The drug. All this summary and "topped" I think that a - Europe has been operating for five or six places - the "added "Creating the drug, which" for manufacturing industrial park turntables " an intermodal logistics service center. The main modules are: the upgraded airport, railway konténerteminál. The size of DDA's just say that about a thousand acres of land consumption can be calculated, and the entire complex with the former three hundred miles in circuit constitution. Presumably, this is no longer our knowledge, no multi-national companies, and even longer at EU level, but rather a transcontinental companies - whether Chinese interests - out of the question. In the "ex ante" state, this "mature" position rather confusing, and even said to be exaggerated statement, but - regardless of the competence leader from - we will find our place, our role in this makroprojektben, and we are able to identify opportunities in it. Gabor Keller Financial Economics regional director (Hungarian Logistics Association of South Transdanubia)

1. 11
Dél-Dunántúl régió
„Célkitűzésünk, hogy Kaposvár az
egész Dél-Dunántúl logisztikai
központjává váljon.”
ajánló
SZITA KÁROLY
polgármester
KAPOSVÁR
A fókuszban:
„A taszári repülőtér összekötő
kapocs lehet a Távol-Kelet és
az Európai Unió között.”
DR. GYENESEI ISTVÁN
országgyűlési képviselő
„A Dél-Dunántúli régió mint
gazdasági egység hatékony működése
a jövő egyik legfontosabb feladata.”
NÉMETH KRISZTINA
kereskedelmi és iparkamara
loginfo
2006/3–4

2. 12
régió
Dr. Thúry Zsigmond 1928-ban azt írja Kaposvárról, hogy „ebben a csi-
nos dunántúli városban nemcsak a kultúrának van meg a melegágya, de
kereskedelmi és ipari viszonyai is olyan fejlettek, amelyek dicsőségére vál-
hatnának Csonka-Magyarország bármelyik városának”. Az elmúlt közel
hetven év alatt volt időszak, mikor ez a „dicsőség kicsit megkopott”, de
az utóbbi hét–nyolc évben ismét visszaszerezte régi fényét. A jövő pedig
még ígéretesebb: a város gazdasági fellendülésének egyik motorja épp a
logisztika lehet – tudtuk meg Szita Károly polgármestertől.
E
lőnyös vagy hátrányos Kaposvár gazdaságföldrajzi fekvése?
– Egyfelől nagyon előnyös, hiszen logisztikai szempontból ki-
tűnő helyen, a Somogy, Tolna, Baranya alkotta régió közepén
fekszik. Célkitűzésünk is, hogy az egész Dél-Dunántúl logiszti-
kai központjává váljon. Másfelől, hogy ezt az előnyt ki tudjuk használni,
infrastruktúrafejlesztésre van szükség, ami természetesen nem csak Kapos-
vár, de az egész régió érdeke is.
– Milyen területeken lenne fontos a fejlesztés?
– Mindenek előtt a közúti infrastruktúrában. Hála Istennek folyik az autó-
pálya-építés a Balaton partján, így Kaposvárt hamarosan mindössze 47 km
fogja elválasztani az M7-től. A kormány szándéka egybeesik a mienkével,
hogy 2009-ig közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot alakítsunk ki, az M67
főközlekedési út korszerűsítésével, illetve a településeket elkerülő szakaszok
kiépítésével. Ez azt jelenti, hogy Kaposvárról tizenöt perc alatt lehet majd
elérni az M7-et.
A Magyarországot nyugat-keleti irányban átszelő, tervezett M9-es autó-
pálya és gyorsforgalmi útnak eddig két rövid szakasza készült el: az egyik
a szekszárdi híd, a másik a kaposvári tehermentesítő szakasz, négysávos fe-
lüljárókkal. Stratégiai célkitűzésünk, hogy 2012-ig a Kaposvár és Szekszárd
közötti szakasz is elkészüljön.
– Mi a helyzet a másik fontos közlekedési kapcsolattal, a vasúttal?
– Ma a Budapest–Gyékényes vasútvonal olyan állapotban van, mint az
1800-as évek végén volt: korszerűtlen, lassú, kényelmetlen. Kezdeményez-
tük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemébe (NFT II.) kerüljön
bele ennek a vonalnak a korszerűsítése, kétpályássá bővítése, és egy 160
kilométer/órás sebesség elérésre képes hálózat kiépítése. Ezt az NFT II. be-
fogadta, vagyis a 2007 és 2013 közötti vasútfejlesztési EU-ciklus részeként
megvalósulhat.
– Kaposvár mellett fekszik a Taszári repülőtér is, ami különleges lehetőséget
jelent a városnak…
– A közlekedési infrastruktúránk három lábon áll: az egyik a közúti, a má-
sik a vasúti, a harmadik a légi. A Kaposvár közvetlen közelében fekvő Ta-
szári repülőtér az ország második legnagyobb reptere. Ferihegy mellett ez
az egyetlen magyarországi repülőtér, amelyik alkalmas a világ legnagyobb
teherszállító gépeinek fogadására. Ezt a képességét igazolta is 1996 és 2001
között, amikor részt vettünk a délszláv béke megteremtésében, az IFOR,
az SFOR és a KFOR részeként. Ebben az időben valóban a világ legna-
gyobb tehergépeit fogadtuk. 2005 végéig működött itt a katonai repülőtér,
A Dél-Dunántúl régió logisztikai
központjává válhat Kaposvár
életrajz
„Történelmi időben”, 1956 október 27-én született Kaposváron. A
Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen szerzett növényvédő üzem-
mérnöki — később, munka mellett tanulva, okleveles agrármérnöki,
majd környezetvédelmi szakmérnöki — diplomát.
