Cooperation with lawyers in projects

1. Prónay G 35. Összefoglaló feljegyzés -Jogásszal való együttműködés a PM-ben -2017november 16
1
ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS
35.PM MŰHELY (2017. november 16.) MUNKÁJÁRÓL
Téma: „A jogásszal való együttműködés kérdései a projektmenedzsmentben”
Időpont: 2017. november 16. 16-18 óra
Helyszín: BME Infopark I. ép. B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (16): Bély András, Heffintrager Olga, Juszt Péter, Kántor
Ákos, Kerékfy Pál, Kovács Attila, Naszádos Kriszta, Péter Gábor, Prónay Gábor, Szalai
András, Szkenderovics Ildikó, Szűcs Endre, Thoman Gusztávné, Tolnai János, Ulicsák Béla,
Véry Zoltán.
Prónay Gábor levezető elnökként köszöntötte a megjelenteket, a Műhely munka
bevezetőjeként elmondta, hogy a projektekben sokféle szakmai kultúrájú szakember
együttműködésére van szükség, ami az egyes szakértők egymás iránti bizalmát kell
feltételezze. Ehhez azonban az szükséges, hogy a különféle területeken dolgozók legalább
alapszinten tisztába legyenek az együttműködők szakterületével, gondolkodásukkal. Ezt a
kölcsönös megértést, a sikeres projektekhez szükséges jó megoldások megtalálását kívánja
elősegíteni a Műhely beszélgetés. Köszönet Naszádos Krisztina projektekben is nagy
gyakorlatot szerzett ügyvédnőnek, hogy tapasztalataira építve vállalta a téma
végiggondolását, feldolgozását és mediátorként a Műhely munka támogatását.
Naszádos Kriszta ügyvédnő bevezetőjében elmondta, hogy klasszikus ügyvédi munka
általában jogi tanácsadást, szerződéskészítést, peres képviseletet jelent, ahol a
konfliktusban az ügyvéd klasszikus módon az egyik fél érdekeit képviseli a jog eszközeivel.
Projektekben más a helyzet. A jogász a projekt csapat része és így a projekt érdekét kell
képviselnie. Itt a klasszikus ügyvédi magatartás – az egyik fél érdekének tűzön-vízen való
keresztül vitele – akár súlyos hiba is lehet. A projekt egy célirányos együttműködés, amely
során a különböző szakemberek, meghatározott üzleti célok elérése érdekében, tudásukat
és szakértelműket, egy meghatározott rendszer szerint összehangoltan, célirányosan
működtetik. A projekt megvalósulási folyamatában fokozottan jelen vannak a gazdasági
életet meghatározó jogszabályok és jogviszonyok, akkor is ha ennek esetleg nem vagyunk
tudatában és ezért fontos, hogy a projekt munkájában jogász is részt vegyen.
Fontos, hogy a jogász a projekt indulástól tagja legyen a megvalósító csapatnak és ne
csak az első jogi lépéseket igénylő problémák előkerülésénél kerüljön bevonásra. A jogász
induláskor történő bevonása lehetővé teszi számára projekt céljainak, stratégiájának és
taktikájának megértését, elfogadását, megismerni a teljes folyamatot, a lehetséges
kockázatokat, problémákat és így tud segítséget nyújtani a szerződések előkészítésében,
majd a projekt megvalósítási- és lezárási folyamatában.
A jogász feladata a projektben a jogi környezet (jogi kockázatok és kezelési lehetőségeik)
feltárását követően a projekt megvalósulását, a döntéshozók döntései alapján, szerződéses
formában – megvalósulás és számon kérhetőség érdekében – jogi eszközökkel
megfogalmazza és írásba foglalja, jogi tanácsokkal segítse. A jogásznak soha nem az a
feladata, hogy egy-egy kérdésben, vagy problémában döntsön (JOGÁSZ NEM LEHET
DÖNTÉSHOZÓ !), hanem az, hogy a döntéshozót a jogi lehetőségek ismertetésével
(megoldási alternatívákkal) megfelelő döntési helyzetbe hozza.
A döntésekhez felelősség tartozik, ami a jog alapkérdése. Ez a felelősség azonban nem
azonos a mindennapi életben, de akár az üzleti életben is alkalmazott felelősség fogalmával.
