2. Fra Filippo Lippi: Madonna Jézussal és két Sandro Botticelli: Madonna del Magnificat, 1483. Firenze, Galleria
angyallal, 1460–1465 körül. Firenze, Galleria degli Uffizi
degli Uffizi
3. Fra Filippo Lippi: Madonna Jézussal és két angyallal, Sandro Botticelli: Madonna del Magnificat, 1483.
1460–1465 körül. Firenze, Galleria degli Uffizi Firenze, Galleria degli Uffizi
4. Fra Filippo Lippi: Madonna Jézussal és két angyallal, Sandro Botticelli: Madonna del Magnificat, 1483. Firenze,
1460–1465 körül. Firenze, Galleria degli Uffizi Galleria degli Uffizi
5. Sandro Botticelli: Madonna del Magnificat, 1483. Firenze,
Galleria degli Uffizi
Ivan Lermolieff [Giovanni Morelli]: Kunstkritische Studien
über italienische Malerei, [I.] Die Galerien Borghese und
Doria Panfili in Rom, Leipzig 1890, 105.
7. Botticelli szenvedélyes
vonavezetésében minden forma
sajátos lendületet és aktivitást kap,
a megfontoltan modelláló Lorenzo
számára viszont ugyanaz a látvány
lényegében a megpihenő alak
impresziójára szorítkozik. Nincs
tanulságosabb, mint a
hasonlóképpen hajlított karok
motívumának egybevetése. A
könyök éles hajlata, az alsókar
erőteljes vonala és az a mód, ahogy
az ujjak sugarasan szétterülnek a
mell fölött – mindez energiával
telített és jellegzetes Botticelli-
megnyilvánulás; mellette Credi
sutábban hat. Rendkívül
meggyőzően modellál, vagyis teljes
volumenjében jeleníti meg az
alakot, formáinak még sincs az a
lenyűgöző ereje, mint Botticelli
kontúrjainak. Olyan
temperamentum-különbségről van
itt szó, amelynek szempontjából
teljesen közömbös, hogy a két kép
egészét hasonlítjuk-e össze, vagy
csak a részleteit, Csupán egyetlen
orrcimpa rajzában fel kellene
ismernünk az egyéni stílus lényegét.
Sandro Botticelli: Venus születése, 1483– Lorenzo di Credi: Venus, 1490 kö-
1485 körül. Firenze, Galleria degli Uffizi rül. Firenze, Galleria degli Uffizi
8.
9.
10.
11. Isidori iunioris Hispalensis Episcopi … De responsione
mundi & astrorum ordinatione [De natura rerum],
Augsburg: Günther Zainer, 1472
12. Francesco del Cossa és Cosmè Tura: Allegorikus hónapképek a ferrarai Palazzo Schifanoiában, 1469–1470 körül
Aby Warburg: „Italienische Kunst und internationale Astrologie im
Palazzo Schifanoja zu Ferrara” (1912), in: Atti del X congresso
internazionale di storia dell'arte in Roma. L'Italia e l'arte straniera,
Roma 1922, 179–193.
13. Karl Giehlow: „Dürers Stich »Melencolia
I« und der maximilianische
Humanistenkreis”, in: Mitteilungen der
Gesellschaft für verfielfältigende Kunst 26
(1903), 29–41; 27 (1904), 6–18, 57–78.
Aby Warburg: Heidnisch-antike
Weissagung in Wort und Bild zu Luthers
Zeiten, Heidelberg 1920
Erwin Panofsky – Fritz Saxl: Dürers
Melencolia I. Eine quellen- und
typengeschichtliche Untersuchung
(Studien der Bibliothek Warburg 2),
Leipzig–Berlin 1923
Albrecht Dürer: Melencolia I, 1514
14. Albrecht Dürer: Orpheus halála, 1494. Hamburg,
Kunsthalle
Andrea Mantegna köréből: Orpheus halála, 1470–
1490 körül
Antonio Pollaiuolo: Viaskodó férfiak, 1460–1475
körül
Aby Warburg: „Dürer und die italienische
Antike”, in: Verhandlungen der 48. Versamm-
lung deutscher Philologen und Schulmänner in
Hamburg, Leipzig 1906, 55–60.
15. Sandro Botticelli: A Tavasz (La Primavera), 1481–1482 körül. Firenze, Galleria degli Uffizi
Aby Warburg: Sandro Botticellis „Geburt der Venus” und „Frühling”. Eine Untersuchung über die
Vorstellungen von der Antike in der italienischen Frührenaissance, Hamburg–Leipzig 1893
