1. S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
SS
S
S
S
S
S
S
SS
S
SS
SS
SS
S
S
S
S
SS
S
SS
S
S
S
S
S
S
SS
S
SS
S
S
S
S
S
S
SS
SS
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
SS
S S
S
S
S
S
S
S
S
S
S S
S
S
S S S S
SS
S
S
S
S
S
S
S
S
S
SS S
SSS
S S
SS
S S
S
S
S
S
S
S
S
S S
S
S
S S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
S
SS
S
S
S
S
S
S
S
S
SS
S
SS
SS
SS
S
S
S S
S
S
S
S
H
E60E81
DN1
15
i
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
12
13
15
15
16
17 18
taxi11
P
P
P
P
1
2
3
4
5
6
7
8
P
14
LIBERTÃÞII
REPUBLICII
STR.
STR.
AVRAM
IANCU
STR.
STR.
STR.REU ªAM NU
Str.Oituz
Str.Ion
Creangã
Str.
Str.
Str.
Str.
Str.
Str.
IonMoldovan
A.
S.BÃRNUÞIU
STR.
oienibzãR
Str.
Abatorului
Str.
Str.
Str.
Str.
Str.
A.Vlaicu
Str.
Str.
Str.
Petru
Maior
P-ÞA
1 DEC. 1918
DR.IONRAÞIU
STR.
STR.
Str.
Str.
Str.
GENERALDRÃGÃLINA
STR.
GHEORGHE BARIÞIU
Str.
Salinelor
Salinelor
Str.
Str.
Str.
Str.
Str.
Tunel
Str.Ion
Sion
Alexandru
Ioan
Cuza
Tim
otei Cipariu
lab
eceD
Gelu Gheo
rghe
Lazãr
Sirenei
uiþud
ãlV.N
A. ªaguna
AxenteSeverStr.
Str.
Str.
Str.
Str.
Str. Str.
Str.
Str.
Potaissa
Criºan
BrâncoveanuBucovinei
Punþii
Punþii
Albiniei
iuluz
aciB
P. Dan Mihai
E
minescu
Gheorgheªincai
Traian
Titulescu
Al. N.
Mircea
Cel
Bãtrân
G. Coºbuc
Argeºului
Teodoroiu
E.
Nicolae Iorga
I. RussuStr.
Str.Castrului Roman
Horea
Cloºca
V.Alecsandri
Str.
Str.
Str.
Pictor T. Aman
Romanã
CetateaRomanã
P.Rareº
ª. ªuluþiu
Str.
Str.
Str.
Barbu
Lãutaru
Viilor
Viilor
Câm
pului
Basarabiei
Piaþa
V.Goldiº
VasileLupu
Vânãtori
Dorobanþi
Cãlãraºi
Cãlãraºi
Malului
AGRICULT
URII
AGRICULTURII
CASTANILOR CASTANILOR
DrumulCeanului
Str.Mãrului
Str. Piersicului
Str.Viºinului
Str.Cireºului
nuruluPi
r.tS
Str.Caisului
Str.Caisului
Str.
Ca
isu
lui
iulusia
C.rtS
iulu
siaC.rtS
Drumul
Ceanului
Str.
Livezilor
Str.
Frãgãriºte
STR.
H
Ortodox templom
Katolikus templom
Unitárius templom
Kórház
i
taxi
P
Turisztikai információs iroda Piac
Rendõrség
Parkoló
Taximegálló
Autóbuszmegálló (nemzetközi)
Autóbuszmegálló (Kolozsvár felé)
Erdõ
Legelõ
Szántóföld
S S
Sétáló, gyaloghíd
Ipari terület
Lakott terület
Szõlõ
Temetõkert
JELMAGYARÁZAT
1
2
3
4
Pensiunea Salina panzió
Pensiunea Edy panzió
Pensiunea Gil panzió
Hotel Centrum szálloda
5
6
7
8
Pensiunea Bradul panzió
Hotel Potaissa szálloda
Hotel Arieºul szálloda
Hotel Prinþul Vânãtor szálloda
500 m
É
.
Református templom
1 Római várrom
Septimius Severus
császár idején (Kr.u.
193-210 ) fejezték be a
várostól nyugatra fekvõ
dombon a római várat.
