A Combat Dogs médiában való megjelenései

1. TARTALOMJEGYZÉK
(a nagy számú megjelenés örömére)
ssTELEVÍZIÓ
Mosonmagyaróvári Városi Televízió
Oxygen TV Győr
ssRÁDIÓ
Oxygen Rádió Győr
Ozone FM
Révai Rádió
ssNYOMTATOTT LAPOK
Kisalföld
Új Ember
ssINTERNETES HÍRPORTÁLOK, MAGAZINOK
Kisalföld online
Kultfm.hu
Győri Egyházmegye
Serultek.hu
Pasch-net.de
Duoinfomovar.hu
Mosonvarmegye.eoldal.hu
Movarhirado.hu
Móvári Városi TV facebook
Epoc.hu
Napi-hirek.hu
Hirek.me
Facebookos megosztás
Gyoriek.hu
ssEGYÉB
Szórólaposztás gimnazistáknak
Szórólaposztás egyetemistáknak

2. A
mikor elolvastuk a negyedik forduló feladatát a média-megjelenéssel kapcsolatban, vegyes érzelmek töltöttek el
bennünket. Egyrészt abszurd módon lelkesek voltunk, úgy éreztük, nekünk áll a világ; azt hittük, minden befutott
hírközvetítő csatorna arra vár, hogy sugározhassa az általunk képviselt értékeket. Emellett persze lelkünk legeslegmélyebb
zugában ott motoszkált valamiféle félelem, hogy mégis hogyan fogjuk mi mindezt kivitelezni… hiszen csak gyerekek
vagyunk. (Természetesen ez utóbbit a létező leghevesebb módon próbáltuk elnyomni magunkban.)
A lelkizésre viszont sajnos nem sok idő marad, hiszen rájöttünk, ahhoz, ha el szeretnénk érni valami érdemlegeset, bizony
nem ártana nekikezdeni a munkának.
Tevékenységünk során rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk. Mivel csak 15MB áll a rendelkezésünkre, és egyébként sem
szeretnénk kedves olvasóinkat gyermeki rácsodálkozásainkkal untatni, eltekintünk ennek hosszadalmas ismertetésétől. 2,
azaz kettő érdekességet azonban az említett hátráltató tényezők ellenére is szeretnénk kiemelni.
Az egyik, bizonyára abszolút eredeti felfedezésünk, (ami nyilván még senki fejében sem fordult meg ezidáig): nagyon
nehéz felvenni a kapcsolatot a médiával. S ha esetleg az áhított célt véletlenül mégis sikerülne megvalósítani, beleütközünk
a következő problémába. Sajnos nem vagyunk sem szökött fegyencek, sem Kelet-Európából átslisszanó drogdílerek. De
hogy még Radnóti szobrát sem próbáltuk meg kidönteni… ez már tényleg a vég! Ilyen zsivány előélettel bizony rettenetesen
nehéz bekerülni a médiába.
A másik fantasztikus felfedezésünk azzal kapcsolatos, amit jelen forduló amúgy is boncolgat. Nem szabad mindig megbízni
a médiában! Sokszor számunkra is meglepő volt, hogy egyes lapok/oldalak milyen figyelmetlenek a beküldött hírekkel
kapcsolatban. Nyelvtani hibák, mondatok felcserélése, a szövegkohézió megbontása – ki hitte volna?
Na de félretéve az előbbi témát, szeretnénk bemutatni a következőkben, hogy mindezek ellenére mit is sikerült kihozni
magunkból a végső megmérettetés során.
A Combat Dogs csapata

3. Televízió
Mosonmagyaróvári TV
Győr+ TV
Oxygen TV
Rádió
Ozone FM 1. rész, 2. rész
Révai Rádió
Győr + Rádió 1.rész, 2.rész

4. Nyomtatott Lapok
Kisalföld
Új Ember
6
EGYMÁSÉRT
Lélekkel és tudással
Ajándék
Benkő Antal SJ halálára
Benkő Antal, amikor 1938-ban, az
érettségi után belépett a jezsuita rendbe, hamarosan közölte elöljáróival,
hogy szívesen menne a kínai misszióba, ugyanis a magyar rendtartomány
akkor Kínában és Törökországban fejtett ki missziós tevékenységet. A háború miatt azonban Antal testvérünk nem
utazhatott Kínába, hanem – hosszú
külföldi tanulmányai után, a Gondviselés nem várt rendelkezése szerint – huszonegy évet Brazíliában apostolkodott, mielőtt visszatért volna Európába,
és ötven év után Magyarországra.
