Aki azt állítja, gyermeke(i) érkezése nem változtatta meg gyökerestül az életét, az vagy nem mond igazat, vagy nagyon hazudik. A gyerekek kirepüléséig tartó, a kényszerű lemondásokat strigulázó lista égig ér. A frusztrációt és a kimond(hat)atlan számonkérést persze rengeteg tényező kompenzálja, a gyerkőcök okozta örömök mellett a munkavégzésben is hasznunkra lehet a tapasztalás.
1. Tőlük, nem miattuk
szerző: BŐHM KORNÉL
illusztrációk: PÁSTI NÓRA
Aki azt állítja, hogy a gyermeke(i)
érkezése nem változtatta meg gyöke-
restül az életét, az nem mond igazat,
vagy nagyon hazudik. A kényszerű
lemondásokat strigulázó lista égig ér.
Ám a frusztrációt a gyerkőcök okozta
örömök kompenzálják, ráadásul
a munkavégzésben is hasznunkra
lehet a tapasztalás.
„A gyerek az első időszakban csak
eszik meg alszik, nincs vele gond.”
Na, ez az, ami iszonyatosan nem
igaz. Ezt a dumát csak beetetés-
nek tekinthetjük, hogy legalább az
elejétől ne legyenek annyira meg-
rémülve a szerencsétlen szülők.
Az újszülött az első pillanatoktól
egészen a nagykamaszkor eléréséig
megköveteli a szülő időmenedzs-
mentjének tudatosabbá tételét,
a többgyerekes, sok különórás csa-
ládok egész nagymama- és kisegítő
arzenált tartanak és koordinálnak,
egészen trükkös családi naptárak
és mobilapplikációk beiktatásával.
Az okosabb anyukák a délutáni
alvás első pillanatában kezdik el
saját délutáni szundításukat is,
a mosogatás, mosás várhat, de a pi-
henő legyen meg, az a biztos. Min-
den szülő pontosan tudja, mikor
lesz mód a saját pihenésére (majd
ha a gyerekek kirepülnek…), hány
perccel hosszabb cipővásárlás
hány perccel több késést gördít
végig az egész napon, még egy, a le-
geslegutolsóbbnak mondott ját-
szótéri csúszdázás mennyivel tolja
el az esti lefektetést. A fennmaradó
időben pedig meg kell szervezni
a háztartás körüli teendőket, és
persze a kenyérkereső munkát is
el kell látni.
A mindennapi ütközetekben
olyan vezetési és menedzsmen-
technikáink is pallérozódnak, mint
az agressziómentes érdekérvé-
nyesítő, más néven asszertív kom-
munikáció, vagy épp a hatékony
motiválás, vezetés képessége. Arra
azért elég sok szülő rájön, per-
sze szigorúan tapasztalati úton,
hogy a hangerő növelése nem jár
egyenes arányban a szófogadással.
AMIT A GYEREKEK TANÍTANAK A MENEDZSMENTRŐL
82 HVG EXTRA
2. MUNKA
Az elbődülés, üvöltés vagy akár
a könyörgéssel vegyes idegössze-
roppanás korántsem mutat olyan
eredményeket, mint amikor a gye-
reket megfelelően higgadt, céltu-
datos verbális és nonverbális esz-
közökkel vesszük rá arra, amit már
okvetlenül csinálnia kellene, hogy
odaérjünk a következő program-
pontra. Ilyenkor csúcsra kell járatni
a megfelelő motivációs eszköztárat
is, ami jobb esetben nem egyszerű
korrumpálást jelent (édesség vagy
egyéb előnyök kínálata), hanem
kedvcsinálást, beláttatást, meg�-
győzést. Mindennapi produkció,
de nem mindennapi teljesítmény
a szülő-menedzser részéről. A pre-
mizálásnak, bónuszjuttatásnak és
a bőven mért dicséretnek is megvan
a maga helye és szerepe, csakúgy,
mint a szervezeti életben.
A jó vezető otthon
Mi teszi jó vezetővé a menedzsert?
Mi a különbség a vezető és a me-
nedzser között? Sokszor sokféle
módon próbálják megfogni a lé-
nyegi elemeket, de ami feltétlenül
minden listán szerepel, az a példa-
mutatás képessége. A vezető nem-
csak megköveteli, nemcsak elvárja
a beosztottaitól a helyes viselkedést,
de élen jár ebben. A szülő helyesen
teszi, ha nem a tévé mellől buzdítja
biciklizésre, focizásra a gyereket,
hanem veszi a fáradságot, és ő maga
is részt vesz a játékban.
