A régió logisztikai projekt generálásának elvi szempontjai a lehetőségek és elvárások egybe vetésével, módszertani útmutató

1. MAGYAR DÉL- DUNÁNTÚLI
LOGISZTIKAI REGIONÁLIS
EGYESÜLET SZERVEZETE
H-7400 Kaposvár, Béke u. 3.
Telefon: (82)-428-048 E-mail: keller_gabor@invitel.hu
Fax: (82)-429-699 Internet: www.mle.hu/
Régióigazgató: Keller Gábor
REGIONÁLIS LOGISZTIKAI PROGRAMVIZSGÁLAT
MÓDSZERTANA
- A tanulmány az Országos Logisztikai Szolgáltató Központok Hálózatába
(OLSZKH) nem tartozó, periférikus helyzetű Régiók előremenekülésének
alternatív kitörési pontjait igyekszik beazonosítani -
A
logisztikai fejlesztések átfogó gazdasági jelentőségüknél fogva túllépik a vertikálisan
tagolt egyes operatív programok határait, és szükségessé teszik egy olyan horizontális
fejlesztési modell alkalmazását, amely képes integrációt biztosítani az egyes operatív
programok fejlesztési céljai között. A 2007-2013 közötti időszakot felölelő Regionális szintű
„Európa Terv” a maximális tervezés módszere alapján kiterjed az adott régió fejlesztési
szükségleteinek egészére, tekintet nélkül a leendő végrehajtási struktúrára. Mára már
elengedhetetlen az olyan átfogó, leendő beavatkozásokat (operatív programokat és
intézkedéseket) és fejlesztéspolitikai döntéseket megalapozó tanulmányokat készíteni,
amelyek a versenyképességet területi szempontból vizsgálják.
Versenyképesség:
Az adott régió Európa Terve elkészítéséhez elengedhetetlen megvizsgálni azokat az
ágazatokat, amelyek regionális szinten koordinált fejlesztésével a régió versenyképessége
fokozható, és a 2007-13 közötti időszakban megindulhat a régió felzárkózása a fejlettebb
régiók teljesítményéhez.
A regionális gazdaságfejlesztési program készítésénél hangsúlyozott szerepet kapnak olyan
gazdasági ágak, melyeket regionális léptékben szükséges vizsgálni. Következésképpen
elengedhetetlen keretbe foglalni az elkövetkezendő időszak legfontosabb gazdaságfejlesztési
irányait, melyek kiemelten fontosak a régió versenyképességének javításához.
A legfontosabb, régiós szinten megvizsgálandó területek: ipari parkok, vállalkozási övezetek
fejlesztési lehetőségei, logisztika, turizmus, vállalkozásfinanszírozás
Az egyes ágazatok regionális szintű tervezésén túl szükséges kistérségenkénti
gazdaságfejlesztési programok elkészítése is. Ebben minden egyes kistérségre meg kell
határozni, hogy mely ágazatra vagy ágazatokra alapozva lehet a kistérség versenyképességét
növelni és gazdaságát fejleszteni.
1

2. Kistérségi versenyképességi programok esetében példának okáért kistérségenként kell
megvizsgálni a következő tényezőket: fő foglalkoztatók a kistérségben, térségi munkaerő-
migráció (ingázás, főbb foglalkoztató települések a kistérségen belül vagy azon kívül),
rendelkezésre álló munkaerő jellemzői, jelenlévő szektorok (agrárium, ipar, szolgáltatások,
turizmus), vállalkozások struktúrája, a gazdasági szereplők külkapcsolatai (export –import),
IT eszközök elterjedtsége.
A logisztika, mint a globalizációs hatás egyik immanens elemeként újraértelmezhető
rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer, a maga interdiszciplináris értékrendjével
olyan, a kezdetben nálunk megtelepedett multik (hozzáadott értékteremtő kultúrája) által
gerjesztett hazai szolgáltatási igény-kielégítésre irányuló pozitív elmozdulást eredményezett,
amely mára már az egyik legfontosabb régiós szinten megvizsgálandó területek közé
„küzdötte fel magát”!
