2. KERNER TIBOR
AZ ÖT ÉV CSODÁJA

4. KERNER TIBOR
AZ ÖT ÉV CSODÁJA
Önszervezési titkok kézikönyve
HOGYAN SZERVEZD MEG ÉLETEDET, HOGY
60 HÓNAP ALATT MINDEN ÁLMOD VALÓRA VÁLJON

5. A könyv megrendelhető:
06 20 344 7217
info@kernertraining.hu
www.KernerTraining.hu
Írta: Kerner Tibor
Copyright © Kerner Tibor, 2011
Minden jog fenntartva!
Szaklektor:
dr. Lovas-Fülöp Ágnes
Készítette:
www.konyvmuhely.hu
ISBN 978-963-08-2329-6

6. TARTALOMJEGYZÉK
FELVEZETŐ 7
I. TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM
A Gutenberg-galaxis végnapjai 19
Napszámosok és inkvizítorok 30
Turbózd fel az elméd! 38
Három lépés a szuperhatékony tanuláshoz 42
Non schole, sed vitae discimus 54
Infobusiness: tedd pénzzé a tudásod! 59
II. AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK
Irány Ithaka! 67
A célok tízparancsolata 74
Mégis, kinek az élete? 79
Jolán és Jeromos: célkitűzés a gyakorlatban 85
III. AZ IDŐ URAI
Papírfecniktől Marcus Aureliusig 107
Az időgazdálkodás 10 alaptörvénye 113
Önmenedzselési kérdőív 124
Hogyan legyél időmilliomos: 21 nyerő stratégia 127
Húsz módszer a halasztgatás leküzdésére 144
IV. HOGYAN ADD EL MAGAD
Szimpátiától a reciprocitásig: a hatásgyakorlás alapjai 155
Putyilov-gyár és a királyok 162
Karizmatikus jelenlét: felkészülés a tárgyalásra 166
Tárgyalási ABC 170
A tárgyalás lezárása, avagy mindenki nyer! 174

7. V. ÖNSZABOTÁZS-MESTERKURZUS: A MAGYAROK ÉS
AZ EGÉSZSÉG
Pacal, csülök, pálinka (egészséges táplálkozás magyar módra) 181
Két végéről a gyertyát (egészséges életmód magyar módra) 196
VI. CSALÁDI PÉNZÜGYEK
Szegénységtudat és bőségtudat 209
A pénzgazdálkodás 10 alaptörvénye 220
Pénzügyi varázsformula 5 lépésben 230
Mire jó egy költségvetés? 237
Egy ágyban az ellenséggel 243
Epilógus 257
Irodalomjegyzék 265

8. Felvezető 7
FELVEZETŐ
„A legtöbb ember csendes kétségbeesésben éli az életét.”
Henry David Thoreau
AZ ARANY BUDDHA
1957-ben egy több száz éves agyagszobrot kellett új helyre költöztet-
ni Bangkok egyik régi, lebontásra ítélt buddhista templomából. A ló-
tuszülésben meditáló Buddhát ábrázoló 3 méteres szobor rendkívüli,
5,5 tonnás súlya miatt speciális darut használtak a szállításhoz. A daru
egyik kábele azonban elszakadt, és a fenséges szobor lezuhant, bele az
esős évszak miatt óriásira dagadt sárba.
A szállítást végző buddhista szerzetesek megrémültek, mert egy
ilyen esemény az új templom avatása előtt rossz ómennek számított.
Közben azonban leszállt az est, nem tudtak mit tenni; Buddhának a
szabadban kellett éjszakáznia.
Késő éjjel a főbonc – a kolostor vezetője – kiment zseblámpájával
megvizsgálni, hogy milyen károkat szenvedett a szobor a baleset miatt.
Ahogy belevilágított az egyik repedésbe, agyagtól szokatlan fémes csil-
logást látott. Másnap alaposabban megvizsgálták a szobrot, és kiderült,
hogy nem agyagból készült, az csak a felszínét borítja néhány centis, vé-
kony rétegben. A háromméteres, meditáló Buddha belül színarany.
Amikor megpróbálták kideríteni az Arany Buddha névre keresztelt
felbecsülhetetlen értékű alkotás múltját, a következő történet bonta-
kozott ki. A szobrot minden valószínűség szerint a 13. században ké-
szítették. Amikor az 1700-as évek közepén az akkori Sziámi Királyság
háborúba keveredett a szomszédos Burmával, a szerzetesek agyaggal
vonták be, nehogy a burmai megszállók kezére kerüljön a felbecsül-
hetetlen értékű kincs.
Mivel a harcok során a burmai katonák a templom összes szerzete-
sét lemészárolták, a szobor titkát több mint 200 évig a felejtés homá-

9. 8 Az öt év csodája
lya fedte. Ma a Wat Traimit-templomban őrzött műalkotás Bangkok
egyik legnagyobb turisztikai nevezetessége. Az Arany Buddha a vi-
lág legnagyobb tömör aranyból készült szobra, a Guinness-rekordok
könyve szerint értéke – csak az aranyat számítva – mintegy 150 millió
dollár. Eszmei értéke felbecsülhetetlen.
A történet gyönyörű emlékeztető mindannyiunk számára, hogy a
– sokszor – hétköznapi külső alatt rejlő belső lényegünk elképesztő
értékekkel bír, és határtalan fejlődési lehetőségeket nyújt számunkra.
A kereszténység ezt úgy fogalmazta meg, hogy Isten a saját képére te-
remtett minket. Szophoklész így írt ugyanerről: „Sok van, mi csodála-
tos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.”
Ugyanakkor a választás szabadságával születünk. Mindenki szaba-
don eldöntheti, hogy akar-e élni azokkal a – szinte – korlátlan lehe-
tőségekkel, amelyekkel a Természet felruházta. Sokakat megtéveszte-
nek az élet felszínének látszólag semmitmondó, szürke hétköznapjai,
és azt gondolják, hogy ez a világ igazi rendje. A felszíni agyagréteg alatt
azonban ott van belül a színarany belső tartalom.
Képességeink kibontakoztatásának útjában a legfőbb akadály az
önbizalomhiány. Aki nem hisz magában, az nem mer belevágni új dol-
gokba, és ezért nem képes kihozni magából a maximumot. Az ilyen
ember egész életét a felszínen fogja leélni, a csalóka „biztonság” érzé-
sét nyújtó, soha nem változó rutinfeladatok és a szürke hétköznapok
mindent elnyelő mocsarában.
Magyarországon különösen rosszul állunk önbizalom kérdésében.
Előző könyvem, a Sziklaszilárd önbecsülés teljes egészében ezzel a té-
mával foglalkozik.
Az önbecsülés és az önbizalom nem ugyanaz. Önbecsülésünk ab-
ból származik, akik vagyunk: értékes emberek. Önbizalmunk elsőd-
leges forrása pedig az, amit jól csinálunk, amiben kiválóak vagyunk.
Magabiztosság tehát létrejöhet külső dolgok eredményeképpen, az
önbecsülés magas szintjéhez azonban nem szükségesek külső körül-
mények: „alanyi jogon jár”.

10. Felvezető 9
A BOLDOGSÁG NYOMÁBAN
„A bennünk lakó vadállaton ülve lovagolunk át az életen.”
Luigi Pirandello
Mi a következő lépés akkor, ha magas szintű mind az önbecsülésünk,
mind pedig az önbizalmunk? Ahhoz, hogy a választ megtaláljuk, elő-
ször egy másik kérdést kell feltennünk magunknak: mit akarunk az
élettől? A legtöbb ember erre úgy válaszolna, hogy boldogságot. Igen,
mindenki boldog akar lenni.
Van egy ország a világon, ahol a boldogság mérésére hivatalos
mérőszám is létezik. Bhután egy kis ázsiai állam a Himalája lábánál,
„beékelődve” Kína és India közé. A bhutániak 1972 óta használják a
Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) fogalmát az ország haladásának
mérésére. Úgy gondolkodnak, hogy a világszerte használt Bruttó Ha-
zai Termék (GDP) túl egysíkú, csak a gazdaságra fókuszál, az embe-
rek általános jóléte azonban nem mérhető csak pénzügyi mutatókkal.
A boldogság tehát fontos mindenkinek. Tudjuk azonban, hogy ez
a fogalom pontosan mit is takar? Ezen a kérdésen nem szoktunk napi
szinten elmélkedni, ha azonban kicsit magunkba nézünk, megtalál-
juk a válaszokat. Anyagi biztonság, sikerélményt és önmegvalósítást
nyújtó munka, kiegyensúlyozott családi kapcsolatok, jó egészség és
lelki béke; nagyjából ezek azok az összetevők, amelyek a legtöbb em-
ber számára a boldogságot jelentik.
Hogyan tudjuk mindezt elérni? A kérdés ősidőktől foglalkoztat-
ja az emberiséget; a boldogság témakörének óriási az irodalma. Mo-
dern korunkban személyiségfejlesztő (self-help) vagy sikerirodalom-
nak hívják a témával foglalkozó könyveket, de lényegében ugyanarról
van szó: hogyan érhetjük el a boldogságot. Akárhogy is definiáljuk a
sikert, elérése nem egyszerű, és egy dolog mindenképpen szükséges
hozzá: a hatékony önszervezés.

11. 10 Az öt év csodája
SZERVEZD MEG AZ ÉLETED!
„Úgy érzed, sínen vagy? Nagyszerű!
De vigyázz, ha egy helyben maradsz, átmegy rajtad a vonat!”
Will Rogers
Ez egy pragmatikus könyv az önszervezésről. Arra tettem kísérletet
benne, hogy összefoglaljam a siker eléréséhez szükséges gyakorla-
ti alapismereteket. Megírásakor az volt a célom, hogy EGYETLEN
könyv keretein belül megtaláld mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy
hatékonyan tudd „összerakni” az életedet.
Az első rész a Tudásalapú Társadalommal foglalkozik. Alapeset-
ben egy önszervezéssel foglalkozó könyvben makrogazdasági és szo-
ciológiai elemzések nem kaphatnának helyet. A világ azonban olyan
gyors ütemben változik, hogy feltétlenül szükséges ezekről is szót ej-
teni.
Két, elemi erejű trend formálja mindennapjainkat. Az egyik az in-
formációra épülő, vagy más néven tudásalapú világrend rohamtem-
pójú kialakulása. A másik a nyomtatott betűre épülő kommunikáció
és információáramlás – az úgynevezett Gutenberg-galaxis – radikális
visszaszorulása.
A két trend együttes hatása már a közeljövőben drámai változá-
sokat fog eredményezni. A jövő – sőt a közeljövő – munkahelyei-
nek többsége valamilyen módon az információ (vagy inkább a tudás)
megszerzéséhez, feldolgozásához és az emberekhez történő eljuttatá-
sáról fog szólni. Aki nem készül fel erre a „szép új világra”, kellemetlen
meglepetések érhetik.
A második rész a célokkal kapcsolatos ismereteket foglalja ös�-
sze. Az ember célkövető lény. Ezt a tényt már Arisztotelész óta tud-
juk, mégsem vált az alapszintű oktatás részévé a célkitűzés és -elérés
művészetének tanítása. Egyszerűen megfogalmazva: az ember olyan,
mint a bicikli, mindig haladnia kell valamilyen irányba, különben nem
képes egyensúlyban maradni, és „eldől”.

12. Felvezető 11
A célok kitűzéséről és eléréséről szóló anyagot – akárcsak a könyv
többi részét – igyekeztem nagyon gyakorlatiasan megírni. Az elméle-
ti rész csak nyúlfarknyi – előző könyvemben részletesen kifejtem az
alapelveket –, viszont a gyakorlatba történő átültetés kiemelten nagy
hangsúlyt kapott.
A harmadik rész az időgazdálkodással kapcsolatos ismereteket ve-
szi sorra. A témában nagyon sok jó könyv kapható, nem is volt célom
ezek feldolgozása vagy újraírása. A gyakorlatban azonban azt tapasz-
talom, hogy sokan még az idő kezelésének alapelveivel sincsenek tisz-
tában.
Nem annyira konkrét időgazdálkodási tippekre fókuszáltam tehát,
hanem olyan általános elvekre, amelyekből már mindenki leszűrhe-
ti a saját életére vonatkozó tanulságokat és teendőket. Természetesen
ezekben a fejezetekben rengeteg gyakorlati ötlet is található, amelyek-
kel javítható időgazdálkodásunk hatékonysága.
A negyedik rész saját magunk és gondolataink eladásáról szól.
A vállalati értékesítésben dolgozókat rengeteg könyv és tréning segí-
ti. Kevés szó esik azonban arról, hogy életünk minden területén bő-
ségesen akadnak olyan helyzetek, amikor azon múlik sikerünk, hogy
mennyire tudjuk értékesíteni magunkat vagy gondolatainkat.
Csak néhány példa: munkahelyi értekezletek, állásinterjúk, pár-
kapcsolati konfliktusok, vagy gyereknevelés közben adódó szituáci-
ók. A technikák rendelkezésre állnak, csupán annyi a feladat, hogy
a vállalati világból átvegyük azokat a módszereket, amelyek a minden-
napokban is hasznosíthatók.
Az ötödik rész egy elég „ingoványos” területtel, az egészséggel és
az életmóddal foglalkozik. Miért szerepel egy önszervezésről szóló
könyvben ez a téma? Azért, mert ha nincsen egészségünk és energi-
ánk, akkor az összes többi fejezet értelmét veszíti.
Ebben a témakörben Dunát lehetne rekeszteni a könyvekkel,
és sok ezek közül tényleg kimagasló színvonalú. Mi akkor a gond?
A probléma az – legalábbis számomra –, hogy ezek a könyvek sokszor

