http://systemmedia.hu A képzés honlapunkról elérhető! A cégek eredményes működésének legnagyobb akadályai a kifizetetlen számlák… Ismerje meg, hogy az új Polgári Törvénykönyv és az eljárási jogszabályok milyen (legális…) lehetőségeket adnak az Ön kezébe ahhoz, hogy lehetőség szerint minél jobban bebiztosítsa és meggyorsítsa pénzköveteléseinek a behajtását! Alapelvek - a legfontosabb jogszabályok - Alapelvek - A diszpozitivitás - II. - A kamat, a késedelmi kamat - A késedelmi kamat - III. – A követelések biztosítása - A „klasszikus” biztosítékok rendszere - A fiduciárius biztosítékok semmissége - A zálogjog tárgya - A zálogjog: biztosított követelés - A zálogjog létrejötte - A zálogjog érvényesítése - Az óvadék - A kezesség - A garanciaszerződés

1. A követeléskezelés
jogi eszközei
dr. Kerepesy Krisztián
11

2. Tartalom
 Alapelvek
 A pénztartozás, a kamat
 A pénztartozás biztosítékai
klasszikus biztosítékok
„formai” biztosítékok
ÁSZF
 Eljárások
 Váltó
 A követelés behajtása másoktól 22

3. A teljes szakmai anyag
online képzésünkről
letölthető!
http://systemmedia.hu
A tudás csak egy kattintás!
33

4. I. Alapelvek - a legfontosabb
jogszabályok
 Ptk.: 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről
 Pp.: 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról
 2009. évi L. tv. a fizetési meghagyásos eljárásról
 Vht.: 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról
 Ct.: 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
 Csődtv.: 1991. évi XLIX. (vagy IL.) tv. a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet a pénzforgalom
lebonyolításáról
 1/1965. IM rendelet a váltójogi szabályok
közzétételéről
4
44

5. Alapelvek
 Mellérendeltség (Ptk. 1:1. §)
 Diszpozitivitás = mindent szabad,
amit a törvény nem tilt!
 Kivéve pl.:
 kötelező alakiságok
 fogyasztóvédelem
 hitelezővédelem
 Együttműködés
 Ptk. 6:62. §: már csak a szerződések
jogában
5
55

6. A diszpozitivitás
 6:1. § (3): A kötelmeknek a felek jogaira és
kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a
felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény
az eltérést nem tiltja
 6:59. § (2) megismétli a szerződési jogban is
 (tkp. azonos kör a régi Ptk. 200. § (1) bek.-sel)
 (jogelmélet szerint imperatív ≠ kógens)
 imperatív: pl. elévülés/jogvesztés lényege, stb.
66

7. II. - A kamat, a késedelmi
kamat
 Általános eset: Ptk. 6:48. §
 : rendezi a nem Ft tőke kamatát:
 a pénznemet kibocsátó jegybank alapkamata
 ha nincs: pénzpiaci kamat
 ha nincs ügyleti kamat:
 késedelmi kamat a félévre = a félév első napján
érvényes JBK
 ha van ügyleti kamat:
 késedelmi kamat a félévre = ügyleti kamat + a félév
első napján érvényes JBK 1/3-a, de legalább a JBK
77

8. A késedelmi kamat
 Vállalkozások egymás között: Ptk. 6:155. §
 (vagy vállalkozás-szerződő hatóság között)
 késedelmi kamat = félév első napján érv. JBK + 8%
 késedelem esetén 40 EUR mindenkori MNB
középárfolyamon számított összegét költségátalányként
meg kell fizetni
 ez nem mentesít a késedelem többi jogkövetkezménye alól, de az
esetleges kártérítésbe beleszámít
 ha kizárják  tisztességtelen (semmis)
 Ha eltérnek és az tisztességtelen (= a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan
és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő) → semmis
 Ha kizárják a kés. kamatot → semmis
 kivéve: ha a kötelezett kötbért vállal [bármekkorát…]
88

9. III. – A követelések biztosítása
Mottó:
„Bízzál Istenben, de azért tartsd
szárazon a puskaport!”
/Oliver Cromwell/
9
99

10. III. – A követelések biztosítása
 Cél: a pénzkövetelés érvényesítése legyen
 gyorsabb
 felhatalmazó levélen alapuló inkasszó
 záradékolható közokirat
 fmh., kisértékű per
 óvadék
 váltó
 alávetés, …
 biztonságosabb (nagyobb esélyű)
 zálogjog, kezesség, óvadék, garancia
 biztosítási intézkedés
 tulajdonjog fenntartás,… 1010

