Egy előadás 2002-ből: a drogproblémák és a drogproblémákkal foglalkozó civil szervezetek média megjelenéséről!

1. Drogproblémák média
reprezentációja
Rácz József
Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia
Mottó: a média „… olyan eseményeket választ ki, melyek atipikusak, azokat
sztereotip módon mutatja be, és a normalitás olyan hátterére vetíti,
ami eltúlzottan tipikus” Young, 1971

2. A kezdetek…
A drogjelenség tömeges felbukkanása az 1980-as években:
a drogproblémák média reprezentációja a könyvkiadásban:
 Bűnös: morálisan ő maga az oka a droghasználatának
 Beteg: gyógyíthatatlan
 Bűnöző, parazita
 A droghasználat pestisszerűen terjed: járvány!
 A kezelhetetlen, „lázadó” fiatalok kontroll alá vonása
(Rácz , 1990)

3. „A kábítószer olykor politikai fegyverré
válik Magyarországon”
4 országos napilap, 2000-2004 2000 – 2004 közötti folyamatok
 MH: bűnügyi reprezentáció –  bűnözés (lefoglalások, maffia stb.)
prevenció, fiatalok problémája, ---- társadalmi, egészségügyi
szerhasználók megszólaltatása probléma (HIV, hepatitisz)
 MN: bűnügyi rövidhírek,  pártpropaganda
stigmatizáció  nincsenek letisztult fogalmi keretek
 NSZ: szakértői kommentárok, (pl. drogok közötti differenciálás,
prevenció, szakmai munka kapudrogok, kriminalizáció-
 Népszava: nem tipizálható dekriminalizáció)
(Kenyeres, Mészáros, 2005 )

4. Szociális reprezentáció és narrativitás
 Ha a történet koherens:
 hihető
 nem megváltoztatható
…a vénája elszorítva, a tű még benne áll a verőerében…
Zsaru Magazin 2002.06.19.
(Moscovici és László, 2005 nyomán)

5. „Budapest - Egy ideig tagadták, ám szerdán a hivatalos szervek is kénytelenek voltak
beismerni, hogy Magyarországon egyre több a kábítószerfogyasztó. A drog szép
számmal szedi áldozatait. Megtalálják őket kapualjakban, lépcsőházakban,
szórakozóhelyek mosdóiban egyaránt (…). Köztük félelmetesen sok a tizenéves. (…) A
drogdílerek rendszeresen megkörnyékezik az iskolákat. Már régen túl vagyunk a füves
cigarettákon, egyre több a crack és az angyalpor. A hivatalos szervek hosszú időn át
tagadták, hogy Magyarországon vannak kábítószer- fogyasztók, ám egy idő után már
nem lehetett tovább hallgatni, hiszen a piacon fokozatosan megjelentek a kemény
drogok, és egyre többen haltak meg kábítószertúladagolásban. Sok tizenéves is. (…)
Megdöbbentő és szomorú vallomások hangzanak el a műsorban, amelynek a címe:
Kábítószert találtak a gyerekemnél! - A kábítószertúladagolásban elhunyt fiú apjának
megrázó volt a vallomása, amikor elmesélte, hogy a fia képzőművész, festő volt, s a
legjobb képeit drogkábulatban készítette – (…). - Vagyis a drognak köszönhette
legszebb képeit, de a halálát is. Az apa azóta létrehozott egy alapítványt, a Mátrix
Egyesületet, amely drogos gyerekek szüleit gyűjti egybe, s nekik, illetve rajluk keresztül
a gyermekeknek próbál segíteni. A 17 éves Bea mégis azt mondja, nem látja okát, hogy
leszokjon. Talán okul majd annak a fiúnak a történetéből, akit majdnem megölt a
heroin. (…)”
 Blikk 2002. 05. 21.

