Mindennapi pénzügyekről egyszerűen. Havi bevételek és kiadások tervezése, megtakarítások, hitelek, befektetések - amit mindenképpen tudni kell.

1. Pénzügyi fogkefe 1
Pénzügyi
fogkefe

2. Pénzügyi fogkefe 2
Pénzügyi fogkefe
Tartalom
Előszó ..................................................................................................................................................3
1. A mérleg........................................................................................................................................4
2. A cash flow ...................................................................................................................................5
2.1 Cash flow – bevételi oldal.....................................................................................5
2.2 Cash flow – kiadási oldal ......................................................................................7
3. Ciklusok ......................................................................................................................................10
4. Hitel..............................................................................................................................................11
4.1 Tudjuk-e fizetni a részleteket a futamidő végéig?...............................................11
4.2 Számoljunk! .......................................................................................................12
4.3 Hitelfedezet........................................................................................................13
4.4 Szükségünk van-e a megvásárolt holmira?........................................................13
4.5 A döntés ............................................................................................................14
4.6 Ha gondban vagyunk.........................................................................................14
5. Egyszerű megtakarítási formák................................................................................................16
5.1 Banki lekötések..................................................................................................16
5.2 Megtakarítási számlák .......................................................................................17
5.3 Államkötvény, diszkont kincstárjegyek ...............................................................17
5.4 Befektetési alapok .............................................................................................18
5.5 Tartós Befektetési Számla (TBSZ).....................................................................19
5.6 Lakástakarék .....................................................................................................19
5.7 Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ).......................................................20
5.8 Önkéntes nyugdíjpénztár ...................................................................................21
5.9 Egészségpénztár ...............................................................................................21
5.10 Unit-linked biztosítások......................................................................................21
5.11 Deviza, részvények, ingatlan .............................................................................21
Készítette: Négyesi Áron
Elérhetőség: technikaielemzes@gmail.com
Budapest, 2013. február 24.
A borítóképhez felhasználtam Alan Cleaver fényképét.

3. Pénzügyi fogkefe 3
Előszó
Nagyon sok olyan ismerősöm van, aki pénzügyi tanácsért fordul hozzám. Sokszor
megdöbbenek azon, hogy akár az átlagnál magasabb jövedelemmel szinte képtelenek
megtakarítani, s olyan döntéseket hoznak, amik hallatán az ember csak fogja a fejét. Éppen
ezért gondoltam úgy, hogy szükség van egy olyan egyszerű útmutatóra, ami legalább azt a
mindennapi minimális pénzügyi tudást magában foglalja, amire mindenkinek szüksége van.
Lehetséges, hogy sokaknak az itt leírtak maguktól értetődő dolgok. Nem állítom, hogy
bármilyen forradalmi ötletet sikerült közreadnom, de remélem, hogy lesznek, akiknek hasznos
lesz ez az összegzés. Ha esetleg valakit valamilyen téma részletesebben is érdekelne, akkor
jelezze nekem, s kellő érdeklődés esetén hosszabban kifejtem.
Köszönöm barátaimnak a kézirat készítésénél nyújtott segítségüket, s köszönöm
édesanyámnak a nyelvi lektorálást.
A Pénzügyi fogkefe szabadon terjeszthető a tartalom megváltoztatása nélkül.
Négyesi Áron

4. Pénzügyi fogkefe 4
1. A mérleg
A pénzügyek legegyszerűbb szabálya, hogy hosszú távon nem költhetünk többet a
bevételeinknél. Amennyi bevételünk keletkezik, legfeljebb annyi lehet a kiadásunk. Ez éppen
úgy igaz az állam szintjén, mint egyéni szinten. Rövid távon persze el lehet ettől térni, például
hitelekkel, a számlák nem fizetésével, a megtakarítások felélésével, de hosszú távon egyik
sem jelent megoldást. A megtakarítások előbb vagy utóbb elfogynak, a számlákat
megpróbálják behajtani a szolgáltatók, a hitelekért pedig fizetni kell a törlesztőrészletet.
A hitelek sem csodafegyverek. Csak azért, mert a bank most hajlandó nekünk hitelezni lakásra,
autóra vagy plazmatévére, nem lettünk gazdagabbak. A hitel közgazdasági értelemben nem
más, mint a jövőbeli fogyasztás előrehozása. A hitelből ugyan megvehetünk olyan dolgokat,
amiket nélküle most nem engedhetnénk meg magunknak. A hitelt viszont a jövőbeli
jövedelmünkből ki kell fizetnünk – kamatokkal terhelve. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben
minden hónapban a törlesztőrészlet összegével kevesebb pénzt költhetünk el, vagy
másképpen: annyival rosszabbul fogunk élni.
Csodát tehát ne várjunk a hitelektől! Ingyen pénz nincs.
Fontos tehát, hogy bevételeink és kiadásaink folyamatosan és hosszú távon egyensúlyban
legyenek. Mivel a legtöbben a hiteleket havi törlesztéssel vették fel, s a fizetésüket is többnyire
havonta kapják, ezt általában havi egységekre lebontva tudjuk legjobban megoldani. A
következő pontban éppen ezért a havi pénzügyi egyensúly menedzselésével foglalkozunk.

5. Pénzügyi fogkefe 5
2. A cash flow
Fontos tehát, hogy a bevételeink és kiadásaink hosszú távon egyensúlyban legyenek. De
ahogyan a közgazdászok mondják: „hosszú távon mindannyian halottak vagyunk”. Úgyhogy
nem árt a rövidebb távlatra odafigyelnünk! Van, aki szerint egy átlagos háztartás
megtakarításai háromhavi kiadást fedeznek. Nem tudom, ez mennyire igaz, de a legtöbb
ismerősömmel, barátommal beszélgetve igaznak tűnik. Alig néhány akad közöttük, aki fél-
vagy egy év munkanélküliségi periódust is finanszírozni tudna, holott nem egynek közülük átlag
feletti a jövedelme. Ahhoz, hogy ez változzon, először a havi szintű kiadás-bevétel
egyensúlyt kell rendbe raknunk.
2.1 Cash flow – bevételi oldal
A bevételi oldal tervezése a legtöbb ember számára egyszerű, gyakorlatilag megfelel a
havi fizetésnek/nyugdíjnak. Itt látszik igazán az anyagi helyzet sérülékenysége: ha a fizetés
megszűnik, s nem sikerül rövid időn belül munkát találni, akkor az anyagi csőd be is
következett. Többféle módon lehet ez ellen védekezni:
1. Tudatos karriermenedzsment segítségével elősegítjük, hogy az állás találás ne
okozzon számunkra nagy gondot.
2. Felhalmozunk annyi megtakarítást, ami elegendő egy hosszabb munkanélküliségi
időszakra is.
3. Egyéb jövedelemforrásokra teszünk szert.

