1. MAGYARORSZÁG
a 14. században

2. A kiskirályok Magyarországa

3. Károly Róbert
(1301/1308 – 1342.)
 1301-től trónharcok a trónkövetelőkkel - a cseh
(Psemysl) Vencel - és a bajor (Wittelsbach) Ottó
 Károly Róbert a pápa támogatta
 A Vencel párti főváros polgárai nem adták át Budát
Károly Róbertnek, ezért a pápa exkommunikálta a budai
polgárokat
 Válaszul Buda polgárai Lajos nevű papjuk vezetésével és
Petermann városbíró támogatásával kiközösítették a
pápát

6. A budai polgárok
kiátkozzák a
pápát

7.  1308. A kiskirályok többségének támogatásával
Károly Róbert trónra ültetése Budán a
Nagyboldogasszony templomban.
 1310. Károly Róbert koronázása az érvényes
koronával.

8. Károly Róbertet megkoronázása a Madonnától
( freskó 1317-ből)

9.  Ekkor még csak a kiskirályoktól teljesen
korlátozott formális királyi hatalom.
 1312-től a tényleges királyi hatalom
megszerzése érdekében megkezdte a
hosszú leszámolást a kiskirályokkal
 1312. Rozgonyi csata leszámolás az
Amadé fiakkal

10. A rozgonyi csata az
Amadé fiakkal
1312.

11.  1316. a dunántúli Kőszegiek legyőzése
 1317. a tiszántúli Borsa Kopasz legyőzése
 1318-21 az erdélyi Kán László fiainak legyőzése
 1321. Csák Máté halálával az észak-nyugati
országrész megszerzése
 1323. Temesvárról visszaköltözött Visegrádra
 A királyi birtokot csak 20%-ra sikerült növelnie

12. Visegrád

13.  Új réteget emel fel a főméltóságokra
 Megnyerésük nem örökbirtokok
adományozásával, hanem tisztséghez
kötött, bármikor visszavehető „honor”
birtokkal

15. Gazdasági reformok
 Kidolgozójuk Nekcsei Dömötör tárnokmester
 Bányareform: 1327 től az urbura (= a királynak a bányászoktól
járó bányabér 1/3-ad részét a földesuraknak adta, hogy érdekeltté
tegye őket a bányászat fellendítésében
 Pénzreform:
 - 1325. firenzei mintára aranyforint
 -1336. az ezüstpénz ronztásának befejezése. A kieső pénzrontási
jövedelem a kamara haszna pótlására a jobbágyok első állami
adójának bevezetése
 Vámreform:
 - Nyugat felé harmincadvám
 - A Balkán felé huszadvám

19. Károly Róbert oklevele, 1327
 „Országunk főpapjainak és báróinak alaposan megfontolt
tanácsával egyetértően kegyesen elrendeljük örökre
szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok
vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-,
illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem
tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a
feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve
azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az
arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált
arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok
szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is
kapják meg teljességgel örök időkre.”

20. Károly Róbert 1342. évi dekrétumából)
 … elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében,
minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy
gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon
át kijönni –, lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve
kapuval rendelkező telken három vagy négy, vagy ennél
több ember, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény,
hogy azt sem képes megfizetni, … kivévén a mi királyi és
királynéi szolgáinkat … kivévén továbbá az egyházakat,
városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot,
szabadságot élveznek.” (Károly Róbert 1342. évi
dekrétumából)

26.  - Banderiális hadszervezet
 - Városok támogatása

28. I. (Nagy) Lajos
(1342-1382)
 Két itáliai hadjárat (1347-48, 1350-52) egy nagy Anjou birodalom
kiépítése céljából: eredménye kudarc
 Velencétől visszaszerezte a 14. sz. elején elvesztett Horvátországot és
Dalmáciát
 Magyarország déli határainál kiépítette a bánságok rendszerét
 Havasalföldét ismét magyar függésbe kényszerítette
 Létrehozta Moldvát, amely Magyarország hűbérese volt. A Moldvát
támadó tatárokat 1345-ben legyőzte.
 Moldva 1359-ben Bogdán vajda vezetésével függetlenedett
Magyarországtól
 Társadalmi folyamatok:
 - a jogilag egységes jobbágyság kialakulása az 1351-ben elrendelt
kilenced törvénnyel
 - a jogilag egységes nemesség kialakulása az 1351-ben kimondott
„egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvével.
 1370-től perszonálunió Lengyelországgal, melyet nagybátyja III.
Kázmér hagyott rá.

29.  1370-től perszonálunió Lengyelországgal, melyet nagybátyja
III. Kázmér hagyott rá.
 Társadalmi folyamatok: - a jogilag
egységes jobbágyság kialakulása az 1351-ben elrendelt
kilenced törvénnyel - a jogilag egységes
nemesség kialakulása az 1351-ben kimondott „egy és
ugyanazon nemesi szabadság” elvével.
 1367. pápai engedéllyel egyetemet alapított Pécsett.

34. Nagy Lajos országa 1370-1382.

37. Luxemburgi
Zsigmond
(1387-1437)

38. Luxemburgi Zsigmond uralma
 Luxemburgi Zsigmond a felesége, Mária
királynő révén került a magyar trónra
 A bárók ligája segítette hatalomra, cserébe
megkövetelték Zsigmondtól, hogy
- főméltóságokban és
-hatalmas birtok adományokban
részesítse őket (már uralkodása első öt évében
a bárók örökletes birtokként megszerezték a
királyi uaradalmaknak csaknem felét, ezzel a
királyi birtok Károly Róbert kori megerősítése /
15 -20 % / ezzel semmissé lett.)

39.  Zsigmond 1392-től igyekezett megszabadulni a
bárók gyámkodásától és új vezető réteget
kívánt létrehozni, részben külföldi kegyenceiből
 - Stiborci Stibor lengyel lovagot erdélyi vajdává
tette
 - Cillei Hermann Stájerországból érkezett, ő a
Dráván túli területek irányítójává tette
 Filippo Scolari (Ozorai Pipó) olasz kereskedő a
déli végvárrendszer kiépítője lett.
 1401-ben Budán a bárók fogságba vetették
Zsigmondot és követelték idegen híveinek
elbocsátását. Zsigmondot egyik híve Garai
Miklós horvát-szlavón bán tudta kiváltani a
fogságból

40.  1401 végén megállapodás Zsigmond és a bárók
között. (Zsigmond visszanyerte a trónját, a
lázadók amnesztiát nyertek)
 1402 végén a bárók fegyveres felkelést
indítottak „ a cseh disznó” ellen, de 1403
őszére a feleklők többsége letette a fegyvert és
Zsigmond kegyelemben részesítette. Az
ellenállás folytatóit legyőzte és száműzte őket.
 Zsigmond 1403-tól látott hozzá belső
reformjaihoz.

41. Új ellenség: a török

42. A török terjeszkedése a Balkánon

44. Zsigmond budai építkezései

45. Gótikus lovagterem a budai várban

48. Nándorfehérár
ostroma
1456.
Dugovics Titusz
magával rántja a
lófarkas lobogót
kitűzni akaró
törököt