6. A drogos szociális reprezentáció
összetevői
 Önmagában álló, koherens(nek tűnő) történet: hihető, valóságos,
sőt, maga a valóság!
 A droghasználat folyamatos újrafelfedezése
(a hivatalos szervek tagadták…)
 Az újságíró a felfedező szerepében, exkluzív ismeretet nyújt
(„csak most, csak itt, csak Önnek…”)
 A drog az aktív ágens (a drog szép számmal szedi áldozatait, a drog rabjai)
 A drog és a romantika: a „drogos művész” mítosza; a drognak köszönhette
legszebb képeit, de a halálát is: Susan Sontag betegség-metafórája: a tbc
miatt kifinomult művész romantikus alakja
 A drog az injekciós szer

7. A drogos szociális reprezentáció
összetevői
 Szimbolikus mag:
az injekciós droghasználat miatti túladagolásban meghalt gyerek (!)
 Az olvasó érzelmi érintettsége: tizenéves túladagolásban meghaltak
(statisztikailag nem igaz) és szülők (két korosztály, illetve két korcsoport is
megszólított)
 Szenzációs tálalás: jelzői szerkezetek, drámai izgalomkeltés, fokozás:
megdöbbentő, szomorú, megrázó, gyermekét elvesztő szülő …
 A kábítószerek veszélyei messze meghaladják a legális szerek veszélyeit –
nem igaz (utóbbiakról említés sem szokott esni)
 Narratív szerkezet: drogos halálesetek – tapasztalatok, érzelmi
bevonódottság – a segítés reménye: negatívból pozitívba váltó narratív ív,
végül is,
 → a világ rendben van, úgy jó, ahogy van

8. Ikonikus reprezentációk

9. Szociális reprezentáció és newsframing
Droghasználókkal kapcsolatba közvetlenül kerülők és nem kerülők megnyilatkozásai
Lap - Forrás
közvetett közvetlen
országos napilap 52 22
körzeti/megyei/regionális napilap 49 31
politikai/gazdasági hetilap 13 9
bulvár 11 9
magazin 6 7
egyéb 2
összesen 133 78
2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)

10. Szociális reprezentáció és newsframing
A droghasználatra való hivatkozás a lap besorolása szerint
Lap – Droghasználóra való hivatkozás módja
eü. halál bűnöző mi/ők költség áldozat statisztika
kockázata
országos 71 20 36 6 11 5 24
napilap
körzeti/ 59 26 33 8 4 6 35
megyei/
regionális
napilap
politikai/ 7 5 5 1 3 4 8
gazdasági
hetilap
bulvár 6 6 9 1 1 1 1
magazin 14 9 7 2 4 4
2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)

11. Szociális reprezentáció és newsframing
A droghasználóra való hivatkozás módja a kontextus szerint
eü. halál bűnöző mi/ők költség áldozat Stat.
kockázata
eü. 104 17 9 4 9 5 24
infó/prev. 70 17 10 5 5 6 28
bűnözés 27 12 84 1 7 3 31
(összevont)
törv./jogi 19 9 17 5 6 7 18
gazd.prob.
iskola 9 1 3 3 5
helyi 8 1 1 2 3
egyház 4
család 8 9 2
Társadalmi 14 10 6 2 4 1 21
(összevont)
2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)

12. Szociális reprezentáció és newsframing
A droghasználatra vonatkozó megoldási javaslatok a kontextus szerint
egyéni int.– szolgáltatás int.– forrás pol. társ.
eü. 15 51 17 6 10
infó/prevenció 24 51 12 7 10
bűnözés 9 30 7 9 13
(összevont)
törv./jogi 6 15 4 24 12
gazd.prob.
iskola 8 15 4 5 3
helyi 8 9 1 1 5
egyház 1 4
család 9 6 1 1 1
társadalmi 4 12 5 10 8
(összevont)
egyéb 6 2 1 2 2
2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)