Manapság már senki sem vitatja annak jogosultságát, hogy a logisztika a gyakorlatban új
tervezési, szervezési módszereket igényel, megváltoztatja a szervezetek eddigi hierarchiáját és
az érdekeltségi viszonyokat. Az informatika, telematika és az optimalizációs módszerek
széleskörű alkalmazását kívánja meg, egyúttal nagy beruházási követelményeket támaszt
(logisztikai központok kialakítása, infokommunikációs rendszerek stb.) és növeli a kvalifikált
munkaerő – azaz a szakemberpiac - iránti igényt.
A LOGISZTIKAI Program regionális vizsgálatát a komplex logisztikai hálózat- és
szolgáltatásfejlesztési koncepció gazdasági integrációs alapja adja meg azáltal, hogy a
funkcionálisan mind sokoldalúbb logisztikai tevékenység tűnik az egyik
legperspektivikusabbnak a régió komparatív előnyeinek kiaknázása szempontjából.
Fenti eszmefuttatás után lássunk egy alternatív módszert a regionális programvizsgálat
felépítésére:
1. A Régió makrologisztikai helyzetelemzése
A kiemelkedő gazdasági körzetek és a kiemelt fejlesztést igénylő vállalkozási övezetek
beazonosítása során (ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi- és közlekedéshálózati
csomópontok) meg kell vizsgálni a következő tényezőket:
• A logisztikai rendszerek alap- és térbeli struktúrája: a gyűjtő rendszerek, az elosztó
rendszerek, a kombinált (osztályozó) rendszerek, a csomópontok és összekötő élek
(csomópontok közötti kapcsolatok), az 1 egylépcsős és 2 többlépcsős rendszerek;
• Az ellátási-elosztási logisztika szolgáltatási színvonala: szállítási idő, szolgáltatás
megbízhatósága, szolgáltatás rugalmassága, szolgáltatás minősége; (kidolgozott mérő-
mutatószámok alkalmazásával)
• A logisztikai alapfolyamatok színvonala (jellemzői), volumene: RST műveletek
(R=rakodás, S=szállítás, T=tárolás);
• A kiegészítő logisztikai folyamatok színvonala (jellemzői), volumene: csomagolás,
komissiózás, egységrakomány-képzés, illetve-bontás, minőségi-mennyiségi ellenőrzés;
1
Egylépcsős rendszer – a térbeli és időbeni különbségek áthidalása közvetlen anyagárammal történik a fel- és
leadóhelyek között
2
Többlépcsős rendszer – a térbeli és időbeni különbségek közvetett anyagáramlás útján valósulnak meg: egy
vagy több olyan ponton az anyagáram megszakad, amely gyűjtési és/vagy elosztási illetve kombinált funkciót tölt
be
2

3. • Az anyagáramlást kiszolgáló információs folyamatok rendszere: adatfelvétel, rögzítés,
információtárolás, átvitel, továbbítás, feldolgozás, elemzés, megjelenítés;
• A fuvaroztató vállalatok kooperációjának megjelenési formái: termelő-,
kiskereskedelmi- és nagykereskedelmi vállalatoknál;
• A logisztikai vállalatok kooperációjának megjelenési formái: fuvarozó, szállítmányozó,
illetve csomagoló vállalatoknál;
• A körzetek domináns metalogisztikai rendszereinek beazonosítása, eszközei,
létesítményei [metalogisztikai rendszerek=a makro- és mikrologisztikai rendszerek
szintjei között elhelyezkedő, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési)
láncban működő szervezetek logisztikai alrendszereinek együttműködése.]