13. 12 Az öt év csodája
túlzottan tudományosak, és nem foglalkoznak azzal, hogy a minden-
napokban hogyan lehet a leírtakat alkalmazni.
A szerzők rendszerint rendkívüli tudású orvosok, akik elsősorban
a „szakmát” akarják lenyűgözni. Ennek érdekében telezsúfolják szak-
zsargonnal műveiket, illetve olyan ideális képet vázolnak fel az egész-
séges életmódról, ami csak a mesében létezik. Tudjuk, hogy az embe-
rek többsége ennek csak töredékét tudja megvalósítani. Nincsen meg
tehát a kapocs az ideális kép és a mindennapok között.
Miért ingoványos ez a terület? Az én eredeti szakmám – mérnök-
ként végeztem – egzakt tudomány, ha valaki mellébeszél, az általában
hamar kiderül. Egészségügyi területen egy adott témáról mindenki-
nek megvan a saját, külön bejáratú véleménye, amit körömszakadtáig
védelmez. Laikusként sokszor úgy kell kihámozni az igazságot.
Az ötödik rész ilyen „kihámozós” céllal íródott; arra tettem kísér-
letet, hogy az egészséges életmódot levigyem a mindennapok szintjé-
re. A hivatalos egészségügynek ez láthatólag nem sikerült, elég ehhez
megnézni a halálozási statisztikákat.
Az átlag magyar „mérgezett egérként” lót-fut, Tescóba jár vásárol-
ni, kocsival közlekedik, túlsúlyos, és megszállottan tömi a mérgeket
magába. Ebből a helyzetből kiindulva igyekeztem ötleteket adni arra,
hogy mai magyar körülmények között hogyan lehetne egészségeseb-
ben élni.
Végül az utolsó – hatodik – rész a pénzkezelésről szól. Ez olyan
kérdés, ami szinte az egész fejlett világban problémát okoz. Nálunk
amiatt talán még súlyosabb a helyzet, hogy a diktatúra alól felszaba-
dulva cseppentünk bele a fogyasztói társadalom kellős közepébe. Más
– kevésbé kísérletező kedvű – országoknak évszázadok álltak rendel-
kezésre az alkalmazkodáshoz. A kommunizmus okozta közel fél év-
százados kitérő miatt nekünk csak két évtized.
A harminc feletti magyarok egy olyan világban nőttek fel, ahol
mesterségesen alacsonyan tartották az árakat és az inflációt, állandó
volt a hiány, hiteleket nem nagyon lehetett felvenni, és a fogyasztást

14. Felvezető 13
minden eszközzel igyekeztek visszafogni. Az így „szocializálódott”
emberekre egyik napról a másikra zúdult rá a kapitalista piacgazdaság.
Nem csoda, hogy pénzkezelési szokásaink nem hatékonyak. Mint
annyi más alapdolgot, az iskolák ezt sem tanítják. Saját környezetem-
ben úgy látom, hogy ötből egy ember az, aki személyes pénzügyeit
profi módon menedzseli. Magam is sokat tévedtem ezen a területen.
Az elmúlt negyedszázad hibái, rengeteg kísérletezés, és óriási men�-
nyiségű szakirodalom áttanulmányozása eredményezték a pénzkeze-
lésről szóló fejezeteket.
A háború után született generációknak nem volt kitől tanulniuk.
Piacgazdaságban szerzett tapasztalattal nagyon kevés ember rendel-
kezett; ehhez az 1920-as években, vagy előtte kellett születnie. Szü-
leink „mindenen spóroljunk” filozófiája a fogyasztói társadalom csá-
bításai között nem alkalmazható, főleg nem fiatalabb korban. A kör
bezárult.
A pénzről szóló részben is az alapelvekre koncentráltam. Nem írok
„tuti” befektetési tippekről és „bombabiztos” pénzügyi konstrukciók-
ról. Igyekeztem ehelyett egy olyan átfogó stratégiát felvázolni, amely-
nek ismeretében bárki képes saját maga is megalapozott pénzügyi
döntéseket hozni.

15. 14 Az öt év csodája
A VARÁZSLATOS ÖT ÉV
Még egyszer: ez egy pragmatikus könyv az önszervezésről. Nem több
és nem kevesebb. Elindít a helyes irányban; ha elolvasod, képben le-
szel az alapdolgokat illetően:
 Tudni fogod, hogy merrefelé tart a világ.
 Megtanulod hatékonyan menedzselni céljaidat, idődet és anyagi
erőforrásaidat.
 Eszközöket kapsz legfontosabb „terméked”, azaz saját magad eladá-
sához.
 Megismered a kimagasló egészség és energiaszint alaptörvényeit,
amelyekkel a fentieket képes leszel megvalósítani.
Végül essék szó arról is, hogy miért Az öt év csodája lett ennek a
könyvnek a címe! Létezik egy nagyon érdekes alapelv, amit hívhatunk
akár az öt év törvényének is. Ez kimondja, hogy fél évtized szükséges
ahhoz, hogy gyökeres fordulat, meghatározó változás következzen be
életünk valamely területén.
A modern emberi társadalmak ennek megfelelően 4-5 évenkénti
ciklusokban szerveződnek. Néhány példa:
• Parlamenti választásokat 4 évenként tartanak.
• Köztársasági elnököt 5 évenként választanak.
• Olimpiát és labdarúgó-világbajnokságot 4 évenként rendeznek.
• Az egyetemi oktatás jellemzően 5 évig tart.
• A 20. század tervgazdaságait 5 éves tervek működtették.
Régi megfigyelés, hogy 4-5 év elteltével gyökeresen átalakulnak
életünk körülményei. Pár év – 1, 2 vagy 3 esztendő – alatt a különbség
alig észrevehető, de 4-5 év alatt alapvetőek a változások. És ha amúgy
is megtörténnek, miért ne mi irányítsuk őket? Ehhez a kulcsot az ön-
szervezés adja.

16. Felvezető 15
Bármilyen kedvezőtlenek is most a körülményeid, a dolgok állá-
sát öt év alatt képes vagy 180 fokban megfordítani. Annyi kell csak eh-
hez, hogy vedd kézbe az események irányítását. Ez a könyv azt tanítja
meg Neked, HOGYAN tedd meg mindezt. Ha megtanulod és alkal-
mazod az itt leírtakat, a következő öt év alatt el fogod érni álmaid és
céljaid jelentős részét! Sok sikert kívánok hozzá!

18. I. RÉSZ
TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM

20. 19I. Tudásalapú társadalom
ELSŐ FEJEZET
A GUTENBERG-GALAXIS VÉGNAPJAI
„A siker titka, hogy készen álljunk,
amikor a lehetőség kopogtat.”
Benjamin Disraeli
JOHANNES GUTENBERG
A világtörténelem 100 legnagyobb hatású személyiségét rangsoro-
ló könyvben – Száz híres ember a kezdetektől napjainkig – a szerző,
Michael H. Hart a 8. helyen említi Johannes Gutenberget. Előtte a
sorrend: Mohamed, Newton, Jézus, Buddha, Konfucius, Szent Pál és
Caj Lun (a papír kínai feltalálója).
Tekintélyes névsor. Minek köszönheti egy német ötvösmester,
hogy bekerült a valaha élt tíz legfontosabb ember közé, megelőzve
Kolumbuszt és Einsteint? A választ mindannyian ismerjük: Guten-
berg nevéhez fűződik az utolsó ezer év legnagyobb hatású találmánya,
a könyvnyomtatás.
Gutenberg korszakos jelentősége abban áll, hogy a nyomtatás
négy alapelemét – papír, nyomdafesték, mozgatható fém betűminta
és nyomógép – ő kapcsolta össze először egységes gyártási rendszer-
ré. Az új eljárás lehetővé tette könyvek tömeges és költséghatékony
előállítását.
A drága, kézzel másolt kódexek helyett néhány évtized alatt egész
Európában elterjedt a relatív olcsón, nagy példányszámban előállítha-
tó nyomtatott könyv. Az információáramlás módja ezzel radikálisan
átalakult; megoldottá vált a felhalmozott tudás hatékony eljuttatása a
tömegekhez. Megszületett a Gutenberg-galaxis.

21. 20 Az öt év csodája
Európa a Gutenberg előtti ezer évben folyamatosan lemaradásban
volt a kínaiak és az arabok mögött. A könyvnyomtatás 1440 körül tör-
tént felfedezésével ez szinte egy csapásra megváltozott. Európa nem
kis mértékben Gutenbergnek köszönhetően vált az első számú gazda-
sági hatalommá, 1900-ra pedig – a gyarmatosításnak köszönhetően –
a világ urává.
AZ UTOLSÓ MOHIKÁN
„Semmi sem annyira fájdalmas az emberi gondolkodás számára, mint
a mélyreható, hirtelen változás.”
Mary Shelley
Az emberiség írott történelme mintegy 6000 évre tekinthet vissza.
A fejlődés egyes fázisait minden jó diák kapásból sorolja. Vadászó-
halászó-gyűjtögető életmód után tértek át őseink a földművelő-
állattenyésztő életre. Ez utóbbi vezetett el a letelepedéshez, a mun-
kamegosztáshoz, a magántulajdonhoz, az íráshoz, és végső soron
a civilizációk kialakulásához.
A folyamathoz sok ezer évre volt szükség. A változások rendkívül
lassan zajlottak le; ha valaki beleszületett egy élethelyzetbe, halálakor
nagy valószínűséggel ugyanolyan körülmények között élt, legfeljebb
az emberek cserélődtek ki körülötte.
Az elmúlt hatezer év nagy részében a mezőgazdasági termelés volt
a domináns. A változást a 18. század közepe és a 19. század közepe kö-
zött lezajlott ipari forradalom hozta el. Létrejöttek az ipari társadal-
mak, melyek kora az adott országtól függően valamikor a 20. század
második felében ért véget.
Jelenleg átmeneti időszakban élünk. Még tart az információra épü-
lő társadalom kora (information society), rohamtempóban haladunk
azonban a tudásgazdaság felé. Az elmúlt hatezer év mérlege valahogy

22. 21I. Tudásalapú társadalom
így néz ki (a pontos számokat és elnevezéseket illetően ahány tudós,
annyi vélemény):
ð 5700 év – mezőgazdasági társadalom
ð 200 év – ipari társadalom
ð 40 év – információs társadalom
ð ? év – tudásalapú társadalom
A változások tempója elképesztően felgyorsult. Míg korábban
hosszú idő állt rendelkezésre az alkalmazkodáshoz, ma csak egy
dolog állandó: a változás.
Az én generációm az ipari társadalom korában született, a szolgál-
tatási szektor robbanásszerű fejlődésének idején nőtt fel, felnőttként
átélte az információs kor kezdetét – Commodore 64, ZX Spectrum,
IBM XT, AT, emlékszel még? –, és még jóval a nyugdíj előtt át kell
programoznia magát a Tudásalapú Társadalom kihívásaira.
Minderről ifjúságom kedvenc könyvének, Az utolsó mohikánnak
zárósorai jutnak eszembe. Sólyomszem és Csingacsguk zokogva áll-
nak Unkasz holtteste felett, amikor a bölcs aggastyán, Tamenund
emelkedik szólásra:
– Menjetek, delavárok, Manitu haragja még nem csitult le!
A sápadtarcúak urai lettek ennek a földnek, s a rézbőrűek napja még
nem virradt fel újra. Eleget éltem; hosszú életem reggelén boldognak
és erősnek láttam népemet, s mielőtt estém elérkezett volna, holtan
kellett látnom az utolsó mohikánt.
Nos, azt nem tudjuk, hogy Manitu haragja lecsitult-e már, min-
denesetre az biztosra vehető, hogy az átállás a Tudásalapú Társada-
lomra nem fog mindenkinek zökkenőmentesen menni. Ne te legyél
az utolsó mohikán!

23. 22 Az öt év csodája
A KÖNYVEK „KIHALÁSA”, AVAGY
Az ÚJ DIGITÁLIS VILÁGREND
„Ha távolabbra láttam, mint mások,
azért volt, mert óriások vállán álltam.”
Isaac Newton
A világ hírügynökségei 2011 tavaszán kürtölték szét a szenzációt: Ör-
ményország március 28-án hosszabb időre leszakadt a globális világ-
hálóról, mert megsérült az országot a külfölddel – Grúzián keresztül –
összekötő optikai kábel.
A kalamajkát egy 75 éves grúz nyugdíjas néni okozta, aki színes-
fémkeresés közben szakította el a vezetéket. A néni kapavágása nyo-
mán csaknem egész Örményországban, és Tbiliszi egy részén is elér-
hetetlenné vált 12 órán keresztül az internet.
Ami a fenti történetben számomra lenyűgöző, hogy érzékletesen
mutatja a földművelés évezredeinek utórezgéseit a digitális korban.
Van, aki mesterséges intelligenciát fejleszt, és van, aki ezenközben ka-
pával (!) réz után kutat. A változások volumene láthatóan nem min-
denkinek nyilvánvaló, pedig a most zajló átmenethez hasonló nagy
változás kevés volt az emberiség történetében.
A küszöbönálló új kort mintegy szimbolizálja a közel 600 éves
Gutenberg-galaxis fokozatos eltűnése. Ma még – 2011-ben írom e so-
rokat – rendkívül nehéz ezt elképzelni, hiszen a könyvek ott vannak
velünk mindenütt.
A könyvkiadók és -forgalmazók szentül hiszik, hogy a könyv léte
az „örök élet meg egy nap” forgatókönyvet fogja követni. Mások más-
képp vélekednek. A szituáció hasonlít arra, mint amikor ugyanannak
a pénzérmének a két oldalát nézi két ember, és mindkettő meg van
győződve arról, hogy az egyedüli valóság az, amit ő lát.
Jogos tehát a kérdés: melyek azok az okok, amelyek miatt biztos-
ra vehető, hogy rövidesen búcsút intünk a papíralapú könyvek domi-
nanciájának, és belépünk az új, digitális világba?

