news

1. Csapó Endre
A NATO alkalmazásra kerül
Megjelent a Magyar Élet 2015. május 28-i számában.
Közel egy éve foglalkoztunk a NATO megalakítása körülményeivel, katonai szövetség
szerepének politikai szövetség szintjére emelkedésével. Mai írásunk bevezetéseként idézünk
egy bekezdést Atlantisták vagyunk, de... című tavaly megjelent írásból:
Az Észak-atlanti Szerz dés Szervezeteő
megalapításának oka, minden hivatalos megfogalmazásban a szovjet katonai fenyegetés
volt, célja pedig egy estleges háború veszélyének az elhárítása. Azonban hibás lenne a
NATO-t pusztán katonai szövetségként jellemezni. Katonai szövetségek ugyanis általában
megszűnnek a kitűzött katonai cél elérésével. Ez történt például a Varsói Szerződéssel, ami
azért bomlott fel, mert 1989-re kiürült ideológiai tartalma, aminek érvényesítésére 1955-ben
megalapították. Ha a NATO csupán katonai szövetség lett volna, úgy története során kétszer
is felbomlott volna. Először a ,60-as évek végén, amikor a nemzetközi események
alakulásának köszönhetően már senki sem gondolta komolyan, hogy a hidegháború valaha is
„felforrósodna”. Másodszor pedig 1989-ben, amikor a kommunista blokk felbomlásával és a
Szovjetunió fokozatos szétesésével értelmetlenné vált bármiféle hivatkozás a szovjet
veszélyre.
A NATO legfontosabb döntéshozó és politikaformáló szerve az Észak-atlanti Tanács.
Mandátuma – egyedü-liként – az 1949. április 4-én aláírt washingtoni szerzdésből
eredeztethető. A Tanácson kívül a két másik legfontosabb politikaformáló és döntéshozó
szerv a Védelmi Tervező Bizottság és a Nukleáris Tervező Csoport .
A NATO katonai szervezetének fontos feladata hosszú távú tervek készítése a
tagországok védelmének biztosítására, amelyekhez az anyagi forrást a nemzeti kormányok
biztosítják. A szervezet fennhatósága alá tartozó területeket katonai parancsnokságok
hálózata fedi le, ezek hangolják össze a fegyveres erők közös kiképzését, a távközlési és
informatikai rendszerek valamint a légvédelmi és logisztikai rendszerek működtetését. Ezen
felül hozzájárulnak az eljárások és felszerelések szabványosításához, illetve azok közös
felhasználásához.
A NATO Európában az amerikai katonai jelenlét alapján jött létre, és miután a szervezet
állandó jelleggel intézményesült Európában, az amerikai katonai jelenlét ilyen alapon
állandósult. A NATO alapító országai lemondtak évszázados honvédelmi szuverenitásukról.

2. Az alapító országok nem az Egyesült Európa védelmi bástyájába vitték be katonai erejüket, hanem az
esetleges amerikai katonai vállalkozásokba.
Zseniális újszerűség érvényesült így a gyarmatosítás történetében. Európának nincs háborús célja,
Amerikának van. Európa ma nincs veszélyeztetett helyzetben, és belátható időben nem is lesz. A keretben
Európa számára van részvételi kötelezettség, kevés a lehetőség kimaradni az amerikai katonai
vállalkozásokból. És e téren nem tudni, mit hoz még a jövő. (Magyar Élet, 2014. július 3.)
NATO Közgy lés Budapestenű 2015. május 16-17-18.
Valóban, nem tudni, mit hoz a közeljövő, de ezen a háromnapos közgyűlésen érzékelhető volt, hogy
a viszonylagos tétlenségben eltöltött évtizedek után nagy szerepe és feladata lesz a szövetségi
rendszernek.
Michael Turner, a közgyűlés elnöke, David Hobbs, a közgyűlés főtitkára és Balla
Mihály (Fidesz), a közgyűlés magyar delegációjának vezetője foglalta el az elnöki asztalt.
Az atlanti szervezet parlamenti közgyűlése szombattól az Országházban tartotta
háromnapos tavaszi ülésszakát.A tanácskozás első két napján a közgyűlés szakbizottságai
üléseztek. Az esemény szombaton a gazdasági és biztonsági, a tudományos és technológiai,
valamint a védelmi és biztonsági bizottság ülésével kezdődött. Vasárnap a civil és
biztonsági, továbbá a politikai bizottság tartott ülést. Hétfőn a közgyűlés plenáris ülésével zárult
a program.
