Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (20)
Similar to Egyiptom építészet
Similar to Egyiptom építészet (19)
Egyiptom építészet
- 1. Az ókori Egyiptom művészete
- 2. Egyiptom a Nílus ajándéka • A Nílus mentén húzódó birodalom. • Művészete évezredekig egységes, alig változó stílusú. • Oka a vallást és a műveltséget egyedül birtokló papság hatalma . • Szigorú szabályok (kánon) szerint építkeztek, készítették szobraikat, festették és díszítették tárgyaikat, épületeiket. • Az egyiptomi vallás politeista (több istent tisztelő), és fő alapvetése a halál utáni életben való hit.
- 3. Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai • Predinasztikus és archaikus kor • Óbirodalom (i. e. 2635-2155, • III-VI. dinasztia), 3. évezred • 1. átmeneti kor • Középbirodalom (i. e. 2040-1785, • XI-XII. dinasztia), 2. évezred eleje • 2. átmeneti kor- Amarna korszak • Újbirodalom (i. e. 1552-1070, • XVIII-XX. dinasztia), 2. évezred vége • Kései kor
- 4. Az isteni erők sokféleképpen való megtestesítése mellett az egyiptomi vallás egyik legjellemzőbb részei a Napkultusz és a halottkultusz. • Ahogy a földi élet Ré (Napkultusz) napsugarainak eredménye. • A halál utáni továbbélés, a fennmaradás lehetőségét az Oziris-hit (Halottkultusz) adta. • Ennek része volt a mumufikálás, amivel a halott túlvilági életét akarták biztosítani.
- 5. • A mumifikált halottat ember formájú, festett koporsóban (szarkofág) helyezték el. • A sírkamrába gazdag mellékletet tettek a halott túlvilági életéhez szükséges tárgyakból. • A falakra képeket festettek, az elhunyt életének jeleneteivel és „túlvilági útjának” ábrázolásával.
- 6. Az óegyiptomiak vallása politeizmus • Sok isten (politeizmus: többistenhit) személyesíti meg az emberi létre ható természeti erőket, környezetet. • Emberi és állati jellemzők keverednek ábrázolásaikban (állatistenek, az ősi totemizmus hatása).
- 7. A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor • Amarna-reform, azok a vallási-kulturális változtatások, melyek az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájához tartozó Ehnaton fáraó uralma alatt zajlottak. • A reform legfontosabb eleme Aton isten kultuszának kizárólagossá tétele volt, • A reform és korszaka, az Amarna-kor az Ehnaton által emelt új főváros, Ahet-Aton helyének mai nevéről (El- Amarna) kapta nevét.
- 8. Az ókori Egyiptom építészete • Lenyűgöző méretű, monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák jellemzik. • Legjellemzőbb épülettípusok a sírépítmények és a templomok.
- 9. Sírépítmények • A halotti kultusz szolgálatában emelt temetkező helyek, az uralkodók és az előkelők túlvilági életét biztosító alkotások: masztabák, piramisok és sziklasírok
- 10. Masztaba (arab: „pad”) • Az ókori Egyiptom egyik sírtípusa. • Rézsűs falú, vályogtéglából vagy kőből épült sírépítmény, amelynek korai változataiban csak föld alatti kamrák voltak.
- 11. Uralkodói sírépítmények: piramisok • Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai emeltették.
- 12. A piramis az Óbirodalom (i.e.2575-2465) jellemző királysír típusa. A piramis a halotti rituáléval összefüggő komplex épületegyüttes egy eleme. Dzsószer fáraó „lépcsős” piramisa Szakkárában Sznofru fáraó „törtvonalú” piramisa Dahsurban Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis
- 13. Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa” • Egyiptom első piramisa. • A piramiskörzet számos építményt tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére alkalmas, más része a halottkultusszal kapcsolatos. • Imhotep nevéhez fűzik a piramis tervezését és kivitelezését.
- 15. Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis
- 16. A fáraó égbe emelkedésének helye • Az egyiptomiak mernek nevezték, ennek a szónak a jelentése „a fölemelkedés helye”. • Csúcsban végződő tiszta geometriai forma (gúla: négyzetes alapú, 4 szabályos háromszög oldalú). • Inkább emlékmű mint épület – óriási tömegéhez képest
- 17. Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia
- 18. A legnagyobb: Kheopsz (Hufu) piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)
- 19. Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban.
- 20. Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították.
- 21. Kephrén (Hafré) piramisa őrzi az eredeti kőborítást a tetején
- 22. Szfinx: ember fejű és oroszlán testű lény, a sírkerület őre.
- 24. Mükerinosz (Menkauré) piramisa a legkisebb a három közül.
- 25. Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” sziklasírokba temetkeztek..
- 26. A dúgzadag mecénás, Lord Carnavon és rajzolóból lett zseniális régész, Howard Carter a Királyok Völgyében.
- 27. 1922-ben Carter alaposan átvizsgálta VI. Ramszesz sírjának környékét. Lebontották a XX. dinasztia korabeli vályog munkás kunyhókat, és november 4-én rábukkantak az első nyomra, egy tizenhat fokból álló lépcsősorra. Az ókori munkás kunyhók maradványai alatt egy befalazott ajtóhoz vezetett a lépcsősor.
- 28. Királyokvölgye, 62. sír. Érintetlen, lezárt ajtó.
- 29. A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja • Az Amarna kor után uralkodó, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Howard Carter) királysír, amely bepillantást enged a fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába.
- 33. Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz. • Ez a szobor őrizte azt ládát, a kanópuszládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények, a kanópuszedénye k voltak.
- 34. Kanópuszláda.
- 35. A sírkamra a
- 36. A sír előtere.
- 40. Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.
- 41. A trónus támlájának képe • A fiatal uralkodó és hitvese, Anheszenpaaton hercegnő. • Aton korongja süt le rájuk - Tutenhamon visszatért ugyan az Ámon kultuszhoz, de még érződik az amarnai kor hatása.
- 43. A kőszarkofág.
- 45. A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág.
- 46. A falakon a temetési szertartást ábrázoló képek.
- 47. Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.
- 48. Templomok
- 49. Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”) • Az egyiptomi templomok bejáratát keretező, négyszög alaprajzú, felfelé keskenyedő falú, toronyszerű, monumentális kapuépítmény .
- 51. Pilon, a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópillérei.
- 52. Hüposztil csarnok • Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban • A kiemelt középrész oldalról kapja a fényt – a bazilikális tér előzménye.
- 53. Az oszlopok növényi formákat mintáznak: lótuszvirág, pálmafa
- 55. Luxor
- 56. A luxori templom előtt kolosszusok, hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek magasodnak.
- 57. Obeliszk (görög: „nyárs” szóból) • Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, felfelé vékonyodó, teteje gúla formájúra csiszolt és aranyozott.Felszinét hieroglifák borítják. • A Napisten kultuszához kapcsolódott, felemelkedés szimbólum.
- 58. II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbel Újbir., i. e. 1300 k.
- 59. A sziklafalból kifaragott nagy templom és a Harthornak szentelt kisebb templom. A nagyobbik templomot II. Ramszesz saját dicsőségére építette.
- 60. A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi.
- 62. A 20 méternél magasabb szobrok.
- 64. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el, 1963 és 1968 között szétbontották, és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbel-i fennsíkon ismét felépítették a templomokat. A templom áthelyezése 1965. október 1-jén kezdődött meg svéd tervek alapján és 1980. március 10-re fejeződött be.