Drogproblémák

1,061 views

Published on

Az előadás a drogproblémák kialakulását mutatja be, a kockázati és az élménytársadalom felől, hangsúllyal a kapcsolathálókon, társas network-ökön és a szcéna - tér megközelítésen érintve az ágencia kérdését is.

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,061
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
24
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Drogproblémák

  1. 1. Drogproblémák, kockázati csoportok és a társadalmi környezet Rácz József MTA Pszichológiai Intézet
  2. 2. vázlat <ul><li>A társadalmi kontextus: </li></ul><ul><ul><li>a kockázati és </li></ul></ul><ul><ul><li>az élménytársadalom </li></ul></ul><ul><li>Kapcsolathálók és droghasználat </li></ul><ul><li>Kockázati csoportok szcénái és terei </li></ul><ul><li>A droghasználat színterei: </li></ul><ul><ul><li>kockázatos </li></ul></ul><ul><ul><li>lehetőségeket biztosító tényezők </li></ul></ul><ul><li>Átmenetek a droghasználat formái között </li></ul><ul><li>Droghasználó narratívák </li></ul><ul><ul><li>az ágencia </li></ul></ul><ul><ul><li>a magyarázat </li></ul></ul><ul><li>Droghasználók terei, szcénái, színterei – és az átjárások, „utazások” </li></ul><ul><li>Segítés és „lázadásművészet” </li></ul>
  3. 3. A társadalmi kontextus Kockázati társadalom (Beck) Élménytársadalom (Schulze) <ul><li>Bizonytalan tudás, intézményesített kiszámíthatatlanság, a katasztrófa anticipációja </li></ul><ul><li>Egyéniesített, szabványosított életutak: bűnbakoló társadalom, felelőssé tevés </li></ul><ul><li>Eloldódtak a hagyományos osztály- és intézményi struktúráktól: </li></ul><ul><ul><li>De: intézményi függés (skizofrén intézményi helyzetek) </li></ul></ul><ul><li>Nem árucikket, nem márkát, hanem élményt gyártunk és veszünk: élményorientáció </li></ul><ul><li>Külső szemlélet belső szemlélet </li></ul><ul><li>A belső narratívumainkat vetítjük ki kollektíven a környező világra – szimulakrum (Baudrillard) </li></ul><ul><ul><li>De: kollektív problémadepresszió </li></ul></ul><ul><li>(választás + lemondás) </li></ul>
  4. 4. Kockázati társadalom Élménytársadalom <ul><li>Tömegtermelés, tömegfogyasztás – a választás illúziója </li></ul><ul><ul><li>Az egyén a világ alakítója </li></ul></ul><ul><ul><li>Az egyén a tömegtársadalom jelentéktelenségébe süllyed </li></ul></ul><ul><li>Tragikus individualizáció </li></ul><ul><li>Az egyéni identitás kialakítása a piac logikáját követi </li></ul><ul><li>(rugalmas, ideiglenes, átmeneti) </li></ul><ul><li>A félelem szolidaritásán alapuló társadalom + a kockázati helyzetek hiszterizálása </li></ul><ul><li>Az „ifjúság” mint kockázat </li></ul><ul><ul><li>Biztonságra törekvés, állami felügyelet </li></ul></ul><ul><li>Fundamentális szemantika: ambivalens narratívák (a szabadság és az intézményi kötöttségek között) </li></ul><ul><ul><li>interaktívak: létrehozzák saját szcénáikat </li></ul></ul><ul><ul><li>kevert realitás: se nem virtuális, se nem valós </li></ul></ul><ul><ul><li>a mindennapi életbeli teljesítményt növeli: a növelés ≠ jobb működés </li></ul></ul><ul><li>Bauman: folyékony modernitás </li></ul><ul><ul><li>Új szegénység, új gettósítás </li></ul></ul><ul><ul><li>Turista és csavargó: esztétikai viszony </li></ul></ul><ul><li>Az „ifjúság” mint élmény (stílus, kor, képzettség) </li></ul><ul><ul><li>Csábítás és szabályozás </li></ul></ul>
  5. 5. Kockázati társadalom Élménytársadalom Szabályozás: kockázati diskurzusok általi fegyelmezéssel Esztétikai szabályozás Kockázatos „fiatalok”: + pre- és posztadoleszcencia kortárs hatások és a „fiatal” narratíva szabályozása Nincs „felnőttkori” végállapot: pl. lifelong learning fogalma
