A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
Czupi Gyula: Tájékoztatás elektronikus forrásokból, és elektronikus forrássá tett helyismereti anyagokból
A helyismereti szolgáltatások a nagyobb közkönyvtárak unikális gyűjteményei, melyek digitálisan szolgáltatva a használók asztali, vagy éppen mobil gépéről – a HOL-MI szolgáltatást tekintve akár az érintett helyszínen, utcában sétálva is.
Dr. Mikulás Gábor: Elvárások és lehetőségek a térítéses szolgáltatás fejleszt...Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
Dr. Mikulás Gábor: Elvárások és lehetőségek a térítéses szolgáltatás fejlesztésében
Könyvtárbeli könyvek hangsúlyának csökkenését a használói elvárások változása teszi szükségessé. Ahogyan a könyvtárak potenciális térítéses szolgáltatása is elektronikus forrásokra, elektronikus csatornákra és ügyfélközpontú szemléletre, kommunikációra épül.
2010. április 29-én, a "Lépjünk egyről a kettőre" a K2-es kutatócsoport által szervezett könyvtáros szakmai nap keretében az OSZK-ban elhangzott előadás diái. Az előadás a könyvtár 2.0 fogalmát járja körül. Előadó: Füzessi Károly.
(Interjú a nagyvenyimi községi- és iskolai könyvtár
könyvtárosával)
Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG TARTALMA
Dr. Mikulás Gábor: Elvárások és lehetőségek a térítéses szolgáltatás fejleszt...Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
Dr. Mikulás Gábor: Elvárások és lehetőségek a térítéses szolgáltatás fejlesztésében
Könyvtárbeli könyvek hangsúlyának csökkenését a használói elvárások változása teszi szükségessé. Ahogyan a könyvtárak potenciális térítéses szolgáltatása is elektronikus forrásokra, elektronikus csatornákra és ügyfélközpontú szemléletre, kommunikációra épül.
2010. április 29-én, a "Lépjünk egyről a kettőre" a K2-es kutatócsoport által szervezett könyvtáros szakmai nap keretében az OSZK-ban elhangzott előadás diái. Az előadás a könyvtár 2.0 fogalmát járja körül. Előadó: Füzessi Károly.
(Interjú a nagyvenyimi községi- és iskolai könyvtár
könyvtárosával)
Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
AZ INFORMÁCIÓS MŰVELTSÉG TARTALMA
Hozzáférés és újrahasznosítás. A TEL és az Europeana a tudományos kutatás szo...Ágnes Koreny
Az előadás bemutatja a két, európai uniós támogatásból megvalósult portált, rövid fejlődéstörténetüket, az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeit, s a tudományos kutatás számára kifejlesztett szolgáltatásaikat, különös tekintettel arra, hogy hogyan teszik könnyen hozzáférhetővé és mélységeiben is kutathatóvá ezt a hatalmas, soknyelvű, rendkívül heterogén adathalmazt a nyílt hozzáférésű adatok összekapcsolása révén.
Magyar és európai digitális könyvtári projektek, @Artisjus Szerzői Akadémia, 2011. március 29. (Moldován István, osztályvezető, Országos Széchenyi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár)
Súlyos vagy súlytalan problémák? – Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakbanVarga Csaba
Előadás az e-könyv és a könyvtárak kapcsolatáról. A jelenlegi helyzetről és lehetőségekről.
Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Időpont: 2012. szeptember 26., 16:00
Együttműködés az online közösségekkel a közgyűjteményekbenistván moldován
Előadás a Networkshop konferencián, Sárospatakon, 2015. április 2.
A "tömegek erejének", a civilek bevonása a közgyűjtemények munkájába, a digitális kulturális örökség hozzáférhetővé tétele érdekében. Adatok létrehozása, gazdagítása, digitális gyűjtemények gyarapítása területein.
