4. A “cigányok” nyelvi
csoportjai
• A magyar egynyelvű cigányok: többségük
felmenői a 19. századot megelőzően itt
éltek már (87% – 2003. évi felmérés)
• Az oláhcigányok: romani (cigány) nyelvűek,
a 19. században jöttek Magyarországra az
akkori Romániából (8%)
• A beások: a román eredetű beás nyelvet
beszélik, 19–20. században kerültek a mai
Magyarország területére (5%)
5. A “beások” csoportjai
• A bojások: bojásul beszélnek, a Dél-
Dunántúlon élnek, kb. 30000 fő
• A muncsánok: “cigányul” beszélnek
egy másik román tájszólásban,
Alsószentmártonban élnek
• A ticsánok: románul beszélnek,
Tiszafüred környékén élnek
7. „Az őslakosság ma már nincs 200 lélek. A
beköltözött fehér-bőrűekkel együtt népe 220
lélek. Ehhez járul ma már 60 cigány. De a
jövő szaporulata szempontjából ez a 60
cigány már ma sokkal többet jelent a 220
magyarnál. [...] Iskolája I. osztályában pl. a
mult évben volt 12 gyermek. Ebből 8 cigány
volt, 3 beköltözött család gyermeke s
egyetlen-egy volt, aki anyáról legalább az ősi
törzshöz tartozott. Íme: a jövő képe. [...]
Tehát egy embernemzedék mulva a falu fele
már cigány lesz, tele duzzadó életerővel, a
másik fele, az ősi: hervadó ág, a közeledő
halál minden jelével.”
10. A falu népessége ma
• Összesen 100 fő
• Ennek negyede a falu vagy más falvak
oláhcigány “kolompár” telepéről
származik
• Másik negyede a falu vagy más falvak
“oláh” telepéről származik
• A többiek a faluból vagy máshonnan
(ők a “magyarok”)
12. A bojások
• Kilenc felnőtt párkapcsolatban élő bojás
• Közülük egy sincs, akinek a partnere bojás
lenne
• Van hat bojás–magyar, kettő bojás–muncsán
és egy bojás–kolompár kapcsolat
• Mik lesznek az ezekből született gyerekek?