6. Pénzügyi fogkefe 6
Bár a cikknek nem része, vegyük figyelembe, hogy aki ma a huszas-harmincas éveiben jár,
aligha számíthat bőséges öregkori nyugdíjra. A mai magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag
piramisjáték, ahol az aktív korúak fizetik a nyugdíjasok megélhetését. Ne feledjük, nem
érdemtelenül kapják ezt a pénzt, hiszen ők az előző generáció nyugdíját fizették, s
hozzájárultak például a mi oktatásunkhoz is. Ennek ellenére a képlet egyszerű: a társadalom
elöregszik, s így egyre több nyugdíjas megélhetését kell egyre kevesebb aktív korúnak állnia.
A mostani rendszer előbb-utóbb garantáltan összeomlik.
A majdani nyugdíjáról most már mindenkinek magának kell gondoskodnia. Előre.
Ugyanez igaz az egészségügyre is. Egyre több az idős, beteg ember. Emiatt egyre több
embernek lesz szüksége egészségügyi ellátásra, ami az egyszerű gazdasági
törvényszerűségek miatt felveri az egészégügyi szolgáltatások árát. Ezt már most is lehet
látni, hiszen egyre hosszabbak a várólisták is. Sőt, sok olyan műtétet, amelyek során/végén a
páciensnek kicsi az esélye a túlélésre, nem is finanszíroz az állam. Hiába fizetjük a
társadalombiztosítási költségeket, nem lehetünk biztosak a dolgunkban. Még ha nem is
történne katasztrófa, nézzük csak meg, mennyibe kerülne a legolcsóbb fogpótlás. Ki tudnánk
fizetni minden probléma nélkül?
A tudatos karriermenedzsmenttel jónéhány könyv foglalkozik, így ezt a témát most nem
érintjük. A megtakarításokat röviden az 5. fejezet tárgyalja. Az egyéb jövedelemforrások
részletezéséhez aligha lenne elég néhány oldal, így most csak a főbb típusaikat sorolom fel:
1. Megtakarításaink hozamai: a betéti/kötvény kamatoktól kezdve a
részvényosztalékokig bármi lehet.
2. Vállalkozások bevételei.
3. Ingatlanok kiadásából származó jövedelem.
4. Egyéb bevételek (pl. jogdíjak)
Sokféle könyv létezik arról, hogy hogyan lehet a legjobb módon vállalkozásokból, ingatlanokból
vagy éppen tőzsdézésből pénzt szerezni, éppen ezért ezt nem is részletezem. Fontos azonban
tudnunk, hogy nem mindenkinek való minden befektetési forma. Mikor az egyik üzletkötő
barátom megkérdezte tőlem, hogy a helyében mibe fektetnék a tőzsdén, röviden csak annyit
mondtam neki, hogy semmibe. Az ő fő szakértelme az értékesítés, ami jó jövedelmet is hoz
számára, a tőzsdéhez viszont egyáltalán nem ért, így az nem lenne számára jobb befektetés,
mintha lottózni kezdene.
Ahhoz, hogy az ember ne csupán a betét/államkötvény befektetésekben tudjon gondolkodni,
előbb mindenképpen képeznie kell magát. Mindenki döntse el, hogy neki megéri-e a dolog. Ha
igen, ne sajnálja rá az időt: munka mellett az internet/könyvek segítségével bárki ingyen
tanulhat. Lehet, hogy így hosszadalmas lesz a folyamat, de megtérülhet a befektetésünk.
Legyünk türelmesek, a bevétel teremtés ritkán megy egyik napról a másikra.

7. Pénzügyi fogkefe 7
FONTOS! A kockázatos befektetési formákba ne tegyünk olyan pénzt, amit nem tudunk
nélkülözni! Csak azt a pénzt kockáztassuk, aminek esetleges elvesztése nem okoz
megélhetési problémákat!
2.2 Cash flow – kiadási oldal
Míg a készpénzáramlásunk bevételi oldala többnyire csak hosszabb távon befolyásolható, a
kiadási oldalon már egészen rövid távon is változtathatunk. Első lépésben azt kell
megtudnunk, mire költünk. Mondhatjuk azt, hogy tudjuk, mire költünk, de ez ritkán igaz.
Valószínű, hogy sok olyan apróságot veszünk, amik egyszerre ugyan kis kiadásnak tűnnek, de
összegezve már jelentősebb összegbe kerülnek. Ha például minden munkanapon csak egy
csokoládét veszünk 100 forintért, akkor az havi 2.200 forintot jelent. Ha ugyanez a büfében
vesszük meg 150 forintért, már 3.300 forintot adtunk ki.
A költéseink áttekintéséhez első lépésben azt javaslom, hogy néhány hónapon át vezessünk
nyilvántartást az összes kiadásunkról. Ez megoldható papíron is vagy táblázatkezelő
programban is. Az utóbbi könnyebben áttekinthető, s rendszerezhető, de ilyenkor is ajánlott
egy jegyzetfüzetet magunkkal vinnünk, amibe nap közben rögzíteni tudjuk költéseinket, hogy
utána a nap végén át tudjuk vezetni mindet a táblázatba.
Az én táblázatom oszlopai a következők voltak:
1. Hónap
2. Nap
3. Fő kategória
4. Alkategória
5. Kiadás
6. Megjegyzés
A hónap és nap külön oszlopban vezetése segít abban, hogy gyorsabban tudjunk szűrni havi
kiadásokra. A fő- és alkategóriák elkülönítésére azért volt szükség, hogy jobban átlátható
legyen a kiadások szerkezete. Nem mindegy például, hogy az ételt diszkontban,
éjjel-nappaliban, étteremben vagy házhozszállítótól vesszük vagy esetleg egyértelműen a
csemege kategóriába sorolható-e.
Élethelyzetektől függően mindenkinek más kategóriákra van szüksége. Nekem négy
évvel ezelőtt ezek voltak a fő kategóriáim:
1. Étel: elengedhetetlen kiadás. Az ételek minőségén jobb nem spórolni, de nem árt
tudni, hogy pontosan mire is költünk. Miután két hónapig vezettem az excel táblát,
rájöttem, hogy nagyon sokat költök csemegékre és ételrendelésre. Miután ezekben a