24. 23I. Tudásalapú társadalom
A 21. századi digitális világrend három tényezőnek köszönheti
megszületését:
 Olcsó elektronikus információhordozók megjelenése.
Széles körben elterjedtté – és a tömeggyártás miatt mindenki ál-
tal megfizethetővé – válnak az információ megjelenítésére szolgá-
ló eszközök. A jelenleg ismert legelterjedtebb formák – PC, lap-
top, táblagép, okostelefon – mellett az elkövetkező években olyan
új típusú készülékek jelennek meg, amelyekről ma még nem is ál-
modunk.
A könyv helyébe olyan eszközök lépnek, amelyek a hagyomá-
nyokhoz leginkább ragaszkodó olvasók ellenállását is „megtörik”.
Ilyen lehet például az összehajtogatható e-book olvasó, ami mara-
déktalanul nyújtja a korábban megszokott olvasási élményt, vagy a
beszélő számítógép, amelynek megvalósulása közelebb van, mint
gondolnánk.
 Megfizethető internet.
Az internetes hozzáférés a tömeges használat miatt a mostaninak
a töredékébe fog kerülni (vagy ugyanazon az áron nagyságrenddel
jobb szolgáltatást biztosít majd).
A társadalom 80-90%-a napi szinten fogja az elektronikus eszkö-
zöket használni, anélkül, hogy pénztárcáját különösebben megter-
helné.
 Képernyőalapú információ- és tartalomáramlás.
Az írott információk és tudásanyagok az új eszközökön fognak
„utazni” az internet segítségével. A könyv perifériára szorul, ennek
minden következményével.
Tömegével zárnak be a könyvesboltok, és csak bizonyos szűk
szegmensekben marad meg a könyv dominanciája, mint a művé-
szeti albumok, könyvritkaságok, vagy antikvár könyvek esetén.

25. 24 Az öt év csodája
A könyvek „kihalása” 100%-osan megjósolható. Az egyedüli kérdés,
hogy a folyamat milyen gyorsan fog lezajlani. Figyelembe véve az el-
múlt évek felgyorsult tempójú technológiai fejlődését, 15-20 éves idő-
távra lehet számítani.
INFORMÁCIÓ = HATALOM
„Ha nem kockáztatsz semmit,
akkor kockáztatsz a legtöbbet.”
Erica Jong
Miért fontos mindez? Miért van szó többről, mint egyszerűen csak
az információ első számú hordozójának a cseréjéről? Azért, mert a
könyv eltűnése csak a jéghegy csúcsa.
Az elmúlt 250 év, és különösen a 20. század, bővelkedett a tudo-
mányos felfedezésekben. A digitális világ azonban nemcsak újdon-
ság, hanem egyúttal korszakváltás is: jön a Tudásalapú Társadalom.
Aki nem képes alkalmazkodni – személy, szervezet vagy ország –, az
eltűnik a „süllyesztőben”.
A Tudásalapú Társadalom megszületését az alábbi tényezők gyor-
sítják:
 Teljesen automatizált gyárak.
A fejlett országokban a legtöbb fizikai árucikk emberi kéz érinté-
se nélkül fog készülni. A modern termelőüzemnek két alkalmazott-
ja lesz: a biztonsági őr és a kutyája. Az őr vigyáz a gépekre, a kutya
meg az őrre, nehogy hozzányúljon a gépekhez.
 Megszűnő termelőüzemek.
Azokat a gyárakat, amelyeket nem éri meg automatizálni, vagy be-
zárják, vagy a világ fejlődő országaiba telepítik át, ahol alacsonyak
a munkabérek. Amikor megveszel egy terméket, a címkén ötből

26. 25I. Tudásalapú társadalom
négy esetben a már megszokott „Made in China” feliratot fogod ta-
lálni.
A gyártelepek fizikailag is átkerülnek a történelemkönyvekbe;
az épületeket más célra fogják hasznosítani. A kevés megmaradt
üzemben kizárólag magas szaktudású, speciálisan képzett, kreatív
munkaerőt fognak alkalmazni.
 Feleslegessé váló szolgáltatások.
Szolgáltatási területen hasonló forgatókönyv szerint fognak zajlani az
események, ám a folyamat sebessége nem lesz ennyire gyors ütemű.
A technológiai – főleg informatikai – fejlődésnek köszönhetően sok
szolgáltatás
• otthonról is elérhetővé válik (internetes bankolás, mozi helyett
filmletöltés, számítógép javítása távsegítséggel),
• gyorsabb lesz (bolti vásárlás és éttermi étkezés helyett házhoz
szállítás, gyorsházas építkezés, „viszem-hozom” típusú vasalási
szolgáltatás), vagy
• „elsorvad”, mert megszűnik rá az igény (filmelőhívás, videotéka,
vezetékes telefon, nyomtatott könyv, hanglemezvásárlás).
Mindez ahhoz vezet, hogy a szolgáltatásoknak is felére-harmadára
fog csökkenni a munkaerőigénye.
 Komplex termékek.
Még 20 évvel ezelőtt is igaz volt, hogy az autó motorházába bete-
kintve a hozzáértő sokszor maga is meg tudta állapítani a hibát, és
esetenként képes volt a javítására is. Ma már ez elképzelhetetlen,
legtöbbször az alkatrészek rendeltetését is nehéz megállapítani, és a
megfelelő elektronikai műszer nélkül reménytelen a javítás.
A termékek és a szolgáltatások egyre összetettebbek, emiatt egyre
nehezebb jó döntést hozni. Ha akarok venni egy laptopot, egy mo-
biltelefont vagy egy szemüveget, ha honlapot akarok íratni vagy ri-
asztót beszereltetni, nem a kínálattal van gond. Túlkínálat van, a vá-
lasztás okozza a problémát.

27. 26 Az öt év csodája
 A „fehér ember világának” vége.
A neves közgazdász, Angus Maddison becslése szerint 1820 előtt
a világ teljes GDP-jének 50-60%-át adta Kína és India. Több ezer
évig. Ezt követően ez a szám radikálisan lecsökkent; a mélypont
1970 körül volt (8%), azóta azonban folyamatosan újra nő, és
2008-ban elérte a 25%-ot.
Ahogy Kína – és kicsit később India – felzárkózik a fejlett orszá-
gok GDP-átlagához, minden iparágban óriási előállított érték jele-
nik majd meg a világpiacon. Az életszínvonal fáziskéséssel követi
a GDP növekedését, tehát a bérszint még jó néhány évtizedig ala-
csonyan marad ezekben az országokban, emiatt az áraikkal nem le-
het versenyezni.
Európának egy esélye marad: a TUDÁS. Minden hagyományos
területen ázsiai, és ezen belül főleg kínai dömpinggel kell majd
szembenézni. Azt mondod, már most is ez van? Ahhoz képest, ami
lesz, ez még csak a kezdet.
A fenti trendek legfontosabb következménye, hogy a 21. század
uralkodó „terméke” az INFORMÁCIÓ lesz. Az elmúlt hatezer évben
mindig más volt a domináns árucikk: hosszú ideig a megtermelt élel-
miszer, aztán a legyártott fogyasztási javak, és végül a szolgáltatások.
A következő korszak a tudásról fog szólni: adatokról, információkról
és ismeretekről.
A legfontosabb: legyél felkészülve! A váratlanság végzetes le-
het, mint ahogy ezt Harry Houdini esete is jól példázza. A Weisz
Erik néven Budapesten született világhírű illuzionista, bűvész
és szabadulóművész halálát egy elsőéves egyetemista, Jocelyn
Whitehead okozta.
Amikor Houdini azzal dicsekedett, hogy hasfala bármekkora ütést
kibír, Whitehead minden előzetes figyelmeztetés nélkül négy hatal-
mas ütést mért az illuzionista gyomrára. Vakbele valósággal „szétrob-
bant”, és a szövődményként fellépő hashártyagyulladás Houdini 11
nappal későbbi halálához vezetett.

28. 27I. Tudásalapú társadalom
A többség nem készül fel időben a változásokra, mert a „hiszem,
ha látom” törvénye alapján éli az életét. Ne hagyd, hogy ez történjen
veled!
Ha alkalmazkodni akarunk a Tudásalapú Társadalomhoz, szem-
léletünket és gondolkodásmódunkat gyökeresen meg kell változtat-
nunk. A tudást kell leginkább megbecsülnünk, és biztosítani e tudás
szabad áramlását. Nem arról van szó, hogy az agyunkat tele kellene
zsúfolnunk enciklopédikus ismeretekkel. Elég, ha tudjuk, hogy hol
vannak ezek az ismeretek.
Henry Ford tisztában volt ezzel. A híres történet szerint egyszer
beidézték tanúskodni a bíróságra, ahol az egyik ügyvéd mindenáron
szerette volna bebizonyítani Fordról, hogy – finoman szólva – műve-
letlen és tájékozatlan újgazdag. Fordról mindenki tudta, hogy ki nem
állhatja a könyveket, és némi kárörömmel figyelték, ahogy a történel-
mi évszámokra és eseményekre vonatkozó kérdésekre a világ akkori
leggazdagabb embere csak a vállát vonogatja.
Ford egyszer csak elunta a dolgot, felállt, és azt mondta: „Nézzék,
Uraim! Lehet, hogy nem tudok válaszolni a maguk kifinomult kérdé-
seire, de egy dolog felől szeretném biztosítani Önöket! Az íróasztalo-
mon van egy sor gomb. Nekem csak annyit kell tudnom, hogy melyi-
ket nyomjam meg, és öt perc múlva megjelenik valaki, aki az összes
kérdésre tudja a választ! Elárulnák, hogy miért kéne NEKEM az agya-
mat azzal terhelnem, hogy ezt a rengeteg haszontalan dolgot megje-
gyezzem?”
Fordtól tanulhatunk valami nagyon fontosat (természetesen nem
azt, hogy a könyvek feleslegesek; Ford sem volt tökéletes). Sir Francis
Bacon híres mondása, miszerint: „A tudás hatalom!”, ebben a formá-
ban nem állja meg a helyét. Csak az alkalmazott tudás hatalom.

29. 28 Az öt év csodája
MAGYARORSZÁG: A NAGY LEHETŐSÉG
„Az egy szempillantás alatti siker 20 évig tart.”
Eddie Cantor
Milyen következményekkel járnak a fenti változások ránk, magyarok-
ra? Semmi kétség: jobbat kívánni sem lehetne; eljött a mi időnk! Az
ország életében a Tudásalapú Társadalom különleges helyzetet te-
remt, mert olyan területen kell versenyeznünk, amiben hagyományo-
san jók vagyunk: a kreativitásban.
Ha a tudás a fő mérce, akkor olyan emberek vannak előnyben, akik
gyorsan gondolkodnak, jól kombinálnak, és ontják magukból a krea-
tív ötleteket. A magyar ember pontosan ilyen.
Az ipari és a szolgáltatásalapú társadalom más erősségekre épít. Az
elsőnél a nyersanyag, a természeti erőforrások, és a szervezőkészség
számít, a másodiknál a társadalmi együttműködés és a szolgáltatás-
orientáltság.
Ezek mind olyan jellemzők, amelyekben mi, magyarok nem iga-
zán jeleskedünk. Most azonban a kreativitás lesz a fő értékmérő, és ezt
a ruhát tökéletesen ránk „szabták”. Természetesen a többiben is kell
javulni – fogunk is –, de a kreatív gondolkodás minősége lesz a döntő.
Ilyen nagy pillanat egy generáció életében általában csak egyszer
adatik meg. A 20. században háromszor kaptuk meg ezt a nagy lehető-
séget. Először az 1914 előtti években, amikor a status quo fenntartá-
sa lett volna a cél, hiszen nyerésben voltunk. Nem tettük meg, helyet-
te a lehető legostobább megoldást választottuk. Eredmény: Trianon.
A második lehetőség 1945 után adódott, amikor tiszta lappal lehe-
tett volna mindent újrakezdeni. A tankok árnyékában azonban ezzel
a lehetőséggel sem tudtunk élni. Ezzel szemben engedtük hatalom-
ra jutni a világtörténelem egyik leggátlástalanabb diktátorát, akinek 8
éves uralma évtizedekkel vetette vissza az ország fejlődését.
A harmadik lehetőség 1989 után jött el. A rendszerváltás felemásra
sikerült, de legalább vér nélkül zajlott le, és elérte a legfontosabbat, az

30. 29I. Tudásalapú társadalom
ország függetlenségének visszaszerzését. A végső mérleget még nem
tudjuk megvonni; ehhez nagyobb időtávlat szükséges.
Az új század új lehetőséggel indul, aminek ráadásul az időzítése is
tökéletes. Egy nagy társadalmi átalakulás után 20-30 évnyi – nagyjá-
ból egy generációnyi – békés időszaknak kell eltelnie, hogy dinami-
kus fejlődés induljon el.
A szatmári béke – 1711 – után a háború dúlta országnak harminc
évre volt szüksége, hogy belépjen a Mária Terézia nevével fémjelzett
felvirágzás időszakába. A 1848–49-es szabadságharc leverése után
húsz év kellett, hogy a kiegyezés után elinduljon Magyarország tör-
ténetének egyik legnagyobb gazdasági fellendülése. Az én korosz-
tályom gyerekkorára esett a Kádár-rendszer „virágkora”, az 1970-es
évek. A forradalom után ehhez is hozzávetőlegesen húsz évre volt
szükség.
A rendszerváltás után kicsit több, mint 20 év telt el. Szabad, függet-
len országban élünk. Kialakultak a demokratikus világra jellemző in-
tézmények. Felnőtt egy olyan generáció – az 1983 után születettek –,
akik már nem a kommunizmus alatt jártak iskolába. A Tudásalapú
Társadalom a lehető legjobbkor érkezik. Magyarország számára min-
den adott egy világraszóló nagy sikerhez.

