Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Drogproblémák médiareprezentációja                                                                      Rácz József       ...
A kezdetek…A drogjelenség tömeges felbukkanása az 1980-as években:a drogproblémák média reprezentációja a könyvkiadásban:...
„A kábítószer olykor politikai fegyverré     válik Magyarországon”4 országos napilap, 2000-2004         2000 – 2004 között...
Szociális reprezentáció és narrativitás   Ha a történet koherens:           hihető           nem megváltoztatható…a vén...
„Budapest  - Egy ideig tagadták, ám szerdán a hivatalos szervek is kénytelenek voltak    beismerni, hogy Magyarországon eg...
A drogos szociális reprezentációösszetevői   Önmagában álló, koherens(nek tűnő) történet: hihető, valóságos,          sőt...
A drogos szociális reprezentációösszetevői   Szimbolikus mag:    az injekciós droghasználat miatti túladagolásban meghalt...
Ikonikus reprezentációk
Szociális reprezentáció és newsframing     Droghasználókkal kapcsolatba közvetlenül kerülők és nem kerülők megnyilatkozása...
Szociális reprezentáció és newsframing                A droghasználatra való hivatkozás a lap besorolása szerintLap – Drog...
Szociális reprezentáció és newsframing             A droghasználóra való hivatkozás módja a kontextus szerint             ...
Szociális reprezentáció és newsframing  A droghasználatra vonatkozó megoldási javaslatok a kontextus szerint              ...
Összefoglalás: newsframing   Drogproblémák: jelentős arányban egyéni okok, egyéni    megoldások,         de: egészségügyi...
Droghasználókkal foglalkozó civilszervezetek média reprezentációja1. Sziget – Civil Falu
Civil szervezetek média reprezentációja2. Tiltakozás
Civil szervezetek média reprezentációja3. Pénzkérés
Egy példa: a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és    Ambulancia az országos médiábanA „küldetés” megjelenése              ...
ÖsszegzésDrogproblémák média reprezentációja   Beteg, bűnöző - „ismerőssé” válás (Moscovici)   A drogos mint „saját”, ön...
Drogproblémákkal foglalkozó „civilszervezetek” média reprezentációi   Reaktív stratégia – newsframing részei   Rossz imi...
Rácz Józsefraczj@t-online.huwww.kekpont.hu
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Drogproblémák média reprezentációja

909 views

Published on

Egy előadás 2002-ből: a drogproblémák és a drogproblémákkal foglalkozó civil szervezetek média megjelenéséről!

Published in: Health & Medicine
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Drogproblémák média reprezentációja

