A WEB 1.0-tól a WEB 3.0-ig

1. Készítette: Kiss András
II. évfolyam
Tanári mesterség IKT alapjai
XZQU5J

2. 1957-ben A Szovjetunió elindítja a Szputnyikot,
erre a következő évben az USA megindítja az
ARPA (Advanced Research Projects Agency,
későbbi nevén DARPA) projectet, hogy
visszaszerezze vezető szerepét a hadügyi és
technológiai versenyben.

3. 1968-ban az USA
hadügyminisztériuma, a
Pentagon úgy alakítja ki a
saját belső hálózatát, az
ARPANET-et, hogy egy
esetleges atomháború után is
működőképes maradjon.
Az ARPANET-nek polgári
kibővítése a következő
évben valósult meg, 4
egyetem közötti
összeköttetéssel. A hálózati
vonalak sebessége ekkor
50 kb/sec volt.

4. 1991-ben Tim Berners-Lee bemutatta a
WWW-t (World Wide Web). Általa először sikerül
grafikus felhasználói felületekkel is operálni, ami
nagymértékben megkönnyítette a navigációt.
Ugyanebben az évben csatlakozott Magyarország
is a világhálóra és megkapta .hu végződést.
A fejlődés nagymértékű, 1992-ben a WWW
platformon már hang- és képfájlokat is
továbbítanak. Az internet gerinchálózatát alkotó
gépek száma 1136000-re nő szerte a világban.

5. A kilencvenes évek közepéig sorra jelennek meg a
nagy nemzetközi és országos szervezetek a
világhálón. Ekkor alkotja meg és vezeti be a
köztudatba Jean Armour Polly az „internetes
szörfözés”fogalmát.
Gazdasági szempontból is egyre nő az internet
súlya, mert létrejön az első grafikus böngésző a
Netscape, ami az átlag felhasználó számára
megnyitotta az utat a világháló felé.
A kilencvenes évek közepére
megjelentek az első online
boltok és áruházak.
Beindult az e-kereskedelem és az
e-business.

6. Az ezredforduló több
fontos dolgot hozott. A
“dotkom” válságot, amely
az internetes cégek
árfolyamának hatalmas
esését hozta. A másik
fontos esemény az Y2K-
probléma volt, amely végül
nem következett be. Ebben
az évben már 361 millióan
használták az internetet
világszinten. Ekkor a
legnépszerűbb elfoglaltság
az e-mailezés volt.

7. Napjainkban hazánkban egyre
olcsóbbá és elérhetőbbé válik
az internet, ami ráadásul egyre
gyorsabb is. Egyre nagyobb a
népszerűsége az internetes
közösségi portáloknak és az
internetes naplóknak (blog-
ok). A korábban itthon
piacvezető közösségi hálózat,
az Iwiw forgalma
drasztikusan visszaesett
nagyrészt a Facebook miatt.
Világszerte berobbannak a
piacra az okostelefonok és a
táblagépek (Tablet PC),
hozzájuk egyre olcsóbb mobil
internet is jár.

8. Lényegében nem más, mint a papírvilág egyfajta
online leképezése. Ahol a visszajelzés magától
értetődő formája az e-mail vagy a telefon.
Az internet elterjedésével lehetővé vált a
különböző tanulási tartalmak, szövegek, képek,
multimédiás anyagok keresése és hozzáférése.
Eleinte ez a folyamat nem volt igazán interaktív, a
tanuló passzív módon vált az információ
letöltőjévé és nem vett részt a tartalmak
létrehozásában.

10. A WEB 2.0 már többek között a
felhasználók által generált
tartalomról és a közösségekről, a
közösségi cselekvésről szól.
A web 2.0 kifejezés Tim O'Reilly-
nek köszönhetően vált ismertté.
Kezdetben a web 2.0-t úgy
igyekeztek meghatározni, hogy
számba vették a web 1.0 és web
2.0 közötti különbségeket.

11. Tim O'Reilly a web 2.0-t a kollektív intelligencia
felhasználásaként határozta meg, azonban a
fogalmat illetően nincs olyan definíció, amely
mindenki számára elfogadható lenne.
Abban azonban többnyire egyetértés van, hogy a
web 2.0 a közösen létrehozott tudásról, összeadott
értékekről, közösségi hálózatokról szól, így jó
példája a Wikipedia, a Flickr vagy a Facebook.

13.  Médiamegosztás: digitális tartalmak oszthatók
meg ezeken az oldalakon keresztül.
Pl.: http://www.youtube.com
http://indavideo.hu/
http://www.bbc.co.uk/blast/
http://www.slideshare.net/
http://www.zentation.com/

14.  Média létrehozása: oktatási segédanyagok
vizuális megjelenítéséhez nyújtanak segítséget.
Pl.: http://www.gliffy.com/
http://yoono.com/
http://www.googlelittrips.org/
 Online kommunikáció: online beszélgetésre
rengeteg lehetőség kínálkozik (pl.: Skype,
Messenger, IRC, AOL ). Vannak kifejezetten
csoportos együttműködést, beszélgetést
támogató lapok.
Pl.: http://vyew.com/s/
http://www.thinkquest.org/en/
http://www.whyville.net/smmk/nice

15.  Virtuális világok: a sávszélesség
növekedésével számuk jelentősen megnőtt.
Pl.: http://www.fablusi.com/
http://www.powerupthegame.org/
http://secondlife.com/
 Közösségi oldalak: számos oldalnak vannak
oktatásbarát megoldásai, illetve vannak
kifejezetten tanároknak, diákoknak készült
portálok.
Pl.: http://iwiw.hu/
http://apps.facebook.com/udututeach/
http://www.scplus.com/d/index.php
http://learnhub.com/

16.  Blogolás: nagyon közkedvelt forma, sok portál
segít az elkészítésükben. Vannak direkt
tanárok, diákok számára készült oldalak is.
Pl.: http://www.blogger.com
http://edublogs.org/
http://blogs.warwick.ac.uk/
 Kedvencek megosztása: kedvenc webcímeink,
forrásaink megosztása másokkal.
Pl.: http://delicious.com/
http://www.bibsonomy.org
http://www.citeulike.org/

17.  Közös munka: közös feladatmegoldást, a
munka ellenőrzését teszik lehetővé.
Pl.: http://www.google.com/docs
http://thinkature.com/
https://bubbl.us/
 Wikik: online lexikonok. A legnagyobb és
legismertebb a Wikipédia, bár
megbízhatóságáról folyamatos viták zajlanak,
az internetezők alapforrásának számít.
Pl.: http://hu.wikipedia.org/
http://en.wikiversity.org/wiki
http://knowhomeschooling.com/

18. A szemantikus web
elgondolás Tim Berners Lee-
től származik, 1998-ból. Ez
nem más, mint az „értő”
vagy „intelligens” web, ahol
az információk rendezettek,
a keresés könnyű és precíz,
ahol mindenki egyszerűen
és gyorsan megtalálja
egészen pontosan azt amire
szüksége van.

21. o http://hunt3ch.wordpress.com/2009/08/12/a
z-internet-rovid-tortenete/
(utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)
o http://www.tferi.hu/kulturtortenet-uj-verzio
(utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)
o http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
(utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)
o http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasb
an.pdf (utoljára ellenőrizve 2011.11.05.)