1. Hatás

2.  „Az Amerikai Egyesült Államokban 1220
televízió- és 9871 rádióállomás üzemel,
482 napilap és 11 328 képes magazin
jelenik meg. […] A tipikus amerikai
állampolgár évente 1550 órányi
tévéadást néz végig, 1160 óra hosszat
hallgatja a rádiót, és 180 órát tölt újság-,
illetve magazinolvasással (utóbbiak
összsúlya mintegy 50 kiló).” (Pratkanis &
Aronson, 1992: 13).”

3. A média hatása
Kulcskérdés: miképp hat a szöveg a
befogadóra.
Ez függ az életkortól, szociokulturális
helyzettől.

5. Világok harca

7. Direkthatás-elmélet, közvetlen
hatás

9.  1940-es évekre a közönség már
rutinosabb médiafogyasztóvá válik
 Paul Lazarsfeld az 1944-es elnökválasztási
kampányt vizsgálta
Az emberek a közvetlen környezetükben
élőkre hallgattak elsősorban.

10. Korlátozott hatás

11. A tömegkommunikációs tartalom csak a
véleményalkotás szempontjából irányadónak
elismert személyek minősítése nyomán épül be
a személyiségbe.
Forrás Üzenet Tömegmédia Véleményvezérek
Katz és Lazarsfeld „kétlépcsős
áramlás” elmélete (1955)

12.  50-es 60-as évek – a televíziózás gyors
terjedése következtében átalakul a
médiafogyasztás
 közös emlékezet (úgy rögzülnek az
események, ahogy a tévében látják)
 a nemzeti és a személyes identitás
kialakításának része

13. Napirend-
kijelölés

14.  A média nem tükör, inkább reflektor
 A tömegkommunikáció nem azt szabja
meg, hogy az emberek mit gondoljanak,
hanem, hogy miről gondolkodjanak.
 Stabilan működő demokráciában
elkülönülnek a hatalmi ágak, nem tud a
politika napirend-kijelölő szerepbe kerülni
Napirend-kijelölő hatás

16.  Témakijelölés. Mi van ma napirenden? Melyek azok a
közéleti témák, amelyekről a közbeszéd szól? Számuk
végtelen. A média úgy jelöli ki a napirendet, hogy néhányat
kiválaszt, üzenetté formál, közvetít, ezáltal jelentőséget
tulajdonít neki.
 Pozicionálás. Egy bizonyos témát előtérbe hozni, sulykolni és
ezzel más kérdéseket háttérbe szorítani, más témákat
eltakarni. Leginkább a politikai kommunikáció használja.
 A felvetett témákat rangsorolja: melyek a legfontosabbak.
 A médiumok összjátéka. Erősítik egymás hatását.
Ugyanazokat a témákat ajánlják. Pl.: tévés hírműsorok. A
legfontosabb médiumok szempontjából konszenzus van.
Napirend-kijelölés

17.  Semmilyen sztori, legyen az bármilyen
szenzációs, nem képes életben maradni
utánpótlás nélkül. (...) Van abban valami
szívszaggató, hogy az érdeklődésünket csak
ilyen rövid ideig lehet fenntartani, és
hibáztathatjuk ezért a médiát, de
végeredményben a nézők diktálják, hogy mi
kerüljön adásba. Ha az emberek követnek
egy sztorit, az adásban marad. Ha nem,
akkor a rendszer új, csillogó játékot keres a
közvélemény elkápráztatására.

18.  A szelektív válogatás azt jelenti, hogy az emberek
eleve nem követik figyelemmel azokat az újságokat
és műsorokat, amelyekről tudják, hogy a saját
véleményükkel szembenálló véleményeket
fogalmaznak meg.
 A szelektív emlékezés azt jelenti, hogy ha véletlenül
bele is szaladnak a saját véleményüknek ellentmondó
üzenetekbe, és azokat meg is jegyzik, akkor is
hamarosan elfelejtik őket
 Az ember igyekszik megszabadulni mindazoktól az
információktól és véleményektől, amelyek saját,
gondosan felépített világképének újragondolására
késztetnék – ez túl sok energiáját kötné le.
Szelektív észlelés elmélete

19.  direkthatás-elmélet; (pl. 1920-as
évek, lövedékelmélet, Lasswell)
 korlátozott hatás (Katz és Lazarsfeld,
elmélete)
 napirend-kijelölő hatás
(témakijelölés, pozicionálás,
rangsorolás)
 szelektív észlelés elmélete
A média hatása