Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, erdélyi szász nyelven Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, erdélyi szász nyelven Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály
A kiadvány részben az író kutatásai, részben a település református egyházának kéziratai alapján íródott. A kiadványban szereplő adatok felhasználása csak és kizárólag a szerző engedélyével és a forrás megjelölésével jogszerű.
Baron Franz Nopcsa (1877-1933) Albanologist, Palaeontologist, Geologist, biography and Balkan one is his photo collection.
Báró Nopcsa Ferenc (1877-1933) albanológus, paleontológus, földrajztudós életrajza és balkáni fotógyűjteménye.
A Magyar Patrióták Közössége 2015. december 14-én sajtótájékoztató keretében mutatta be a bánsági magyar katolikus templomok helyzetéről készített jelentését. A közel 70 oldalas dokumentum nemcsak a tájegység szerbiai részén található műemléki védelemre méltó templomok építészeti értékeit mutatja be, hanem egyben kilenc település helytörténetét is feldolgozza. A munka elsődleges célja a még fellelhető értékek dokumentálása volt, ezen túlmenően a Patrióták azt szeretnék, ha a Bánság és a tanulmányban bemutatott települések ismertebbek lennének a magyar olvasóközönség előtt.
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.
Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár
A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházbanSoftinvent
Az új VirtueMart2 már pluginba teszi a köszönő oldalt! A Google máshol keresi! Hogyan mérjük ismét a Google analitikával a Joomla/VirtueMart webáruházakban az e-kereskedelmi konverziót?!
E-marketing és kisvállalkozás
Orendt Mihály: A Hegyközcsatári Református Egyházközség története.pdfOrendt Mihály
A kiadvány részben az író kutatásai, részben a település református egyházának kéziratai alapján íródott. A kiadványban szereplő adatok felhasználása csak és kizárólag a szerző engedélyével és a forrás megjelölésével jogszerű.
Baron Franz Nopcsa (1877-1933) Albanologist, Palaeontologist, Geologist, biography and Balkan one is his photo collection.
Báró Nopcsa Ferenc (1877-1933) albanológus, paleontológus, földrajztudós életrajza és balkáni fotógyűjteménye.
A Magyar Patrióták Közössége 2015. december 14-én sajtótájékoztató keretében mutatta be a bánsági magyar katolikus templomok helyzetéről készített jelentését. A közel 70 oldalas dokumentum nemcsak a tájegység szerbiai részén található műemléki védelemre méltó templomok építészeti értékeit mutatja be, hanem egyben kilenc település helytörténetét is feldolgozza. A munka elsődleges célja a még fellelhető értékek dokumentálása volt, ezen túlmenően a Patrióták azt szeretnék, ha a Bánság és a tanulmányban bemutatott települések ismertebbek lennének a magyar olvasóközönség előtt.
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.
Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár
A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.
Google e-kereskedelmi konverzió a Joomla VirtueMart webáruházbanSoftinvent
Az új VirtueMart2 már pluginba teszi a köszönő oldalt! A Google máshol keresi! Hogyan mérjük ismét a Google analitikával a Joomla/VirtueMart webáruházakban az e-kereskedelmi konverziót?!
E-marketing és kisvállalkozás
Ez az ábra az alkohol molekulakötése!
Joomla + SEO keresőoptimalizálás + Google kampány Ebben a hármasban van elég spiritusz...!
Ha Joomla-t használsz, mire számíthatsz és mire nem? … elsősorban a Google indexben?
… másodsorban a napi munkád megszervezésében?!
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords 2. részSoftinvent
JoomlaDay Budapest - Joomla SEO és AdWords
A 2. részben bemutatom a SEO alaplistáját és azt a 18 legfontosabb meta elemet, amivel minden honlapnak dolgozni kellene 2013-ban
Mire kaphatsz választ?
Meddig juthatsz el hirdetés nélkül a keresőkben?
2013 “the end of search as we know it.”
A keresés többé már nem az, aminek eddig ismertük!
Hogyan optimalizálhatjuk majd az új típusú keresést?
Hogy maradhatunk a célcsoportunk előtt?
Hogyan tarthatjuk meg a korábbi helyezésünket?
Milyen irányba fejlődik tovább a tartalom és a keresés?
Joomladay - Joomla SEO és Google Adwords 3.részSoftinvent
Joomladay.hu
12 hét története
Hogy jött el több mint 90 ember? Hányan lettek volna, ha nem hirdetünk?
Mennyivel lettek volna többen, ha a hírlevél kampányt is jobban csináljuk?
A weboldal működtetés alapjai összefoglaló kérdésekSoftinvent
E-Bridges eMarketing™ üzleti kommunikációs szolgáltatások mikro- és kisvállalkozásoknak
A tanfolyam záró kérdések bármikor újra használható
gondolatmenetét ajánlom mindenkinek, aki a
„tervszerű kapkodás” és a „tudományos hasra ütés” helyett
más megoldásban gondolkodik.