Első munkahelye a Vörös Október MGTSZ volt. Mint honlapján
írja: „ott tanultam meg, hogy nem is olyan egyszerű embereket
jól irányítani: nem attól lesz igazán főnök valaki, hogy kinevezik,
hanem attól, ha a munkatársak elfogadják és hallgatnak rá”. Ké-
sőbb a Növényvédő Állomás munkatársa, majd 1988-ban — a kör-
nyezetvédelmi szakmérnöki diploma megszerzésének köszönhetően
— Somogy megye környezetvédelmi főmérnöke lett. E minőségében
„történelmi tett” is fűződik a nevéhez: 1989-ben, élve a törvény
adta lehetőséggel, az országban elsőként írt ki és vezényelt le helyi
kezdeményezésen alapuló népszavazást Fiad községben. 1989-ben
még állami alkalmazottként szervezett tüntetést a Dráva folyóra
tervezett gyurgyeváci vízlépcső építése ellen Őrtilosnál. A környe-
zetvédelmi ügyeken át már egyenes út vezetett a közéletbe…
1990-ben az országgyűlési választásokon még Zöld Párt színeiben
indult Dél-Somogyban. A győzelem nem sikerült, de a Fideszben fel-
figyeltek rá, így az 1990-es helyhatósági választásokon már polgár-
mester-jelöltként és képviselőjelöltként indították. Végül a Kapos-
vári Közgyűlés alpolgármesternek választotta, így négy évig ezen a
poszton szolgálta városát. 1994-ben már közvetlenül választották a
város vezetőjét. A kaposváriak ekkor őt tisztelték meg bizalmukkal,
csakúgy mint 1998-ban és 2002-ben is. 1998-ban és 2002-ben parla-
menti képviselővé is választották. A második négy évet azonban ne
töltötte ki a Parlamentben. Néhány hónap után lemondott a kép-
viselőségről, mert az Országgyűlés munkarendje miatt nem jutott
volna elég ideje Kaposvárra.
Gyermekkora óta sportol, kosarazott az NB II-es Keszthelyi Gazdász,
majd a szintén másodosztályú Kaposvári Gazdász csapatában is,
sőt, egy ideig a Táncsics SE színeiben NB I-es játékos volt. A sport,
a testmozgás ma is természetes része a mindennapi életének. Nős,
két leány édesapja.
(www.szitakaroly.hu nyomán)
Szita Károly

3. 13
loginfo
2006/3–4
Dél-Dunántúl
amit a kormány sajnos bezáratott. Azóta gazdátlan. A kilencvenes évek
végén Kaposvár Város Önkormányzata, Somogy Megye Önkormányzata
és Taszár Önkormányzata egy polgári terminált és egy (le- és felszállópályát
összekötő) gurulóutat építtetett 550 millió forintért. Ugyanakkor magá-
nak a repülőtérnek és a környék létesítményeinek az állam a tulajdonosa. A
kormány most is befektetőkkel tárgyal. Szándéka, hogy értékesítse a repü-
lőteret és a város érdeke is az, hogy sikerrel járjon. Célunk, hogy a Taszári
repülőtér újból beinduljon, és itt egy logisztikai cargo-bázis jöjjön létre.
Ha ez jól működik, akkor ez akár háromezer új munkahelyet is teremthet
a térségben. Ennek elősegítésére Kaposvár egymilliárd forintot ajánl fel
befektetőként.
– Kaposváron két sikeres ipari park is működik, az egyik gazdája épp az ön-
kormányzat.
– Az egyik ipari park a Videoton tizenkét hektáros gyártelepén jött létre,
a másik az önkormányzat tulajdonában működő Keleti Ipari Park. Mára
mindkettő betelt. A Keleti Ipari Park közlekedési adottságai kitűnőek, hisz
másfél kilométerre fekszik az M9 Kaposvárt elkerülő szakaszától és há-
rom kilométerre a Taszári repülőtértől. Mellette egy harminckét hektáros
– jelenleg mezőgazdasági művelésű – terület található állami tulajdonban.
Itt szeretnénk megnyitni városunk harmadik ipari parkját. Tulajdoni igé-
nyünket már el is juttattuk a kormányhoz. Az ipari parkok mellett egy
egyetemi innovációs park erősíti majd a kutatás-fejlesztési tevékenységet,
hisz Kaposvár Magyarország legfiatalabb egyetemi városa – 2000. január 1.
óta. Ebbe az innovációs parkba elsősorban egy élelmiszergyártással, -feldol-
gozással foglalkozó multinacionális cég letelepedését várjuk. Az egyetem
ugyanis főprioritásaként az egészséges táplálkozással összefüggő oktatást,
kutatást határozta meg.
