Lencsés Ákos: Az EISZ Nemzeti Program
•
0 likes•128 views
Cím: Az EISZ Nemzeti Program Előadó: Lencsés Ákos (főkönyvtáros, az EISZ Titkárság munkatársa) Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat Időpont: 2017. szeptember 26. 13:00 - 15:30 Helyszín: Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum földszinti Tanácsterme Youtube: A Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum földszinti Tanácstermében zajló „A jövő könyvtára felé...” című előadássorozat keretében 2017. szeptember 26-án Lencsés Ákos (főkönyvtáros, az EISZ Titkárság munkatársa) tartotta meg előadását „Az EISZ Nemzeti Program” címmel. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.
Recommended
More Related Content
Similar to Lencsés Ákos: Az EISZ Nemzeti Program
Similar to Lencsés Ákos: Az EISZ Nemzeti Program (8)
More from Ambrus Attila József
More from Ambrus Attila József (20)
Lencsés Ákos: Az EISZ Nemzeti Program
- 1. Az EISZ Nemzeti Program http://eisz.mtak.hu 2017. szeptember 26.
- 2. Mi az EISZ? Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program A program 2001-ben jött létre az akkori Oktatási Minisztérium kezdeményezésére. Eredeti célja a hazai felsőoktatási intézmények számára online szakirodalmi források biztosítása volt. A működés szakmai felügyeletét az EISZ Bizottság látta el.
- 3. Kormányhatározat alapján 2012-ben került az MTA-hoz. Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program finanszírozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1079/2012. (III. 28.) Kormányhatározattal a Kormány felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát (a továbbiakban: MTA), hogy az irányítása alatt álló köztestületi költségvetési szerv, az MTA KIK közreműködésével lássa el az EISZ Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokat. Egyidejűleg intézkedett az ehhez szükséges költségvetési forrás átcsoportosításáról az MTA fejezetéhez, az MTA Könyvtár és Információs Központ címén belül külön, Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program alcímre.
- 4. Az EISZ Titkárság feladata a nemzeti program operatív működtetése: ◦ Nemzetközi és hazai szakirodalmi adatbázisok nemzeti licenceinek ügyintézése, központosított közbeszerzési eljárások lefolytatása ◦ Kapcsolattartás a kiadókkal ◦ Kapcsolattartás a hazai előfizetőkkel ◦ Hazai szervezetek szakmai támogatása ◦ Részvétel hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában
- 5. Tudományos tartalomszolgáltatás a hazai felsőoktatásban és nonprofit kutatásban résztvevők számára. (A teljes tárgyévi költségvetés 96%-a.) Stratégiai célok A program a hazai felsőoktatásban és nonprofit kutatásban résztvevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz, ún. nemzeti licenc vásárlásával. A résztvevő intézmények, mint előfizetői kör, önrész fizetésével hozzájárulnak az EISZ Nemzeti Programban való részvételükhöz, továbbá az adatbázisok felhasználási jogainak megszerzési költségeihez való hozzájárulással segítik a program megvalósítását. Közművelődési feladatok ellátása az előfizetői kör tagjai, a hazai közgyűjtemények, megyei könyvtárak és levéltárak, valamint a határainkon túli közintézmények magyar állománnyal rendelkező nyilvános könyvtárai számára. (A teljes tárgyévi költségvetés 4%-a.) A program az előfizetői kör tagjai, a hazai közgyűjtemények, megyei könyvtárak és levéltárak, valamint a határainkon túli közintézmények magyar állománnyal rendelkező nyilvános könyvtárai számára nyújt hozzáférést magyar nyelvű tudományos, művelődéstörténeti és helytörténeti elektronikus tartalmakhoz, az információhoz való egyenlő hozzáférés érdekében és a digitalizált magyar kulturális örökség hozzáférhetővé tétele céljából. A digitális tartalmakhoz az intézmények térítésmentesen férnek hozzá.