11. A „klasszikus” biztosítékok
rendszere
 az alkalmazható eszközök, biztosítékok
megmaradnak
 kivéve: biztosítéki célú opció, tul. átruházás
 de szinte mindenütt módosulásokkal
 jelentősen változik: zálogjog
 és sokszor más helyen
 zálogjog: kötelmi  dologi jog
 óvadék: zálogjog szabályai között
 Hatodik k., XXI. Cím: a biztosítéki szerződésekről
 itt található a kezesség, garancia (≠ jótállás) 1111

12. A fiduciárius biztosítékok semmissége
 Joggyakorlat ellentmondásos volt a fiduciárius
biztosítékokról
 szerződéses szabadság miatt érvényesek
 tartalom szerint értelmezve zálogjognak minősülnek
 jogszabály megkerülésére irányulnak, semmisek
 zálogjogi garanciák, pl. lex commissoria tilalmának
megkerülése miatt
  a Ptk. indoklása leszögezi: a kötelmek dologi jogi
biztosítéka csak a zálogjog lehet
  6:99. §: Semmis biztosítéki célból
 tulajdonjog/más jog/ követelés átruházása
 vételi jog alapítása
 kivéve: 2002/47/EK irányelvben meghatározott biztosítéki
megállapodások (áp.-okra nem von.)
 itt egyébként sem merül fel a gyengébb fél védelmének elve
1212

13. A zálogjog tárgya
 bármely vagyontárgy (ld. 8:1. § (1) bek. 5.)
 kiv.: kézizálognál csak ingó dolog
 és ami annak minősül: pénz, étp. (5:14. § (2))
 fajta/mennyiség szerint v.
 körülírással is meghatározható
 a kötelezett mindenkori rendelkezése alatt lévő, körülírásnak
megfelelő vagyontárgyak a zálogtárgyak („vagyont terhelő
zj.”)
 (elmarad a vagyon egysége melletti kielégítés)
 csak azonosítható legyen
 olyan is lehet, amely még nem létezik (!), v. amely felett a
zálogkötelezett nem rendelkezik
1313

14. A zálogjog: biztosított követelés
 Ezt is lehet körülírással meghatározni
 azonosításra alkalmas módon
 pl.: az alapul fekvő jogviszonyra utalással és az
összeg meghatározásával
 lehet olyan is, amely még nem jött létre (!)
 Mindig járulékos = a zálogjogot csak a
követeléssel együtt lehet átruházni
 Kivétel: különvált zálogjog
 csak pénzkövetelés!
 ha mégsem pénzköv.-t biztosít  nemteljesítésből
eredő kártérítést biztosítja
 bír. úton nem érvényesíthető követelést nem
lehet 1414

15. A zálogjog létrejötte
 Létrejön, ha
 a zálogkötelezett rendelkezik a zálogtárgy
felett (nemo plus iuris…), és
 a zálogjogot a felek megalapítják
 írásos szerződés
 csak a követelést / zálogtárgyat kell meghatározni
 nem kell már közokirati forma (ingónál sem)
 kivétel ingó kézizálogára: szerződés helyett lehet
zálogjegy (=étp.) is
 bejegyzés (jelzálog) v. átadás (kézizálog)
 (ingatlanra/más lajstromtárgyra a bejegyzés létrehozza a
zálogjogot!) 1515

16. A zálogjog érvényesítése
 bírósági végrehajtás VAGY bír. vh-n kívül
 a zálogjogosult választása szerint!
 kiv: fizetésiszámlán zálogjog: csak bír. vh.
 módjai:
 zálogtárgyat z.jogosult értékesíti
 a kereskedelmi ésszerűség követelménye szerint
 zálogtárgy tulajdonjogát z.jogosult megszerzi
 SEMMIS a kielégítési jog megnyílta előtti megállapodás!
 z.jog. ajánlatot tesz a z.köt.-nek, aki nem köteles elfogadni
 óvadék: nem tesz ajánlatot, közli a tulajdonbavételt
 az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti
 visszaélésszerű érvényesítés → bíróság
felfüggeszti/korlátozza a kielégítési jogot
 ld. 66/2014. (III. 13.) Korm r.
 15 napon belül, zálogköt. lh. szerinti járásbíróságon kérhető 1616