31. 30 Az öt év csodája
MÁSODIK FEJEZET
NAPSZÁMOSOK ÉS INKVIZÍTOROK
„Igazán tanult ember az,
aki megtanulta, hogyan kell tanulni.”
Carl Rogers
Az emberiség tudása 3-4 évente duplázódik. Rendkívüli energiákat
kell bevetnünk már ahhoz is, hogy a saját szakmánkban kövessük a
változásokat. Létszükséglet, hogy az egész életen át tartó tanulás kon-
cepcióját – lifetime learning – magunkévá tegyük.
Nem csak szakmai területen kell azonban magunkat utolérnünk.
Menet közben ugyanis elvitték a céltáblát. Azok a – szakmán kívüli –
alapismeretek, amelyeket otthon, illetve iskolai éveink alatt megtanul-
tunk, 20. századi környezetre lettek kialakítva. Bármennyire fájdalmas
és időigényes, vissza kell menni és újra kell tanulni az alapokat.
Elvilegaziskolákatazérthoztáklétre,hogyfelkészítsenekazéletre.Ezt
a funkciójukat azonban jelenleg nem képesek betölteni. Az elmúlt 30-40
évben annyira felgyorsultak a változások, hogy az oktatási intézmény-
rendszer képtelen volt alkalmazkodni, és mára végzetesen elavulttá vált.
Talán nem a legjobb példa, de a budapesti Vidám Park jut eszem-
be, ha a magyar oktatásügy 2011-es állapotára gondolok. Pontosab-
ban az 1922-ben épült, faszerkezetű Hullámvasút, amit időközben
műemlékké nyilvánítottak, de továbbra is nyitva tart, és ámuló szemű
gyermekek újabb és újabb generációi ismerkedhetnek meg csodáival.
A legnagyobb csoda ezek közül, hogy még nem dőlt össze. Desz-
kák és gerendák erdeivel megerősített recsegő-ropogó szerkezete spe-
ciális módon biztosítja az adrenalinszint megemelkedését: nem a se-
bességtől ájulsz el, hanem a félelemtől, hogy az oldalirányú kilengések
mikor fognak a szerkezet teljes összeomlásához vezetni.
Oktatási rendszerünk ugyanilyen elavult. Még mindig azon alap-
elvek szerint működik, amelyeket a 17. században – 350 éve (!) –, a
nagy cseh pedagógus, Comenius fektetett le.

32. 31I. Tudásalapú társadalom
A MAI ISKOLARENDSZER
Az emberi civilizációk története során mindig is kiemelt kérdésként
kezelték a gyerekek és az ifjúság nevelését. A mi kultúránkban a görög-
római eszmények dominálnak, melyeket a legjobban talán Marcus
Aurelius, a sztoikus filozófus-császár foglalt össze Elmélkedések című
klasszikus munkájában.
A vékony kis könyvecske évszázadok óta a személyiségfejlesz-
tés alapműve. A császár a germánok ellen indított hadjáratainak
– a Russel Crowe-féle Gladiátor idézi fel a kort – szüneteiben, többek
között Aquincumban vetette papírra gondolatait.
Marcus Aurelius szerint az oktatás lényege és célja az, hogy képes-
sé tegye az embereket
 kötelességük – küldetésük megértésére,
 a rájuk mért feladatok felismerésére, és
 ezek képességeik szerinti legjobb megoldására.
Az alapgondolat nem változott sokat azóta sem, legfeljebb a meg-
valósítás mikéntje. Ahogy azt A tanulás forradalma című briliáns
könyvében a téma szakértője, Gordon Dryden kifejti, négy oktatási
filozófia alakult ki a nyugati világban az évszázadok során:
A. Elitképzés
A módszer alapelvét még a nagy görög filozófus, Platón fektette le:
gondosan kiválasztott tantárgyak szűk köre szolgáljon a soron kö-
vetkező uralkodó réteg nevelésére. Az ókorban és a középkorban
ez volt a domináns nevelési és oktatási filozófia. Nem a tömegeket
célozta meg, hanem egy szűk réteg elitista képzését.
Nagy-Britanniában ma is hasonló oktatási rendszer működik, az
elitképzés – Eton, Oxford, Cambridge – mellett a társadalom többi
részének szóló alap- és szakmai képzéssel kiegészülve.

33. 32 Az öt év csodája
B. Enciklopédista oktatás
Ennek a filozófiának a szülőatyja a cseh Comenius. A maga korá-
ban forradalminak számító teória szerint a társadalom felemelke-
désének az alapja a gyerekek oktatása. Mindenkinek meg kell ezért
tanítani mindent, ami csak belefér a tananyagba.
Napóleon uralma óta a kontinentális Európában ez az uralkodó
oktatási rendszer; a franciák és a németek járnak élen az alkalmazá-
sában. A módszer bemutatásához azonban nem kell ilyen messzire
mennünk: mindannyiunkat így tanítottak.
C. Reform oktatási módszerek
A korai gyermekkorra nagy hangsúlyt fektető, a megtapasztalást
előtérbe helyező módszerek Comenius elveinek továbbfejlesztésé-
ből jöttek létre. Közös jellemzőjük a szabadelvűség és a gyermek-
központúság. A reform módszerek legismertebb képviselői nálunk
a Montessori és a Waldorf.
A filozófia egyik korai képviselője, Friedrich Fröbel indítot-
ta el 1837-ben az első óvodát. Az elnevezés német eredetije
– Kindergarten, vagyis gyermekkert – arra utal, hogy a gyerekek
olyanok, mint a virágok: odafigyeléssel és gondoskodással lehet
őket a legeredményesebben nevelni.
D. Pragmatikus oktatás
Az Egyesült Államok oktatási rendszerére jellemző ez a módszer,
melynek megalapítása John Dewey nevéhez fűződik. Követői azt
vallják, hogy az a gondolat hasznos, ami a gyakorlatban is alkal-
mazható.
Bárki, aki amerikaiakkal találkozik, és egy kicsit többet beszél-
get velük, hamar felismeri e filozófia jellegzetességeit. Egy ameri-
kai úgy áll hozzá a tanuláshoz, hogy azt érdemes megtanulni, ami
segíti az élet problémáinak a megoldását.
Ha például a görög mitológia nem ilyen, akkor azt iskolai tan-
tárgyként csak annak érdemes tanulnia, akinek ehhez kapcsoló-

34. 33I. Tudásalapú társadalom
dó szakmája lesz. Amúgy felesleges. Európában ezen illik megdöb-
benni, amit meg odaát nem értenek.
Az USA világban betöltött vezető szerepét az európaiak többsé-
ge – főleg Nyugaton – valamiféle irigységgel vegyes sértettséggel
szemléli. Divat bárgyú hollywoodi filmekről, egészségtelen gyors-
éttermekről, „agyelszívásról”, iskolákban történt lövöldözésekről
és igazságtalan háborúkról hosszas, homlokráncolós fejtegetések-
be bocsátkozni.
Közben kimarad a lényeg: az Egyesült Államok szinte az élet
minden területén világelső. A világ 500 legnagyobb vállalatából
170 amerikai. Az USA vezeti a Nobel-díjasok, az olimpiai aranyér-
mesek, a filmes kasszasikerek – és még sok más terület – képzelet-
beli sikerlistáit. Ha a saját szakterületedre gondolsz, valószínűleg
az amerikaiak ott is az élmezőnyben vannak.
Itt a költői kérdés: nem lehet, hogy mindennek van valami köze
az amerikai oktatási rendszerhez? Just maybe.
Ahogy már említettük, Magyarországon – úgy mint Európa leg-
több országában is – az enciklopédista oktatás az uralkodó. Olyannyi-
ra, hogy a marginálisan szintén megtalálható egyéb iskolákkal – például
a Waldorffal – nem is átjárható, annyira különbözőek a módszereik.
Ha valaki az egyikben elindul, akkor jobban teszi, ha érettségiig ott
is marad, mert szellemiségében annyira eltér a „poroszos” enciklopé-
dista és a „szabadelvű” reformiskola.

35. 34 Az öt év csodája
MIÉRT ELAVULT A TANANYAG?
Egészen a 20. század utolsó negyedéig az enciklopédista oktatási
rendszernek szinte csak előnyei voltak. A magyar átlagember világát-
lagban is műveltnek számít. Itthon ezt nem nagyon érezzük, mert nin-
csen összehasonlítási alap.
Ha azonban külföldön beszélgetésbe elegyedünk ottaniakkal, egy-
általán nem kell szégyenkeznünk. Illetve nem kellene, mert a magya-
rok ¾-e nem beszél idegen nyelveket, ezért se erről, se másról nem
tud külföldön eszmét cserélni.
Világhírű honfitársaink sem kivételek ezalól. A neves fizikus, Fritz
Houtermans személyesen ismert többeket a külföldön élő magyar tu-
dós géniuszok – Kármán, Neumann, Wigner, Hevesy, Polányi, Teller,
Szilárd Leó – közül. Ő írta:
– Ezek a ragyogó elmék valójában a Marsról érkeztek. Nehezen
beszélnek akcentus nélkül angolul, ezért magyarnak álcázzák magu-
kat. Köztudott ugyanis, hogy a magyarok semmilyen nyelvet nem ké-
pesek akcentus nélkül beszélni, kivéve a magyart.
Tudósaink, akik találmányaikkal – számítógép, atomreaktor, su-
gárhajtású repülőgép, hidrogénbomba – a világtörténelemre is jelen-
tős hatással voltak, jól illusztrálják a probléma lényegét. Száz éve a
sikeres életpályához elsősorban IQ-ra (értelmi intelligenciára) volt
szükség. Az iskolák erre „hegyezték ki” az oktatást. Sok más mellett
például a nyelvtanulás sem volt szempont.
A gondok nagyjából egy nemzedékkel ezelőtt kezdődtek, amikor
már kezdett érezhetővé válni, hogy „elvándorolt” a céltábla. A mai
iskolák kiválóan felkészítettek a 19. és a 20. századra, de totálisan
csődöt mondanak 21. századi körülmények között.
Én például nem 100, hanem 30-40 éve jártam általános és középis-
kolába. Amit nekem tanítottak akkor, ugyanazt tanítják ma a lányaim-
nak: matematika, fizika, biológia, kémia, magyar, történelem, föld-
rajz, ének, torna (bocsánat, testnevelés).

36. 35I. Tudásalapú társadalom
A fenti tantárgyaknak azonban az égvilágon semmi közük nincsen
a 21. századi sikerhez és érvényesüléshez. Ha jó a diák bizonyítványa,
annyit ér el maximum, hogy bejut a felsőoktatásba, ami 12 év tanulás
után nekem eléggé minimalista elvárásnak tűnik. Kinek tanulunk, az
életnek vagy az iskolának? Ez egy olyan kérdés, amelynek megvála-
szolása már kétezer éve Senecának is fejtörést okozott.
Mit tartalmazna egy valóban korszerű tananyag? Egyrészt a mos-
tani tantárgyakat, csak 20-25%-ra lecsökkentett terjedelemben (kivé-
tel a magyar és az angol), másrészt az alábbiakat:
 kommunikáció,
 emberi kapcsolatok,
 érzelmi intelligencia,
 időgazdálkodás,
 célkitűzés-módszertan,
 önmagunk és gondolataink értékesítése,
 pozitív gondolkodás és attitűd,
 egészséges életmód,
 pénzkezelés és
 párkapcsolat.
A cél az lenne, hogy amikor a diák kilép az iskola kapuján, legyen
felkészítve az életre. A gyökvonás, a zigóta, a periódusos rendszer és
Julius Caesar ebben nem fog segíteni.
A Tudásalapú Társadalomban a tanároknak is paradigmaváltásra
van szüksége: a feladat nem csupán az ismeretanyag megtanítása, ha-
nem
 magas önbecsülésű,
 a mindennapi élet kérdéseiben eligazodó,
 önállóan gondolkodni és tanulni képes
felnőttek új generációinak kinevelése.

37. 36 Az öt év csodája
Nem tudjuk, milyen tudásra lesz szükség a jövőben, ezért nem is
lehet ezt előre megtanítani. A tanulás képességét kell a jövő nemzedé-
keinek átadni. Ha megtanítod a gyerekeket a tanulás szeretetére és a
tanulás módszertanára, akkor MINDENT képesek lesznek megtanul-
ni, amire életükben valaha szükségük lehet!
MI A GOND A TANÍTÁSI MÓDSZEREKKEL?
Örök vita tárgya tanárok és pszichológusok körében, hogy a tanulmá-
nyi eredményekben minek van nagyobb szerepe: a tehetségnek vagy
a szorgalomnak. A veleszületett képességeknek vagy az iskolának?
A tízéves Pistikét is nagyon foglalkoztatta ez a kérdés. Amikor év
végén négy tárgyból megbukott, hazament, letette a bizonyítványt az
apja elé, összeráncolta a homlokát, és gondterhelten kérdezte:
– Mit gondolsz, Apa, mi lehet a gond? A gének vagy a környezet?
A kérdést nehéz egyértelműen megválaszolni – nem csak Pisti-
kéét –, annyi azonban bizonyos, hogy komoly problémák vannak a
mai oktatási rendszerrel. Nemcsak a tantárgyakkal, hanem az okta-
tási módszerekkel is, amelyek csak a diákok mintegy 20%-ának meg-
felelőek. A többség megfogadja: „Ha innen kijutok, soha többé nem
veszek könyvet a kezembe!” Miért van ez így?
A hagyományos iskolai oktatás az emberek nagy részének nem al-
kalmas a hatékony tanulásra az alábbiak miatt:
 Passzív tanulás erőltetése
A mai iskolák a „nyugodtan ül, érdeklődve figyel és csendben en-
gem hallgat” filozófiára épülnek. A diákok jelentős részénél ez „ki-
veri a biztosítékot”, hiszen életük legaktívabb időszakában vannak.
Negyedóraelteltévelatöbbségelkezdmozgolódni,dekoncentrálttá
válik, és a tananyagból semmi nem jut be a fejébe.
 Tananyag lineáris felépítése
A mai iskolák a téma lépésről lépésre történő felvezetését és kibon-

38. 37I. Tudásalapú társadalom
tását preferálják. Még sok év távlatából is rossz emlékek jönnek elő
bennem, ha erre gondolok. Nálam ez a fajta stratégia – „elkezdjük,
aztán valamikor összeáll” – egyszerűen nem működik.
A fő gond az, hogy az összefüggésekben gondolkozó tanulónál
– mint amilyen én is vagyok – nem működik a fokozatos felvezetés,
mert nem látja át a nagy képet. Ez egyre növekvő frusztrációt kelt
benne, egy ponton kikapcsol, és inkább hagyja az egészet.
 Verbális és matematikai intelligencia misztifikálása
Ez talán a mai iskolarendszer legnagyobb hiányossága. A tanulók
értékelése arra épül, hogy mennyire jól tudnak számolni, milyen a
logikai készségük, és hogyan tudják magukat szóban kifejezni.
Miért hibás ez a módszer? Azért, mert az emberi intelligencia jó-
val több, mint csupán logika és beszéd. Erről bővebben a követke-
ző fejezetben lesz szó.
Mi lehet a megoldás? Szakemberek a következő változtatásokat
javasolják:
J Aktív tanulás
Be kell vonni a diákokat a tanulási folyamatba. Erről a későbbiek-
ben szintén fogunk beszélni.
J Globális megközelítés
A tanár felvázolja a teljes képet, és elmagyarázza, hogy az éppen tár-
gyalt téma ehhez hogyan illeszkedik. Csak ezután kezd bele a rész-
letek taglalásába.
J Többtényezős teljesítményértékelés
Az iskolai osztályzatok ne csak a verbális és a logikai készségeket
mérjék, hanem a tágabb értelemben vett intelligenciát: vizuális ké-
pességeket, kézügyességet, mozgáskultúrát, érzelmi intelligenciát,
térlátást, zenei érzéket, és még sorolhatnánk.