- 6. 2015 őszén jött létre az MTA elnökének tanácsadó testületeként. EISZ költségvetés és stratégiai terv elfogadása: melyik adatbázis mekkora állami támogatásban részesüljön? A felsőoktatási intézményeket nyolc könyvtárvezető, EISZ-koordinátor képviseli és egy-egy fő az EMMI és a Magyar Rektori Konferencia részéről. A további intézménytípusokat előfizetéseik arányában 1 vagy 2 fő képviseli a Programtanácsban. Elfogadott költségvetés, beszámolók és emlékeztetők elérhetők az EISZ honlapján: http://eisz.mtak.hu/eisz-programtanacs/ EISZ Programtanács
- 7. EISZ Programtanács Szavazati jogú tagok Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, a Programtanács elnöke Dudás Anikó, könyvtárvezető, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Karácsony Gyöngyi, főigazgató, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Fazekas Károly, főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, az MTA AKVT társelnöke Kokas Károly, főigazgató-helyettes, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Figula Anikó, igazgató, Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár Kovácsné Koreny Ágnes, főigazgató-helyettes Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Gál Tibor, főigazgató-helyettes, Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Mátyus Mária, orvos ezredes, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Gódor Nóra, tudományos titkár, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Nagy Zsuzsanna, elnök, Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma Heuer Orsolya, jogtanácsos, Magyar Rektori Konferencia Ormos Pál, főigazgató, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA AKVT társelnöke Horváth István, főigazgató-helyettes, Országos Idegennyelvű Könyvtár Szász Károly, kancellár, Semmelweis Egyetem Izbéki Ferenc, főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház Szluka Péter, igazgató, Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár Kálóczi Katalin, főigazgató, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Tóthné Csáki Katalin, könyvtárvezető, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Tőzsér Istvánné, igazgató, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger Tanácskozási jogú tagok Szigeti Gyula Péter, elnökhelyettes, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Véber János, főosztályvezető-helyettes, MTA Kutatóintézeti Főosztály Szabó István, főosztályvezető, EMMI Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály Urbán Katalin, osztályvezető, MTA KIK EISZ Titkárság Meghívottak Havady Tamás, vezető-főtanácsos - közigazgatási főtanácsadó, EMMI Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály Medve Zsuzsa, főosztályvezető, (képviseli Regős Ákos) MTA Titkárság Jenes Barnabás, főosztályvezető, MTA Kutatóintézeti Főosztály Soós Sándor, osztályvezető, MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály Vígh Annamária, főosztályvezető, (képviseli Margit István) EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Fonyó Attila, mb. szakmai szolgáltatások igazgató, Óbudai Egyetem Mizsei Zsuzsanna, főosztályvezető (képviseli dr. Nyerges Éva), MTA Gazdasági Igazgatóság
