Anyagvizsgálati eljárásokon belül a mechanikai vizsgálatok ismertetése.

1. Mechanikai
vizsgálatok
Szakítás, Nyomás, Hajlítás
Készítette: Obermajer Gellért

2. Anyagvizsgálati módszerek
Az ipari forradalom magával hozott egy új
szükségszerűséget, rájöttek arra, milyen fontos az
anyagok tulajdonságainak részletes ismerete.
A fejlődést elősegítő legfontosabb események:
 -1495 huzal szakítóvizsgálata Leonardo da Va
1542-1519
 1638 befogott gerendák hajlítóvizsgálata
Galileo Galilei 1564-1642
 1911 háromtengelyû nyomással a márvány is
képlékeny Kármán Tódor 1881-1963
 Jelen korunk fiatal mérnök hallgatói
csodálhatják meg elődeik ismereteit,
kitartását.
Mechanikaivizsgálatok
Szakítás
Nyomás
Hajlítás

3. Szakítóvizsgálat
o Mechanikai vizsgálatokat végzünk , a legelterjedtebb roncsolásos vizsgálattal.
A szakítókísérlettel célunk:- hogy a fémes anyagnak
húzó igénybevétellel szembeni ellenálló képességét meghatározzuk.
 Szakítógépek feladata :
 a szakítandó próbatest központos befogása
 a szakítóer lassú, egyenletes növelése
 a szakítóer mérése
 a szakítódiagram (F = f(DL)) felvétele

4. A mérés elve
A kísérlethez használt próbatest egész
hosszán hengeres, - hasáb alakút
használunk
Az S0 kiinduló keresztmetszet és L0
kezdeti hosszúságú próbatestet
Egy tengelyhúzó igénybevétellel adott
sebesség mellett addig nyújtunk: -
ameddig be nem következik a
szakadás.
A vizsgálat során mérjük a terhelés
változását a darab nyúlásának
függvényében.

5. A szakítódiagram jellegzetes tartományai
1.Rugalmas alakváltozás:
A terhelés megszűnése után a darab visszanyeri eredeti alakját.
2.Egyenletes alakváltozás:
A képlékeny deformáció a mérőhossz minden egyes pontján azonos.
3.Kontrakció:
A képlékeny deformáció egy szűk tartományra korlátozódik.

6. Anyagok tipikus szilárdsági értékei

7. Nyomóvizsgálat
-- Nyomóvizsgálatot általában rideg anyagok vizsgálatára alkalmazzák
(pl. öntött vas, beton, stb.), ezeknél a törőszilárdság megállapítása
mindig lehetséges ( a nyomást a törésig lehet fokozni).
-- Szilárd anyagoknál a nyomóterhelést nem mindig lehet törésig fokozni.
-- Nyomószilárdságnak az első felületi berepedést tekintjük.

8. A nyomóvizsgálathoz henger vagy négyzetes hasáb alakú próbatestet
használunk.

9. Példák a nyomóvizsgálatra

10. Hajlítóvizsgálat
Vizsgálóberendezés: az egyetemes anyagvizsgáló gép nyomóvizsgálathoz használt
részébe szerelik a hajlításra szolgáló berendezést.
Berendezés: l0 távolságú R sugárral legömbölyített két támasz, szabványos D
átmérőre legömbölyített nyomótüske.
Ez a vizsgálat elsősorban rideg anyagok pl. öntöttvas teherbírásának a
meghatározására használják, mivel a szívós anyagok a terhelés során
jelentős maradó alakváltozást szenvednek és ez a kiértékelést meghiúsítja.

11. A rúd közepére ható F erő a két támaszon keletkezett ún.
reakcióerőkkel tart egyensúlyt. Az az igénybevétel, amely a rúd középső
keresztmetszetét igénybe veszi, az ún. hajlítónyomaték annál nagyobb, minél
nagyobb a ható erő (F/2) és minél hosszabb az a kar, amelyen ez az erő hat (l/2).
Terhelési ábra hajlító vizsgálatnál

12. Különféle fémek hajlítódiagramjai
A hajlító diagram azt a célt szolgálja, hogy meg tudjuk
határozni az adott anyag rugalmasságát, folyáshatárát illetve
szakító szilárdságát.

13. Köszönöm a figyelmet!