  6. 6. A vastagon kihúzott háromszög a posztadoleszcens életszakaszban lévő fiatal felnőttek csoportját tükrözi (Vaskovics , 1996) A posztadoleszcencia
  7. 7. <ul><li>Kortárs hatások </li></ul><ul><ul><li>Kortárs csoport hatás (kortárs „nyomás”) </li></ul></ul><ul><ul><li>Kortárs csoport szelekció </li></ul></ul>Hogy működnek ezek a hatások ma…? <ul><ul><li>Ellenállni a szabályozásnak és a kontrollnak (nonkonformok, „szubkultúrák”); </li></ul></ul><ul><ul><li>Vagy: a saját céljaikra használni, a társadalmi előmenetel csatornáivá tenni /kihasználni ezeket a hatásokat </li></ul></ul>
  8. 8. Kapcsolathálók szerepkategóriái Pearson és Michell, 2000
  9. 9. <ul><li>Egy éves követés után </li></ul><ul><li>(11-12, illetve 12-13 évesek) </li></ul><ul><li>Kockázati magatartások, droghasználat </li></ul><ul><li>Csoportban (középponti helyen) szerhasználók </li></ul><ul><li>Több nem-kockázati csoport </li></ul><ul><li>-> kockázati csoport elmozdulás </li></ul><ul><li>Kockázati csoportok „vonzó” hatása (perifériás tagjaik) </li></ul>Pearson és Michell, 2000
  10. 10. A kábítószert kipróbálók a kapcsolathálóban (zöld szín – kábítószert kipróbálók) Mahler, 2006
  11. 11. A speed, extasy fogyasztók a kapcsolati hálóban A marihuánát fogyasztók a kapcsolati hálóban Mahler, 2006
  12. 12. Drogfogyasztók és elutasítók az 1. osztályban (piros – drogfogyasztók; kék – elutasítók) Droghasználók a periférián Nem-használók a centrumban Mahler, 2006
  13. 13. Drogfogyasztók és elutasítók a 2. osztályban (zöld – drogfogyasztók; kék – elutasítók) Droghasználók a centrumban Nem-használók a periférián Mahler, 2006
  14. 14. Moody et al., 2010 Popularitás és szerhasználat 6. – 7. – 8. -9. osztály: követés – trajektóriák (kb. 6 hónap egy-egy hullám között) 2 születési csoport 368 network, 16.000 diák Nem a népszerűség, hanem annak változása a lényeges (akár nő, akár csökken); - de népszerűeknél magasabb a szerhasználat, - stabilan népszerűtlenek: kisebb szerhasználat
  15. 15. Mason, Mennis és Schmidt, 2010 A kapcsolatháló által közvetített hatások kapudrog?
  16. 16. Choi és mtsai, 2005 Deviáns magatartások kialakulásának longitudinális vizsgálata Kortárs hatások és hiedelmek
  17. 17. válaszolók válaszolók Mason, 2010 Kockázatos terek Attribúció/Interpretáció Protektív terek Attribúció/Interpretáció 55 <ul><li>a serdülők kevésbé használtak drogokat </li></ul><ul><li>a network tagjaik kevésbé használtak drogokat </li></ul><ul><li>a serdülők több illegális tevékenységben vettek részt </li></ul><ul><li>a network tagjaik több illegális tevékenységben vettek részt </li></ul>
  18. 18. Kockázati csoportok szcénái és terei Szcénák/Terek és útvonalak Több szcéna/Tér egyszerre, vándorlás a szcénák között: olcsó, tömegterek szcénái felé vezető vándorlás, pl. injekciós droghasználók Párhuzamos szcénák/Terek : pl. elektronikus partikultúrákban résztvevő és dolgozó/tanuló fiatalok A szcéna/tér kitöltése droghasználattal: pl. egyetemista marihuána-használók Virtuális szcénák/terek : pl. közösségi szájtok Szcénák/terek közötti kapcsolatok: a gyenge kötések szerepe <ul><li>„ Ki ” az, aki szcénát/teret vált és az útvonalakon „közlekedik” : </li></ul><ul><ul><li>az ágencia-fogalom </li></ul></ul><ul><ul><li>az ágencia tagadása: felmentés és igazolás, </li></ul></ul><ul><ul><ul><ul><li>fatalizmus, nihilizmus </li></ul></ul></ul></ul><ul><li>Közlekedési útvonalak : gyenge kötések a kapcsolathálók között </li></ul>
  19. 19. A droghasználat színterei (szcénái) Parti Diszkó Egyetem a képeken látható személyek nem droghasználók!