Hozzáférés és újrahasznosítás. A TEL és az Europeana a tudományos kutatás szo...Ágnes Koreny
Az előadás bemutatja a két, európai uniós támogatásból megvalósult portált, rövid fejlődéstörténetüket, az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeit, s a tudományos kutatás számára kifejlesztett szolgáltatásaikat, különös tekintettel arra, hogy hogyan teszik könnyen hozzáférhetővé és mélységeiben is kutathatóvá ezt a hatalmas, soknyelvű, rendkívül heterogén adathalmazt a nyílt hozzáférésű adatok összekapcsolása révén.
Magyar és európai digitális könyvtári projektek, @Artisjus Szerzői Akadémia, 2011. március 29. (Moldován István, osztályvezető, Országos Széchenyi Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár)
Súlyos vagy súlytalan problémák? – Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakbanVarga Csaba
Előadás az e-könyv és a könyvtárak kapcsolatáról. A jelenlegi helyzetről és lehetőségekről.
Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
Időpont: 2012. szeptember 26., 16:00
Együttműködés az online közösségekkel a közgyűjteményekbenistván moldován
Előadás a Networkshop konferencián, Sárospatakon, 2015. április 2.
A "tömegek erejének", a civilek bevonása a közgyűjtemények munkájába, a digitális kulturális örökség hozzáférhetővé tétele érdekében. Adatok létrehozása, gazdagítása, digitális gyűjtemények gyarapítása területein.
Tartalom:
- Internetes tájékoztatás: hozzáállás és valóság
- Lehetséges problémák a webes tartalommal
- Infobróker gyakorlat: néhány példa internetes keresésre, egyéb forrásokról érintőlegesen
- Keresés a Facebookon
- A Tor böngésző
- Összegzés
- Hasznos linkek
Annie-Joan Olesen: Early warning és jövőbeni szcenáriók – Jövőkutató Informác...Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
Annie-Joan Olesen: Early warning és jövőbeni szcenáriók – Jövőkutató Információs tanácsadói projektek
Early Warning módszertan: mely piacok fejlődnek kedvezőbben? Példák a korai előrejelzés / lehetőségek korai azonosítása rendszer felépítésére. Jövőbeni szcenáriók a várható üzleti környezet minél jobb megismerésére.
Konferencia-összefoglaló - a jövendőmondásról (MIBE, 2015)Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
Varjú Zoltán: Sorok között olvasva
Rengeteg szöveget fogyasztunk és generálunk a weben. E részben strukturálatlan szövegek feldolgozásának lehetséges eszköze a tartalomelemzés. De melyek is e lehetőségek?
Hitzinger Anna: Trendekre csupaszított céginformáció – okok a számok mögöttÁgnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
Hitzinger Anna: Trendekre csupaszított céginformáció – okok a számok mögött
Hogyan kell a trendelemzésben figyelembe venni a technikai hatásokat, jogi változások hatásait, azaz hogyan csupaszítható le egy elemzés tisztán gazdasági a gazdasági folyamatok által indokolt változásokra?
Sugár Mihály: Előrejelzés és jövőszcenáriók lehetőségei az IT-ágazatbanÁgnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
Sugár Mihály – Előrejelzés és jövőszcenáriók lehetőségei az IT-ágazatban
Az előadó betekintést nyújt az információ-elemzési és értékelési módszerekbe, amelyekre saját szakértői előrejelzéseit építi. Egyben rámutat a technológiai ágazatban zajló folyamatok alapvető megjósolhatatlanságára, a meghatározó tényezők megismerhetőségének és kiszámíthatóságának korlátaira.
Porosz Péter: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek – Én biciklivel megyek – A tudo...Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
Porosz Péter: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek – Én biciklivel megyek – A tudományos kutatás jövőbeni trendjei
Mi teheti sikeressé a kutatási programokat a nemzetközi versenyben? Milyenek a szakmai együttműködés lehetőségei a versenykörnyezetben? Előre jelezhetők-e a tudományos kutatás trendjei?
Dr. Hideg Éva: Hányféleképpen kutatható a jövő?Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 15. konferenciája: Jövendőmondás – predikció a múlt és a jelen adatai alapján + Információs tanácsadás – workshop
2015. szeptember 23.
Dr. Hideg Éva: Hányféleképpen kutatható a jövő?
