Drogproblémák médiareprezentációja                                                                      Rácz József       ...
A kezdetek…A drogjelenség tömeges felbukkanása az 1980-as években:a drogproblémák média reprezentációja a könyvkiadásban:...
„A kábítószer olykor politikai fegyverré     válik Magyarországon”4 országos napilap, 2000-2004         2000 – 2004 között...
Szociális reprezentáció és narrativitás   Ha a történet koherens:           hihető           nem megváltoztatható…a vén...
„Budapest  - Egy ideig tagadták, ám szerdán a hivatalos szervek is kénytelenek voltak    beismerni, hogy Magyarországon eg...
A drogos szociális reprezentációösszetevői   Önmagában álló, koherens(nek tűnő) történet: hihető, valóságos,          sőt...
A drogos szociális reprezentációösszetevői   Szimbolikus mag:    az injekciós droghasználat miatti túladagolásban meghalt...
Ikonikus reprezentációk
Szociális reprezentáció és newsframing     Droghasználókkal kapcsolatba közvetlenül kerülők és nem kerülők megnyilatkozása...
Szociális reprezentáció és newsframing                A droghasználatra való hivatkozás a lap besorolása szerintLap – Drog...
Szociális reprezentáció és newsframing             A droghasználóra való hivatkozás módja a kontextus szerint             ...
Szociális reprezentáció és newsframing  A droghasználatra vonatkozó megoldási javaslatok a kontextus szerint              ...
Összefoglalás: newsframing   Drogproblémák: jelentős arányban egyéni okok, egyéni    megoldások,         de: egészségügyi...
Droghasználókkal foglalkozó civilszervezetek média reprezentációja1. Sziget – Civil Falu
Civil szervezetek média reprezentációja2. Tiltakozás
Civil szervezetek média reprezentációja3. Pénzkérés
Egy példa: a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és    Ambulancia az országos médiábanA „küldetés” megjelenése              ...
ÖsszegzésDrogproblémák média reprezentációja   Beteg, bűnöző - „ismerőssé” válás (Moscovici)   A drogos mint „saját”, ön...
Drogproblémákkal foglalkozó „civilszervezetek” média reprezentációi   Reaktív stratégia – newsframing részei   Rossz imi...
Rácz Józsefraczj@t-online.huwww.kekpont.hu
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Drogproblémák média reprezentációja

838 views

Published on

Egy előadás 2002-ből: a drogproblémák és a drogproblémákkal foglalkozó civil szervezetek média megjelenéséről!

Published in: Health & Medicine
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
838
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
18
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Drogproblémák média reprezentációja

