1. 78 | FORBES 2015. JÚNIUS
Ki kell bérelnünk
a Forma–1-es pályát Dubajban
„AHHOZ, HOGY világszinten pozi­
cionáljuk magunkat, azt tervezzük,
hogy építünk egy szupersportautót
is. Elég pimaszul hangzik, nem?” –
vezeti fel Pecsenye Roland, hogyan
lesz ott az érdekeltségei közé tartozó
Gabura­váltógyár a világ legjobbjai
között. A Gabura Krisztián vezette
miskolci szerelőműhely mára nagyra
nőtt tuningcég lett. Húsz éve fog­
lalkozik autókkal. Az általa épített
váltókkal futnak raliautók Skan­
dináviában és a régió több verse­
nyén, de dolgozott a magyar bajnok
Schpitzmüller Csabáékkal is.
„Leültünk párszor sörözni, a mis­
kolci vállalkozói kör tagjai ismerik
egymást. Mindig mondtam neki,
ha egyszer lesz pénzem, szeretnék
vele csinálni valamit az autóiparban.
Csak annyit kértem, legyen az a va­
lami skálázható, tudjon nagyot növe­
kedni” – így indult minden. Pecsenye
Roland az IND egyik alapítója, a cég
az e­banki megoldásokra speciali­
zálódott (Forbes 2014/01), tavaly
pedig felvásárolta a területen globális
piacvezető Misys. Szakértői becslé­
sek szerint a cég értéke meghaladta
a tízmilliárd forintot.
ÉPÜL A PORTFÓLIÓ
Nyughatatlan természet, hihetetlen
lendülettel, becsomagolt zakókkal
a kezében érkezik a Király utcai
műteremlakásba. Megállás nélkül
beszél a teveiről, pedig még el sem
Bajorországban fehér kesztyűs kezek szerelik majd össze a Miskolc mellett
megálmodott sebességváltót, hogy aztán Bugattikba és McLarenekbe építsék
be. Pecsenye Roland nagyot kaszált az IND-vel, és nem bír leállni.
ÍRTA: ZSIBORÁS GERGŐ
BEFEKTETÉS
ÜZLET
Pecsenye Roland
– a jó életből is
pénzt csinálna
FOTÓ:ORBITALSTRANGERS
2015. JÚNIUS FORBES | 79
indult a felvétel, épp csak hellyel
kínál a konyhában, persze megint
jönnek az ötletek meg némi szabad­
kozás, sok még a munka, nem így
fog kinézni. Pecsenye Roland sok
pénzt keresett az IND­vel, de arról
nem mondott le, hogy ha valami­
be belekezd, annak ott kell lennie
a világ öt legjobbja között. És hogy
mi az a valami? A barackmagtól
a szupersportautóig tényleg bármi
lehet, máris vizionál.
Az IND alapítóinak eddig is voltak
befektetései, többek között a toka­
ji borvidékben is láttak fantáziát
(ők vannak a Tokaj.hu mögött is).
A német magániskolában szocia­
lizálódott Pecsenyének az volt az
egyik iskolai feladata, hogy tervezzék
meg egy nagy német húsgyár piacra
lépését, a boldog állatok volt a téma.
„Mikor itthon elmeséltem 1996­ban,
hogy mi boldog malacokkal foglalko­
zunk, Miskolcon vicchullám indult:
na, a Pecsenye meg a boldog mala­
cok!” – emlékszik vissza nevetve.
Most épp ebből akar újabb globális
sztorikat írni: a minőségből. Ma­
gánprojektjei szabad szemmel is jól
láthatóan a „jó élet” köré fonódnak:
szépség, autók és gasztronómia. Már
nem kell „hétszer tizennyolcórázni”,
mint mondja, még segítik az integ­
rációt a Misysnél, de jut idő a saját
projektekre is. Elmondása szerint az
exitből származó jövedelmének har­
madát startupokba tette, harmadát
hagyományos befektetésekbe, főleg
ingatlanokba fektette (München­
ben, Miskolcon, Göncön, Budapesten
egyaránt) alacsonyabb, de biztosabb
hozamot megcélozva, harmadát meg­
hagyta biztonsági tartaléknak. Az
épülő portfólió holdingcégei pedig
az RPL (Roland Pecsenye Lifestyle)
Ventures befektetési alapban kon­
centrálódnak.
presztízsmunkákat még vállalják, de
a fókusz most már a váltógyáron van.