39. 38 Az öt év csodája
HARMADIK FEJEZET
TURBÓZD FEL AZ ELMÉD!
„Olyan szűk az agya, hogy a kulcslyukon
egyszerre mind a két szemével átlát.”
Anonymus
A LEGFONTOSABB TESTRÉSZ
Egy kőtlöi krééds. Taushnláoz a tset mielyk rszée a lesotfagnobb?
A vaálsz nyinvaláavló: az AGY. Egy msiák kdéérs. Az isbákolan
miennyt talutunnk az agy műésökdréől? A vlaász szétnin egytrélemű:
sztine smmiet. Minnyree vungyak aokkr feszlülkéve a Tusadáalpú
Tádlarasom elejvötélere?
Hát nem fantasztikus „műszer” az agyunk? A fenti szöveget úgy is
el tudtad olvasni, hogy – az első és az utolsó betű kivételével – a betűk
nem a helyes sorrendben követték egymást a szavakban. Ha mégsem:
Egy költői kérdés. Tanuláshoz a test melyik része a legfontosabb?
A válasz nyilvánvaló: az AGY. Egy másik költői kérdés. Az iskolában
mennyit tanultunk az agy működéséről? A válasz szintén egyértel-
mű: szinte semmit. Mennyire vagyunk akkor felkészülve a Tudásala-
pú Társadalom eljövetelére?
Többet tudunk az autónk működéséről, mint a saját gondolkodá-
si mechanizmusunkról. A sokszor idézett – Einsteinnek tulajdonított –
becslés szerint az átlagember legfeljebb tíz százalékot használ agyi ka-
pacitásából. Olyan a helyzet, mintha rendelkeznénk egy tízsebességes
versenybiciklivel, de az útviszonyoktól függetlenül mindig csak ugyan-
azon az egy fokozaton tekernénk.
Ha képesek lennénk kiemelni agyunkat a helyéből, nem tárulna
elénk lenyűgöző látvány. Nagyjából 1,3 -1,4 kg súlyú, szürkés színű,
kocsonyás állagú, két tenyerünkben elférő, barázdált anyagot látnánk.

40. 39I. Tudásalapú társadalom
Egy idegsebészt idézve: „Az agy nem folyik szét, mint a fogkrém, állaga
sokkal inkább hasonlít a nyers tofura.”
Az agyban mintegy 100 milliárd idegsejt található. A gondolko-
dást – az „észt” – azonban nem ez a szám írja le legjobban, hanem
a sejtek között létrejövő idegkapcsolatok száma. Szakértők becslése
szerint az emberi agyban a potenciális idegkapcsolati variációk száma
meghaladja az univerzumban található összes atom számát. Lehetősé-
geink valóban végtelenek.
Agyunk úgy lett megalkotva, hogy természeténél fogva imádja az
újdonságokat, szereti felfedezni és megérteni a világot. Mindeközben
folyamatosan keresi a mintákat, a kapcsolatokat, az összefüggéseket.
Az agy fejlesztése hasonlóan működik, mint az izmok edzése. Egy
izom úgy tartható legjobban karban, ha használjuk. Gondolkodásun-
kat is több élménnyel és ingerrel – vagyis használattal – tudjuk legin-
kább „formában” tartani.

41. 40 Az öt év csodája
AZ AGY KARBANTARTÁSA
Az agy kitartóan „ellenáll” a megismerésére tett kísérleteknek. Tény,
hogy sokkal többet tudunk felépítéséről és működéséről, mint 100,
vagy akárcsak 20 éve. Ez azonban még mindig édeskevés. Az agykuta-
tók sokszor csak feltevésekre hagyatkoznak, és még alapvető dolgok-
ban is vitatkoznak egymással.
Nem kell azonban agysebésznek lenni ahhoz, hogy agyunkat
„szakértő” módon használjuk. Ahhoz, hogy felkapcsold a konyhában
a villanyt, nem kell ismerned az erőművek, a turbinák és a transzfor-
mátorok működését. Annyit kell tudnod, hol van a kapcsoló, és katt:
„lőn világosság”.
Agyunk belső szerkezetét nem ismerjük ugyan tökéletesen mind a
mai napig, a „használati útmutató” azonban már rendelkezésre áll. Az
agy karbantartásához és működtetéséhez szükséges legfontosabb öt
tényező a következő:
 Hidratálás
Agyunk – ahogy már említettük – kocsonyás állagú szerv. Testünk
60-70 százaléka víz, az agy esetében azonban ez a szám még maga-
sabb: 85 százalék.
Minden szervünk működéséhez elengedhetetlen a megfelelő
hidratáltság, az agy azonban a vezérlő központ, nála létfontosságú.
Napi 2-2,5 liter jó minőségű, tiszta vizet kell fogyasztanunk ahhoz,
hogy működésének feltételei biztosítottak legyenek.
 Energiaellátás
A táplálékkal bevitt energia 20 százalékát agyunk használja fel, ho-
lott tömege a teljes testtömegnek csupán 2%-a. A helyes táplálkozás
ezért rendkívül lényeges (részletesen lesz szó róla az ötödik rész-
ben).

42. 41I. Tudásalapú társadalom
 Oxigén
Amikor elfáradunk, legtöbbször az agy fárad el, és az esetek többsé-
gében azért, mert nem kap elegendő oxigént. Munka közben gyak-
ran kell ezért emlékeztetnünk magunkat a szünetek fontosságára.
Ilyenkor a testmozgás – zárt térben szellőztetéssel egybekötve –
segít leginkább. Pár perc alatt agyunk felfrissül, és készen áll a to-
vábbi tevékenységre.
 Alvás
A fáradt agy nem működik jól. Még akkor sem, ha egyébként min-
den egyéb feltétel (víz, oxigén, energia) biztosított számára. Rend-
kívül lényeges a megfelelő mennyiségű alvás is.
Ha alváshiányod van, keress egy nyugodt helyet, és aludj! Nincs
rá időd? Tartsd fejben a következőt: ha fáradt vagy, feleolyan haté-
konysággal tudsz csak dolgozni! A munkaidő felét tehát elpazaro-
lod. Aludd ki magad, és a ráfordított idő bőségesen megtérül!
 Mechanikai hatások minimalizálása
Agyunkat nem véletlenül védi rendkívül kemény külső csontbu-
rok. Precíziós „műszerről” van szó, nem szabad megsérülnie. Fe-
jünket mindenáron védeni kell az ütődéstől és a rázkódástól.
Ismert jelenség a bokszolók „elbutulása”. Agykutatók szerint ha-
sonló hatása van például annak is, amikor focisták a labdába fejel-
nek. Ez sokszor – például a kapus kirúgása után – irtózatos erejű
ütést jelenthet az agynak. Ha ez sokszor megismétlődik, akkor bi-
zonyos fokú agykárosodás elkerülhetetlen.
Sportolás közben ezért mindenáron védd a fejedet! Motoron
mindig tedd fel a bukósisakot, és kocsiban mindig kösd be magad!
Lehet, hogy ezek az egyszerű dolgok valamikor majd az életedet
fogják megmenteni.

43. 42 Az öt év csodája
NEGYEDIK FEJEZET
HÁROM LÉPÉS A SZUPERHATÉKONY TANULÁSHOZ
„Diákjaimat nem én tanítom; olyan körülményeket
teremtek, ahol képesek maguktól tanulni.”
Albert Einstein
Németország 1871-es egyesítése volt Otto von Bismarck életének
fő műve. Ahhoz, hogy a folyamat Poroszország vezetésével valósul-
hasson meg, három háborút is meg kellett vívnia: 1864-ben Dániá-
val, 1866-ban Ausztriával, és 1870-ben Franciaországgal. Megnyerte
mind a hármat.
A győzelmek azonban a fegyverkezési kiadások iszonyatos mér-
tékű felduzzasztásával jártak. A haladó párti Rudolf Virchow orvos-
biológus számított a hadikiadások terén Bismarck legádázabb poli-
tikai ellenlábasának. A későbbi „Vaskancellárt” annyira feldühítette
Virchow tevékenysége, hogy 1865-ben párbajra hívta ki.
Az orvost illette meg a fegyverválasztás joga. Amikor a helyszínen
a segédek felszólították, hogy nevezze meg a fegyvernemet – általá-
ban pisztoly vagy kard volt a szokás –, Virchow a kabátja alól két ha-
talmas szál kolbászt húzott elő. Elmagyarázta az elképedt ellenfélnek,
hogy ez egy új típusú párbaj – Bratwurst Kampf – lesz, amit ebben a
speciális fegyvernemben fognak megvívni. Mindkét fél választ egy-
egy kolbászt, amit aztán el kell fogyasztania.
Elmondta azt is, hogy az egyik kolbászt kolerabaktériummal oltot-
ta be. A kezeletlen kolera csak 60%-ban okoz halálozást, így aki ezt vá-
lasztja, jó eséllyel túl fogja élni. Persze nem biztos, a szövődményeket
nehéz kiszámítani.
Bismarck lemondott a párbajról. Kardban és pisztolyban otthon
volt, de kolbászban nem annyira. Egyik pillanatról a másikra paradig-
maváltáson ment keresztül, legalábbis ami a párbaj intézményének
megítélését illeti.

44. 43I. Tudásalapú társadalom
Nekünk is legalább ilyen gyorsan meg kell tanulnunk teljesen más
szemmel nézni a tudásra: paradigmaváltás szükséges a tanulásban.
Ahogy láttuk az előzőekben, a Tudásalapú Társadalomban az infor-
mációk – a tudás – megszerzése, feldolgozása, illetve mindennapja-
inkba történő beépítése a legfontosabb sikertényezők.
Ehhez elengedhetetlen, hogy megtanuljunk tanulni és megszeres-
sük a tanulást. Mivel az iskolarendszer csapnivaló munkát végez ezen
a területen, saját magunknak kell ezt felnőttként kézbe venni és be-
pótolni.
A tanulás művészet. A jó hír, hogy a régi görögöktől napjainkig
több mint 100 nemzedék finomította a módszereket, és minden, amit
tudni érdemes, rendelkezésre áll valamilyen formában.
A hatékony tanulás három fázisból áll:
A. Nyugodt, magabiztos lelkiállapot megteremtése
Agyunkat fel kell készíteni az információ befogadására. Először
olyan mentális és pszichés állapotba kell kerülnünk, hogy hatékony
legyen a tanulással töltött idő.
A két legfontosabb tényező:
 Higgy magadban!
Mindenekelőtt hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk az
adott anyag elsajátítására. Mint minden feladatnál, a tanulásnál
is igaz, hogy attitűdünk a munka elkezdésekor minden másnál
jobban befolyásolja eredményességünket.
Bízz magadban, idézd fel korábbi sikereidet! Éld át újra a szi-
tuációt! Hozd magad nyerő lelkiállapotba!
 Iktasd ki a stresszt!
Érd el, hogy stresszmentes állapotba kerülj tanuláskor! A fé-
lelem és a stressz blokkolja az agyat. Mindannyian ismerjük a
„vizsgadrukk” jelenségét. Amikor feszült, stresszes állapotban
vagyunk, az sem jut eszünkbe, amit nyugodt körülmények kö-
zött tízből tíz alkalommal magabiztosan tudunk.

