Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Kulturális és társadalmi átalakulások az Internet korában Ropolyi László Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Eöt...
Tézisek <ul><li>Az Internet  a késő modern ember új létformáját hordozó közeg </li></ul><ul><li>Az új létforma: a hálólét ...
Módszertani megjegyzések az Internet természetének megértéséhez   <ul><li>Az Internet összetettsége (komplexitása), valami...
Módszertani megjegyzések az Internet társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálatához <ul><li>Az Internet társadalmi és k...
Az Internet természete - technika <ul><li>Az Internet értelmezésének és leírásának eszköze az arisztotelészi internetfiloz...
Az Internet természete - kommunikáció <ul><li>Az Internet kommunikációs szereplőként való jellemzéséhez a kommunikációt, m...
Az Internet természete - kultúra <ul><li>A kultúra az együttlétező közösségekben jelen lévő értékek rendszere, a közössége...
Az Internet természete - organizmus <ul><li>Az Internet organizációs szempontból a létfeltételei és a korszak követelménye...
Az Internet természete – organizmus <ul><li>Az Internet világméretű organizmusa értékekkel terhelt: létezése és működése f...
Az Internet természete <ul><li>Összefoglalva mindezeket: Az Internet a késő modern ember által létrehozott, a korábbi (ter...
A tudás reformációja  <ul><li>A 15-16. század és a jelenkor boldogtalan lakóinak életében hasonló szellemi kihívások vanna...
A tudás reformációja  <ul><li>A tudás reformátorai az egész emberi kultúra átalakulását diagnosztizálják:  az egyén és a t...
A tudás reformációja  <ul><li>A hit reformációjában fontos szerepet játszott a  könyvnyomtatás . A könyv a modernizálódó v...
A tudás reformációja  <ul><li>A hit reformációja, mellőzve az egyházi intézményrendszer befolyását, az egyes egyén és Iste...
A tudás reformációja  <ul><li>A kialakuló  modern individuum  azonban egy tradicionális, hierarchikus világból „kiágyazódv...
A hálólét formálódása  <ul><li>Az Internet használata során  mindazok  a determinációs tényezők, ill. identitásformáló vis...
A hálólét formálódása  <ul><li>Az  eszközkészítés  és  eszközhasználat  anyagi viszonyai háttérbe szorulnak, a hangsúly át...
A hálólét formálódása  <ul><li>Az élővilágra jellemző egyszerűbb reprezentációs stratégiákból kifejlődő emberi kettős (maj...
A hálólét formálódása  <ul><li>A „hagyományos” emberi kultúra a „természetadta” viszonyok átértelmezésével keletkezik, fol...
Hálólét a gyakorlatban  <ul><li>-  Az Interneten megjelenített, illetve az Internet által közvetített ismeretek felértékel...
Hálólét a gyakorlatban  <ul><li>A társadalmi közösségek által létrehozott kultúra mellett egyre jelentősebb szerepet kap a...