8. Pénzügyi fogkefe 8
kategóriákban csökkentettem a kiadásaimat, nagyjából 10 000 forintot spóroltam
havonta.
2. Lakhatás: ebbe beletartozik az albérleti díj/hiteltörlesztés, a rezsiköltségek, az
esetleges lakberendezési tárgyak vásárlása, a tisztítószerek és a későbbi felújításra
félretett pénzek is. Az utóbbira érdemes időben elkezdeni takarékoskodni,
mindenképpen kalkuláljunk vele a havi kiadásainkban.
3. Egészség: ebbe az orvosi kezelésektől a sportkiadásig bármit besorolhatunk.
4. Család/barátok/társkeresés: a családlátogatás utazási költségei, az ajándékozás vagy
a baráti találkozók költségei is ide tartoznak. Ne felejtsük el, hogy itt nem ítélkezünk, a
cél a kiadásaink pontos feltérképezése. Lehetséges, hogy az elemzés végével
érdemes lesz megbeszélni a családunkkal, hogy kisebb ajándékokat veszünk
egymásnak, esetleg a baráti találkozók egy részét megszervezhetjük kisebb
kiadásokkal (például otthonunkban) is.
5. Szórakozás/kultúra: életünk fontos elemei. Kiderülhet azonban, hogy bizonyos
területeken túl sok pénzt költünk, s például az új könyvek vásárlását részben
pótolhatjuk könyvkölcsönzéssel vagy használt könyvek vásárlásával, esetleg magazin
előfizetéseink helyett olvashatunk weboldalakat.
6. Személyes higiéné: ritkán érdemes rajta spórolni, de tudnunk kell a mértékét.
7. Háziállatok: háziállatainkért felelősséget vállaltunk. Akkor se váljunk meg tőlük, ha ez a
rubrika túlságosan nagy összeget tartalmaz. Arra viszont mindenképpen jó, hogy a
következő házikedvenc érkezése előtt elgondolkodjunk, valóban szükség van-e rá.
8. Ruházkodás: figyeljünk oda arra, hogy ezen a kategórián rövid távon ugyan jól lehet
spórolni, de ne járjon ez együtt azzal, hogy 2-3 év múlva gyakorlatilag egy egész
ruhatárat kell majd beszereznünk.
9. Jótékonykodás: vannak, akik nálunk rosszabbul élnek, ha megtehetjük, gondoljunk
rájuk is.
10. Egyéb: banki díjak, kisebb kiadások stb.
Emellett még érdemes a saját életünk nagyobb kiadási kategóriáit is átgondolni. Ilyen lehet
például a közlekedés (autó – mely esetében mindenképpen érdemes egy átlagos
javítási/avulási költséget is betenni a számításba – vagy például buszbérlet), a gyerekek
különleges kiadásai (pl. különórák, tandíjak stb.), speciális hobbik, telefonálás vagy bármi más.
Miután két-három hónapig vezettük az excel táblát, összesítsük fő- és alkategóriák szerint a
kiadásokat minden hónapra vonatkozóan. Garantáltan meg fogunk lepődni: biztosan lesz
néhány olyan dolog, amire jóval többet költöttünk, mint gondoltuk volna.
A következő lépés az, hogy ezekben a kategóriákban próbáljuk meg leszorítani a
kiadásokat. A legtöbb dologra általában van olcsóbb megoldás vagy változtathatunk
szokásainkon is. Például túlzottan magas telefonköltségek esetén válthatunk tarifát,
átállhatunk részben a Skype használatára vagy beszélhetünk kevesebbet is telefonon.
Legyünk találékonyak, az interneten többnyire minden kérdésünkre találunk tippeket.

9. Pénzügyi fogkefe 9
Autóvásárlás előtt ajánlott olvasmányok:
http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2012/12/12/az_autozas_luxus/
http://www.valoskilometer.hu/article?title=auto_fenntartasi_koltsegek
http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2011/03/23/almodozni_csak_esszel/
FONTOS! Ha nem vagyunk vészhelyzetben, vegyük figyelembe azt is, hogy az embernek
szüksége van élvezetekre is. Nem feltétlenül jó dolog nullára szorítani az összes szórakozási
kiadásunkat vagy megszüntetni a baráti találkozókat.
Ha a fenti elemzést és kiadáscsökkentést végrehajtottuk, hagyjunk ki egy kis időt, majd 1-2
hónapig ismét vezessük a kiadásainkat. Ha minden jól ment, csökkenniük kellett, s marad
pénzünk megtakarításokra is.
A megtakarításainkat érdemes a bevételi számlánktól elkülönítve kezelni. Javaslom, hogy
határozzuk meg havi megtakarítási lehetőségeinket, s ezt az összeget csaknem teljes
egészében már a hónap elején tegyük félre. Ilyenkor jobban látjuk, hogyan fogy a pénzünk,
s jelentősen nőnek az esélyeink arra, hogy a kitűzött célunkat sikerül is végrehajtanunk.
A megtakarításainkat is érdemes több kategóriába sorolni:
1. Vészhelyzeti megtakarítások: olyan megtakarítások, amelyek gyakorlatilag bármikor
kis költséggel mozgósíthatóak, ha elromlott az autó, fogorvoshoz kell mennünk vagy
bármilyen más váratlan kiadásunk merül fel. Erre a célra jók lehetnek például a
megtakarítási számlák. Fontos, hogy ez inkább vésztartalék, mint megtakarítás.
2. Rövidebb időn belül mozgósítható kiadások: ha nagyobb problémánk adódik, legyünk
képesek ezt az összeget – vészhelyzeti tartalékaink nagyságától függően – kettő-négy
hónap alatt mozgósítani.
3. Hosszabb távú megtakarítások: ezek olyan összegek, amire előre láthatóan akár egy
álláskeresés miatt sem lesz rövid időn belül szükségünk. Ennek megfelelően többnyire
magasabb hozamúak, de kis költséggel nem tudjuk gyorsan pénzzé tenni őket. Ilyenek
lehetnek például a prémium államkötvények vagy az ingatlanok.
4. Kockáztatható megtakarítások: olyan megtakarítások, amik jó esetben nagyobb
hozammal járnak, viszont akkor sem taszítják válságba a családot, ha elbukjuk őket.
Ilyen lehet például a részvény.
5. Célzott megtakarítások: ezeket tárolhatjuk saját számlánkon (ha például pár hónapig új
mosógépre gyűjtünk) vagy egy külön számlán (például gyermekeink egyetemi
tanulmányaira vagy új autóra félretett pénzek).
Bár csak az utolsó megtakarítási kategória nevében szerepel a célzott szó, mindenképpen
érdemes hosszú távra általános megtakarítási célokat meghatároznunk. Mit szeretnénk
elérni? Hathavi megtakarítást, hogy egy esetleges álláskeresés ne jelentsen problémát? Biztos
megélhetést, ha nyugdíjasok leszünk? Annyi jövedelmet lakáskiadásból, hogy ne kelljen többé