Lakatos Gabriella CeM
eMarketer
A SEO search engine optimization, magyarul keresőoptimalizálás, alap technika a weblapok helyezés javításában. A köztudatban gyakran tévesen pusztán webes technológiának tartják. A SEO azonban inkább a technológiával való kommunikáció. Egy technika, ami követi és egyensúlyt teremt a keresőrobotok algoritmusai, a felhasználók igényei és a weblap kommunikációja között. A rövid történeti áttekintés mellett gyakorlati útmutatót ad a weblap tulajdonosok és az értékesítők számára a „Keresőoptimalizálás kezdőknek”
A weblap tervezés alap lépései - kisvállalkozói képzésSoftinvent
A weblap tervezés alap lépései
Megmutatom egy 2010-es előadásom anyagát, azóta az alapok nem változtak, a megvalósítás módja igen.
Végigvezetlek a tervezés minden fontos állomásán, olyan egyszerűen, ahogy csak tudlak.
Utána nyilván lesznek kérdéseid! Keress meg!
Új marketing trendek az Interneten 2011-benSoftinvent
E-Bridges vállalkozásfejlesztő képzések 2010, Hogyan igazodik
a weblapok
menü
navigációja a
konverzióhoz?
Gazdasági előrejelzések a web kommunikációban 2011 ben
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingjeSoftinvent
Hogyan igazodik a weblapok menü navigációja a
konverzióhoz?
E-bridges eMarketing, E-bridges vállalkozásfejlesztő képzések, kisvállalkozások marketingje
Konverziós útvonalak tervezése a weblapokon - kisvállalkozások marketingje
Ajánlás
1. BEVEZETÕ
TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ!
Köszöntjük, mint új paloznakit, örömmel üdvözöljük, hogy a faluban épít-
kezik.
Szeretnénk segíteni abban, hogy az Ön által építendõ ház és környezete el-
képzeléseinek megfelelõ, igényeit kielégítõ és ugyanakkor Paloznak hangula-
tába, összképébe illeszkedõ legyen.
Kérjük, hogy a tervezés elõtt nézze át kiadványunkat, amelyben segítséget
szeretnénk adni a hagyományos paloznaki falukép megõrzéséhez. A
Paloznaki Civil Egyesület, a Paloznak Jövõjéért Közalapítvány és a Paloznaki
Szõlõhegyi Egyesület egyetértésével és támogatásával útmutató tanácsot
szeretnénk adni Önnek, az építkezõnek, hogy mik azok a jellegzetes Balaton
felvidéki építészeti stílusjegyek, motívumok, arányok és más jellegzetessé-
gek, amelyek felhasználásával megõrizhetõ az ország egyik legszebb termé-
szeti környezetében épült falu képe.
Törekvésünk, hogy Paloznak jellegzetességei megõrzõdjenek és a falu je-
lenlegi és jövõbeli lakosai a modern élet kényelmében és a hagyományokat
megõrizve éljenek.
Szeretnénk, ha alapelvvé válna, hogy a népi építészet hagyományainak ins-
pirációja – de nem másolása – nyomán a modern építészetben a nemzeti,
népi jelleg jusson kifejezésre.
Az „Ajánlással” szándékunk az, hogy a fenti célok háza terveiben egyértel-
mûen megfogalmazódjanak és közös akaratként segítsék azok elérését.
1
2. A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA
A jelenlegi ismeretek szerint Paloznak története az újkõkori kultúrában kezdõdött.
A Tódi dûlõben elõkerült leletek bizonyítják, hogy ez a vidék mintegy ötezer év óta
lakott. Ettõl az idõponttól számítható az idõszak, amelynek felfelé tartó íve napjain-
kig követhetõ.
Paloznak kialakulásában, történelmében három tényezõnek volt meghatározó
szerepe:
a település ott alakult ki, ahol az észak-déli és a kelet nyugati utak keresztez-
ték egymást. A Veszprémbõl délre vezetõ út a hegyek közötti völgyben jutott le a
Balatonhoz illetve a késõbbi Paloznaknál találkoztak a keletrõl nyugatra tartó úttal.
(Nagy út, Király út, népiesen Római út)
a Balaton közelsége élelmet adott és kedvezõ éghajlatot teremtett az északi
hegyek lábánál
a mikroklíma adottságainak értékét a kedvezõ fekvésen túl a talaj mûvelhetõ-
sége és több, bõ hozamú, ivóvizet adó forrás is növelte
Paloznakhoz hozzátartoznak a déli fekvésû szõlõs kertek, amelyekrõl egyes ku-
tatók szerint nevét is kapta. A falu neve a feltételezett szláv nyelvû népességtõl
származhat a „po loznik” a „szõlõskerteknél” jelentésre vezethetõ vissza. A táj õsi
szõlõ kultúrája is erõsítheti a név eredetét.
