Download to read offline
Pluralizmus és disneyworld
- 1.
- 2. • - Aművészet törénet végének tétele egy új múzeumi logika érvényesülésének kezdetét is jelenti. • - Megszűnik a nagy művészet és az outsider art kettőségének elképzelése • - a múzeumok emlékezetpolitikai jellege/funkciója leértékelődik • -> Tate Modern – A High and Low közti különbségtétel zárójelbe kerül -> a Tate Modern kiállítás filozófiáját cinizmussal vádolják egyesek.
- 3. • - Amúzeumi terek kizárólagossága, elzártsága feloldódik a városi tér szerkezetében -> a szegregációnak, elkülönültségének vége • - Múzeum = Mall -> a tömeg a múzeumi viselkedés új formáját tapasztalja, tanulja, továbbítja • - Egy időben: a British Museum is távolodik a koloniális muzeológia politikailag terhelt hagyományától • - Queen’s House of National Maritime megrendezi a The Story of Time kiállítást -> a kultúrák az egymásra utaltsága evidencia, nem csak a 21.század politikai üzenete.
- 4. • - Amúzeum találkozik a városi térrel és ezzel együtt a kortárs fogyasztói társadalom szemantikájával • Pl. Louvre -> piramis , Bécs -> Museums Quartier • = egyszerre posthistoire és kommercialista • Ugyanezek a jelenségek felfedezhetőek más európai nagyvárosokban mint Berlinben
- 5. • - MarcAugé -> alkalmas-e a múzeumi tér arra, hogy a fizikai valóságból társadalmi környezet legyen ? • - Múzeum = elit shopping, exklúzív kávéház • - Felfedezhető múzeumi ipar és a szórakoztató ipar hasonlósága • - Vajon pozitív vagy negatív ennek a tömegkultúrának a térhódítása ?
- 6. • DE! - Amédia és a múzeum találkozása nem mindig békés folyamat. A cél : a figyelem megszerzése és fenntartása. - Disneyworld Kitör a gyermekkultúrában és a korszellem torz képeként tűnik fel. -> A múzeumok és ehhez a tömegkultúrális normarendszerhez adaptálódnak - Ezeket az összefüggő megagépezeteket egyre több radikális kritika éri -> ezzel együtt a kultúrális identitást generáló rendszerek kritikája eléri a múzeumokat is.
- 7. • - Ezekbena múzeumokban az emberek a fogyasztás minden egyes pillanatában érzik a világörökség közelségét -> különböző üzletek elkezdenek ennek jegyében kifejlesztett design-al dolgozni • Pl. • USA – Banana Republic • Armani – Múzeumi elmélyedést kínál vásárlás közben • Montreal – Biodome – szafarik, utazások eredeti környezetben stb. • Tyrrell múzeum – a látogató paleontológusként szemlélődhet • Los Angeles – Getty Center (Filmek : Kínai negyed, Szárnyas fejvadász, Tarantino noirjai)
- 8.
- 9. Los Angeles –Getty Center
- 10.
- 11.
- 12. • - Újmúzeumok = nemzetgazdasági tényezők • - Elütnek a 19.századi múzeumi ideáltól -> Befogadó és műalkotás néma dialógusa. • - Ebből következik a minél több interaktivitás és technológiai interface, annál kevesebb dialógus. • - A modern múzeum besorol a fogyasztás térszerkezetébe, ezáltal az elmerülés élménye megszűnteti az emelkedettség érzését.