Áttekintés a jövőkutatásban alkalmazott különféle jövőfelfogásokról és közelítésmódokról, valamint azok gyakorlati beválásáról. Az előrejelzések és előretekintések készítésének jelenlegi sikerei és nehézségei, valamint az interaktivitáshoz történő alkalmazkodás útjai és módjai.
Göbölyösné Mátrahegyi Anna: Mitisír a hogyishívják? – a sajtófigyeléstől a mé...Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
Göbölyösné Mátrahegyi Anna: Mitisír a hogyishívják? – a sajtófigyeléstől a médiaanalízisig
Kurrens témafigyelés és retrospektív kutatás – mindkettőt szolgálják a digitalizált nyomtatott és elektronikusmédia-tartalmak. A weben elérhető kínálatot könyvtárak és a könyvtárak ügyfelei; vállalatok és szervezetek közvetlenül is elérhetik.
Dancs Szabolcs: ELDORADO: digitális tartalomszolgáltatás európai módonÁgnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
Dancs Szabolcs: ELDORADO: digitális tartalomszolgáltatás európai módon
Az ELDORADO célja, hogy a felhasználók által keresett dokumentumokhoz jogtiszta hozzáférést nyújtson, függetlenül attól, hogy a kereskedelmi forgalomból már egy ideje kikerült, vagy a kurrens piacon jelenleg is elérhető műről van szó. A rendszer szolgáltatási spektruma az egyszerű digitálismásolat-küldéstől az online olvasáson át az elektronikus kölcsönzésig terjed, tartalma az együttműködő könyvtárak, de mindenekelőtt az OSZK állományára épül.
Dr. Balog Géza: A nagyvállalati információigények változásai és a Könyvtár s...Ágnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
Dr. Balog Géza: A nagyvállalati információigények változásai és a Könyvtár szolgáltatásai
Minden vállalkozás versenyképességét jelentősen elősegíti, ha gyorsan és pontosan jut hozzá az üzleti döntésekhez szükséges információkhoz. Milyen szakmai tudásközpontra van szüksége egy nagyvállalatnak? Hogyan szolgáltatunk információt ma, és hogyan fog változni a jövőben a vállalati ismeretkezelés folyamata?
W. Kovács Ágnes: Praktikus fogások a webes tájékoztatásbanÁgnes W. Kovács
A Magyar Információbrókerek Egyesületének 14. konferenciája: Könyvek nélküli könyvtár – Tájékoztatás elektronikus forrásokból
2014. november 13.
W. Kovács Ágnes: Praktikus fogások a webes tájékoztatásban
Jelentős időmegtakarítást és használói elégedettséget érhetünk el a használói kérdések webes források általi megválaszolásával. Az ehhez használatos keresési technikák és forrásismeret hasznos eszköze a könyvtárosnak és információs tanácsadónak, melybe beletartozik a lehetséges veszélyek elkerülésének technikája is. Erre mutatok gyakorlati példákat (saját keresések példái, elvek, veszélyek, használók oktatásának kérdései).
2. Könyvtárunkban a
tájékoztatási előzményei és a
kollégáim mai gyakorlata
2001: fordulópont
Addig papír alapon tájékoztattunk. Ebben egy kis nyílás volt a
számítógépes terem varázslója, aki valamit még esetleg tudott
mondani, ha megakadtuk (internetes, de főként Cd-rom-os tartalmak).
2001 előtt egyetlen számítógépes kölcsönzésünk sem volt, azóta pedig
csak számítógépes van.
•Azóta minden tájékoztató könyvtáros számítógéppel és internet
hozzáféréssel rendelkezik.
•Először a feldolgozás (retrospektív konverzió) volt a meghatározó
számítógép-használat.
•
3. Az új könyvtárépületben minden tájékoztatások legfontosabb és
egyben alapvető eszköze, a kályha – a dolgok kezdete – a
kézikönyvek voltak, ezt telepítettük a centrumba, innen indult a
tájékoztatás, ez ma az internetre váltott. Ma tehát tájékoztatások
legfontosabb és egyben alapvető eszköze, a kályha – a dolgok
kezdete, a kályha az internet.