Zubreczki Dávid
A Dél-Dunántúl régió középpontjában. Díszkivilágítás Kaposváron. Fotó: Bestufs.net –Tom Zunder
Hétnegyedével növekszik a repce vetésterülete Somogyban. A megye eddig
is a második legnagyobb repcetermelő volt az országban. A több repcére
azért van szükség, mert csak 250 ezer tonna alapanyagból lehet előállítani
azt a biodízel mennyiséget, aminek a felhasználását az unió 2008-tól előírja
hazánknak. Az akkor felhasználásra kerülő termést már jövő nyáron be kell
takarítani, vagyis idén el kell vetni. Két év múlva a hagyományos üzem-
anyagokhoz 4,4 százalékban bio eredetű üzemanyagot kell keverni. Aki ezt
elmulasztja, az üzemanyag literenként nyolc forinttal több jövedéki adót
köteles fizetni. A tervek szerint a következő öt évben megnégyszereződik az
energianövények vetésterülete, és Somogyban 2010-re már 400-500 ezer
tonnányit állítanak elő. Nem csak hazánkban ösztönzik és szankcionálják
a növényi olajok használatának arányát. A legtöbb bioüzemanyagot Svéd-
országban és Ausztriában, a legkevesebbet Írországban és Finnországban
használnak fel. (www.somogyihirlap.hu)
Repcebiodízel Somogyból

4. 14
régió
Cargo-bázis: a taszári repülőtér
újra a térség szolgálatába állhat
Geor nál Forrás: Kaposvár Város Önkormányzata
„A taszári regionális cargo-bázis kialakítása nemcsak lehetőség, hanem
szükségszerűség is.” – vallja Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Köz-
gyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, akit a taszári repülőtér sorsáról
faggattunk.
R
Hogyan értékeli Somogy gazdaságföldrajzi adottságait, logisztikai
kapcsolatait? Milyen szerephez juthat a taszári repülőtér?
– Somogy megye, és ezen belül Taszár helyzete a Dél-Dunántúl
régióban kiemelkedő, a térség központjában fekszik. A repü-
lőtér Budapesttől száznyolcvan kilométerre, a Balatontól, az M7-es autó-
pályától és a horvát határtól egyaránt hatvan kilométerre, Kaposvártól tíz
kilométerre, Taszár település mellett helyezkedik el. Helyzeténél és előnyős
tulajdonságai révén logisztikai központ, elosztó bázis és cargo-repülőtér
kialakítására alkalmas; összekötő kapocs lehet a Távol-Kelet és az Európai
Unió között. A repülőtér előnyös tulajdonságai többek között a rendkívül
kedvező fekvés és a megyeszékhely közelsége, de a magas szintű kiépített-
ség, a fel- és leszálló pályák mérete, teherbírása és műszaki állapota is or-
szágosan ritka. További pozitívum a kiszolgáló és raktárépületek megléte,
az üzemanyagtöltő és javító bázis, a közúti és vasúti csatlakozás. Kész van
a különálló új polgári szektor és utasforgalmi terminál. A fejlesztésre alkal-
mas szabad területek mellett ott a laktanya. A légi közlekedéshez szükséges
kedvező időjárási feltételek, a jelentős számú, légi irányításban, repülőtér
működtetésben jártas szakember pedig igazi kincs.
– Hogy áll most a repülőtéri fejlesztés? Milyen állapotban van a létesítmény?
– A tulajdonos önkormányzatok az elmúlt években jelentős fejlesztése-
ket hajtottak végre a polgári repülés infrastruktúrájának kiépítésében. A
honvédségtől átvett 7,2 ha területen elkészült a polgári terminál, három
közepes méretű repülőgép fogadására alkalmas repülőgép-állóhely, és a
terminált a 61-es főközlekedési úttal összekötő bekötő út és gépjárműpar-
koló. A beruházás összértéke meghaladja a 700 millió forintot. A katonai
repülőtér jó állapotban van. A leszállópályák, a kiszolgáló épületek, a belső
utak és közművek (víz, villany, gáz, telefon) üzemeltetésre készek. Meg-
oldandó feladat a repülőtér irányítástechnikai berendezéseinek felújítása,
illetve pótlása.
– Vannak-e potenciális befektetők?
– Az elmúlt időszakban jelentős számú, elsősorban külföldi érdeklődő
keresett meg minket. Jelenleg is folynak tárgyalások egy részben külföldi
érdekeltségű légiforgalmi társasággal, akik kelet-európai bázisként kívánják
a repülőteret hasznosítani. Nincs kétségem a felől, hogy ezt a hatalmas érté-
ket sikerül ismét a térség szolgálatába állítani, amivel nemcsak a közlekedé-
si infrastruktúra lépne előre jelentőset, megteremtve a gazdasági fejlődés új
lehetőségét, de sok száz munkahelyet is teremthetnénk Somogyban.
– Milyen tulajdonosi, működési szerkezetet tart elképzelhetőnek, illetve tarta-
na a legideálisabbnak?
– Erre vonatkozóan nincsenek előre elhatározott prioritások. A befektetők
szándékától és a konkrét tárgyalások eredményétől függően bármilyen tulaj-
donosi és működtetési forma elképzelhető. Az önkormányzatok egyébként

5. 15
loginfo
2006/3–4
Dél-Dunántúl
nem a tulajdonszerzésben, hanem elsősorban a repülőtér üzemeltetésében
érdekeltek. A cél az, hogy a térség gazdasági fellendülése meginduljon.
Ezért bármilyen e célt szolgáló formát el tudunk fogadni.