Miben robbanthat nagyot egy
miskolci startup? A motorgyártáshoz
irdatlan tőke kell, Rolandék így a haj­
táslánc „gyenge” pontját célozták meg.
A versenyeken ugyanis gyakran
előfordul, hogy az autó megeszi a tar­
talék váltót is, és akár négy hónap­
ba is telhet, míg megérkezik az új.
Gaburáék célja, hogy Európában akár
egy héten belül is ki tudják szállítani
az interneten megrendelt modellt.
„Legószerű megoldást terveztünk,
váltóink elejét és végét típustól füg­
gően lehetne variálni, bármilyen mo­
dellben fel lehet majd használni őket”
– mondja lelkesen Roland. Sőt: a so­
főrök teljesen a saját igényeikhez ala­
kíthatják majd a megrendelt váltókat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
egy Gabura­váltó összeszereléséhez
a munkásoknak csak az előre legyár­
tott alkatrészdarabokat kell összeállí­
taniuk úgy, ahogy azt megrendelték,
és már indulhat is a kiszállítás.
De a Gabura nem csak ebből
akar versenyelőnyt kovácsolni.
„Nüanszok” – mondja ki a kulcsszót
a technológiai oldalról Krisztián.
„Ugyanabból főzünk, mint a verseny­
társak, csak a fűszerezés más. Egy
profi versenyző a rossz autóból is ki­
hozza a legjobbat, de a világ nemcsak
versenyezőkből áll, hanem embe­
rekből. Nekünk az emberekhez kell
közel hoznunk a technikát” – próbál­
ja érzékeltetni a lényeget Krisztián,
aki korábban maga is versenyzett.
Már kialakították az induláshoz
szükséges gyártási kapacitásokat,
a váltónak van olyan részeleme, ami
öt helyen készül, a hangsúly ugyanis
a minőségen van. Ez persze egyelő­
re az egyik gyenge pontja is a pro­
jektnek, a cél az, hogy minél több
minden készüljön saját gyártásban.
KÉSZÜL A MAGYAR BUGATTI
Roland bízott Gaburában, de állan­
dó hozamot akart realizálni ezen
a befektetésen is. „Mikor elmondta,
mire gondol, rávágtam, hogy se­
bességváltókat kellene építenünk”
– emlékszik vissza a márka névadó­
ja, Gabura Krisztián. A zászlóshajó­
projekt – más autóipari, és egyelőre
nem nyilvános projekt mellett – tehát
a Gabura Racing Technolgies, Pecse­
nye ebbe komolyabb tőkével is be­
szállt, itt vállalja majd a legaktívabb
szerepet is. A cég minőségi váltókat
gyárt versenyautókba.
A miskolci műhely eddig is messze
földön híres volt szakmai berkekben.
Nemrég például egy E9­es Alpinát
hoztak nekik. 1975­ben készült egy
spanyol herceg megrendelésére,
a mostani tulajdonos felújítaná a
motorerő­átvitelt, de a dokumen­
tációk még az Alpinánál sincsenek
meg. „Valaki a Salzburgringen azt
tanácsolta, hozza ide, mert csak
mi tudjuk megcsinálni. Szeretjük
a kihívásokat” – mondja Krisztián
a Forbesnak. Ezeket a különleges,
„A FÉMMEGMUNKÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA NAGYON BONYOLULT,
EZ NEM EGYSZERŰ MENET. DE MI MISKOLCIAK VAGYUNK, ITT MEGVAN
A MEGFELELŐ SZAKTUDÁS, TUDUNK BÁNNI A FÉMMEL.”
München mellett
gyártják majd
a Gabura váltókat

2. 80 | FORBES 2015. JÚNIUS
„A fémmegmunkálás technológiája
nagyon bonyolult, ez nem egyszerű
menet. De mi miskolciak vagyunk,
itt megvan a megfelelő szaktudás,
tudunk bánni a fémmel” – mondja
Roland. A fehér kesztyűs összeszere­
lés viszont már München mellett fo­
lyik, a „Made in Germany” egyelőre
erősebb marketingüzenettel bír, mint
a valaha szebb napokat is megélt mis­
kolci gépgyártás.
HOGY ADJUNK EL EGY VÁLTÓT?