- 8. Az EISZ intézményi köre Államigazgatási intézmények (7 intézmény) Egészségügyi intézmények (26 intézmény) Felsőoktatási intézmények (51 intézmény) Közkönyvtárak (33 intézmény) Levéltárak (10 intézmény) Államigazgatási intézmények; 7 Egészségügyi intézmények; 26 Felsőoktatási intézmények; 51 Közkönyvtárak; 33 Levéltárak; 10 Magyar Tudományos Akadémia intézetei; 16 Múzeumok; 24 Nonprofit kutatóintézetek; 14 Szakkönyvtárak; 13 Magyar Tudományos Akadémia intézetei (16 intézmény) Múzeumok (24 intézmény) Nonprofit kutatóintézetek (14 intézmény) Szakkönyvtárak (13 intézmény)
- 9. PROJEKT INDIKÁTOROK 2012 2013 2014 2015 2016 2017* Megjegyzés Előfizetett adatbázisok száma 19 20 22 23 26 41 A beszerzett adatbázisok száma 2012 óta több mint kétszeresére nőtt Tagintézmények száma 92 138 140 147 173 194 Az intézményi kör létszáma 2012 óta több mint kétszeresére nőtt Központi támogatás (ezer Ft) 1 426 000 1 426 000 1 426 000 1 426 000 1 426 000 1 426 000 A központi támogatás összege nem változott Intézményi önrész (ezer Ft) 297 193 582 152 813 769 1 006 506 1 665 518 2 184 985 A befizetett intézményi önrészek összege (nettó Ft) 2012 óta több mint hétszeresére nőtt Adatbázis-beszerzésre fordított összeg (ezer Ft) 1 605 417 2 121 543 2 291 382 2 527 798 2 955 164 3 287 874 Az adatbázis beszerzésre fordított összeg 2012 óta több mint kétszeresére nőtt Teljes projekt költségvetés (ezer Ft) 1 723 193 2 008 152 2 239 769 2 432 506 3 091 518 3 610 985 A teljes projekt költségvetés 2012 óta több mint kétszeresére nőtt Támogatás intenzitása 83% 71% 64% 59% 46% 43% A projekt támogatási intenzitása 2012 óta közel a felére csökkent * Becsült értékek
- 10. Állománygyarapításra és adatbázis- előfizetésre fordított összegek Intézménytípus Állománygyarapításra fordított összeg 2015-ben (OSZK KI statisztika) EISZ-en keresztül adatbázisok beszerzésére fordított összeg 2015-ben (önrész, nettó Ft) EISZ-en keresztül adatbázisok beszerzésére fordított összeg 2016-ban (önrész, nettó Ft) Felsőoktatási intézmények 2 483 826 000 Ft 866 970 682 Ft 1 455 333 156 Ft Országos szakkönyvtárak (BME OMIKK és FSZEK nélkül) 140 446 000 Ft 20 871 486 Ft 45 066 025 Ft MTA kutatóintézeti könyvtárai (MTA KIK nélkül) 218 800 000 Ft 105 937 156 Ft 123 451 016 Ft
- 11. Az önrészszámítás módszerei 2015 előtt A. Egyenlő elosztás függetlenül az intézmény méretétől, költségvetésétől stb. Tipikusan kevés előfizetővel rendelkező szakadatbázisok, pl. Grove, Project MUSE. B. Egyenlő elosztás 2–4 kategória szerint, pl. Akadémiai Kiadó folyóiratai, MLA/LRC. C. Kiadói árszabás, pl. JSTOR, MathSciNet. D. EISZ-képlet szerinti elosztás. Tipikusan költségesebb adatbázisoknál, pl. SpringerLink, ScienceDirect. 4,04,02,0 astatisztikikonzorcium astatisztikegyéni OFTEikonzorcium OFTE HFTEikonzorcium HFTE
- 12. A 2015 előtti önrészszámítási módszerrel kapcsolatos intézményi észrevételek oNehezen tervezhető, nehezen átlátható, nehezen kommunikálható a fenntartó felé oAzonos típusú intézményeknél nagyságrendi különbségek lehetnek oA statisztika figyelembe vétele oNincs egységes nyilvántartás oEltérő típusú intézmények felhasználói méretének összehasonlítása oKérdéses a konzorciumok stabilitása
- 13. Az ideális önrészszámítási eljárás legfontosabb ismérvei Átlátható, tervezhető Könnyen kommunikálható a fenntartók, gazdasági vezetők, döntéshozók felé Újonnan belépő intézmények önrészét könnyen meg lehet állapítani Azonos típusú intézmények azonos összeget fizetnek Nem történik évről évre jelentős változás egy-egy intézmény esetén Az adatbázisok (és az állami támogatás) legjobb felhasználására törekszik Elfogadható az előfizető intézmények (nagy része) számára Elfogadható a fenntartó szervezetek számára (NKFIH, Emmi, MTA) A lehető legkevesebb intézmény lép ki az előfizetői körből