Paloznak nevét elõször feltehetõen a 970-es években Géza (Géza-István) nagy-
fejedelem által írt adományozó levél említi Paloznikou-ként. A levél görög nyelven
íródott, mert a Veszprémben alapított apácakolostor görög rítusú volt.
Az I. Könyves Kálmán király idejében (1109-ben) írt latin nyelvû renováció szöve-
ge „Polosinic” –néven említi a települést. „és Paloznak faluban birtokol az apátság
egy szõlõmûvest szõlõjével együtt” szövegrész a szövegkörnyezetbõl jól azonosít-
ható Paloznak területére. /10/
A késõbbi nyelvemlékekbõl és leletekbõl megállapítható, hogy Paloznak falu a X-
XI. században alakult ki. A település a már említett utak keresztezõdésénél jött lét-
re. A Veszprémbõl jövõ út (amelynek nyomvonala a mai közúttal nagyrészt meg-
egyezett) a mai Tódi útnál érte el a falut.
A falu temploma a középkorban (XI-XIII. század) is mai helyén – a Templom
dombon – állt. A templom kezdetben (X-XI. század) fából ácsolt épület volt. Több-
ször átalakították és csak évszázadokkal késõbb a XIV. században a bakonybéli fe-
rences rendi apátság építtetett téglalap alaprajzú kõtemplomot. A templomnak nem
volt tornya, keleti végét félkör alakú szentély zárta le. A templom fõbejárata a déli
oldalon nyílott. A régebbi épületrész a római kori, a késõbbi (a templomhajó nyuga-
ti fele) a gótika jeleit hordozza.
A templomkertbõl (a mai napig Párkánynak nevezett részen) temetkezések lele-
tei kerültek elõ. A leletek között Árpád kori csontvázat is találtak 1956-ban.
Paloznak az idõk folyamán többször volt különbözõ apátságokhoz, monosto-
rokhoz tartozó egyházi birtok. A különbözõ adománylevelek alapján megállapít-
ható, hogy a XIII. században 35-36 ház volt a faluban. A templomot ebben az
2
3. idõben szentelték fel Szent András tiszteletére. A temetõ 1779 -ig a templom kö-
rül volt.
A település lakosságát háznépként említik a korabeli adomány és birtoklevelek.
A falu a templomtól északra helyezkedett el. Részletesebb adatok abból az idõbõl
ismertek, amikor a várbirtokokból, királyi udvarbirtokokból egyházi földesurasá-
gokhoz kerültek a birtokok és azok mûvelõi.
Érdekes megemlíteni a birtokok nagyságát is. Az „egy szõlõ” területnek azt a szõ-
lõterületet nevezték amelyen tíz nagy akó bor termett, ami a mai mértékegységek
szerint 8,6 hektoliter bornak felel meg.
Az egyházi birtokok nyilvántartását Számadáskönyvekben vezették, amelyek kö-
zül több is megmaradt és képet adnak a kiadott gabona javadalmakról. Paloznak a
XV. században a veszprémi káptalan tulajdonába került és része lett a hatalmas
egyházi birtokoknak amelyek a XIX. századig fennmaradtak.
Paloznak a török uralom alatt a birodalom határvidékén volt, a török támadások
az utolsó Bécs elleni török (tatár) hadjáratig nem érintették. (1683)
A következõ száz esztendõ alatt a szõlõbirtokok tulajdonosai falun kívüliek let-
tek, a Paloznakon lakók bérelték, mûvelték a szõlõket ami még így is jó jövedel-
met hozott.
A veszprémi káptalan földjét tizenöt jobbágy család mûvelte. A szõlõmûvelés fon-
tosságát igazolja, hogy már 1752-ben szabályozták a hegybírói rendszert és a szõ-
lõmûvelés feltételeit.
Paloznak falu képérõl, házairól, utcáiról a korábbi évszázadokban alig maradt
fenn feljegyzés. Az elsõ, részletes adatok 1792-bõl valók. A házak építéséhez, el-
adásához, megvételéhez a földes uraság (káptalan) engedélye kellett. Ezek az en-
gedélyek részletesen leírták az épületet, udvart a környéket sõt még az építési tech-
nológiát is. A házak állagáról és értékérõl „becsüslevelek” adnak képet amelyek né-
hány esetben az ingóságok értékét is tartalmazzák.
A jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás éveinek emlékei között kevés van,
amely a faluról, épületeirõl képet ad. Szerencsére az öreg házak, majd késõbb a
fényképek mutatják Paloznak arculatát.