Ide helyezték ki az V.
makedón légiót. 6-7000
katona állomásozott itt.
2 Régi sörgyár
Az épületet 1796 és
1814 között építették,
Mendel Simon Lázár
felkérésére. Összesen
3 féle sört gyártottak
itt: Mendel Sör,
Turdeana és Ursus.
4 Egykori fõ- és alispáni lak
3 Polgármesteri hivatal (egykori vármegyeház)
Neo-reneszánsz stílusú díszes
épület, 1886-ban avatták fel.
5 Ortodox katedrális
Vitéz Mihály vajda emlékére
építették 1926-1935 között.
6 Ótordai református templom
A XV. század elején épült gótikus
stílusban egy keresztes rendi
templom és klastrom helyére.
Erõteljes átalakítást és csonkítást
szenvedett: a szentélyt lebontották
a templombelsõt barokk stílusban
építették újra.
7 Történelmi múzeum (egykori fejedelmi palota)
Az egykori fejedelmi
palota vagy Fiskus-ház
a XV. században épült,
a XVI. és XVII.
században pedig
jelentõs átalakításokon
ment át.
8 Petõfi emléktábla (ref. lelkészi hivatal)
1849 jún. 21-én itt szállt meg Petõfi Sándor. Innen indult a
segesvári csatába és itt vett örök búcsút feleségétõl és fiától.
9 Ótordai római katolikus templom
A templomot két huzamban építették
gótikus stílusban. Elõször a szentélyt és
a sekrestyét 1465 és 1478 között, majd a
hajót 1493 és 1504 között. Azóta
többször leégett, megsérült és sok
átalakítást szenvedett. A mennyezetét
lejjebb hozták, nyugati homlokzatát és a
belsejét barokk stílusban építették át. Az
1568-as országgyûlésen ebben a
templomban foglalták törvénybe
Európában elõször a teljes lelkiismereti
és vallásszabadságot.
11 Városi színház (Vigadó)
10 Régi városháza
1795-1806 között épült
többnyire a római vár köveibõl.
A tordai színház szecessziós
épülete a múlt század elején
épült és eredetileg a
színházterem mellett
bálteremnek és kaszinónak is
otthont adott Városi Vigadó
néven.
12 Zsinagóga
13 Ferences templom
18 Tordai állatkert
14 Újtordai református templom
E templom ótordai társaival egy idõben, a
XV. században épült. Erõdítménye viszont
ennél régebbi. A templomudvart körülölelõ
falak és kör alakú bástyája mellet a templom
belseje is különleges: a szentély gótikus, a
hajó pedig barokk díszítésû.
15 Sóbánya
A sóbánya a város legfontosabb és
leglátogatottabb attrakciója, talán
létrejöttének kiváltója. Jelenleg két a
bejárata van: az egyik Újtordában (ez a
régi bejárat), a másik pedig a Dörgõi
sós tavak környékén.
17 Tordai sósfürdõ (Bányafürdõ)
16 Dörgõi sós tavak (Aknafürdõ)
A Dörgõi sóstavak (Aknafürdõ) és a
Tordai sósfürdõ (Bányafürdõ) környéki
tavak egyaránt római felszíni bányák
feltöltõdésével jöttek létre. Mindkét
helyen most is strand mûködik.
Torda és környéke
Torda (románul Turda, németülThorenburg) Kolozs megye déli részén, Kolozsvártól 31 km-re dél-
keletre található. Az Aranyos folyó mentén elhelyezkedõ legnagyobb település, bár lakossága az elmúlt tíz
év alatt több, mint 20%-al csökkent és ma már a 45000 fõt sem éri el (a 2012-es népszámlálás elõzetes
eredményei szerint). A város fontos közlekedési csomópont is, itt ágazik keletre az E60-as és délre az E81-
es nemzetközi fõút, nyugatra a 75-ös országos fõút, illetve a város keleti és déli határában halad el az A3-as
erdélyiautópálya.
Régészeti leletek alapján a mai Torda város és környéke õs idõk óta lakott terület.A kutatók találtak a
kõkorszakra visszamenõleg ember által lakott barlangokat, ilyen például a Tordai-hasadékban az Oszlopos
barlang, a Molnárok barlangja, a Magyarok barlangja és a Binder barlang. A só jelenléte valószínûleg fontos
szerepet játszott abban, hogy e vidék lakott is maradjon.
