Dr. Biczó Gábor előadásának diasorozata a Lippai Balázs Roma Szakkollégium nyitó konferenciáján 2013. március 21-én.

1. Biczó Gábor
Az alkalmazott antropológiai
látásmód jelentősége a lokális
roma közösségek integrációs
potenciáljának értelmezésében
TÁMOP-4.1.1.D-12/2/KONV-2012-0003
Lippai Balázs Roma Szakkollégium
Hajdúböszörmény

2. Mi a projekt általános célja?
• A lokális színterek roma kisebbségi közösségeiben
– jártas,
– a működésfolyamatokat elemző,
– az anomáliákat és annak okait értelmező
• szakemberek képzése
• akik képesek
– a szükségletekhez szabott cselekvési terv alapelveinek megfogalmazására,
– a végrehajtásban érdekelt szereplők együttműködésének megtervezésére,
• amely komplex tevékenység révén hatékonyan járulnak hozzá
a társadalmi felzárkóztatás ügyéhez.

3. Kik ezek a szakemberek?
• Azok a szakkollégiumi hallgatók, akik saját lokális társadalmi
környezetük viszonyainak módszeres tanulmányozása során
sajátítják el a projekt általános céljainak megvalósításához
szükséges kompetenciákat:
– „halfies”
– a beavatkozást megalapozó személyes motiváció, érdekeltség („otthon”),
elkötelezettség
– a fejlesztés-felzárkózáshoz szükséges szakismeretek (kompetenciák)

4. Milyen ismeretek elsajátítását feltételezi a képzés?
• Interdiszciplináris képzés, ahol a tudáselemek közötti koherenciát
az alkalmazott antropológiai szemlélet biztosítja.
• Alkalmazott antropológia: az 1920-as évektől az Egyesült Államokban kialakult
törekvés, melynek fő jellemvonása, hogy a lokális színterek közösségeinek működési
viszonyairól nyert gyakorlati értékű társadalmi ismereteket az akadémiai (tudományos)
céloktól elvonatkoztatva a politikai, adminisztrációs, gazdasági és szociális
területek döntéshozói képesek legyenek hasznosítani. (eredetileg indián közösségek
és afroamerikaik integrációja, ma általánosan elterjedt szakma)

5. Melyek az alkalmazott antropológiai szemlélet
jellemzői?
• A gyakorlati értékű társadalomtudományi ismeretek
megszerzése, melyek forrása a közvetlen tapasztalat:
– terepmunka – lokális kisközösség
– émikus tudás – a „helyiek” szemszögéből
– visszacsatolható, a fejlesztés-felzárkóztatás stratégiáját hitelesen
megalapozó ismeretek

6. Miért fontos az alkalmazott antropológiai szemlélet a
lokális kisebbségi roma közösségek integrációjában,
felzárkóztatásában?
• Az érintett célközösségek – magyarországi roma társadalom – fizikailag
mozaikszerűen tagolt társadalmi színteret képeznek.
• Az érintett közösségek csak a saját, egyedi, szituatív körülményeik,
lehetőségeik, adottságaik és érdekeik mentén fejleszthetőek.
• Az alkalmazott antropológia a lokális-szituatív sajátosságok
megismerésére épülő értelmezést és cselekvési lehetőséget kínál.
• Az alkalmazott antropológiai szemléletű és lokális színterek
viszonyaiban jártas kisebbségi-integrációs szakemberek
képzése szakítást jelent az általános (generális) megoldások
kidolgozására épülő látásmóddal.

7. Mit jelent az alkalmazott antropológiai
szemléletű gyakorlati munka?
résztvevő példa szerep érdekeltség
• 1. lokális színtér kisebbségi konkrét lokális hely részvétel integráció,
érdekeltségi mátrixának közösség felzárkózás
elkészítése – szereplők
azonosítása, nyilvános szektor - önkormányzat részvételi érdekeltség a
-oktatási intézmény
oktatási képesség és közösség
az érdekek és érdekeltség készség általános
- egészségügy stb.
viszonyainak leírása, fejlesztése életviszonyainak
fejlesztésében,
fejlesztési team-közösség közösség
megszervezése. gyarapodása
magánszektor - helyi vállalkozó erőforrások gazdasági érdek:
- befektető racionális munkaerő,
hasznosulása közösség
- földtulajdonos stb.
gyarapodása
egyéb érintettek -civil szervezetek
civil tanácsadás, közösség
- környezetvédelem szabályozás gyarapodása,
stb. szociális
esélyegyenlőség
javulása.

8. Mit jelent az alkalmazott antropológiai
szemléletű gyakorlati munka?
• 2. collaborator: az érdekeltségi mátrixban érintett szereplők
közti kommunikáció megszervezése és rendszeres alkalmainak
moderálása.
• - a felzárkóztatási folyamat projektszemléletű menedzselése

9. • Köszönöm a figyelmet!

10. • Köszönöm a figyelmet!