A magyar álláspont
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi
együttműködésért felelős államtitkára felszólalt a NATO parlamenti közgyűlés második
napján, a politikai bizottság ülésén. –Magyarországnak a transzatlanti szövetség tagjaként
fontos célja a transzatlanti kötelék megerősítése – mondta, majd kiemelte: az elmúlt másfél
év drámai eseményei új helyzetet teremtettek, rendszeresek a provokatív fejlemények a
NATO határainál, és gyakori a minszki tűzszünet megsértése. Úgy tűnik, Oroszország nem
adta fel törekvéseit a térség destabilizálására, az ukrán válság eszkalálására – mondta az
államtitkár. Hozzátette: bár a szeparatisták támogatása elfogadhatatlan, nem lehet más
lehetőség a válság megoldására, mint a tárgyalás. Mindkét félnek be kell tartania a minszki
megállapodást. Mikola István hangsúlyozta: az ukrán válság alapvetően meghatározza a
NATO és Oroszország, valamint az EU és Oroszország közötti viszonyt, és amit
Moszkvában tapasztalnak, nem ad okot a bizakodásra. Helyre kell állítani a partneri
viszonyt, és ehhez bizalomra van szükség – közölte. Az államtitkár szerint az EU-nak és a

3. NATO-nak össze kell hangolnia a lépéseit a helyzet rendezésére.
A német Jürgen Trittin (Szövetség ’90/Zöldek) kérdésére Mikola István elmondta: –
Magyarországot nagyon érzékenyen érinti az ukrajnai konfliktus a közös határszakasz és a
kárpátaljai magyar kisebbség miatt. Magyarország mindenképpen megoldást akar találni a
válságra, ennek érdekében szorosan együttműködik az EU-val és a NATO-val, de a
közeljövőt illetően nem túl derűlátó – magyarázta.
A litván Rasa Jukneviciene és az ukrán Ivanna Klympush-Tsyntsadze egyaránt azt firtatta,
Magyarország támogatja-e, hogy az európai uniós közeledés perspektíváját kínálják Ukrajnának. Az
államtitkár azt válaszolta, hogy Magyarország támogatja ezt, ahogyan a vízumliberalizációt is. Ugyanakkor
Magyarország elsősorban a tapasztalatok átadásával segítené Ukrajnát a jogállamisággal, a korrupció
elleni küzdelemmel, a közigazgatási reformmal, a jó kormányzással, a decentralizációval és a
privatizációval kapcsolatban – mondta.
Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: –
Magyarország az ukrán válság miatt közvetlenül tapasztalja, hogy megváltozott a biztonsági
környezet. Jó a rosszban, hogy „a NATO visszatért”, azaz ismét szerepet vállal.
A képviselő kifejtette: közvetlen fenyegetést jelent, hogy Ukrajna hadban áll
Oroszországgal. Ugyanakkor a déli térségben az Iszlám Állam is fenyegetést jelent,
Magyarország ezért katonák küldésével járul hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez –
mondta.
Németh Zsolt szerint mindkét kihívással a NATO 28 tagállamának egyaránt kell
foglalkoznia, a megváltozott biztonsági környezet egyesíti a szövetség tagjait, amelyeknek
szolidaritást kell vállalniuk egymással.
A két magyar felszólalás – amennyire e néhány szóra rövidített jelentésből
következtethető – két magyar álláspontot tükröz. Mikola ukrajnai konfliktusról beszélt, a
kárpátaljai magyar kisebbség miatt aggódik, a válság megoldására a tárgyalást ajánlja, a
partneri viszony helyreállítását, Ukrajna belső dolgainak rendezését. Nem kimondva: békés
rendezést akar Magyarország, nem pedig háborús megoldást. Németh üdvözli a NATO
beavatkozást, háború van, közvetlen fenyegetést lát, Közel-Keleten is, szolidaritást igér
magyar katonák küldésével.
Úgy tűnik, a kormány álláspontját nem követi az Országgyűlés külügyi bizottsága
véleménye. Mindamellett nyilvánvaló, hogy Oroszország NATO általi szorongatása
kérdésében nemcsak Magyarországnak nincs, de az Európai Uniónak sincs módja
szembeszegülni az amerikai politikával.

