2. Mi a tökéletes vasalás titka?
A textilszöveteket ki lehet simítani, akkor is,
ha erősen gyűröttek. Ehhez három dologra
van szükség, melegre, nedvességre és
nyomóerőre. A papírral ellentétben a
textilrostok nem kemény és laza állapotban
rétegződnek ágymásra. Az alapanyagul
szolgáló növényi rostokat dolgozás előtt
megtörik és puhítják, az állati rostok meg
amúgy is rugalmasak. Ezután a rostokat
szövéssel, fonással és hurkolással szabályos
szerkezetbe rendezik.
3. A gyűrött textilt érő nyomás és forróság aztán kisimítja a szövetet, vagy
éleket alakít ki benn, ha ez a cél. Gőzölős vasalóval azért könnyebb
dolgozni, mert a eredeti formájukat. Régen, amikor még nem volt
gőzölős vasaló, nedves kendőn keresztül vasaltak. Így érték el hasonló
hatást. A felpuffadást követően a vasaló forró talpa megszárítja a
kisimított textilt, a rostok pedig a kívánt formában szilárdulnak meg.
4. Hogyan lehetséges hamuval ruhát mosni?
Zsírról és a hamuról leginkább valószínűleg az jut eszünkbe, hogy
bepiszkítják a ruhát, pedig ezek az anyagok teszik lehetővé a kitisztításukat
is: a hamuban lévő alkálisok zsírsavakkal vegyülve szappanná alakulnak át.
A szappangyártás a 19.században virágzott fel, és ekkor terjedt el széles
körben ez a tisztítószer. De már az ókorban is főleg hamut vagy szódát,
esetleg vizeletet kevertek a mosáshoz használt vízbe.
A ruha darabokkat aztán egy egész éjszakán át ebben az oldatban
áztatták, hogy megszabaduljanak a kosztól. Később rájöttek, hogy a zsír
hamuval szappanná alakítható át.
Ehhez növényi olajat, halzsírt faggyút használtak utóbbit marha
vagy sertéscsont kifőzésével állították elő. A szappan molekulái
vízben oldva csökkentik annak felületi feszültségét, minek
köszönhetően a zsír és a víz összekeveredhet. E molekulák egyik
vége vonzza, a másik pedig taszítja a vizet. E tulajdonságuk
révén víztaszító felük a zsírrészecskék, a vizet vonzó pedig a víz
felé áll be, s ily módon bekerítik a zsírfoltokat. A burokba zárt
zsír pedig egész egyszerűen kiöblíthető a textilből.
5. Hogyan működnek a fehérítő hatású szerek?
A fehérítők nem tévesztendők össze a folteltávolításra szolgáló
halványító szerekkel. Előbbiek feladata ugyanis nem a kosz
eltávolítása, hanem ragyogó fehérség kölcsönzése ruhaneműnek.
A fehér textilrostokkal ugyanis az a probléma, hogy eleve van
egy kis szürkés árnyalatuk. A fehér textilek idővel ráadásul
megsárgulhatnak, mivel rostjaik hajlamosak elnyelni a napfény
kék hullámit, s ezért a róluk visszaverődő fény sárgásnak hat.
Ezt ellensúlyozandó a mosószereket gyártó cégek kis mennyiségű
floureszcens festékanyagokat adnak a fehérítőkhöz. Ezek aztán
a ruha anyagába kerülve a nap emberi szem által nem
érzékelhető ibolyántúli sugarait kékes fénnyé alakítják. Ezek
helyettesítik azt a kék fényt, amelyet a rostok elnyelnek a fehér
fény teljes színképéből, és így helyreáll a rend szemünk szó
szerint sugárzóan fehérnek látja a ruha felületét. Mivel azonban
ezek a fluoreszcens festékanyagok nem maradnak meg tartósan
a textilben, minden egyes mosásnál a fehérítő újbóli
alkalmazásával pótolni kell őket.
6. Hogyan tüntethetők el a tintafoltok?
Kémiai értelemben a folttisztító nem semmisíti meg a tintát, csupán
láthatatlanná teszi azt. Ráadásul erre is csupán a kék töltőtolltinta
esetében képes. A fekete, a vörös vagy a zöld tintával azonban nem
tud elbánni. A hatás a tinta szerves festékanyagának felépítésén alapul
a trifenil-metán lapos molekula, sok szabadon mozgó elektronnal. A
tinta kék színe úgy jön létre, hogy az elektronok a ráeső fehér fényből
bizonyos hullámhosszakat elnyelnek, és főként a kék fényt verik vissza.
A tintaölő folyadék szulfit vagy karbonát ionokat tartalmaz, amelyek
hozzákötődnek a tintamolekulához, és gúlaszerűvé alakítják
szerkezetét. Ez fékezi az elektronok mozgékonyságát és fényelnyelő
képességét, ennél fogva a folttisztító és a tinta kölcsönhatásával előállt
anyag már az egész színképet visszaveri a tintamolekulák fehér színűvé
válnak vagyis