– Lesznek-e megfelelő közúti, vasúti logisztikai kapcsolatai a repülőtérnek ah-
hoz, hogy valóban légiforgalmi központtá válhasson?
– A repülőtérnek jelenleg is jók a közúti és vasúti logisztikai kapcsolatai.
Közvetlenül kapcsolódik a 61-es országos főútvonalhoz és a Budapest-Ka-
posvár-Zágráb-Rijeka vasúti fővonalhoz. A repülőtér elérhetőségét fogja
javítani a tervezett M9-es déli autópálya, valamint az M7-est Kaposvárral
összekötő, és a közeljövőben megépülő autóút is. Taszár szerves része az
országos közlekedési vérkeringésnek, és remélhetőleg Európa-szerte is újra
többet hallják majd az egykor rangos repülőtér nevét.
– Lát-e esélyt egy regionális cargo-bázis kialakítására? Mekkora vonzáskörzete
lehet a taszári repülőtérnek?
A repülőtér adottságainál fogva elsősorban teherszállításra és fogadásra al-
kalmas, vonzáskörzete lefedi a teljes Dél-Dunántúl régiót, így a regionális
cargo-bázis kialakítása nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is.
– Nem jelent túl nagy konkurenciát a Pécs-Pogány repülőtér közelsége?
A Pécs-Pogány repülőtér elsősorban személyszállításra, azon belül is a kis és
közepes méretű gépek fogadására rendezkedhet be, így nem jelent konku-
renciát a taszári repülőtérnek. 2
életrajz
Dr. Gyenesei István
Dr. Gyenesei István 57 éves, mérnök-közgazdász, politológus. 1998 óta a So-
mogy Megyei Közgyűlés elnöke, korábban a Megyei Tanács elnöke (1986-91),
a Megyei Közgyűlés elnöke (1991-94). A 2006. évi országgyűlési választásokon
Somogy megye 6. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. Jelenleg
az ország egyetlen megyei elnöke és országgyűlési képviselője, akit nem párt,
hanem civil szervezet, a SOMOGYÉRT Egyesület jelöltjeként választottak
meg. A Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, a Regionális Fejlesztési Ta-
nács társelnöke. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja 1988 óta, 1996-
2000 között alelnöke. A Megyei Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. A
SOMOGYÉRT Egyesület és a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület alapító
elnöke. Korábban Németh Miklós és Göncz Árpád tanácsadó testületének tag-
ja. Alpok-Adria Nemzetközi Regionális Munkaközösség elnöke. Önkormányzati
törvényt előkészítő munkabizottság tagja.
Kitüntetései: Munkaérdemrend Arany-fokozat, MNK Csillagrendje, Széchenyi
István érem, Somogyért Kitüntető cím, hat somogyi település díszpolgára.
Hobbija a kertészet és a sport, többször átúszta a Balatont, gyakorta indul
kettes-fogathajtó versenyeken. Nős, három gyermeke és három unokája van.
(www.gyenesei.hu és www.parlament.hu nyomán)
Munkahelyteremtő bioerőmű
indulhat Nagyatádon közelében
Bioerőmű épülhet Nagyatád környékén. Ormai István nagyatádi pol-
gármestert egy olyan cég kereste meg, amely a város külterületén
szalmatüzelésű, mezőgazdasági melléktermékeket, gabona- és repceszalmát
hasznosító erőművet építene. Az előzetes tervek szerint az üzem három év
múlva kezdené meg a termelést, és ötven megawatt áramot állítana elő. Az
előzetes munkákhoz, a hatástanulmányok elvégzéséhez a helyi képviselő-
testület hozzájárult. A projekt terv szerint 6,5 hektáron épülne az erőmű, és
negyven embernek adna munkát. A létesítmény nem zavarja majd a lakók
nyugalmát. (Somogyi Gazdaság)
Egész Európában egyedülálló a
Kaposváron épülő biogázüzem
Európában egyedülálló kísérleti biogázüzem épül Kaposvár cukorgyárá-
ban, mely napi több mint száz köbméter földgáz fogyasztását helyette-
sítheti, a cukortermelés melléktermékének, a répaszeleteknek az elégetésé-
vel nyert biogázzal. A próbaüzem szeptemberben indul. Ha ez sikeres lesz,
bővítik a rendszert és a cég teljes földgázfelhasználását helyettesíthetik majd
vele. A szeleteket eddig takarmányként hasznosították, de az állatállomány
csökkenése miatt egyre kevesebbre van erre szükség. Az újrahasznosítást a
magas energiaköltségek is indokolják.
Dr. Csima Ferenc, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárának mező-
gazdasági igazgatóhelyettese szerint: „a gyártási költségek közül az energia a
legmagasabb. Minden itt elért csökkenés, növeli a versenyképességet.”
A cég gyárai egy évben az átvett cukorrépát 80-90 nap alatt dolgozzák
fel, ez alatt naponta mintegy kétszázezer köbméter gázt fogyasztanak. An�-
nyit, mint Kaposvár lakói összesen. A cukorrépaszeletből kinyert biogáz
fűtőértéke kétharmada a földgázénak, ezért a kazánokon kisebb műszaki
átalakításokat is el kell végezni. A befektetés három év alatt térülne meg.