  20. 20. <ul><li>Publikus terek : „kockázatos terek” – „kockázatos emberek” – „kockázatos magatartások”: kockázat a köbön! </li></ul><ul><li>Térhasználati taktikák: a nyílt drogszíntér – a félelem mint összetartó erő </li></ul><ul><ul><ul><li>Vonzó : kiskorától ott lakik, lakóhelybeli közelség, élvezet-, függetlenségkeresés, kíváncsiság </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Taszító jellemzői: erőszak, kockázatos magatartások, rendőri jelenlét, társadalmi marginalizáció és szegregáció fokozódása </li></ul></ul></ul><ul><li>A rendőrség szerepe: </li></ul><ul><ul><li>„ gyorsan és félve” injekciós használat: a megosztás nő, biztonságosabb injekciós technikák mellőzése, eldobált fecskendők </li></ul></ul><ul><ul><li>a nyílt drogpiac felszámolása ---- áthelyeződik a város több, más pontjára (Fitzgerald, 2009) </li></ul></ul><ul><li>Belövőszobák (shooting gallery-k) </li></ul><ul><ul><li>„ fizetősek”: droghoz, tűhöz való hozzájutás </li></ul></ul><ul><ul><li>„ kóstolósok”: drogot adnak cserébe a „biztonságért” </li></ul></ul><ul><ul><li>ingyenesek: kockázati magatartások halmozódása </li></ul></ul>Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k)
  21. 21. A droghasználat színterei 2000 IDU x 400-500 inj/év= kb. 800.000 – 1.000.000 szúrási esemény
  22. 22. A drog-használat színterei
  23. 23. Shooting gallery Csoki 36 éves, heroinfüggő. Felesége, Zita 35 éves, heroinfüggő. Fiuk, Csabika 17 éves, heroinfüggő. „ A drogvilág mélyén ” Baptista Szeretszolgálat „Utcafront”, Miletics Marcell, Barcs Miklós, Borbély Péter
  24. 24. Kockázati társadalom Élménytársadalom Kockázatos „fiatalok”: + pre- és posztadoleszcencia kortárs hatások (szelekció és kortárs hatás) és a „fiatal” narratíva szabályozása Átjárások és útvonalak a terek és a szcénák között… <ul><li>Az „ifjúság” mint kockázat </li></ul><ul><ul><li>biztonságra törekvés, állami felügyelet </li></ul></ul><ul><ul><li>kockázati diskurzusok általi fegyelmezéssel </li></ul></ul><ul><li>Az „ifjúság” mint élmény </li></ul><ul><ul><li>csábítás és szabályozás </li></ul></ul><ul><ul><li>esztétikai szabályozás </li></ul></ul>
  25. 25. Átmenet az injekciós droghasználatba „utcai” fiatalok között ´ „ Downtowner ”: gyerekkoruk óta, nem volt lehetőségük olyan készségek megtanulására, ami a jövőjükhöz kellett volna. Korai elszakadás a családtól, iskolától, társadalmi intézményektől, gyors csatlakozás az „utcához”: rapid bevonódás az injekciós droghasználók közé. „ Utazók ”: az előző csoportnál idősebbek, tapasztaltabbak a drogokat és az „utcát” illetően. Elégedettek a droghasználatukkal, az injekciózás átmeneti „projekt” az életükben. „ Sodródók ”: marginális helyzetű fiatalok, korai kapcsolatok droghasználó csoportokkal, kriminalitás, munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek. A stimuláns szerhasználat „illik” az életstílusukhoz. Az injekciózás a kokainhasználat velejárója volt. „ Alkoholisták ”: alkoholista családokból származnak, saját alkoholfogyasztásukat sem tudják kontrollálni. Távolságot tartanak az „utcától”, Montreálba, mint a lehetőségek városába, mentek. Iskolázottabbak, esetleg dolgoznak. Az injekciós droghasználat inkább rekreációs jellegű és átmeneti. Montreal : Roy, Nonn és Haley, 2008
  26. 26. <ul><li>A Mcadams-i ágencia-felfogás </li></ul><ul><li>--------------------------------------------------- Nyelvi ágens (cselekvő szereplő) </li></ul><ul><ul><li>1. Önuralom (self-mastery): SM </li></ul></ul><ul><ul><li>2. Státusz/Győzelem (victory): SV </li></ul></ul><ul><ul><li>3. Teljesítmény/Felelősség (achievement/responsibility): AR </li></ul></ul><ul><ul><li>4. Empowerment: EM </li></ul></ul>Narratíva és ágencia