Hálólét a gyakorlatban   <ul><li>A személyiség posztmodernizálódik, azaz individuálisan kiteljesedett, virtuálisan rendkív...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Kulturális és társadalmi átalakulások az Internet korában

1,435 views

Published on

Ropolyi László előadása, Múzeum Újratöltve, 2010. május 7., Ludwig Múzeum

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Kulturális és társadalmi átalakulások az Internet korában

  1. 1. Kulturális és társadalmi átalakulások az Internet korában Ropolyi László Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem 1518 Budapest, Pf. 32. [email_address]
  2. 2. Tézisek <ul><li>Az Internet a késő modern ember új létformáját hordozó közeg </li></ul><ul><li>Az új létforma: a hálólét </li></ul><ul><li>Az ember három világ polgára: egymásra épülő természeti, társadalmi, és hálólét </li></ul><ul><li>Az emberi lényeg elmozdulása a társadalmitól a hálólét felé </li></ul><ul><li>Átmenet az absztrakt lét birodalmából a konkrét lét birodalmába </li></ul><ul><li>Ismét kezdetét veszi az emberiség „igazi története” </li></ul>
  3. 3. Módszertani megjegyzések az Internet természetének megértéséhez <ul><li>Az Internet összetettsége (komplexitása), valamint az Internetre vonatkozó tapasztalataink és elgondolásaink extrém változatossága </li></ul><ul><li>Az Internet kutatói között ez ügyben nincs konszenzus: sokak szerint nem világos, hogy az Internet (tudományos) elmélete, vagy az Internet filozófiája hiányzik egyelőre </li></ul><ul><li>Az Internet természetének értelmezéséhez egy komplex eljárást alakítottunk ki, amit „ arisztotelészi internetfilozófiának ” neveztünk el. Ennek két fontos jellemzője van: </li></ul><ul><li>i) filozófiai (és nem szaktudományos) leírást – filozófiai értekezést – próbálunk létrehozni </li></ul><ul><li>ii) ennek során a létezők természetére vonatkozóan pedig Arisztotelész oksági elmélete szemléletmódját próbáljuk alkalmazni </li></ul>
  4. 4. Módszertani megjegyzések az Internet társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálatához <ul><li>Az Internet társadalmi és kulturális hatásainak értelmezését megnehezíti az Internet „mindenütt jelenvalósága”, az a tapasztalat, hogy az Internet lényegében napjaink emberi gyakorlatának egészében megtalálható és hatásokat vált ki </li></ul><ul><li>További nehézséget jelent a változások és az elemzések lényegi egyidejűsége. Ebben a helyzetben hasznos módszertani eszköznek tűnnek az analógiák </li></ul><ul><li>Két megvilágító erejű analógiát állítunk fel: </li></ul><ul><li>i) a tudás reformációjának analógiája a vallásos hit késő középkori és a tudományos tudás késő modern helyzetének összevetésén alapul </li></ul><ul><li>ii) a hálólét formálódásának analógiája az emberré válás folyamatának s az Internet-használat következtében zajló, az emberi természetet érintő változások összevetésén nyugszik </li></ul>
  5. 5. Az Internet természete - technika <ul><li>Az Internet értelmezésének és leírásának eszköze az arisztotelészi internetfilozófia. Ennek szellemében az Internetet négy – elkülöníthető, de összekapcsolódó – megközelítésben vehetjük szemügyre: mint technikai rendszert , mint kommunikációs szereplőt , mint kulturális közeget , és mint önálló organizmust </li></ul><ul><li>Az Internet technikai nézőpontból egy mesterségesen létrehozott és fenntartott kiterjedt virtuális szféra, amelynek a működtetéséhez egyaránt nélkülözhetetlen hálózatba kapcsolt számítógépek működése, valamint emberek konkrét, individuális interpretációs gyakorlata </li></ul>