45. 44 Az öt év csodája
Tedd a következőket, amikor tanulsz:
 Ha nem zavar, legyen halk zene a háttérben!
A zene stimulálja az agyat. A megfelelően megválasztott háttér-
zene ellazítja a gondolkodást, és az agyunk nyitottabbá válik az
információ befogadására.
 Legyél jókedvű!
Mindenki mással tudja ezt elérni. A humor és a nevetés
endorfint szabadít fel, ami örömérzést okoz és segíti az ellazu-
lást.
 Mozogj!
Tanulás előtt és közben az egyik legcélravezetőbb tevékenység
a mozgás. Megtelíti oxigénnel a vért, ami által az agy is jobban
működik, illetve endorfintermeléssel jár, ami javítja a kedélyál-
lapotot.
 Tanulj meg lazítani!
Bármi, ami Neked működik: forró fürdő, séta a természetben,
zenehallgatás, meditáció, masszázs, kirándulás, biciklizés, vá-
sárlás, kutyasétáltatás.
Az a lényeg, hogy kikapcsolódj. Amikor újra nekikezdesz a
tanulásnak, azt fogod tapasztalni, hogy sokkal jobban „fog” az
agyad.
B. Személyre szabott információbevitel
Mindenkinél más az előnyben részesített tanulási mód. Rendívül
fontos, hogy tudd magadról, nálad mi az, ami leginkább működik.
Két „világbajnok” módszer is segít bennünket ennek megállapítá-
sában. Az egyik a domináns tanulási mód meghatározása, a másik a
Gardner-féle intelligenciatípusok elmélete.
AhuszadikszázadbanegészenanyolcvanasévekigamagasIQ-jú
ember számított intelligensnek. Az áttörést Howard Gardner 1983-
as, intelligenciatípusokról szóló könyve jelentette. Előző könyvem-
ben részletesen tárgyalom ezt a témát. Az alábbiakban egy rövid

46. 45I. Tudásalapú társadalom
összefoglalás következik, kifejezetten a tanulás szempontjaira kon-
centrálva.
A Gardner-féle hét intelligenciatípus a következő:
1. Verbális/nyelvi intelligencia
A magas nyelvi intelligenciával rendelkező embernek nagy és
változatos a szókincse. Beszédkészsége kiváló, gondolatait vilá-
gosan, érthetően fejezi ki. Erőfeszítés nélkül tanul idegen nyel-
veket. Szereti a könyveket, kedveli a szójátékokat és a nyelvi fej-
törőket.
Ha ehhez a típushoz tartozol, így tanulj:
 Mondd el kívülről, a saját szavaiddal összefoglalva!
 Készíts írott jegyzeteket!
 Alkoss a tananyagból kis mondókákat és rímes verseket!
Agyadba ég az információ: a SZÖVEG által!
2. Logikai/matematikai intelligencia
A kiemelkedő logikai készséggel rendelkező személy jó a szisz-
tematikus gondolkodásban. Kiválóan átlát bonyolult összefüg-
géseket és összetett rendszereket. Kedveli a logikai feladványo-
kat és a fejtörőket.
Szívesen foglalkozik bármilyen típusú probléma megoldásá-
val. Kiemelkedően jó a számokban és az absztrakt gondolko-
dásban.
Ha magadra ismertél, így tanulj:
 Készíts a tananyaghoz kapcsolódó folyamatábrát vagy dia-
gramot!
 Gondold végig az anyag belső összefüggéseit és logikai lé-
péseit!
 Készíts listákat!
Agyadba ég az információ: a SZÁMOK által!

47. 46 Az öt év csodája
3. Vizuális/térbeli intelligencia
A magas vizuális látáskészségű ember elsősorban képekben
gondolkodik. Amikor emlékeit felidézi, azok képekben jelen-
nek meg előtte.
Nagyszerűen lát térben, olyan részleteket is észrevesz peri-
fériális látásával, amelyek mások előtt rejtve maradnak.
Ha ehhez a típushoz tartozol, így tanulj:
 Erősen vizualizáld a tananyagot!
 Készíts rajzokat a tanultakról!
 Olyan jegyzetekből tanulj, amelyekben a lehető legkeve-
sebb szöveg van, viszont rengeteg kép!
Agyadba ég az információ: a KÉPEK által!
4. Zenei/ritmus intelligencia
Az ilyen embernek sok esetben ún. „abszolút hallása” van:
nemcsak a hangok relatív magasságát ismeri fel, hanem önma-
gában is ki tud énekelni egy bizonyos magasságú hangot. Dal-
lamokat első hallásra megjegyez és hibátlanul visszaad.
Kiváló a ritmusérzéke, szereti a zenét, sokszor valamilyen
hangszeren is játszik. Nagyon jól képes megjegyezni mondó-
kákat vagy rigmusokat, amelyekhez kis dallam vagy jellegze-
tes ütem tartozik.
Ha magadra ismertél, így tanulj:
 Mindig szóljon a háttérben a kedvenc zenéd!
 Kreálj kis mondókákat a tananyagból!
 Énekeld el magadnak, vagy – ha kibírják nevetés nélkül –
másoknak a tanulnivalót!
Agyadba ég az információ: a ZENE által!
5. Testi/mozgáskoordinációs intelligencia
A kiváló mozgáskoordinációval rendelkező ember mozgá-
sa rendkívül harmonikus, jól táncol, és kiemelkedő a sport-

48. 47I. Tudásalapú társadalom
ban. Szereti a tárgyakat megfogni, megérinteni, így szerezve
róluk mélyebb benyomást. Kiváló a kézügyessége, könnyen
épít dolgokat.
Ha ehhez a típushoz tartozol, így tanulj:
 Járkálj körbe tanulás közben!
 Írd fel kártyákra a tananyagot, és azok szortírozásával ta-
nulj!
 Játsszátok el szerepjátékkal!
Agyadba ég az információ: a MOZGÁS által!
6. Intraperszonális (magunkra vonatkozó) intelligencia
A magas intraperszonális intelligenciájú ember kiválóan isme-
ri saját magát. Ismeri erősségeit, és tudja, hol vannak a gyenge
pontjai. Felismeri és kézben tartja érzelmeit.
Jól kezeli a stresszt és gyorsan feldolgozza a kudarcokat. So-
kat gondolkodik a világ és a dolgok értelmén; szeret ilyenkor
egyedül lenni.
Amennyiben magadra ismertél, így tanulj:
 Keltsd fel saját érdeklődésedet a téma iránt! Szerezz a té-
máról háttérismereteket!
 Elemezd, hogyan kapcsolódik az új információ eddigi is-
mereteidhez!
 Gondold végig, hogy a tananyag hogyan fogja segíteni
céljaid megvalósulását!
Agyadba ég az információ: a SZEMÉLYESSÉG által!
7. Interperszonális (emberi kapcsolatokra vonatkozó) intelligencia
A kiemelkedő interperszonális intelligenciájú embernek magas
az empátiás képessége; gyorsan felismeri mások érzelmeit. Jól
tud együttműködni az emberekkel, könnyen motivál és hatéko-
nyan vezet másokat. Átlát összetett emberi kapcsolatrendszere-
ket. Hatékonyan kommunikál és gyorsan épít bizalmat.

49. 48 Az öt év csodája
Ha magadra ismertél, így tanulj:
 Beszéld meg a tananyagot társaiddal!
 Tanítsd másoknak, amit megtanultál!
 Igyekezz mindig másokkal együtt tanulni!
Agyadba ég az információ: az ÉLMÉNY által!
A másik tanulássegítő módszer az NLP (neurolingvisztikai
programozás) által terjedt el a világon. Eszerint mindenkinek
megvan a saját jellemző tanulási típusa.
A három domináns tanulási mód a következő:
1) Vizuális úton tanuló (az emberek mintegy 35%-a)
 Az információt elsődlegesen a szemével fogadja be. A be-
fogadott információkat elméjében vizuálisan jeleníti meg.
 Képekből, ábrákból, diákból, filmekből, könyvekből tanul
a legjobban.
 A vizuális segédeszközöket hatékonyan használja.
 Személyes kommunikációnál a másik személy megfigye-
lésével szerez információt.
 Szóbeli utasításokat sokszor nehezen követ.
 Jellemző mondatok:
„Látom, mire gondolsz.”
„Világos a dolog.”
„Letisztult a kép.”
„Már látom a fényt az alagút végén.”
2) Auditív úton tanuló (az emberek mintegy 25%-a)
 A hallott információt tudja a legjobban feldolgozni.
 Tanulás közben beszél magához; gyakran hangosan ol-
vas.

50. 49I. Tudásalapú társadalom
 Előadásokból, kiscsoportos megbeszélésekből és hang-
anyagokból tud a legjobban tanulni.
 Személyes kommunikációnál a másik személy beszédé-
ből – a tempóból, a hangerőből, a hangmagasságból és az
intonációból – szerez információt.
 Élesen emlékszik beszélgetésekre, viccekre, történetekre.
 Az írás, a matematika és az olvasás sokszor nehezebben
megy neki.
 Jellemző mondatok:
„Valami azt súgja, hogy…”
„Úgy hallottam, hogy…”
„Azt beszélik, hogy…”
„Zene füleimnek.”
3) Kinesztetikus úton tanuló (az emberek mintegy 40%-a)
 Tapasztalatokon, élményeken keresztül tanul a legkön�-
nyebben.
 A hatékony tanuláshoz tapintásra, érintésre, valamilyen
tevékenységre, személyes interakcióra van szüksége.
 A mozgás mentálisan stimulálja. Ilyenkor lelkesen gesz-
tikulál. A mozgás és a szerepjátékok roppant lényegesek
számára, mert tárgyakat, eszközöket, modelleket, gondo-
latokat így fedez fel magának.
 Személyes kapcsolatot igényel a tanulásban. Tanárával
igényli a beszélgetést. Szívesen tanul párban.
 Jellemző mondatok:
„Fogást találtam a dolgon.”
„Megérintett, ahogy beszélt róla.”
„Sikerült neki megragadni a lényeget.”

51. 50 Az öt év csodája
C. Turbómemória
Alapvető, hogy amit megtanultunk, arra emlékezzünk is. Memóri-
ánk kapacitása szinte végtelen. A tudatalatti mindent rögzít, amit
hallunk, vagy ami történik velünk. Nem az a gond, hogy nincsen
bent az információ, hanem az, hogy nem tudjuk előhívni.
Felmérések szerint az emberek emlékeznek
 az olvasottak 20%-ára,
 a hallottak 30%-ára,
 a látottak 40%-ára,
 amit mondtak, annak az 50%-ára,
 amit csináltak, annak a 60%-ára és
 amit láttak, olvastak, hallottak, mondtak és csináltak, annak a
90%-ára.
A memória alapvető törvényszerűségei a következők:
 Arra emlékszünk jobban, ami furcsa, érdekes és eltér a szokványos-
tól.
Ezért ragadnak meg memóriánkban a történetek és a mesék.
 A tanulás elejére és a végére jobban emlékezünk.
Fontos ezért tanulás közben sűrűn szünetet tartani: így sok
„eleje és vége” van. Jobb háromszor 30 percet tanulni, közte öt-
perces szünetekkel, mint egyben másfél órát.
 A felfedezett minta segít emlékezni.
16 számjegyet viszonylag nehéz megjegyezni, mint például
ezt: 1815152614901789. Viszont ha azt mondjuk: Waterloo –
Mohács – Mátyás halála – francia forradalom, akkor minden-
ki azonnal megjegyzi: 1815, 1526, 1490, 1789. Igyekezz min-
dig mintákat találni, és ehhez kötni a memorizálandó anyagot!

52. 51I. Tudásalapú társadalom
 Erős érzelmekre, képekre jobban emlékszünk.
Gondolj csak olyan filmekre, amin sírtál vagy sokat nevettél:
egész biztosan élénken emlékszel a kulcsjelenetekre!
 Csoportosítva, rendszerezve könnyebb emlékezni.
Az agy könnyebben befogadja és tárolja az olyan információ-
kat, amelyek csoportokba rendezettek. Ez a magyarázata, hogy
az emberek többsége kedveli a listákat.
Ilyen a tízparancsolat, a hét főbűn, a hét törpe vagy az öt
földrész. Hányan tudják még ma is az Aranycsapat 11 tagját:
Grosics, Buzánszky, Lantos, Lóránt…! Tudod folytatni?
 Absztrakt, elvont dolgokra nehezebb emlékezni.
Konkrét dolgokat mindig könnyebb elképzelni. Egy vödör az
vödör. Az expresszionizmus az micsoda? Még ha tudod, akkor
is magyarázni kell.
Bonyolult, összetett fogalmakat mindig igyekezz valamilyen
konkrét, megfogható példával illusztrálni! Az Újszövetségben
rengeteg elvont tanítás található az élet szinte minden terüle-
téhez kapcsolódóan. Mégis átlagember számára is viszonylag
könnyen olvasható marad a sok történet és illusztráció miatt.
Jézus nem azt mondja, hogy ostoba emberekkel ne foglal-
kozz, hanem így fogalmaz: „Ne vesd gyöngyeidet a disznók
elé!” A kettő lényegében ugyanaz, de a második mennyivel
képletesebb és egyúttal elegánsabb is!
 Az ismétlés drámai memóriajavulást okoz.
Ha van 1,5 órád egy leckét megtanulni, hogyan tudod az időt
a legjobban hasznosítani?
Kísérletek tanúsága szerint az emlékezés a következőképpen
alakul:
o 90 perc átolvasás ismétlés nélkül 100 egységnyi információ
memorizálását eredményezi.
o 20 perc átolvasás 70 perc ismétléssel 210 egységnyi infor-
máció rögzüléséhez vezet. A különbség több mint kétszeres.

53. 52 Az öt év csodája
Jó memóriát akarsz? Tedd a következőket:
 Döntsd el, hogy emlékezni fogsz!
Tudatosan figyelj a környezetedre és a körülötted zajló esemé-
nyekre! Legyél jelen; ha tanulsz valamit, ne kalandozzanak el
a gondolataid!
 Az ideális a 30 perces intenzív tanulás.
Amikor tanulsz, fókuszálj rá maradéktalanul a tananyagra!
Zárj ki minden mást!
30 perc elteltével tarts 5-10 perc szünetet! Járj egyet, és igyál
egy pohár vizet! Tedd szokásoddá ezt az egyszerű technikát,
és csodákat fogsz átélni!
 Használd mind a három tanulási módot!
A tananyagot lásd, halld és tapasztald is meg a tanulás során,
mert így sokkal jobban fog rögzülni az ismeret! Találj ki krea-
tív megoldásokat!
 Fedezd fel az összefüggéseket!
A logikai kapcsolatok megtalálása nagyságrenddel javítja az
emlékezést. Mindig igyekezz az ismeretlent egy ismert dolog-
gal összekötni! Ez az asszociáció néven ismert jelenség, ami
minden tanulási folyamat alapja.
 Használj belső mentális képeket!
A tananyag minden részéhez igyekezz mozgást, színeket és
humort kapcsolni! Vadássz a furcsaságokra!
Ezeket a belső képeket igyekezz minél részletesebben ma-
gad elé idézni! Minél több a részlet, annál jobban megragad az
információ a memóriában.
 Ismételd át többször az anyagot!
Szakemberek a következő stratégiát javasolják: tanulás közben
a lehető legkevesebb időt fordítsd – de ennél ne kevesebbet! –
az anyag elolvasására és megértésére. Ezt követően a maradék
időben ismételj!