• Kiemelten vizsgálni a 3 3PL illetve 4 4PL cégek jelenlétét a Régióban;
• Az e-kereskedelem és virtuális vállalat térségi megjelenési formái, logisztikai háttere;
• Közúti export- és importforgalom alakulása (megoszlása megyénként), trendek;
• Vasúti export- és importforgalom alakulása (megoszlása megyénként), trendek;
• Konténerkezelő állomás és kombiterminál működése, kapacitáskihasználtság;
• A teherszállító járművek átlagos napi forgalmának alakulása a főúthálózaton; trendek;
• Közúti határátkelőhelyek átlagos napi teherforgalmának alakulása, trendek;
• Az Országos Logisztikai Szolgáltató Központok vonzáskörzete a Régióban:
kapcsolódási pontok, hatásmechanizmusok feltérképezése;
• A tervezett gyorsforgalmi úthálózat (OTrT) és a 11,5 tonna tengelyterhelésre
fejlesztendő úthálózat mentén települt logisztikai elemek;
• A közlekedési infrastruktúra fejlesztés logisztikai elemeinek Régiót érintő
beazonosítása, várható hatásmechanizmusok a hazai szomszédos régiókban és a
szomszédsági programban résztvevő határon túli oldalon; együttműködés lehetőségei;
• Visszutas logisztika: az ellátási-, termelési- és a felhasználási/fogyasztási
folyamatokban keletkező hulladék, elhasznált termék anyagának, részeinek
újrahasznosítása (recycling) vagy megsemmisítése; a csomagoló- és egységrakomány-
képző eszközök gyűjtése, kiindulási helyre visszajuttatása (inverz logisztika);
• Logisztikai szakemberpiac és –képzés, intézményi háttér; szakmai kompetencia iránti
igény terjedése;
• Ajánlás a speciális helyzetelemzést igénylő kiemelt területekre:
Az országban már működő Agrár-logisztikai Centrumok létrehozása
körülményeinek, feltételrendszerének eredői és működésének tapasztalatai
az alapító bemutatkozásával, konzultációjával.
A Régió erdőgazdálkodása, fakereskedelme és faipara egységes logisztikai
rendszerének alapozásához szükséges adatgyűjtés, tapasztalatszerzés.
Regionális repülőtér fejlesztéséhez (a légi áruszállítás a CARGO-
tevékenység területén) a FRAPORT világot átfogó fejlesztési programjában
kínált partneri, befektetői segítség feltérképezése. – Lásd részletesen: Dr.
Bányainé dr. Tóth Ágota egyetemi docens és Kota László doktorandus „a
légi áruszállításhoz kapcsolódó földi kiszolgálás logisztikai aspektusai”
3
3PL – Third Party Logistics - azok a szolgáltató cégek, melyek a hagyományos fuvarozáson, raktározáson
túlmenően egyre komplexebb, sokrétűbb szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek (beszállítás, raktározás,
készletgazdálkodás, komissiózás, disztribúció, átcsomagolás, komplettírozás, vevőszolgálat) többnyire hosszú
távú, partneri kapcsolat formájában.
4
4PL – Fourth Party Logistics – Az ellátási lánc integrátor, koordinátor szerepét látják el, jelentős IT
támogatással, gyakorlattal, know-how-val rendelkeznek és az ellátási láncban működő többi cég erőforrásait, és
képességeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az ellátási lánc folyamatait.
3

4. 2. SWOT elemzés a 5 GIS (térinformatika) megjelenítésével:
GYELV – mátrix Lehetőségek Veszélyek
A lehetőségek kihasználása A veszélyek elkerülése az
Erősségek
az erősségekre építve erősségek segítségével
Minimálisra csökkenteni a
A gyengeségek leküzdése a
Gyengeségek gyengeségeket a veszélyek
lehetőségek kihasználásával
elkerülésével
3. Célok és Prioritások
A Régió makrologisztikai rendszerére, jellemző adottságaira és erősségeire építő stratégia
szükséges és –lehetséges céljainak és prioritásainak meghatározása. Az elérendő célállapot
meghatározása és az elmozdulást megjeleníteni képes indikátorok kijelölése.
4. Intézkedések a logisztika rendszerszemléletének és integráló szerepének
hangsúlyozásával: compatibility (összeegyeztethetőség), capatibility (készség, adottság),
commitment (elkötelezettség), 6 diverzifikáció, 7 diffúzió, 8 komplementer, 9 kompatibilitás,
10
konszolidáció, 11 interoperabilitás
A prioritásokhoz kapcsolódó javasolt intézkedések meghatározása, melyek leginkább segítik
azoknak a technológiáknak és piacoknak az összefonódását, ahol a valós szükségletek
generálta légkörben megfogalmazható igény, fogadókészség mutatkozik a komplex logisztikai
szolgáltatásokra, illetve e funkciók kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatának felismerése a
költségek-, időbeni ütemezés- és teljesítmény célokban találkozik.