  27. 27. A magyarázatokról <ul><li>Formai </li></ul><ul><li>- megnyilatkozás </li></ul><ul><li>- történet </li></ul><ul><li>- interjú egésze </li></ul><ul><li>Funkcionális </li></ul><ul><li>- mentségek/felmentések (excuses) </li></ul><ul><li>- igazolások (justifications) </li></ul>
  28. 28. A bűnbánó <ul><li>- Most arról beszélj nekem, hogy mikor használtál először injekcióval drogot? Tehát hogy az első alkalmat meséld el részletesen, már amennyire részletesen ez elmesélhető! </li></ul><ul><li>Ez úgy történt, hogy ugyanezek a haverok, akikkel elkezdtem a füvet, ők már kipróbáltak </li></ul><ul><li>ilyen LSD-t, meg speedet, meg ilyeneket. … Én még nem csináltam soha, és akkor én már </li></ul><ul><li>úgy nem akartam velük mászkálni. Mert tudtam, hogy… Gondolkoztam, mert tudtam, </li></ul><ul><li>hogy veszéllyel jár az a drog, amit ők csinálnak. A fű, az nem olyan. Mert én akkor </li></ul><ul><li>nagyon jól éreztem magam a fűtől, híztam is tőle, mert éhségérzetem volt, és ettem </li></ul><ul><li>egész nap. De mivel hogy a barátaim voltak, mindig velük mászkáltam . És így ott voltam </li></ul><ul><li>mindig, amikor beadták maguknak, és mindig mondták, hogy „Nem kérsz te is?” „Nem </li></ul><ul><li>kérsz egy kicsit?” És két hétig így megálltam, hogy áh, mondom, nem kérek, ezt nem </li></ul><ul><li>csinálom, meg minden. És akkor a végén elfogadtam a heroin-fóliát. Először úgy, a fóliát . </li></ul><ul><li>Na, jó, akkor elszívom. A fóliától jól éreztem magam, meg minden. És akkor ez is ment így </li></ul><ul><li>vagy két hétig. Na és, akkor jött az, hogy csináljam tűvel, úgy sokkal jobb . … És akkor a </li></ul><ul><li>végén rá tudtak beszélni . Mert én amúgy nagyon féltem a tűtől. Azelőtt. Amikor </li></ul><ul><li>vérvételre kellett volna mennem, vagy injekciót kaptam volna az iskolába, én nem </li></ul><ul><li>mentem be az iskolába sem. És így, ahogy megszokta a szervezetem a drogot, a heroint, </li></ul><ul><li>azóta nem félek úgy a tűtől. </li></ul>
  29. 29. Az áldozat <ul><li>Elkezdjük az interjút. Az első kérdésem, hogy mikor használtál drogot először az életedben? Mi volt az első alkalom? </li></ul><ul><li>12 évesen. </li></ul><ul><li>Hogy történt? </li></ul><ul><li>Ez úgy történt, hogy a stricik – mondhatom úgy, ahogy kell, nem? – belém lőtték a </li></ul><ul><li>vénámba. </li></ul><ul><li>De hogy kerültél oda? </li></ul><ul><li>Úgy kerültem oda, hogy 9 évesen megerőszakoltak, és 12 évesen ugyanazok az </li></ul><ul><li>emberek elkaptak. Ez mind a három rendőr volt. És azt mondták, hogy ezért </li></ul><ul><li>büntetésből drogot kapok. Lefogtak ketten, a harmadik meg belém szúrta a drogot. </li></ul><ul><li>És az milyen drog volt? </li></ul><ul><li>Heroin. Heroin és morfiummal keverve. </li></ul><ul><li>Tehát ez teljesen a te akaratod ellenére történt? </li></ul><ul><li>Így van, az akaratom ellenére. </li></ul>
  30. 30. A kalandor <ul><li>- Meséld el ezt az első alkalmat, légy szíves! Mi volt az a drog, amit először használtál? </li></ul><ul><li>Szipu volt. </li></ul><ul><li>              </li></ul><ul><li>            (hat rövid kérdés-válasz kimaradt) </li></ul><ul><li>  </li></ul><ul><li>- És hogyan történt ez a dolog, elmeséled? Hogy hatan összedobtátok rá a lóvét…? </li></ul><ul><li>Nem. Ez úgy következett be, ez az egész, hogy volt egy harmadik, a Whiscas, és </li></ul><ul><li>azzal lementünk a Práter utcába, és ott találkoztunk egy másik sráccal, és ők </li></ul><ul><li>ismerték egymást régebb óta. És akkor mondták, hogy menjünk el szipuzni. Én </li></ul><ul><li>még akkor nem szipuztam, én még akkor gyerek voltam. Mondom, úgyis ki kell </li></ul><ul><li>próbálni mindent az életben, addig nem halhat meg az ember, amíg nem kóstolt </li></ul><ul><li>meg minden fizikait , úgyhogy…. És akkor vettünk egy félliteres hígítót a Móricz </li></ul><ul><li>Zsigmond körtéren, és nagyon csúnyán beszédültünk tőle. </li></ul>