17. Az óvadék
 a zálogjog altípusa lesz
 Megalapítható:
 pénzen/értékpapíron: kézizálogjogként
 demat. értékpapíron: kézizálogjogként (=jogosultnak átutalás) vagy
az 5:95. § (2) módján
 5:14. § (2): a demat étp.-ra is a dolog szabályai vonatkoznak
 → birtokátruházással átadható
 fizetésiszámla-követelésen: az 5:95. § (2) módján
 jszab. szerinti egyéb egyéb eszközön: ha egyértelműen átkerült a
jogosult rendelkezésébe/hatalma alá
 5:95. § (2): számlatulajdonos-számlavezető-jogosult megállapodása
(írásban!), hogy
 a szlavezető a szlatulajdonos rendelkezéseit csak a jogosult
engedélyével teljesíti
 a jogosult rendelkezéseit pedig a szlatulaj jóváhagyása nélkül
 a szlavezető a zálogjog tényét minden egyenlegközlőn feltünteti
 [más feltétel (elkülönített alszámlára vezetés, zárolás, stb.) nem
feltétel, de nem is kizárt]
1717

18. A kezesség
 Sortartó kezesség: már nem teljes behajthatatlanság a
feltétele, csak megkísérlés+ésszerű határidőn belüli b.
 Készfizető kezesség: 3 új eset
 ha lényegesen megnehezült a főadóstól behajtás pl.
lakcím megváltozása miatt
 a jogosult egyéb követelését sikertelenül kísérelte meg
végrehajtani
 kötelezett ellen felszámolás indult vagy csődeljárásban
fizetési haladékot kapott
 („ha a felek így állapodtak meg” hiányzik, de ld. 6:59.
§)
 Új: kártalanító kezesség: a kezes kifejezetten azt vállalja,
hogy a meg nem térülő követelés-részt egyenlíti ki
  végrehajtást kell vezetni a a jogosultnak a köt.
vagyonára 1818

19. A garanciaszerződés
 a régi „bankgarancia” általánosítása
 nem csak bank vállalhatja
 nem „okmányok benyújtása” az elsődleges feltétel
 fogalom: a garantőr a nyilatkozatban/ szerződésben meghatározott
feltételek esetén fizetést teljesít
 független az alapügylettől!
 A lehívás jogát nem lehet átruházni (kiv. garantőr hozzájárul)
 ÚJ: megtagadható: nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy
rosszhiszemű felszólítás esetén, különösen:
 hamisított okmány benyújtása
 a főkötelezett már teljesített v más okból nem illeti meg a
jogosultat a garancia lehívása
 a jogosult maga akadályozta meg szándékosan a köt.
teljesítését
 bíróság megállapította az alapszerződés érvénytelenségét
(kiv. ha a garancia erre az esetre is vonatkozott)
1919

20. A tulajdonjog fenntartása (Ptk.
6:216. §)
 tkp. megengedett fidúcia
 Adásvétel esetén a tulajdonjog átszáll
 ingó esetén a birtokátruházással (kiv. …)
 ingatlan esetén a bejegyzéssel
 DE a felek megállapodhatnak abban, hogy a tulajdonjog csak akkor száll
át, ha a vételárat teljesen kiegyenlítették
 csak a szerződés megkötésekor lehet erről rendelkezni
 csak írásban érvényes (: akkor is, ha az alapszerződés maga nem)
 a vevő nem idegenítheti el és nem terhelheti meg a dolgot (ha mégis ->
az a szerződés semmis, az illető pedig bűncselekményt követ el)
 be kell jegyezni
 !!! ha ingó esetében elmarad: jóhiszemű+ ellenértékért szerző megszerzi
a tuljogot!
 :

tulajdonjog nem évül el

ha sajátjaként rendelkezik vele a vevő (pl. eladja) -> sikkasztás
bűncselekménye v. szabálysértése

: ha az adóst felszámolják, a fenntartott dolgok nem fognak a felszámolás
alá eső vagyon körébe tartozni!!!

adós elleni végrehajtásba nem vonható (ha mégis -> igényper)