Pecsenyéék célja nem csak az, hogy
a fanatikusokat és a szaklapok
szerzőit elkápráztassák. Ezért úgy
döntöttek, hogy ősszel kibérelnek
egy Forma–1­es pályát, egyelőre még
nem dőlt el, hogy Abu­Dzabiban vagy
Dubajban. Itt, nemzetközi sajtó­
tájékoztatón mutatják majd be azt
a szupersportautót, amit már építe­
nek, és amibe már Gabura­féle váltók
lesznek beépítve. A kocsik építését
úgy dokumentálják, hogy megindul­
hasson a kisszériás sorozatgyártás
is, maximum száz darabot készíte­
nek belőle. Karbon vázra építenek
fel majdnem a nulláról egy teljesen
egyedi autót. Pontosabban most épp
három készül: az egyiken a belsőt
építik, a másikon a külsőt, és kell egy
a fotók és a werkanyagok miatt is.
Pecsenye Roland tudja, hova lő, az
ilyen kocsik felét ma az arab világ­
ban értékesítik. A fejlesztés költsé­
geiről nem mond pontos számokat,
de a projektről annyit elárul, ha hat
szupersportautót el tudnak adni, már
nullszaldós lesz ez a vállalkozásuk.
„Legrosszabb esetben lesz három
sportautóm” – mondja. A váltógyár
régi álom, az exitből képzett tarta­
lékból is hajlandó beszállni a finan­
szírozásba. Ha viszont sikerül hatnál
többet értékesíteni a most készülő
magyar sportautóból, akkor elég biz­
tos alapokra kerülhet a finanszírozás.
Akkor sem viccel, mikor azt mondja,
ott akar lenni a világ öt legjobb gyára
között, azt akarja, hogy a Bugatti
és a Konigseeg is Gabura­váltókkal
fusson. Aztán majd jöhet a Forma–1
is. Mindezt külső befektető bevonása
nélkül is kivitelezhetőnek gondolja.
Pecsenye szerint szűk piacot cé­
loztak ugyan meg, de olyan szektor­
ban, ahol ebből is lehet több ezer fős
céget építeni. Mint mindenhol, itt
is a „hockey sticket”, vagyis a ho­
kiütő alakjához hasonló meredek
emelkedést vár. „A márka és a tudás
megvan, már csak marketing kell, és
gyártási kapacitás megszervezése
és csúcsrafuttatása” – mondja arról,
milyen pofonegyszerű a recept.
VIKTÓRIA MAGYAR TITKA
A jó életből az autót ki is pipáltuk ezzel.
A Király utcai műteremlakásban, ahol
interjúzunk, folyamatosan vinnyognak
a vakuk, már folyik a munka. Három
hete elindult Pecsenye modellügy­
nöksége. Mondhatni, ennél a befekte­
tésnél szépen lefedezte magát, a meg­
lepően csendes belső udvarra néző
nagypolgári lakás ugyanis része az
ingatlanportfóliónak. A White Model
Managment – ahogy a neve is jelzi –
tisztán akar játszani, a karrierépítésre
„GONDOLJ EGY OLYAN RENDSZERRE, AHOL A KAPSZULÁS KÁVÉFŐZŐK
MINTÁJÁRA TUDOD CSERÉLNI AZ EGYES VETEMÉNYEKET A FALADBAN.”
BEFEKTETÉSÜZLET
Így nézz ki egy konyhakert
a XXI. században
2015. JÚNIUS FORBES | 81
és a tehetséggondozásra fókuszálnak.
Kevés hazai modell mögött áll profesz­
szionális, nemzetközi kapcsolatokkal
rendelkező menedzsment, sok kis ügy­
nökség abból próbál túlélni, hogy száz­
ezer forintért portfóliót gyárt hamis
illúziókba ringatott kamaszlányoknak.
Az üzleti modell egyszerű:
a White Model jutalékért cserébe
munkákat szervez a modelljeinek.
A céljuk az, hogy minél több tehet­
ség kizárólagos ügynökei legyenek.
Azt már felmérték, hogy a nagyobb
márkák milyen arcokat keresnek, és
Roland révén erős pozícióval indul­
nak a német piacon. Munkától és per­
sze a modelltől függően 30–50 szá­
zalékos jutalékban gondolkodnak,
azt mindenképpen díjazni fogják, ha
valaki elkötelezi magát mellettük.
Roland szerint ebben a szegmens­
ben fontos a megfelelő nyelvtudás
(az angol mellett a divat nyelveit,
az olaszt vagy a franciát sem árt
beszélni) és a megfelelő marketing.