  6. 6. Az Internet természete - kommunikáció <ul><li>Az Internet kommunikációs szereplőként való jellemzéséhez a kommunikációt, mint sajátos technikát: közösségek létrehozásának és fenntartásának technikájaként értelmezzük. Következésképpen a kommunikáció „internetes” technikái azok a technikák, amelyek révén sajátságos – virtuális, nyitott, kiterjedt, online, stb. – közösségeket építhetünk. A kialakítható közösségekhez való individuális viszony, illetve a közösségek jellege az internetes technikák (e-mail, chat, lista, blog, podcast, stb.) révén maximálisan kontrollálható </li></ul><ul><li>Az Internet kommunikációs nézőpontból tudatosan létrehozott és fenntartott virtuális és kiterjedt plurális közösségek hálózata, amelynek a működtetéséhez hálózatba kapcsolt kommunikációs gépek összehangolt működése, valamint a saját kommunikációs szituációk feletti individuális uralom szükségeltetik </li></ul>
  7. 7. Az Internet természete - kultúra <ul><li>A kultúra az együttlétező közösségekben jelen lévő értékek rendszere, a közösségek „világa”. A kultúra alakítja és ki is fejezi egy adott társadalmi rendszer jellegzetes tartalmait. Minden társadalmi rendszer leírható emberi közösségek és az általuk kialakított és követett kultúrák együttlétezéseként. Sematikusan: társadalom = közösségek + kultúrák. Az individuumot a közösségekből és kultúrákból való részesedése, illetve az azokhoz való hozzájárulása determinálja </li></ul><ul><li>Az Internet a késő modern, a modernitás „végződése” értékeit, késő modern világokat fogad be. A késő modern kultúra tartalmazza a modern értékeket is, de elutasíthatónak tartja kizárólagosságukat és egy plurális, posztmodern értékrendet részesít előnyben. Alapvetően átalakul a kultúra termelésének módja: a hagyományos kultúrát előállító szakértők és az azt fogyasztó laikusok dichotómiáját felváltja a kiberkultúra „demokratizmusa”: minden individuum termelő és fogyasztó egyszerre </li></ul><ul><li>Az Internet kulturális nézőpontból a modernitás világával elégedetlen ember mesterségesen létrehozott és fenntartott virtuális emberi közösségeinek olyan hálózata, amelyben a kiberkultúra individuális szabadságra és függetlenségre alapozott posztmodern értékrendje érvényesül </li></ul>
  8. 8. Az Internet természete - organizmus <ul><li>Az Internet organizációs szempontból a létfeltételei és a korszak követelményei szerint szerveződő, viszonylagos önállósággal rendelkező organizmus </li></ul><ul><ul><li>Emberek folytonos tevékenykedése által előállított (szuper)organizmus </li></ul></ul><ul><ul><li>Rendszerek, hálózatok, virtuális közösségek, egymást átható világok fonódnak benne össze </li></ul></ul><ul><ul><li>Saját, kiszámíthatatlan fejlődése van: az evolúciós barkácsolás rendje szerint fejlődik </li></ul></ul><ul><ul><li>A működését kontrollálni kívánó ember része is és alkotója is az organizmusnak. </li></ul></ul><ul><li>Identitásának nélkülözhetetlen hordozói </li></ul><ul><ul><li>A fizikailag összekapcsolt számítógépekből épülő net </li></ul></ul><ul><ul><li>A honlapok tartalmait virtuális hálózatba kapcsoló linkeken kifeszülő web </li></ul></ul><ul><ul><li>A virtuálisan jelen lévő emberi közösségek </li></ul></ul><ul><ul><li>Valamint az individuális és közösségi kulturális univerzumok egymást átható végtelen változatai </li></ul></ul>
  9. 9. Az Internet természete – organizmus <ul><li>Az Internet világméretű organizmusa értékekkel terhelt: létezése és működése folyamatosan előállít és életben tart egy meghatározott értékrendet: a posztmodern értékek hálózatát: </li></ul><ul><ul><li>Virtualitás, pluralitás, töredékesség, benne foglalt modernitás, individualitás és hatalomellenesség </li></ul></ul><ul><li>Az Internet organizációs nézőpontból rendszerekből, hálózatokból és kulturális univerzumokból szerveződő szuperorganizmus, amelynek alakulását a mesterségesen előállított, a kiberkultúra posztmodern értékeivel átitatott virtuális közösségek hálózatába lépő késő modern ember mozgatja. Az Internet az ember számára egy új – otthonosabb – létszféra közegét jelenti, a hálólét kizárólagos hordozója </li></ul>
