Előadó: Kéri Katalin: Helyszín: Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar (Brunszvik terem) Program: Magyar Tudomány Ünnepe Időpont: 2018. november 14.

1. Hypatia örökösei:
Nők a tudományban
Kéri Katalin
PTE BTK

2. „könnyebb a’ Menny’ bóltozatján fénylö Éjjeli
Fáklyákat, mint az Aszszonyi-Nemnek a’ tudós
Világ’ Egét ékesgető Tsillagait kerek számban
előadni: nem lévén a’ Tudományoknak olly Részei,
mellyeken az Aszszonyi-Nem ditséretesen el-nem járt
vólna”
(Csepregi Turkovics Ferenc (1700-1758)

3. Az előadás szerkezete
I. Történeti, nőtörténeti, tudománytörténeti előzmények
II. A nőnevelés intézményesülése
és a női művelődési lehetőségek kiszélesedése
III. Nők a 20-21. század tudományos életében:
eredmények és nehézségek

4. I. Történeti, nőtörténeti,
tudománytörténeti előzmények

5. „A történészek csak a férfiak történetéről tudnak... Felhasználják azt a
kettősséget, hogy sok nyelv ugyanazzal a névvel jelöli az emberi nem
képviselőit általában, mint a hímneműeket, és azon a címen, hogy az
„emberek” történetét mesélik el, a férjek, fivérek, fiúk és apák
történetére szorítkoznak. A lányok, asszonyok, nővérek és anyák
csendben jelen lehetnek, mint titkos utasok: csak mellőztetésük által
léteznek...” (Pierre Grimal)
„A hagyományos történetírásban a történelem olyasmi volt, amit a
férfiak csinálnak, szenvednek el, írnak le, s a férfiak történelembeli –
vagy a történelemmel kapcsolatos – tapasztalata »általában« a
történelemmel azonosult.” (Gisela Bock)
„A kutatók előtérbe helyezték, előnyben részesítették az írott forrásokat,
főként a hivatalos, levéltárban, irattárban őrzött iratokat. Ezek a
források feltárták a politikai döntéshozó helyzetben lévő, többnyire férfi
történelmi szereplők szándékait...” (Georg Iggers)
Történet-írás, nőtörténet, tudománytörténet

6. Kezdetei: a 19. századra tehetők
Kibontakozása:
a 20. század elején kezdődik, az 1960-as évektől felgyorsul
Irányzatai az 1970-es évektől:
1. az ún. kompenzációs vagy szeparatista iskola kutatásai
(a „his-story” megírása helyett a „her-story” áttekintése)
2. ún. integrációs iskola működése
(a női múlt társadalomtörténeti keretek között történő vizsgálata)
3. a társadalmi nem (gender) (meta)fogalmának bevezetését
követő kutatások.
A nőtörténet-írás történetének fő irányzatai

7. • A nőemancipáció, a női jogok
• A női munka
• A nőnevelés és női művelődés
• A női szervezetek és mozgalmak
• A nő és a család
• A női test, nőorvoslás, szexualitás
• A női divat és szépségápolás
• A nők ön- és társadalmi reprezentácója
• A nők művészeti és tudományos életben betöltött szerepének
története
(és további számos téma)
A nőtörténeti kutatások tematikája

8. • Életrajzok
• Tudományos művek
• Irodalmi művek
• Pedagógiai művek
• Levelek, önéletírások
• Naplók
• Képi ábrázolások
Nők a tudományok történetében: a téma forrásai

9. Orvoslással foglalkozók (például: az egyiptomi Merit-Ptah Kr. e.
27. század, Peszeset Kr. e. 26. század, és Kleopátra, 2. század)
Filozófusok (például: az indiai Lopamudar, Kr. e. 8. század, és
Gargi, Kr. e. 8. sz. (?); a görög Aszpászia, Periktióné(k) és
Diotüma, Kr. e. 4. század)
Matematikusok (például: Theano (vagy Theano-csoport nőtagjai),
Kr. e. 6. század)
Csillagászok (például: a görög Aglaoniké, Kr. e. 1875 körül)
Tudós nők az ókorban