10. Pénzügyi fogkefe 10
dolgoznunk? Mindenkinek mások a céljai és a lehetőségei, de érdemes több forgatókönyvet is
kidolgoznunk és megállapítanunk, hogyan tudjuk elérni azt, amit szeretnénk.
Egyszer egy ismerősöm megkérdezte, van-e kocsim. Mikor azt feleltem neki, hogy nincs, de
két év múlva lesz, ha akkor is szeretnék, csodálkozott, honnan tudom ezt. A válasz egyszerű:
megvolt a hosszú távú tervem. Természetesen rugalmasnak kell lennünk: változhat a havi
jövedelmünk, s más nem várt helyzetbe is kerülhetünk. Kár ilyenkor azon töprengenünk, hogy
mi lehetett volna, ha minden marad a régiben. Ehelyett inkább mihamarabb tervezzük át a havi
kiadásainkat és a célokat! Ez nemcsak kedvezőtlen fejleményekre vonatkozik, hanem arra is,
ha a helyzetünk a vártnál jobban alakul.
3. Ciklusok
Célszerű a havi kiadásainkat úgy megtervezni, hogy maradjon benne egy kis biztonsági
tartalék, hiszen nem vagyunk gépek, a kiadásunk nem lehet mindig fillérre ugyanannyi minden
hónapban. Ami marad ebből a tartalékból hónap végén, azt ne éljük fel, hanem utaljuk át a
megtakarítási számlánkra. Esetleg kisebb részéből azonnal meg is jutalmazhatjuk magunkat,
vagy akár leköthetjük valamilyen extra kiadásra is (majdani nyaralás, étterem vagy bármi, ami
motivál minket). A lényeg, hogy ne csapjuk be magunkat, s a következő hónap elején ismét a
nulláról induljunk.
Ez a tartalék azért is jó, hogy mindenkinek vannak rosszabb hónapjai, mikor sok kiadás jön
össze, s valahogyan elfolyik a pénz. Ilyenkor esetenként a rövid távú tartalékainkból is vissza
kell utalnunk. Ez nem baj, a ciklusok természetesek. A lényeg, hogy pár hónapos távon belül
legyen egyensúlyban a költségvetésünk, s a terveinket ne adjuk fel. Az ilyen „lyukakat” a jobb
hónapokban ne felejtsük el „betömni”.
A ciklusok egy része előre tervezhető: télen például megnőnek a rezsiköltségek, nyár végén
a gyerekek iskolázási költségei jelentkeznek, esetleg tudhatjuk azt is, hogy mikorra várható egy
tervezett orvosi beavatkozás, ami miatt táppénzre kell mennünk, vagy mikor kell befizetni a
családi nyaralást. Az ilyen előre tervezhető kiadások ne érjenek minket váratlanul,
számoljuk ki, hogy milyen pluszköltséget jelentenek, s tegyünk rájuk félre időben. Én például a
téli rezsiköltségekre minden hónapban félre szoktam tenni 5-10 ezer forintot, ami hét hónap
alatt 35-70 ezer forint megtakarítást jelent.

11. Pénzügyi fogkefe 11
4. Hitel
A hitelt sokan rossz dolognak vagy a bankok nyerészkedésének tartják, de egyik sem igaz. A
hitel eszköz arra, hogy hamarabb hozzájuthassunk valamihez, mint azt a jelenlegi anyagi
helyzetünk engedi. Az, hogy jó vagy rossz megoldás-e számunkra a hitel, több tényezőn is
múlik.
4.1 Tudjuk-e fizetni a részleteket a futamidő végéig?
Ez az egyik legfontosabb kérdés. Nyilvánvalóan teljes bizonyossággal egy lakáshitel akár 30
éves futamidejére ezt senki sem tudja biztonsággal állítani, de meg kell próbálni mérsékelni a
kockázatokat.
Az első lépés ezen az úton, hogy ne vállaljunk a bevételeinkhez képest túlságosan nagy
terheket! Mikor 2008-ban felmerült bennem, hogy esetleg lakást vásárolnék, bementem egy
bankhoz érdeklődni, hogy mennyi hitelt kaphatnék az akkori fizetésemre. A lakás értékének
90%-át lettek volna hajlandóak svájci frankban finanszírozni úgy, hogy a törlesztő részlet
befizetése után a maradék havi költségeimre maradt volna összesen 50 ezer forintom. Ez
nyilvánvalóan extrém példa, de valós és mindenképpen figyelembe kell vennünk:

12. Pénzügyi fogkefe 12
1. Az összes költségünk és a hiteltörlesztés után is maradjon még meg
jövedelmünk legalább 20-30 százaléka. Ez biztosan soknak tűnik, de vegyük
figyelembe azt, hogy a hitel kiemelt felelősséggel jár. Elég, ha pár hónapig elmaradunk
a törlesztőrészlettel, s máris nagy problémáknak nézhetünk elébe. Pontosan ezért
nem árt a hitel törlesztése közben még további összeget megtakarítanunk. Ez ráadásul
kedvező esetben felhasználható arra is, hogy előre törlesszünk. Számolnunk kell azzal
is, hogy a forinthitel törlesztőrészlete is lehet változó, s ezért nem árt felkészülnünk
arra, hogy kedvezőtlen esetben nő a visszafizetendő összeg.
2. Figyelmesen nézzük meg, hogy a hitel törlesztőrészlete a futamidő végéig
ugyanannyi marad-e. Egyértelműnek tűnik, de sokan nem vették annak idején
figyelembe, hogy az akciós, induló törlesztőrészlet csak fél-egy évig érvényes!
3. Bár most csaknem lehetetlen devizahitelhez jutni, ha ez változna, s a devizában
történő eladósodást választjuk, akkor az euró a legkevésbé kockázatos választás.
Az euró esetében gyakorlatilag az euró/forint átváltási kockázatot vállaljuk, míg a svájci
frank, japán jen vagy az USA dollár esetében gyakorlatilag még ezek euróval
szembeni értékváltozása is rizikófaktort jelent számunkra. Ha lehet, kerüljük a dupla
kockázatot!
Legyenek tartalékaink! Ha nincs legalább fél-egy évnyi megélhetésre elegendő
megtakarításunk, nagyobb hitelbe ne vágjunk bele. Kedvezőtlen esetben nem csak a hitelből
vett lakást és az önerőt veszíthetjük el, hanem még adósságunk is maradhat utána.
Legyünk konzervatívak! Ne becsüljük túl a jövőbeli bevételeink növekedését, inkább legyünk
szerények, s számoljunk csak a mostani jövedelmünkkel a kiadások tervezésekor. Mivel a jövő
így is nehezen kiszámítható, célszerű lehet a hiteltörlesztésre akár biztosítást is kötni. Az ilyen
biztosítás feltételeit viszont figyelmesen olvassuk el, mert sok buktató lehet benne. A
legáltalánosabb feltételek közé tartozik például az, hogy a biztosítást egy ideig (pl. fél évig)
csak fizetjük, de ha ez alatt az időszak alatt történne káresemény, akkor nem számíthatunk a
biztosító jótállására. Az is általános gyakorlat, hogy ha mi mondunk fel, akkor a
munkanélküliségre kötött biztosításunk sem fog fizetni.
A jövőbeli jövedelmünket se becsüljük túl. Bármikor beüthet egy válság, egy vállalati
leépítés vagy csökkenhet a vállalkozásunk profitja. Amennyire csak lehet, készüljünk fel erre is.
Persze ezt nemigen találhatjuk el 100%-os biztonsággal - úgyhogy ne aggódjunk előre a jövő
miatt, inkább élvezzük azt, amink van.
4.2 Számoljunk!
Ha megnéztük a havi törlesztőrészletet, s megállapítottuk, hogy tudjuk-e fizetni, hasonlítsuk
össze a hitelt más, hasonló kondíciójú hitelekkel. Nézzük meg körültekintően a hitelfeltételeket,
s nézzük meg a THM-et is. Ez ugyan magától értetődőnek tűnik, de volt már olyan ismerősöm,