A XX. század elsõ éveiben Paloznak népessége növekvõ jellegû. 1907-ben 323
fõt számláltak. Ekkor a faluban 74 lakóépület volt. Az 1930-as nagy népszámlálás
adatai szerint az össznépesség 303-fõ. Többségük a mezõgazdaságban dolgozott
illetve eltartott volt. 9 iparosa is volt a falunak.
A II. világháború elõtti évek kimagasló események nélkül teltek. A háború utáni
változások az ország mezõgazdasági területeihez hasonlóan zajlottak le, itt sem
hozott jelentõs javulást. A falu vízzel és villannyal való ellátása a hatvanas évek
elejére fejezõdött be.
A 60-as 70-es években Paloznakot elkerülte az idegenforgalom, viszonylag ne-
hezen volt megközelíthetõ, nem lévén vasútállomása, hajóállomása. Ebben az idõ-
ben még az autóbuszok is elkerülték. Mégis szerencsésnek nevezhetõ ez a hely-
zet, mert a falukép alakulásában sem követte az akkori divatot.
A falu fejlõdését nem segítette a közös tanácsok szervezése és nem okozott lé-
nyeges javulást az Alsóörsrõl Csopakra kerülõ irányítás sem.
1972-ben sikerült a hegyekrõl lezúduló víz elvezetését megoldani és javítani az
utak állapotán. 1979-re több utca aszfaltozása is elkészült.
3
4. A község fejlõdése az építkezések számának növekedésével járt együtt. A 70-es
évek közepén csak az engedély nélküli építkezések száma 215 volt és a hatóságok
46 épület bontását rendelték el.
Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Paloznak össznépessége 395 fõ volt.
1991. január 1-tõl Paloznak újra önálló községgé vált.
1992. november 27-én a lakosság elfogadta a község címerét.
1993. április 30-án átadásra került a faluház. amelyet Antall József miniszterel-
nök avatott fel.
A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megõrzéséért 1998-ban, elsõ kis-
községként Paloznak Hild díjat kapott.
Napjainkban Paloznak közmûhálózata kiépült, állandó lakosainak száma 440 fõ
fölött van. Jelentõs a betelepülõk száma, akik, többségükben a városi életforma al-
ternatívájaként választják a községet hosszabb tartózkodásra vagy lakóhelyül.
Paloznak díszpolgárai:
Szendi György tanító posztumusz (1999)
Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000)
Karl Joseph Rauber apostoli nuncius (2000)
Márffy István (2000)
Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001)
vitéz Ajtós József esperes plébános (2002)
Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003)
Makk Károly filmrendezõ (2005)
Haumann Péter színmûvész (2006)
4
5. ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK
A következõkben áttekintjük az építészeti hagyományok általános elveit és a rész-
letekben lévõ ismereteket annak érdekében, hogy láthatók legyenek a napjainkban
is követésre ajánlott irányok és stílusjegyek.
A jellegzetességek megfogalmazása mellett meglévõ épületek fényképeivel kí-
vánjuk bemutatni a jelenlegi helyzetet és a képekhez fûzött kommentárokkal aján-
lásainkat megfogalmazni.
ÁLTALÁNOS ELVEK
A ház építése valójában az építkezés céljának megfogalmazásával kezdõdik. Az
épület lehet:
nyaraló, hétvégi ház,
egész évben lakott épület,
folyamatosan használt, technológiai célokat (is) szolgáló létesítmény
(pl. szõlészet, borászat, stb.)
Más kérdéseket vet fel egy meglévõ ház felújítása és másokat a „zöldmezõs” tel-
ken tervezett építkezés.
Lényeges hatása van a környezetnek is a tervekre attól függõen, hogy a telepü-
lés belterületén, vagy a szõlõhegyen épül majd fel az új ház.
Ezek a kérdések együtt és külön-külön is felmerülhetnek és a válaszokat is en-
nek megfelelõen kell megadni. Közös a kérdésekben az, hogy a megépülõ háznak
harmóniában kell lennie az elõbb említett célokkal. Kiemelt fontossága van a ház
környezettel és a helyi hagyományokkal való összhangjának függetlenül attól, hogy
milyen célból és hol épül fel a ház.
A múltbeli helyzetet szemléletesen fogalmazzák meg az irodalomjegyzék szerzõi,
Barabás Jenõ és Gilyén Nándor:
„A ház építését minden esetben megelõzi a tervezés, amely azonban falun nem
a mai értelemben vett mûszaki tervezést, hanem a feladat megfogalmazását, a
szükséges méretek eldöntését, a példaképül szolgáló épület kiszemelését, az
anyagi és egyéb lehetõségek megfogalmazását jelenti.”/3/ Ez a megközelítés ma-
gyarázatot ad az épületek stílusbeli hasonlóságára és a ma is követendõ harmónia
kialakulására.
