Kineziológia

2. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
2
K
KI
IN
NE
EZ
ZI
IO
OL
LÓ
ÓG
GI
IA
A
Fordította Bangha Katalin
Szaklektor dr. Varjú Márta

3. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
3
Kim da Silva / Do-Ri Rydl
K
Ki
in
ne
ez
zi
io
ol
ló
óg
gi
ia
a
Öngyógyítás - gyógyítás
A dyslexiától az allergiáig
Dunakönyv Kiadó, 1994

4. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
4
A mű eredeti címe:
Kim da Silva und Do-Ri Rydl
Kinesiologie
© 1993 Drocnicrschc Verlagsanslall 111. Knaur Nachf., München
Hungarián translation
© Bangha Katalin, 1994
Kiadja a Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994
Felelős a kiadó igazgatója
Felelős szerkesztő
I,. Jeszenszky Ágnes
A magyar változat tipográfiáját
Balla Endre tervezte
A borító Szabó Árpád munkája
A szedést a Fényszedő Központ Kft., Budapest végezte
Nyomás és kötés: ETO-PRINT Kft., Budapest
Felelős: Balogh Mihály ügyvezető igazgató
ISBN 963 7961 75 5

5. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
5
A kiadó előszava
Kim da Silva Kineziológia című könyvének közreadásával úttörő feladatot vállalt a Dunakönyv
Kiadó. Magyarországon először jelentetett meg ezzel az Amerikában és Nyugat-Európában már
évtizedek óta széles körben ismert és gyakorolt, forradalmian új tudománnyal foglalkozó művet. A
holisztikus gyógymódok megismerésében egy újabb kaput tár ki előttünk egy csodálatos, ismeretlen
világ felé.
Amerikai pszichológusok szerint az orvoshoz fordulás oka 60-70%-ban valamilyen kóros feszült-
ség hatására létrejövő, a stresszel kapcsolatos panasz. A stresszállapot általában a tehetetlenség
és a kudarc érzésére adott válaszreakció. Születésünktől halálunkig folytonosan változásokkal talál-
juk magunkat szemben, melyek feszültségteremtőek, s melyekhez alkalmazkodnunk kell.
Minden tanulási nehézség valamilyen trauma hatására következik be, minden dyslexia az idő
egy szakaszára vezethető vissza, amikor leblokkoltunk, s „lelki vakfolt” alakult ki. A hibás életszem-
lélet, az állandó önmarcangolás, régi sérelmek és kudarcok, alkalmazkodási és beilleszkedési ne-
hézségek, elfojtott vágyak, érzelmek, félelmek és szorongások testi betegségeket hozhatnak létre.
Stressz hatására az agy utasítja a szervezetet, hogy bizonyos specifikus hormonokat juttasson a
véráramba, ezek keringés útján szétáramlanak a testben, s eljutnak minden sejthez. Ezek a
stresszhormonok képessé teszik az izmok sejtjeit a gyors tápanyagégetésre, s ezzel több energia
áll rendelkezésünkre. De bennünket arra programoztak, hogy ne mutassuk ki érzelmeinket, ne rea-
gáljuk le a klasszikus - az állatvilágból ismert „küzdelem vagy menekülés” módon a stressz-
szituációt, ezért túltelítés következik be. A stressz hatását követő fizikai reakció kisöpörné a kelet-
kező méreganyagokat - mivel az embereknél ez általában elmarad, felhalmozódnak szervezetünk-
ben a toxikus anyagok.
Minden izomnak, szervnek, testrésznek meghatározott energiaszinttel kell rendelkeznie. A leg-
több betegség túlenergiára vagy energiahiányra vezethető vissza.
A jó egészség kulcsa az energia megfelelő elosztása. A kineziológia segítségével azonosítható
az energiaelakadás helye, és a szükséges korrekció elvégezhető.
Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és az agy memóriájában, s rendezésre
vár. Agyunk hatalmas kapacitású komputerként tárolja az információkat, s a kineziológiai izomteszt
segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a „működési
zavarokat”.
Izmaink működését agyunk irányítja, izmaink a központi idegrendszer kijelzőinek tekinthetők, s
az izomtesztelés során tapasztalt energiaváltozás megbízható információt ad a tesztelő által feltett
kérdésre.
Az izomteszt segítségével lehívható, felidézhető az élet minden pillanata, segítségével oldhatók
a múltbeli, a jelenlegi és a jövőben jelentkező potenciális problémák.
Köszönet Carol A. Hontz, Gordon Stokes és Eördögh Kristóf kineziológusoknak, akik elhozták
nekünk ezt a nagyszerű módszert.

6. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
6
I. RÉSZ
A kineziológia - a mozgásról szóló tanítás
A kineziológia a világ legtermészetesebb dolgáról, a mozgásról szóló tudomány. A mozgás hatá-
rozza meg egészségünket, betegségeinket, érzelmeinket, pszichénket, közérzetünket, és életünk
világosságát, életutunkat. A mozgás javítja kapcsolatunkat önmagunkkal, embertársainkkal, és vé-
gül Istennel.
A mozgás tana születésünktől halálunkig öleli fel életünk különböző kifejezésformáit. Ezért képes
a kineziológia segíteni bennünket létezésünk különböző szituációiban. Ehhez nem szükséges, hogy
életfeladat vagy élethossziglani terápia legyen. De napi higiéniánkhoz tartozva testünk kellő energi-
ára tesz szert ahhoz, hogy a mindennapi életben történteket elviseljük.
A kineziológia életünk bázisává válik. Támogat és segít minden tevékenységünkben: ha
stresszmentesen akarunk tanulni, ha könnyebb munkanapot tűzünk ki célul, ha valamilyen szabad-
idő-tevékenységet akarunk élvezni, ha táncolni vagy ejtőernyővel ugrani tanulunk, ha jobban sze-
retnénk meditálni, vagy akár egyszerűen csak mozogni akarunk - a kineziológia támogatja ezeket a
szándékokat, és segíti fáradozásunkat.
Önállóbbá, függetlenebbé válunk, és mindig képesek leszünk önmagunkon segíteni. Mindenek-
előtt megtanulunk helyesen kommunikálni. Ez különösen manapság fontos, mert a kommunikációs
technika abnormális fokú fejlődése ellenére egyre nehezebben értjük meg egymást.
Az autonóm, akarattól független mozgástudat egyenlővé tehető a velünk született öngyógyító ref-
lexszel. Mindegy, hogyan élünk, mit gondolunk, testünkkel mit követünk el, a mozgástudat mindig a
lehető legjobbat hozza ki abból. Testünk túl akar élni mindent, és mindegy, hogy mi akarjuk-e ezt
vagy sem. Meg kell értenünk, hogy a test „egy önmagát kiegyensúlyozó autonóm túlélési rendszer”.
Ha mi ezzel az autonóm (akarattól független) túlélési rendszerrel kapcsolatot teremtünk, segítjük a
test öngyógyító reflexét.
A mozgásreflex
Mindnyájan velünk született mozgásreflexszel rendelkezünk, melyet elsősorban a légzés szabá-
lyoz. Mozogni annyi, mint lélegezni. A mozgás az élet, a nyugalom a halál. Ha a mozgás teljesen
megáll, a test abban a pillanatban halott. A mozgásreflex autonóm módon működik.
Alvás közben fontosabb szerveink működése nem áll meg. Automatikusan veszünk levegőt, s
nem kell törődnünk szívverésünkkel, vérkeringésünkkel, emésztésünkkel. Ha ez nem így működne,
akkor egy öntudatlan pillanatunk az életünkbe kerülne.
Minél inkább aktivizáljuk testünk mozgásreflexeit, annál jobban szolgálja szervezetünket, s tartja
fenn valamennyi szervi funkciónkat. Minél kevesebbet mozgunk, annál lustább lesz testünk műkö-
dése, és csak a szubsztanciából élünk. Meddig tehetjük ezt büntetlenül?
Az öngyógyító reflex
A velünk született autonóm mozgásreflex, az öngyógyító reflexhez hasonlóan, mindig azon fára-
dozik, hogy életben tartson bennünket. Ha energikus balansz-módszerekkel és megfelelő gyakorla-
tokkal az autonóm mozgásreflexet erősítjük, akkor egyidejűleg az öngyógyító reflexet is segítjük - ez
a test törekvése az egyensúlyra.
Vannak olyan, bármely életkorban és egyre gyakrabban fellépő testi bajok, amelyek a modern
medicinával sem gyógyíthatók. A tudomány ezekben az esetekben „funkcionális zavarokról”, „pszi-
choszomatikus tünetekről” és „vegetatív disztóniáról” beszél. E kifejezések alatt olyan egyensúlyza-
varokat értünk, melyeknél a modern tudomány tehetetlen, nem képes eredményesen beavatkozni.
Közös dolog ezekben az esetekben: nincs egyensúlyban a test mozgásreflexe, s ez nem specifikus
reakciókban mutatkozik meg, „kis köszvény” fogalom alatt is ismert. Keletkezésük hátterében több-
nyire pszichikai problémák, érzelmi túlterhelések állnak, amelyek csak évekkel később vezetnek
betegséghez.
Megjegyzendő: a helyes mozgással segítjük a test mozgásreflexét, és ily módon elősegítjük ön-
gyógyító törekvéseit.

7. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
7
Az alapok és az eszközök
A meridiánok
Az emberi test energiapályáinak rendszerét a kínai orvoslás évezredek óta ismeri.
Testünkben tizenkettő plusz kettő meridián található. A meridiánokat energiacsatornáknak kép-
zelhetjük el, amelyek behálózzák az egész testet. A bőr alatt helyezkednek el, és az úgynevezett
akupunktúrapontokban lépnek a felszínre.
1. ábra. A meridiánrendszer és az öt elem.

8. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
8
Ezeken a pontokon keresztül stimulálhatjuk a meridiánokat (pl. akupunktúra, akupresszúra). A
meridiánrendszer egy önmagába zárt energiakeringést jelent. A meridiánok külső pályája az inakat,
izmokat és a csontokat látja el energiával. A belső pálya az egyes szervek energiaellátását végzi.
Ha a meridiánpálya egy ponton megszakad, akkor az adott izomcsoport nem jut többé elegendő
energiához. Ebben az esetben nagyon megnő a sérülékenység veszélye (a csontok eltörhetnek, a
szalagok elszakadhatnak – általában az akupunktúrapontokban). Az ehhez a meridiánhoz tartozó
szerv többé nem képes kielégítően ellátni feladatát, s a fájdalommal hívja fel erre figyelmünket. A
kineziológia képes gyorsan megállapítani és kiegyensúlyozni az energetikai blokádokat. Az egyen-
súlyt gyakorlatokkal stabilizálhatjuk. Ezzel megelőzhetjük a nagyobb egyensúlyi zavarok kialakulá-
sát, melyek évek múlva betegségek okai lehetnek.
A meridiánok a test egyensúlyi helyzetéért felelős öt elemhez vannak hozzárendelve (1. ábra).
Az öt elem
Az öt elemet „átalakulási fázisnak” is nevezhetjük. A kínai orvoslás a tűz, föld, fém, víz és fa fogal-
mát használta. Ezek elrendezése kört alkot, amelyben egymást támogatják, az előző elem mindig a
következő elemet látja el energiával. A kínai orvoslásban ezt erősítő ciklusnak nevezik. A 2. ábrán
az öt elem erősítő ciklusát láthatjuk:
1. A Fa erősíti a Tüzet, mivel táplálja azt.
2. A Tűz erősíti a Földet, mivel trágyázza.
3. A Föld erősíti a Fémet, mivel létrejöhet benne.
4. A Fém erősíti a Vizet, mivel gazdagítja azt.
5. A Víz erősíti a Fát, mivel növekedni engedi.
A kör bezárul azzal, hogy a Fa gondoskodik a Tűzről.
Az erősítő ciklusnak köszönhető a test harmóniája. De ez csak akkor valósul meg, ha minden
egyes elem ellenőrizhető. Ezen alapul az öt elem ún. kontrolláló-stabilizáló ciklusa (2. ábra).
1a. A Tűz ellenőrzi a Fémet, mivel megolvasztja.
2a. A Fém ellenőrzi a Fát, mivel hasítja.
3a. A Fa ellenőrzi a Földet, mivel gyökereivel átjárja.
4a. A Föld ellenőrzi a Vizet, mivel a Föld a Víz folyását szabályozza.
5a. A Víz ellenőrzi a Tüzet, mivel eloltja.
A kör bezárul azzal, hogy a Tűz a Fémet ellenőrzi.
Ha mindkét ciklus megfelelően működik, akkor egészségben és harmóniában élünk. Amennyiben
az egyik elem energiája túl sok, mert egy másik nem stabilizálja, akkor következnek be a betegsé-
gek. Amennyiben az erősítés nem funkcionál, akkor az érintett elem nem képes elegendő energiát
átadni a következőnek, ez is betegséget okoz. A kínai orvoslás az öt elem egyensúlyának helyreállí-
tására, illetve megtartására törekszik.
A kínai medicina több ezer éves története során – könyv híján – a tanítást képekben adták to-
vább. Testünk egészségét egy család képében jelenítették meg. Nézzük meg ezt pontosan:
– Az erősítő ciklus, Cseng-ciklusnak is nevezik, a szülő-gyerek kapcsolatnak felel meg. A szü-
lő feladata, hogy gondoskodjon gyermekéről.
– Az ellenőrző ciklus, Ko-ciklusnak is nevezik, a nagyszülő-unoka kapcsolatnak felel meg. A
nagyszülőknek általában jobb a kapcsolatuk az unokával, mint a szülőknek a gyermekükkel.
A nagyszülők a szülői irányítást erősíthetik.

9. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
9
2. ábra. Az erősítő és az ellenőrző ciklus az öt elemben
Ha a családban valamennyi családtag a maga sajátos helyének tudatában van és a saját helyén
megfelelően „működik”, akkor harmonikus, egészséges családról beszélhetünk. Abban a pillanat-
ban, amikor valaki kiesik, nyugtalanság lesz úrrá a családon. Gyakran ez veszekedéssel, a család
szétesésével végződik.
Korábban a család felépítése hagyományos jellegű volt (3. ábra). Három generáció élt egy fedél
alatt. A nagyszülők segítették a szülőket (1) azzal, hogy a gyermekekre felügyeltek és tanították
őket (2). A szülők munkájuknak szentelhették magukat, és a család ellátásáról gondoskodtak (3). A
család így betöltötte feladatát.
A gyerekek feladata a parancsoknak való engedelmesség volt. A család bázisa: a szülők és
nagyszülők tekintélye. A család elrendezése az öt elem körébe tetszés szerint illeszthető. Minden
elemhez odarendelhető egyidejűleg tehát a szülők, nagyszülők és gyerekek funkciója is.

10. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
10
3. ábra. Az öt elem és a család felépítése
Az ősi Kínában a családi bázis a jól működő állam jelképe volt. Egy miniszter politikai rátermett-
ségének előfeltétele volt például, hogy saját személyiségét és otthonát rendben tudja-e tartani.
Hogy miért van ma egyre több betegség, azt jórészt az öt elem családképéből ismerhetjük fel.
A gyermekek gyakran ellenszegülnek a szülök akaratának : nem hagyják, hogy az „öregek” bele-
szóljanak az életükbe; sokszor tanúi szüleik nagyszülőkkel szembeni tiszteletlenségének. Szülői
gyengeség, a kontroll és a szülői támogatás hiánya miatt a gyermekek ma sok esetben cél és mér-
ték nélkül nőnek fel. A szülők és nagyszülők elleni lázadást a kínai orvoslás is leírta már. Ezt a két
állapotot lázadási és megtagadási ciklusnak nevezték. Az öt elemben lezajló lázadás a testben be-
tegséget, zavarokat és bomlást okoz.
Hogyan lenne képes a világ békében élni, ha már a családokban sincsen harmónia?
Mi magunk is képesek vagyunk meghatározó módon hozzájárulni a békéhez, ha önmagunkkal
kezdjük, és az öt elemet először is saját testünkben hozzuk egyensúlyba! Harmóniánk és egészsé-
günk a családra is átsugárzik, s mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy saját helyét a körön
belül tudatosan elfoglalja.

11. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
11
A lélegzés
Bármely élettelen és élő test között a legfőbb megkülönböztető jel a lélegzés. Ez irányítja auto-
nóm mozgásunkat. A légzés révén mozognak a csontok, az inak és izmok segítségével. Például a
medencecsontok a légzés által diktált ritmus szerint szinkronban mozognak a koponyacsontokkal,
így az agyvelő-, gerincvelő-folyadék a medencéből a koponyába pumpálódik. A folyamat igen fontos
koncentráló- és figyelőképességünk, valamint immunrendszerünk erősítése szempontjából.
Az indiaiak az életerőt pranának, a légzést pedig pranayamának hívják. Az életerő szoros kap-
csolatban van a lélegzéssel. Az indiai tanításban így mondják: „Ha a lélek lélegzik, Isten lélegzik
bennünk.” Ha ez nem így lenne, akkor sohasem alhatnánk nyugodtan, mert abban a pillanatban,
amikor véletlenül nem figyelnénk a légzésünkre, az megszűnne, és ezzel életünk véget is érne.
Minden, amit megélünk, befolyásolja légzésünket. Az érzelmek, a félelem, a fájdalom kihatnak a
légzésre. Az indiai tanítás erről így szól: aki a légzését kontrollálja, egyúttal kontrollálja indulatait és
saját életét is. A jó légzés lényegében az egyensúlyban lévő szervórától függ (1. A szervóra fejeze-
tet a III. részben).
Izomteszt
Az izomteszt művészet, melynek során egy meghatározott izmot gondolatban elkülönítünk a töb-
bi izomtól, és ellenőrizzük. Gyakorlatra és finom érzékenységre van ahhoz szükség, hogy egy
„erős” és egy „gyenge” izmot egymástól megkülönböztessünk.
Az izomteszt a kineziológiában diagnózis és feed-back (feed-back = visszacsatolás) rendszer. A
jól megválasztott ellenőrzési módszer segítségével feltárhatjuk az izomrendszernek az energia-
rendszerrel összefüggő kiegyensúlyozatlanságát. A test meghatározza a neki pillanatnyilag legmeg-
felelőbb kiegyensúlyozó módszert, majd az izom-feed-backkel megkapjuk az eredményt.
Egy izom tesztelése során a testnek egy bizonyos részét vizsgáljuk. Azonban ez a rész az egész
testtel szoros összeköttetésben van! Az izom aktivizálja az ín-reflexet, az idegeket, és az aggyal is
kapcsolatban áll. Az agy olyan kapcsolóközpontja testünknek, ahol minden információ összefut. Ez
azt is jelenti, hogy ha egy izmot vizsgálunk,
indirekt módon az agyat is vizsgáljuk.
Mielőtt az izomtesztet a test feed-back
(visszacsatoló) szisztémájaként
alkalmazzuk, mindenképpen el kell vé-
geznünk a világos (egyértelmű) izomtesztet:
1. Egy indikátorizom tesztelése:
megállapítjuk, hogy az izom, amivel
dolgozni akarunk, szelíd nyomásnak
ellenáll-e.
2. Tisztázzuk, hogy az izom az
energiarendszerrel összeköttetésben
áll-e, és képes-e a ki- és bekap-
csolásra, azaz: az izomnak nemcsak
ellenállnia, hanem engednie is kell a
nyomásnak.
3. Így az indikátorizmot a test feed-
back rendszereként használhatjuk.
Az izmon keresztül az agyat
tesztelve testünkkel közvetlenebb
kapcsolatba kerülünk.
4. ábra. Az izomteszt elvégzése

12. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
12
A kineziológiai izomteszt jól használható a tények és az illúziók (melyeknek gyakran bedőlünk)
közötti egyértelmű különbségtételre. Mint minden művészet, ez is sok gyakorlást igényel! Ahhoz,
hogy mesterré váljunk és
kifejlesszük a szükséges
érzékenységet, állandó-
an gyakorolnunk kell.
Csak így tudjuk uralni a
technikát.
Az izomteszt hasz-
nálható az úgynevezett
csoportegyensúly vizs-
gálatához is. Ebben az
esetben a csoportot
teszteljük, körbenállva,
egymás kezét fogva.
A csoportegyensúly-
vizsgálat például kiváló-
an alkalmazható az isko-
lai munkában. A gyere-
kek érdeklődése köny-
nyen felkelthető az izom-
teszt iránt (5. ábra).
5. ábra
Mit jelent az energia?
Az energia számtalan meghatározását ismerjük, a fizikaitól az ezoterikusig. Az ésszerű, prakti-
kus, leegyszerűsített meghatározás: „Az energiát legjobban annak hiányában érezzük.”
Az energia szabályozza testünk fiziológiai folyamatait, segíti a velünk született, autonóm moz-
gásreflexet, és koordinálja az öngyógyító reflexet, így maradhat a test egészséges. Az „egészsé-
ges” tágabb értelemben azt jelenti, hogy:
1. A test funkciói egyensúlyban vannak.
2. Nem vagyunk negatív emóciók foglyai.
3. A szellemi teljesítőképesség teljes.
4. Az élet „művészet”.
5. A „stressz” élettapasztalatként életcélunk elérésének „motorja”, és nem lépi túl teherbíró
képességünk határát.
Mit jelent az „energia-egyensúly”?
Testünket energiapályák hálózata szövi át, amit meridiánoknak nevezünk (l. A meridiánok c. fe-
jezetet). Ha minden egyes meridián energiája kiegyenlített, akkor egyensúlyban, balanszban érez-
zük magunkat, jól vagyunk.
Ezt hasonlítsuk össze a 6. ábrával: 12 edényünk (= meridiánok) van, amelyek befolyókkal és ki-
folyókkal vannak egymással kapcsolatban. Mindegyikben azonos mennyiségű folyadéknak kell len-
nie (6a ábra). Ha valamilyen zavar miatt megszakad a folyamat, akkor a következő tartályban nem
lesz elegendő folyadék. A másik ezzel szemben túlfolyik, mert nem funkcionál a kifolyás (6b ábra).
Mi okozza az energetikai kiegyensúlyozatlanságot?
Például a helytelen táplálkozás, a túlzott stressz és egyéb terhes élethelyzetek megzavarják a
meridiánrendszert.
Néhány meridiánnak hirtelen túl sok lesz az energiája, másoknak meg túl kevés. A kínai gyógy-

13. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
13
ászat ebben az esetben beszél „teltségről” és „ürességről”.
Energiapotenciálunk e miatt az eltolódás miatt nem áll rendelkezésünkre teljes mértékben. A
mindennapi dolgok megerőltetővé válnak. Ugyanis a hiányzó energiát erővel kell pótolnunk, és így
lényegünket apasztjuk. Bekövetkezik a testi betegség, „benyújtják a számlát”.
6a ábra
6b ábra

14. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
14
A kineziológia legfőbb célja, hogy a meridiánokban az egyenetlen energiamegoszlást megállapít-
sa, és egyensúlyba hozza. A megfelelően működő meridiánrendszer lényegében az egész szerve-
zet funkcióját segíti, s így ténylegesen rendelkezésünkre áll a test életereje teljes egészében, nem
szubsztanciánkat éljük fel.
A kineziológiával gyorsan 100% energiához jutunk
Minden embernek 100%-os az energiapotenciálja, teljesen függetlenül életkorától. A testben
mindig 100%-létezik. De vajon mennyi áll ebből valóban rendelkezésünkre? Testünk energiapályái
a megterhelés, a stressz, a helytelen táplálkozás, a negatív emóciók miatt gyengülnek, de sokszor
évekig is eltart, míg észrevesszük ezt. A stressz életünk motorja. Mindaddig, amíg terhelhe-
tőségünket nem lépi túl, kellemesen érezzük magunkat. Feszült életünk azért válik egyre inkább
megerőltetővé, mert nem az energiánkból gazdálkodunk. Ennek az a következménye, hogy a test a
hiányzó energiát erővel pótolja! Azok a dolgok, amelyeket korábban könnyen vettünk, ma igen
megerőltetővé válnak. A stressz, amely korábban „motor” volt, most megbetegít, mert túllépi terhel-
hetőségünket. Hirtelen koncentrációs problémáink támadnak. Olyan dolgok, amelyek azelőtt „hide-
gen hagytak”, mérhetetlenül felidegesítenek. Sok kis apró fájdalom jelentkezik, amelyekből aztán
betegség lesz. Problémáinkat életkorunkkal magyarázzuk. Hogy 35 év felett öregnek számítunk, az
már-már normálisnak tekinthető, s ezért halljuk egyre-másra: „Ez már csak így van, mit lehet tenni?”
Energiánk megőrzéséért igen sokat tehetünk. 100%-osan rendelkezésünkre álló energiarendsze-
rünk több megoldást is lehetővé tesz. Gyakran adódik olyan probléma, amit nem is szükséges
megoldanunk, hanem célszerűbb túltenni magunkat rajta. Ez nem szőnyeg alá söprést vagy elfoj-
tást jelent, hiszen sok probléma önmagától is megoldódik. Ami pedig még megoldásra vár, az köny-
nyen áttekinthetővé válik. Felülemelkedve a problémákon ideális megoldásokat találhatunk, ame-
lyek általában nem jutnának eszünkbe akkor, ha kevés az energiánk, tehát korlátozott a látókörünk.
Mit jelent a stressz?
Számunkra csak vagy stressz, vagy egyensúly létezik. Ha stresszről beszélünk, nem teszünk kü-
lönbséget pozitív és negatív stressz között. Ezzel veszélynek tesszük ki magunkat. Példaként néz-
zük az örömöt, amit pozitívan fogadunk, és ezért másként állunk hozzá, mint pl. a bosszúsághoz.
Az örömöt szűrés nélkül engedjük magunkhoz - s rajta is veszthetünk. Gondoljuk meg, hány ember
halt már meg öröm okozta szívroham következtében. Azért történhet ez, mert az olyan szituációk-
ban, amelyek nagy követelményeket állítanak elénk, nem kapcsolunk ki - ezt úgy érhetnénk el, hogy
az automatikus stresszmagatartásból az egyes stresszorokat (= stresszt okozó tényezőket) egymás
után kiegyensúlyozzuk. A következő stresszformákat különböztetjük meg: belső tartós stressz, au-
tomatikus stresszmagatartás, és a külső hatásra bekövetkező stressz.
A belső tartós stressz
Szerveink védőköpenye a szervenergia. Például: a szerv energiája helytelen táplálkozás miatt
lecsökkent. Ez energetikai alultápláltsághoz vezet, a szerv kevesebb energiát kap, mint amennyire
a feladat teljesítéséhez szüksége lenne. Ez a szervben stresszt vált ki, de nem okoz érezhető ne-
hézséget. Azonban ha ehhez a belső stresszhez külső is társul, akkor esetleg azonnal a „plafonra
mászunk”. Néha semmiségek miatt kijövünk a sodrunkból, s magunk sem értjük az okát. Ez több-
nyire azért van, mert az egyes szervek stressztelítettsége miatt a külső stresszt már nem tudjuk
elviselni.
Mitől gyengül meg a szervenergia? Ezért elsősorban a táplálkozás a felelős. Az étkezés a leg-
gyakrabban és általánosan használt „gyógyszer”. Ha a gyógyszert megfelelően adagoljuk, betegség
esetén hasznunkra válik, és gyorsabban gyógyulunk. Ha azonban túladagoljuk és esetleg más sze-
rekkel is kombináljuk, akkor mérgezést is okozhat.
Ugyanez a helyzet az élelmiszerekkel is. A köztudatban már ismert a kávé- és cukorfogyasztás
negatív hatása, azonban táplálkozásunkra összességében nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mert

15. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
15
a negatív hatások nem azonnal, hanem alattomosan jelentkeznek. Fizikumunk lassú, állandó válto-
zását gyakran nem vesszük komolyan, és a jelentkező elváltozásokat éveink gyarapodó számával
magyarázzuk. (Könyvemben, a Richtig essen zűr richtigen Zeit-ben részletesen írtam a táplálkozás-
ról és a kineziológiáról is.)
Automatikus stresszmagatartás
Az ember már gyermekkorában megtanulja a legjobb túlélési magatartást. Ez az automatizmus
véd bennünket akkor, ha hirtelen kell reagálnunk valamire, vagy életveszélybe kerülünk, s nincs idő
a helyes megoldás fontolgatására. Mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy bizonyos szituációkban
helytelenül viselkedjünk. Pl. a gyereknek stresszt okoz az iskolai dolgozatírás. A dolgozatírás nap-
jának reggelén lázasan ébred, vagy annyira rosszul érzi magát, hogy nem is tud iskolába menni. Ha
a dolgozat (a stressz) veszélye elmúlt, megszűnnek a tünetek, a gyermek ismét egészséges! Öntu-
datlanul ugyan, de sikerült elkerülnie a stressz-szituációt.
A betegség tekinthető a legjobb mentségnek minden olyan szituáció megkerülésekor, amikor
nem akarunk konfrontálódni. Ezt a magatartást egyesek öntudatlanul tanulmányaik befejezése után
is gyakorolják: vannak emberek, akik megnövekedett (pl. munkahelyi) követelmények esetén hirte-
len megbetegszenek. Ha a vihar elült, ismét egészségesen jelennek meg munkahelyükön.
Sokszor elég már egy kifejezés is! Életünkben határozott szerepet játszanak bizonyos kifejezé-
sek, amelyek energiánkat képesek villámcsapásszerűen redukálni. Erre egy példa: ha a játszadozó
gyermektől megkérdezzük, hogy megcsinálta-e már a házi feladatát, megfigyelhetjük a testében
lezajló változást a „bűvös szó” - házi feladat - nyomán. E szó kimondása elegendő arra, hogy a test
harmóniája felboruljon. Stressz hatására a hangulat egyik pillanatról a másikra képes megváltozni,
hirtelen kedvetlenség és fáradtság lesz úrrá rajtunk. Ez néha tartós, s magunk sem tudjuk, hogy
igazából mi is „bántja a csőrünket”.
A stressz oka többnyire a túlzott megterhelés, amellyel az ember megbirkózni próbál. De sajnos
nem mindig azt a megoldást választja, hogy azonnal nekifog a feladatnak, és lendületesen be is
fejezi azt. Nem, ez általában egészen másképp zajlik le! Például mielőtt a gyerek nekifog a házi
feladat elkészítésének, még játszik, ezt-azt csinál, szöszmötöl, húzza az időt, eladdig, hogy édes-
anyja sokszor idegességében már nem tudja, mit is tegyen, míg végre a gyerek hajlandó az első
betűt leírni.
Mindnyájunk életében vannak olyan ingerlő motívumok - személyek, dolgok, cselekvések -, ame-
lyek az automatikus stresszmagatartást kiváltják. Legtöbbször ezek a stresszek nem is tudatosulnak
bennünk.
Amit ma könnyedén megtehetnénk, nagyon szívesen halasztjuk holnapra! Valamilyen munkát el
akarunk végezni, de mégis mindig halogatjuk. Egészen addig az időpontig számtalan okot, magya-
rázatot találunk halogatására, amíg körmünkre nem ég. Amikor végre nekifogunk, nagy nyomás
nehezedik ránk, „éjszakai műszakot” is tartunk, a végére pedig teljesen kikészülünk. Ha saját ma-
gunkat a munkánkkal stresszeljük, akkor a stresszel önmagunkat dolgozzuk át. Eközben teljes
energiánk veszendőbe megy, és szabad időnket sem vagyunk képesek értelmesen eltölteni. Ezt
igen gyakran megfigyeltem tanároknál.
A tanárok a tanítási szünetben jól kipihenik magukat, de három hét tanítás után már újra a követ-
kező szünetet várják. A tanítás annyi energiájukat veszi el, hogy hamarosan újra kimerültnek és
kiszipolyozottnak érzik magukat.
Munkánknak erőt kell adnia, és nem szabad, hogy a szubsztanciánkat eméssze fel. Ez érvényes
mindenkire, aki napi nyolc órát dolgozik, és különösen azokra, akik sokoldalú tevékenységet végez-
nek, netán még háziasszonyok és anyák is.
Példák az automatikus stresszmagatartásra. Az automatikus stresszmagatartást megvilágító
példáink kiinduló szituációja megegyező: Egy kétgyerekes házaspár már régóta tervezi, hogy ket-
tesben végre újra eltöltenek egy kellemes estét. Már előre örülnek, mindent megszerveztek, a gye-
rekek nincsenek otthon, és gyakorlatilag semmi sem áll útjában egy romantikus estének.
1. eset: A feleség közvetlenül az elmenetelük előtt mondja el férjének, hogy fiuk aznap egyest
kapott matematikadolgozatára. Ez a közlés a férjből olyan reakciót vált ki, amely a még iga-
zán el sem kezdődött este hangulatát teljesen elrontja. Bár megkísérli a racionális kikap-

16. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
16
csolást, azonban ez nem sikerül. A feleség ugyan nyugtatja, de a következő órákban nem
tud igazán felszabadult, boldog lenni.
Mi is történt? A férfi, a hagyományok és saját felfogása szerint is, a család feje. Ezért egy-
részt „főnökként” éli meg, hogy a család egy tagja „csütörtököt” mondott, másrészt a közlés
nyomán tudat alatt saját iskoláskori élménye jut eszébe, amikor rossz osztályzata miatt szü-
leivel összeütközésbe került. Apja akkor így intette: „Aki ebben a tárgyban elbukik, abból
semmi sem lesz az életben. Ezzel a gyenge teljesítménnyel szégyent hoztál rám.” Az este
rossz hangulatában nagymértékben ez a régi iskolai stressz a hibás. A közlés ugyanis az
egész egykori stressz-szituáció újraátélését váltotta ki.
A probléma az ilyen helyzetekben az, hogy többnyire sohasem az eredeti okot (példánk-
ban az egykori iskoláskori stressz) tartjuk a hirtelen rossz hangulatunk okozójának, hanem a
kiváltó ok miatt rágjuk magunkat.
2. eset: Elmenetelkor a férj a gyerekek előtt megkérdezi feleségétől: „A bádogost egyébként
még mindig nem rendelted meg? Egy hete kérlek már rá!” Az autóban az asszony hallgatag,
zárkózott, a férjnek sokáig nem sikerült erre a rég várt és tervezett estére felesége jó hangu-
latát visszavarázsolni.
Mi is történt? A feleséget egyszer gyermekkorában, az egész osztály előtt megrótták va-
lamilyen gyenge teljesítményéért. Nagyon szégyellte magát, és legszívesebben a föld alá
süllyedt volna. Az életben az ehhez hasonló esetek még ma is az egykori érzéseket váltják
ki.
3. eset: Amikor a házaspár kilép a lakásból, a férj határozott mozdulattal karját felesége vállára
teszi. Az asszony hirtelen elszomorodik, egész este kicsit szórakozott, bár maga sem tudja a
magyarázatot.
Mi is történt? A feleséget gyermekkorában neveletlensége miatt szülei összeszidták. A
„vihart” csillapítandó, édesanyja lánya vállára tette karját, miközben az édesapa kérdőre
vonta. Ez a gesztus mélyen bevéste a lányba a rosszullét érzését. Azokban a pillanatokban,
amikor a férj hasonló módon érinti meg feleségét, automatikusan felidéződik az egykori
stressz-szituáció, és ez, természetesen, hangulatváltozással jár.
Fontos tudnunk, hogy nem az évekkel korábbi szituációra emlékezünk, hanem bizonyos szavak,
mozdulatok, illatok, hangok és/vagy ízek idézik fel az egykori emlékeket. Az emlékek következtében
ugyanúgy érezzük magunkat, mint egykor. A kineziológia segít abban, hogy az automatikus
stresszmagatartást felfedezzük, és szembesüljünk vele.
Példák az automatikus stresszmagatartásra
Ingerlő kifejezés A halogatás lehetséges,
Mosás és vasalás - amíg az utolsó vasalt ing a szekrényből kivehető
Tanulás - a vizsga előtti estéig
Valahová elmenni - addig, míg már csak autóval lehet odaérni
Fogorvos felkeresése - amíg a fájdalom nem elviselhetetlen
Takarítás - a következő látogatóig
Könyvelés előkésztése - a 14. hónapig: mert a 15.-ben be kell fizetni az adót
Tervek megrajzolása - a benyújtás napjáig
Számla kifizetése - az utolsó felszólításig
Válaszolni levélre - amíg a másik megneheztel
Reggel felkelni - amíg 15 perc múlva már indulni kell
Lefogyni - amíg már semmilyen nadrág nem jön ránk
Borotválkozni - amíg partnerünk a borostáért megneheztel
Bevásárolni - amíg van tartalék, és a család fel nem lázad
Pénzt költeni - míg a cipő le nem kopik a lábunkról
Repülni - amíg másra át nem ruházható repülést nem nyerünk
Edu-K gyakorlatot végezni - míg olyan rosszul nem vagyunk, hogy szabad akaratunk-
ból ismét elkezdjük.

17. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
17
A környezet hatására kialakuló stressz
Nem szükséges a különböző stresszorok egyenkénti diagnosztizálása. Általában elmondható,
hogy akinek gyenge az életenergiája, az erősebben reagál az egészségkárosító földsugárzásokra,
az oldószerekre, a zajokra stb., mint az, akinek nagy az életenergiája. A kineziológia célja energia-
potenciálunk fejlesztése -- így valamennyi rendszerünk koordinált lesz, s ez stresszstabilitást jelent.
Ne kételkedjünk, és ne hagyjunk fel a reménnyel, ha ez nehezen megy. Jó közérzetünk helyreál-
lításához sokszor elegendő egyéni energiapotenciálunk növelése.
Rövid történeti áttekintés
A távol-keleti küzdősportok
Kínában a különféle küzdősportokat – azok spirituális vonatkozása miatt – kolostorokban oktat-
ták. Később Japánban is kialakult ez a hagyomány, ahol körültekintően művelték, és sokat javítottak
is rajtuk. Ebből alakult ki az a spirituális, filozofikus és átfogó rendszer, amelyet busidónak hívnak.
Busidó: a harcos; vagy a háború útja.
A távol-keleti küzdősportok legmagasabb foka a győzelem, más legyőzése nélkül. Az ősi ázsiai
írásokban (Taote-king, I Gin) kétféle harcost ábrázolnak: az egyiknek még kell, a másiknak pedig
már nem kell harcolnia. Az ókorban a harcosok kiképzése egyidejűleg a lélek képzését is jelentette.
Elsősorban a belső ellenfelet kellett legyőzni, nyugalomra inteni, saját életutunkat megismerni. Lé-
nyegében ez azt jelenti, hogy magát a tudományt kell tanulni, elmélyíteni, és ezek szerint élni.
A legyőzhető legnagyobb ellenfél saját magunk vagyunk. Ennek alapján érthető, hogy miért ép-
pen a kolostorokban tanították a harci sportokat. A busido tudományához hozzátartozik a teaszer-
tartás, a virágkötés és a költészet is. Minden területre az alapkiképzés a jellemző.
A mai Japánban igen nagy becsben tartják a régi harci művészetet, és tanítják hagyományait.
A kendő tudománya, a „kard útja” például Japánban az egyik legnépszerűbb sportág és filozófia.
Nem csak a kard fölötti uralkodásról van szó. A lépéseket jóval a kardlendítés elsajátítását megelő-
zően gyakorolják. Ha már ismerik a pontos lépésrendet, akkor tanulnak meg kiáltani, majd karjukat
megfelelően mozgatni. A kendő sajátos célja, hogy a karddal úgy tudjanak bánni, hogy azt soha ne
kelljen használni. Ez azt jelenti, hogy az ellenfél tartásunkból, energiánkból, kisugárzásunkból már
tudja, hogy nem célravezető velünk szemben fellépnie. A középkori Japánban óriási tekintélye volt
ennek a kardvívásnak. Néhány jelentős zenmester a kendónak is kiváló művelője volt.
A dzsúdót önvédelmi módszerként ismerjük. Ezzel szemben a dzsúdó „a szellem képzésének
szelíd útja”. Filozófiájának lényege, hogy az ember a másik ember energiáinak segítségével dolgo-
zik. Az ellenfelet saját önerejével győzzük le. A dzsúdó a légzés és az esés tanulásával kezdődik.
Csak ha már nem félünk az eséstől, és már fájdalmat sem okoz, akkor állhatunk ki más ellen. A
helyes esés valóságos művészet, melyet hónapokig kell gyakorolni. Ezt a harci sportot eredetileg a
szamurájok „dzsiudzsicu”-ként fejlesztették ki. A dzsúdó mai formája Dshigoro Kano (1860-1938)
nevéhez fűződik.
A tai csi csuan – árnyékboksznak is hívják – az önvédelmi módszerekből származó mozgásme-
ditáció. Puha, lassú, folyamatos mozgások sora; a tudat, lélegzés és a mozgás koordinálása útján a
jin és jang erőinek harmonizálását eredményezi. A tai csi csuan a 14. századból ered. Egy dolog-
ban ezek a távol-keleti harci sportok azonosak: a tanuló hónapokon át egyedül, ellenfél nélkül gya-
korol. Az ellenféllel szembeni harc nem más, mint saját magam legyőzésének metaforája, és ezt
gyakorolni kell. Valamennyi ázsiai harci sport célja a belső tartás kialakítása. A szellem számára
világossá válik, hogy így vagyunk képesek környezetünket megfelelő távolságtartással szemlélni, és
életperspektívánkat megismerni.
A harci sporthoz való viszonyulás életfilozófiává válik, így tudjuk önmagunkat edzeni és legyőzni.
Emellett megismerjük önmagunkat, és a saját magunkkal való kapcsolatot helyesen kezeljük. Ezzel
az edzésmódszerrel fontos tapasztalatokra teszünk szert. A tanultakat az életben, gyakorlatilag al-
kalmazzuk. Az élet tanulás. Mindig ad olyan eszméket, melyek által a test energiapályáinak szabá-
lyozását elérjük. A mi szélességi körünkön Jahn (1778-1852), a torna atyja irányította a figyelmet a
tornára és a gimnasztikára. Annak az embernek, aki mozog, rendszerint tiszta a szelleme, világos a
szemlélete és a tekintete. Jahn korában sorra alakultak a tornaegyletek. Mindenki jobb akart lenni a

18. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
18
másiknál, és már nem is a mozgás állt a középpontban, hanem a tartás. A mai tornász képzete erős
izomköteggel, szabályos légzéssel, bemélyedő medencével, hátrafeszített térddel jelenik meg előt-
tünk. Minél daliásabb a tartás a gyakorlat bemutatása után, annál több pontot adnak rá. Energetikai
szempontból a tartás egyáltalán nem testépítő és erősítő.
A mérési technológia hatalmas fejlődése, egyre pontosabbá válása a sporteredmények elidege-
nedését hozta magával. Ma már ezredmásodpercekben számolnak, és valójában az első tíz helyen
állók között alig van különbség, ennélfogva igazából nem is csak egy győztes van. A sportolók
gyakran képesek kiváló teljesítményre, azonban napi formájuk változása megakadályozza az állan-
dóan egyenletes teljesítmény nyújtását. Ha a verseny idején rossz formában van a versenyző, ak-
kor ennek megfelelően rosszabb helyezést ér el. Ha a versenyhelyzetben a sportoló nem
stresszbiztos, akkor a legjobb edzés sem segít rajta. A verseny napján „napi állapota” nem engedi
győzni, mert nagyon eltávolodott az energiáit erősítő mozgástól, mely a szellem tisztaságához
szükséges.
A verseny előtti szertartásos meditáció elősegíti a test összhangjának megteremtését az elkövet-
kező szituációhoz. Az ázsiai harci sportokban az alábbi összefüggéseknek és sajátos kapcsolódá-
soknak még ma is élő hagyománya van:
– mozgás és filozófia,
– mozgás és szellem,
– mozgás és tanulás,
– mozgás és életkilátások.
A kineziológia keletkezése
A hatvanas évek elején dr. George Goodheart kiropraktikus (csontkovács) dolgozta ki az izmok
vizsgálatának és tesztelésének koncepcióját. Mi volt a különös ebben?
A kiropraktikában a kiegyensúlyozatlanságot és a fájdalmat a strukturális tartományban (cson-
tokban) diagnosztizálják és kezelik. Azt az izmot kezelik, amely görcsöl és fáj. Dr. Goodheart mun-
kája során felfedezte, hogy nem mindig a görcsös izom a felelős a fájdalomért, hanem gyakran az
ellenpárja. Ennek a szemben levő izomnak alacsony a tónusa, s így a szükséges ellenerőt nem
tudja kifejteni, emiatt keletkezik az ellenpárizom görcse.
Összegezve ez annyit jelent, hogy minden izomnak van ellenpárja. Az izompároknak (A + B)
harmonikusan össze kell dolgozniuk, hogy garantálhassák a jó mozgást. Miközben a kettő közül az
egyik (A) megfeszül, aközben a másiknak (B) lazulnia kell. Majd megfeszül a B, és akkor az A lazul
meg (7a ábra).
Ha valamely izom állandóan petyhüdt, akkor az ellenpárjának feszesebbnek kell lennie, hogy ké-
pes legyen kompenzálni a petyhüdtet. Ezáltal válhat a testtartás féloldalasan torzulttá (7b ábra). Ez
a ferde testtartás komoly fájdalmat okozhat, pl. hátpanaszokat, migrént, légzési nehézségeket és
ezekhez társuló számtalan tünetet éppen úgy, mint a tanulási és koncentrációs problémákat, csú-
nya írást stb. Az izmok funkcióit legjobban a lengőajtó példájával világíthatjuk meg: ha az ajtó mind-
két rugója egyenlően erős, akkor az ajtót mindkét irányban egyenletesen lehet mozgatni, és mindig
középen állapodik meg (egyensúly). Ha azonban az egyik rugó erősebb, akkor az ajtó mindig az
erősebb rugó oldalán áll meg (kiegyensúlyozatlanság). Az ellenkező oldali gyengébb rugó nincs
abban a helyzetben, hogy a szükséges ellenhúzást kifejtse ahhoz, hogy az ajtót középre állítsa.
Goodheart alapvető felfedezése, hogy nem a görcsös izmot kell kezelni, hanem a gyenge ellen-
párt kell aktivizálni, hogy az egyensúlyt, és ezzel a fájdalomcsillapítást és a fájdalommentességet
elérjük. Valahányszor Goodheart ennek figyelembevételével kezelte betegeit, az eredmény tartós-
nak bizonyult. A betegek körében érthető módon nagy volt az elégedettség, őt magát pedig az elért
sikerek további kutatásokra sarkallták. A vizsgálatnak ezt a módját (izomteszt az izom funkciójának
vizsgálata céljából) Goodheart „applied kinesiology”-nak, „alkalmazott kineziológiának” nevezte.
Kezdetben a kineziológia kiropraktikai mesterség volt. Később, az úgynevezett „izomteszt” által,
egészen új dimenziót kapott.
Goodheart 1964-ben jelentette meg az izomtesztről írott könyvét. Lépésről lépésre ismertette fel-
fedezéseit az érdeklődő közönséggel, azokkal, akik osteopathiával foglalkoznak, a
kiropraktikusokkal, és az egyéb érdeklődést mutató szakcsoportokkal, így kialakult körülötte egy
kisebb csoport: David Walther, John F. Thie, Sheldon Deal – hogy csak néhányat említsünk azok
közül, akik lényegesen hozzájárultak a kineziológia fejlődéséhez.

19. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
19
7a ábra. Balansz - az izomcsoportok harmonikusan dolgoznak
7b ábra. Imbalansz - működési zavar az izomcsoportokban

20. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
20
A kineziológia kronológiája
A század húszas éveiben Frank Chapman fedezte fel a neurolymphatikus reflexrendszert.
Charles Owen és H. R. Small további kutatásaik után jelentették meg az Endocrine interpretation
of Chapman's Reflexes (A Chapman-féle reflexek endokrin ábrázolása) c. könyvüket. Ebben a ref-
lexeket az endokrin rendszer zavaraival összefüggésben magyarázták. Goodheart folytatta ezt a
munkát, és elsőként hozta összefüggésbe a reflexeket speciális izmokkal. 1966-ban hozta nyilvá-
nosságra a neurolymphatikus reflexzónák és a hozzájuk tartozó izmok kapcsolatát leíró művét.
A neurovascularis reflexpontokat elsőként a kaliforniai kiropraktikus, Terence Benett fedezte fel
1930-ban. Ezen pontok érintése befolyásolja az egyes szervek vérellátását. Benettnek sikerült ezt
bebizonyítania. A neurovascularis pontok kezelésével egyidejűleg fluoroszkóppal figyelte a test bel-
sejében zajló reakciókat. A kísérletek fontos szerepet játszottak az egészséggondozásban. Benett
munkája során újra és újra radioaktív sugárzásnak volt kitéve, s ez okozta korai halálát.
Goodheart megállapította, hogy a gyenge tónusú izmok megerősödnek, ha megérintünk egy
neurovascularis (Benett-féle) reflexpontot. További felfedezéseit és kutatásait követően a
neurovascularis reflexpontokat speciális izmokhoz rendelte hozzá. Munkájának eredményét 1967-
ben jelentette meg. Néhány évvel később a „biofeedback-thermo-monitor” segítségével igazolta a
reflexpontok kutatásaiban elért eredményeit. Betegeinél a mozgáskorlátozott izmokat az említett
neurolymphatikus és neurovascularis reflexpontok kezelésével javította. Gyors és szemmel látható
változások történtek a test struktúrájában.
Goodheart 1969-ben vetette meg a koponyacsontok vizsgálatának alapját. A koponya számtalan
különböző csontlapból áll, amelyek szabadon mozgathatóan kötődnek egymáshoz. Koponyánk nem
olyan kemény, mint azt gondoljuk. A koponyalapkák lélegzés közben mozogva olyan pumpaeffek-
tust hoznak létre, amely a liquort a gerincoszlopból a kemény agyhártyáig felpumpálja.
1970-ben Goodheart a megfelelő izmokat kapcsolatba hozta a kínai orvoslásból ismert meridiá-
nokkal. Elsőként használt meghatározott akupunktúrapontokat az izmok élénkítésére vagy nyugta-
tására.
1974-ben fedezte fel az úgynevezett „terápialokalizációt” (TL). A TL azt jelenti, hogy a testen a
tesztelendő helyeket a beteg maga érinti meg. Addig olyan teszteredmények kerültek nyilvánosság-
ra, amelyekben a tesztelő érintette meg a zónákat a páciens testén. Ezzel Goodheart további teszt-
lehetőségeket állapított meg.
1976-ban kidolgozta az állkapocsízülettel összefüggő munkáját, a funkcionális zavarok egyensú-
lyozása érdekében. Az állkapocsizületen át nagyon sok ideg tart az agyba. Az ízület mozgása kö-
vetkeztében az egész testre kiterjedő effektusok oldódnak. Ha ez az ízület funkciójában korlátozott,
akkor a testnek számtalan energetikai, elektromágneses és idegi folyamata nincs egyensúlyban.
1977-ben az alkalmazott kineziológiában az akupunktúramunkát bővítette és elmélyítette.
Összefoglalás: A kineziológia a széles értelemben vett kiropraktikából keletkezett. A húszas
években Charles Owen és H. R. Small határozta meg a neurolymphatikus (Chapman-féle) reflex-
pontokat. A harmincas években a neurovascularis reflexpontokat és hatásukat Terence Benett ku-
tatta és bizonyította. A hatvanas évek elején dr. George Goodheart az izomteszt és az egyensúly
(balansz) új módszerét fejlesztette ki. 1973-ban jelentette meg dr. John F. Thie a Touch for
Health (Gyógyító érintés) c. könyvét, a „laikusoknak szánt alkalmazott kineziológiáról”. Ebből az
alapból fejlődött ki a kineziológia valamennyi válfaja.
A bázis: az alkalmazott kineziológia (AK)
Azokat az új felismeréseket, amelyek nem felelnek meg a hagyományos tudományos felfogás-
nak, mindig nehéz elismertetni. Goodheart kezdettől fogva vigyázott arra, hogy munkáját világosan
definiálja. Fontosnak tartotta az oktatás, a kutatás, az alkalmazott kineziológia magas színvonalát.
Ezt a színvonalat az AK máig tartja.
Manapság Európában csak három úgynevezett „diplomata” van: így hívják azokat, akik az AK-t
taníthatják. A képzés egyéves, melyet az International College of Applied Kinesiology előtti többré-
szes vizsga követ. Csak ennek sikeres letétele után kezdhet valaki az „AK diplomatájáéként tevé-
kenykedni. Valamennyi nagy kineziológus azonos abban, hogy fáradhatatlanul kutatnak, óriási kuta-
tási vággyal és tudásszomjjal. Ez a fáradhatatlan kutatási ambíció tette lehetővé, hogy olyan techni-

21. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
21
kákat fejlesszenek ki, amelyek a hagyományos módszerekkel megközelíthetetlenek voltak.
Amikor Goodheart az 1964-es kiropraktikai kongresszuson előadást tartott, a szakmai közönség
egyrészt teljesen elragadtatott, másrészt erősen szkeptikus volt. (Például ilyenek hangzottak el:
„Minden olyan egyszerűnek tűnik, de én biztosan nem tudnám csinálni”, vagy így sóhajtoztak a
résztvevők: „Hogyan alkalmazzam mindezt a praxisomban?”) Ma, harminc év után is hasonlóak a
problémák. Mind a szkeptikusok, mind a tanítványok egy dologban egyetértenek: minden évben
eljönnek a kongresszusra és érdeklődnek aziránt, hogyan mennek a dolgok, milyen újdonságok
vannak.
Minden ember, aki a technikát elsajátítja, nagyon gyorsan rájön, milyen egyszerűen és könnyen
beilleszthető a gyakorlatba. Itt válik felismerhetővé, hogy a kineziológiában a gyakorlat nagyobb
szerepet játszik, mint az elmélet.
Dr. John F. Thie kiropraktikus 1965-ben találkozott első ízben Goodhearttal. Számos előadás so-
rán asszisztált Goodheartnak, s ebből mély barátság alakult ki. Thie részt vett egy – a klinikai sze-
mélyzet számára kialakított – koncepció kifejlesztésében. Ez a klinikai egészséggondozást segíti.
További probléma volt, és ma is az, hogyan lehet a többrétegű anyagot részekre osztva úgy taní-
tani, hogy később az teljes egészet jelentsen. Thie egy tudományos csoport alapítására bátorította
Goodheartot, mely kezdetben az előadások szervezőiből állt. A „Goodheart study group leaders”
első találkozója Detroitban, Michigan államban volt, 1973 nyarán. A csoport tagjai személyesen
Goodhearttól tanultak, vele együtt tanulmányozták a különböző feladatokat és beszélték meg az új
felfedezéseket. Az új módszerekkel kapcsolatban közös írások születtek.
A második találkozó 1975-ben az „International College of Applied Kinesiology” (ICAK) megalapí-
tásával végződött. Ebben az időben a társaság tagjai már az alkalmazott kineziológiát tanulták. Tel-
jes munkásságukat a kineziológia kutatásának szentelték.
1974-ben Thie Goodhearttal együtt alapította meg a „Touch for Health Foundation”-t
Pasadenában, Kaliforniában. Kezdetben ez az alapítvány az ICAK egy része volt, 1975-től önálló
szervezetté vált. Két lényeges szempontból még ma is különbözik: a „Touch for Health Foundation”
érdeklődő szakemberek és laikusok egyesülete, az „International College of Applied Kinesiology”
elsősorban szakemberekből és profikból áll.

22. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
22
II. RÉSZ
A kineziológia irányzatai
Ebben a könyvben a kineziológia legfontosabb irányzatait írjuk le, nem a teljesség igényével.
Szándékunk, hogy a fő irányzatokról adjunk leírást, és megmagyarázzuk, hol és milyen módon
használhatjuk fel ezt a tudományt. Sok ember beszél a kineziológiáról, de valójában kevesen isme-
rik a lényegét.
Alkalmazott kineziológia (AK)
Az alkalmazott kineziológia kidolgozása, ahogyan az előző fejezetben olvashatjuk, dr. George
Goodheart nevéhez fűződik. Az AK alapja egy háromszög, amelyet különböző kineziológiai irányza-
tokból vettek át.
A háromszög egyes oldalait a strukturális, az érzelmi és a kémiai összetevők képezik. Az AK ab-
ból indul ki, hogy az ember egészséges, amennyiben mindhárom oldal egyensúlyban van. Bármely
egészségügyi probléma (imbalansz1
) hozzárendelődik valamely területhez, és ezt a kezelésben
(balansz) figyelembe kell venni.
A strukturális (szerkezeti) terület az egyenlő oldalú háromszög alapja, és az ostheopathiával
foglalkozó kiropraktikusok, a fogorvosok és a tudományos medicina által végzett munkát öleli fel.
Minden strukturális kiegyensúlyozatlanság, amely általában az izmokkal, csontokkal és inakkal van
összefüggésben, ehhez a területhez tartozik.
Az emocionális (érzelmi) terület a háromszög másik oldala, és a pszichológiát tartalmazza. Ha
egy betegnél ez a terület jelentkezik, akkor az AK az imbalansz (kiegyensúlyozatlanság) emocioná-
lis okaiból indul ki. Az emocionális területen, pl. a Bach-virágterápia kerül alkalmazásra.
A kémiai terület a harmadik oldal. Az allopátia, a homeopátia, és a táplálkozástudomány tartozik
ide. A kezelés a táplálkozás és a diéta változtatásából, valamint a különböző egyéb anyagok bevite-
léből áll. (Ezek vitaminok, ásványi sók és nyomelemek.)
8. ábra. Az egészség háromszöge az AK-ban
1
imbalansz (kiegyensúlyozatlanság)

23. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
23
Az egészség háromszöge az alkalmazott kineziológia „emblémája”. E modell szerint dolgozik az
alkalmazott kineziológia. Az egészség háromszögében a kineziológia teljes koncepciója megjelenik:
a három közül bármely terület problémái kiegyensúlyozatlanságot jelentenek, ezért balansszal (az
egyensúly megteremtésével) kell kezdenünk.
A háromszög egy körben található (8. ábra), amelynek 5 pontja a háromszög három síkjában hat.
Az ideg korreszpondál (összekapcsolódik) egy nyirokérrel – ez a neurolymphatikus terület munkáját
jelenti. A nyirokér összekapcsolódik egy véredénnyel, ez a munka a neurovascularis területen je-
lentkezik. A véredény összekapcsolódik a liquorral (CSF = cerebro-spinal fluid [cerebrospinalis
liquor, agy-gerincvelő folyadék]), és az egy meridiánnal van összeköttetésben. Ez a meridián-
kapcsolat ismételten korreszpondál egy ideggel. A kör bezárul, mert az ideg ismét egy nyirokedény-
nyel kapcsolódik össze.
A kineziológiában elsőként valósították meg egy teljes koncepciónak a gyakorlatba való áthelye-
zését. Goodheart csapata különböző területekről verbuválódott, ennélfogva a kineziológia kezdettől
fogva sokoldalú, számtalan szakterületet felölelő diszciplína. Az ICAK alapításával egyidejűleg egy
költséges és átfogó kutatórészleget is felállítottak. Különböző szakmákhoz tartozó tagoktól érkeztek
javaslatok a további kutatási területekhez. Ha valaki olyan felfedezést tett, amely nem az ő szakte-
rületére esett, ezt a megfelelő szakemberek a maguk helyén kutatták tovább, így a különböző mód-
szerek a követelményekkel együtt fejlődtek.
Minden, az AK-ban alkalmazásra kerülő módszert a kutatórészleg vizsgált felül vagy fejlesztett ki.
Ha egy új módszer jónak bizonyul, akkor az ICAK-tagok százai világszerte továbbítják ezt. Egy éven
át dolgoznak a módszerrel, és ez után az idő után közlik a központtal eredményeiket. Ha az ered-
mények egybehangzóak, akkor ezt a módszert az AK átveszi és hivatalosan bemutatja, illetve ter-
jeszti, így az AK balanszmódszereit a kineziológia különböző területein találhatjuk meg.
Amerikában kizárólag magánbiztosítás létezik, állami betegbiztosítás nincs. Ennek van termé-
szetesen egy nagy előnye. Ha valakinek önmagának kell finanszíroznia saját orvosi kezelését, ak-
kor természetesen oda megy, ahol gyorsan és hatásosan segítenek rajta. Ez az egyik oka annak,
hogy a kineziológia Amerikában minden acsarkodás és kételkedés ellenére gyorsabban terjedt el,
mint Európában.
A mi szélességi körünkön a betegbiztosítás csak az általa jóváhagyott módszereket téríti. Az
embereknek általában, és a betegeknek kiváltképpen, megvan az a szokásuk, hogy azt használják
ki, ami „ingyenes”. Ha egy terápia nem a kívánt eredményt hozza (mert többek között az érintett
együttműködése hiányzik), akkor a beteg kevesebbet tépelődik, mert a saját pénztárcája nem bánja
a dolgot.
Touch for Health (TfH) (Gyógyító érintés)
John F. Thie-t lelkesítette az a gondolat, hogy az alkalmazott kineziológiát egyre közelebb hozza
a széles nyilvánossághoz. Ezekből a törekvésekből fejlesztette ki a „Touch for Health”-t, és így a
kineziológiát szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tette. Könyve, a Touch for Health -
Gesund durch Berühren (Gyógyító érintés) 1973-ban jelent meg. Kettőtől négy napig terjedő kurzu-
sokon tanították a kineziológiát. A cél az volt, hogy az egészséggondozás a családi körökben is
folytatható legyen.
A hetvenes évek végén létrehozták a „Touch for Health Alapítvány”-t; Brian Butler révén ez a
módszer elkerült Angliába, majd Hollandiába is. Az út tovább Findhornon (skóciai lelki központ) ke-
resztül vezetett Berlinbe és Freiburgba.
Négy „pionír” létesítette annak idején Freiburgban az Alkalmazott Kineziológiai Intézetet. Bár en-
nek a figyelemre méltó módszernek senki sem jósolt nagy jövőt, nem zavartatták magukat, és gon-
doskodtak a kineziológia elterjesztéséről. Állhatatosságuk bizonyította igazukat. Ma ők jelentik Né-
metországban, illetve a német nyelvterületen a központot. Fordítják az angol könyveket, vendégül
látnak nemzetközi tekintélynek örvendő kineziológusokat előadások tartására és tanfolyamok veze-
tésére.
Az utóbbi években Európa számos más országában alakultak központok. A könyvet, a Touch for
Health-t lefordították lengyelre is, és ott is nagy figyelmet keltett.

24. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
24
A Touch for Health metódusa: A kineziológia valamennyi formájában közös az izomteszt (l. az
azonos című fejezetet az I. részben). A TfH-ban 14 fő izom szerepel, amelyek a kínai akupunktúra
12 plusz kettő meridiánjához vannak hozzárendelve. A TfH segítségével a mendiánenergiáról na-
gyon gyors helyzetfelmérést lehet készíteni. A speciális izmok összhangban állnak a különböző
meridiánokkal (pl. quadriceps vékonybélmeridián, subscapularis szívmeridián, hátszakasz-, hó-
lyagmeridián stb.). Ezeket tesztelve képet kapunk a test energiáiról. Minden izom egy adott reflex-
zónához tartozik, amit a következőképpen stimulálhatunk:
1. Masszírozzuk a neurolymphatikus reflexzónát a testen.
2. Megérintjük a koponyán a neurovascularis pontokat.
3. Az ehhez tartozó meridiánokat simogatjuk és masszírozzuk.
4. A megfelelő akupunktúrapontok segítségével élénkítjük, vagy megnyugtatjuk az izmokat.
Ha az izom a teszt során „gyenge” volt, akkor a kezelés eredményességét azonnal jelzi a meg-
ismételt tesztelés. Ha az izom tónusa erőssé vált, akkor mozgásba hoztuk a meridián energiáját.
A meridiánrendszerben hosszú időn keresztül fennállhat energetikai kiegyensúlyozatlanság
(amelyet mi esetleg észre sem veszünk), amíg a test látható és érezhető szimptómákkal nem jelez.
A TfH balansszal felvesszük a harcot ezzel a kiegyensúlyozatlansággal, így kölcsönös tesztelés és
kiegyensúlyozás válik lehetővé. Mindig újra tehetünk valamit saját egészségünk gondozásáért.
A Touch for Health a „kineziológia egyszeregye”. Alapvető dolgokat tanít a testünkben lezajló
energetikai folyamatokról, arról, hogyan tudjuk azokat támogatni, s mélyebb ismeretekre teszünk
szert a belső utakról.
A teljes képzés három hétvégi kurzusból áll. Aki ezt követően a Touch for Health oktatási tanfo-
lyamát elvégzi, ezt a módszert saját maga is taníthatja.
Klinikai kineziológia
Allen Beardall, a klinikai kineziológia megalapítója kifejlesztette az ún. “fingermodi„-t. Ez arra
szolgál, hogy gyorsan és pillanatok alatt megállapíthassuk, melyik területen áll fenn kiegyensúlyo-
zatlanság. A fingermodi alkalmazása annyira bevált a klinikai kineziológiában, hogy ezt a módszert
a kineziológia minden ágában átvettek. A modi megmutatja azt, hogy milyen módszerekkel érhetjük
el a legjobb eredményeket.
Az úgynevezett “kézkomputer” négy fő területét szeretném bemutatni ahhoz, hogy az olvasó rö-
vid áttekintést nyerjen egy időközben hatalmassá fejlődött hálózatról.
Ha az egészség háromszögére emlékezünk, akkor tudjuk, hogy ez három – strukturális, érzelmi
és kémiai – területből áll. Ha imbalansz. áll fenn, akkor a beardalli fingermodi eszközeivel tisztázhat-
juk, hogy melyik területen kell dolgoznunk a hiba megszüntetése érdekében. Ehhez a tesztelendő
személy egymáshoz érinti hüvelyk és mutatóujját, majd teszteljük. Három további terület következik
– a hüvelykujj a középső ujjal, a hüvelykujj a gyűrűsujjal, és végül a hüvelykujj a kisujjal. Valamennyi
ujjhelyzetet teszteljük. Azokon a területeken, ahol az indikátorizom reagál, elvégezzük a korrekciót.
Addig végezzük a kiegyensúlyozást, amíg a jelzőizmot egyetlen fingermodus sem változtatja meg.

25. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
25
9. ábra. A „kézkomputer” a kineziológiában
A „kézkomputer” négy ujja (9. ábra) az alábbi területekhez tartozik:
– mutatóujj: szerkezeti-strukturális terület
– középső ujj: testkémiai terület, „személyi ökológia”- nak is nevezik (genetikai-táplálkozási te-
rület - lektor megj.)
– gyűrűsujj: érzelmi stresszoldás
– kisujj: elektromagnetikus, akupunktúraterületnek is nevezik.
Allen Beardall az idők során állandóan finomította munkáját. Hasonló fingermodik százait alakí-
tották ki. Ezek segítségével egyszerű megállapítani, hogy a test mely része szenved imbalansztól,
milyen ok felelős ezért, és hogyan lehet ezen segíteni.
A fingermodi által válik lehetővé a prioritások tesztelése. Sorrendben tesztelve, a tesztelő sok
időt takarít meg valamely dolog eredőjének megtalálásában.

26. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
26
Behaviorale (viselkedés) kineziológia
Ezt a területet dr. John Diamond pszichológus fejlesztette ki. Környezetünkben számtalan, tes-
tünk energiáit csökkentő hatás ér bennünket. Naponta ki vagyunk téve szimbólumoknak, képeknek,
színeknek, hangoknak stb., amelyek gyengítő vagy erősítő hatással vannak ránk.
Egy példa: Masszőrképző vizsgám alkalmából barátomtól kaptam egy posztert, amely egykori
érzéki benyomásaim karikatúrája volt: egy masszőr a páciens hátát olyan durván masszírozza,
hogy annak felszakadt a bőre, és válláról a homlokán lóg, ezer ráncban. A gerincoszlop szabadon
látszik, az inak elszakadtak, és a csontok is láthatók. Amikor először láttam a képet, szívből nevet-
tem. Olyan nagyszerűnek találtam, hogy bekereteztem, és felakasztottam a dolgozószobámban.
Másoknak is tetszett a poszter. Miután kineziológiai tanulmányaimat elkezdtem, az idők során sok
dolog vált tudatossá bennem, a posztert illetően is. Egy napon a karikatúrát már egészen más
szemmel néztem, és hirtelen észrevettem, hogy egyáltalán semmi vidám nincsen benne, semmi-
képpen nem épületes, sőt ellenkezőleg. Az izomteszt megmutatta, hogy testem energiarendszere a
kép szemlélése közben gyengül. Ezt másoknál is teszteltem, és megállapítottam, hogy egyetlen
ember karja sem marad kiindulási helyzetben, miközben a képet nézi. Tehát levontam a megfelelő
konzekvenciát: levettem a képet a falról. Amikor napokkal később az üres falat néztem, mélyen fel-
lélegeztem. Feltűnő volt számomra az is, hogy a másokkal való foglalkozás nem fárasztott ki annyi-
ra, mint korábban.
Diamond munkássága a Der Körper lügt nicht (A test nem hazudik) című könyv révén vált
közismertté. Ebben leírja a külső hatásokat, ezeknek az emberek viselkedésére való hatását, és
hogy mit tehetünk ellene.
A Die heilende Kraft der Emotionen (Az érzelmek gyógyító ereje) című könyvében Diamond
minden akupunktúrameridiánt különböző érzelmekhez sorol. Ha egy meridián balanszon kívül van,
ennek megfelelő érzéseket élünk meg. Diamond megmutatja, hogyan tudjuk életenergiánkat pozitív
gondolatokkal emelni, és ezáltal akupunktúra-rendszerünket kiegyenlítetté tenni.
Ugyanígy befolyásolhatjuk egészségünket a zenével. A témába vágó irodalmat különösen zené-
szeknek és zenekedvelőknek lehet ajánlani.
Hyperton-X (HT-X)
Frank Mahony, a módszer felfedezője a következő módon határozza meg a HT-X-et: „A HT-X a
Touch for Health, a proprioreceptiv (= szervezeten belüli ingert érzékelő) neuromuscularis (= ideg-
hez és izomhoz tartozó) támogatás és Frank Mahony kombinációja.” Mahony, a HT-X megalkotója
a hetvenes évek végén Paul Dennisonnal (Edu-kinesztetika) dolgozott együtt. Ez a technika lehető-
vé teszi a gyermekek számára tanulási képességeik javítását. Frank elsősorban az izmok területén
dolgozott. Nagyon jó programokat fejlesztett ki a testmunkára (hyperton-X és lábszenzorok), főként
Európában oktatott, sportolókkal, atlétákkal dolgozott. Az edzőktől mindig jó visszajelzéseket kapott,
akik a HT-X-szel csapatukban és az egyes sportolóknál a sportteljesítményeket kiválóan tudták javí-
tani.
Frank megállapította, hogy egy hipertóniás (feszült) izom a központi idegrendszerben zavart
okoz. Ezáltal korlátozottá válik az agy képessége a szenzorikus információk azonnali feldolgozásá-
ra. A szenzorikus információkhoz tartoznak többek között: olvasott, írott, verbális kifejezések, érin-
tések és mozgások.
Vizuálisan a következőképpen képzelhetjük el: miközben a televízió megy, a szomszéd bekap-
csolja porszívóját. Ha a szerkezet nem zavarmentesített, akkor elektronikus zavar keletkezik. A
hang és a kép jelentős mértékben torzul. Egy izom felszabadítását hipertóniás állapotából a porszí-
vó kikapcsolásához hasonlíthatjuk. A zavar elmúlásával az agy az információkat azonnal világosan
fel tudja dolgozni. Járulékosan növekszik a testi teljesítőképesség is.
A HT-X könnyen elsajátítható módszer a test teljes izomzatának feszültségmentesítésére. Az iz-
mot nyújtott pozícióban vizsgáljuk. Ha az indikátorizom gyenge, akkor hipertóniás izmot találtunk,
amit izometrikus ellennyomással feszültségmentessé teszünk. Ezáltal a hipertóniás állapotától
megszabadult. A korrigálás figyelemre méltóan egyszerű, az eredmény igen mélyreható. Az ered-
mények, legtöbbször közvetlenül a korrekció után, láthatóan és érezhetően jelennek meg. Frank
megállapította, hogy az emóció balanszának lényeges szerepe van. Ha az ember múltbeli,

27. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
27
érzelemgazdag szituációkra gondol, akkor ezzel egyidejűleg bizonyos izmok határozottan megfe-
szülnek. Ha HT-X-szel oldjuk a feszültséget, akkor az emlékezés az egykori szituációra semlegesí-
tődik. Ez nem az eredeti élmény meg nem történtté tételét jelenti, hanem az emocionális töltet ki-
egyensúlyozását. Ezen az alapon Frank Mahoney egyre több pszichológiai, mentális és emocionális
aspektust vesz figyelembe munkájában.
Three in One Concept
Ezt a koncepciót Gqrdon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway dolgozta ki. A Three in
One elsősorban a csökkent tanulási képesség feloldásával foglalkozik. (A Three in One Concept
ennél jóval szélesebb körre terjed ki – lektor megjegyzése.) A korlátozott tanulási képességgel kap-
csolatban ennek iskoláskorunk utáni életünkben való hatására is gondolunk.
Gordon Stokes ma a Three in One elnöke, több mint tíz évig volt a „Touch for Health Foundation”
igazgatója. Ö fejlesztette ki a viselkedési barométert. Ennek segítségével könnyedén megállapíthat-
juk, hogy milyen emocionális tényezők fordulnak elő, például a tanulási készség akadályozásában.
Az úgynevezett korregresszió fejlődése az eddigi balanszformákat meghatározó lépéssel vitte
előre. Gordon Stokes véleménye, hogy a balansz (A Three in One-ban használatos értelemben =
oldás – lektor megj.) a jelenben csak úgy lehet tartós, ha egyidejűleg az egykori emocionális töltést
semlegesítjük. A jelen csak a következményt mutatja meg nekünk, az ok a legtöbb esetben elrejtve
marad.
A korregresszió segítségével kiderül, hogy mikor blokkoltunk le egy esemény vagy egy informá-
ció folytán. („Mikor határoztuk el, hogy tanulási nehézségekkel küzdünk, hogy balgák vagyunk, és
nem tudunk tanulni.”) Gyakran magunk sem tudjuk már, de az egykori esemény ma is befolyással
van ránk. Évtizedekkel később meglep bennünket valamilyen betegség. Meglep, mert az egykori
előjelet és a mostani betegséget nem hozzuk összefüggésbe egymással. A Three in One-nal való
munka sok területet ölel fel, amelyeket egymásra, építve oktatnak. Az első tanfolyamon a résztve-
vők az „eszközökké” (izomteszt, izomfunkciók, egyszerű izomteszt, viselkedési barométer, érzelmi
stresszoldás) ismerkedhetnek meg.
Ezeket az eszközöket használjuk a második tanfolyam során, mely új utakra visz a tanulási ne-
hézségek problematikájában és megoldásában.
Itt megtapasztaljuk, hogy a legasthenia (= az olvasási készség visszamaradottsága, dyslexia)
nem valamiféle zavar, hanem neurológiai funkció. A tanfolyam résztvevői számára az agyfunkciók
megismerését követően világossá válik, hogy a valóságban valamennyien legastheniás zavarokban
szenvedünk, mert felnőtté válásunk során valamennyiünknek valamilyen stressz ellen kellett küzde-
nünk. Abban a szituációban határoztuk el, hogy a tanulás bizonyos területével szemben „lelki vak-
foltot” hozunk létre. Azzal, hogy az iskolát befejeztük, ezt a traumát nem oldottuk fel. Életünk egyes
területein ennek következtében még ma is bizonyos korlátokkal rendelkezünk.
A Three in One segít minket a múlt hatásának megváltoztatásában, a valóban kívánt jövő eléré-
sében.
Ehhez egy példa: Miért másol egy gyerek mindig hibásan a tábláról? Mindennapi szituáció,
hogy a szülő a gyermeke előtt áll, és valamiért zsörtölődik. A gyerek szemeit a szülőre függeszti. A
gyerekben stressz keletkezik, három lehetséges okból – félelemből, fájdalomból vagy a fájdalomtól
való félelemből. Az agyneuronok ezzel a stresszel egybeforrnak, és tárolják az élményt a hátsó
agyban.
A szituáció rendszerint hirtelen megszűnik, a szülő és a gyerek gyorsan megbékülnek – az él-
mény mégis eltárolódik, és valahol az agyban szunnyad.
A gyerek az iskolában van, és természetesen a tábláról le kell valamit írnia. Abban a pillanatban,
amikor szemeit fölemeli, az agyból mindaz előkerül, ami emlékezetében összefügg „a szemek fel-
emelésével”. A fent leírt szituáció újra aktívvá válik. A félelem, a fájdalom vagy a fájdalomtól való
egykori félelem ma is hátráltatja a koncentrációt.
Minél gyakrabban vannak ilyen intenzív élményeink, miközben a szemünket pl. felemeljük, annál
erősebben befolyásol ez minket a későbbi szituációkban, melyekben ezt a tekintetirányt vesszük fel.
Az előzmény számunkra sem tudatos, bár létezik, és lényegesen befolyásolja energiarendszerün-
ket. A leírt esetben ez egy kisebb tanulási gyengeségben mutatkozik meg, nevezetesen a tábláról
való hibás másolásban.
Ezt a gyengeséget nem kell elviselni, hanem tehetünk ellene egyet s mást.

28. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
28
1. A tesztelendő személlyel felidéztetünk egy ilyen élményt, és elvégezzük az izomtesztet.
2. A Three in One Concept által adott különböző oldási lehetőségekkel a neuronok oldják a
stresszt.
3. Az oldás eredménye az, hogy a szituációi emléke létezik, azonban nincs emocionális töl-
tete. Példánkban ez azt jelenti, hogy amikor a gyerek felfelé néz, a test energiája többé
nem kapcsol ki, és mostantól már koncentráltan (és ennélfogva hibátlanul) képes tanulni.
A Three in One Concept kilenc tanfolyamot foglal magában. Erre építve ajánlják az úgynevezett
facilitátor tréninget. Az ezen való részvétel lehetővé teszi, hogy ebből a programból egyes kurzuso-
kat magunk is oktathassunk.
Gordon Stokes folyamatosan bővítette és állandó kutatásokkal finomította munkáját. Ez a
kineziológiában központi helyet biztosít neki. Aki mint kineziológus egy megalapozott képzést kíván
abszolválni, annak intenzíven foglalkoznia kell a Three in One Concepttel.
Edu-kinesztétika (Edu-K)
Az Edu-kinesztétika megalapítója dr. Paul E. Dennison. A szó a latin educaréből ered, ez szó
szerint „kivonást vagy kihozást” jelent. A kineziológia a görög kinesis ( = „mozgás”) és lógos (=
„tan”) szavak összetételéből ered. Dennison ezt angolra a study of movementtel, a mozgás tanával
fordította.
Mi az Edu-K fordítására a „képzett mozgást” választottuk. Az Edu-K célja visszatalálni az ősi
mozgásformáinkhoz, amelyek életünket és energiáinkat a legjobban segítik és kifejezik. Az Edu-K
lehetővé teszi, hogy meghatározott mozgások által előhozzuk elrejtett tanulási képességeinket.
Dennison személyes tapasztalatból tudja, milyen nehéz, ha valaki a tanulásban és saját tanulás-
tudatában korlátozva van. Doktori munkáját a pedagógia területén írta. Saját szenvedése mutatta
meg, hogy milyen keserves az életút, ha a tanulási képesség hiányzik. Saját élete az Edu-
kinesztétika kidolgozásához vezette. Ebből a tanból Dennison önmaga számára is jelentős hasznot
húzott. Ma ő maga tanúsítja, hogy a helyes mozgás által hogyan tudjuk tanulási képességünket
előmozdítani.
Az Edu-kinesztétika története
Dennison központi témája a pedagógia. 1969-ben nyitotta meg az első, a gyermekek olvasását
segítő oktatóközpontját. 1971-ben két iskolapszichológussal (Dormannal és Delcadóval) fejlesztette
tovább a munkát. Ők állapították meg, hogy a tanulási problémánál mindig az agy középvonalával
van a gond. A test középvonalát keresztező problémákból származnak gyakran a nemkívánatos
következmények az írásban és az olvasásban. Dorman és Delcado kifejlesztették a Cross Crawl
(CC) gyakorlatokat, a keresztirányú mozgást (l. 10. ábra):

29. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
29
10. ábra. Cross Crawl - miközben a mozgást végezzük, a szemek felfelé tekintenek, hogy a megfelelő agyfél-
teke kiegészítő módon aktivizálódjon.
Váltakozva visszük a jobb karunkat bal lábunkhoz, illetve a bal karunkat a jobb lábunkhoz. Ez a
mozgás, sokszor ismételve, javítja a tanulási képességet.
Számtalan tanulóval végeztettek minden reggel néhány percig Cross Crawl-tornát. Bizonyos idő
elteltével megállapították, hogy valóban változás állt be: a rossz tanulók hirtelen javultak, viszont a
jó tanulók teljesítménye hanyatlott. Ezen az alapon finomították tovább a Cross Crawl rendszerét. A
keresztirányú mozgás ideája mindenesetre visszavonhatatlanul megszületett.
Az izomteszt segítségével dr. Dennison megállapította, hogy a CC az intuitív agyféltekét aktivi-
zálja. Ez a legtöbb embernél a jobb oldalon található, és a test bal oldalát szabályozza. (Ez a tény
magyarázza azt is, hogy a tanulók egy részénél hirtelen teljesítménycsökkenés volt elkönyvelhető.
A stresszmentes tanuláshoz mindkét féltekére szükségünk van!)
Milyen módon lehetséges az analitikus agyfélteke aktivizálása? Következetesen a homolaterális
(azonos oldali) mozgás által. A homolaterális Crawl (HC) esetében váltakozva mozog a jobb kar a
jobb lábhoz és a bal kar a bal lábhoz. Ezenkívül Dennison felfedezte, hogy a Cross Crawl és a
homolaterális mozgás alatt a szemnek egy meghatározott tekintetiránya szükséges, mert a szem
mozgása aktivizálja az agyban a célzott területeket.
A repatterning, a laterális behangolás Dennison szerint a legjobb gyakorlat két agy- és testfél in-
tegrációjára. Egyidejűleg a képességek edződnek, a hátsó agyból az emlékek és információk az
agy első területeire mozognak. Csak így lehetséges a gondolatok világos kifejezése.

30. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
30
Nem minden ember képes rá, hogy előkészület nélkül mindent megcsináljon! Dennison felfedez-
te, hogy bizonyos mozgásokhoz az kell, hogy bekapcsolt állapotban legyünk. Ez a sportban „beme-
legítés” címen jól ismert.
A bekapcsolás révén állapítjuk meg, hogy a test ténylegesen használni tudja-e a gyakorlatok el-
végzéséhez szükséges energiát. Mert csak stresszmentes mozgások által lehet aktivizált és koordi-
nált az energiarendszer, a szem, a fül és az agyféltekék. (Hogy hogyan kell elvégezni a bekapcso-
lást, ezt a Gyakorlatok c. fejezetben, a III. részben írjuk le.)
Dennison is fejlődött munkája során. Amikor a látásról és a látási képesség javításáról beszél,
akkor személyes élményeit mondja el. Dennisont 1983-ban ismertem meg. Akkor vastag szemüve-
get hordott. Akkoriban már 20 dioptriáról 14 dioptriára csökkentette, s ma már 2,5-es szemüveget
visel.
1976-ban különböző testterápiákat kezdett meg mozgástréninggel és hosszútávfutással. 1978-
ban dr. Richard Tylerrel az olvasó- és beszédcentrumban hasonló stúdiumokat csinált arról, hogyan
segíti a mozgás a tanulást. Ebben az alkalmazott kineziológia technikái segítettek neki. Valamennyi
tapasztalatra Dennison saját maga tett szert, következetes módon. Személyes gyógyítási eredmé-
nyei igazolták.
1979-ben Dennison egyre inkább a Touch for Health felé fordult, és tovább kutatott a Cross
Crawl ideával. Hallgatóinál demonstrálta az izomteszt alapján a gyakorlatok hatását a látáson, a
halláson és az agyféltekék működésében.
1983-ban Dennison az Edu-kinesztétikáról első alkalommal tartott kurzusokat Európában, Berlin-
ben. 1987-ben megalapította az Edu-K-Foundationt, az első „Brain-Gym-Teacher-Praktikum”-ot.
Brain Gym – Az Edu-K használata a pedagógusoknak. A Brain Gym leginkább azok számára
hasznos, akik gyermekekkel csoportosan vagy egyénileg foglalkoznak. A Brain Gym-gyakorlatok
segítenek abban, hogy az ember teljes tanulási képessége kifejlődhessen.
Paul Dennison könyve, a Befreite Bahnen (Felszabadított pályák) az Edu-kinesztétikába en-
ged informatív bepillantást. A könyvek, az EK fűr Kinder (EK gyermekeknek) és a Brain Gym
leírják részletesen az Edu-K-gyakorlatok hatását és alkalmazását (l. irodalomjegyzék).
Az Edu-K célja a szemek, fülek, test és agyfelek koordinálása. Így több örömöt találhatunk éle-
tünkben, s mozgásunk koordinált lesz. Ezzel képességeink szabaddá válnak, s ezeket más dolgok
elérésére fordíthatjuk.
Mit jelent a koordináció?
A koordináció több fokozatban történik. Az első fokozatban megtanuljuk azt, hogy két szemünk,
két fülünk, két agyféltekénk, testünknek két oldala egymással szinkronban legyen. Az említett ener-
giarendszerek (látás, hallás, gondolkodás és mozgás) koordinációja különösen stresszhelyzetben
fontos. Mégis, legtöbbször energiapotenciálunknak csak egy-egy része áll rendelkezésünkre. Ezért
korlátozottan tudjuk kifejezni magunkat. Értelemszerűen lehetetlen a szemek, a fülek, az agy- és
testfelek koordinációja tudatos elhatározás útján. Az akarat egyedül ehhez nem elégséges.
Dennison kitalálta, hogy bizonyos gyakorlatok ezeknek a képességeknek a koordinációját befolyá-
solják.
A mindennapi élet stresszhelyzetei és különböző feszültségformái erősen csökkentik az energia-
rendszer összehangolását. Ez gyakran már reggel elkezdődik, röviddel a felkelés után: reggelit kell
készíteni, időre elkészülni, s legtöbbször már az iskola, a tanulás vagy a munkahely gondolata is
stresszt okoz.
Ha hozzászokunk ahhoz, hogy a felkelés után azonnal bizonyos gyakorlatokkal energiánkat be-
kapcsoljuk, akkor nyugodtan nézhetünk szembe a napi tevékenységekkel. Energetikai potenciálunk
csak arra vár, hogy naponta újból és újból felébresszük. Az Edu-K megmutatja ennek a módját.
Milyen előnye van az Edu-K-nak a kineziológia bármely formájával szemben?
Az Edu-K-ban olyan meghatározott gyakorlatokat végzünk, amelyek mozgástudatunkat koordi-
nálják és tanulási készségünket segítik. Az Edu-K megtanít arra, hogy írni, olvasni, felolvasni, járni,
beszélni és játszani egyáltalán nem olyan magától értetődően egyszerű dolog, mint hittük. Ha eze-

31. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
31
ket a tevékenységeket egyenként sikeresen végrehajtjuk, akkor jön a következő fokozat – a kombi-
náció. Sok ember számára egyáltalán nem magától értetődő, hogy egyidejűleg sétáljon, gondolkoz-
zon, és a gondolatait is kimondja.
Egy példa: Egy barátomon nagyon jól meg tudtam ezt figyelni. Séta közben beszélgettünk.
Azoknál a pontoknál, ahol különös koncentrációra volt szükség, a barátom megállt. Az autonóm
járás hirtelen nem funkcionált. A test minden energiát ahhoz használt, hogy a gondolkodási folya-
mat helyes legyen. Csak miután végiggondolta és – mondta a dolgot, akkor indult el újra.
I-ASK - International Association of Specialized Kinesiologiste Kineziológusok
A már leírt kineziológiaformákból sok gyakorló kineziológus kifejlesztette saját módszerét. Erre
épül a Szakosodott Kineziológusok Nemzetközi Társasága, az I-ASK.
Ha a gyakorló kineziológus új kineziológiaformát fejleszt ki, az I-ASK támogatja ennek elterjesz-
tését. Az I-ASK egy csoportja megvizsgálja: szabályszerű-e a módszer, és gazdagítja-e a
kineziológiát. Pozitív döntést követően az új módszer felkerül az ajánlási listára.
Az I-ASK által képviselt kineziológiai irányzatok leírása legalább felsorolásszerűen ide kívánkozik:
Applied Kinesiology Goodheart/Dela
Applied Neurogenics Duree/Barton
Applied Physiologist Richard Utt
Behavioral Kinesiology John Diamond
Balancing the Body's Energies Topping
Basics of Structural Muscular Balancing Beck/Hart
Biokinesiology John Barton
Blue Print Series Verity
Christian Kinesiology Jim Reid
Clinical Kinesiology Allen Beardall
Educational Kinesiology Paul Dennison
Electromagnetic Kinesiology Nancy Dougherty
Health Kinesiology Jommy Scott
Human Ecology Balancing Sciences Steven Rochlitz
Hyperton-X Frank Mahonay
Integrative Kinesiology Sonderegger
Kinesionics Purk/Khalsa
Kinesiologie Dentaire Linglet
Communication Kinesiology Wolontis
Professional Health Provider Bruce Dewe
Self-Help for Stress and Pain Barhydt
Stress Release Wayne Topping
Three in One Concepts Stokes/Whiteside
Transformational Kinesiology Fremming/Hausboe
Touch for Health John Thie

32. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
32
III. RÉSZ
EM-K: Eternal Movement – Öngyógyító kineziológia
A számtalan eltérő hagyományos tanításban, amelyek „az ember gyógyításával” holisztikus jel-
leggel foglalkoznak, két fontos felismerés jelentkezik:
1. A kineziológia a teljességnek egy aspektusa.
2. A kineziológia valamennyi tanban jelen van.
Abból a tényből kiindulva, hogy a gyógyításnak csak egy valódi formája létezik – az öngyógyítás,
Kim da Silva és Do-Ri Rydl kifejlesztették az Eternal Movement Kineziológiát, azaz az öngyógyító
kineziológiát (EM-K) (angolul eternal = „örök, önmagától megújuló”, movement = „mozgás”). A meri-
diánok a testben végtelen energiakeringést ( = movement) jelentenek. Az energia folyamatosan (=
eternal) áramlik testünkben, azonban szüksége van a regenerációra és megfelelő elosztásra. Eb-
ben segít bennünket az EM-K!
Az idők során a kineziológia alkalmazásának egészen új dimenziója keletkezett a különféle mód-
szerek alapján, a különböző tanok és filozófiák figyelembevételével. Úgy, ahogyan a sokféle aspek-
tus áttekinthető képet eredményez, a sok szerszám támogatja a jó mesterembert. Az EM-K-ban
összekapcsoljuk a kineziológia különböző módszereit.
Az EM-K-n keresztül együttműködhetünk velünk született mozgásértelmünkkel. A naponta vég-
zett gyakorlatokkal energetikailag helyes módon kapcsolhatjuk be ezt a mozgásértelmet, újra és
újra. Ez életünkben jó egészséget, tiszta gondolkodást és kreativitást jelent.
Ha a mozgást – az elmondottak szerint – napi higiéniai tennivalóként szemléljük, támogatjuk tes-
tünket mozgástudatában, és egyúttal segítjük az öngyógyító reflexet is. A természetes öngyógyító
reflex segítségével a test mindig megkísérli a túlélést, mindegy, hogy mit cselekszünk, testünk túl-
élésre programozott, akár „akaratunk ellenére is”! Ha a mozgástudatot és az öngyógyító reflexet
összehangoljuk, akkor sok minden jóval könnyebben megy.
Célunk, hogy az EM-K segítségével magasabb energiapotenciálra jussunk, s ezáltal
stresszmentesek és konfrontációra készek legyünk. Csak ezután tudjuk életünket kreatívan alakíta-
ni.
Ha kevés az energiánk, tehetetlenek vagyunk a dolgok megváltoztatásában. Ha még kevesebb
az energiánk, akkor panaszkodunk, nem vagyunk kreatívak, érdektelenné válunk a dolgok és azok
megváltoztatása iránt.
Naponta megélünk olyan szituációkat, amelyeket értékelünk. Ez azt jelenti, hogy „jónak” vagy
„rossznak” tartunk dolgokat. Ha valamit negatívnak tartunk, akkor a teljes egésznek csak egy részét
vagyunk képesek érzékelni.
A kreativitás segít abban, hogy ne dőljünk mindig be a felületes negatív információknak. Tartsunk
távolságot, és ebben a helyzetben már az egésznek a pozitív oldalát is megismerhetjük. Pozitív és
negatív, jin és jang – egymáshoz elválaszthatatlanul kötődnek, csak együtt tesznek ki egy egészet.
A pozitív teszi lehetővé a negatívat, és fordítva: a negatív csak a pozitív által működik.
Megtanuljuk, hogy mindenben, amivel találkozunk, a másik aspektust is felleljük. Így jutunk olyan
információkhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy többé ne magunkat sajnáljuk és szánjuk. Mindnyájan
ismerjük a mondást: „Minden ember a maga szerencséjének a kovácsa.” Ez azt jelenti, hogy mi
magunk döntjük el, hogy a „pokolban” vagy pedig a „mennyben” éljünk-e.
Egy példa: Két férfi lakik ugyanabban a házban egymás mellett. Mindketten házasok, két-két
gyerekük van, azonos munkahelyen dolgoznak, ugyanabban a részlegben, és munkaterületük is
hasonló.
Az egyik optimista. Fütyörészik és énekel, mindenkivel udvarias és barátságos, munkáját köny-
nyedén végzi. A másik pesszimista. Mindent rossznak talál, semmi nem működik a kezében, és
reggeli mondása a következő: „Mit nevezünk 'jó reggelnek'? Egy reggel, ami munkával indul, egyál-
talán nem is lehet jó!”
A pesszimista és az optimista – két oldala a teljes egésznek. Általában magunk határozzuk meg,
hogy melyik pólust szeretnénk megélni. Rajtunk múlik, hogy az információ másik felét is ismerni
akarjuk-e.
Ha az életben mindig csak egy aspektust szemlélünk, akkor csupán korlátozott tapasztalatokat
és információkat szerzünk. Ebben az esetben a téves cselekvés máris programozott. Mert az infor-

33. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
33
máció csupán egyik részének ismeretében nehéz helyesen cselekedni. Szerencsejátékosokká le-
szünk így, s a keményen kidolgozott start bizonyos esetekben kevéssé lesz sikeres. Minél több in-
formációval élünk, annál nagyobb az esély arra, hogy helyesen cselekedjünk, önmagunkért felelő-
sen, merészebben, több rizikót vállalva. Kreatívak lehetünk, és változásokat vihetünk végbe éle-
tünkben. Az EM-K gyakorlatai segítenek abban, hogy új szempontokat is érvényesülni engedjünk.
Ha Önök, kedves Olvasóim, azok közé az emberek közé tartoznak, akik nem tudnak jól mozogni,
vagy az „energetikai fitness” gyakorlatokról még nem hallottak, meg kell hogy barátkozzanak a
mozgás gondolatával, mert végül is a mozgás az életet jelenti!
A rendszeres gyakorlást egy mudrával kezdjük. A mudra előnye: mindig és mindenhol alkalmaz-
ható.
A mudrák
A mudra a szanszkritból származik, és szó szerint „jel, pecsét”. Tágabb értelemben testtartást, il-
letve gesztust értünk alatta. Az indiai medicinában a fingermodi, illetve a mudrák többek között ah-
hoz használatosak, hogy megteremtsék az egyensúly energetikai, pszichikai, fizikai bázisát. A
mudrákat Indiában a mesterek tanítványaiknak adták tovább. A tanítványok alkalmazták a mudrát,
de csak a mester tudta pontosan, hogy ennek alapján mi megy végbe. Sok szentképen láthatunk
mudrát. Nemcsak Buddhánál figyelhető meg, de Jézus is használta ezeket.
Indiai tanulmányaim során magam is megtapasztalhattam, hogy a mudrák látszólagos egyszerű-
ségük ellenére milyen erősek. Tartós hatásuk annyira elbűvölt, hogy egyre többször használtam
őket, és egy napon kifejlesztettem magát a fingermodit. Az ehhez vezető hosszú úton felismertem a
módszer erejét. Egyidejűleg adódott ebből a fejlődésből az a szükségszerűség, hogy a módi hozzá-
férhető legyen a nyugati ember számára is.
Könyvemben, a Gesundheit in unseren Handen-ben (Knaur-Tb. 76019) (Kezünkben az egészsé-
günk) kimerítően írtam a fingermodi használatáról és hatásáról. Ezen a helyen most elsősorban egy
olyan mudrát akarok bemutatni, amely a legtöbb embernek hasznos: az ujjak mozgékonyságára
szolgáló mudrát.
Az ujjak mozgékonyságát eredményező mudra
Nagyon fontos, hogy ujjaink jól mozogjanak. A kínai medicinában kezeink életerőnket jelzik. Ezt
az életerőt emelhetjük azáltal, hogy kezünkkel energetikailag hatékonyan dolgozunk. Akinek rossz a
kondíciója, az csak tettetni képes egy világos és erős kézfogást. Bár azt hisszük, hogy kezünkben
erő van, azonban gyakran ez nincs egyenletesen elosztva. Próbálja ki a következőt:
1. Fogjon kezet valakivel erősen, és figyelje, hogy mit érez.
2. Végezze el az
ujjmozgékonysági
gyakorlatot (11. ábra): a
középső, a gyűrűs- és a
kisujjat helyezze a
hüvelykujj körme köré. Ezt
a gyakorlatot mindkét ke-
zünkön négy percig
végezzük, majd nyissuk ki
újra ujjainkat.
3. Most ugyanazzal az
emberrel szorítson újra
erősen kezet. Érzi a
különbséget? Valószínűleg
meg fogja állapítani, hogy
most minden egyes ujja
egyenletesen záródott ösz-
sze.
11. ábra. Az ujjak mozgékonyságát eredményező mudra.

34. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
34
Mivel a mudra életerőnket ténylegesen erősíti, ezért szükséges, hogy naponta legalább öt alka-
lommal, négy percen keresztül végezzük a leírt gyakorlatot. A gyakorlatok között minimálisan húsz
perc szünetet kell tartani. Persze csak akkor tudjuk végezni a gyakorlatot, amikor más tevékeny-
séghez kezeinkre nincs szükségünk.
A gyakorlatok
Máris nagyon sokat beszéltünk a gyakorlatok fontosságáról. Ezek lehetővé teszik egészségünk
megőrzését.
Jane Fonda és Arnold Schwarzenegger gyakorlatai egy egész nemzetet lendítettek mozgásba,
ugyanígy a rádió reggeli izometriai gyakorlatai is. Ez is vitathatatlanul jobb, mint semmilyen mozgás.
De mekkora a különbség azok között a gyakorlatok között, melyeket az iskolában a testnevelésórá-
kon, ill. a televízióból megismertünk, és azok között a gyakorlatok között, melyeket a
kineziológiában alkalmazunk?
A legnagyobb különbség, hogy az első csoport gyakorlatai a test komoly energiáját emésztik fel.
(Gondoljunk csak a sok sportsérülésre, amelyeket az emberek a szabad idejükben szenvednek el.)
A kineziológiai gyakorlatok, ezzel ellentétben, fokozzák energiáinkat! A kineziológiai gyakorlatok
akkor válnak ártalmunkra, ha nem végezzük azokat, így felhagyunk a járulékos energialökéssel, a
balansszal, a mozgás és az öngyógyító reflex támogatásával. A praxisunkban egyre újra és újra
megéljük, hogy a csonttörések és a sportsérülések gyógyulási ideje jelentősen megrövidíthető, ha a
testet ezalatt kineziológiai balansszal és gyakorlatokkal erősítjük.
Néha előfordul, hogy a speciális gyakorlat következtében izomlázunk van, de egyébként semmi-
lyen sérülésre utaló jelenség vagy hasonló nem történhet.
Ha tehát mozogni akarunk, és készek vagyunk erre időt is szánni, akkor olyan gyakorlatokat kell
végeznünk, melyek energiánkat erősítik! Gyakran találkozom olyan emberekkel, akik azt gondolják,
hogy minél kimerültebben hagyják el a tornatermet vagy a sportpályát, annál többet tettek. Micsoda
tévedés!
A kineziológiai gyakorlatok előnyei
A kineziológiai gyakorlatok – összehasonlítva más gyakorlatokkal, illetve terápiaformával – nagy
előnye a külsőségekkel kapcsolatos ráfordítást illetően:
– Nincs szükségünk speciális öltözékre
– Nincs szükség időre az utazáshoz, mert nem igénylünk sem tornatermet, sem sportpályát
– Nincs szükségünk partnerre és trénerre, mert saját magunkkal gyakorolunk.
Az egyetlen, amire szükségünk van: egy kis tér és egy kevés idő. Időt már azzal is nyerünk, hogy
a kineziológiai gyakorlatokhoz nincs szükség előkészületre, és otthonról sem kell elmennünk. Az így
megtakarított idő elégséges egy-két gyakorlatsor elvégzéséhez.
A napi rendszeres gyakorlás szépségeinek felfedezése: „energetikai központosítás” és „víziló”.
Azért, hogy kedves olvasónk már most megtapasztalhassa a napi gyakorlás szépségeit, leírok
egy egyszerű, nagyon hatékony gyakorlatsort:
1. Energia-központosító mudra.
2. A „víziló”.
Mielőtt egy motorikus mozgást elkezdünk, szükséges, hogy a testünket erre bekapcsoljuk: az
energia-központosító mudrával aktivizáljuk a „víziló” tornához megkívánt energiát.
Energia-központosító mudra
Leírás: Hüvelykujjunk és gyűrűsujjunk hegyét érintsük össze, és a mutatóujjunkat helyezzük az első
hüvelykujjpercre. Ezt az ujjhelyzetet mind a két kézen csináljuk meg

35. Kim da Silva / Do-Ri Rydl Kineziológia
35
Időtartam: Három perc
hosszan, naponta kettő-négy
alkalommal csináljuk (azután
a „vízilovat” tornázzuk). Ha
csak ezt a modellt csináljuk,
akkor minden esetben
legalább három perc
hosszan, és naponta
legkevesebb hat alkalommal
kell csinálnunk, az egyes
gyakorlatok között két perc
szünetet tartva.
12. ábra. Energia-központosító mudra
A víziló
Leírás: Terpeszállásban állva a lábfejek
egyenesen előre mutatnak, a térd enyhén
behajlítva. Nyújtott karjainkat váltakozva
lengetjük előre és hátra. A térd az egész
gyakorlat alatt hajlított helyzetben marad, de
nem kell rugózni (lásd 13. ábra).
Hatás: A „víziló” aktivizálja a lélegzést, és
segíti a légzésreflexet. Erősíti a szem- és
szívenergiát, integrálja a két agyféltekét, és
erősíti a gerincoszlopot. A fájdalomtűrő
képesség javul, a láb és a medence energiája
stabilizálódik, de az inak is erősebbek
lesznek. (A test az erőt az inakban tárolja, és
nem pedig – mint ahogy általánosan ismert –
az izmokban!)
Ez a gyakorlat különösképpen akkor
hatásos, ha kimerültnek érezzük magunkat –
vagy ha reggel nehezen tudunk felkelni.
Próbálja ki a gyakorlat érezhetően aktivizáló
hatását azzal, hogy a „vízilovat” egyszerűen
csak megcsinálja.
Mennyiség: Az általános frissességhez a
„vízilovat” százszor egymás után csináljuk
meg, naponta két-három alkalommal.
Mozgásunk legyen dinamikus, azaz el kell
érnünk, hogy két perc alatt száz gyakorlatot
végezzünk.
13. ábra. A „víziló” egyszerű, de hatásos gyakorlat
A hatás: Ha ennek a gyakorlatnak az ismertetett hatását még jelentékeny módon erősíteni akarjuk,
akkor a „vízilovat” alkalmanként háromszázszor (balra és jobbra) és naponta legalább háromszor
kell tornáznunk. A gyakorlatok közötti legkevesebb szünet négy perc.