10. Alexandriai Hüpatia
(Υπατία)
370-415

11. Tudós nők a középkorban (1)
Hroswita von Gandersheim
(932-1002)
„A Nyugat gyöngyszeme”
Gandersheim-i apátság

12. Tudós nők a középkorban (2)
Córdobai Lubna (Fátima)
(X. század 2. fele)
II. al-Hakám córdobai kalifa
udvara

13. Tudós nők a középkorban (3)
Muraszaki Sikibu (978 k.-1031 k.)
Fő műve: Genji monogatari (Gendzsi regénye)

14. Tudós nők a középkorban (4)
Bingeni Szent Hildegárd
(1098-1179)
Főbb művei:
Visionum ac Revelationum
libri tres (Látomások és
kinyilatkoztatások három könyve)
Physica (Liber simplicis medicinæ)
(A természet gyógyító ereje)
(„az első német tudós- és orvosnő”
,,a tizenkettedik század csodája”)

15. Tudós nők a középkorban (5)
Christine de Pisan
(1365-1434 k.)
La cité des Dames
(A nők városa), 1405

16. • Giovanni Boccaccio (1313-1375) De claris mulieribus
(Híres nőkről) 1374 (106 női életrajz Évától Johanna nápolyi,
szicíliai és jeruzsálemi királynőig)
• Álvaro de Luna y Jarana (1388 k. – 1453): De las virtuosas
e claras mugeres (Az erényes és kiemelkedő nőkről)
• Alonso de Cartagena (1384-1456): De las mugeres ilustres
(Kiváló nőkről)
• Geoffrey Chaucer (1343 k. – 1400): The Legend of Good Women
(Legenda a jó asszonyokról)
• Cornelius Agrippa von Nettesheim (1486-1543 k.): Declamatio de
nobilitate et praecellentia foeminei sexus (A női nem
nemesrendűségéről és kiválóságáról), 1529
• Thomas Elyot (1490 k. – 1546): Defence of Good Women
(A jó asszonyok védelmezése), 1545.
A querelle des femmes irodalom jelentősége

17. „Volt-e a nőknek reneszánszuk?”
(Joan Kelly, 1977)
Isotta Nogarola
(1418-1466)
Aragóniai Katalin
(1485-1536)
Isabella d’Este
(1474-1539)

18. Tudós nők a régi magyar történelemben (1)
Lobkowitz-Poppel Éva
(1585-90 k.-1640)
„Tanultabb és keresettebb alig akadt nála abban a korban...”
(Magyari-Kossa Gyula)

19. Tudós nők a régi magyar történelemben (2)
Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660)
„Bizonyságot teszek Isten s az ő szent angyalai előtt, mitől fogva az
Úristen összehozott bennünket, se szebbet, se okosabbat, se
gazdagabbat, se akármi dicséretreméltóbb személyt nálad kívül nem
láttam.” (I. Rákóczi György)

20. Tudós nők a régi magyar történelemben (3)
Petrőczy Kata Szidónia
(1662-1708)
„Tudom, lesznek ollyanok, kik gyalázni s oltsárolni
fogják e kis munkámat, mert nintsen Ég alatt semmi,
ami egyaránt tessék mindennek, annál is inkább, hogy
asszony ember munkája...”
Dániel Polixéna
(1720 v. 21-1775)
↑
Magyar
Minerva

21. Vélemények, viták a nők szellemi képességeiről,
művelődéséről a Felvilágosodás korában
„Az Anyákból a’ szokás, az indulat, a természet, észre vehetetlenül
által származik a’ Fiákba, -- ‘s mivel az okos Lélek, a’ durva, de
mégis Isteni hatalommal egy remek ezközzé teremtetett test által,
annak szerszámai által dolgozik: ha testünk Anyánkból származik;
meg-szerezzük magunknak még a’ setétebb világban Anyáink
indulatit, hajlandóságait, sőt a’ testnek szoros egybenköttetése, miatt,
még a’ Léleknek tehetségeit is. – Nem mondom ezzel azt, hogy
Polikszénának Poéta vagy Philozophus fija születtessen; mert nem
születik az Voltérnak is: De tsak igaz az: hogy könnyebb az éles, ki
tsinositott elméjű Asszony gyermekéből a’ nevelés által nagy
embert faragni, mint a’ tsupa botból Merkuriust.”
Pálóczi Horváth Ádám: A Magyar Asszonyok Prókátora
a’ Budán öszve gyűlt Rendekhez, röpirat, 1790.