A feladat tisztázását követi az építõanyag beszerzése. Mindig törekedtek a helyi,
igényes, csak saját munkát igénylõ építõanyagok felhasználására.”
5
6. RÉSZLETEK JELLEMZÕI
Az utcakép
A faluról alkotott esztétikai benyomás kialakulásában az egyes épületeknél sokkal
nagyobb szerepe van az összképnek, az egyes elemek (épületek, kerítések, nö-
vényzet stb.) összességének.
Valószínû, hogy a szabályos utcakép kezdetei a középkorba nyúlnak vissza.
Az utcás faluk a XIII. XIV. században csak feltételezhetõek, a tervezett falvak a
XVIII. századtól épültek.
Az épületek formái
Az épület esztétikai értékének alapját a gondos kivitelezés eredményeként a funk-
ció, anyag, szerkezet és a forma egysége teremti meg. A szerkezetek fejlõdésének
eredményeként változó szerkezeti formák közösségi hagyománya alakult ki, amely
már igényelte a megismert formákat és nem idegenkedett az összképbõl nem kirí-
vó változtatásoktól sem, ha azok saját esztétikai igényének megfeleltek. Ebben a
körben jelenik meg az anyagi lehetõségek javulásával megvalósíthatóvá váló tuda-
tos szépre való törekvés is.
Tömeg
Az épületek tömege általában igen egyszerû, az alaprajzból adódó hasáb, amit a
tetõ zár le. Az így kialakuló jó arányú tömeg az épület egyik legfõbb esztétikai ér-
téke.
Tetõforma
A tetõforma az épület tömeghatásának fontos eleme. Rendkívül változatos formái
az idõk folyamán sokat változtak, de megmaradtak fõleg az épület használatát tük-
rözõ alapformák.
A kúpos tetõ csak kerek alaprajzú épületet fedhet le. (kunyhók, kisebb ólak stb.)
A sátortetõ a négyzetes alaprajzú épületet fedheti le, a népi építészetben ritka tetõ-
típus. (gazdasági épületek, kutak, stb.) Alárendelt gazdasági épületek, színek tolda-
lék épületek tetõformája a fél nyeregtetõ.
Legáltalánosabb a nyeregtetõ, amely végzõdése szerint sokféle lehet.
A tömeghatás fontos eleme a tetõ hajlásszöge illetve ettõl függõ magassága. Mi-
nél meredekebb a tetõ, annál hangsúlyosabbá válik. A tetõ minimális hajlásszögét
a héjazat anyaga többé-kevésbé meghatározza.
Homlokzat
A szerkezeti formák gazdagsága a homlokzatok sokféleségében jelenik meg.
Az ablakok nagysága és elhelyezése erõsen befolyásolja a ház megjelenését. A ré-
gi kis ablakok mellett a falsík dominált az újabb, nagy ablakok a homlokzat hangsú-
lyos elemévé váltak.
Tornác
A magyar népi építészet legismertebb, leghatásosabb formai eleme a tornác, Lé-
nyegében funkcionális és szerkezeti megoldás, amelybõl a belsõ fejlõdés és a tör-
6
7. téneti stílusok hatására a népi építészet változatos, elterjedt és csodálatos alkotá-
sai születtek.
Sokféleségére jellemzõ nevének változatossága. A tornácon kívül a neve: pit-
var, gádor, folyosó, ámbitus, ámbit, hámbit, gang, falalja, árkád, lábas ház, stb.
A tornác a ház külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külsõ és a belsõ tér kö-
zött. A tornácok boltíve gyakrabban kosárív, ritkábban szegmentív vagy félkörív.
A kosárív három vagy több különbözõ középpontú és sugarú körívdarabból szer-
kesztett, lapos ív.
DÍSZÍTÉSEK
A faszerkezetek és a vakolatok díszítése a viszonylagos jólét eredményeként a
XVIII. században kezd elterjedni a módosabb építtetõk esztétikai igényeinek kielé-
gítésére.
Faszerkezetek díszítése
A fából készült homlokzat fa szerkezeti elemeinek díszítése a magyar nyelvterüle-
ten igen gyakori. A deszkából készült ormok a nyeregtetõ terjedésével váltak nép-
szerûvé. A gazdag faorom változatok közül legismertebbek a napsugaras ormok.
Vakolatdíszek
A homlokzati vakolatdíszek a XIX. század elsõ harmadától kezdtek elterjedni.
Az oromfal és az ablakok szalagkeretei (fasli) majd késõbb a minták indák, kagyló-
díszek, rozetták, füzérdíszek vakolatból készültek.
Mindig tanult kõmûvesek, ügyes mesteremberek készítették, akik gyakran távoli
vidékekrõl érkeztek. A legszebb népi barokk homlokzatok a XIX. század hatvanas,
nyolcvanas éveiben készültek a Balaton felvidéken és a Bakonyban.