- 14. Az intézmény méretének meghatározása (OFTE, HFTE) OFTE HFTE Levéltár szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma ügyfelek száma éves szinten/10 Kórház orvosok száma orvosok száma Államigazgatási intézmény szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma/10 szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma + külső felhasználók száma éves szinten Kutatóintézet, nem nyilvános szakkönyvtár szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma + külső könyvtári felhasználók száma éves szinten Megyei könyvtár, városi könyvtár, FSZEK szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma felhasználók száma éves szinten/100 Múzeum szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma + külső könyvtári felhasználók száma éves szinten Nyilvános szakkönyvtár, országos szakkönyvtár szakmai munkakörben dolgozó munkatársak száma felhasználók száma éves szinten/10 Felsőoktatási intézmény OFTE HFTE
- 15. Javasolt önrészszámítási modellek 0. modell – 2015 előtt érvényes eljárás 1. modell – Méretmodell 2. modell – Használati modell 3. modell – Kategóriák szerinti önrészek Nem javasolt, de kidolgozott önrészszámítási modellek 4. modell – Tagdíjrendszer 5. modell – Visszacsatolási modell 6. modell – Arányosított kategorizálás 7. modell – 50–50 modell
- 16. Méretmodell és Használati modell Mindkettő a korábbi eljárás „áthangolása”. Méretmodell: önrész = Használati modell: önrész = 8,02,0 astatisztikikonzorcium astatisztikhasználati OFTEikonzorcium OFTE 7,03,0 OFTEikonzorcium OFTE HFTEikonzorcium HFTE
- 17. Kategóriák szerinti önrészek Első, későbbiekben módosított előterjesztés Intézménytípus 1. kategória Múzeum, levéltár, megyei és városi könyvtár; 40 fő alatti kutatóintézet, 200 hallgató alatti főiskola, kórház 2. kategória Főiskola, kutatóintézet, országos szakkönyvtár, szakkönyvtár, államigazgatási intézmény, FSZEK 3. kategória 2000 hallgató alatti egyetem, MTA egyes kutatóintézetei 4. kategória Egyetem 5. kategória Kutatóegyetem, MTA és kutatóintézetei egyben
- 18. Elfogadott, jelenleg is érvényben levő kategóriabeosztás Intézménytípus 1. kategória Múzeum, levéltár, megyei és városi könyvtár; 40 fő alatti kutatóintézet, 40 oktató alatti felsőoktatási intézmény (OFTE<40), kórház 2. kategória 200 oktató alatti felsőoktatási intézmény (40≤OFTE<200), kutatóintézet, országos szakkönyvtár, szakkönyvtár, államigazgatási intézmény, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 3. kategória 500 oktató alatti felsőoktatási intézmény (200≤OFTE<500) az elmúlt három évben 500-nál kevesebb tanulmánnyal a Web of Science adatbázisban; MTA egyes kutatóintézetei 4. kategória 1000 oktató alatti felsőoktatási intézmény (500≤OFTE<1000), illetve 500 oktató alatti felsőoktatási intézmény az elmúlt három évben 500-nál több tanulmánnyal a Web of Science adatbázisban 5. kategória 1000 oktató feletti felsőoktatási intézmény (1000≤OFTE), MTA és kutatóintézetei egyben
- 19. Kategóriák szerinti önrészek Valamennyi modell közül talán ez a leginkább átlátható és tervezhető változat. Ezt a legkönnyebb kommunikálni a fenntartók és döntéshozók felé. Országos rendszert tükröz: nem egyedi árakkal dolgozik. A sok előfizetőt vonzó, multidiszciplináris adatbázisok esetén alkalmazzuk: ScienceDirect+Scopus, SpringerLink, Academic Search Complete, JSTOR Essential Collection. Önrészszámítási eljárások a honlapunkon.