4. B víteni kell a NATO-tő
Orosz-ukrán konfliktus, terrorfenyegetettség, Iszlám Állam és Afganisztán. Ezekről a
témákról folytattak eszmecserét a parlamentben a NATO parlamenti közgyűlésének
küldöttei.
– Minden országnak joga szabadon dönteni a saját jövőjéről félelem és nyomásgyakorlás
nélkül. Ukrajna is maga dönthet a sorsáról, anélkül, hogy bárki befolyásolná, és a
demokratikus Ukrajna nem jelent fenyegetést senkinek, így Oroszországnak sem – ezt a
NATO parlamenti közgyűlésének elnöke mondta az Országházban, a szövetség tavaszi
ülésszakának második napján. Michael Turner újságírók előtt azt is hangsúlyozta, hogy a
NATO-nak nem szabad elzárkóznia az új országok csatlakozásától. A szövetségi tagságra
jelenleg négy ország – Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Macedónia és Montenegró – aspirál.
Ugyanígy vélekedett a magyar delegáció vezetője, a fideszes Balla Mihály is, aki
szerint a közgyűlés a bővítés fontosságáról hétfőn határozatot fogad el. „A NATO-nak a
nyitott ajtók politikáját kell követnie, vagyis lehetőséget, perspektívát kell biztosítania
azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni akarnak a szövetséghez“ – fogalmazott.
A hétvégi ülésszak témái között szerepelt Ukrajna helyzete, az orosz–ukrán konfliktus,
Afganisztán kérdése, a terrorfenyegetettség és az Iszlám Állam elleni harc.
A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán szombaton a védelmi és biztonsági bizottság
mellett a testület gazdasági és biztonsági, valamint a tudományos és technológiai bizottsága is
tanácskozást tartott a Parlamentben. Az ülésszak vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai
bizottság tanácskozásával folytatódott, majd hétfőn plenáris üléssel zárult.
Kövér László a NATO parlamenti közgyűlésének elnökével tárgyalt. Kövér László és
Michael Turner találkozóján szóba kerültek a migrációs hullám okozta kihívások a
mediterrán térségben és Magyarország szárazföldi határainál, továbbá az Ukrajnában
kialakult, a 200 ezres kárpátaljai magyarságot is súlyosan érintő helyzet. – Magyarország
kiegyensúlyozott szövetségesi politikát folytat, és fontosnak tartja a mostani tanácskozáson
megvitatandó kérdéseket – jelezte, majd a megbeszélésen Kövér László nagyon fontosnak
nevezte a nemzetközi koalíció szerepvállalását a szélsőséges szunnita szervezet, az Iszlám
Állam elleni küzdelemben, és ezzel kapcsolatban kiemelte az Országgyűlés döntését,
amelynek alapján a jövőben 110 magyar katona teljesít őrzővédő szolgálatot az iraki Erbílben.
A f téma Oroszország és a terrorizmuső
Egy előadó kifejtette: a walesi csúcstalálkozó után meghatározott két fő kihívás –
Oroszország és a déli térség – nagyon eltérő, más megközelítést igényel, de mindkettőnek

5. ugyanakkora figyelmet kell szentelni.
Úgy vélte, a két helyzet megegyezik abban, hogy mindkettő hatalmas problémát jelent,
és az egész szövetségnek, minden tagállamnak foglalkoznia kell velük, nem csak egy
országcsoportnak. A felszólaló a déli régiót illetően elmondta: nagyon összetett, több
évtizedes kihívásról van szó, ezért elképzelhető, hogy itt kevésbé ortodox megoldásokra
lehet szükség, mert annyira egyedülálló a helyzet, amilyennel még nem volt dolga a
szövetségnek.
– Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évben jelentősen romlott Európa biztonsági környezete
– emelte ki Hende Csaba honvédelmi miniszter szombaton a NATO Parlamenti Közgyűlés
Védelmi és Biztonsági Bizottság ülésén. Előadásában arról beszélt, hogy a második
világháború vége óta 70 év telt el, így a társadalmak veszélyérzete csökkent. Mindenki
számára nyilvánvalóvá vált, hogy „a boldog békeidők XXI. századi eljövetele illúzió” –
mondta. Mint kifejtette: – a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező menekültáradat miatt
óriási migrációs nyomás nehezedik Európa keleti és déli országaira, s ez a nyugati országok
számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Felidézte, hogy Magyarország déli falvaiban idén
januárban hirtelen ezrek lépték át illegálisan az országhatárt. A keleti határvidéken lakók
pedig közvetlen közelről látják, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a határ ukrán oldalán
élők. Az utóbbiról úgy fogalmazott, hogy rendkívüli gyorsasággal előrejelezhetetlen
fegyveres konfliktus alakult ki Magyarország közvetlen szomszédságában, Ukrajnában.
A miniszter kitért arra is, hogy az Arab tavasz – a Jementől, Szírián keresztül
bekövetkezett instabilitás – kedvezett a szélsőségesek előretörésének, s az iszlám
radikalizmus eszméit hirdető terroristák saját államot hoztak létre. Az Iszlám Állam Európát
is fenyegeti – emelte ki Hende Csaba, megjegyezve: – fel kell készülni arra, hogy a
terroristák további merényletek akarnak végrehajtani Európában. Ezek elkerülése érdekében
az érintett országok önmegtartóztatására és a nemzetközi jog betartására van szükség –
mondta.„A biztonsági környezetünkben bekövetkezett jelentős romlást komolyan kell venni”
– fogalmazott a miniszter, kiemelve: a gazdasági válság nyomán alulfinanszírozottá vált
védelmi szférát meg kell erősíteni. A miniszter szerint az új kihívásokra a NATO mostanáig
jól reagált, a transzatlanti szövetség erősebb lett. A tavalyi walesi NATO-csúcson olyan
döntések születtek – mint például a tagállamok védelmi költségvetésének növelése –
amelyekről korábban vitázni sem lehetett – tette hozzá Hende Csaba, leszögezve:
Magyarország maradéktalanul végrehajtja a NATO-csúcson tett vállalásait. A miniszter
példaként kiemelte, hogy a héten benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre
mintegy 50 milliárd forinttal növekedhet a Honvédelmi Minisztérium költségvetése. Ez

6. mintegy 20 százalékos költségvetési növekedést jelent – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy Magyarország már korábban határozatban vállalta, hogy 2022-ig
minden évben a GDP 0,1 százalékával növeli a honvédelmi költségvetést. Szerinte a magyar
gazdaság növekedését is figyelembe véve, Magyarország 7 év alatt minimum megduplázza a
védelmi költségvetését.
Hende Csaba előadása után több tagállam képviselője üdvözölte a magyar védelmi kiadások
növeléséről szóló híreket, valamint a Magyar Honvédség hozzájárulását a NATO gyakorlataihoz,
misszióihoz. Hollandia képviselője ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök
„orosz elnökkel való viszonya miatt”. Mint megjegyezte: Vlagyimir Putyinról bebizonyosodott, hogy „csal,
játszmázik”, nem lehet rá NATO-barátként tekinteni. Emiatt a holland képviselő szerint kérdéses
Magyarország hozzáállása az ukrán válsághoz.
Erre reagálva Hende Csaba leszögezte: a szolidaritást katonai erővel lehet demonstrálni.
Ezt pedig Magyarország a közelmúltban tartott litván hadgyakorlaton is bizonyította, ahol
azt gyakorolták, hogyan kell fellépni egy Litvániát kelet felől érő támadás esetén. Kitért arra
is, hogy Magyarország és Litvánia épp a napokban újította meg védelmi együttműködését,
amelynek része az is, hogy Magyarország szeptembertől négy hónapon át biztosítja a balti
légtér védelmét. A döntő kérdésekben nincs és nem is volt különbség Magyarország és a
többi NATO tagállam álláspontja között – szögezte le a miniszter, hozzátéve: Magyarország
teljesíti mindazt, amire a közös értékrendszer és a szövetség közösen meghozott döntései
kötelezik.
A honvédelmi miniszter után Benkő Tibor, vezérkari főnök előadásában többek között
ismertette a Magyar Honvédség eddigi és a jövőre tervezett NATO-gyakorlatokon, illetve
missziókban való szerepvállalásait. A vezérezredes szerint az általa és Hende Csaba által
bemutatott intézkedések és tervek igazolják, hogy Magyarország megbízható tagja a NATO-
nak, képes végrehajtani a vállalt feladatokat, és hozzájárul ahhoz, hogy az új biztonsági
kihívásokra hatékonyan reagáljon a szövetség.