A nemzeti közlekedéspolitikával harmonizáló regionális szintű fenntartható közlekedés
koncepciója és a logisztika együttes kezelését elősegítő (RIKT) Regionális Integrált
Közlekedési Tanács létrehozása indokolt. Ez a koncepcióalkotásra alkalmas és javaslattételi
jogkörrel felruházott tanácsadó testület az igénystruktúrában- és szolgáltatásminőségben
5
GIS – Geograpics Information Systems: térinformatika, mint az információk gyűjtésének és feltérképezésének,
rendszerezésének (modellezés) versenyelőnyt biztosító új technológiája.Közismert tény, hogy a térinformatika
alkalmazásának nélkülözhetetlen „kellékei” a digitális térképi és térbeli referencia adatok. Ezért a különféle
célok megvalósításához térinformatikát használó települések, régiók, országok, földrészek fontos érdeke, hogy
területükre vonatkozóan egységes, az elvárásoknak megfelelő térinformatikai adatinfrastruktúra álljon
rendelkezésre. Az adatinfrastruktúra azonban nemcsak a digitális térképi adatokat jelenti, hanem az azokhoz
kapcsolódó leíró adatokat, technológiákat, szabványokat, szolgáltatásokat és meta-adatokat is. Az Országos
Térinformatikai konferencia (2005. október 4-5 Szolnok)Térinformatikai Adatinfrastrutúra, Adatgazdálkodás -
Szekcióban az ilyen adatinfrastruktúrák tervezését és létrehozását célzó hazai és EU kezdeményezésekkel és
eredményekkel, valamint ésszerű, az adatok lehető legszélesebb körben való hasznosulását támogató
adatgazdálkodás módszereivel kíván foglalkozni. Ide várják az EU INSPIRE programja, a Nemzeti Kataszteri
Program, ill. a Magyar Topográfiai Program legújabb eredményeirol beszámoló előadásokat is.
6
Diverzifikáció –a termelő vállalat gyártási profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására
irányuló tudatos bővítése.
7
Diffúzió – szétterjedés.
8
Komplementer – egymást kiegészítő.
9
Kompatibilitás – minden lényeges alkatrészében azonos felépítésű és ezért csatlakoztatható.
10
Konszolidáció – megerősítés, szilárdítás (rendbe hozás).
11
Interoperabilitás – eltérő rendszerek közötti átjárhatóság, főként nemzetközi vonatkozásban
4

5. beállt változásokat követve a (GIS) térinformatika eszköz- és eljárás rendszerét kihasználva, a
SWOT analízisre alapozott szükséges- és lehetséges alternatívák összevetésével olyan
javaslatokat fogalmaz meg, amik a közúti dominanciával – tendenciájában - jellemezhető
mobilitásfejlődés, a komplex szolgáltatási elvárások és a fenntarthatóság biztosítása
közti feszültség enyhítését, összeegyeztethetőségét célozzák meg.
Ebben az összetett, kihívásokkal terhes rendszerben a gazdasági kapcsolatok, illetve a
termelési és értékesítési tevékenység által meghatározott és felmerülő problémák csak több
tudományterület törvényszerűségeivel és hatásrendszerei segítségével definiálhatók és
oldhatók meg.
Ezért a RIKT tagjainak olyan kompetenciával kell rendelkeznie, amely a nemzetközi
gyakorlat és a hazai/regionális feltételek ismeretében prioritási alternatívákat tud
konszenzuson, alapuló módon megfogalmazni és előterjeszteni, s amelyek végrehajtásában az
érintett szereplők (érdekeltek és érdeklődők) készek részt is vállalni (!):
• az illetékes kamara/szövetség biztosíthatja a kereskedők, a szállító-fuvarozók és az
érintett termelő vállalkozások képviseletét.
• A Régió megyéinek szakmai-tudományos egyesületei, Kht-k képviseletei: MLE, KTE,
ÁKK Kht-k, SZVT. stb..