: beépítésnél nem használható (5:69. § (2)-vel sem!!)
20
2020

21. Az új faktoring
 Faktoring (Hatodik k., LVIII. fejezet, a hitel- és
számlaszerződések között)
 sokféle típus van, a Ptk. ezek közül csak egyet
szabályoz
 követelés átruházása a faktor által nyújtott hitel fedezeteként
 fogalom: faktor: pénzt fizet, adós: követelését a
faktorra engedményezi
 !!! ha a követelés kötelezettje nem teljesít, faktor:
visszaengedményezi a követelést, adós: visszafizeti a
faktordíjat+kamatot
 Kölcsön szabályait kell alkalmazni
 A köznapi értelemben „faktoringnak” a követelés
eladása (6:215. § (3)) minősül (engedményezés
útján)
2121

22. Az engedményezés
 Teljesen új megközelítés
 jogcímes (=tulajdonjog átruházás
rendszere)
 az engedményezés „csak” a jogcím mögötti
átruházó (rendelkező) ügylet
 változatlanul nem csak írásban érvényes
 de az értesítés/utasítás írásos
 az értesítés nem szakítja meg az
elévülést!!!!!!!
2222

23. Az engedményezés
 A kötelezett 2 jognyilatkozatot kap (lehet egyben is)
 értesítés az engedményezésről
 engedményező értesíti írásban v. engedm. okiratot állít ki
 (engedményes választ)
 joghatás:
 engedményessel szemben hatálytalan az alapszerz. módosítása
 a kötelezett azon kifogásokra hivatkozhat az engedményessel
szemben, amelyek ekkor már léteztek
 teljesítési utasítás
 engedményező értesíti írásban v. az engedményes az engedm.
okirat birtokában adja az utasítást
 joghatás: kötelezett csak engedményesnek teljesíthet
 engedményező felelőssége: lásd az alapügyletet
2323

24. Egyéb „biztonsági” tippek
 személyi adatok felvétele és
ellenőrzése!
 www.e-cegjegyzek.hu
 tartozáselismerés (Ptk. 6:26. §)
 (nem csak szerződéses tartozást)
  feltétel: kifejezetten és félreérthetetlenül
 neki kell biz., h. nem/kisebb összeg, bírói úton
nem érv., v. érvénytelen
 általános szerződési feltételek
 a szerződés alakja
 alávetés (Pp. 41. §)
24
2424

25. Az általános szerződési feltételek
(Ptk. 6:77.-6:81. §)
 az alkalmazó fél konkrét szerződései
mögötti általános szabályok
 alakja mellékes: honlap, szerződés hátoldala
(„apróbetűs rész”), külön füzet, …
 része a szerződésnek! de csak ha
 megismerhető volt és
 azt elfogadta a másik fél legalább ráutaló
magatartással

KIVÉVE: kifejezett elfogadás kell a „szokatlan” feltételhez
 : ilyen pl. a választottbírósági kikötés
 : itt lehet a „kényes” kérdéseket
szabályozni
25
2525

26. A szerződések alakiságai
 Szerződést lehet kötni
 6:7. §: írásban

„sima” okirat

teljes bizonyító erejű magánokirat

közokirat
 ha aláírta
 vagy ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, nyilatkozó
fél és nyil. időpontja azonosítható
 techn. részletek: 2001. évi XXXV. tv.: írásbeli = fokozott bizt.
e.aí. (↔ kommentár: csak minősített (???))
 Pp. 196. § (1): minősített e. ai. = teljes biz. er. magánokirat
 szóban
 ráut. m.:
 „hallgatás”: csak ha felek így állapodtak meg
26
2626

27. Egy különleges eszköz: a
biztosítási intézkedés – Vht. 185. §
skk.
 (egyéb esetek is vannak)
 HA a követelés későbbi kielégítése veszélyben van
 : pl. a főadós felszámolás alá került
  pl. az adós tevékenységét felfüggesztette valamely hatóság
  DE általános tények („recesszió”), híresztelések nem alapozzák meg
 ÉS keresetet nyújtottak be (bír. vagy vál. bír. előtt)
 ÉS közokirat vagy TBM igazolja a követelés létrejöttét,
összegét és lejártát
 Fajtái:
 pénzkövetelés biztosítása
 meghatározott dolog zárlata (akár fizikai zár alá vétel is)
 a bíróság soron kívül dönt és haladéktalanul megküldi a
vhó.-nak
 az adós általában nem értesül róla előre!
27
2727