  1. 1. Drogproblémák médiareprezentációja Rácz József Kék Pont Drogkonzultációs Központ és AmbulanciaMottó: a média „… olyan eseményeket választ ki, melyek atipikusak, azokat sztereotip módon mutatja be, és a normalitás olyan hátterére vetíti, ami eltúlzottan tipikus” Young, 1971
  2. 2. A kezdetek…A drogjelenség tömeges felbukkanása az 1980-as években:a drogproblémák média reprezentációja a könyvkiadásban: Bűnös: morálisan ő maga az oka a droghasználatának Beteg: gyógyíthatatlan Bűnöző, parazita A droghasználat pestisszerűen terjed: járvány! A kezelhetetlen, „lázadó” fiatalok kontroll alá vonása (Rácz , 1990)
  3. 3. „A kábítószer olykor politikai fegyverré válik Magyarországon”4 országos napilap, 2000-2004 2000 – 2004 közötti folyamatok MH: bűnügyi reprezentáció –  bűnözés (lefoglalások, maffia stb.) prevenció, fiatalok problémája, ---- társadalmi, egészségügyi szerhasználók megszólaltatása probléma (HIV, hepatitisz) MN: bűnügyi rövidhírek,  pártpropaganda stigmatizáció  nincsenek letisztult fogalmi keretek NSZ: szakértői kommentárok, (pl. drogok közötti differenciálás, prevenció, szakmai munka kapudrogok, kriminalizáció- Népszava: nem tipizálható dekriminalizáció) (Kenyeres, Mészáros, 2005 )
  4. 4. Szociális reprezentáció és narrativitás Ha a történet koherens:  hihető  nem megváltoztatható…a vénája elszorítva, a tű még benne áll a verőerében…Zsaru Magazin 2002.06.19. (Moscovici és László, 2005 nyomán)
  5. 5. „Budapest - Egy ideig tagadták, ám szerdán a hivatalos szervek is kénytelenek voltak beismerni, hogy Magyarországon egyre több a kábítószerfogyasztó. A drog szép számmal szedi áldozatait. Megtalálják őket kapualjakban, lépcsőházakban, szórakozóhelyek mosdóiban egyaránt (…). Köztük félelmetesen sok a tizenéves. (…) A drogdílerek rendszeresen megkörnyékezik az iskolákat. Már régen túl vagyunk a füves cigarettákon, egyre több a crack és az angyalpor. A hivatalos szervek hosszú időn át tagadták, hogy Magyarországon vannak kábítószer- fogyasztók, ám egy idő után már nem lehetett tovább hallgatni, hiszen a piacon fokozatosan megjelentek a kemény drogok, és egyre többen haltak meg kábítószertúladagolásban. Sok tizenéves is. (…) Megdöbbentő és szomorú vallomások hangzanak el a műsorban, amelynek a címe: Kábítószert találtak a gyerekemnél! - A kábítószertúladagolásban elhunyt fiú apjának megrázó volt a vallomása, amikor elmesélte, hogy a fia képzőművész, festő volt, s a legjobb képeit drogkábulatban készítette – (…). - Vagyis a drognak köszönhette legszebb képeit, de a halálát is. Az apa azóta létrehozott egy alapítványt, a Mátrix Egyesületet, amely drogos gyerekek szüleit gyűjti egybe, s nekik, illetve rajluk keresztül a gyermekeknek próbál segíteni. A 17 éves Bea mégis azt mondja, nem látja okát, hogy leszokjon. Talán okul majd annak a fiúnak a történetéből, akit majdnem megölt a heroin. (…)” Blikk 2002. 05. 21.
  6. 6. A drogos szociális reprezentációösszetevői Önmagában álló, koherens(nek tűnő) történet: hihető, valóságos, sőt, maga a valóság! A droghasználat folyamatos újrafelfedezése (a hivatalos szervek tagadták…) Az újságíró a felfedező szerepében, exkluzív ismeretet nyújt („csak most, csak itt, csak Önnek…”) A drog az aktív ágens (a drog szép számmal szedi áldozatait, a drog rabjai) A drog és a romantika: a „drogos művész” mítosza; a drognak köszönhette legszebb képeit, de a halálát is: Susan Sontag betegség-metafórája: a tbc miatt kifinomult művész romantikus alakja A drog az injekciós szer
  7. 7. A drogos szociális reprezentációösszetevői Szimbolikus mag: az injekciós droghasználat miatti túladagolásban meghalt gyerek (!) Az olvasó érzelmi érintettsége: tizenéves túladagolásban meghaltak (statisztikailag nem igaz) és szülők (két korosztály, illetve két korcsoport is megszólított) Szenzációs tálalás: jelzői szerkezetek, drámai izgalomkeltés, fokozás: megdöbbentő, szomorú, megrázó, gyermekét elvesztő szülő … A kábítószerek veszélyei messze meghaladják a legális szerek veszélyeit – nem igaz (utóbbiakról említés sem szokott esni) Narratív szerkezet: drogos halálesetek – tapasztalatok, érzelmi bevonódottság – a segítés reménye: negatívból pozitívba váltó narratív ív, végül is, → a világ rendben van, úgy jó, ahogy van
  8. 8. Ikonikus reprezentációk