13. Pénzügyi fogkefe 13
aki a 8,5%-os kamatú diákhitelét váltotta ki csaknem 20%-os THM-ű személyi kölcsönnel.
Mindenkinek más a tűrőképessége, de az biztos, hogy áru- vagy személyi hitelt sosem vennék
fel 20% kamat felett (bár ilyen hitelt egyébként sosem vettem fel). Lakáshitelt már ennél jóval
alacsonyabb kamat mellett is nagy pénzkidobás lehet felvenni, hiszen itt nagy összeget
fizetünk hosszú ideig, így 1-2% kamatkülönbözet milliós összegeket jelenthet a hitel
törlesztése során. Érdemes tehát mindig minden lehetőségnek utánajárnunk.
Egy esetleges lakásvásárlás esetén azt is érdemes lehet kiszámolnunk, hogy mennyibe is
kerül nekünk havonta a lakás a törlesztőrészletekkel, a majdani felújításokkal és az önerőnk
elmaradt kamataival. Könnyen kiderülhet, hogy bérelni ésszerűbb megoldás lehet, mint
vásárolni. Az az érv sem mindig állja meg a helyét, hogy „de ha kifizetem a
törlesztőrészleteket, a lakás végül az enyém lesz”. Lehetséges, hogy ha az ember félreteszi azt
a pénzt, amivel a bérleti díj kevesebb a törlesztőrészletnél, hamarabb össze tudja spórolni a
lakás árát, mint ahogyan a hitelt kifizetné.
Főszabály az is, hogy ha valami túl szépnek látszik, hogy igaz legyen, akkor többnyire
nem is igaz. Ez igaz a hitelekre és a befektetésekre is. Mindig járjunk utána a kiskapuknak,
mielőtt bármit is aláírnánk. Mindennek ára van. Ritkán ugyan tényleg találni valódi, 0% THM-es
áruhiteleket, de sok esetben ha az interneten kutakodunk egy kicsit, lehet, hogy megtaláljuk
ugyanazt az árut más kereskedőnél olcsóbban.
4.3 Hitelfedezet
Vannak, akik azt gondolják, hogy ha nem tudják fizetni a hitelüket, akkor legfeljebb bukják a
fedezetül szolgáló gépjárművet vagy ingatlant. Mostanára már sokan szembesültek azzal,
hogy ez nem így van, többet is bukhatnak a hitellel. Az autóhirdetések között számtalan olyan
hirdetést találni, amelyik arról szól, hogy a tulajdonos fizetne a vevőnek, ha az hitelátvállalással
vinné a kocsit... Ha nincs annyi pénzünk, hogy a hitel tárgyát ésszerű önerővel és ésszerű
futamidőre (ami egy autónál legfeljebb néhány év) megvegyük, akkor inkább vegyünk mást,
amit tényleg megengedhetünk magunknak.
4.4 Szükségünk van-e a megvásárolt holmira?
Ezt a kérdést mindenképpen tegyük fel magunknak. Nem biztos, hogy most azonnal kell
plazmatévé, nem biztos, hogy autóból nem elég egy kisebb is, s nem biztos, hogy lakást kell
vennünk. Gondoljuk át, hogy mi az, amire ténylegesen szükségünk van, s hogy azt
megengedhetjük-e magunknak. Még ha valamit ki is tudunk fizetni, akkor sem biztos,
hogy meg kell vásárolnunk. Lehetséges, hogy a törlesztéssel járó stressz és anyagi
kifeszítettség elveszi a használat örömét, vagy lehet, hogy jobban járunk inkább, ha a
vásárlásra fordított összeget inkább befektetjük, s majd hamarabb nyugdíjba mehetünk.
Gondolkodjunk mindig hosszú távon! Biztosan meg kell vennünk a legújabb iPhonet? Tényleg
megéri teljes körű lakásfelújítás miatt eladósodni? Az utóbbira tudok olyan példát, hogy a

14. Pénzügyi fogkefe 14
család egy – felújítás után 15 millió forint értékű! - lakás átalakítására 8 millió forintos japán jen
hitelt vett fel. A hitel összege a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt duplájára nőtt, s úgy kellett
értékesíteniük a lakást, hogy a végén se lakásuk, se pénzük nem maradt. Alighanem jobban
jártak volna egy szerényebb felújítással – amire akár lakáskasszával is összegyűjthették volna
a pénzt, ha elég türelmesek.
4.5 A döntés
Ha végül minden fenti kérdést alaposan megvizsgáltunk, vegyük a fáradságot, és nézzük át
saját magunk az összes bank hitelajánlatát. Válasszuk ki azt, ami a mi igényeinknek a
legjobban megfelel. Ezek után esetleg még beszélhetünk ingyenes hiteltanácsadóval is,
de ha nem tud jobbat ajánlani az általunk talált konstrukciónál, akkor tartsunk ki a
magunk választotta hitel mellett. Ne feledjük, hogy a legtöbb hiteltanácsadó nem sokkal tud
többet a hitelekről, mint mi, ha utánajárunk a részleteknek. Ha mégis tud jobbat ajánlani (az én
lakáshitelem esetében például tudott), akkor nézzük át aláírás előtt alaposan a szerződés
részleteit. Hosszú évekre vagy évtizedekre fogjuk elkötelezni magunkat - megér pár óra
munkát is az, hogy megfelelő döntést hozzunk.
4.6 Ha gondban vagyunk
Akár valamilyen váratlan élethelyzet miatt (munkahelyi leépítés, betegség stb.) adódnak
gondjaink, akár lassan romlani kezd a pénzügyi helyzetünk, ne várjunk arra, hogy a dolgok
maguktól javulni fognak. Azonnal nézzük át a havi kiadásainkat, s nézzük meg, hogyan tudjuk
csökkenteni őket. A struccpolitika ritkán működik, általában csak ront a helyzeten. Éppen ezért,
ha a hitelünk fizetése is veszélybe kerül, jobb, ha a nemfizetés helyett rögtön tárgyalunk a
bankkal egy esetleges türelmi időről vagy futamidő hosszabbításról. Ehhez célszerű lehet
szakember segítségét is igénybe vennünk.
A lényeg, hogy ne várjunk a csodára, reagáljunk minél hamarabb, higgadt fejjel!