Krisztus király ünnepén, november
24-én reggel hunyt el kilencvenhárom
éves korában Budapesten, az Irgalmasrendi Kórházban.
Idézzük fel hosszú élete, termékeny
apostoli és tudományos munkássága
főbb állomásait! 1920. július 7-én született Pakson. A budapesti Manrézában
végezte a jezsuita noviciátust, majd
Kassán 1941–1944 között filozófiát tanult. A teológiát Szegeden kezdte, de
hamarosan Rómába került, itt fejezte be
teológiai tanulmányait, 1948-ban. Egy
évvel korábban, 1947. július 26-án szentelték pappá. A Münsterben végzett
harmadik probáció után 1949 és 1954
2013. december 8.
között pszichológiát tanult és doktorátust szerzett Leuvenben, a katolikus
egyetemen. Ezt követően elöljárói Brazíliába küldték. 1957 és 1975 között
Rio de Janeiróban a katolikus egyetemen filozófiát és pszichológiát tanított.
Megalapította a pszichológiai tanácsadó központot. 1968-ban megszervezte,
és 1972-ig vezette az egyetem teológiai
szakterületét, 1972 és 1975 között pedig
az egyetem akadémiai rektorhelyettese
volt. 1975 és 1986 között Őry Miklóssal
közösen szerkesztette Klagenfurtban a
Szolgálat című folyóiratot. 1986-ban a
lappal együtt Bécsbe költözött. 1989–
1992 között a burgenlandi szeminárium spirituálisaként is működött. A Vatikáni Rádió magyar tagozatát 1992 és
1996 között vezette.
Budapestre hazatérve pszichológiát
tanított a katolikus egyetemen, volt szemináriumi spirituális Pécsett, majd a
budapesti Központi Szemináriumban,
2001-ben egy évre – sok más apostoli
munka mellett – a novíciusmesteri
megbízatást is vállalta.
Számos valláspszichológiai és lelkiségi műve és tanulmánya jelent meg
franciául, portugálul és magyarul. Néhány magyar valláspszichológiai köny-
vet Szentmártoni Mihály pszichológus
rendtársával közösen írtak. Benkő Antalnak köszönhettük a Rómában elindított sorozat, a Teológiai Kiskönyvtár IV/2.
kötetét: Bevezetés a valláslélektanba (Róma, 1979). Egy hosszabb vallomást tettünk közzé tőle a Magyar jezsuiták vallomásai II. kötetben.
Benkő Antal élete utolsó éveiben a
pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban élt, és sokat szenvedett gerincproblémái miatt. Betegeskedését, a korral járó kisebbedést, leépülést türelemmel és
néha humorral viselte.
Temetése december 13-án, 18 órakor
lesz a jezsuiták budapesti Jézus Szívetemplomában bemutatott szentmise keretében. R. I. P.
Szabó Ferenc SJ
Játszani megyünk... Nem vagyunk már nagyok ehhez? Kicsit vonakodva léptünk be a kapun, nem tudva, mi vár ránk a Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény Különleges Gyermekotthonában.
Sérült gyermekek lesték érkezésünket kíváncsian, nyílt szívvel,
őszinte mosollyal. Ők nem tudják, milyen játszmákat játszik olykor
az ember, mi az előítélet, a szeretetlenség, az ellenségeskedés. Nem
tudják azt sem, hogyan mutassanak többet, mint amit tudnak, nem
ismerik a félrebeszélést. „Csak” önmagukat adják, s azt szeretik, ha
te is önmagadat adod. Mert bölcsebbek minden földi halandónál, s
tudják, hogy nem számít, milyen pozíciód, vagyonod, hatalmad
van, csak az, ami a szíved legmélyén található: a szeretet képessége.