- 20. Tartalom- szolgáltatók • kiadók • ügynökségek • aggregátor cégek Fenntartók • NKFIH • MTA • EMMIEISZ Titkárság EISZ Programtanács Intézmények • Felsőoktatási intézmények • MTA kutatóintézetek • Nonprofit kutatóintézetek • Szakkönyvtárak • Kórházak, egészségügyi intézmények • Közkönyvtárak • Államigazgatási intézmények • Múzeumok • Levéltárak
- 21. Tárgyévi előfizetői megállapodások megkötése 2017- re 2018-ra vonatkozó igényfelmérés folytatása a tagintézmények körében Indikatív árajánlatok bekérése a szolgáltatóktól A Programtanács elfogadja a 2018. évi beszerzési és költségvetési tervet Megrendelő nyilatkozatok kiküldése az intézményeknek Megrendelő nyilatkozatok összegyűjtése és feldolgozása Közbeszerzési eljárások elindítása a 2018-as előfizetésekre Szerződéskötés a szolgáltatókkal a 2018. évre EISZ éves munkaterv 2017 1. negyedév 2. negyedév 3. negyedév 4. negyedév
- 22. Az EISZ kínálata Elérhető adatbázisok száma 2017-ben: 41 Adatbázis típusa szerint ◦ Teljesszövegű adatbázisok ◦ Bibliográfiai adatbázisok ◦ Faktografikus adatbázisok Tartalomszolgáltató cégek:
- 23. Adatbázis témája szerint Minden tudományterületet lefedő multidiszciplináris adatbázisok Szótárak Egy tudományterületre szakosodott speciális adatbázisok Tudományértékeléshez használható hivatkozási adatbázisok Az EISZ kínálata 2017-ben
- 24. Az online szakirodalom és az adatbázisok előnyei (?) Hozzáférhető folyóiratok száma Raktározási kérdések Párhuzamos használhatóság Távoli hozzáférés lehetősége Keresés a teljes szövegben Használat nyomon követése Integrálás az online munkafolyamatokba …
- 25. 266 000 egyetemi hallgató 18 000 felsőoktatási oktató és kutató 8000 kutatóintézeti munkatárs, muzeológus 5000 orvos, kórházi munkatárs 325 000 közkönyvtári, 10 000 levéltári felhasználó Határainkon túli intézményeknél több mint 5000 felhasználó Kik használják az adatbázisokat?
- 26. Letöltések száma a teljes szövegű adatbázisokból 2016-ban ScienceDirect 1 716 115 LWW 33 152 SpringerLink 294 840 Science Magazine 24 893 JSTOR 195 158 Business Source Premier 23 332 Nature 132 805 Project MUSE 14 580 Academic Search Complete 124 481 ACM 6 792 Cambridge Journals 47 778 Econlit with Full Text 4 065 Akadémiai Kiadó folyóiratai 36 156 LRC 1 660
- 27. Intézmény típusa Felsőoktatási Intézmények Magyar Tudományos Akadémia Nonprofit kutatóintézetek Szakkönyvtárak Államigazgatási intézmények Egészségügyi intézmények Múzeumok Közkönyvtárak Az összes teljes szövegű letöltés 2016-ban (db) 2 183 823 355 897 34 518 25 329 23 422 23 399 8 604 815 2 655 807 Academic Search Complete 107 605 4 060 187 11 318 258 311 25 717 124 481 ACM Digital Library 6 792 6 792 Akadémiai Kiadó Folyóiratai 28 459 4 750 207 1 181 435 217 809 98 36 156 Business Source Premier 23 332 23 332 Cambridge University Press Journals 47 260 337 181 47 778 ECONLIT fulltext 4 065 4 065 JSTOR 157 990 22 868 8 667 145 5 488 195 158 Lippincott Williams & Wilkins 33 152 33 152 MLA-LRC 1 111 136 413 1 660 Nature 93 635 36 620 2 550 132 805 Project MUSE 12 991 1 348 241 14 580 Science Magazine 17 400 6 973 520 24 893 ScienceDirect 1 420 734 230 425 25 893 2 130 20 733 14 755 1 445 1 716 115 SpringerLink 229 297 48 380 5 161 1 198 1 851 8 116 837 294 840
- 28. Felsőoktatási intézmények; 2 183 823 Magyar Tudományos Akadémia; 355 897 Nonprofit kutatóintézetek; 34 518 Szakkönyvtárak; 25 329 Államigazgatási intézmények; 23 422 Egészségügyi intézmények; 23 399 Múzeumok; 8 604 Közkönyvtárak; 815 Egyéb; 116 087 Az összes teljes szövegű letöltések száma 2016-ban intézménycsoportok szerint (db)