Sipos János műszaki osztályvezető: „a kísérlet ebben az évben fog tartani,
ha sikeres lesz, akkor a következő évben, vagy az azt követő évben szeret-
nénk a bioüzemet megépíteni”.
Az akkor épülő 10-20 ezer köbméteres reaktorok a gyár földgázfelhasz-
nálásának akár negyven százalékát is fedezhetik. Ezek megépítése azonban
a kísérleti modell teljesítésén múlik, amit a szeptember közepén induló
cukor kampányban próbálnak ki. (Kapos Televízió)
Több ezer ötlet érkezett a
Regionális Fejlesztési Tanácshoz
Háromezer projektötlet „szülőföldjévé” vált a Dél-Dunántúl. Összesen
ennyi javaslat futott be ugyanis a Regionális Fejlesztési Tanácshoz,
ellátva munícióval a 2007-től 2013-ig tartó időszakot. Ezt a hét esztendőt
foglalja magába a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A Regionális Operatív Prog-
ramhoz kapcsolódó stratégiai fejlesztési programok elfogadása a Dél-Du-
nántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) Szekszárdon tartott ülésén
történt meg.
A háromezer ötlet forrásigénye lényegesen – nyolc-tízszeresen – megha-
ladja a várható, mintegy százhatvanmilliárd forintos keretet. Ezért csak a
legjobb tervezetek maradhatnak meg és gyarapíthatják a régiót. (Somogyi
Gazdaság)

6. 16
régió
A somogyi gazdaság állapotáról és lehetőségeiről Németh Krisztina, szol-
gáltatási vezetőt (Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara) kérdeztük.
M
elyik Somogy megye legerősebb gazdasági ágazata?
– Somogy megye feldolgozóipari teljesítményének 78
százalékát a gépipar adja, ezen belül a híradástechnikai
termékek gyártása a meghatározó. Második helyen áll az
élelmiszeripar 16 százalékkal.
– Van olyan gazdasági terület, amelyik húzóágazat lehetne, de ma még nem az?
– Somogy megyében hagyományosan húzóágazatnak számított a turiz-
mus, amely elsősorban a Balaton déli partjának turistaforgalmára épült. Az
utóbbi években változnak a turisztikai igények, amely a minőségi, a szál-
láshelyeken a komplex szolgáltatások igénybevételét célozza. Somogyban
jelentős termálvízkészlet található, amelyre épülhetne az egészségturizmus,
azonban a lehetőségek nagy része a színvonalas szolgáltatások hiánya miatt
még kiaknázatlan. A fellendülés másik területe lehetne a megújuló energia-
források lehetőségeinek kihasználása.
– Hogy lehet leküzdeni vagy épp kihasználni Somogy közlekedési adottságait?
– Mivel a közlekedés, az infrastruktúra jelentős fejlesztésre szorul, nem iga-
zán lehet kihasználni ezeket a gyenge adottságokat. Leküzdeni pedig csak
fejlesztéssel lehet. Elsősorban a közút és a vasút fejlesztését tartom nagyon
fontosnak. Meghatározó jelentőségű a 67-es számú főút Kaposvár-Bala-
tonlelle szakaszának korszerűsítése, amely összekötné a megyeszékhelyet
az M7-es autópályával. Fontos főúti jellegű kapcsolatok hiányoznak me-
gyeszékhelyek között (pl. Kaposvár–Szekszárd), vagy gyenge minőségűek
(pl.Kaposvár–Pécs). A mellékúthálózat minősége javításra szorul, fontos
a zsáktelepülések úthálózatba kötése is. A vasúti hálózat mindenhol egy-
vágányú, a pályák és a járművek műszaki színvonala rendkívül alacsony.
Lehetőség a taszári repülőtér hasznosítása, de annak működéséhez is elen-
gedhetetlen a hozzákapcsolódó fejlett úthálózat kialakítása.
– Mennyire „életképes” a Dél-Dunántúl régió mint gazdasági egység? Jellem-
zőbb inkább, hogy a megyék önálló egységként működnek?
– A Dél-Dunántúl régió mint gazdasági egység hatékony működése a jövő
egyik legfontosabb feladata. Az együttműködések jelenleg még többnyire
eseti jellegűek, hiányzik az integrációs céloknak megfelelő közös gondol-
kodás tervezés, előkészítés. Egyenlőre inkább az a jellemző, hogy a megyék
önállóan működnek. A régiós együttműködés formális elemei megtalál-
hatók, de az eredményes együttműködéshez és megvalósításhoz még sok
közös munka szükséges.
– A klaszterek általában térséget összefogó kezdeményezések. Működnek somo-
gyi vagy a megyét is érintő klaszterek?
– Nem megyét érintő, hanem régiót átfogó klaszterről, illetve klaszterkez-
deményezésekről tudok. Ilyen például a Dél-Dunántúli Gyógy-és Termál-
turisztikai Klaszter, amelynek somogy megyei tagjai is vannak, köztük a
SKIK is. A Somogy Megyei Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportja is
foglalkozik a megyét érintő klaszterek szervezésével és indításával. Folya-
matban vannak klaszterkezdeményezések a régióban, amelyek még egye-
sületi formában működnek (élelmiszeripar, turizmus stb.). A klaszterek
alakítása jó kezdeményezés, de a munka még az elején tart, ezért működé-
süknek számottevő eredménye még nem tapasztalható.