22. II. A nőnevelés intézményesülése és a női művelődési
lehetőségek kiszélesedése

23. Bezerédj Amália: Flóri könyve, 1836
Nőnevelés a reformkori Magyarországon

24. Az iskolai leánynevelés hazai megújítói
Brunszvik Teréz
Karacs Teréz
Fáy András
Teleki Blanka
Leőwey Klára
Veres Pálné
De Gerando
Antonina

25. Az Országos Nőképző Egyesület lányiskolájának növendékei
(Forrás: Vasárnapi Újság, 1893. március 26.)

26. 54,4
46,7
39,0
30,1
1910190018901880
Az írni-olvasni tudó nők számarányának
növekedése az 1868-as népoktatási törvény nyomán

27. A lányok olvasási, művelődési lehetőségeinek kiszélesedése

28. Leánygimnázium és egyetemi lehetőség a nőknek
1895, 1896
Wlassics Gyula
(1852-1937)

29. Forrás: Új Idők, 1900. február 4. 125.o.
Az első hazai érettségiző leányosztály, 1900 februárja

30. Steinberger Sarolta
(1875-1966)
1895: Nők az egyetemeken
Az első itthon
végzett orvosnő:
Az első itthon
beiratkozott
hallgatónő:
Glücklich Vilma
(1872-1927)
Az első diplomás
orvosnő
Hugonnai Vilma
(1847-1922)

31. Korabeli karikatúrák a művelt nőkről

32. III. Nők a 20-21. század tudományos életében:
eredmények és nehézségek

33. Szerk.: Balogh Margit –
Palasik Mária, 2010.

35. Tudós nők a 20-21. században (1)
Marie Curie /Sklodowska/ (1867-1934)
az első (kétszeres) Nobel-díjas nő

36. Tudós nők a 20-21. században (2)
1901-2018 között 52 nő (a díjazottak 5,72 %-a)
kapott Nobel-díjat
• Fizikai Nobel-díj: 3 fő
• Kémiai Nobel-díj: 5 fő
• Orvosi Nobel-díj: 12 fő
• Irodalmi Nobel-díj: 15 fő
• Béke Nobel-díj: 17 fő
• Közgazdasági Nobel-díj: 1 fő
(Az összes kiosztott díj: 935 volt,
ebből 27-et szervezetek,
908-at egyének kaptak)

37. A nők aránya a kutatók között (2015)
 28.8% átlagosan a világon
 48.1% Közép-Ázsiában
 45.4% Latin-Amerikában és a karibi térségben
 39.8% az arab államokban
 39.5% Közép- és Kelet-Európában
 32.3% Észak-Amerikában és Nyugat-Európában
 31.3% a Szub-szaharai Afrikában
 23.4% Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben
 18.5% Dél- és Nyugat-Ázsiában
(Forrás: UNESCO, Fact Sheet No. 51 June 2018)

38. A nők aránya a kutatók között (2015)
(Forrás: UNESCO, Fact Sheet No. 51 June 2018)

39. (Forrás: Danny Gregory: Why men don’t take art classes. 2016)

40. Nők aránya a magyarországi egyetemi oktatók között
Egyetemi tanár: 2007: 8,3 % 2014: 20,5 %
Docens: 2007: 26 % 2014: 33,4 %
Adjunktus: 2007: 28,1 % 2014: 45,3 %
Tanársegéd: 2007: 24,1 % 2014: 52,2 %
(Forrás: Fényes Hajnalka: Tudományos fokozattal rendelkezők
Magyarországon, 2016; mta.hu)