A gyermekotthon lakói tehetségesek, remek terapeuták, Isten gyermekei. Szakterületük a szív, a lélek, az érzelmek. Jó érzékkel tudják
az emberek szeretet-képességeit fellobbantani, az érzelmeket előcsalogatni, s akikkel csak találkoznak, mind jobbá lesznek általuk.
Így történt ez velünk is. A kezdeti „Észrevegyem, ne vegyem? Ha
észrevettem, hogyan szóljak hozzá?” problémát egy csapásra megoldotta a felénk közeledő gyermek, aki labdát passzolt a lábunk elé.
Bizakodva nézett ránk, és játékba hívóan mosolygott – nem lehetett
ellenállni. S ahogy kergettük a labdát, cseleztük egymást, csak a
mozgás volt valamelyest darabosabb, a célzás némileg erőtlenebb és
pontatlanabb, s a kurjantások kicsit rövidebbek, de az öröm, amely
a szemekben csillogott, ugyanolyan volt, mint bármely más iskola
gyermekeié. Talán még csillogóbb is. Nem volt már probléma a „hogyan szóljak hozzá”, egy nyelvet beszéltünk. Ahogy a játék kívánta,
kézen fogva, magyarázva, földön csúszva, sírva-kacagva, olykor
egymást támogatva játszottunk, játszottunk, játszottunk...
Adni jöttünk, s végül alig bírtuk el a szeretetlángot, melyet szívünkbe ajándékként kaptunk. Köszönjük!
Hegyi Fanni, Molnár Borsika,
Nusser Dávid, Végh András, Villányi Bálint
Ádám nem volt elég magányos...
Egy pszichiáter válaszai „magányos” kérdésekre
Korunk társadalmi idegállapotában gyakori a két fogalom: magány
és magányosság. Ha valaki, Krisztus az, aki az ember idejében élve
azt a magányt vállalta, amely isteni és emberi természetének legbensőbb színtere. Testet öltött, de sohasem volt türelmetlen. „Mi végességünk tudatában tervezünk, megszervezzük jövőnket, hogy a fenyegető veszélyektől megóvjuk magunkat.” (Szabó Ferenc SJ) A veszélyhelyzet, az egzisztenciális bizonytalanság, a tehetetlenség vet
a magányosság mélységébe? De van-e a magánynak értéke? Ezekről
beszélgettem Gőgh Edit neurológus, pszichiáter doktornővel.
1978-ban Szegeden végzett,
húsz éve a kunszentmártoni
PSYCHO-NATURA orvosi rendelőben dolgozik. A helyi egyházközségi képviselő-testület
egyik „oszlopos tagja”. Gyógyító munkája mellett az ország számtalan helyén templomokban, művelődési házakban
előadásokat tart az egyetemes
emberi érzésekről, élethelyzetekről, köztük a magányról,
magányosságról.
Napjainkban egyre több a magányos.
Látszat ez vagy valóság?
– Korunk velejárója. Valóság. A
mai „modern” magányos a külsőbelső élet közt lévő „senki földjén”
kallódó vándor. Nem formailag, hanem töltésében magányos. A századfordulón azt mondták az ilyen
emberre: gyökértelen, talajtalan, ma
egyszerűen csak magányos. Az, aki
elveszítette vagy megszüntette a világgal és a saját belső világával való
kapcsolatát. A mai ember, aki a kinti
ingereket, a külsőségeket hajszolja,
eltompult, elveszítette belső fogékonyságát, és belső hallását a csendre. Elfelejtett befelé fordulni. Ezzel
egyidejűleg elveszítette nyitottságát
a világ és a többi ember felé.
nyűg. Ez az érzés lesz/lehet a bölcsője a későbbi, felnőttkori magánynak,
esetleg depressziónak.
A serdülők magánya egy kritikus
koré. Ha ezek az ifjak nem kapnak
kérdéseikre, problémáikra választ
vagy megértést a szülőktől, tanároktól, barátoktól, akkor soha nem tapasztalt magányt élnek át. Ez sodor
több fiatalt a korai szexualitáshoz
vagy a drogfogyasztáshoz.