15. Pénzügyi fogkefe 15
A hitelkártya
A normál bankkártya (betéti kártya) jellemzője, hogy általában csak annyi pénzt költhetünk el
vele, amennyi a számlánkon van. (Lehet persze mellé pluszban hitelkeretet is kérni.) A
hitelkártyán viszont előre megadott hitelkeretből költhetünk, s ezt később kell csak
visszafizetnünk. A törlesztésre többnyire van egy rövidebb kamatmentes periódusunk. Ha ez
alatt nem törlesztünk, akkor viszont csillagászati, 30-45%-os kamatokkal kell a teljes összeget
megtérítenünk – visszamenőlegesen a kamatmentes periódusra is.
Ha tehát pontosak vagyunk, s mindig odafigyelünk arra, hogy időben fizessünk, akkor
kamatmentesen használtuk a bank pénzét. Ha ugyanannál a banknál van a betétszámlánk és a
hitelkártyánk is, akkor ezt tranzakciós adó megfizetése nélkül is megtehetjük, ha mind a két
számla ugyanazé a tulajdonosé. Ráadásul vannak olyan bankok, ahol a hitelkártyás
költéseinkből 1-3%-ot visszatérítenek. Mivel a dijnet.hu-n a rezsiköltségeinket is kifizethetjük
bankkártyával, nem elérhetetlen, hogy akár havi pár ezer forintot nyerjünk ezzel.
Ha viszont nem figyelünk oda a törlesztéseink ütemezésére, akkor ennek többszörösébe fog
kerülni a kamatfizetés. Azt javaslom, hogy aki tudja magáról, hogy nem biztos, hogy ilyen
fegyelmezett tud lenni, az semmiképpen ne használjon hitelkártyát.
Főszabály, hogy a hitelkártyát legfeljebb az előnyös kondíciói miatt használjuk, de sose
tekintsünk rá hitelforrásként. Lehetőleg vészhelyzetben sem. Ha valamilyen hibánál fogva
mégis hitelkártyaadósságunk keletkezik, fizessük vissza mihamarabb! Akár úgy is, hogy más,
kedvezőbb kamatozású hitelt veszünk igénybe.

16. Pénzügyi fogkefe 16
5. Egyszerű megtakarítási formák
Egyik barátom kérésére került be ez a fejezet a legegyszerűbb megtakarítási lehetőségekről.
Én magam egyelőre szinte csak megtakarítási számlán és néha lekötésekben tartom a
pénzem, de ahogyan nőni fognak a tartalékaim, úgy fog ez változni. Korábban tőzsdéztem is,
de időhiány miatt már jó ideje abbahagytam. Mik tehát a lehetőségek?
Vegyük figyelembe, hogy a részletes kifejtés nem volt célom – hiszen az akár néhány száz
oldalt is kitehetne -, tehát az itt közölt információ nem teljes körű, s kisebb pontatlanságok
előfordulhatnak benne. Akit valamelyik téma részletesebben is érdekel, keressen rá interneten,
sok jó forrást fog találni.
5.1 Banki lekötések
Bankszámlája szinte mindenkinek van, így ez a legkézenfekvőbb megtakarítási megoldás. A
hátránya, hogy többnyire fix a lejárata, így ha a tervezettnél korábban lenne a pénzre
szükségünk, akkor többnyire buktuk a kamatot. Ezt a kockázatot csökkenthetjük, ha nem
egyben kötjük le a pénzünket, hanem több kisebb egységben, így ha csak egy részére van
szükségünk, akkor nem vész el a teljes összeg kamata.
A tranzakciós adó (átutalásnál a teljes összeg két ezreléke – azaz ezer forintonként 2 forint –,
illetve készpénzfelvétel esetén 3 ezrelék) bevezetése után az átutalások díja drágult, így nem
feltétlenül éri meg rövid távú akciós betétek miatt egyik banktól a másikig hurcolni a pénzünket
negyedévente. Javaslom, hogy válasszunk egy olyan bankot, amelynek a számlacsomagja
legjobban megfelel az igényeinknek (legalacsonyabbak a havi költségek), s kedvező esetben a
kisebb összegű, rövidebb távú lekötéseinket ennél a banknál intézzük. A hosszabb távú,
nagyobb összegű lekötéskre pedig válasszunk ki egy olyan bankot, ahol a meglévő
ügyfeleknek is tartósan jó kamatot szoktak kínálni, s ahol a számlavezetési költség is alacsony.
FONTOS! Ne csak a lekötés kamatát, hanem az egyéb költségeket is vegyük figyelembe!
A számlavezetési- vagy átutalási díjak ugyanis könnyen elvihetik azt a pluszt, amit a kamaton
nyertünk.