41. Akadémikusnők a Magyar Tudományos Akadémián,
2018. november 14-én (1)
Rendes tagok (275/14):
• Ádám Veronika (idegtudományok, neurokémia)
•Barnabás Beáta Mária (növényi szaporodásbiológia, biotechn.)
•É. Kiss Katalin (magyar és általános nyelvészet)
• Erdei Anna (immunbiológia)
• Ferge Zsuzsa (szociológia, szociálpolitika)
•Hargittai Magdolna (fizikai kémia, szervetlen kémia)
• Heller Ágnes (filozófia)
• Hetényi Magdolna (környezeti geokémia)
•Kamarás Katalin (szilárdtest-fizika, rezgési spektroszkópiák)
•Kondorosi Éva (növényi molekuláris biológia)
• Kurutzné Kovács Márta (műszaki mechanika, biomechanika)
•Lamm Vanda (jogtudomány, nemzetközi jog)
•Ligeti Erzsébet (sejtélettan, immunológia)
• Németh Judit (magfizika, asztrofizika)
•Oláh Edit (molekuláris onkológia, molekuláris onkogenetika)
• Ormos Mária (20. századi történelemtudomány)
•Schaff Zsuzsa (patológia, hepatológia, onkológia)
• T. Sós Vera (kombinatorika, számelmélet)

42. Akadémikusnők a Magyar Tudományos Akadémián,
2018. november 14-én (2)
Levelező tagok (5 fő)
•Csépe Valéria (kísérleti pszichológia, kognitív idegtudomány)
•E. Kövér Katalin (NMR spektroszkópia)
•Kovács Melinda (állatélettan)
•Madas Edit (irodalomtörténet, medievisztika)
•Pálné Kovács Ilona (regionális tudományok, közig. jog.)
Külső tagok (12 fő)
Albert Réka (hálózatkutatás, rendszerbiológia), Bitay Enikő (anyagtudomány), Fábry
Zsuzsanna (neuroimmunológia), Klein Éva (tumorbiológia, immunológia), Kozma C. Sára
(molekuláris rákkutatás), Lépine-Szily Alinka (atommagfizika), Mezey Éva (őssejtek), Nagy
Éva (állatorvosi virológia), Schubert Gabriella Erzsébet (hungarológia, balkanológia), Szabó
Gyöngyi (hepatológia, gasztroenterológia, immunológia), Tardos Éva (számításelmélet),
Ullman Ágnes (molekuláris biológia)
Tiszteleti tag:
Easterling, Patricia (ókori (görög) irodalom)

43. Lehetőségek a női kutatók előmenetelének támogatására
-- Családi és munkahelyi támogatás;
-- óvoda, bölcsőde a munkahelyen;
-- magasabb (a férfiakéval megegyező) fizetés;
-- részmunkaidő/távmunka lehetősége;
-- az otthonról való kapcsolattartás megkönnyítése;
-- a kutatónők eredményeinek elismerése, díjak;
-- a gyermeke(ke)t nevelő kutatónők számára kiírt pályázatok;
-- a kutatói ösztöndíjak rendszerének, időkorlátjainak átgondolása;
-- sok utazással járó konferenciák helyett/mellett videokonferenciák;
-- összefogás: például Nők a Tudományban Egyesület, Nők a
Tudományban Kiválósági Díj.

44. Nők a Tudományban Kiválósági Díj díjazottjai 2018-ban:
Gazdag-Tóth Boglárka, Halász Júlia, Barnabás Beáta, Stenger-Kovács Csilla

46. Hypatia és
„Seherezádé nyomában járni annyit tesz,
hogy legyünk bátrabbak és
magabiztosabbak, bízzunk abban a
képességünkben, hogy meg tudjuk
változtatni a világot és benne az
embereket.”
(Fatma Mernissi)

47. Köszönöm szépen a figyelmet!
keri.katalin@pte.hu
http://kerikatalin.wordpress.com