Vakolatdíszek gazdag gyûjteménye található a mellékletben.
A tetõk díszítése
A tetõélek, az oromcsúcsok és a kõ és tégla kémények, kéményfejek igen válto-
zatos megoldásokat mutatnak. Némelyik közülük esztétikailag is igen figyelemre
méltó.
Színezés
A tiszta, évenként kétszer megújított fehérre meszelt fal a XIX. században vált a
magyar népi építészet jellegzetességévé, szemben a környezõ népek színesebb
házaival.
„A meszelt fal fehérsége – különösen napsütésben, az árnyékok éles kont-
rasztja, a környezet és az égbolt színeinek reflexei – olyan esztétikai élményt
nyújt, amelyet korunk építészei és festõi méltán nagyra értékelnek” /3/
7
8. MIT IGEN – MIT NEM
Az elõzõkben összefoglaló jelleggel megfogalmazott általános elveknél, a részle-
tek ismertetésénél többet mond az épületek látványa. A következõ fénykép össze-
állítás vizuálisan mutat be épületeket. A szemléltetés lehetõségét kihasználva ér-
vel a bevezetésben megfogalmazott célok érdekében. Az ajánlásokat, véleménye-
ket pozitív, a jövõben használható tapasztalatokként fogalmazzuk meg, annak ér-
dekében, hogy a jövõben a hagyományokkal összhangban lévõ házak épüljenek.
Semmiképpen sem szándékunk a példaként bemutatott épületek tulajdonosait
megbántani.
MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI
BALATON-FELVIDÉKI PARASZTHÁZAK
A távolabbi múltban épült házak képei a régebbi valóságot, az akkor élt emberek íz-
lését, kedvelt és ezért általánosnak nevezhetõ építészeti stílusát mutatják be.
Két fekete fehér fénykép az 1936-ban megjelent, „A Balaton vidék építészete”
címû könyvbõl. /5/
A kép hangulata önmagá-
ért beszél. A kellemes
összhatás a részletekbõl
alakul ki. A homlokzat, a
tornác, az ívek, az oszlo-
pok, a finom díszítések és
a nádfedél együtt adja a
Tótvázsonyban épített ház
hangulatát.
8
9. A kõvágóörsi házon – pusz-
tuló állapota ellenére – szin-
tén megtalálhatók a jellem-
zõ formaelemek, amelyek
az épületet széppé teszik.
Figyelemfelhívásként említ-
jük az elõzõ példához ké-
pest másképpen épített
tornácot, az oromfalon és
a boltíveken a szalagdísz
hangsúlyozó, de nem túlzó
jelenlétét. A nádfedeles te-
tõn és a kéményen kívül fi-
gyeljünk fel az oromfal tetõ-
szinti kialakítására. Érdeke-
sek a boltívek alatti átjárók,
amelyek az oszlopok közöt-
ti távolság kb. egyharmadát
teszik ki. A szalagdíszítés
ezt a nyílást is körülfogja.
A Márkó, Petõfi utca 38. alatti lakóház oromfalán az 1896-os évszám utal a régmúltra,
amikor a ház épült. Az oromfal két kis ablaka, a macskalépcsõs lezárás és a sarokpont
kialakítása az elõzõ épületeknél nem volt látható. A fénykép 1984-ben készült. (H. Csu-
kás Györgyi) Az épületen több átalakítás történt. Feltûnõek a ház stílusától idegen abla-
kok, és az utcafront korábbi boltíves bejáratának alsó lezárása.
9
10. A Cserszegtomajban épített hegyközségi porta (lakóház és gazdasági épületek)
gyönyörû részletei szerencsére megmaradtak.
A sajátos hangulatú pécselyi présház (szoba + présház + pince) barokkos homlok-
zatát a felújításkor lebontották. Ettõl az épület homlokzati oldala jellegtelenné vált.
A tornác felõli oldal hangulatát megtöri a bal oldali szögletes beugró és a boltívek
mögötti ablakok elhelyezésének aszimmetriája.
10
11. A több mint kétszáz éves paloznaki ház – a mai igényeknek megfelelõ lakhatóság
mellet – õrzi szépségét, korának jellegzetességeit és hangulatát.
A Hegymagas – Szent
György – hegyen épült Ta-
rányi présház a nemesi
présházépítés gyöngy-
szeme. Megõrizte régi stí-
lusát, homlokzatának gaz-
dag, barokkos díszítését.
11
12. Badacsonytomajon ez a mûemlék présház – szõlõ nélkül is – õrzi
régi szépségét.
(Csak a kapu alumínium kilincse ne lenne!!)