Somogy megye kitörési pontjai
Németh Krisztina: „a régiós együttműködések még többnyire eseti
jellegűek” Forrás: SKIK
előnyök és hátrányok
Adottságok
• Termálvízkészlet, geotermikus energiaforrások
• Természeti, környezeti adottságok
• Munkaerőkínálat, képezhető munkaerő
Akadályok
• Infrastruktúra hiányosságai – legsúlyosabb a közlekedés elmaradottsága
(vasút, úthálózat) és a szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya
• Tőkehiány
• Alacsony szintű befektetési hajlandóság
• Koncepció nélküli fejlesztések
– Milyen logisztikához kapcsolódó tevékenységeket végez a Kamara Somogyban?
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a logisztikával kapcsolatos információkat
közvetítsük a vállalkozások felé. A kamaránál külön felelőse van a témakör-
nek. Tájékoztató előadásokat szervezünk, a kamarai újságunkon és honla-
punkon keresztül tájékoztatjuk a vállalkozásokat. »
–Vannak esetleg logisztikai képzéseik is?
– Mivel igen fontos szakterületről van szó, meghirdettünk a logisztikai
ügyintéző képzést, azonban érdeklődés hiányában elmaradt.
– Nemeztközi kapcsoaltokat is ápol a kamara?
– A legjelentősebb kapcsolataink horvátországi (Bjelovar, Karlovac, Kop-
rivnica, Sibenik, Virovitica), romániai (Csíkszeredai Kereskedelmi és Ipar-
kamara), szlovéniai (Gorenjska Megyei Kereskedelmi Kamara) kamarák-
kal, és a külföldi országok kereskedelmi szolgálatainak, nagykövetségeinek
képviselőivel vannak. A kapcsolatok elsősorban konferenciák, üzletember-
találkozók, üzleti partnerkeresés, kiállításlátogatás szervezését, valamint
üzleti információk átadását jelenti. 2

7. 17
út, illetve a szekszárdi Duna-híd és a hozzá vezető kétsávos, de négysávos-
sá bővíthető mintegy húsz kilométeres útszakasz a 6-os út és az 51-es út
összeköttetéséhez. Nyomatékkal még hozzá tenném: Kaposvár az egyetlen
megyeszékhely, amit csak másodrendű főútvonalakon lehet megközelíteni!
RÉGÓHATÁROKON TÚL. Rátérve lényegi kérdésekre, és nem beleásva
magunkat az egyes közlekedési alágazatok régiónkat érintő helyzetértékelé-
sébe, a következő „scenárió” mentén körvonalazható a logisztikai stratégiai
fejlesztési program. Mely nézetem szerint még önmagában vajmi kevés, ha
nem bontjuk le ún. akciótervben a megfogalmazható teendőinket.
1.) A régió két megyéje Baranya és Somogy együttesen mintegy 310 km
hosszan határos Horvátországgal, ebből 93 km, vagyis a határ harminc szá-
zaléka a Dráva medrében húzódik, 150 km-en, (az összhatár 48 százalékán)
pedig a folyó mentén vezet. A Mura Zala és Somogy megye találkozásának
közelében ömlik a Drávába. Összességében tehát a régió horvátországi ha-
tára nyolcvan százalékában nehezen átjárható. Magyarország és Horvátor-
szág 345 km-es határvonalán a Dél-Dunántúlon öt műút vezet át (Barcs,
Berzence, Drávaszabolcs, Udvar, Beremend mellett), továbbá tizenöt olyan
út is van, amely a határig tart, de a közelében megszakad. Dél-Dunántúl
az államhatár átjárhatósága terén az országban, a legkedvezőtlenebb hely-
zetben van, miután az átjárók egymástól átlagosan 62 km-re működnek.
(Összehasonlításként a szerb határon 35 km-enként, a szlovén határon
húsz km-enként, az igen tagolt osztrák határon 32 km-enként található
közúti átkelők.)
2.) A régió közlekedés-földrajzi pozíciója a többi magyarországi régióval
összehasonlítva kedvezőtlen, hiszen kiesik a nemzetközi személy- és áru-
szállítás fő irányaiból. Dél-Dunántúlnak a szomszédos régiókkal való köz-
lekedési kapcsolatai az ország Budapest-központú, sugaras szerkezetű köz-
út- és vasúthálózatának adottságai miatt nem megfelelőek. A másodrendű
főutak kapacitása és minősége elmarad az interregionális forgalom igényei-
től, keleti irányban a Duna természetes akadályként nehezíti a régiók közti
kapcsolatot. Dél-Dunántúlnak a legintenzívebb közlekedési kapcsolata a
távolsági vonatok és autóbuszjáratok száma alapján Közép-Dunántúllal
van, majd sorrendben Dél-Alföld, ill. Nyugat-Dunántúl következik.
3.) Nemzetközi integrált közlekedési folyosó a régió nyugati-északnyu-
gati perifériáján, a Balaton déli partján húzódó V. (Trieszt-Ljubljana-Bu-
dapest-Uzsgorod-Lvov) korridor. Az 1997-es Helsinki konferencia óta a
6-os út Budapest-Udvar/Illocska-Osijek-Sarajevo-Ploce közti szakasza V/c.
elnevezéssel is a Páneurópai Korridorok (PEN) részévé vált.