Sőt, a felelősség fogalma jogáganként is nagy mértékben eltér egymástól és még egyes
jogágakon belül és más és más felelősség formákról és mértékekről beszélünk. A projekt
esetében elsősorban és túlnyomó részben a polgári jog szabályi érvényesülnek, azon belül
is nagyobb részben a kötelemi jog, magyarul a szerződések joga. A jog minden esetben
pontosan meghatározza, hogy egy-egy jogi szituációnak kik az alanyai, azaz kik állnak

2. Prónay G 35. Összefoglaló feljegyzés -Jogásszal való együttműködés a PM-ben -2017november 16
2
egymással jogviszonyban. Így felelősséget csak ezek, az egymással jogviszonyban álló felek
vállalhatnak egymással szemben. Így az a felelősség, amely akár erkölcsileg, akár üzletileg
terhel egy személyt, lehet, hogy jogilag nem érvényesíthető. Mivel a projektekben megkötött
szerződéseknek nem a jogász lesz az alanya, tehát a jogokat nem ő kapja és a
kötelezettségek nem őt terhelik, a szerződésben szereplő másik féllel szemben sem terheli
őt a felelősség. Természetesen az ügyvédnek szerződést kötő megbízóval szembeni
jogviszonyban van felelőssége, mind erkölcsi, mind jogi, de ezt a jogi felelősséget egy zárt,
szerződéses rendszerben, mégpedig a megbízási jogviszony keretében lehet csak
érvényesíteni. Ezen jogviszony alapján az ügyvéd felelőssége az lesz, hogy a lehető
legnagyobb gondossággal és lehető legmagasabb szakmai színvonalon lássa el az ügyfele
képviseletét.
A projektekben kezdettől bekapcsolódó jogász jogi tanácsaival akkor tud a projekt
segítségére lenni ha legalább alapszinten ismeri a projekt által megvalósítandó területet,
a környezetet és a projektet kiváltó stratégiai célokat, amelyek a projektet indikálták és
a projektben érdekelt személyeket is, elsősorban a szponzort.
Az üzleti élet együttműködéseinek természetes része, az érdekek eltérése miatti konfliktusok
kialakulása, amik feloldása nélkülözhetetlen a közös üzleti sikerhez, a projekt eredményes
befejezéséhez. A konfliktusok különböző fázisainak a megegyezés, együttműködés,
kompromisszum lehetősége szempontjából egymástól jól elkülöníthető szakaszai vannak
(probléma jelzés, vita, ellenállás), amelyekben más és más az előrelépés lehetősége
(egyetértés időszakában megkötött körültekintő szerződés, konszenzusos tárgyalás,
mediáció igénybevétele) és más és más stratégiát és taktikát kell követni (a jogász
belépésének időzítése a folyamatba kritikus). Jogállamban a jogvitákat eredményező
konfliktusok megoldásának lehetősége minden esetben tárgyalásos (bírósági út vagy
konszenzusos megegyezés) és a felek ezeknek a tárgyalásoknak az eredményét minden
esetben tiszteletben tartják ! A tárgyalás két fajtája közötti választás kritikus, mert azok
nagyon különböznek egymástól. A bírósági útnál a teljes eljárás a bíróságoké és a döntést a
bíró (kívül álló 3. személy) hozza. A felek információk visszatartásával, időhúzással
taktikáznak és várhatóan a döntést követően a további együttműködés lehetősége elveszik.
A konszenzusos útnál a folyamatot a vitában levő felek uralják, a döntést is ők hozzák meg
(együttműködés követő kompromisszum kialakításával), ami a jövőbeli együttműködés
lehetőségét is megtartja.
Amennyiben a jogász a projekt teljes értékű tagja a projekt indulásától az üzleti szempontból
hatékonyabb konszenzusos tárgyalásnak tud megfelelő elősegítőjévé, akár mediátorrá válni.
A jelenlevők beszélgetésében erőteljesen előkerült a multinacionális környezetbeli jogi
megoldások kezelése. Egyetértés mutatkozott abban, hogy célszerűen a szerződés
teljesítése helyén meglevő jog alkalmazása és ebben járatos jogász(ok) alkalmazása.
A jogász tulajdonképpen szakérői, tanácsadói munkatárs, aki a döntés előkészítést végzi.
Ennek megfelelően, ha a projekt vezetése nem érti meg a jogi tanácsokat (akár idő
hiányában), akkor az egyértelműen a tanácsadó/jogi szakértő hibája.
A résztvevők egyetértettek, hogy a jogász bevonása a projekt indulásánál célszerű és ez
lehetőséget ad a kockázatok csökkentésére, a jövőbeli konfliktusok elkerülésére vagy
legalább is konszenzusos megoldására. A jogászoktól a projekt környezetének, a
megvalósítandók alapismeretét elvárva, az együttműködő kommunikáció érdekében a
projektmenedzsereknek rendelkezniük kell jogi alapismeretekkel.
A jogászok és a projektet irányítók együttműködése csak kellő, mindkét oldali bizalom és
kockázat vállalással valósulhat meg eredményesen.

3. Prónay G 35. Összefoglaló feljegyzés -Jogásszal való együttműködés a PM-ben -2017november 16
3
Összefoglalva megállapítható volt, hogy a Műhely résztvevői, a hazai és nemzetközi
tapasztalatokat megismerve, azokhoz a saját tapasztalatukat hozzátéve egyetértettek abban,
hogy a jogászok fontos résztvevői a projekteknek. csak akkor tudnak igazán hasznos munkát
végezni, ha a projektnek a kezdetektől aktív részesei. Ez csak akkor valósulhat meg, ha a
jogászok értik a projektbeli szakmai kérdések alapjait, a projektek stratégiai célokból
levezetett mérhető megvalósítási céljait. Mindez azt is feltételezi, hogy a projekt vezetés a
jogi alapfogalmakkal tisztában van és elfogadja a jogász szakértői/tanácsadói javaslatait,
amit a döntéseihez tud felhasználni.