54. 53I. Tudásalapú társadalom
Miután megtanultad az anyagot, ismételd és nézd át 1 nap,
1 hét, 1 hónap és 1 év elteltével! Ha valamire igazán fontos
emlékezni, ez a módszer garantálja, hogy soha nem fogod el-
felejteni.
 Tanulj meg úgy olvasni, mint a profik!
Ezalatt nem a gyorsolvasást értjük, hanem egy olyan mód-
szert, amivel az írott információt villámgyorsan képes vagy
feldolgozni. A következő fejezetben erről részletesen lesz szó.

55. 54 Az öt év csodája
ÖTÖDIK FEJEZET
NON SCHOLE, SED VITAE DISCIMUS
„Aki kérdez, öt percig ostoba;
aki sosem kérdez, örökké az marad!”
Harry Lorayne
Az alábbiakban olyan ötletek következnek, amelyekkel a tanulási fo-
lyamatot rendkívüli módon fel tudod gyorsítani:
 Nagyon válogasd meg, mit engedsz be az elmédbe!
Az emberi agy szeret utánozni és másolni, ezért is sikerült az em-
bernek az evolúciós lánc csúcsára jutni. Ez a képesség azonban el-
lenünk is dolgozhat, ha nem a megfelelő információkat biztosítjuk
elménk számára.
Tartsd be az alábbiakat:
 Nagyon vigyázz, mit nézel a tv-ben!
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az agy akkor is rögzíti a
környezeti ingereket, ha nem figyelünk oda tudatosan. Ha „hát-
térzörejként” használod a tévét, lassú lefolyású mentális ön-
gyilkosságot követsz el.
A kereskedelmi tévék a sikert a nézettséggel mérik, ezért
mindent műsorra tűznek, ami több nézőt vonz. A műsorok
többsége ezért színtiszta mentális szemét. Nálunk otthon már
jó pár éve nincsen tv. Nem bántuk meg egy percig sem.
 Válogasd meg, kivel töltesz időt!
Amikor legközelebb egy baráttal vagy ismerőssel vagy együtt,
gondold végig azt, hogy szeretnél-e olyanná válni, mint ő! Is-
mert pszichológiai tény, hogy hasonulunk azokhoz az embe-
rekhez, akikkel a legtöbb időt töltjük.

56. 55I. Tudásalapú társadalom
 Barátkozz és tölts időt sikeres emberekkel!
Az előző pontból egyenesen következik, hogy ha te is sikeres
akarszlenni,akkorsikeresemberekkelkellegyüttlenned.Előbb-
utóbb te is az leszel, mert átveszed a gondolkodásmódjukat.
 Olvass életrajzokat híres emberekről!
Ha ezt teszed, megismered gondolati mintáikat. Felmérhetet-
len előnyökre lehet szert tenni ezáltal, hiszen nem magunknak
kell kísérleteznünk, hogy mi működik és mi nem.
 Először mindig a nagy képet ismerd meg!
Törekedj arra, hogy megértsed az összefüggéseket! Olyan ez, mint
egy puzzle. Ott is először a dobozon levő képet nézzük meg, és csak
ezután kezdjük el rakosgatni a kis darabkákat.
 Komplex ismeretanyagot mindig bonts szét kisebb részekre!
Ha valaki meg akar tanulni egy idegen nyelvet, a feladat elsőre ré-
misztően nagynak tűnik. Amikor azonban jelentkezünk egy nyelv-
tanfolyamra, ott tudják, hogyan lehet kezelni a kérdést.
Nem azt mondják: „Jó, gyere holnap, és belecsapunk a közepé-
be!”, hanem szinteket állapítanak meg, és mindenki ennek megfele-
lő csoportba kerül: kezdő, középhaladó, és így tovább. Ennek meg-
felelő a tankönyv is.
Ha összetett ismeretanyaggal kerülünk szembe, mindig célszerű
szétbontani kisebb, emészthető részekre, mert az agy jobban tud-
ja így kezelni a feladatot. A klasszikus mondás szerint: az elefánt is
megehető falatonként.
 A tanulást nem kell feltétlenül az elején kezdeni!
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy amikor elkezdenek tanulni vala-
mit, akkor kötelességtudóan az első lappal, az első fejezettel, és ál-
talában az első, útjukba kerülő információval kezdik. Legtöbbször
nem ez a jó megközelítés.
Amikor újat tanulsz, járd először körbe! Igyekezz minden oldal-
ról megismerni! Kezdj el egy olyan résszel foglalkozni, ami szimpa-

57. 56 Az öt év csodája
tikus, vagy egyszerűen csak könnyűnek tűnik! Amikor belelendül-
tél, már sokkal könnyebben megbirkózol a nehezebb részekkel is.
 Minél többet tudsz egy témáról, annál érdekesebbé válik!
Ha kezdetben egy téma egyáltalán nem kelti fel az érdeklődésedet,
sőt halálra untat, ez ne szegje kedvedet! Úgy vagyunk „megszer-
kesztve”, hogy úgy nő az érdeklődésünk egy téma iránt, ahogy foko-
zatosan beleássuk magunkat. A kezdeti ellenálláson kell csak némi
akaraterővel átbillenni.
 Akkor érted igazán, ha már tudod tanítani.
Ismereteink igazi megmérettetése a gyakorlati alkalmazás. Mielőtt
azonban ebbe belevágnánk, első lépcsőként érdemes letesztelni
magunkat. Mondd el egy családtagnak, barátnak, vagy ismerősnek,
amit tanultál!
Sok esetben, amikor valamiről azt hisszük, hogy értjük, az elma-
gyarázáskorderülki,hogykimaradtakbizonyoslogikailépcsők,vagy
az egésznek a lényegét nem sikerült megragadni. A végső próba az
ún. „nagymami” teszt. Ha valamit világosan és egyszerűen el tudsz
magyarázni a nagymamádnak, akkor azt valószínűleg érted is.
 Tanuld meg a pásztázó olvasást!
Ha ismeretszerzés céljából olvasunk, akkor elsősorban a fő gondo-
latok megértése a fontos. A pásztázó technikával kétszeres-ötszörös
sebességgel tudunk írott információkat feldolgozni. A dolog egy-
szerűbb, mint gondolnád.
Először is mindig ülve, asztalnál olvass! Fekve garantáltan el
fogsz aludni, de legalábbis nagyságrenddel nehezebben tudsz fó-
kuszálni.
Másodszor: ne minden szóra fixálj – fixálás: a szem ott egy pilla-
natra megáll –, hanem 2-3 szóból álló szócsoportokra! Ha szüksé-
gesnek érzed, ujjaddal vagy fokozatosan lefelé csúsztatott papírral
vezesd a szemedet! Először furcsa lesz, főleg ha korábban megszok-
tad a szóról szóra olvasást, de hamar belejössz.

58. 57I. Tudásalapú társadalom
Végül: állj ellen a csábításnak, és ne olvass újra részeket! A tuda-
tos agy hajlamos időnként azt feltételezni, hogy ilyen sebességgel
biztos csak azért lehet haladni, mert kimaradtak részek. De ez téve-
dés. Amikor újraolvasod, rájössz, hogy tényleg olvastad már.
 Tanuld meg a 4 fázisú olvasást!
Ha a villámgyorsan változó világban képben akarunk maradni
– szép magyarosan: „ápdételve” –, akkor a pásztázó olvasás mellett
meg kell tanulnunk villámgyorsan feldolgozni – és nem egyszerűen
csak elolvasni – a könyveket.
Mindenki el tudja sajátítani azt a képességet, hogy egy 200 ol-
dalas könyvből 3-5 óra ráfordításával maradéktalanul „kiszedjen”
minden információt. Így napi egy óra ráfordításával havi 7-8 könyv
elolvasására leszünk képesek. Évi 100 könyv bárkit olyan verseny-
előnyhöz juttathat az élet nagy játszmájában, hogy egyszerűen
képtelen lesz veszíteni.
Az egyes fázisok a következők:
A. Átnézés
Ez egy 200 oldalas könyv esetében nem több, mint 5 perc.
A cél minél több benyomást szerezni a könyvről. Nézd át az
első és a hátsó borítót! Szerezz információt a szerzőről! Olvasd
át a tartalomjegyzéket! Olvass bele találomra a könyvbe!
Azátnézésifázisvégénlehetazakonklúzió,hogyazadottkö-
tetet nem is érdemes elolvasni. Így is, úgy is időt takarítasz meg.
B. Átolvasás
Amikor az első szűrőn átmegy a könyv, a következő lépés a
pásztázó átolvasás. Egy 200 oldalas könyvnél ez nagyjából
fél órát vesz igénybe. Ilyenkor igyekszünk megragadni a főbb
gondolatokat, anélkül, hogy elmélyednénk a részletekben.
A könyv végére érve még mindig lehet olyan döntésünk,
hogy mégsem érdemes az egészet elolvasni, csak bizonyos ré-
szeket.

59. 58 Az öt év csodája
C. Elolvasás
Legtöbben ezt értik olvasás alatt. Egy 200 oldalas könyvnél ez
nem több, mint 3-4 óra. Mivel az átolvasás során a fő gondola-
tokkal már találkoztunk, jóval gyorsabban lehet haladni.
Ülve olvass, maximálisan fókuszálva! MINDIG húzd ki, vagy
húzd alá a legfontosabb mondatokat! Ha jegyzetelsz is, akkor a
gondolatot igyekezz megragadni, ne a konkrét szavakat!
D. Jegyzetek átnézése
Másnap olvasd át újra a könyvet, de kizárólag csak a kihúzott
részeket! Így teljesen össze fog állni a kép, és sikeresebben fo-
god memorizálni az olvasottakat.
 Előadóként és tanárként is tartsd be a szabályokat!
Amikor a „másik oldalra” kerülünk, és mi tanítunk másokat, a ta-
nulás szabályainak betartásával sokkal nagyobb eredményekre le-
szünk képesek.
Néhány ilyen szabály:
 Ne beszélj sokat egyhuzamban!
Az emberek többsége 15-20 percig képes figyelni megszakítás
nélkül. Ilyenkor jöjjön egy történet, egy szemléltető segédesz-
köz, vagy valamilyen mozgató gyakorlat, mert különben „elve-
szíted” őket.
 Folyamatosan váltogasd a 3 tanulási módot!
Beszélj hozzájuk, mutass nekik dolgokat, és vond be őket az
előadásba! Ha így teszel, tiéd lesz a világ legjobb közönsége.
 Emlékezz rá: a figyelmet legjobban történetekkel és személyes
élményekkel lehet lekötni!
Mindig legyen néhány ilyen talonban!
 Legyél humoros!
Mindegy, hogyan éred el, csak tudj vicces lenni! Ha megne-
vetteted az embereket, akkor szinte bármit el tudsz érni náluk!

60. 59I. Tudásalapú társadalom
HATODIK FEJEZET
INFOBUSINESS: TEDD PÉNZZÉ A TUDÁSOD!
„A sikernek két szabálya van.
Az első, hogy ne mondj el mindent, amit tudsz…”
Roger H. Lincoln
A Tudásalapú Társadalom egyik leglényegesebb jellemzője, hogy ex-
ponenciálisan megnő az információ iránti igény. E könyv írásának
évében – 2011-ben – ebből már határozottan lehet érzékelni bizo-
nyos jeleket.
A folyamatot a mobiltelefonok elterjedéséhez lehet leginkább ha-
sonlítani. Magyarországon ma közel 12 millió mobiltelefon-előfize-
tést tartanak nyilván. Ez a szám 1995-ben – amikor első mobilomat,
egy Ericsson 198-ast vettem – még 300 ezer volt, és csak 1999-re érte
el az 1 milliót.
A Tudásalapú Társadalom most ott tart, ahol a „mobiltelefónia”
1995-ben tartott. A következő 10-15 év olyan mértékű növekedést
fog hozni, amit a legtöbben nem is tudnak elképzelni. A legfontosabb
azonban ez: TE is tudsz ebből a növekedésből profitálni! Annyit kell
csak tenned, hogy vidd a piacra, amihez értesz!
Mondhatod, hogy semmihez nem értesz igazán, ez azonban egé-
szen biztosan nem igaz. A következő kérdéseket érdemes mérlegel-
ned:
ð Mi a tanult szakmád?
ð Jelenleg milyen munkakörben dolgozol?
ð Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?
ð Mi a hobbid?
ð Mi az a tevékenység, amit akkor is csinálnál, ha nem fizetnének
érte?

61. 60 Az öt év csodája
ð Mi az, amiért meg szoktak dicsérni, annyira jól csinálod?
ð Mi az, amiben szinte erőfeszítés nélkül is sokkal jobb vagy, mint az
emberek többsége?
A fenti kérdéseket megválaszolva kirajzolódik előtted az a tudás-
anyag, amit ha piacra viszel, akár passzív jövedelmeket is kereshetsz
vele. A saját ismeretségi körömben néhány példa a speciális tudás-
anyagra:
 Ügyintézőként dolgozó festőművész.
 Tortacsodákat alkotó hobbibolt-tulajdonos.
 Rendszergazda, akinek az informatikai hardverpiac a kisujjá-
ban van.
 A legújabb műszaki csodákat, mütyüröket és bizgentyűket
tökéletesen ismerő üzletember.
 Találmányokról, energiakinyerő készülékekről, perpetuum
mobiléről és társairól mindent tudó mérnök.
 Biokertjében zöldség- és gyümölcscsodákat termesztő keres-
kedelmi menedzser.
 A horgászat és a halak professzora, civilben irodavezető.
 Barkácsoló mindenes, főállásban biztonsági őr.