  1. 1. Drogproblémák médiareprezentációja Rácz József Kék Pont Drogkonzultációs Központ és AmbulanciaMottó: a média „… olyan eseményeket választ ki, melyek atipikusak, azokat sztereotip módon mutatja be, és a normalitás olyan hátterére vetíti, ami eltúlzottan tipikus” Young, 1971
  2. 2. A kezdetek…A drogjelenség tömeges felbukkanása az 1980-as években:a drogproblémák média reprezentációja a könyvkiadásban: Bűnös: morálisan ő maga az oka a droghasználatának Beteg: gyógyíthatatlan Bűnöző, parazita A droghasználat pestisszerűen terjed: járvány! A kezelhetetlen, „lázadó” fiatalok kontroll alá vonása (Rácz , 1990)
  3. 3. „A kábítószer olykor politikai fegyverré válik Magyarországon”4 országos napilap, 2000-2004 2000 – 2004 közötti folyamatok MH: bűnügyi reprezentáció –  bűnözés (lefoglalások, maffia stb.) prevenció, fiatalok problémája, ---- társadalmi, egészségügyi szerhasználók megszólaltatása probléma (HIV, hepatitisz) MN: bűnügyi rövidhírek,  pártpropaganda stigmatizáció  nincsenek letisztult fogalmi keretek NSZ: szakértői kommentárok, (pl. drogok közötti differenciálás, prevenció, szakmai munka kapudrogok, kriminalizáció- Népszava: nem tipizálható dekriminalizáció) (Kenyeres, Mészáros, 2005 )
  4. 4. Szociális reprezentáció és narrativitás Ha a történet koherens:  hihető  nem megváltoztatható…a vénája elszorítva, a tű még benne áll a verőerében…Zsaru Magazin 2002.06.19. (Moscovici és László, 2005 nyomán)
  5. 5. „Budapest - Egy ideig tagadták, ám szerdán a hivatalos szervek is kénytelenek voltak beismerni, hogy Magyarországon egyre több a kábítószerfogyasztó. A drog szép számmal szedi áldozatait. Megtalálják őket kapualjakban, lépcsőházakban, szórakozóhelyek mosdóiban egyaránt (…). Köztük félelmetesen sok a tizenéves. (…) A drogdílerek rendszeresen megkörnyékezik az iskolákat. Már régen túl vagyunk a füves cigarettákon, egyre több a crack és az angyalpor. A hivatalos szervek hosszú időn át tagadták, hogy Magyarországon vannak kábítószer- fogyasztók, ám egy idő után már nem lehetett tovább hallgatni, hiszen a piacon fokozatosan megjelentek a kemény drogok, és egyre többen haltak meg kábítószertúladagolásban. Sok tizenéves is. (…) Megdöbbentő és szomorú vallomások hangzanak el a műsorban, amelynek a címe: Kábítószert találtak a gyerekemnél! - A kábítószertúladagolásban elhunyt fiú apjának megrázó volt a vallomása, amikor elmesélte, hogy a fia képzőművész, festő volt, s a legjobb képeit drogkábulatban készítette – (…). - Vagyis a drognak köszönhette legszebb képeit, de a halálát is. Az apa azóta létrehozott egy alapítványt, a Mátrix Egyesületet, amely drogos gyerekek szüleit gyűjti egybe, s nekik, illetve rajluk keresztül a gyermekeknek próbál segíteni. A 17 éves Bea mégis azt mondja, nem látja okát, hogy leszokjon. Talán okul majd annak a fiúnak a történetéből, akit majdnem megölt a heroin. (…)” Blikk 2002. 05. 21.
  6. 6. A drogos szociális reprezentációösszetevői Önmagában álló, koherens(nek tűnő) történet: hihető, valóságos, sőt, maga a valóság! A droghasználat folyamatos újrafelfedezése (a hivatalos szervek tagadták…) Az újságíró a felfedező szerepében, exkluzív ismeretet nyújt („csak most, csak itt, csak Önnek…”) A drog az aktív ágens (a drog szép számmal szedi áldozatait, a drog rabjai) A drog és a romantika: a „drogos művész” mítosza; a drognak köszönhette legszebb képeit, de a halálát is: Susan Sontag betegség-metafórája: a tbc miatt kifinomult művész romantikus alakja A drog az injekciós szer
  7. 7. A drogos szociális reprezentációösszetevői Szimbolikus mag: az injekciós droghasználat miatti túladagolásban meghalt gyerek (!) Az olvasó érzelmi érintettsége: tizenéves túladagolásban meghaltak (statisztikailag nem igaz) és szülők (két korosztály, illetve két korcsoport is megszólított) Szenzációs tálalás: jelzői szerkezetek, drámai izgalomkeltés, fokozás: megdöbbentő, szomorú, megrázó, gyermekét elvesztő szülő … A kábítószerek veszélyei messze meghaladják a legális szerek veszélyeit – nem igaz (utóbbiakról említés sem szokott esni) Narratív szerkezet: drogos halálesetek – tapasztalatok, érzelmi bevonódottság – a segítés reménye: negatívból pozitívba váltó narratív ív, végül is, → a világ rendben van, úgy jó, ahogy van
  8. 8. Ikonikus reprezentációk