A jó vezető nemcsak példát
mutat, mintákat kínál, hanem min-
den cselekedetében következetes
is. A következetesség ad fogódzót
mind otthon a gyereknek, mind
pedig a munkahelyen a beosztot-
taknak. A konzekvens eljárás jelöli
ki a kereteket, jelent biztonságot
minden körülmények között. Ha
lehet tudni, milyen magatartás,
milyen cselekedet milyen elisme-
réssel vagy épp számonkéréssel jár,
megteremti a megfelelő igazodási
pontokat, amelyek kijelölik a pá-
lyát. Ha a rendrakásért egyszer di-
cséret, másszor vállrándítás jár, ha
egy rossz jegy egyszer leszidással,
másszor unott érdektelenséggel ta-
lálkozik, a gyermek összezavarodik,
bizonytalan lesz, nem fogja tudni,
mi a helyes és elvárt viselkedés, mit
vesznek komolyan, és mire legyin-
tenek a szülei. Ez a következetesség
a jó vezető ismérve is, aki kényesen
vigyáz arra, hogy beosztottaival is
igazságos legyen, hasonló teljesít-
ményt hasonló módon ismerjen el.
Feltétlen
bizalommal
Sokat beszélünk arról, hogy a gye-
reknevelés kínkeserves vesszőfu-
tása milyen módon fejleszti, edzi
meg a menedzsmentbeli képessé-
geket, de csak keveset arról, hogy
számtalan vezetési trükköt el is
leshetünk a gyerekektől. Az már
természetes, hogy a gyerek minden
iskolai táblát, tévét, monitort érin-
tőképernyősnek gondol; a digitális
technológia elsajátításában a fiata-
lok mindig gyorsabbak és magabiz-
tosabbak lesznek, mint a felmenőik.
Vannak azonban a puszta életkor-
ból adódó, pozitív hatású magatar-
tásbeli megközelítések, amelyek
a korral előrehaladva, a társadalmi
normákba beletörve, elhalványul-
nak. Nézzük például, micsoda irigy-
lésre méltó szenvedéllyel képes
a gyerek azt csinálni, amit éppen
csinál. Fenntartás és szkepszis nél-
kül, magáért az ügyért. A még be
nem érett cinizmus hiánya és a tel-
jes előítélet-mentesség segíti őket
a feltétlen bizalomhoz, amivel a fel-
nőttek, más gyerekek, állatok, tár-
gyak felé fordulnak. Az őszinteség,
a vonzó és kevésbé vonzó dolgok
közötti választás képessége is irigy-
lendő, egyúttal mind olyan, aminek
kényszerű búcsút inthetünk szociá-
lis fejlődésünk szomorú végezté-
vel. Pedig jó lenne megőrizni őket,
s ha nem megy, hát a gyerekeinktől
eltanulni.
Micsoda irigylésre méltó
szenvedéllyel képes a gyerek azt
csinálni, amit éppen csinál!
OLVASNIVALÓ
További cikkek a szerző blogján: www.spindoc.blog.hu
Ian Durston: Amit a gyerekeimtől tanultam a menedzsmentről,
HVG Könyvek, 2009.
Feldmár András: Hogyan lesz a gyerekből felnőtt?,
HVG Könyvek, 2014.
Poór József: Menedzsment-tanácsadási kézikönyv,
Akadémiai Kiadó, 2010.
dolgozó apa
Simon Sinek: Miért érezzük biztonságban
magunkat a jó vezető mellett?
Csak nyugi
Az ember a gyerektől a konfliktusokat is hamar megtanulja – kezelni is. Sajnos a kispajtás
kockavárának szétrúgása vagy az ellenállhatatlan copfos hajának megráncigálása bizonyos
életkor felett nemigen akceptált eljárás, sőt könnyen lehet, hogy korábban is hasonló választ
vált ki, mint ahogy felnőttkorban történne. A gyermektartás mindennapjai során kialakult
stresszt érdemes példaértékű technikákkal levezetni, így abban bízhatunk, hogy a kicsik
is ezeket sajátítják el. A meggyőző beszélgetés, poénkodás lehet a mi fegyverünk, míg
a kicsiktől elleshetjük a „szinten tartó” sok alvást és a rengeteg mozgást is. És ha még mindig
remeg a kezünk az idegességtől, utánozzuk a gyerekek napi menüjét is: ebben ugyanis
rengeteg értékes zöldség, gyümölcsféle van, néha még kis vicces alakú táplálékkiegészítőket
is rágcsálnak a megfelelő vitaminbevitel végett. A stresszkontroll így is elősegíthető.
83PSZICHOLÓGIA