A görög vázafestészet
Amphora
Kratér
Hüdria
Külix
i.e.540-530
Vázafestészet
Kratér,
Geometrikus stílus
Dipülon váza,
i.e. VIII.sz
Fekete alakos stílus
Fraçois-váza,
Kr.e.570
Akhilleusz és Aiasz
kockajátéka Exekiasz
mester fekete alakos
amforáján.
Kr.e. 530 k.
Vörös alakos stílus
Polügnótosz: Kratér,
i.e. 420
Fehér alapos váza
Fehér Léküthosz,
i.e. 450
A római művészetA római művészet
A Római Birodalom
Capitoliumi farkas,
Róma,
Kr.e. VI. sz.
Az etruszk művészetAz etruszk művészet
A római művészet előzményei
Etruszkok
Építészet:
a)templomok
b)városfalak/ városkapuk
c)sírépítmények
d)csatornák
e)hidak
f)utak
g)lakóházak
Szobrás...
Veji Apolló,
Kr.e. 510
Todi Mars
Kr.e.v.sz.
Arezzói kiméra,
Kr.e. VII. sz.
Cerveteri, Banditaccia
nekropolisz,
Kr.e. VII-VI.sz,
Banditaccia nekropolisz
ásatásainak légi
felvétele.
Orvietoi nekropolisz
Kr.e. VI-IV. sz.
Szabályosan elhelyezett,
általában négyszögletű sírok
Volumniusok sírja,
Kr.e. III-I. sz.
Perugia
Az etruszk építészet jelentősége
A lakóház alaprajzi
típusa
sírkamra
központi
...
Cerveteri (Caere) házaspár
szarkofágja. égetett agyag, 2
m; a Kr. e. 530 táján készült.
(Villa Giulia, Róma)
Kr.e. 150-120, terrakotta, Badisches
Landesmuseum, Karlsruhe
Bikák sírja,
Tarquinia
Kr.e. VI.sz
Halász- és Vadász-
síremlék, Tarquinia
 Kr.e.530–520,
Nőstényoroszlánok 
sírja, Tarquinia, 
Kr.e 480-470
Leopárdok sírja, 
Tarquinia,
Kr.e. 480-470
A búvár sírja,
Paestum
Kr.e.480.k.
Leopárdok sírja, 
Tarquinia
Kr.e.470 k.
Az etruszk építészet jelentősége
A boltív alkalmazása
Porta Augusta, 
Perugia
Kr.e. III-II. sz
Boltozási technikák alkalmazása
Az etruszk építészet jelentősége
Volumniusok sírja, 
Kr.e. III-I. sz.
Perugia
Az etruszk építészet jelentősége
A lakóház alaprajzi 
típusa
sírkamra
központ...
Római lakóház alaptípusa- domus
Római ház általános típusa pompeji házak alapján,Római ház általános típusa pompeji házak alapján,
Kr.e. II. sz.Kr.e. II. ...
.
Az etruszk építészet jelentősége
Templom
Fortuna Virilis 
templom,
Kr.e. I,
Róma
Fortuna Virilis templom,
Kr.e. I
Róma
Fortuna Virilis
templom,
Kr.e. I
Róma
Hosszanti elrendezés
Vesta-templom,
Róma,
Kr.e.I. sz. eleje
Centrális elrendezés
Pantheon, Róma
118-128
Boltozatok
Dongaboltozat Keresztboltozat
Gömbkupola
Negyedgömb kupola
• a rómaiak átveszik a görög
oszloprendeket, illetve
bevezetnek két új rendet:
•Toszkán – etruszk eredetű,
a dór egy válto...
Toszkán
oszlop
Kompozit
oszlop
A római művészet korszakaiA római művészet korszakai
=Róma történelmének korszakai=Róma történelmének korszakai
Róma kezde...
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
3 etruszk és római művészet
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

3 etruszk és római művészet

2,757 views

Published on

Published in: Travel, Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,757
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
5
Actions
Shares
0
Downloads
0
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