Az „aluminium kilincs” átvitt értelemben az épülethez stílus-
ban, korban, anyagban stb. nem illeszkedõ részletet jelenti.
A nem követendõ példánakválasztott házakra sajnos jellemzõ,
hogy egy-két „aluminium kilincs” töri meg a ház különben jó
stílusát, összhangját.
12
13. A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM
(Ahol néha, néhol „alumínium kilincs” látható)
Az épület összhatása jó. A részletekrõl néhány észrevétel:
A boltívek nem õrzik a hagyományokat. A sarkok gömbölyítése, a lapos ívek
nem pótolják a kosárgörbe, körív vonalvezetését,
A tornác ablakainak osztása szimmetrikus, de nem harmonizál az ívek osztásá-
val. A belsõ használat elválik a külsõ megjelenéstõl. Az ablakon kinézve oszlopot
látunk.
A manzárd ablakok nagyok, kinõnek a házból, amit a timpanonok még jobban
hangsúlyoznak.
A szalagkeretek keskenyek és hiányoznak a manzárd ablakok alól.
13
14. A feltételezhetõen késõbbi ráépí-
tés, vagy felújítás hibájára példa a
szép kõ alapra ráépített aránytala-
nul nagy felsõ szint, amelyen nin-
csen ablak. Zavaró a kinézõ is.
A falusi utca jelleget a házak hasonlósága erõsíti. Kár, hogy nem fehérek a házak.
Az oromfal csúcsát a funkció nélküli, kéményre emlékeztetõ rész zavaróan hangsú-
lyozza.
14
15. Az épületek jó összhatását elrontja az ormótlan homlokzat kialakítás. („aluminium
kilincs”)
15
16. A homlokzati ablakok túl nagy mérete és formájanem tekinthetõ követendõ példának.
16
17. A homlokzati nyílás „modern” vonalvezetése és túl nagy mérete ellentmondás-
ban van a ház régi stílusú összhatásával. Kár, hogy a szép kõfelületek nem
helyi kõbõl épültek.
A kimondottan szép kis ablakok fö-
lött erõltetett, oda nem illõ a szép ki-
látás érdekében a késõbbi átépítés-
kor, a csúcs alatt megjelent terasz.
17
18. A régi építési szabályoknak
való megfelelési kényszer
eredményezte az alsó szint
ablaktalanságát és az or-
mótlan ajtó elhelyezését.
A drága, boltíves nyílás-
zárók nem illenek a régi ház-
kûlsõhöz.
18
19. A különös mûgonddal kialakított
homlokzati elemek hatását elrontja
a ház „alumínium kilincse”, a túl
magas kémény és az osztás nél-
küli ablakok.
A háznak mézeskalács jelleget ad
a jó motívum elemek túlzott hasz-
nálatából adódó túldíszítés. Ezt
a hatást erõsíti a barokk sárga va-
kolás.
19
21. A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN
Az egyszerû, arányos, célnak megfelelõ, tájba illõ, mértéktartóan dekorált, harmo-
nikus épületek bemutatására sok ilyen paloznaki példa ad lehetõséget.
Elsõ csoportjuk a cseréptetõs épületekbõl állítható össze elsõsorban az épület
tetõfedésének nem annyira esztétikai, hanem kisebb költségigénye miatt.
Az elsõ épületrõl bõvebben szólva elmondható, hogy „tipikusan” jó példa, mert az
épület arányos, a manzárd kisméretû ablakai nem hangsúlyozottak. A szalagkeret
követi a szerkezetet. A homlokzati ablakok kicsik, a vakolatdíszek visszafogottak. A
boltívek hagyományosak
21
24. A Balaton felvidéki épületek hagyományos fedése a helyi építõanyag miatt a
nádtetõ.
Költsége és késõbbi, 8-10 évenkénti karbantartás igénye miatt a választás kény-
szerét állítja az építõ elé. A következõ szép példák remélhetõen segítik a döntést.
Az arányos, szép nádtetõ, szép kéménydíszek, arányos nyílászárók adják az
épületek alapharmóniáját. Jól illeszkedik ebbe, hogy a fasnik követik a szerkezetet,
az ablakokat.
Fehér domináló felületektõl a fasni színe csak árnyalatban különbözik. A vakolás
kanál spriccelt, felülete, textúrája harmonizál a régi technológiával, Látszik a kézi
munka jelleg, a simított felületek rusztikusan megtörtek. („kukacok”)
24
30. Ezen a képen látható „szárazon”, szépen rakott kõépület, arányos nyílászárókkal és
szép nádtetõvel, a helyi építõanyag felhasználásának jó példája.
30
31. A tájbaillõ, nyaraló jellegû épületek a „balatoni nyaraló” stílusjegyeit viselik. A bemu-
tatott épületek jó ízlést tükröznek, bár néhol feltûnnek „alumínium kilincs” jegyek.