Minden felnőtt is lehet magányos,
különböző életállapotokban, akár
Ki lehet magányos és mikor?
egy népes családban is, vagy ha
– Bármikor! Bárki! Nézzük élet- nincs szükség a munkájára. De makorok szerint. Kisgyerekek magá- gányos lehet valaki a rendezetlen
nya. Soha ennyi magányos gyerek múltja miatt is.
nem élt a földön, mint most. Elvált
szülők gyermekei, árván maradt A modern francia költő, Paul Valéry írgyermekek, állami gondozásba adott ja: „Az Úristen azért teremtett Ádám
gyermekek. S gondoljunk a család- mellé Évát, mert Ádám nem volt elég
ban felnövő, de túlzott hajszában élő magányos.”
szüleik miatt magányos gyermekek– Ez a páros magány. Sok Ádám
re, a „kulcsos gyerekekre”, a „hamburgeres gyerekekre”... Sok gyerek és sok Éva él házasságon belül. Egyéli meg a családban, hogy teher, szerűen nem tudnak beszélgetni.
Amit gondolnak, éreznek, azt valójában sosem mondják el egymásnak,
gyávák az őszinteséghez, nincs bennük bátor szeretet. Nem mer őszinte
lenni egyik fél sem. Attól tart, kineveti, lenézi a társa, vagy visszautasítja legmélyebb érzelmeit. Hányszor
lehet látni parkban vagy vízparton
ülő párokat. Szól a rádió, ők messzire néznek... A távolba? A vízre? A
semmibe? Mindenesetre nem egymásra. Még nem? Vagy már nem?
Mindenkinek kell olyan fórum,
ahol őszintén, fenntartások nélkül élhet. Ez a család. Sajnos sok mai család alkalmatlan erre.
A különböző érdeklődésű házastársak reménytelenné teszik a próbálkozást, az eltérő temperamentum
szintén ugyanilyen akadály. Például
egy könyvmoly és egy sportember
nehezen fog bensőleg összeérni.
Együtt élnek, de kicsit mindig egyedül maradnak. Nem a szó fizikai értelmében, hiszen ugyanazon előszobában közlekednek, ugyanazon étkezőben esznek, együtt alszanak –
egyedül. Ennyi az egész, és máris
kész a páros magány.
A sokat robotoló emberek is megvallották már, hogy munkájuk voltaképpen menekülés a páros magány
egyhangúsága elől. A középkorúak
összeroppanását a modern lélektan
Figaro-szindróma néven írja le. Mert
Figaro itt, Figaro ott, Figaro mindenütt van... csak otthon nincs! Nem
más ez, mint szeretet-krízis. A legtöbb ember esetében életútja felénél
szokott ez jelentkezni, amikor megkérdezi: „Hogyan tovább?”
Miért van, hogy az egyik ember egyedül
él, és mégsem magányos, míg a másik
nagy családban is az?
– A temérdek ok közül a két végletet említem. Az egyik: ha valaki
gyerekkorban nem tanulja meg a helyes „én-te” viszonyt. Sok szülő nem
tanítja meg, hogyan lehet és kell a
szeretetet kimutatni, illetve elfogadni azt. Nem tanítja meg, hogyan kell
kapcsolatot teremteni az emberekkel. Az ilyen ember, ha felnő, magába zárkózik. Ha meg kell szólalnia,
gyöngyözik a homloka, kiveri a veríték, torkában ver a szíve. Az ilyenek
„befalazódnak” önmagukba, ők a
sebbel teli, szomorú, morózus emberek. Gyakran találkozunk az életben
olyanokkal, akik álarcot viselnek, kifelé csak a morcosságukat mutatják,
miközben befelé sírnak, lelkükből
S. O. S. jeleket küldenek a külvilágnak. A gyermekek nevelésében a
szülő felelősségét nem lehet eléggé
hangsúlyozni!
A másik ok az előző ellentéte. Ez
a típus mások életébe tör. Állandóan
nyüzsög, panaszkodik, folyton önmagáról beszél, folyton elégedetlen.
Azért fog elszigetelődni, mert menekülnek tőle az emberek.
Mit lehet tenni? Valamiként kitörni?