  31. 31. Az ágencia és annak hiánya a narratívában
  32. 32. <ul><li>Pali </li></ul><ul><li>33 éves </li></ul><ul><li>állami gondozásban nőtt fel </li></ul><ul><li>az utcán lakik; szállókon, foglalt házakban alszik, mindig máshol </li></ul><ul><li>jár tűcserébe </li></ul><ul><li>van két kislánya </li></ul><ul><li>És amikor kijöttem (a börtönből), nem tudtam mást csinálni. Kinn, kikerültem vissza az utcára.Ugyanúgy </li></ul><ul><li>folytattam azt, amit elkezdtem. Pedig a börtönben még tervezgettem is, hogy jó, most abbahagyom a </li></ul><ul><li>drogot, haza megyek, megváltozok, munka meg minden . Dehát nem. Nem nem nem, nem valósítottam </li></ul><ul><li>meg azt az álmot, amit szerettem volna . Az lett volna a legszebb, tényleg, hogy abba hagyni tényleg , és </li></ul><ul><li>akkor mást, mást csinálni. De nem tudtam mást. </li></ul><ul><li>Ágencia (piros) – felmentés (kék) közötti oszcilláció mozgatja a narratívát: ez az oszcilláció mint </li></ul><ul><li>retorikai eszköz viszi előre a narratívát! (Az életút narratíva utólagos rekonstrukció eredménye!) </li></ul><ul><li>De, most is így vagyok, nincs mit tennem . Csak ilyen, én azt mondom, hogy semmittevő vagyok ! </li></ul><ul><li>Felmentések sorozata – áldozat. </li></ul><ul><li>Ezt nem csak 24 óra alatt lehet el-el, megtudni, hogy nincsen (drog), tudod, hogy most érted, már </li></ul><ul><li>egyből lehet tudni, rá egy ilyen 5-6 óra múlva , ilyenkor kell , érted?! Amikor elmegy az ember, belövi </li></ul><ul><li>magát, igaz, hogy akkor elkezd, mondjuk van vonal (díler) 10 órakor vagy 11 órakor belövi, utána úgy is </li></ul><ul><li>van, hogy kell újra , érted? Kimész tarhálni, mert kell újra, kell újra, kell újra . Érted, utána megint jön </li></ul><ul><li>három óra-négy órakor, utána megint kell egy este nyolc óra. Érted? Utána arra törekedni, hogy másnap </li></ul><ul><li>meglegyen . És ez már három. </li></ul><ul><li>Folyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége, ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva egészét. </li></ul><ul><li>Áldozati narratíva, áldozatként való pozícionálás. </li></ul>
  33. 33. <ul><li>Csanád </li></ul><ul><li>25 éves </li></ul><ul><li>felépült injekciós droghasználó </li></ul><ul><li>jelenleg segítő egy sorstárs közösségi programban </li></ul><ul><li>Az életutam elindult valami más irányba, mint ami a normálisnak mondható… </li></ul><ul><li>„ rossz tanuló” kategóriába estem…ott van egy ilyen törés az életemben, ami – mondjuk – ezt a </li></ul><ul><li>felhőtlen, boldog gyerekkort követte…nekem az első kipróbálás, az egy ilyen hatalmas találkozás vagy </li></ul><ul><li>szerelem kezdete volt az anyaggal . És onnantól viszonylag következetesen és gyorsan léptem az </li></ul><ul><li>anyagozás útjára . </li></ul><ul><li>A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, ereszkedő narratív – nincs felmentés. </li></ul><ul><li>… akkor csörrent meg a telefon, a komlóiak voltak, hogy még ma, ha le tudok menni, akkor </li></ul><ul><li>fölvesznek . És onnantól a sorsomat igazából a