(nem helyi kõbõl építés, homlokzat lezárás, szögletes oszlopok stb.)
31
35. ZÁRSZÓ
TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ!
Feltételezhetõen Ön Paloznakon telket vásárolt vagy vásárolni fog és építkezni
kezd. Ajánlásunkat jó szándékú segítségnek szánjuk, hogy a falu stílusához, kiala-
kult hangulatához illeszkedõ igényt tudjon megfogalmazni a tervezéshez.
Ha Ön már néhány évig Paloznakon fog lakni, természetes törekvése lesz, hogy
beilleszkedjen a település kultúrájába, elfogadja az itt lakók szokásait, ünnepeit,
mert ez az útja annak, hogy Önt is elfogadják és jól érezze magát ebben a környe-
zetben.
Ennek a kultúrának meghatározó része az épített környezet is, a házak, az utcák
összhangban lévõ harmóniája.
Bízunk abban, hogy igyekszik megõrizni a paloznaki hagyományokat. Az épüle-
tekre értelmezett hagyományok megõrzését az építési szabályozáson túl a civil
szervezetek keretei között szeretnénk segíteni. Segítenénk abban is, hogy elkerül-
je az „alumínium kilincs” csapdákat.
Legyen közös célunk megõrizni a hagyományokat, hogy ne az ide nem illõ, gyor-
san változó divat alakítsa a faluképet.
Mi, az Ajánlás készítõi felajánljuk segítségünket elképzeléseinek megfogal-
mazásához, terveinek elõkészítéséhez, majd véleményezéséhez. Elérhetõk va-
gyunk az alábbi telefonszámokon, az interneten keresztül és személyesen is.
Várjuk kérdéseit, elképzeléseit, bízzon segítõ szándékunkban és keressen
minket.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönet a Paloznak Jövõéért Alapítványnak, A Paloznaki Civil Egyesületnek és a
Paloznaki Szõlõhegyi Egyesületnek, hogy támogatásukkal lehetõvé tették az
„Ajánlás” megjelenését.
Siklós László Márffy István Dr. Tormási György
Paloznaki Civil Paloznak Jövõéért Paloznaki Szõlõhegyi
Egyesület Közalapítvány Egyesület
06/30 910-4141 06/20 417-8499 06/70 332-4531
laszlo.siklos@t-online.hu tormasi.gyorgy@pannonmail.hu
35
36. MELLÉKLET
A Vakolatdíszek bõ választékát gyûjtötte össze Somogyi Gyõzõ és adta közre
„Csipkefalak a Káli medencében” címû, 2004-ben megjelent könyvében. /6/
A díszített homlokzatokon túl az építési évszám és a monogramok megjeleníté-
sére is sok szép példa található a gyûjteményben.
36
39. IRODALOMJEGYZÉK
1. Malonyai Dezsõ / A magyar nép mûvészete IV. kötet
A Dunántúli magyar nép mûvészete (Veszprém, Zala, Somogy megye)
2. Hofer Tamás–Fél Edit / Magyar népmûvészet
Corvina Kiadó 1975
3. Barabás Jenõ–Gilyén Nándor / Magyar népi építészet
Mûszaki Kiadó 1987
4. Jankó János / Balaton-melléki lakosság néprajza
Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (3. kötet, 2. rész)
Kilián Frigyes M.K. Egyetemi Könyvtáros Bizománya
Budapest, 1902.
5. Tóth Kálmán / A Balaton vidék népének építészete
M. Kir. Balatoni Intézõ Bizottság kiadása
Budapest, 1936
6. Somogyi Gyõzõ / Csipkefalak a Káli medencében
Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004
7. Somogy Gyõzõ–Lukács László / A Káli medencenépi és népies építészete
Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004
8. Cseri Miklós–S,.Lackovits Emõke / Balaton-felvidék népi építészete
Balatonfüred Konferencia, 1997
9. Laposa József / Szõlõhegyek a Balaton-felvidéken
Mezõgazdasági Kiadó
Budapest,1988
10. Veress D. Csaba / Az évezredes Paloznak
Veszprém, 1993
11. Czilliné Egyed Ilona / Paloznak település és mûvelõdéstörténete
Nyugat-magyarországi Egyetem
Gyõr, 2005
12. Czeglédy Ákos / A Betelepülõk Paloznakon 1990-tõl napjainkig
Kézirat, 2004
39
40. TARTALOM
BEVEZETÕ 1
A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA 2
ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK 5
Általános elvek 5
Részletek jellemzõi 6
MIT IGEN-MIT NEM 8
MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI 8
Balaton-felvidéki parasztházak 8
A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM 13
A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN 21
ZÁRSZÓ 35
MELLÉKLET 36
IRODALOMJEGYZÉK 39