  10. 10. Az Internet természete <ul><li>Összefoglalva mindezeket: Az Internet a késő modern ember által létrehozott, a korábbi (természeti és társadalmi) létszférákra ráépülő, de azoktól határozottan elkülönülő, új emberi létforma közege. Ezt a formálódó új létformát hálólétnek nevezzük s karakterisztikumainak a megismerésére törekszünk </li></ul><ul><li>A hálólét a „hagyományos” társadalmi közösségek és a közösségekben érvényesülő kultúrák átalakulása révén jön létre. Sematikusan: hálólét = „online” közösségek + kiberkultúrák </li></ul>
  11. 11. A tudás reformációja <ul><li>A 15-16. század és a jelenkor boldogtalan lakóinak életében hasonló szellemi kihívások vannak jelen: a középkori polgár és a mai „hálópolgár” analóg folyamatok résztvevője </li></ul><ul><li>A késő középkorban a vallásos hit válsága bontakozott ki, korunkban a racionális tudás válsága figyelhető meg </li></ul><ul><ul><ul><li>. </li></ul></ul></ul><ul><li>Ama régi válságot követően – a reformációs mozgalmak hathatós támogatásával – az ésszerű gondolkodás, a tudományos világkép felemelkedését élhettük át, s manapság, ötszáz év múltán, immár ez a tudományos világkép került válságba </li></ul><ul><li>Ma már az a kérdés merül fel, hogy hogyan szabadulhatunk fel az élet fölött uralmat szerzett, dekontextualizált, elvont ész hatalma alól? A mai válsághelyzetből kivezető emancipációs folyamatban az Internet által nyújtott lehetőségeket felhasználva a tudás reformációja zajlik </li></ul>
  12. 12. A tudás reformációja <ul><li>A tudás reformátorai az egész emberi kultúra átalakulását diagnosztizálják: az egyén és a tudás közvetlen viszonyának lehetősége az elvont tudás intézményrendszerének (az egyetemeknek, akadémiáknak, kutatóhelyeknek, könyvtáraknak, kiadóknak) és hivatalos szakértőinek (a minősített tudósoknak, tanároknak, szerkesztőknek) a hatalmát fokozatosan visszaszorítja </li></ul><ul><li>Az Interneten egy újra felszabaduló ember születését figyelhetjük meg, aki az absztrakt érzelem középkori uralmától megszabadulva immár a modernista absztrakt ész igáját is le akarja vetni, de akinek személyisége, értékrendje és gondolkodása számunkra még ismeretlen és eredendően titokzatos </li></ul><ul><li>A válságos viszonyokra való – többé-kevéssé tudatos – reflexióként jött létre és erősödött meg a posztmodern gondolkodás is, mint a válság filozófiájának eminens változata. A posztmodern álláspont világosan érzékeli az elvont ésszerűségre alapozott modernista világfelfogás szétesését, sőt szükségszerű és kívánatos fejleményként értékeli azt, de lényegében nincsen szava a válságból való kilábalás perspektíváira </li></ul>
  13. 13. A tudás reformációja <ul><li>A hit reformációjában fontos szerepet játszott a könyvnyomtatás . A könyv a modernizálódó világ értékrendjével összhangban lévő „eszköz”, ami lehetővé tette a hit személyes módon való átélését és újraformálását, azáltal, hogy a modernista könyv képes volt a középkor értékrendjét is befogadni. De a könyvnek mint modern „eszköznek” a tipikus használati módja nem ez, hanem sokkal inkább a modern narratívák végtelennek tetsző változatban való előállítása és tanulmányozása </li></ul><ul><li>A posztmodern felfogás térhódításával egyidejűleg alakult ki és vált általánosan elterjedtté az Internet . Úgy tűnik, hogy a modernitás válsága kitermelt egy, az értékrendjével összhangban lévő „eszközt”, amit emiatt az összhang miatt megtartanak, sőt fejlesztenek is. Ám ez az „eszköz”, az Internet, ugyanakkor használhatónak mutatkozik a posztmodern világára épülő, de azt mégiscsak meghaladó tevékenységformák folytatására, a válságból kivezető útkeresés céljaira is </li></ul>