Történelmi okokból és tapasztalatokból Magyarország számára stratégiai érdek az euroatlanti
integráció elősegtése – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes a NATO parlamenti közgyűlés
plenáris ülésén hétfőn a Parlamentben. A kormányfő helyettese kijelentette: – e kérdésben kormányokon
átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre
irányuló szövetségi és uniós politikát. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a régió integrációja a számunkra
különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy 1949-ben – a szervezet
megalakulásakor – a szolidaritáson alapuló kollektív védelemre a kommunizmus

7. terjeszkedése adott okot. Napjainkban más kihívások jelentkeznek, amelyekre szintén
hatékony válaszokat kell adni, de ezeknek továbbra is központi elemük a szolidaritás. Úgy
fogalmazott: a NATO sikerességének záloga napjainkban is a szolidaritás. Szolidárisnak kell
lenni azokkal a tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat, legyen
szó akár a Baltikumról, akár Lengyelországról, akár a radikálisok délkeleti előretöréséről,
vagy a déli és közép-európai szövetségeseknek – így Magyarországnak is kihívást jelentő –
nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlen menekültáradatról.
Megjegyezte: a mediterrán térség menekültügyi helyzete aggasztó, és erre a problémára
is érzékenyek. Hozzátette: minden esetben a probléma forrását kell kezelni, Észak-Afrikában
és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell a működésképtelen államokat, ez veheti elejét az
Európára károsan ható gazdasági migrációnak. Egyúttal szükségesnek nevezte a részletes és
körültekintő menekültügyi politika kidolgozását, végrehajtását. Jelezte: támogatják a NATO
Oroszországgal kapcsolatos politikáját. A keleti irányból érkező fenyegetésekkel
összefüggésben megerősítette a korábban elhangzottakat, hogy ezekre a szövetségnek
megfelelő és határozott választ kell adnia. Magyarország szolidáris a leginkább érintett
államokkal, figyelemmel követi az ukrán válságot, több formában is segítséget nyújt,
támogatja Ukrajna fejlődését és demokratikus reformjait. Ennek részeként fontos a
kisebbségek jogainak védelme – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
Külügyminiszteri sajtónyilatkozat
Szijjártó Péter a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva emlékeztetett: a walesi NATO-
megállapodással összhangban Magyarország több saját döntést is hozott, hozzájárulva így
ahhoz, hogy a NATO hatékonyan tudjon alkalmazkodni az új biztonsági környezethez. Mint
mondta, Magyarország az észak-atlanti szövetség munkáját segítendő az ősz folyamán 4
darab Gripen vadászgéppel részt vesz az Oroszországgal határos balti államok légterének
védelemben. Kiemelte azt is, hogy Magyarország 499 katonával teljesít szolgálatot két
NATO-misszióban – Afganisztánban és Koszovóban –, és ezeket a szerepvállalásokat a
jövőben is fenn kívánja tartani. Kitért arra, hogy már folynak az említett előretolt vezetési,
parancsnoki pont kialakításának előkészületei, miközben résztvesz az ország a rendkívül
magas készenléti kötelék (Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásában is. A két
napon belül bevethető alakulat működéséhez Magyarország egy századnyi kontingenst
tervez biztosítani – jegyezte meg a külügyminiszter. Hangsúlyozta a tavaly ősszel Litvániába
küldött 140 fős magyar lövészszázad szerepvállalásának, illetve a visegrádi négyek
(Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) nyáron Lengyelországban tartandó

8. hadgyakorlatának jelentőségét is. Említette, hogy folyamatosan fejlesztik a pápai légibázist,
amelyre fontos logisztikai pontként tekint a NATO. Elmondta, hogy a NATO által tervezett
gyorsreagálású egységek akár az Iszlám Állam ellen is bevethetők lennének, ha a szövetség
egyik tagállamát fenyegetné a terrorszervezet. Hozzátette ugyanakkor, hogy eddig még
semmilyen döntés vagy előterjesztés nem született arról, hogy a NATO bármilyen módon
részt vállalna az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló nemzetközi koalíció
munkájában. A NATO előtt álló kihívások kezelése szempontjából lényegesnek nevezte a
katonai szövetség bővítését. Mint mondta, Magyarországnak kiemelt érdeke a Nyugat-
Balkán stabilitása, amit úgy lehet fenntartani, ha a térség számára biztosítják a reális európai,
illetve euroatlanti integrációs perspektívát. A tárcavezető a csütörtöki tanácskozáson
javasolta, hogy a NATO még az idén hívja meg Montenegrót a tagjai közé, hiszen – mint
mondta – Podgorica teljes mértékben felkészült a tagságra, és a NATO hitelességét kezdené
ki, ha egy ilyen állam nem csatlakozhatna a szervezethez. Hozzátette: Magyarország Grúzia és
Macedónia esetében is támogatja a NATO-tagságot.