- 29. Az összes rekordmegtekintés 2016-ban Intézmény típusa Felsőoktatási Intézmények Magyar Tudományos Akadémia Szakkönyvtárak Múzeumok Közkönyvtárak Nonprofit kutatóintézetek Államigazgatási intézmények Egészségügyi intézmények Az összes rekord- megtekintés 2016-ban (db) 1 365 783 344 763 210 667 95 682 70 439 22 915 16 107 12 241 2 138 597 MeRSZ 2 738 3 082 5 820 Akadémiai Kiadó Szótárai 234 881 41 418 21 628 18 232 162 4 125 4 910 325 356 ADT 351 092 102 381 174 422 77 450 70 277 15 484 9 350 10 722 811 178 CAB Abstracts 6 607 9 714 156 16 477 Econlit Index 5 130 193 5 323 FSTA 1 268 1 119 2 387 MathSciNet 90 814 37 782 128 596 MLA-LRC 1 501 447 702 2 650 SciFinder 58 320 58 320 Scopus 321 180 93 760 1 467 1 541 417 948 Web of Science 292 252 68 782 1 683 306 1 519 364 542
- 30. Felsőoktatási intézmények; 1 365 783 Magyar Tudományos Akadémia; 344 763 Szakkönyvtárak; 210 667 Múzeumok; 95 682 Közkönyvtárak; 70 439 Nonprofit kutatóintézetek; 22 915 Államigazgatási intézmények; 16 107 Egészségügyi intézmények; 12 241 Egyéb; 428 051 Az összes rekordmegtekintés 2016-ban (db)
- 31. 2017-ben először a közgyűjteményi kör profiljának megfelelő igényfelmérő nyilatkozatot kapott, amely az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: Akadémiai Kiadó Folyóiratcsomag Akadémiai Kiadó MeRSZ Akadémiai Kiadó Orvosi Folyóiratcsomag Akadémiai Kiadó Szótárai Alexander Street Arcanum Digitális Tudománytár Academic Search Ultimate GALE General Reference Collection L’Harmattan Digitális Adatbázis ProQuest Central USC Shoah Foundation Visual History Archive Typotex – Interkönyv
- 32. Forrás: SciVal, Scopus 7 073 5 453 2 437 2 098 1 003 847 619 581 568 458 393 382 369 326 249 227 205 199 192 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 Magyar szerzőségű vagy társszerzőségű folyóiratcikkek megoszlása (top 20) kiadó szerint 2013–2016
- 34. A COMPASS projekt célja egy olyan országos szintű adatbázis létrehozása, karbantartása és folyamatos működtetése, amely a nyilvános/közösségi könyvtárakban elektronikus formában elérhető, kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi egy virtuális katalógusban – annak érdekében, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban Magyarországon hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről és módjáról. A COMPASS előreláthatóan 2017 második félévében kibővített tartalommal és funkciókkal indul újra egy új felületen.
- 35. • A kutatói közösség számára: • Biztosítja az információhoz való egyenlő és legális hozzáférést • Meggyorsítja az szakirodalmi források elérését • A könyvtárosok számára: • Naprakész adatokat biztosít a hazai intézmények elektronikus előfizetéseiről, úgy a tájékoztató, mint a gyűjteményszervező munkatársak számára • Erősíti a kollaborációt a könyvtárak között • A résztvevő intézmények számára: • Nagyobb láthatóságot biztosít a saját fejlesztésű, illetve az egyénileg előfizetett adatbázisok tekintetében • Támogatja a költséghatékony gazdálkodást: használatával feltérképezhetők az esetleges párhuzamos előfizetések • A fenntartó hatóságok számára: • Teljes rálátást biztosít a hazai online tudományos tartalombeszerzésre • Megmutatja a fejlesztésre szoruló területeket (tudományterületi vagy regionális szinten) A COMPASS fejlesztés várható hatása
- 36. Az EISZ Titkárság nemzetközi kapcsolatai