De hol a hokiütő? „Elég, ha két­há­
rom arcot be tudsz futtatni. Ha van
például Victoria Secret­modelled,
ők hihetetlenül keresettek ma” –
mondja Roland. A befektetés mér­
tékéhez képest egy­egy ilyen fogás
máris meredek növekedési pályára
állíthatja a céget. De ezzel sem siet
sehova. Ahogy ő nevezi, ez is egy
„lifestyle investment”, addig csinál­
ja, amíg meg nem unja, ha kell, akár
húsz, harminc évig is.
A KIHÍVÁS: ÉLETBEN TARTANI
A PALÁNTÁT
Autó: pipa, szép nők: pipa. És mi
lesz a gyomrunkkal? „Minden a letisz­
tultság irányába halad, már a betont
sem fedjük le, ilyen terekben mozgunk
sokat. Pedig a természet közelségét
mindenki igényli” – filozofál harma­
dik nagyobb befektetése kapcsán. Még
IND­s korában próbálkozott egy német
haltelepítő startuppal, ami végül a „fal­
nak ment”, de nem mondott le arról az
elképzeléséről, hogy a természetes és
minőségi alapanyagok előbb­utóbb jól
jövedelmező üzletet hozhatnak. Ma
már kevesen nevetnék ki azért, mert
boldog malacokkal házalt egykoron.
Az IND egyik korai támogatója volt
Dobos Attila, az időközben jó baráttá
lett szakember mutatta meg Rolandnak
a Gourmet Garden csapatát.
Mi sül ki abból, ha egy biológus,
egy közgazdász és egy építész össze­
áll? Ahogy Sirály Péter, a cég vezetője
mondja, az „otthoni, bolondbiztos
növénytermesztés” a céljuk. A Grofie
névre keresztelt rendszer lényege,
hogy a kiválasztott palántákat élet­
ben tartja, vagyis szenzorok mérik
a vízigényt, a tápanyagtartalmat,
és amikor szükséges, a rendszer
beavatkozik, vizet vagy fényt ad a nö­
vényeknek. A vízió az, hogy bárkinek
lehessen konyhakertje anélkül, hogy
hobbikertésszé kellene válnia.
Tavaly januárban sikerült angyal­
tőkét bevonniuk, majd a kockázati
tőkések helyett a piac felé fordultak.
Ekkor keltették fel Roland érdek­
lődését is. „Pitchversenyek helyett
megnéztük, miért hajlandók fizetni?”
– mondja Péter. Így a cég növesztett
egy lábat, hogy stabil maradjon: zöld­
falakat építenek és üzemeltetnek.
De mi itt az innováció? Először
is a csapat a megépített falakat nem
eladja, hanem bérbe adja, ez sok­
kal kedvezőbb a több száz kiren­
deltséggel vagy irodával működő
multiknak. Mint Roland mondja,
az IND­nél pontosan megtanulták,
hogy milyen fontosak a visszaté­
rő bevételek, vagyis azok a meg­
rendelők, akik előfizetésszerűen,
folyamatosan fizetnek. A zöldfal
nemcsak dizájnelem, egy négyzet­
méternyi belőle naponta nyolc liter
oxigént termel, és évente egykilónyi
szennyezőanyagot szűr ki a levegő­
ből. Emellett biztosítja Péteréknek,
hogy a cég cashpozitív legyen, és
újabb tőkét tudjanak bevonni saját
fejlesztésükre. A remélhetőleg min­
den otthonban felbukkanó Grofie
végső verziójának kifejlesztése
ugyanis nem lesz olcsó mulatság,
gépeket is kell majd gyártaniuk,
appot is kell fejleszteniük.
A Gourmet Garden zöldfalait
okostelefonról vagy tabletről is el­
lenőrizni lehet, modulárisan cserél­
hetők a fal egyes részei tetszés vagy
akár évszak szerint is. „Gondolj egy
olyan rendszerre, ahol a kapszulás
kávéfőzők mintájára tudod cserélni
az egyes veteményeket a faladban.
És ahogy beteszed a rendszerbe,
az már monitorozza is” – mondja
Roland. Elképesztő, hogy ugyanak­
kora lelkesedéssel beszél a kreatív
konyhákról és a növényfalakról, mint
a szekvenciális váltókról.
És nem bír leállni. Bár csak egy­
órás interjút terveztem, a felvétel
számlálója átlépi az 1:42­t is, és akkor
kerül csak szóba a gönci barack.
„Tényleg, tudtad, hogy mire nem jó
a barack magja, például?” F