elég ideje.”

23. Egy másik kutatás – 600-as minta

24. Bedő Andrea - PhD hallgató
Témavezető: Csíkos Csaba
Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!