17. Pénzügyi fogkefe 17
5.2 Megtakarítási számlák
A megtakarítási számlák közös jellemzője, hogy a pénzt itt alapvetően felhalmozzuk. Vállaljuk
azt, hogy nem nyúlunk hozzá, hanem egy minimális havi összeget (általában 10 ezer forintot)
mindig hozzáteszünk. Cserében a bank a betétszámlák látra szóló kamatánál magasabb
hozamot fizet. A CIB Malacpersely számla jelenlegi éves kamata például 6,75%.
Általában, ha az adott hónapban a meghatározott összeggel nőtt a megtakarításaink összege,
vagy nem vettünk ki pénzt a számlánkról, akkor jár ez a kamat. Van olyan konstrukció is,
amelyik havi két átutalást is megenged. Ha ezeket a feltételeket nem teljesítjük, akkor is csak
az adott havi kamatot bukjuk el, nem pedig akár sok havi/évi kamatot, mint egy lekötésnél.
Pontosan ezért én a megtakarítási számlát az első megtakarítási szintnek használom, itt
van az a pénz, amire akár 1 hónapon belül is szükségem lehet.
Figyeljünk oda az átutalási/pénzfelvételi költségekre itt is, nehogy elbukjuk a többlethozamot.
5.3 Államkötvény, diszkont kincstárjegyek
Az állampapír az egyik legbiztosabb megtakarítási forma, hiszen ritka az, hogy egy állam ne
tudjon fizetni. Természetesen előfordulhat, hogy ez a tétel megdől – például Görögország
esetében, ahol az állam hitelezői jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni. Arra
viszont, hogy a magyar állam ne tudja kifizetni a forintadósságát, nagyon kevés az esély.
Legfeljebb a pénznyomtatás miatt fellépő infláció miatt járhatunk pórul.
Állampapírokat bármelyik banknál vagy akár bróker cégeknél is vehetünk, de a legjobb
kamatozású papírok csak az államtól vásárolhatóak. A részletekért látogassuk meg az
allampapir.hu-t.
A két legnépszerűbb állampapír:
1. Diszkont kincstárjegy: A diszkont kincstárjegyet az állam a névérték alatt árulja, s a
lejáratakor a névértéket kapjuk vissza. A „kamat” gyakorlatilag az a kedvezmény,
amennyivel olcsóbban vettük a névértéknél. 3-, 6- és 12 hónapos futamidőre
vásárolható, de ha korábban akarjuk eladni, akkor a banknak kezelési költséget kell
fizetnünk. Az igazi probléma az, hogy a kamata jelenleg 5%, azaz rosszabb, mintha
egy jó megtakarítási számlánk lenne.
2. Prémium Magyar Államkötvény: Közvetlenül az államtól vásárolható, 3 és 5 éves
futamidejű kötvények. Éves kamatozásúak, s az infláció felett biztosít változó, jelenleg
2,5-5% kamatprémiumot. A megtakarítási számláknál jobb a hozama, most is
vásárolható jelenleg 8,5%-os kamatú verzió. A diszkont kincstárjeggyel ellentétben

18. Pénzügyi fogkefe 18
csak magánszemélyek között átruházható, azaz nem adhatjuk el a brókerünkön
keresztül vagy a bankunknak. Ha hirtelen lesz szükségünk a pénzre, akkor vagy
ismerőseinknek adhatjuk el vagy az államnak a napi visszavásárlási díjért. Ezért ilyen
kötvénybe csak olyan pénzt tegyünk, amire hosszú ideig biztosan nem lesz
szükségünk.
A fentieken túl többféle állampapír is létezik. Az allampapir.hu weblapon és az onnan elérhető
államkincstári oldalon, esetleg bankunk, brókerünk weboldalán is találhatunk hasznos
információkat.
5.4 Befektetési alapok
A befektetési alapok lényege, hogy a befektetők pénzét összegyűjti az alapkezelő, s
együttesen fekteti be. Az alapokat szakemberei kezelik, s ezért alapkezelési díjat számítanak
fel. A befektetési alapok lehetnek nyílt végűek (azaz napi árfolyamon visszaválthatóak) vagy
zárt végűek, amiket csak egy meghatározott időpont után lehet visszaváltani.
A befektetés tárgya is változó lehet, az alapok többek között befektethetnek állami- és vállalati
kötvényekbe, részvényekbe, ingatlanokba, más alapokba stb. Lehetnek garantált alapok,
amiknél akár a hozamra, akár a befektetett pénzünkre garanciát vállal az alapkezelő. Ezekben
az esetekben mindenképpen olvassuk el a kisbetűs részeket is a szerződésben, nehogy
később meglepődjünk. Ha ügynökön vagy ügyintézőn keresztül fektetünk be, akkor is
ragaszkodjunk az elolvasáshoz.
A leggyorsabban pénzzé tehető és a legkisebb kockázatú alapok a likviditási vagy a pénzpiaci
alapok. Ezeket viszonylag kis költséggel értékesíthetjük, ám a haszon sem kiemelkedő. Más
alapokba is fektethetünk, de azokban sokszor hosszabb távú (pl. 3 éves) időszakot ajánlanak a
költségek nagysága vagy a hozamok ingadozása miatt. Ezeknél ráadásul a kockázat is
nagyobb.
Mindenképpen vegyük figyelembe, hogy ne fektessünk olyan alapba, amelynek a
működését nem látjuk át, vagy nem értjük azt a terméket, amibe az alap fektet. Egy
időben a 20% feletti éves hozamok miatt például a kínai részvényalapok nagyon népszerűek
voltak. A válság beütése után viszont hatalmasakat lehetett bukni velük. Tegyünk fel
magunknak kérdéseket! Értjük a részvénypiacok működését? Sejtjük, hogy mi lesz a
tőzsdéken pár év múlva? Tudjuk, hogy mi lesz a helyzet a kínai piacokon? Nem? Akkor miért
kockáztatunk? Vegyük figyelembe, hogy a részvényalapok javánál az alapkezelő egy
referenciahozamot próbál „megverni”! Magyar részvények esetében ez lehet pl. a BUX index.
Előfordulhat, hogy az alapkezelő örül, ha a BUX index 20%-os esése mellett az alap csak
15%-os veszteséget szenvedett el. Vajon mi örülnénk ugyanennek?
Mivel a legtöbb alapnál az alapkezelői díj néhány százalékos (pl. 3%), az alapnak legalább
ennyivel kell „megvernie” annak a befektetésnek a hozamát, amit magunktól is el tudunk érni.