4.) Elérhetőség szempontjából a régió közelebb fekszik a Mediterráneum
és a Balkán nemzetközi kikötőihez, mint a nyugat-európai, északi tenge-
ri kikötőkhöz. A régió világkereskedelemben való megjelenését mégis ez
utóbbiak szolgálják, mert a délnyugati közúti és vasúti kapcsolatok kapa-
citása és teljesítménye elmarad a Magyarország nemzetközi kapcsolataiban
meghatározó kétvágányú vasútvonalaktól, ill. autópályáktól.
5.) Horvátország felé kevés és kis kapacitású határátkelőhely működik.
A legforgalmasabb, a Nyugat-Dunántúl régióban található Letenye átkelő.
Megközelítése a Dél-Dunántúl legnagyobb részéről lassú és nehézkes, a ré-
A Dél-Dunántúl régió logisztikája
Magyarországon a Dél-Dunántúl régió rendelkezik a legrövidebb
autópálya-szakasszal Forrás: Kaposvár Város Önkormányzata
A Dél-Dunántúl régió logisztikai helyzetét, stratégiai fejlesztésének lehe-
tőségeit meghatározza, hogy Magyarország délnyugati részén, a horvát
határ mentén, közlekedés-földrajzilag mind a mai napig nagyrészt perifé-
riális elhelyezkedésű, sőt mi több hazánk legritkábban lakott régiója.
A
régió külső elérhetősége és belső átjárhatósága rossz, aminek
oka a régiót feltáró kelet-nyugati és észak-déli gyorsforgalmi
utak teljes hiánya, a rossz minőségű, kétvágányú fővonallal
nem rendelkező vasúthálózat, a régió határait alkotó folyókon
meglévő hidak elégtelen száma és a kisszámú határátkelőhely. A közlekedé-
si hálózat szerkezete nem szolgálja a regionális kohézió erősödését. A régió
perifériális helyzete miatt nem tudott sikeresen bekapcsolódni a világgaz-
dasági folyamatokba. A külföldi tőkebefektetés jelentéktelen (az országba
befektetett tőke alig két százaléka került a régióban). Itt a legalacsonyabb
az ipar exportképessége, és az egy főre jutó ipari termelési érték. Hiányzik
az a termelő nagyvállalati kör, amelyik köré a kkv-k beszállítói köre kiala-
kulhatna.
Magyarországon a Dél-Dunántúl régió rendelkezik a legrövidebb au-
tópálya-szakasszal, a Balaton Budapest felőli partszakaszán. Az M7-es au-
tópálya Horvátország irányába való továbbépítése a középtávú tervekben
szerepel. Dél-Dunántúlon az országos közúthálózat hossza 4334 km. Eb-
ből 18 km autópálya, 274 km elsőrendű főút. A regionális térszerkezetet
jelentősen módosító gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések közül kettő ki-
építése valószínű a következő évtizedekben: a régiót nyugat-keleti irányba
átszelő, Nyugat-Magyarországot a Dél-Dunántúlon keresztül az Alfölddel
összekötő M9 (Déli Autópálya /DAP/) és az észak-déli irányú M6-M56-os
gyorsforgalmi út. A harmadik terv a meglehetősen bizonytalan sorsú M65-
ös, vagy Dunántúl Autópálya (DUTAP) amely Siófok és Pécs-Bóly érin-
tésével az M7 és az M56-os gyorsforgalmi utak, összeköttetését valósítaná
meg. Készen van már a majdani M9-es részét képező kaposvári elkerülő

8. 18
régió MLE-régiók
A Magyar Logisztikai Egyesület
Regionális Szervezetei
Baja
Képviseletvezető: Szirányi Ákos
6500 Baja, Pf.: 50. Telefon, Fax: (+36) 79 420 025
E-mail: bajaport.sziranyi@fibermail.hu
Debrecen
Régióigazgató: Fogarasi Márta
4030 Debrecen, Vámraktár u. 3. Telefon: (+36) 52 510 104.
Fax: (+36) 52 510 193. E-mail: fogarasi.marta@mail.trans-sped.hu
Győr
Régióigazgató: Dr. Kovács János
9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon, Fax: (+36) 30 929-1117.
E-mail: kovacsj@sze.hu
Kaposvár
Régióigazgató: Keller Gábor
7400 Kaposvár, Béke u. 3. Telefon: (+36) 82 428 048.
Fax: (+36) 82 429 699. E-mail: keller_gabor@t-online.hu
Miskolc
Régióigazgató: Ivánné Vojdyla Judit
3526 Miskolc, Repülőtéri u. 6-8. Telefon: (+36) 46 506 969.
Fax: (+36) 46 325 242. E-mail: vojdyla.judit@atidepo.hu
Szeged
Régióigazgató: Prohászka Ottó
6722 Szeged, Szilágyi u. 2. Telefon, fax: (+36) 62 425 487
Székesfehérvár
Régióigazgató: Firnicz László
8000 Székesfehérvár, Vásárhelyi út 7. Telefon: (+36) 22 502 810.
Fax: (+36) 22 502 811. E-mail: kombisztar@axelero.hu
Szolnok
Régióigazgató: Estók Sándor
5008 Szolnok, Füst Milán u. 12. Telefon: (+36) 56 512 532;
06 309 196 352. E-mail: estok.sandor@zmne.hu
Szombathely
Régióigazgató: Pászthy Zsuzsanna
9700 Szombathely, Akacs Mihály u. 1-3.
Telefon, Fax: (+36) 94 336 737. E-mail: pazsbt@axelero.hu
giót átszelő, kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi út hiánya miatt. Ennek
ellenére a Horvátország felé irányuló járműforgalom jelentős része ebben
az irányban zajlik, mivel déli irányban mind a horvát, mind a magyar
oldalon csak hosszú átkelési szakaszokkal tarkított utak vezetnek, még
inkább megnövelve az utazási időt.