Ezen a területen a rómaiak idején egy Potaissa nevû település volt. A 170 évig tartó római korszakra
szociális kapcsolatok és felsõfokú anyagi kultúra volt jellemezõ. A legrégebbi említés e településrõl egy
Ajtonban (falu Tordától észak-keletre) talált Kr.u. 110-bõl származó feliratos útjelzõ kövön jelenik meg,
mely félúton volt Potaissa és Napoca (Kolozsvár) között. Potaissa eleinte Napoca vicusa (telepe) volt, de
Septimius Severus császár idején (Kr.u. 193-210 ) elõbb municipium, majd colonia lett. Ugyanebben az
idõben fejezték be a várostól nyugatra fekvõ dombon a várat, melynek hatalmas mérete önmagában is sokat
elmond (3x4 km). Ide helyezték ki az V. makedón légiót. Ettõl kezdve Apulum (Gyulafehérvár) után
Potaissa lett a legfontosabb település Dacia provinciából. 6-7000 katona állomásozott itt.
A katonaság mellett fontos polgári réteg is élt a városban, akik többek között a környék só- és
ércbányáiban dolgoztak. A polgári élet nyomaiként fennmaradtak kõ, bronz szobrok, fegyverek, ékszerek,
edények. A történelmi és mûvészeti értékkel bíró leletek nagy része azonban külföldi múzeumokba került,
fõleg Bécsbe. 270-ben Aurelianus császár elrendelte a provincia kiürítését és 275-ben a római légiók és
hivatalos személyek is elhagyják a területet.
A kora középkorban történtekrõl nagyon keveset tudunk. A rómaiak kivonulása után sok vándor nép
járt ezen a vidéken és pusztította végig. Állandó lakosság, ha volt is nagyon gyér és alacsony fejlettségi
szintûkellett legyen,ezértnemállhatottellenahonfoglalómagyarokterjeszkedésének.
Torda és azAranyos már az elsõ magyar királyok idején fontos szerepet kapott, hiszen az elsõ erdélyi
vármegyék egyike lett. Úgy a folyót, mint a várost 1075-ben említik elõször I. Géza ebben az évben kelt
adomány levelében, mely a Tordavárnál szedett só vámot és a zabos lóvásár jövedelmét a garamvölgyi
Szent-Benedek apátságnak ajánlja. Már ebben a korai idõszakban szász bányászokat hoztak a tordai
sóbányához, akik a római várba költöztek, innen jön a Saxodonia vár elnevezés. A castrum bejárata elõtt
egészen a XVII. századig megmaradt egy Minerva szobor, ezért Leányvár ként is említették a történelem
folyamán.
Az 1241-ben történt tatárjárás és az utána következõ idõszak nagy változásokat hozott a környéken.
Tordát felégették, de a város gyors fejlõdésébõl arra lehet következtetni, hogy a lakosság nagy része a
Tordai-hasadékba menekült és így megmaradt. V. István király a városnak önkormányzatot adott és fia VI.
Kun László itt szervezte 1287-ben a tatárok elleni hadjáratát. E két király nevéhez fûzõdik Aranyosszék
létrejötte is, ugyanis õk adományozták a kézdi székelyeknek e vidéket, a kunok elleni vitéz helytállásukért
cserében. III. Endre király 1291-ben megerõsítette az adományozást egy újabb oklevéllel, amelyben fel van
sorolva az Aranyos földjén található 27 település, valamint Torockó vára. Ugyanekkor kedvezményben
részesíti a Tordára költözõket. Tulajdonképpen ekkortól beszélhetünk Aranyosszék történelmérõl.
Mindezek hatására Torda magyarsága annyira megerõsödött, hogy a szászok is beolvadtak a túlnyomó
többségbe. Ebben az idõben jött létre Újtorda, mely kissé megosztotta a lakosságot, de a város szerepét csak
növelte.
A város igazi virágkora az 1526-os mohácsi vész után, az Erdélyi Fejedelemség
idején következett be. 1568-ban az ótordai nagytemplomban szentesítették az unitárius
vallást Dávid Ferenc egyházalapító szónoklatával, valamint elõször Európában itt
foglalták törvénybe a teljes lelkiismereti és vallás szabadságot. A város Erdélyben
nagyon fontos szerepet töltött be az elkövetkezõkben, hisz összesen 127 országgyûlést
tartottakTordán.