4. A kollégáim mai gyakorlata
Két alapvető feltételezés érvényesül.
Az internet általa ismert lehetőségeit az olvasó, a kérdező kiaknázta,
megnézte a neten.
A kérdező arra kíváncsi, azért jön a könyvtárba, hogy megtudja, ezek
után mit tudunk a témában a kezébe adni. Azt remélik, hogy létezik
olyan többlet a könyvtári dokumentumokban, melyek között a
könyvtárosok tudnak jól eligazodni. Ezért a tájékoztatás tartalmi része
a katalógusunk felől indul. Ezt a miénknél nagyobb könyvtárak
katalógusai, a MOKKA, vagy a Matarka követik. A tájékoztatás
eredménye: könyv, könyvtárközi kölcsönzés indítása, meglevő
folyóirataink valamelyike, vagy másolat kérése)
•
5. • Ritkább az, amikor csupán az internet „marad”. Sohasem kezdődik
azonban ezzel a tájékoztatás, tudat alatt nem próbálunk csak
internetes megoldást keresni, hiszen akkor a könyvtár fontosságát
kérdőjeleznénk meg. (Nem az tűnik alternatívának, hogy korábban a
könyvek és folyóiratok világában voltuk kalauzok, most pedig az
internet világában, pedig számomra csak ez tűnik esélyesnek, a mai
helyzet csupán addig tartható fenn, amíg van olyan dokumentum,
melynek nincsen elektronikusan is elérhető változata) (járnak-e
fotózkodni profi fotóshoz akkor is, amikor már minden kézbe fogható
eszközzel lehet fotózni, a nyomdai szedők szakmája megszűnt a
funkció maradt, kiadványszerkesztőkkel)
6. Keressünk mégis példákat a
tisztán elektronikus
tájékoztatásra!
Előzetes megjegyzések, melyeket ezzel kapcsolatban tapasztaltam, ill.
gyűjtöttem:
Végül csak az interneten találtunk valamit az ügyben. Magyarul: Az
internet, az elektronikus forrás jobb híján van. Akkor, amikor már
elfogyott minden „normális” lehetőség.
Még az interneten se nagyon találtunk a témához anyagot. Magyarul:
Az internet bővebb, és/vagy frissebb lehetőségei között sem volt meg a
megoldás.
•
7. Könyvkiadás, kicsit lektorálás
Egy ideje azoknak a megjelenés előtt álló könyveknek a tartalmi kontrollját, melyekkel
megkeresnek, szinte teljesen az internet segítségével végzem.
Ezek valójába olyan több száz referensz kérdés, melyeknek körülbelül ez a formája:
meg tudná mondani, hogy a következő idézet pontos-e (Iványi Miklós) (ill. Zrínyi Szigeti
veszedelem és Kanizsa)
•a következő eljárás, elmélet, jelenség ismertetése megfelelő-e (Héjjas könyve) (Iványi Miklós)
•a következő források léteznek-e (Dobri monográfia)
•a következő forrás értelmezése helytálló lehet-e(Dobri monográfia)
•a következő forrásból átvett adatok pontosak-e (Dobri monográfia)
•önálló a következő gondolatmenet, vagy valakitől – hivatkozás nélkül– átvett (a szerző mindig
hivatkozik-e megfelelően az információja forrására, ha azt valakitől átveszi) (Márkus Ferenc)
•van-e még ebben a témában több elérhető információ (a témában elérhető információk
mindegyikét figyelembe veszi-e a szerző) (Búcsúszentlászló)
•mi a legfrissebb információ a következő témában (a frissebb információkat is ismeri-e a
szerző) (Zalavár karoling kora, az elmúlt 30 évben átalakult a felfogás, bár a szereplők
maradtak)
Bár egy-egy ilyen referenszkérdés csoport esetén kötetekkel bástyázza körül az ember magát,
mégis a válaszok többség, ill. a válaszok kontrollja leginkább internetes tartalom segítségével
történik
A legmeglepőbb járulékos élmény a többi szerző nem hivatkozott átvételeinek napvilágra
kerülése.
