1. J u h á s z G y u la

2. Nemkell beszélni
róla sohasem ,
De m indig m
, indig
gondolj unk reá.
Mert nemlehet
f eledni, nem ,
soha,
Am m yar
íg ag
lesz és
em lékezet,
Jog és ig azság ,
becsület,
rem ény,

3. Hog volt nekünk
y
eg ország
y unk e
f öldön,
Melyet m yar erő
ag
szerzett vitézül,
S m yar szív
ag
és ész tartott m eg
bizony.

4. Eg ezer évnek vére,
y
könnye és
Verej tékes m unkáj a
adta m eg
Szent j ussunkat e
drág hag
a yatékhoz.

5. És nemlehet f eledni,
nem soha,
,
Hog a m
y ienk volt a
kedves P ozsony,
Hol királyokat
koronáztak eg r,yko
S a leg yobb
nag
m yar hirdette
ag
hévvel, Nemvo de
lt,
lesz m eg
ég yszer
Mag yarország !

6. És nemlehet f eledni,
nem soha,
,
Hog a m
y ienk volt
legszebb koszorúj a
Európának, a
Kárpátok éke,
És mienk volt a
legszebb kék szalag,
Az Adriának
gyöngyös pártadísze!

7. És nemlehet f eledni,
nem soha,
,
Hog a m
y ienk volt
Nag ybánya, ahol
Ferenczy f estett,
m estereknek álm a
Napf ényes m veken
ű
f öltündökölt,
S eg ész világra
árasztott derűt.

8. És nemlehet f eledni,
nemsoha,
Hog Váradon eg
y y
Ady énekelt,
És holnapot
hirdettek m yarok
ag
És nemlehet f eledni,
nem soha
,
A bölcsőket és sírokat
nekünk,
Mag yar bölcsőket,
m yar sírokat,
ag
Dicsőség és g yász örök
f észkeit.

10. És ki f eledné, hog erdélyi
y
síko n
Tűnt a dicsőség nemm úló
eg ébe
Az if j ú és szabad P őf i
et
Sándor!
Ő eg ag a diadalm
ym a as
élet,
Út és ig azság csillaga
nekünk,
Ha őt f og követni
od
g yászban, árnyban,
Balsorsban és kétség ben, ó,
m yar,
ag
A pokol kapuin is g őzni
y
f ogsz,
S a f öldön f öltalálod m aár
m ennyet!

11. S tudnád f eledni a
szelíd Szalontát,
Hol Arany Jánost
ringatá a daj ka?
Mernéd f eledni a
kincses K olozsvárt,
Hol C orvin Mátyást
ringatá a bölcső,
Bírnád f eledni Kassa
szent halottj át?

12. S lehet f eledni az aradi
őskert
Tizenháromm asztos
ag
álm odój át,
K m
ik ind,
m várnak eg
ind y
föltám adásra?

13. Trianon gyászos napján, m agyarok,
T estvéreim ti szerencsétlen, átkos,
,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egym szem nyíltan
ás ébe
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Ném csupán a szív veréseivel
án,
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
Am unkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltám adásra.

14. Ne m ke ll be szé lni róla
sohase m?
De mindig ,
mindig gondoljunk re á !