A XVII.század Torda hanyatlásának idõszaka. Már a század elején Mihály vajda és
Basta rövid idõközben háromszor dúlták fel a várost oly nagy pusztítással, hogy ezután
végleg elveszítette országos szerepét Kolozsvár, Gyulafehérvár és Marosvásárhely
javára.
A Rákóczi-szabadságharc idején az erõviszonyok függvényében a kurucok és a
labancok egyformán sanyargatták a várost, annyira, hogy a megmaradt lakosság 1707-
ben elmenekült és csak 1711-ben tért vissza.
Az ezután következõ békésebb idõszak jótékonyan hatott a város fejlõdésére. Az
1784-es Horea, Cloºca és Criºan féle felkelés nem érintette, viszont sok aranyosszéki
település nem volt ennyire szerencsés. Több száz nemesi udvart és kastélyt égettek fel
Erdély szerte. Az 1848-49-es forradalom idején Torda külön zászlóaljjal rendelkezett,
valamint más zászlóaljakban is sok tordai volt.
Az 1867-es kiegyezés után az egész Monarchia szintjén erõteljes gazdasági fejlõdés
volt jellemzõ. Különbözõ nézeteltérések következtében, valamint egyes fõurak javára
Tordát (igazságtalanul) kikerülte a fõ vasútvonal. E tény mai napig is nagy hátrányt
jelent a városnak. Ugyanebben az idõszakban építették az Aranyos völgyén található
kisvasutat, mely Tordától Abrudbányáig tartott. Sajnos ma már nem közlekedik az
úgynevezett „mocãniþa” és a síneknek egy része tönkrement vagy eltûnt, a töltést pedig
bozót nõtte be.
A XX. század elsõ felében indult be Tordán a gyáripar fejlõdése. Ekkor hozták létre
a legtöbb gyárat, melyek mind országos nagyüzemekké nõttek. Ezek közül a leghíresebb
atordaicementgyár,deemlítésreméltóaporcelángyár,üveggyárésszódagyáris.
A II. világháború utáni erõltetett iparosítás sok új munkaerõt hozott a városba, fõleg
a Mócvidékrõl, de Dél-Erdélybõl és a Kárpátokon túlról is. Ennek következtében a
lakosság tíz év alatt megduplázódott, etnikai összetétele pedig radikálisan megváltozott.
A magyarság aránya 15% alá csökkent. A rendszerváltás után a gyárakat sorra
felszámolták vagy termelésüket fénykorukénak töredékére csökkentették. Ennek
következtében ezrével szûntek meg a munkahelyek és a 61000 lakosból (1992-es
népszámlálás adatai szerint) ma már alig több, mint 43000 (2012-es népszámlálás
elõzetesadataiszerint)élavárosban.
Jelenleg Torda számára a turizmus fejlesztése kínálja a legtöbb lehetõséget. Maga a
város, de környéke is óriási turisztikai potenciállal rendelkezik. A városban a sóbánya és
a sóstavak mellett találunk fontos történelmi épületeket is. Az állatkert is említésre
méltó, mely eddig elég szegényesnek volt nevezhetõ, de jelenleg bõvítési és átrendezési
munkálatok alatt áll. Kolozs megyében ez az egyetlen ilyen jellegû létesítmény.
Természeti látványosságokban is bõvelkedik a környék. Gondoljunk csak a Tordai- és
Túri-hasadékra, melyek közül az elõbbi országos fontosságú és hírnevû rezervátum és
egyben sziklamászó paradicsom meg siklóernyõzésre alkalmas terület.
További látnivalók:
A Túri-hasadék keletkezése szerint epigenetikus völgyszoros. Növényvilága nagyon
gazdag és értékes. 480-485 növényfaj található benne. Ezek nagy része megtalálható a
Tordai-hasadékban is, de vannak jellegzetesen itteni növények is. Állatvilága is erõsen
változatos, de ennek ellenére nagyon kevés szakirodalmat találunk róla. Maga a
védelem alatt álló terület 20 ha, de a helyszínen nincsenek megjelölve határai. Egyes
sziklafalakon sziklamászást is gyakorolnak. A hasadék mentén 29 barlangnyílás
található.