28. IV – A követelés
érvényesítésére szolgáló
eljárások
 közvetítői eljárás
 választottbírósági eljárás
 közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás
 bírósági eljárás
 polgári per v. polgári jogi igény
ÉS ezek után a bírósági VAGY közjegyzői
elrendelés után a végrehajtási eljárás
28
2828

29. Az új fizetési meghagyásos
eljárás
 kibocsátás 15 (elektronikus: 3) napon belül
 elmulasztás esetén automatikus kibocsátás!
 kézbesítéstől 15 napon belül ellentmondás
 az ellentmondás beérkezésétől 8 napon
belül értesíti a közjegyző a jogosultat
 a jogosult 15 napon belül köteles előkészítő
iratot benyújtani
 bírósági, peres szakasz (15/30 napon belül
kitűzés)
2929

30. V - A váltó dióhéjban
 egyoldalú fizetési ígéretet vagy
utasítást tartalmazó
 határidőre szóló
 feltételhez nem kötött (!!!!!)
 törvényes kellékekkel rendelkező
 értékpapír
 a belföldi forgalomban a
jelentősége kicsi, pedig rendkívül
sokoldalúan felhasználható eszköz 3030

31. A váltó jellemzői
 teljesen absztrakt, feltételhez nem kötött
 az alakiságok teszik érvényessé
  BH1996.486: akkor is érvényes a forgatmány, ha olvashatatlan
nevű vagy akár fiktív személy a forgató
 biankó váltó: az is érvényes, ha a kibocsátó egy üres blankettát aláír
( BH.1992.121., Vr. 10. §)
 az alapügyletből eredő kifogásokkal nem lehet élni a váltóval
szemben
 gyakorlatilag a pénzfizetés (mint szerződéses ellenszolgáltatás)
egy módja
 DE!!! ÁFA szempontjából nem fizetés, a váltó nem
készpénzhelyettesítő eszköz (BH.2007.168), visszaigénylésre nem
jogosít a kibocsátás
 általában átruházható
 leszámítolható
 probléma esetén a bírósági eljárások (f.mh., per, végrehajtás)
soronkívüliek
 ezekben az eljárásokban nem kell hosszadalmas bizonyítás
3131

32. A váltó kellékei - I.
VÁLTÓSZIGOR
 meghatározott szavaknak, adatoknak
szerepelni kell magában a váltóban,
különben nem váltó
 a felek rendelkezési joga korlátozott:
 minden kelléknek magában a váltóban kell
lennie (v. legfeljebb egy csatolt pótlapon)
 a Vr. megmondja, milyen kikötések
tehetők, a többi semmis = „nem írottnak
tekintendő 3232

33. A váltó kellékei – II., Vr. 1. §
IDEGEN VÁLTÓ
 a „váltó” szó az okirat
nyelvén
 határozott pénzösszeg
 fizetésre vonatkozó feltétlen
meghagyás
 a fizetésre kötelezett neve
 az esedékesség
 a fizetési hely(ség - BH)
 a kedvezményezett neve
 keltezés (hely, idő)
 kibocsátó aláírása
 cégszerűen!!! (BH-k)
SAJÁT VÁLTÓ
 a „váltó” szó az okirat
nyelvén
 határozott pénzösszeg
 fizetésre vonatkozó feltétlen
kötelezettségvállalás
 - (a kiállítóval megegyezik)
 az esedékesség
 a fizetési hely(ség - BH)
 a kedvezményezett neve
 keltezés (hely, idő)
 kibocsátó aláírása
 cégszerűen!!! (BH-k) 3333

34. Példa egy saját váltóra
„E váltó alapján 1.000.000 magyar
forintot fizetek 30 nap múlva a
Budapest, Gipsz Jakab u. 3. alatt a
Csaloklopok Kft-nek.
Budapest, 2009. február 12.
Zabhegyező Bt.”
3434

35. Példa egy idegen váltóra
„Ezen váltó alapján fizessen Ön, az
Instantvíz Kft. címzett 1.000.000
magyar forintot 2009. február 20.
napján a Budapest, Gipsz Jakab u. 3.
alatt a Csaloklopok Kft. részére.
Budapest, 2009. február 12.
Zabhegyező Bt.
3535