• A rendőr-főkapitányságok baleset-megelőzési bizottságai, közlekedésfelügyeletek,
katasztrófavédelmi főigazgatóságok, tűzoltóságok.
• A lakosságot a kistérségi többcélú társulások/települési önkormányzatok és a
környezetvédelmi civil szervezetek, alapítványok képviselhetik.
• A multinacionális vállalatok/kereskedelmi láncok képviselete.
• Más régiókból (szomszédos hazai és külföldi) delegált képviselők, tanácsadók,
szakértők.
• GKM Közlekedéspolitikai- és Innovációs Főosztályoktól felkért (vezető) tanácsadók.
• A Régió felsőoktatási intézményeitől, tudományos kutató műhelyekből felkért
szakértők.
5. Projektek
A felmérések során feltárt tervezett projektek bemutatása és lehetőség szerint
hozzákapcsolása a meghatározott célokhoz, prioritásokhoz. A programvizsgálati módszer
eredményeként olyan beazonosítható szükséges- és lehetséges logisztikai projektsorok
állíthatók fókuszba, melyek innovatív beruházási, kutatás-fejlesztési, szellemi szolgáltatás
iránti hajlandóságot indukálnak. A projektdefiníciós tervalkotás fázisában jó megközelítéssel
definiálható közös jellemzőjük az, hogy az elvárt eredmény a teljesítés szempontja alapján
közvetlenül nem „kvantifikálható” kielégítő módon a minőségnek, folyamatnak, értéknek
mennyiségi mutatókkal, való jellemzésével, leírásával. Inkább csak a létrejövő új eredmény
hatásai írhatók le:
• a meglévő szolgáltatás javulása következik be azáltal, hogy minőségében újszerű
szolgáltatás kerül bevezetésre, az előállítási költségek csökkentése mellett;
• új értékesítési, vagy beszerzési piacot „szervez és szerez” meg;
• átértelmezi, hogy miket (kiket) kapcsol össze, integrál;
• az adott vállalkozás (ok) működési körülményeinek és keretfeltételeinek új minősége
jön (jöhet) létre;
• az üzleti, működési folyamatok logisztikaszemléletű újragondolása és változtatása a
szervezeti struktúra átalakítását, esetenként a tulajdonosi szerkezetváltást, sőt a tagok
jelentős mértékű átképzését is szükségszerűen maga után vonja;
5

6. A felmérésnél alkalmazható módszerek
A vevőközpontú minőségi logisztikai szolgáltatás és az ellátási/szállítási láncokban hatékony
együttműködők a logisztikai szolgáltatási piacot versenyhelyzetbe („életben maradás”)
hozzák. A Program összetettsége érdekében ezért tehát javasolt felmérési módszer, a
problémamegoldó folyamat eszközeinek és módszereinek alkalmazása.
Részleteiben:
3. Lehetséges megoldások keresése
4. Megoldások kiválasztása és tervezése
6. A megoldás kiértékelése
5. A megoldás kivitelezése
2. Probléma vizsgálata
1. Problémaazonosítás
Problémamegoldó
Eszköz, vagy Módszer
folyamat eszközei és módszerei alkalmazásuk szerint
Brainstorming ◄ M X X X X
Brainwriting M X X X
Ellenőrző (adatgyűjtő) lap ◄ E X X X
Interjú ◄ EM X X X X
Kérdőív ◄ E X X X X
Ellenőrző kártya E X X X
Ötlet és Rorbach-féle 635-ös módszer M X X X X
információgyűjtés Philips 66-os módszer M X X X X
nominális csoport módszer (NCM) M X X X
Delphi-módszer ◄ M X X X
Pro-contra interakció (PCI) M X X
KJS módszer M X X X
Listarövidítés M X X
Mérleg EM X X
Kritériumosztályozó lap ◄ EM X X
Megegyezés elérése Pontozási rendszer E X X
Súlyozott szavazás ◄ M X X
Páros összevetés M X X
Pareto-analízis EM X X
Halszálka diagram EM X X X
Adat vizsgálat és Erőmező analízis EM X X
Hisztogram E X X
kijelzés Diagramok ◄ E X X X X X X
5 miért módszer ◄ M X X X
Költség-előny analízis ◄ ME X X
Folyamatábra E X X X X