Az Észak-atlanti Tanács törökországi ülésén szó volt a földközi-tengeri menekültügyi válságról is,
amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter arra kérte tárgyalópartnereit, hogy a probléma kezelésekor ne
feledkezzenek meg a Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni migrációs nyomásról sem. A
tárcavezető kiemelte: a tanácskozás résztvevői a menekültügyi helyzettel összefüggésben egyetértettek
abban, hogy soha nem volt olyan fontos a NATO és az Európai Unió együttműködése, mint most.
A külügyminiszter az MTI kérdésére válaszolva még azt is elmondta, hogy ugyan
megvannak az eszközök a líbiai embercsempészek tevékenységének ellehetetlenítését célzó
katonai beavatkozáshoz, de a feladat végrehajtását igencsak bonyolítja, hogy az észak-afrikai
országban nincs nemzeti egységkormány.
A megvezetett szovjet medve
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1933-ban kialakult jóviszonyával kezdődő, a
második világháborúban kialakult barátsági és katonai szövetségesi viszonyt egy
félévszázadig tartó furcsa viszony követte, amiben állítólagosan egymással szembenálló,
egyenlő erejű fegyveres hatalomként kémlelte egymást két összeegyeztethetetlen világnézet,
amit a nyugati „szabad világ” nagyon kényes diplomáciai műveletekkel, taktikai
engedményekkel igyekezett békés mederben tartani. A valóság az eredményben mutatkozott
meg: 45 évre a két fegyveres nagyhatalom kettős (bipoláris) katonai és politikai egyeduralma
alatt élt a világ, és alakult át a világ hatalmi szerkezete, aminek legjellemzőbb eredménye az
európai országok gyarmatrendszerének látványos felszámolása volt, aminek hátterében a

9. kevésbé látványos, de minden korábbinál nagyobb és eredményesebb pénzhatalmi
gyarmatosítás jött létre.
A cári Oroszország területére nyugatról telepített forradalomban létrehozott szovjet
állam, fenntartása, felfegyverzése mérhetetlen anyagi áldozatba került a kapitalista bankvilág
üzleti korporációinak. Ázsia teljes északi felének ásványkincse nagy eséllyel alkalmas
világhatalmi tervek építésére. Az angolszász pénzvilág ezt a felismerést nem mulasztotta el.
A geopolitika, tehát a természet rendje szerint az európai civilizációt illette volna ennek a
kincsnek a feltárása, mint közös érték közös értékesítése. Európa két felvonásos tönkretétele
után a nyugati pénzügyi globalizációs terv megvalósult; Európa örökre képtelenné vált az
egységes gazdasági Eurázia létrehozására. 1945 óta a NATO volt hivatva vigyázni az
átmeneti évtizedek biztonságára.
A „hidegháború” idején a NATO létének értelme valóban az volt, hogy a fegyveres
nagyhatalommá tett Szovjetunió nehogy rátelepedjen Európa nyugati felére. Másrészt
viszont ne okoskodjon, amikor eljön az átalakítás ideje. Hruscsov volt az első szovjet
államdiktátor, aki megértette, hogy Európában számukra nincs tovább, nincs kommunista
világhódítás, meg kell elégedni a megfelezett világhatalommal. Gorbacsov még elhitte, hogy
a kétpólusú világrend végleges lesz, amiben a Szovjetunió polgárosodott társadalmával
illeszkedik az új világrend rendjébe. De amikor a szovjet állam kezdett széthullani, Gorby
már nem volt tényező. A terv sikeres volt, a NATO beavatkozására nem volt szükség,
Oroszország számára is egyetlen lehetőség mutatkozott: átalakulni parlamenti demokráciává,
piacgazdasággal. Ott volt még csak igazán privatizáció!