közösség kezébe adtam , egyszerűen felfeküdtem </li></ul><ul><li>arra a hullámra , amit ott a közösség biztosított, és azon a hullámon megerősödtem, és így álltam </li></ul><ul><li>le . </li></ul><ul><li>Ágens funkciók: önuralom, teljesítmény, empowerment. Fordulópont. </li></ul><ul><li>Én függő maradok , az identitásomban. Szeretnék. Ehhez ragaszkodom, hogy az elsődleges identitásom, </li></ul><ul><li>az függő. Szenvedélybeteg. És akkor erre aztán pakolódhat felőlem a szak (szociális munkás). </li></ul><ul><li>„ Segítő (szenvedély)beteg” </li></ul>
  34. 34. <ul><ul><li>Kapcsolathálók kollázsa </li></ul></ul><ul><li>egészség, jól-lét </li></ul><ul><ul><li>Környezeti jellemzők (pl. fizikai, szociális, érzelmi) </li></ul></ul><ul><li>Kockázati környezet </li></ul><ul><ul><li>kockázati faktorok: illegális tevékenységekben résztvevő kapcsolati háló tagok </li></ul></ul><ul><ul><li>kevés kapcsolati tőke: network nagyság, kapcsolatok száma, network pozíció </li></ul></ul><ul><ul><li>Reziliencia : egy-egy specifikus területre vonatkozóan (pl. externalizáló viselkedésekkel vagy az iskolai előmenetellel kapcsolatban) - kockázati környezetben megjelenő pozitív kimenet </li></ul></ul><ul><li>Lehetőségeket biztosító környezet </li></ul><ul><ul><li>szociális tőke generálás </li></ul></ul><ul><ul><li>stressz-menedzsment, társas támogatás </li></ul></ul><ul><ul><li>újra vonzóvá vált terek (élhető városi terek): </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>gondoskodó város (≠ gondoskodó állam) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>városi szolidaritás </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>érzelmi, szociális „állagmegóvás” és „megjavítás” lehetősége </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>„ pufferzóna” kialakítása </li></ul></ul></ul>A tér… A hely… A szcéna… A színtér
  35. 35. A (felnőtté) valamivé válás… <ul><li>Terek, szcénák és kapcsolati tőke </li></ul><ul><li>Gyenge kötések </li></ul><ul><li>Empowerment </li></ul><ul><ul><li>Egyéni értelmezés (képessé tenni): ágencia </li></ul></ul><ul><ul><li>Közösségi értelmezés: szcénák/terek bevonása, sorstárs segítés (peer-ek) </li></ul></ul><ul><li>Kockázati környezet (terek, szcénák): vulnerábilis csoportok, kockázati csoportok </li></ul><ul><li>Kockázati faktorok: pl. network jellemzők </li></ul><ul><li>Segítők saját gyenge kötései </li></ul>Narratívák szerepe <ul><li>Személyes mítoszok és narratívák a „felnőttkorban” – a „cél” </li></ul><ul><ul><li>Koherensek </li></ul></ul><ul><ul><li>Nyitottak </li></ul></ul><ul><ul><li>Differenciáltak </li></ul></ul><ul><ul><li>A megbékélés szerepe </li></ul></ul><ul><ul><li>Integrálóak: ágencia és közösség </li></ul></ul><ul><li>Lehetőségeket biztosító környezet (terek, szcénák) </li></ul><ul><li>Protektív faktorok: pl. network jellemzők, kapcsolati tőke – gyenge kötések </li></ul><ul><li>A segítés feladata: </li></ul><ul><ul><li>Narratívák átszerkesztése, perspektívaváltás </li></ul></ul><ul><ul><li>Ágencia (felelősségvállalás) </li></ul></ul>
  36. 37. Ezredforduló Budapest CityArt Projekt „ Kreatív lázadás”: társadalmilag elfogadott „lázadás” Gyermekvédelmi intézmény Lakótelepi „csellengők” Hip-hop kultúra, street art DJ, VJ képzés Graffiti – a legális lehetőség Videótanfolyam Nem a felnőttkorra készít fel, hanem elősegíti az integrációt, az empowerment-et, a segítő kapcsolat kialakulását, önsegítő elemekkel, A szubjektum/Én/identitás/ágencia felépítése a populáris szcénában
  37. 38. Köszönöm a figyelmet! www.mtapi.hu [email_address]

×