8. E mögött a gyakorlat mögött nem csupán a lustaság fél egészség
eszméje érhető tetten, hanem az a tapasztalat is, hogy bővebb és
frissebb nagyon sok esetben az internet elektronikus ajánlata.
Nem kell feltétlenül beérnünk az internet adta lehetőségekkel, de
tudnunk kell, hogy már ma bővebb és frissebb a kínálata bármelyik
könyvtárnál a világon, nem utolsó sorban pedig azonnal házhoz jön az
elektronikus ajánlata. Ma azonban egyformán hiba lenne valamelyik
kizárólagosságát venni alapul. Az arány azonban rendkívüli
gyorsasággal az elektronikus dokumentumok, információ és ezzel az
elektronikus tájékoztatás irányába visz bennünket.
Maradnunk kell így is a legjobb tájékoztatónak, az érdeklődő, a
könyvtárhasználó számára pedig ennek nyilvánvalóvá kell válnia.
Ma a nagy számítógépes fejlesztők távmunkával is megoldhatnák
feladatukat. Mégsem ezt (nem csak ezt) választják. Létrejönnek a
számukra hatékony és termékeny munkahelyek. Céljuk a gazdasági
versenyképesség. A könyvtárak a munkaerő-piaci versenyképességre
való felkészülés terei lennének a településeken. Ahol a felhő iskolák
módjára készítik fel az újabb generációk magukat az életre. A
könyvtáros pedig a nagymami szerepét tölti be.
9. A helyismereti anyag digitális
közzététele
Nyilvános. A helyismereti témájú könyv formátumú dokumentumokat el kellett zárnunk a
többivel együtt, mert bírósággal fenyegetett bennünket a kiadók egy csoportja.
Pedig elsősorban helyismereti tartalmakat igyekeztünk digitalizálni.
A legsikeresebb, legkedveltebb dokumentum, melyhez szabad hozzáférést biztosítottunk, egy
helyismereti témájú dokumentum, a Kiskanizsai szótár volt. Ennek szerzője egy pap ember volt,
a kiadó kérésünkre jelezte, hogy nincsenek nála jogok. Hogyan találjuk meg ezek után a
jogutódot?
Néhány folyóirat digitalizált változatát azonban továbbra is hozzáférhetővé tesszük.
A két legfontosabb ezekből 100 ezer digitalizált oldalt jelent. (az egyik 70 ezer oldallal a Zalai
Közlöny. Használati jellemzői: közel 1000 hónapig jelent meg (havi számok egy-egy fájlban),
átlag 200 letöltés, átlag 2000 megtekintés)
Megjelenése (2007-2012) óta ez a forrástípus rendkívül jól hasznosul a helytörténeti kutatásban
is.
Külön szolgáltató felület születési és halálozási adatainak a feldolgozásával családfakutatóknak
http://csaladfa.faczan.hu/web/database.php
(A weboldal indulásakor az adatbázis alapját, a Nagykanizsán megjelent Zalai Közlöny című
folyóiratban közölt anyakönyvi hírek, illetve gyászjelentések adták.
Sajnos a későbbi, nem a megyei könyvtárral végzett munkánkat már nem fedezte fel, ezért csak
az 1920 és 1932 közötti időszakot dolgozta fel honlapja szerint.).
10. Tarnóczky Attila: holmi.nagykar.hu
Kocsis Katalin 100 zenei emlékhely
Nagykanizsa monográfia, itt példáim is vannak. a legfontosabb forrássá
lépett elő, jócskán meghaladja a levéltári hivatkozásokat (600 levéltári
hivatkozás 900 Zalai Közlöny) jó hátteret adott az is, hogy a Halis István
Városi Könyvtár időközben a helyi lapokat digitalizálta és nyilvánossá tette
(Szerkesztői előszó 3. kötet)
Nem nyilvános
Bethlen kultuszt kezdeményeztek Nagykanizsán néhány éve
Zalai Közlöny belső keresőn Bethlen kérdéssel ilyen találatokat mutat:
A könyvtárosok által használható felületen (Kostyál kérdése, Makoviczky
család), de nem hasznosul a lehetőségeinek megfelelően