Nem lenne teljes a kép, ha nem említjük meg, hogy Oroszország is már bent járt a
NATO utcájában, mint a szovjet összeomlást követően liberális piacgazdaságra átváltott
nagyhatalom.
NATO-Oroszország Tanács
felállítása rendkívüli jelentőséggel bír a NATO által megtestesített euroatlanti térség és a
hidegháború során a legnagyobb ellenlábasnak tekintett Szovjetunió utódjaként létrejött
Oroszország közeledésének történetében – olvastuk 13 évvel ezelőtt a tudósításokban. A
NATO–Oroszország Tanács létrejöttéről szóló szerződést egy hosszúnak mondható
tárgyalási folyamat lezárásaként 2002 májusában írták alá.
A szövetség és Oroszország közötti hivatalos elköteleződés elsőként 1997-ben került
megfogalmazásra, amikor a május 27-én, Párizsban aláírt „A NATO és Oroszország közötti
kölcsönös kapcsolatok, együttmködés és biztonság alapokmánya” keretében döntés született

10. a NATO és Oroszország stratégiai partnerségének szabályozásáról. A felek megállapodtak
abban, hogy a konzultáció és bizalomépítés biztosításának érdekében a jövőben felállítanak
egy Állandó Közös Tanácsot, amely a későbbi NATO-Oroszország Tanács elődjeként
értelmezhető. Mindez megerősítette a két fél egymásba vetett bizalmát, és ezzel az új keletű,
formális partnerséggel egy minden addiginál szorosabb együttműködés indult meg Brüsszel
és Moszkva között.
1999 óta jelentős fejlődésen ment keresztül a szövetség és Oroszország viszonya,
amihez a legfőbb vezetőségekben beálló személyi változások során Lord Robertson lett
1999 októberében a NATO főtitkára, aki elkötelezett híve volt a kapcsolatok szorosabbra
fűzésének, illetve Vlagyimir Putyint választották meg Oroszország miniszterelnökévé, aki
szintén egy szorosabb és pragmatikusabb együttműködés mellett foglalt állást.
Lord Robertson és Putyin elnök csúcstalálkozói, valamint a szövetség és Oroszország
külügyminisztereinek találkozói után intenzív tárgyalássorozat eredményeképpen született
meg 2002. május 28-án, Rómában a NATO-Oroszország Tanács.
A Tanács keretében a NATO tag-államok és Oroszország egy állandó jellegű fórumon,
egyenlő félként vitathatnak meg politikai és biztonsági kérdéseket. A szervezet lényegében
számos munkacsoportot és bizottságot foglal magában, melyek az együttműködés
meghatározott területeire specializálódnak. Ezek közül kulcsszerepet szánnak a terrorizmus
elleni közös fellépésnek, a válságkezelésnek, a nonproliferációnak és a katonai
együttműködésnek. Ezen felül kiemelten fontos területek a légterek összehangolása, a
logisztika, a tudományos együttműködés és a környezeti biztonság.
A liberális korszak vége
Nehéz eligazodni a történet sokféle megfogalmazásán, a teljes állami irányítású
gazdaság szétrobbanásával létrejött zavaros helyzetről szóló elméletek sokaságán.
Meseszerűen szólva a pártokrácia televényéből kiemelkedett egy korán kopaszodó
ártatlanképű fickó, aki a politikai gépezet élére pattant, új, független viselkedéssel, amiben
nem folytatódott a régi, és nem fogant meg az új rend filozófiája. Abszolut pragmatista:
Oroszország az oroszoké.
De lássunk egy magyarázatot a sok közül:
Alexander Latsa egy francia újságíró és elemző, aki Moszkvában él, az orosz RIA-
Novosti hírügynökség egyik hírszerkesztője, és szerkesztője a honlapnak
(www.alexandrelatsa.ru), amely Eurázsia geopolitikájával és demográfiájával foglalkozik.
Együttműködik az orosz eurázsiai mozgalommal és több intézménnyel a geopolitika terén.