  14. 14. A tudás reformációja <ul><li>A hit reformációja, mellőzve az egyházi intézményrendszer befolyását, az egyes egyén és Isten közötti közvetlen viszony kialakítására törekedett, s ennek következtében a vallásos hit jelentős mértékben individualizálódott és pluralizálódott </li></ul><ul><li>A tudás reformációja az egyes embereknek a tudáshoz, a tudományos igazsághoz való közvetlen viszonyát alakítja ki. Az Interneten az ismeretek a tudományos intézményrendszer befolyásától lényegében függetlenül megjeleníthetők és tanulmányozhatók. A honlapokon nincs lektor és referálás, saját álláspontjáért mindenki maga áll helyt – individuális és plurális ez is </li></ul>
  15. 15. A tudás reformációja <ul><li>A kialakuló modern individuum azonban egy tradicionális, hierarchikus világból „kiágyazódva” számára idegen, sőt ellenséges környezetben találja magát. Félelme és biztonságvágya következtében természetévé lesz a feltétlen uralomra való törekvés; a modern személyiség önző </li></ul><ul><li>A tudás reformációjában részt vevő ember (a pár száz évvel korábbi fejleményeket követően ismét) belekényszerül egy újabb individualizációs folyamatba. A tudáshoz való személyes viszonyát működtetve a posztmodern individuum kialakulása folyik. A posztmodern személyiség, kikerülve a tudás modernista intézményrendszereinek az uralma alól, bizonytalan helyzetben találja magát: ő maga dönthet a tudományos igazság kérdésében, de nincs a döntéséhez semmi kapaszkodó - posztönzés </li></ul>
  16. 16. A hálólét formálódása <ul><li>Az Internet használata során mindazok a determinációs tényezők, ill. identitásformáló viszonyok megváltoznak, amelyek szerepet játszottak az embernek az állatvilágból való kifejlődése, a társadalom kialakulása folyamatában </li></ul><ul><li>Az emberré válás folyamatában és az Internet-használat következtében kifejlődő hálólét formálódásában egyaránt döntő jelentőségű változások terepeiként </li></ul><ul><ul><li>az eszközhasználat </li></ul></ul><ul><ul><li>a nyelv </li></ul></ul><ul><ul><li>a tudat </li></ul></ul><ul><ul><li>a gondolkodás </li></ul></ul><ul><ul><li>valamint a közösségi viszonyok átalakulását azonosíthatjuk </li></ul></ul>
  17. 17. A hálólét formálódása <ul><li>Az eszközkészítés és eszközhasználat anyagi viszonyai háttérbe szorulnak, a hangsúly átkerül a folyamat lényegére: az interpretációra </li></ul><ul><li>Az eszközkészítés lényegi komponense egy létezőnek az adottól (pl. a természetadta viszonyoktól) eltérő, további kontextusban való értelmezése, s e „technikai szituáció”-ban eszközként való azonosítása </li></ul><ul><li>Az Internet-használat körülményei között az individuális interpretáció centrális szerepet játszik az információ előállítása és különféle szintű feldolgozásai folyamatában, a dominánssá váló információs technikákban </li></ul><ul><li>Mindeközben az interpretáció feltételeit biztosító anyagi folyamatokról döntő részben automaták gondoskodnak. Az energetikát felváltja a hermeneutika </li></ul>
  18. 18. A hálólét formálódása <ul><li>Az élővilágra jellemző egyszerűbb reprezentációs stratégiákból kifejlődő emberi kettős (majd többszörös) reprezentációs stratégia a nyelv, a tudat, a gondolkodás és a kultúra kialakulására vezetett </li></ul><ul><li>A kettős reprezentáció (egy létezőt egyszerre tekinthetek „önmagának” s ugyanakkor „valami másnak”) mindezekben a folyamatokban – sőt az eszközkészítésben is – alapvető eljárás, lefolyásuk nélkülözhetetlen feltétele </li></ul><ul><li>Az Internet használata radikálisan átalakítja a reprezentáció körülményeit </li></ul><ul><ul><li>Egyrészt új reprezentációs közeget alkot, amelyben – mint egy világméretű elmében – az ember teljes világa ismételten reprezentálódik </li></ul></ul><ul><ul><li>Másrészt a szóbeliség és az írásbeliség korszakai után, lényegében minden ember számára biztosítja, hogy előállíthassa és rendeltetésszerűen használja világának képi (vizuális) reprezentációját is </li></ul></ul><ul><ul><li>A nyelv, a beszéd, az olvasás és írás, az emlékezet, a gondolkodás átalakulásának folyamatában élünk </li></ul></ul>