13. Összefoglalás: newsframing
 Drogproblémák: jelentős arányban egyéni okok, egyéni
megoldások,
de: egészségügyi okok és kontextus, intézményfejlesztés
 Kevés társadalmi beágyazottság (pl. gazdasági kérdések nem
is szerepelnek)
 A problémával közvetve foglalkozók szerepeltetése: hatalmi
pozíciók leképezése???
 Célpopuláció tagjait ritkán szólaltatják meg
(lásd hatalmi pozíciók!)
 Jogi szabályozás mint visszatérő téma
 Bulvárlapok: nagyon különböznek a többitől, bűnözői
reprezentáció

14. Droghasználókkal foglalkozó civil
szervezetek média reprezentációja
1. Sziget – Civil Falu

15. Civil szervezetek média reprezentációja
2. Tiltakozás

16. Civil szervezetek média reprezentációja
3. Pénzkérés

17. Egy példa: a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és
Ambulancia az országos médiában
A „küldetés” megjelenése Civil szervezeti probléma megjelenése „Semleges” írások
(szakértés)
A hétvégi eszméletvesztés Kék Pontja MN Bizalmat remélnek a rendőröktől a kártyás Lógnak a szeren. Többezer diák szed
2005.02.04. heroinisták Origo 2005.06.17. stimulánsokat, nyugtatókat MN 2005.10.09.
Önpusztítás kontra ártalomcsökkentés NSZ Szolnoki butikusok a drogambulancia ellen Nem bírják szer nélkül a vizsgákat a diákok
2005.08.23. Origo 2005.02.02. Origo 2005.10.07.
Zéró tolerancia vagy biztonság NSZ Haszontalankodók. Önkéntes munka A kollégistáknál a fű a sláger MH
2005.07.23. joghézagban HVG 2005./20. 2005.04.01.
Lábujjhegyen sörözni – Alternatív programok Nyugtatóznak az általános iskolások MH
MANCS 2005.08.24. 2005.11.01.
Társfüggőség: bent a bárány, bent a farkas
MANCS 2005.03.23.
• Küldetés (a Kék Pont célja)
• Civil szervezeti probléma
• A szervezet számára neutrális kérdés – szakértői pozíció
(nyomtatott sajtó: 4 országos napilap, MANCS, HVG, web: Origo, Index): 12 írás
Google 603 találat

18. Összegzés
Drogproblémák média reprezentációja
 Beteg, bűnöző - „ismerőssé” válás (Moscovici)
 A drogos mint „saját”, önálló kategória megjelenése
 Ikonikusan: injekciós használó, kender, színes kapszulák, szenvedés
(eltorzult test, magány)
 A reprezentációk járványszerű terjedése (Sperber, 2001)
 Illegális szerek jelentette veszélyek eltúlzása a legális szerekkel szemben,
utóbbiak eljelentéktelenítése (bár: dohányzás!, vizsgaidőszak nyugtatói)
 Droghasználat: okai, megoldása, kontextusa: vezet az egészségügy, a
prevenció és az intézmény fejlesztés; a droghasználat egyéni probléma
(felelőssé tevés)
 Jogi szabályozás témája
 A drogproblémákkal „közvetve” kapcsolatban állók megszólaltatása nagy
arányban: célcsoport megszólaltatása kismértékű!
 Bulvárlapok: bűnöző kép, Mi – Ők dichotómia

19. Drogproblémákkal foglalkozó „civil
szervezetek” média reprezentációi
 Reaktív stratégia – newsframing részei
 Rossz imidzs – „elégedetlenkedő”, pénzt kunyeráló, izgága
szervezetek
 Média marketing hiánya
 Küldetés közlésében
 Civil szervezeti probléma kommunikálásában (↔”tiltakozás”):
állami/önkormányzati feladatok átvállalásában,
„empowerment”(↔pénzkérés)
 Szakértői szerepben
 Elfelejteni a „civil” szót: helyette NGO, non-profit szféra

20. Rácz József
raczj@t-online.hu
www.kekpont.hu