62. 61I. Tudásalapú társadalom
AZ INFOBUSINESS KIÉPÍTÉSI FOLYAMATA
Az irodalomjegyzékben találsz olyan hivatkozásokat, ahol bővebb in-
formációt tudsz beszerezni a témáról. Már nálunk is kapható néhány
professzionális anyag, ami az infotermékekről szól.
A kulcs, hogy online marketing segítségével vidd piacra, amihez ér-
tesz. A piacra lépés egyes fázisai a következők:
1. Üzleti terület meghatározása
Ha válaszoltál a fenti kérdésekre, akkor valószínűleg már tudod is a
választ. A legjobb olyan területet választani, amivel akkor is szíve-
sen foglalkoznál, ha nem jönne belőle pénz. Az emberek megérzik,
amikor valaki szenvedélyesen, szeretettel csinál valamit.
Akkor sincs baj, ha jelenleg még nincsen olyan terület, amit piac-
képesnek érzel. Szabadidődben merülj el valamiben, és rövidesen
szakértővé válsz benne!
2. Infotermékek megalkotása
Minél speciálisabb a tudásod, és minél speciálisabb problé-
mára kínálsz megoldást, annál jobb áron lehet értékesíteni
az infotermékedet. Találd meg azt a piaci rést, ahova be tudsz fu-
rakodni!
A piaci résben alkosd meg infotermékeidet, melyeknek egy töl-
csérhez kell hasonlítaniuk ár szempontjából:
a. Könyv
Az első lépés az, hogy megírod a SAJÁT könyvedet. Ha van egy
könyv, aminek Te vagy a szerzője, akkor azon a területen szakér-
tőként fognak elfogadni. Könyv nélkül ezt nagyon nehéz elérni.
Könyvedet forgalmazhatod nyomtatott és elektronikus
– e-book – formában is. Saját kiadásban és digitális nyomdá-
ban gondolkozz!
b. Audio- és videoanyagok
Ez lehet stúdióban – vagy akár otthon – felvett hangoskönyv és

63. 62 Az öt év csodája
oktatóvideó, illetve előadásaid, tréningjeid, szemináriumaid élő
felvétele. Árban ez valamivel a könyv felett foglal helyet.
c. Tréningek (szemináriumok)
Speciális csoportos rendezvények, ahol az érdeklődőket taní-
tod.
d. Konzultáns munka
Személyre szabott, óra- vagy sikerdíjas foglalkozás azokkal, akik
a területeden olyan profikká szeretnének válni, mint amilyen
Te vagy.
3. Saját weboldal
Infótermékeid értékesítésére a leghatékonyabb mód az interne-
tes jelenléten alapuló online marketing.
4. Vevők regisztrálása a weboldalra
Célod, hogy valamilyen módon – ingyenes anyagokkal, hirdeté-
sekkel vagy akciókkal – megszerezd a potenciális vevőid e-mail
címeit.
5. Vevők mozgatása lefelé a terméktölcsérben
A megszerzett e-mail címekre alapulva a vevőket ellenállhatatlan
ajánlatokkal mozgasd a terméktölcsérben, kezdve a könyvtől egé-
szen a személyes konzultációkig!
6. Kiváló minőségű munka
Infotermékeid a kiválasztott szakterületeden legyenek kiváló minő-
ségűek! A Tudásalapú Társadalomban a lényegi információ, vagyis
a TARTALOM a Király. Anyagaidban „hús” legyen, és ne „zsír”!
Kerüld a „hablatyot” és a szövegkitöltő üresjáratokat!
Ekkor fogod elérni, hogy a „szájpropaganda” szárnyára vegyen.
Ha évente 3-4 komoly új anyaggal jelentkezel, ez biztosítani fogja
– automatizált e-mail marketinggel, elektronikus rendeléssel, kár-
tyás fizetéssel és letöltéssel – a passzív bevételeket számodra.

64. 63I. Tudásalapú társadalom
AMIT MINDENKÉPPEN TUDNOD ÉRDEMES
A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMRÓL
 Jelenleg az információs és a tudásalapú társadalom közötti átmene-
ti időszakban élünk.
 Az új „világrend” elsődleges terméke az ismeret, a tudás.
 Magyarország számára itt a NAGY LEHETŐSÉG.
 Készülj fel az átállásra, mielőtt késő lesz!
 Digitális világ jön; a nyomtatott könyv eltűnik az életünkből.
 A jelenlegi alap- és középfokú oktatási rendszer nem képes ellátni
feladatát; nem tud felkészíteni a 21. század kihívásaira.
 Az igazán lényeges ismereteket jelenleg a hivatalos iskolarendsze-
ren kívül kell megszerezned!
 Tanulj meg tanulni!
 Legyél tisztában első számú intelligenciatípusoddal!
 Fejlessz ki „szupermemóriát”!
 Azonosítsd be domináns tanulási típusodat!
 Tanulj meg egy 200 oldalas könyvet 4-5 óra alatt feldolgozni!
 Tedd pénzzé a tudásod: fejlessz infotermékeket!

66. II. RÉSZ
AZ ÁLMOK VALÓRA VÁLNAK

68. 67II. Az álmok valóra válnak
ELSŐ FEJEZET
IRÁNY ITHAKA!
„Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját.”
Homérosz: Odüsszeia
Bárhová is vetődjünk a civilizált világban, Ithaka királyának, Odüs�-
szeusznak a nevét mindenhol ismerik; mindenki olvasta, látta vagy
hallotta a történetet. A görögök tíz esztendeig ostromolják hiába Tró-
ja városát, melyet végül csellel, egy Odüsszeusz javaslatára készí-
tett hatalmas faló segítségével tudnak elfoglalni. Hősünk hazaindul
Ithakába, ahová azonban csak tízévnyi bolyongás és sok viszontagság
után érkezik meg hitveséhez, Pénelopéhoz, aki húsz évig hűségesen
várt rá.
Homérosz két eposza – az Iliász és az Odüsszeia – 2800 éve író-
dott, mindazonáltal töretlen népszerűségnek örvend; a könyvesbol-
tokban folyamatosan kapható, az iskolákban tananyag, a filmipar pe-
dig néhány évente újra meg újra feldolgozza. Mi az oka e rendkívüli
közkedveltségnek?
Irodalmi értékein és fordulatos cselekményén túl a fő ok a történet
örök érvényűsége: a hős hosszú-hosszú küzdelem után végül elnye-
ri megérdemelt jutalmát. Miért szeretjük annyira a hasonló meséket?
Mert ez nem mese, ez maga az ÉLET.
Földi pályafutásunk a célokról és az értük folytatott küzdelemről
szól. Utunkon számtalan akadállyal találkozunk: ellenséggel (kük-
lopsz), baráttal (Aiolosz, a Szelek Királya), csábítással (szirének),
szenvedélybetegségekkel (lótuszevők), ármánykodással (Kirké), tra-
gédiákkal (Szkülla), katasztrófákkal (Kharübdisz).
Ha kiálljuk a próbákat, az út végén révbe érünk: vár a királyság
és a hűséges Pénelopé (opcionálisan Kalüpszó nimfa, vagy a hókarú
Nauszikaa, ízléstől és értékrendtől függően).

69. 68 Az öt év csodája
MIÉRT VAN SZÜKSÉG CÉLOKRA?
A célok témaköre az egyik legelhanyagoltabb és leginkább félreértett
sikerelv. Akik alkalmazzák a célkitűzés technikáit, nem csapnak kü-
lönösebb hírverést ennek a varázslatos eszköznek. Egyszerűen csak
használják, és elkönyvelik, hogy működik.
Az emberek többsége azonban valamiféle gyerekes dolognak tart-
ja az „álmodozást”. Így érvelnek: „A világot nem tudjuk átalakítani,
legfeljebb azzal próbálkozhatunk, hogy erőnkhöz mérten alkalmaz-
kodunk hozzá!” Időről időre divathullámok magasba repítenek bizo-
nyos témákat – legutóbb a „vonzás törvénye” kapott nagy publicitást –,
de idővel az érdeklődés gyorsan alábbhagy, és minden megy tovább a
megszokott kerékvágásban.
Megdöbbenéssel tapasztalom, hogy az iskolák a mai napig nem
vették fel a tananyagba a célkitűzés módszertanát. Pedig az egész el-
férne egy 50 oldalas könyvecskében; a terjedelem táblázatokkal és
példákkal együtt sem haladná meg a 100 oldalt. Ha egy diák úgy ke-
rülne ki az iskolából, hogy már 18-20-25 évesen tisztában van a cé-
lok fontosságával, nem túlzás azt állítani, hogy nagyságrenddel töb-
bet tudna „kihozni” az életéből.
Miért olyan fontosak a célok? Azért, mert drámai különbséget je-
lenthet eredményeinkben, ha pontosan tudjuk, mit akarunk. A Har-
vardon 1979-ben végeztek egy azóta sokat idézett, reprezentatív fel-
mérést ezzel kapcsolatban. Több mint ezer végzős egyetemistát
kérdeztek meg, hogy van-e konkrét elképzelésük, céljuk az egyetem
elvégzése utáni évekre.
A következő eredményt kapták:
• 84%-nak semmilyen konkrét célja nem volt („legyen egy jó állá-
som, aztán majd kialakul”),
• 13%-nak voltak céljai, de nem leírt formában, és
• 3% rendelkezett csupán részletesen meghatározott, konkrét, leírt
célokkal.

70. 69II. Az álmok valóra válnak
A felmérés igazán érdekes része ezután következett. Tíz évvel ké-
sőbb – 1989-ben – újra megkeresték őket, hogy megtudják, hova ju-
tottak az életben. Azt találták, hogy a célokkal rendelkező 3% jöve-
delme közel tízszeresen haladta meg a célokkal nem rendelkező 84%
keresetét.
Az eredmény bizonyos szempontból egyáltalán nem meglepő.
A Pareto-elv már régóta ismert: az emberek 20%-a birtokolja a va-
gyon 80%-át. Az újdonságot az jelentette, hogy először mutatták ki:
mindez szorosan kapcsolódik a célokhoz.
A SCHWARZENEGGER-SZTORI
Arnold Schwarzenegger élettörténete jól példázza a fentieket. Arnie
Ausztriában született, egy Graz melletti kicsiny stájer faluban,
Thalban. Gyermekkorában poroszos nevelést kapott, melynek egyet-
len célja volt: a gyerekek megtörése és engedelmességre szoktatása.
Apja – a helyi rendőrfőnök – rendszeresen szíjjal verte és lelkileg ter-
rorizálta.
A kis Arnoldot azonban nem lehetett megtörni. Született lázadó
volt. Amikor fegyelmezni próbálták, csak annyit mondott: „Egy nap
úgyis elmegyek innen. Híres leszek és gazdag. Leszek VALAKI!” Lel-
ki szemei előtt mindig ez lebegett. Látta magát mint világhírű sztárt,
bár azt még nem tudta, hogy ezt pontosan mivel fogja elérni.
A kiugrási lehetőséget a profi testépítésben találta meg. Kiváló tes-
ti adottságait kihasználva hét alkalommal szerezte meg a sportág csú-
csát jelentő Mr. Olympia címet. Közben – ígéretéhez híven – otthagy-
ta a fojtogatóan kisstílűnek érzett Ausztriát, és 1968-ban, 21 évesen az
Egyesült Államokba költözött.
Mindez azonban nem volt elég az Osztrák Tölgynek, ahogy Ameri-
kában becézték. Barátainak folyton arról beszélt, hogy egy nap ő lesz
a legnagyobb hollywoodi akciósztár. Legtöbben kinevették, hiszen

71. 70 Az öt év csodája
vastag akcentusával és szabálytalan arcvonásaival ugyan milyen sze-
repeket tudna eljátszani?
Tíz évvel később Schwarzenegger volt a hollywoodi akciófilmek
legnagyobb csillaga, olyan filmekkel, mint a Terminátor-sorozat, a
Kommandó, A vörös zsaru, a Ragadozó, az Emlékmás és a Két tűz kö-
zött. Kigondolta, elképzelte, és megcsinálta.
Arnie ekkor már világhírű volt, de még mindig nem volt megállás.
Úgy döntött, hogy politikai pályára lép. Ezt a tervét is megvalósította.
Az USA leggazdagabb államának, Kalifornia államnak a kormányzói
hivatalát 2003–2011 között ő töltötte be. És ki tudja, mi jön még ez-
után, hiszen még mindig csak 64 éves.
Schwarzenegger klasszikus példája annak, hogy mire képes egy
kreatív képzelettel megáldott ember. Arnold saját bevallása szerint
egész életében leírt célokkal dolgozott, amelyeket kis kártyákra írva
mindig magánál tartott.
Gyakran használta a Mentális Mozi néven ismert technikát is,
melynek lényege a vizualizáció. Elképzeljük magunkat, ahogyan egy
mozi nézőterén ülünk, és a vásznon látjuk, ahogy éppen sikeresen
megvalósítjuk kitűzött céljainkat. Schwarzenegger sikereit e két tech-
nikának, illetve rendkívüli kitartásának köszönhette.
MIÉRT NEM TŰZÜNK KI CÉLOKAT?
„Az emberek idealizálják a múltat,
panaszkodnak a jelen miatt, és félnek a jövőtől.”
Joe Vitale
A Matt Damon és Emily Blunt főszereplésével készült Sorsügynökség
(The Adjustment Bureau) is a célok kérdését boncolgatja. A filmbeli
New York-i párost, a szenátori megválasztásáért kampányoló Davidet
és a balett-táncos Elise-t újra meg újra egymás mellé sodorja az élet.