A PM Műhely résztvevői a jövőbeli témajavaslatok keresése során, Prónay Gábor javaslatára
elfogadták Bálint Ákos és Vereczkei Brigitta javaslatát a következő, 2018. január 25-én
megrendezésre kerülő 36. PM Műhely témájának. Ez a Műhely a szervezeti fejlődés
megoldásait és ezek PM hatásait vizsgálja, keresve a választ, hogy
A Műhely beszélgetés bevezető blogját, a téma felvezetőjét Bálint Ákos és Vereczkei
Brigitta készíti. A blog várhatóan 2017. december közepétől lesz olvasható a
http://blog.mfor.hu/projekt oldalon. A Műhely következő, tervezett időpontja 2018. január 25.
FELHÍVÁS1 !!!!! A 21. PM Fórumra, a hazai projektmenedzsment szakma szervezeteinek
éves rendezvényére, 2018. április 5-én kerül sor Budapesten, a margitszigeti Danubius
Health Spa Resort Hotelben. A Fórum az elmúlt évekhez hasonlóan foglalkozik
• az államigazgatás projektmenedzsment gyakorlattal, ahol a stratégiai jelentőségű,
országos projektek kerülnek elemzésre. A szekcióban várhatóan országos nagy
projektek felelős vezetőinek megszólalása várható. A szekció célja, hogy a jelentős
építőipari projektek gyakorlatát is bemutassa. A szekció szervezését Strommer Pál SZB
tag vállalta, akit Bernáth Tünde segíti a munkájában
• innováció- és startup menedzsmenttel, ahol szekció a startup- és nagyvállalati innovációs
projektek menedzsment kérdéseivel foglakozik. A szekció szakmai témáival, hazai- és
nemzetközi gyakorlat bemutatásával elő kívánja segíteni az ipari-egyetemi innovációs
együttműködéseket. A szekció szervezését Deák Csaba, Lengyel László és Dervalics
Ákos SZB tagok végzik.
• a projektek döntési megoldásaival (előkészítés, csoport döntés, kockázatok), ahol az
elemző szekció, a projektben meghatározó döntések legfontosabb elemeit vizsgálja,
javaslatokat adva a projekt sikerét elősegítő hatékonyság javításra. A szekció
szervezését Török L. Gábor SZB tag végzi
• a projektmenedzsment legújabb trendjeivel, ahol a bemutató szekció a nemzetközi
gyakorlatban megtalálható erőteljes hangsúlyt kapó megoldásokat (green PM, virtuális
PM, komplex PM, demográfiai változások, digitalizáció) elemzi a hazai tapasztalatok
tükrében. A szekciót szervezését Szalay Imre SZB tag végzi
• projektmenedzsmentet érintő HR gyakorlattal, ahol a szekció az Ipar4.0 technológiai
fejlődés menedzselési- és munkakörökre kiterjedő hatásait, a PM kiválasztás
kompetencia igényeit, a generáció változás menedzsment hatásait kívánja bemutatni. A
szekció szervezését Prónay Gábor SZB elnök végzi.
Az előadás tartásra történő részletes felhívás és jelentkezési lap a www.hte.hu/projekt2018
oldalon lesz található (korábbi Fórumok programjai : www.hte.hu/web/projekt2016,
www.hte.hu/web/projekt2017). Az előadás tartásra jelentkezés határideje 2018. január 30.
(jelentkezési lap kitöltéssel, előadás címmel és rövid kivonattal. Az előadás kiadványba
történő megírási határideje 2018. március 15). A szervezők szeretettel várják az érdeklődő
kollégák előadástartásra jelentkezését és részvételét a szakma éves találkozója, ahol
ismeretek szerzésére (a közeljövő projekt lehetőségei, tervei), tapasztalat cserére és
szakmai hálózat építésre nyílik lehetőség.
FELHÍVÁS2 !!!!! A Műhely címlista minden évben megújításra kerül. A 2018-es címlistára a
Műhelyen való megjelenéssel vagy emailben közölt kéréssel lehet felkerülni.

4. Prónay G 35. Összefoglaló feljegyzés -Jogásszal való együttműködés a PM-ben -2017november 16
4
A 36. Projektmenedzsment Műhelybeszélgetést 2018. január 25-én csütörtökön, 16–18
óra között tartjuk a BME HIT Infoparkbeli tanácstermében. (1117. Bp. Magyar Tudósok
körútja 2. I. ép. B. szárny, I. em.110.)
Budapest, 2017. november 20.
Dr. Prónay Gábor