6.) Európa gazdaságilag legfejlettebb északi területei felé a közúti össze-
köttetés Ausztrián keresztül, a Balatont nyugatról megkerülve tart, ahol
végig másodrendű főútvonalakon zajlik a forgalom. A rossz minőségű
összeköttetésnek köszönhetően Bécs és azon keresztül a távolabbi oszt-
rák és német területek elérhetőségi ideje a Dél-Dunántúl régió középső
és keleti területeiről hosszabb, mint a Dunától keletre eső, már kiépült
gyorsforgalmi utak mentén található térségeké. Az elérhetőséget vizsgálva
megállapítható, hogy Bécsből Miskolc és Szeged hamarabb elérhető, mint
Pécs és a régió déli területei!
7.) A régió egyetlen teherszállításra alkalmas repülőtere (Taszár) je-
lenleg befektetőkre vár. Nagyobb légijárművek számára jelenleg a régió
nyugati határához közeli, sármelléki repülőtér vehető igénybe.
Taszár felvirágoztatásához egy közép-európai cargo-központot kell
kialakítani. Ez csakúgy lehet, ha a reptér átépítése mellett, fejlett inf-
rastruktúra működtetésével olyan „logisztikai geomarketing”-et tudunk
generálni, ami a mai Pozsony, Svehat légi áruforgalmából egy jelentős
szeletet ki fog tudni hasítani, ill. át tudja terelni.
A GYÓGYSZER. Mindezt összefoglalva és „megfejelve” úgy gondolom,
hogy egy olyan – Európában összesen már öt-hat helyen működő – „hoz-
záadott értéket gyártó ipari park” létrehozása a gyógyszer, aminek „for-
dítókorongja” egy intermodális logisztikai szolgáltató központ. Ennek
főbb moduljai lehetnek: a felfejlesztett reptér, a vasúti konténerteminál.
A léptékről csak annyit, hogy mintegy ezer hektáros területigény számol-
ható, s az egész komplexum az előbbiekkel együtt háromszáz kilométer
hatókörzetű.
Vélhetően ez már nem a mi kompetenciánk, nem is multinacionális
vállalat, sőt már nem is EU-szintű, hanem inkább transzkontinentális
vállalat – akár kínai érdekeltségű – jöhet szóba. Ebben az „ex ante” ál-
lapotban, jelen „kiforratlan” helyzetben eléggé zavarosnak, sőt túlzónak
mondhatóak állításaim, de – függetlenül a kompetenciavezérektől – meg
fogjuk találni helyünket, szerepünket e makroprojektben, s képesek va-
gyunk beazonosítani lehetőségeinket benne.
Keller Gábor pénzügyi közgazdász
régióigazgató (MLE Dél-Dunántúl régió)
A Coo-Pack Kft 3 millió Ft-os alaptőkével 2005-ben alakult, 100%-
ban magyar tulajdonú, elsősorban csomagolási szolgáltatással foglalkozó
vállalkozás.
Profilja : Bércsomagolás, logisztikai szolgáltatások
- csomagolás, címkézés, zsugorfóliázás, srink sleeve alkalmazása,
bliszteres és skin csomagolások,
- egyedi csomagolási megoldások, díszcsomagolások,
- promóciós csomagolások elkészítése, display építés,
- akciók teljes lebonyolítása, teljes körű logisztikai szolgáltatások
Fejlesztés, tervezés, beszerzési tevékenység
- teljes körű csomagolásfejlesztés, csomagolási technológiák
telepítése, project vezetés
- csomagolások tervezése, műszaki tervezés és grafikai alkalmazások,
nyomdai háttér biztosítása, csomagolóanyag beszerzése,
Legfontosabb Partnerek:
- Coty Hungary Kft. (kozmetika) csomagolástervezés, csomagoló
anyag-beszerzés, bércsomagolás
- SSL Kft. (GONDRAND Kft., higiénia ) bércsomagolás, logisztikai
szolgáltatás
- Springer Media Kft. (reklám, hírlap, folyóirat) akciós bércsomagolás
- T.M.K.Á. Kft ( Csomagolástechnika)
Telephely: Budapest XVIII ker Jegenyefa sor 17 ( Bérlemény), kamio-
nok fogadására alkalmas.
A cég 2005 második félévében kezdett dolgozni, 13,5 millió Ft
árbevételt realizált, 2006 évben az üzletmenet fokozatosan fejlődött,
bővült a partneri kör, az I félév árbevétele 16 millió Ft-ra alakult, az
éves árbevételi terve 30 millió Ft.
További felvilágosítással szolgál
Bagyánszki Pálné ügyvezető 06 20 469 9387
A Coo-Pack Kft. családi okok miatt eladó
hirdetés