A Tordai-hasadék keletkezése szerint, kistestvéréhez hasonlóan epigenetikus
völgyszoros. Hossza 1270 m, sziklafalai néhol pedig a 250 m fölötti magasságot is
elérik. 32 barlanggal és barlangnyílással rendelkezik a hasadék, de ezek nagy része
nagyon nehezen közelíthetõ meg és kevés bennük a cseppkõképzõdmény. Rendkívüli
látványosságai mellett a hasadék növény- és állatvilága miatt vált védetté. Ennek
tanulmányozásával Nyárády E. Gyula foglalkozott. Szerinte a hasadék flórája összesen
970 virágos- és edényes virágtalan fajból tevõdik össze. A ritka növények közül a
legfontosabb a Sadler husáng (Ferula), és a turkesztáni hagyma.. ATordai-hasadéknak
vannak jellegzetes, endemikus növényei is, ilyen például a hasadéki sisakvirág és a
tordai hölgymál. A hasadék állatvilága is nagyon gazdag, csak a nagytestû állatoknak
nem szolgál állandó élõhelyként. A legalacsonyabb rendû állatokat nem
tanulmányozták, de a rovaroktól kezdve az emlõsökig minden mást igen. Találunk sok
egészen ritka lepkefajt, a halak és kétéltûek is nagy számban jelen vannak, de a
leggazdagabb a hasadék madárfajokban (67 faj). Ezek közül a legritkább a
Hajnalmadár, a Bajszos sármány és a tekintélyt parancsoló Szirti sas. Az emlõsök közül
a nyest, az õz, a vadmacska és a róka él itt. A tulajdonképpeni védett terület 175
hektáron terül el. Elõször 1938-ban nyilvánították védetté, majd 1950-ben és 1974-ben
megerõsítették, így lett komplex, országos fontosságú rezervátum.
A Berkes-szorost Berkes falutól dél, dél-kelet irányba az azonos nevû patakot követve
találjuk meg. A patak nagy eséssel átszeli a Peterdi-gerincet, sok szép vízesést
létrehozva, melyek közül a legnagyobb 20 m-nél is magasabb. A hasadékvölgy
szépségére már Orbán Balázs is felhívta a figyelmet. Az ide látogatóknak tudniuk kell,
hogy fõleg esõ után e szûk völgy jóval nehezebben járható például a Tordai-hasadéknál,
és ilyenkor nem lehet megúszni szárazon a túrát. A szoros másik, déli oldalán a Borrévi
turistaszálló található. A Berkes-szoros megyei rangú természetvédelmi terület, melynek
határai ki vannak jelölve. Bejáratánál tábla értesít errõl.
Javasolt túraútvonalak: 1-es útvonal (piros kereszt): Torda-Párdé-fennsík-Tordai-
hasadék, hossz: 8 km, szintkülönbség: 180 m, menetidõ: 2-2,5 óra. 2-es útvonal
(Magyarpeterdtõl piros kereszt): Torda-Magyarpeterd-Tordai-hasadék, hossz: 12 km
gépkocsival + 3 km gyalog. 3-as útvonal (kék sáv): Tordatúr-Szindi kõbánya-Tordai-
hasadék, hossz: 12 km, szintkülönbség: 230 m, menetidõ: 3-3,5 óra. 4-es útvonal (piros
pont): ATordai-hasadék két peremének körútja, hossz: 6 km, szintkülönbség: 620 m,
menetidõ: 3,5-4 óra. 5-ös útvonal (sárga háromszög): Tordai-hasadék-Csukás-Sinfalva,
hossz: 11 km, szintkülönbség: 230 m, menetidõ: 4 óra. 6-os útvonal (piros háromszög):
Tordai-hasadék-Berkes patak-borrévi turistaszálló, hossz: 12,5 km, szintkülönbség: 310
m, menetidõ: 4 óra.
Készítette Balogh Róbert, 2012
Római várrom
Régi sörgyár
Ótordai ref. templom
Történelmi múzeum
Ótordai kat. templ.
Városi színház
Újtordai református templom
Salina Turda
Tordai sóbánya
Torda és környéke
- turista- és várostérkép -
1: 60 000 1: 20 000
Torda városközpont 1: 20 000