3 etruszk és római művészet

  1. 1. A görög vázafestészet
  2. 2. Amphora Kratér Hüdria Külix i.e.540-530
  3. 3. Vázafestészet Kratér, Geometrikus stílus Dipülon váza, i.e. VIII.sz
  4. 4. Fekete alakos stílus Fraçois-váza, Kr.e.570
  5. 5. Akhilleusz és Aiasz kockajátéka Exekiasz mester fekete alakos amforáján. Kr.e. 530 k.
  6. 6. Vörös alakos stílus Polügnótosz: Kratér, i.e. 420
  7. 7. Fehér alapos váza Fehér Léküthosz, i.e. 450
  8. 8. A római művészetA római művészet
  9. 9. A Római Birodalom
  10. 10. Capitoliumi farkas, Róma, Kr.e. VI. sz.
  11. 11. Az etruszk művészetAz etruszk művészet A római művészet előzményei
  12. 12. Etruszkok Építészet: a)templomok b)városfalak/ városkapuk c)sírépítmények d)csatornák e)hidak f)utak g)lakóházak Szobrászat (bronz, terrakotta) Festészet
  13. 13. Veji Apolló, Kr.e. 510 Todi Mars Kr.e.v.sz.
  14. 14. Arezzói kiméra, Kr.e. VII. sz.
  15. 15. Cerveteri, Banditaccia nekropolisz, Kr.e. VII-VI.sz, Banditaccia nekropolisz ásatásainak légi felvétele.
  16. 16. Orvietoi nekropolisz Kr.e. VI-IV. sz. Szabályosan elhelyezett, általában négyszögletű sírok
  17. 17. Volumniusok sírja, Kr.e. III-I. sz. Perugia Az etruszk építészet jelentősége A lakóház alaprajzi típusa sírkamra központi tér folyosó
  18. 18. Cerveteri (Caere) házaspár szarkofágja. égetett agyag, 2 m; a Kr. e. 530 táján készült. (Villa Giulia, Róma)
  19. 19. Kr.e. 150-120, terrakotta, Badisches Landesmuseum, Karlsruhe
  20. 20. Bikák sírja, Tarquinia Kr.e. VI.sz
  21. 21. Halász- és Vadász- síremlék, Tarquinia  Kr.e.530–520,
  22. 22. Nőstényoroszlánok  sírja, Tarquinia,  Kr.e 480-470 Leopárdok sírja,  Tarquinia, Kr.e. 480-470
  23. 23. A búvár sírja, Paestum Kr.e.480.k. Leopárdok sírja,  Tarquinia Kr.e.470 k.
  24. 24. Az etruszk építészet jelentősége A boltív alkalmazása
  25. 25. Porta Augusta,  Perugia Kr.e. III-II. sz
  26. 26. Boltozási technikák alkalmazása Az etruszk építészet jelentősége
  27. 27. Volumniusok sírja,  Kr.e. III-I. sz. Perugia Az etruszk építészet jelentősége A lakóház alaprajzi  típusa sírkamra központi tér (átrium) folyosó
  28. 28. Római lakóház alaptípusa- domus
  29. 29. Római ház általános típusa pompeji házak alapján,Római ház általános típusa pompeji házak alapján, Kr.e. II. sz.Kr.e. II. sz. Bejárat és előcsarnok (vesztibulum)1 2 3 1 2 3 5 6 4 4 4 Átrium- négyszögletes udvar a régi római házban, amelyből körben lakószobák nyílnak. Világítást felülről kapja, középen medence (impluvium), amibe az esővizet vezetik le Tablinum - bejárattal szemben, az átrium hátsó oldalán mely központi elhelyezkedése miatt a családfő fogadó- és dolgozószobája Lakóhelyiségek Perisztiludvar Társalgó 5 6 4
  30. 30. . Az etruszk építészet jelentősége Templom
  31. 31. Fortuna Virilis  templom, Kr.e. I, Róma
  32. 32. Fortuna Virilis templom, Kr.e. I Róma
  33. 33. Fortuna Virilis templom, Kr.e. I Róma Hosszanti elrendezés
  34. 34. Vesta-templom, Róma, Kr.e.I. sz. eleje Centrális elrendezés
  35. 35. Pantheon, Róma 118-128
  36. 36. Boltozatok Dongaboltozat Keresztboltozat Gömbkupola Negyedgömb kupola
  37. 37. • a rómaiak átveszik a görög oszloprendeket, illetve bevezetnek két új rendet: •Toszkán – etruszk eredetű, a dór egy változata •Kompozit – ión voluták kombinálása a korinthoszi akantusz levelekkel • nincs kannelúra •Oszlopszékre állítja az oszlopot Római oszloprendekRómai oszloprendek
  38. 38. Toszkán oszlop Kompozit oszlop
  39. 39. A római művészet korszakaiA római művészet korszakai =Róma történelmének korszakai=Róma történelmének korszakai Róma kezdete •Kr.e. 753-509 •Palatinus dombon a legkorábbi település • Kr.e753: a város mitológiai alapítása – Romulus és Remus Róma kezdete •Kr.e. 753-509 •Palatinus dombon a legkorábbi település • Kr.e753: a város mitológiai alapítása – Romulus és Remus Köztársaság •Kr.e. 509-27 •.az etruszk királyokat Brutus elűzte, megalapítva ezzel a köztársaságot •Köztársaság= Res Publicae •Végét az Actiumi csata jelzi 31-ben •. Köztársaság •Kr.e. 509-27 •.az etruszk királyokat Brutus elűzte, megalapítva ezzel a köztársaságot •Köztársaság= Res Publicae •Végét az Actiumi csata jelzi 31-ben •. Császárság •Kr.e.27-Kr.u. 476 •Octavianusszal kezdődött •A nyugatrómai birodalom végével zárul •Keletrómai birodalom virágzik, amely egészen 1453-ig fennáll. Császárság •Kr.e.27-Kr.u. 476 •Octavianusszal kezdődött •A nyugatrómai birodalom végével zárul •Keletrómai birodalom virágzik, amely egészen 1453-ig fennáll.

×