  9. 9. Szociális reprezentáció és newsframing Droghasználókkal kapcsolatba közvetlenül kerülők és nem kerülők megnyilatkozásaiLap - Forrás közvetett közvetlenországos napilap 52 22körzeti/megyei/regionális napilap 49 31politikai/gazdasági hetilap 13 9bulvár 11 9magazin 6 7egyéb 2összesen 133 78 2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  10. 10. Szociális reprezentáció és newsframing A droghasználatra való hivatkozás a lap besorolása szerintLap – Droghasználóra való hivatkozás módja eü. halál bűnöző mi/ők költség áldozat statisztika kockázata országos 71 20 36 6 11 5 24 napilap körzeti/ 59 26 33 8 4 6 35 megyei/ regionális napilap politikai/ 7 5 5 1 3 4 8 gazdasági hetilap bulvár 6 6 9 1 1 1 1 magazin 14 9 7 2 4 4 2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  11. 11. Szociális reprezentáció és newsframing A droghasználóra való hivatkozás módja a kontextus szerint eü. halál bűnöző mi/ők költség áldozat Stat. kockázataeü. 104 17 9 4 9 5 24infó/prev. 70 17 10 5 5 6 28bűnözés 27 12 84 1 7 3 31(összevont)törv./jogi 19 9 17 5 6 7 18gazd.prob.iskola 9 1 3 3 5helyi 8 1 1 2 3egyház 4család 8 9 2Társadalmi 14 10 6 2 4 1 21(összevont) 2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  12. 12. Szociális reprezentáció és newsframing A droghasználatra vonatkozó megoldási javaslatok a kontextus szerint egyéni int.– szolgáltatás int.– forrás pol. társ. eü. 15 51 17 6 10 infó/prevenció 24 51 12 7 10 bűnözés 9 30 7 9 13 (összevont) törv./jogi 6 15 4 24 12 gazd.prob. iskola 8 15 4 5 3 helyi 8 9 1 1 5 egyház 1 4 család 9 6 1 1 1 társadalmi 4 12 5 10 8 (összevont) egyéb 6 2 1 2 22002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)
  13. 13. Összefoglalás: newsframing Drogproblémák: jelentős arányban egyéni okok, egyéni megoldások, de: egészségügyi okok és kontextus, intézményfejlesztés Kevés társadalmi beágyazottság (pl. gazdasági kérdések nem is szerepelnek) A problémával közvetve foglalkozók szerepeltetése: hatalmi pozíciók leképezése??? Célpopuláció tagjait ritkán szólaltatják meg (lásd hatalmi pozíciók!) Jogi szabályozás mint visszatérő téma Bulvárlapok: nagyon különböznek a többitől, bűnözői reprezentáció
  14. 14. Droghasználókkal foglalkozó civilszervezetek média reprezentációja1. Sziget – Civil Falu
  15. 15. Civil szervezetek média reprezentációja2. Tiltakozás
  16. 16. Civil szervezetek média reprezentációja3. Pénzkérés
  17. 17. Egy példa: a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia az országos médiábanA „küldetés” megjelenése Civil szervezeti probléma megjelenése „Semleges” írások (szakértés)A hétvégi eszméletvesztés Kék Pontja MN Bizalmat remélnek a rendőröktől a kártyás Lógnak a szeren. Többezer diák szed2005.02.04. heroinisták Origo 2005.06.17. stimulánsokat, nyugtatókat MN 2005.10.09.Önpusztítás kontra ártalomcsökkentés NSZ Szolnoki butikusok a drogambulancia ellen Nem bírják szer nélkül a vizsgákat a diákok2005.08.23. Origo 2005.02.02. Origo 2005.10.07.Zéró tolerancia vagy biztonság NSZ Haszontalankodók. Önkéntes munka A kollégistáknál a fű a sláger MH2005.07.23. joghézagban HVG 2005./20. 2005.04.01.Lábujjhegyen sörözni – Alternatív programok Nyugtatóznak az általános iskolások MHMANCS 2005.08.24. 2005.11.01. Társfüggőség: bent a bárány, bent a farkas MANCS 2005.03.23. • Küldetés (a Kék Pont célja) • Civil szervezeti probléma • A szervezet számára neutrális kérdés – szakértői pozíció (nyomtatott sajtó: 4 országos napilap, MANCS, HVG, web: Origo, Index): 12 írás Google 603 találat
  18. 18. ÖsszegzésDrogproblémák média reprezentációja Beteg, bűnöző - „ismerőssé” válás (Moscovici) A drogos mint „saját”, önálló kategória megjelenése Ikonikusan: injekciós használó, kender, színes kapszulák, szenvedés (eltorzult test, magány) A reprezentációk járványszerű terjedése (Sperber, 2001) Illegális szerek jelentette veszélyek eltúlzása a legális szerekkel szemben, utóbbiak eljelentéktelenítése (bár: dohányzás!, vizsgaidőszak nyugtatói) Droghasználat: okai, megoldása, kontextusa: vezet az egészségügy, a prevenció és az intézmény fejlesztés; a droghasználat egyéni probléma (felelőssé tevés) Jogi szabályozás témája A drogproblémákkal „közvetve” kapcsolatban állók megszólaltatása nagy arányban: célcsoport megszólaltatása kismértékű! Bulvárlapok: bűnöző kép, Mi – Ők dichotómia
  19. 19. Drogproblémákkal foglalkozó „civilszervezetek” média reprezentációi Reaktív stratégia – newsframing részei Rossz imidzs – „elégedetlenkedő”, pénzt kunyeráló, izgága szervezetek Média marketing hiánya  Küldetés közlésében  Civil szervezeti probléma kommunikálásában (↔”tiltakozás”): állami/önkormányzati feladatok átvállalásában, „empowerment”(↔pénzkérés)  Szakértői szerepben Elfelejteni a „civil” szót: helyette NGO, non-profit szféra
  20. 20. Rácz Józsefraczj@t-online.huwww.kekpont.hu

×