Bevezetés a médiatechnológiák történetébe (mimetikus, beszéd, nyomtatás)

1. Bevezetés a médiatechnológi-
ák történetébe (mimetikus, be-
széd, nyomtatás)

2. „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenysé-
güknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondol-
ják.Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!”
Teremtés könyve 11. fejezet „ A bábeli torony”
Bruegel (1525-1569) : Bábel tornya. 1563., olaj; Kunsthistorisches Museum, Bécs

3. A MIMETIKUS KULTÚRA
Mimézis: valamely esemény vagy viszony szim-
bolikus célzatú megismétlése vagy újraábrázo-
lása.
Eszköztára: a gesztusok, arckifejezések, testtar-
tás, de a zajok és hangok utánzása is hozzátar-
toznak.
DONALD-féle hipotézis: a nyelv-előtti intelli-
gencia magyarázatára hivatott. hangsúlyozza,
hogy a reprezentációnak ez a szintje még ma is
szerepet játszik, sőt éppenséggel alapvető.
CRITCHLEY: A süketnémák a mesterséges jel-
rendszer mellett természetes kommunikáció is
a kézjelek segítségével működik.

5. A BESZÉD KIALAKULÁSA
Az írásbeliség előtti kor: az elsődleges szóbeliség több tízezer vagy több százezer évet
ölel fel, s ezért e korszak nyelve statikusan nem, hanem csak mint az emberi kommuniká-
ció fejlődési folyamata írható le.
Három elkülönített kommunikációs jelrendszer:
-extralingvális jelek (gesztusok, mimika, testbeszéd stb.)
-a szupraszegmentális nyelvi jelek (analóg nyelvi jelek: szó- és mondatintonáció)
-a szegmentális nyelvi jelek (a diszkrét hangjelekből építkező szavak)
A cenemic típusú (fonetikai információt rögzítő) írásrendszerek lehetségessé válásához a
fentieken kívül az is szükséges, hogy a kommunikáción belül a diszkrét hangjelek haszná-
lata elérjen egy kritikus szintet.
az extralingvális jelek
szupraszegmentális hangjelek
szegmentális hangjelek
Ezek fejlődése a követkeőképpen írható le:

6. A nyelv gondolataink, érzelmeink kicserélésének mindennapi használati eszköze, min-
dennemű emberi fejlődésnek legfőbb tényezője, sőt feltétele. Neki köszönhető legna-
gyobb részt, hogy egymást felváltó nemzedékek tapasztalatai halmozódhatnak, és az
utódokra átszállhatnak.
Monogenezis (mono - egy, genezis - eredet) nyelvek egyetlen ősnyelvből erednek.
Poligenezis (poli - sok) emberi hordák a föld több pontján alakultak ki és így nyelvük is
más volt.
A NYELV KELETKEZÉSE
ARABIC Poligenezis, emberi hordák a föld több pontján alakultak ki és így
nyelvük is más volt.

7. AZ ÍRÁS KIALAKULÁSÁNAK KORSZAKA
Az írás az ember ún. egyedspecifikus jellemzője,
egyetlen más faj sem használ hasonló jellegű kom-
munikációs formát.
Az írás azonban nemcsak mint fogalom szemlél-
hető, hanem vizsgálható az írás folyamata is, a kivi-
telezést állítva a középpontba!
Az írás mint tevékenység olyan pszichomotoros
nyelvi képesség, amely egyidejű (szimultán) és egy-
más utáni (szukcesszív) mozzanatok eredménye.
Az írás történetével foglalkozó tudomány kimu-
tatta, hogy az ábécénk közvetve az egyiptomi
képírásból ered. Az írás magvához tartozik a nyelv
szerkezetén kívül és az anyag amire kerül. A sírfel-
iratoknak, a fáraók dicsőségét hirdető emlékjelek-
nek más volt a funkciójuk, mint a köznapi feljegy-
zéseknek. A hieroglifákat(képjeleket) elsősorban
kőbe vésték, míg a demotikus (képszerű) jeleket –
melyekben már csak ritkán lehet felismerni az ere-
deti képi ábrázolást – tollal könnyedén papíruszra
írták. (tehát a kép elvált a közléstől)

8. Az írásrendszerek egy lehetséges csoportosítása:

9. AZ ÍRÁS FAJTÁI:
Az írás alábbi fajtáit különböztetjük meg:
Képírás (piktográfia)
Fogalomírás (ideográfia)
Szó- és szótagírás (logografikus és fonetikus írás)
Betűírás (alfabetikus írás)
A képek szavakat, szótagokat vagy
hangokat is jelölhetnek
A szó- és szótagírás

10. A KÖNYVNYOMTATÁS FORRADALMA
Könyvnyomtatást: Kínából ered. Az első ismert
nyomtatvány, a Gyémánt Sutra elnevezésű idézet-
gyűjtemény 868-ból származik. A kínaiak fadúco-
kat, majd agyagból égetett s gyantába ágyazott
szójeleket használtak a nyomtatáshoz. A koreaiak
a XIV. század vége felé már bronzból öntött szóje-
leket is alkalmaztak.
Gutenberg: a nyomtatott könyv korszakának szim-
bólumává vált. Az ő nevéhez fűződik az összerak-
ható és szétszedhető betűk használatát.
A nyomdatechnika két fontos eseménye:
Applegath 1815-ben üzembe helyezi az első
rotációs nyomdagépet
Niepce a múlt század második évtizedében
feltalálja a fénymásolást, majd a fényképezést. Gutenberg nyomdájának illusztrációja

11. A NYOMTATÁS JÖVŐJE:
A nyomtatott információhordozók mai válsága tulajdonképpen belső és külső okok kö-
vetkezménye:
A belső ok a könyvek, folyóiratok s egyéb nyomtatványok mennyiségének mondhatni ijesz-
tő növekedése. Becslések szerint ma a világon naponta 1300 könyv jelenik meg, s csupán
a tudományos-műszaki folyóiratok számát 40-50 ezerre becsülik (vannak, akik 100 ezerre).
Ennyi papírt elraktározni, belőlük a szükséges információkat kikeresni egyre nehezebben
megoldható feladat.
A külső ok pedig az audiovizuális kommunikációs eszközök megjelenése.

12. „Ha a fonetikus ábécé aknaként csapódott be a törzsi ember világába, a nyom-
tatás 100 megatonnás hidrogénbombaként hatott. Ez volt a fonetikus írás végső
kiterjesztése. Az új médium, a lineáris, egységes, ismételhető nyomtatás határta-
lan mennyiségben, addig elképzelhetetlen sebességgel volt képes információ-
kat terjeszteni, a látás abszolút dominanciájához vezetett. Az ember erőteljes
kiterjesztésével átformálta egész környezetét, pszichológiáját és szociális világát
és közvetlenül vezetett olyan jelenségek kialakulásához, mint nacionalizmus, re-
formáció, futószalag és Ipari Forradalom, a világegyetem kartéziánus és newtoni
koncepciója, perspektivikus ábrázolás a művészetben, kronologikus narratíva az
irodalomban, introspekció és befelé tekintés, individualizáció és specializáció.
A nyomtatás volt az első gépesített mesterség, az ember szervezett munkate-
vékenységének mechanikus kiterjesztése, minden ipari fejlődés archetípusa és
prototípusa.”
Marshall McLuhan: Gutenberg galaxis