– Gyakori a pótmegoldások sora:
alkohol, munka-alkoholizmus, hétvégi horgászatba menekülés, kocsiszöszmötölés. De ilyen a kutya-kultusz is. E mögött ne csak státuszszimbólumot lássunk. Sok embert a
magányérzés kapcsol a kutyájához.
A kutya a szeretetet szeretettel viszonozza. De ezek mind pótmegoldások.
Jézus magánya: termő. Tehát van produktív magány...
– Ismerünk termékeny magányt,
amely alkalmat nyújt az elmélyült
írásra, alkotásra, elmélkedésre. A
művészek magányban tudnak dolgozni. Igaz, az ő magányuk csak formai, tartalmában éppen az ellenkezője annak.
Magány és magányosság nem
azonos fogalmak. Az utóbbi gyógyító „receptje”: legyünk segítői, megértői másoknak. Adjunk le egy keveset
a közönyünkből, hiszen minden embernek egy megértő, őt elfogadó másik ember az igazi gyógyszere. Éppen akkor van szükségünk a másikra, amikor rosszul megy a sorunk,
amikor kétségbe vagyunk esve, amikor lehangoltak vagyunk, az életünk
reménytelennek, szürkének látszik.
Ha létezik egy ember, aki ránk figyel
– akár csak a telefonvonal végén is –,
már nem vagyunk egyedül. A lélek
dolgaiban keresnünk kell a magányt, hogy ott növekedjünk Isten és
a többi ember szeretetében. Hogy ott
és akkor „feltankoljunk”. Nem azért
vonulunk el az emberek elől, hogy
elmeneküljünk, hanem hogy megtanuljuk, hogyan találjuk meg őket. Az
igazi magány túlemelkedik minden
látóhatáron. Olyan ország, amelynek
csak centruma van. Nem utazással
jutunk ide, hanem ha megülünk a
csendben, amely a benső élet ereje.
Erről jut eszembe Sík Sándor, a szerzetes költő példája. Pihenőnapjaiban – vidéken – esti kertbe hívta a vendéglátóit:
„Üljünk le, és hallgassuk a csendet.”
– Amely nem öncélú. A beszéd
édesanyja. Nélküle nem lehet erkölcsösen élni. Csend kell az éréshez, a
megéréshez. Jézus nem véletlenül
ment ki az Olajfák hegyére, ahol a
legmélyebben értette meg, fogadta
el, ami rá várt. Az öröklét csendje, a
hajnal békessége élt benne – a gyötrelmekben is. Az ő magánya veszélyes volt azokra, akik halálra adták.
Szeretet-küldetéssel vállalta magányát. Így van ez az olyan emberrel is,
akiről szinte semmit sem tudunk. A
csend emberével.
A szemlélődő számára az igazi
magány mindenekfölött belső, lelki
valóság. Az élet kavargásában, annak legnagyobb forgatagában is élhetünk mély és belső magányban, ha
ismerjük a csend természetét.
Tehát csend, magány és szeretet elválaszthatatlan...
– Nem igazi az a szeretet, amely
megakadályozza, meggátolja vagy
elveszi a másik magányát, mert azt
fogja lerombolni benne, ami a leglényegesebb és legértékesebb, ami személyiségének lényege, s lelke legbensőbb régiójához tartozó. Egyedül és
kizárólag az övé. Ha van bennünk
együttérzés és tisztelet, ez képessé
tesz a másik magány-vágyának megértésére, elfogadására. Ha tiszteljük
a másik ember belső magányának
titkát, közel kerülhetünk a lelkéhez,
amely mindkettőnket Istenhez visz
közelebb. Ha valaki nem ismeri saját
magányának, csendjének értékét, hogyan tisztelné a másokét?
Advent kedvező szent idő, hogy
rendbe hozzuk lámpásainkat, hogy
megtöltsük a csendet szeretettel.
Tóth Sándor

5. Internetes Megjelenések
Kisalföld Online
Kultfm.hu
Győri Egyházmegye
Serultek.hu
Pash-net.de
Duoinfomovar.hu
Mosonvarmegye.eoldal.hu
Movarhirado.hu
Móvári Városi TV facebook
Epoc.hu
Napi-hirek.hu
Hirek.me
Facebookos megosztás
Gyoriek.hu

6. Szórólaposztás