11. Számos könyv társszerkesztője, Putyin rendszerének kitűnő ismerője. Moszkvából adott
interjút a Magyar Jelennek:
Kérdező: – Tizenkét évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy Oroszország a szakadék szélére került
Borisz Jelcin egy évtizedes elnöksége alatt és a gazdasági liberalizáció következtében.
Hogyan sikerült Putyinnak talpra állítania az országot?
– 1993-tól 1998-ig Oroszország bruttó hazai összterméke (GDP) jelentősen lecsökkent,
olyannyira, hogy 1998-ban Oroszország közel került a fizetésképtelenséghez. 1998-ban az államadósság
elérte a 160 milliárd dollárt, vagyis a GDP 66%-át. Oroszország azóta jelentősen csökkentette az állami
kiadásokat és profitált az olaj- és gázpiac adta lehetőségekből. Fontos strukturális reformok is történtek
1998 és 2002 között, úgy mint az új adótábla bevezetése (amely tartalmazza az alacsonyabb adózást a
kis- és középvállalkozások esetében), vagy mint az új törvények kihirdetése. Alig egy évvel a
fizetésképtelenség állapota után, az orosz gazdaság újra növekedésnek indult, átlagosan mintegy 7 %-kal
bővült évente egy évtizeden keresztül, egészen a 2008-as válságig. Nyilvánvaló, hogy eme gazdasági
növekedés mögött az 1998-as válsághelyzet után bevezetett reformok állnak, amelyek még jóval az olajár-
emelkedés (ami előnyös Oroszország számára) előtt éreztették hatásukat. Sokan nem tudják, hogy az
orosz gazdaság felélénkítését nem Putyin kezdte el, hanem Jevgenyij Primakov. Vlagyimir Putyin hatalom
ra kerülésének volt egy másik pozitív hatása is: helyreállította az állam tekintélyét, és visszaállította a
gazdaság politikai irányítását.
Ennek részeként sor került a maffiával való leszámolásra, és az oligarchák letartóztatására
vagy semlegesítésére (sokan Angliába vagy Izraelbe menekültek). Az oligarchák, akik
Oroszországban maradtak, kénytelenek az új játékszablyoknak megfelelően tevékenykedni:
rendesen adót kell fizetni és nincs beleszólásuk a politikába.
Putyinizmus
Új politikai névmágia született, ami alkalmas a politikai ellenfelek megbélyegzésére. A
napi.hu szélsőliberális portál így magyarázza a szócikket:
– Az elmúlt években erősödött a vele szembeni ellenállás – ami különösen jól látszott a
2011-es parlamenti választáson –, ezért Putyin úgy látta, többre van szükség a puszta erőnél,
amivel elsöpri az útból ellenfeleit. Kell egy ideológia, amely megindokolja, miért van rá
szükség az ország élén. Ez lett a putyinizmus, amelynek alapelemei a nacionalizmus, a
valláselvűség, a szociális konzervativizmus, az államkapitalizmus és a kormány uralma a
média felett.
Ezek mindegyike így vagy úgy szemben áll a modern nyugati értékekkel: a személyiségi
jogok érvényesítésével, a toleranciával, a kozmopolitizmussal. Nem az új ideológia

12. teremtette meg Putyin népszerűségét – korábban is népszerű volt –, hanem ez segített
elfogadottságának fenntartásában.
És annak magyar alkalmazása:
– Charles Gati (Gáti Károly) szerint, lehullott Orbán demokrácia-álarca a tusnádfürdői beszéd során,
és egyértelműen kiderült, hogy a kormányfő célja egy putyinista, irányított demokrácia kiépítése. Ezért az
amerikai kormányt pedig arra kérte, folytasson „büszke, de udvarias kulturális háborút a hivatalos sajtóban
papoló Amerika-ellenes gengszterekkel”, s helyezze alacsonyabb szintre az amerikai–magyar diplomáciai
kapcsolatokat. (Propeller 2014. augusztus 9.)
*
Kifordított világ: a bolsevisták most oroszellenesek, az oroszok visszatértek az európai
értékekhez, Európa nemzetei kötelékben felsorakoznak a NATO keretében, amely hetven év
felkészültségével figyelte az oroszok helytelen viselkedését, most megtalálta rendeltetését, a
NATO alkalmazásra kerül.
***