Gantt táblázat ◄ E X X
Tervezés Pert táblázat EM X X
Critical path methode (CPM) M X X
◄ Javasolt eszköz illetve módszer
6

7. A Régió makrologisztikai közreműködői a következők lehetnek:
a mikrologisztikai rendszerek: az egyes vállalatok, vállalkozások logisztikai rendszerei
a metalogisztikai rendszerek: az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési)
láncban működő szervezetek logisztikai alrendszereinek együttműködése
a régión kívüli központtal rendelkező multinacionális vállalatok telephelyei,
kirendeltségei: saját és egyben elkülönült logisztikai rendszerükkel
adatgazdák
helyi véleményformálók, referencia csoportok
ADATGAZDÁK közé tartozik:
GKM Közlekedéspolitikai Főosztály, Innovációs Főosztály,
KTI TRANSORG,
a KSH megyei igazgatósága,
az APEH megyei igazgatósága,
a PM megyei Területi Államháztartási Hivatala,
a megyei önkormányzati hivatal,
a megyei területfejlesztési ügynökség/munkaszervezet,
megyei FVM hivatal, MVH megyei kirendeltsége,
a megyei munkaügyi központ,
Közigazgatási Hivatal,
a megyei gazdasági kamarák
a régió tudományos kutatóműhelyei és felsőfokú oktatási intézményei
a szakmai- és civil szervezetek.
regionális környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi hatóságok
A VÉLEMÉNYFORMÁLÓK, REFERENCIA CSOPORTOK fontos szerepet játszanak, ezért
mindenképpen meg kell kérdezni őket a felmérésnél javasolt (◄) eszközzel és módszerrel:
megyei-, megyei jogú városi- és települési önkormányzatok vezetőit, vezető beosztású
tisztségviselőit (vagyongazdálkodási igazgatóság)
jegyzők,
országgyűlési képviselők,
a régióban működő nagyvállalatok, intézmények vezetői,
Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek, civil szervezetek.
A fenti cikkben igyekeztem egy lehetséges alternatíva megismertetésére, mely módszerében
hozzájárulhat a logisztikai stratégiai koncepció – azon belül is a logisztikai térségek,
központok kijelölésének, fejlesztési sorrendjének/igényének – egzaktabb megalapozásához.
Annak érdekében viszont, hogy a módszer gyakorlati alkalmazásából származó döntés
előkészítési potenciál kiaknázható legyen, szükség van a magyar logisztikai infrastruktúrára
vonatkozó egységes elveken felépített, részletes adatbázis fokozatos létrehozására.
Járható útnak talán a MATTIP által kezdeményezett Ipari Park Portál irányvonal lehet
előremutató. Természetesen a látens adatok feltérképezése, folyamatos karbantartása és
adatbányászata újabb kihívást jelent. Ebben talán segíthetne például az ESRI (mint
Magyarország vezető térinformatikai megoldás-szállító cége) együttműködésben az IPOSZ-
7

8. al és a MLSZKSZ- el. Nem kizárható a 7 statisztikai régió fejlesztési ügynökségeinek
felmérési eredményei sem.
A jövő útja talán járhatóbb lesz, ha felmerül valaha és valamelyik oldalról az LFK, MLBKT
és MLE fúziója? Hogy mi szól mellette és mi ellene, az talán az üzleti- és tudományos alapok
fúziója során dől majd el?
Úgy gondolom, hogy hosszútávon egy MLTK („Magyar Logisztikai Tudományos
Központ”) stratégiai szerepkörben formálhatná a magyar logisztikai közéletet úgy a
nemzetgazdaság, mind a 7 statisztikai makro-régió szintjén és LEP („Logisztikai
Előretekintési Program”) –al támogathatná a ciklusokon átívelő kormányzati
gazdaságpolitikát, aminek hatása a lakossági életszínvonalban is mérhető eredményeket
produkál!
Kaposvár, 2005. július 01. Keller Gábor pénzügyi közgazdász
Régióigazgató
8