36. A váltó felhasználása
 a kedvezményezett lejáratkor beváltja
 ha nem fizet => óvás (elmulasztás => jogvesztés!)
 és utána megtérítési igény => bírósági eljárás
 forgatmány útján továbbadja
 tehát maga is a váltóval fizet
 KIVÉVE: negatív rendeleti záradék = rektaváltó
 bankhoz benyújtja leszámítolásra
 = tkp. a bankra forgatás
 az esedékesség előtti benyújtás esetén kamattal
csökkentetett összeg jár a birtokosnak
 banki kondíciók szerinti kezelési költség, stb.
 váltóbeszedés: 18/2009. MNB r. 35. §
3636

37. Megtérítési igény – bírósági
eljárások
 Ha a megtérítésre kötelezettek nem fizetnek, az
általános szabályok alapján kell eljárást indítani
 1.000.000 Ft alatt fmh, afelett fmh vagy ker.levél
 az eljárás soron kívüli, a tárgyalást az érkezést
követő 8. napRA ki kell tűzni (!)
 ellentmondási/fellebbezési/teljesítési határidő 3
nap
 a jogerős határozatot követően végrehajtási lap
 a bizonyítás a váltóra korlátozódik, hiszen a
váltókötelem független minden más jogviszonytól
 Ha a váltóperben nem ítélik meg az összeget és
az alapszerződésben ezt nem zárták ki, az
alapszerződés alapján is lehet pert indítani
(EBH.1999.114)
 elévülés: esedékességtől 3 évig ill. óvástól 1évig
3737

38. VI - A követelés behajtása
mástól az adós megszűnése
esetén
 természetes személy adós „megszűnése”
 halál
 jogi személy megszűnése (Ptk. 3:39. skk. §§)
 jogutóddal megszűnés

átalakulás

szétválás (különválás v. kiválás)

egyesülés (összeolvadás v. beolvadás)
 jogutód nélküli megszűnés

kényszertörlés

felszámolás

végelszámolás

(csődeljárás: nem tartozik ide)
38
3838

39. A tagok felelőssége a
megszűnt társaság
tartozásaiért – I.
 minden esetben: a tagok 5 évig
felelnek
 korlátlanul és egyetemlegesen (Bt.
beltagja, Kkt. tagja)
 csak a társasági vagyonból neki juttatott
vagyon értékéig (Bt. kültag, Kft. és Rt.
tagja)

KIVÉVE (korlátlanul és egyeteml.)
 ha a társaság elkülönült jogalanyiságával, vagy
 a korlátozott felelősségükkel visszaéltek
39
3939

40. A tagok felelőssége a megszűnt
társaság tartozásaiért – II.
 egyszemélyes GT (Kft., Zrt.) tagja / minősített
befolyású (3/4) tag hátrányos üzletpolitikája ->
kártérítés (3:324. § (3) bek. + Cstv. 63. § (2))
 Cstv. 63/A. §: volt tag korlátlanul/egyeteml.
felel
 felszám. befej. közzét. 90 napon belül per
 kevesebb, mint 3 évvel a felszámolás
kezdete előtt adta el a részesedését
 többségi befolyással rendelkező tag volt
 a saját tőke 50%-át eléri az összes tartozás
 KIVÉVE ha az átruházáskor még
fizetőképes volt az adós (vagy nem, de a tag
jóhiszemű volt)
40
4040

41. A vezető tisztségviselők
felelőssége a megszűnt társaság
tartozásaiért – II.
 VT kötelessége: a g. t. érdekeinek
elsődlegessége alapján, tisztségének megfelelő
gondossággal eljárni
 Ha fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet áll
elő: a kötelessége a hitelezők érdekeinek
elsődlegességéhez igazodik
 csődbűncselekmény (2012. évi C. tv. (Btk.) 404. §)
 kártérítési felelősség 3:118. §
 Feltétel:
 jogutód nélküli megszűnés
 kielégítetlen követelés
 ha a vezető tisztségviselő a társaság fiz.képt.-el fenyegető
helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette
figyelembe.
 NEM ALK.: végelszámolásnál
41
4141

42. A vezető tisztségviselők
felelőssége a megszűnt
társaság tartozásaiért – III.
 Cstv. 33/A. §. részben átfedés a Ptk. 3:118. §-al
 A hitelező megállapítási pert pert indíthat
 a felszámolási eljárás alatt
 alperes: VT / a felszámolás előtti 3 éven belül volt VT / aki a
döntésekre ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt
 ok:
 fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően
nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jártak el
 ÉS ezáltal
 a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent
 VAGY a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését
meghiúsították
42
4242