Szabó Attila Pekka - IFRS Oroszországban – az átállás és alkalmazás gyakorlata
1. 1
Pénzügy mesterszak levelező tagozat
Házi dolgozat
IFRS Oroszországban – az átállás és alkalmazás gyakorlata
(Szerzők: Halmosi Tímea – Kodenko Ekaterina, Lapszám: Controller Info - III.
ÉVF. 2015. 2. SZÁM)
Szabó Attila Pekka
Pénzügy mesterképzés – Vállalati pénzügyek specializáció
Levelező tagozat III félév
EU6MIN
2. 2
Oroszországban az orosz számviteli szabályok fokozatos modernizációja zajlik, a nemzetközi
standardok követelményeinek megfelelően. A cikk azt mutatja be, hogy milyen különbségek
vannak Oroszország és a nyugati országok között a nemzetközi szabványok alkalmazásában,
illetve rövid ismertetést ad a nemzetközi standardokra való átállás oroszországi gyakorlatáról
és problémáiról.
Tény, hogy a különböző országok nemzeti beszámolási rendszerei a politikai és gazdasági
világviszonyok, az egyes országokra jellemző fejlődési szintek, valamint a törvényhozó
rendszerek különbözősége miatt eltérnek egymástól.
A számviteli rendszerből nyerhető információk egységesítésére szolgálnak a Nemzetközi
Számviteli Szabványok, vagyis az International Accounting Standards, amelynek rövidítése
IAS. Ez elméletileg az egész világra kiterjedő szervezet, de valójában Európa a fő használója.
Ugyanerre a célra alakították ki a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványokat, az
International Financial Reporting Standards-t, amelynek rövidítése a cikk címében is szereplő
IFRS. A számviteli információs rendszerből nyerhető adatok egységesítéséhez dolgozták ki az
Amerikai Egyesült Államokban a számviteli rendszer alapelveit, az United States Generally
Accepted Accounting Principles-t, amelynek rövidítése US GAAP. Ez utóbbi betartása az
Egyesült Államokban kötelező, de hatása megnyilvánul az Egyesült Államok határain túl is.
Az Egyesült Államokban érvényben lévő számviteli standardok irányelveit még 1978 és
1985 között fogalmazta meg az amerikai pénzügyi számviteli bizottság. Az irányelvek olyan
dokumentumok, amelyek meghatározzák az alapvető pénzügyi számviteli feladatokat és azok
megoldási módjait.
Az első irányelv a gazdasági szervezetek pénzügyi kimutatásai készítésének a céljait
tartalmazza. A legfontosabb cél a belső és külső felhasználók hasznos információkkal való
ellátása. A külföldi országok gazdasági szervezetei azzal az alapvető céllal készítenek
pénzügyi jelentéseket, hogy információval segítsék a hitelezési és befektetési döntéseket. A
külső felhasználókra való koncentráltság az amerikai gazdasági szervezetek jellegzetessége,
ahol a szükséges forrásokat általában hitelből szerzik meg, a hitelhez jutás pedig összefügg a
vállalkozás pénzügyi helyzetével. Az orosz gazdasági szervezetek jelenleg más finanszírozási
lehetőségekre számítanak, mint például a humántőke, a hatalmi szervek közelsége,
kedvezményes hitelek, adókedvezmények stb.
Az amerikai és az orosz számviteli rendszer céljai és feladatai közötti alapvető különbségek a
következők:
az amerikai számviteli beszámolási rendszerben
a belső vezetői szükségletek kielégítése másodlagos feladat
az ellenőrzési funkció jelentéktelen helyet foglal el, ezzel más egységek foglalkoznak
nem elsődleges cél a vállalkozás nyereségének kimutatása
3. 3
a pénzügyi jelentések segítenek a pénzforrások beáramlási lehetőségének a
feltárásában
a pénzügyi jelentésekből nyert információ elősegíti a vezetői döntések meghozatalát
az orosz számviteli beszámolási rendszer
elsősorban a belső felhasználóknak nyújt információt
a számviteli rendszernek ellenőrző funkciója van a jogszabályoknak való megfelelés
és a szabályok betartásának tekintetében
a pénzügyi számvitel adatait a veszteségek elkerülésére használják
ilyen feladat közvetlenül nem tartozik a számviteli rendszer feladatai közé
megfelel az amerikai számviteli rendszernek, de nem ennyire egyértelmű
A második alapelv tartalmazza a számviteli alapelveket:
a költség-haszon összevetése
jelentőség
időszerűség (Oroszországban a határidőkhöz szabott követelmények sokkal
szigorúbbak, mint más országokban)
összehasonlíthatóság
lényegesség
Az alapvető számviteli alapelvek és módszerek a különböző országokban sokban
megegyeznek, de milyen alapvető különbségek vannak a számviteli beszámolási
rendszerek között?
Alapvető különbségek Oroszország és az IFRS-eket használó országok között:
terminológia
számlarend és a mérleg szerkezete
a számlák könyvelési jellegzetességei
javítások az IFRS-nél
mérleg
adók
az események rögzítésének időpontja
a számviteli beszámolási rendszer transzformációja
Jelenleg háromféle módszer létezik az orosz számviteli rendszernek a nemzetközi
standardokhoz és előírásokhoz való alkalmazkodását illetően:
4. 4
1. kidolgozták az ágazati együtthatók (szorzószámok), az orosz számviteli tételek
átkonvertálásához a GAAP standardoknak megfelelően.
2. A nemzeti számviteli standardok alkalmazkodása a nemzetközi szabványokhoz.
3. Az összes gazdasági esemény rögzítése a működés kezdetétől fogva.
Az IFRS-ekre való átállás a gyakorlatban számos problémával járt és hibákkal ütközött.
1. a tárgyi eszközök bekerülési értékének meghatározásánál
2. készletek értékelésénél
3. bevételek számbavételénél
Oroszországban elsőként az Orosz Nemzeti Bank tért át a nemzetközi standardokra 2004-ben.
2010 júliusában pedig elfogadták a Konszolidált beszámolóról szóló 208-as törvényt, amely
kötelezi a
hitelintézeteket
biztosítókat
egyébvállalkozásokat, amelyeknek értékpapírjai jegyezve vannak a tőzsdén
az IFRS standardoknak megfelelően elkészíteni és nyilvánosságra hozni konszolidált
beszámolóikat. A nemzetközi szabályozásra való áttérést Oroszországban jelenleg csak
kevés vállalkozás engedheti meg magának, mivel ez a folyamat kellő szakmai tudást és
gyakorlatot igényel.