  19. 19. A hálólét formálódása <ul><li>A „hagyományos” emberi kultúra a „természetadta” viszonyok átértelmezésével keletkezik, folyamatos átalakításával valósul meg, s ekként válik a mindenkori társadalomi viszonyok meghatározó tényezőjévé </li></ul><ul><li>A hálópolgárok kiberkulturális praxisa immár a társadalmi viszonyok átértékelésére irányul, s tevékenységük révén formálódik egy kiber-, háló-, vagy Internet-kulturális viszonyrendszer, ami a hálólét viszonyainak meghatározó tényezője </li></ul><ul><li>A társadalom a természeti szférából kifejlődő, arra ráépülő virtuális viszonyrendszer. A hálólét a társadalmi szférából kifejlődő, arra ráépülő virtuális viszonyrendszer. Az ember immár nem két, hanem három világ polgára: egyszerre természeti, társadalmi és hálólét lakó </li></ul>
  20. 20. Hálólét a gyakorlatban <ul><li>- Az Interneten megjelenített, illetve az Internet által közvetített ismeretek felértékelik a szituációfüggő, technikai jellegű, posztmodern karakterisztikumokat mutató tudásformákat. </li></ul><ul><li>A modern tudás egész rendszere átértékelődik és jelentős részben virtualizálódik, a tudáshoz való viszony személyes, konkrét, nyitott és plurális jelleget ölt. </li></ul><ul><li>A tudományos intézményrendszer jelentősége radikálisan visszaszorul. </li></ul><ul><li>A tudományos ismeretek helyett a technológiai ismeretek és az ismeretek értelmezésének technológiái kerülnek előtérbe </li></ul>
  21. 21. Hálólét a gyakorlatban <ul><li>A társadalmi közösségek által létrehozott kultúra mellett egyre jelentősebb szerepet kap az individuális kiberkultúra </li></ul><ul><li>Ennek során nagymértékben visszaszorul a kultúrát előállító, illetve elfogyasztó szereplők tradicionális különválása </li></ul><ul><li>Az információs technológiák által hatékonyan támogatott hálópolgárok saját világainak milliárdjai társulnak a kultúra hivatásos konstruktőreinek produktumaihoz </li></ul><ul><li>A kiberteret virtuális világaink egyidejűleg jelen lévő végtelen változatosságú variációi népesítik be </li></ul><ul><li>A tudományos kultúra rovására teret nyer az esztétikai kultúra, a kulturális tevékenységet meghatározó emberi képességgé a képzelet válik </li></ul>
  22. 22. Hálólét a gyakorlatban <ul><li>A személyiség posztmodernizálódik, azaz individuálisan kiteljesedett, virtuálisan rendkívül kiterjedt lesz, játékos karakterű, légies vonásokat vesz magára. Sérülékenyebb, kaotikus dinamikára kényszerülő, posztönző hálólakó alakul ki. A hálópolgárok leginkább hálózati munkával, azaz személyiségük és közösségeik kiépítésével és fenntartásával foglalatoskodnak </li></ul><ul><li>A természeti és társadalmi lét-szféra mellett kiépül a hálólét-szféra is. Az ember immár három világ polgára leend. Az emberi élet centruma elmozdul a hálólét felé. Az egyes szférákhoz való hozzáférés szabadsága, a létszférák egymáshoz való viszonya változatosan, ma még beláthatatlan módon alakul </li></ul><ul><li>A hálólétforma a konkrét lét birodalma. A hálólétbe lépve &quot;ismét&quot; kezdetét veszi az emberiség &quot;igazi története&quot;, a társadalmi létből a hálólétbe való átmenet az elvont emberi képességekre alapozott élet birodalmából a konkrét képességekre épülő élet birodalmába visz át </li></ul>

×