19. Pénzügyi fogkefe 19
Ez lehetséges, de nem minden alapnál. Léteznek jó befektetési alapok, de ezek felkutatása
szakértelmet igényel, amivel kevesen rendelkeznek.
Fontos! Lehetséges, hogy egy alap (pl. részvényalap) az elmúlt két évben évi 20%-ot hozott,
ennek ellenére a következő évben akár a pénzünk felét is elbukhatjuk vele. A múltbéli hozamok
semmire sem jelentenek garanciát.
5.5 Tartós Befektetési Számla (TBSZ)
TBSZ-t legalább 25 ezer forint befizetésével nyithatunk. Az előnye, hogy segítségével részben
vagy egészben mentesülünk a kamat- és az árfolyamnyereség-adó (kivéve az ellenőrzött
tőkepiaci ügyletből származó jövedelem árfolyamnyereség-adója) alól. Az adó mértéke
jelenleg 16%, ami azt jelenti, hogy ha a bank 7% kamatot fizet a pénzünkre, abból mi csak
5,88%-nyit kapunk meg.
A TBSZ létesítése esetén vállaljuk, hogy nem nyúlunk a pénzünkhöz 3-5 évig. A rövidebb
futamidő esetén az adóterhünk 10%-ra csökken, míg az 5 éves periódus esetén egyáltalán
nem kell adót fizetnünk. Azt, hogy 3 évig vagy tovább szeretnénk a pénzünket a számlán
tartani, később is eldönthetjük. Lehetőségünk van arra is, hogy a 3 év letelte után a pénz egy
részét felvegyük, s csak 10% adót fizessünk erre a részre. Ha viszont 3 évnél hamarabb
akarunk a pénzükhöz jutni, akkor minden adót meg kell fizetnünk, s a bank esetleges
számlamegszüntetési költségeit is ki kell fizetnünk.
A 3-5 éves periódus számításában a csavar az, hogy azt az évet, amelyikben a pénzünket
betesszük a számlára, nem számítják bele. Tehát ha 2013-ban betesszük a pénzünket, akkor
is csak 2014. január elsejétől indul a számítás. Éppen ezért a legjobban akkor járunk, ha
decemberben nyitunk TBSZ-t. Ekkor viszont tudnunk kell, hogy pontosan mennyi pénzt
akarunk elhelyezni rajta, mivel január elsejétől már nem növelhetjük a számlán a
megtakarításunkat.
A pénzünket számlatípustól függően lekötött betétben vagy értékpapír típusú befektetésben
(részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatjuk.
Összegezve: TBSZ-t akkor lehet érdemes igénybe vennünk, ha van egy bizonyos összeg,
amire előre láthatóan hosszú ideig nem lesz szükségünk.
Részletes információ:
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/tbsz.html
5.6 Lakástakarék
A lakástakarék szintén hosszabb távú, 4-10 éves futamidejű, lakáscélú megtakarítás. A
megtakarított összeget havonta kell utalnunk, s az állam ezt minden évben befizetéseink

20. Pénzügyi fogkefe 20
30%-ával, de maximum 72 ezer forinttal pótolja. Ebből könnyen kiszámolható, hogy a
maximális támogatási összeghez havi 20 ezer forintot kell befizetnünk, de kisebb összeg is
választható. Ha szeretnénk ezt az összeget növelni, több családtag részére is köthetünk
szerződést. Az új szabályozás szerint már nem kell feltétlenül tulajdonrészt sem szerezniük a
megvásárolt ingatlanban a lakáskassza tulajdonos családtagjainknak.
A futamidő végén a számlán lévő összeget lakáscélra fordíthatjuk, ami nem csak
ingatlanvásárlás, hanem például lakásfelújítás vagy lakáshitel-törlesztés is lehet. Arra is
lehetőségünk van, hogy a banktól kedvező kamatozású hitelt vegyünk fel ugyanerre a célra,
érdemes ezzel is kalkulálnunk.
A lakástakarékok közös jellemzője, hogy igazán csak az állami támogatás miatt éri meg
foglalkozni velük, a pénzünkre kapott kamat ugyanis legfeljebb 3% vagy annyi sem. Pontosan
ezért, minél hosszabb a futamidő, annál kevésbé éri meg a konstrukció. A legjobban akkor
járunk, ha csak négy évre kötünk ilyen szerződést.
Ha lakást szeretnénk venni vagy felújítani, vagy ha lakáshitelünk van, de a törlesztés mellett
még tudunk félretenni havonta valamennyi pénzt, akkor mindenképpen érdemes lakástakarék
szerződést kötnünk.
Egy jó cikk a lakástakarékkal kombinált hitelekről:
http://kiszamolo.hu/lakastakarek-penztar-az-evszazad-uzlete/
5.7 Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ)
A NYESZ hosszú távú, az állam által támogatott megtakarítás. A lényege, hogy nyitunk egy
számlát, amin befektetési alapok befektetési jegyeit, magyar részvényeket és állampapírokat
vehetünk. A befektetéseink 20%-a, de maximum 100 ezer forint erejéig adókedvezményt
vehetünk igénybe, amit a számlánkon írnak jóvá. Vagyis az optimális, maximális támogatást
jelentő összeg évi 500 ezer forint. Ezen felül az elért hozamokat, árfolyamnyereségeket
egyáltalán nem terheli adó, az egyetlen kivételt a részvényeink utáni osztalék jelenti.
A számla viszont hosszú távú elköteleződést jelent. Ha úgy szüntetjük meg a NYESZ-t és
vesszük fel megtakarításunkat, hogy az nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak (a számla nyitása
után még nem telt el 10 év és/vagy nem vagyunk nyugdíjasok), akkor SZJA és EHO fizetési
kötelezettségünk lesz, valamint az adókedvezményt is 20%-kal növelten vissza kell fizetnünk.
Kiskaput jelent, hogy TBSZ-re is átvihető a megtakarított összeg, s ekkor csak a tárgyév és az
azt megelőző év adókedvezményét kell 20%-kal növelve visszafizetnünk.
A NYESZ kedvező megtakarítási forma lehet, de ha ide tesszük a pénzünket, az
mindenképpen hosszú távú befektetés lesz.
A NYESZ részletes leírása: http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/befektetesek/nyesz2

21. Pénzügyi fogkefe 21
5.8 Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztár legfőbb előnye, hogy befizetéseink 20%-áig, de legfeljebb évi 100
ezer (2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulóknak 130 ezer) forintig SZJA kedvezményt
vehetünk rá igénybe, amit az állam a pénztárunk számlájára utal. A minimális futamidő 10 év,
az alatt nem vehetünk igénybe adókedvezményeket. Részletesebb szabályozás:
http://www.gyongyhaznyp.hu/03-aszabalyok.php
5.9 Egészségpénztár
Egészségügyi kiadásainkra célszerű lehet önkéntes egészségpénztárba belépni. A befizetett
összeg 20%-áig, de legfeljebb évi 100 ezer forintig adójóváírást vehetünk igénybe. A
kezdetekhez képest az igénybe vehető szolgáltatások körét jelentősen megnyirbálták. Nem
vehetünk már például sporteszközt vagy nem mehetünk wellness hétvégére az
egészségpénztári megtakarításaink terhére. A szabályozás részletes leírását és az igénybe
vehető szolgáltatások körét itt találjuk:
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/penztarak/egeszseges_penztarak/altalanos_tudnivalok.ht
ml
5.10 Unit-linked biztosítások
Hosszasabb leírás helyett: a unit-linked biztosításokat senkinek sem ajánlom.
5.11 Deviza, részvények, ingatlan
Ha devizába, részvényekbe vagy ingatlanba akarunk befektetni, mindenképpen képezzük
magunkat előbb, különösen, ha az első kettő érdekel bennünket. Devizába és részvénybe csak
olyan pénzt rakjunk, amit akár el is bukhatunk.
Remélem, hogy mindenki, aki idáig eljutott, talált valamilyen hasznos információt az anyagban.
Amennyiben úgy érzi, hogy valami még hiányzik belőle, vagy esetleg valahol pontatlanságot
fedezett fel, kérem, keressen meg.
Köszönettel:
Négyesi Áron