  9. 9. Szociális reprezentáció és newsframing Droghasználókkal kapcsolatba közvetlenül kerülők és nem kerülők megnyilatkozásaiLap - Forrás közvetett közvetlenországos napilap 52 22körzeti/megyei/regionális napilap 49 31politikai/gazdasági hetilap 13 9bulvár 11 9magazin 6 7egyéb 2összesen 133 78 2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  10. 10. Szociális reprezentáció és newsframing A droghasználatra való hivatkozás a lap besorolása szerintLap – Droghasználóra való hivatkozás módja eü. halál bűnöző mi/ők költség áldozat statisztika kockázata országos 71 20 36 6 11 5 24 napilap körzeti/ 59 26 33 8 4 6 35 megyei/ regionális napilap politikai/ 7 5 5 1 3 4 8 gazdasági hetilap bulvár 6 6 9 1 1 1 1 magazin 14 9 7 2 4 4 2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  11. 11. Szociális reprezentáció és newsframing A droghasználóra való hivatkozás módja a kontextus szerint eü. halál bűnöző mi/ők költség áldozat Stat. kockázataeü. 104 17 9 4 9 5 24infó/prev. 70 17 10 5 5 6 28bűnözés 27 12 84 1 7 3 31(összevont)törv./jogi 19 9 17 5 6 7 18gazd.prob.iskola 9 1 3 3 5helyi 8 1 1 2 3egyház 4család 8 9 2Társadalmi 14 10 6 2 4 1 21(összevont) 2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  12. 12. Szociális reprezentáció és newsframing A droghasználatra vonatkozó megoldási javaslatok a kontextus szerint egyéni int.– szolgáltatás int.– forrás pol. társ. eü. 15 51 17 6 10 infó/prevenció 24 51 12 7 10 bűnözés 9 30 7 9 13 (összevont) törv./jogi 6 15 4 24 12 gazd.prob. iskola 8 15 4 5 3 helyi 8 9 1 1 5 egyház 1 4 család 9 6 1 1 1 társadalmi 4 12 5 10 8 (összevont) egyéb 6 2 1 2 22002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  13. 13. Összefoglalás: newsframing Drogproblémák: jelentős arányban egyéni okok, egyéni megoldások, de: egészségügyi okok és kontextus, intézményfejlesztés Kevés társadalmi beágyazottság (pl. gazdasági kérdések nem is szerepelnek) A problémával közvetve foglalkozók szerepeltetése: hatalmi pozíciók leképezése??? Célpopuláció tagjait ritkán szólaltatják meg (lásd hatalmi pozíciók!) Jogi szabályozás mint visszatérő téma Bulvárlapok: nagyon különböznek a többitől, bűnözői reprezentáció
  14. 14. Droghasználókkal foglalkozó civilszervezetek média reprezentációja1. Sziget – Civil Falu
  15. 15. Civil szervezetek média reprezentációja2. Tiltakozás
  16. 16. Civil szervezetek média reprezentációja3. Pénzkérés
  17. 17. Egy példa: a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia az országos médiábanA „küldetés” megjelenése Civil szervezeti probléma megjelenése „Semleges” írások (szakértés)A hétvégi eszméletvesztés Kék Pontja MN Bizalmat remélnek a rendőröktől a kártyás Lógnak a szeren. Többezer diák szed2005.02.04. heroinisták Origo 2005.06.17. stimulánsokat, nyugtatókat MN 2005.10.09.Önpusztítás kontra ártalomcsökkentés NSZ Szolnoki butikusok a drogambulancia ellen Nem bírják szer nélkül a vizsgákat a diákok2005.08.23. Origo 2005.02.02. Origo 2005.10.07.Zéró tolerancia vagy biztonság NSZ Haszontalankodók. Önkéntes munka A kollégistáknál a fű a sláger MH2005.07.23. joghézagban HVG 2005./20. 2005.04.01.Lábujjhegyen sörözni – Alternatív programok Nyugtatóznak az általános iskolások MHMANCS 2005.08.24. 2005.11.01. Társfüggőség: bent a bárány, bent a farkas MANCS 2005.03.23. • Küldetés (a Kék Pont célja) • Civil szervezeti probléma • A szervezet számára neutrális kérdés – szakértői pozíció (nyomtatott sajtó: 4 országos napilap, MANCS, HVG, web: Origo, Index): 12 írás Google 603 találat
  18. 18. ÖsszegzésDrogproblémák média reprezentációja Beteg, bűnöző - „ismerőssé” válás (Moscovici) A drogos mint „saját”, önálló kategória megjelenése Ikonikusan: injekciós használó, kender, színes kapszulák, szenvedés (eltorzult test, magány) A reprezentációk járványszerű terjedése (Sperber, 2001) Illegális szerek jelentette veszélyek eltúlzása a legális szerekkel szemben, utóbbiak eljelentéktelenítése (bár: dohányzás!, vizsgaidőszak nyugtatói) Droghasználat: okai, megoldása, kontextusa: vezet az egészségügy, a prevenció és az intézmény fejlesztés; a droghasználat egyéni probléma (felelőssé tevés) Jogi szabályozás témája A drogproblémákkal „közvetve” kapcsolatban állók megszólaltatása nagy arányban: célcsoport megszólaltatása kismértékű! Bulvárlapok: bűnöző kép, Mi – Ők dichotómia
  19. 19. Drogproblémákkal foglalkozó „civilszervezetek” média reprezentációi Reaktív stratégia – newsframing részei Rossz imidzs – „elégedetlenkedő”, pénzt kunyeráló, izgága szervezetek Média marketing hiánya  Küldetés közlésében  Civil szervezeti probléma kommunikálásában (↔”tiltakozás”): állami/önkormányzati feladatok átvállalásában, „empowerment”(↔pénzkérés)  Szakértői szerepben Elfelejteni a „civil” szót: helyette NGO, non-profit szféra
  20. 20. Rácz Józsefraczj@t-online.huwww.kekpont.hu

×