1. 3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Nemzetközi Kommunikáció szak
Nappali tagozat
Reklám szakirány
A WELLNESS JELENTŐSÉGE A CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK
MEGELŐZÉSE VALAMINT A GAZDASÁG – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
A
TURIZMUS – SZEMPONTJÁBÓL, GLOBÁLISAN ÉS
MAGYARORSZÁGON
Készítette: Bátyai Dóra
Budapest, 2007

2. 4
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés. Miért választottam a wellness-témakört? ................ 3–4. oldal
2. Napjaink civilizációs betegségei, a megelőzés szerepe
2.1. Civilizációs ártalmak főbb okai –
Miért vagyunk egyre betegebbek ....................................... 5–6. oldal
2.1.„Homo sitting” ................................................................... 6–10. oldal
2.2.Az étkezési zavarokról..................................................... 11–12. oldal
2.3.Az étkezési zavarok legfőbb formái................................. 12–14. oldal
2.4.Egyéb pszichés eredetű betegségek ................................. 14–17. oldal
3. A wellness gyökerei, jelentése és tényezői
3.1.A wellness rövid története................................................ 18–19. oldal
3.2.A wellness elemei Dr. Kenneth H. Cooper elmélete szerint19–22. oldal
3.3.Vállalati wellness már az 1970-es évektől? ..................... 22–23. oldal
3.4.A wellness értelme ma ..................................................... 23–24. oldal
3.5.Wellness, mint üzletág ..................................................... 24–27. oldal
4. Magyarországi helyzet Európa más országaival összehasonlítva
4.1.Egészségügyi helyzet ....................................................... 27–28. oldal
4.2.Táplálkozási szokások hazánkban.......................................... 28. oldal
4.3.Pszichés eredetű betegségek hazánkban .......................... 29–30. oldal
4.4.Sportolnek.hu? ................................................................. 30–31. oldal
5. Wellness Magyarországon
5.1.A welness kialakulása, objektív
és szubjektív feltételei hazánkban .................................. 31–32. oldal
5.2.Nem elhanyagolható kérdés:
egységes terminológia, sztenderdek ............................... 33–34. oldal
5.3.Wellness vs. gyógyturizmus............................................. 34–37. oldal
5.4.Wellness.marketing hazánkban........................................ 37–39. oldal
6. A magyar egészségturizmus fejlesztési stratégiája
a 2006-2013 közötti időszakban
6.1.Alapvető célok, elvárások................................................ 39–40. oldal
6.2.A stratégia konkrét célrendszere............................................ 40. oldal
6.3. Turisztikai feladatok.............................................................. 41. oldal

3. 5
6.4. Egészségüggyel kapcsolatos feladatok ........................... 41–42. oldal
6.5. Az oktatási és képzési rendszerrel kapcsolatos feladatok..... 42. oldal
6.6. Különböző területek fejlesztésének összehangolása............. 42. oldal
6.7. Regionális fejlesztési irányok ......................................... 42–43. oldal
7. A Magyar Turizmus ZRT. 2008-ra tervezett
stratégiája a vizek jegyében
7.1. 2008: A vizek éve............................................................ 44–46. oldal
7.2. A vizek éve „5 cseppben” ............................................... 46–47. oldal
8. Marketing stratégia egy gyógyfürdő esetében.............................................
8.1. A sódomb lábánál – gyógyfürdő markáns védjeggyel.... 47–48. oldal
8.2. A víz, mint „alap” ........................................................... 48–49. oldal
8.3. Vadromantikus fürdőzéstől Európa
legnagyobb gógy- és wellness-fürdőjéig........................ 49–50. oldal
8.4. Marketing stratégia
8.4.1.Célcsoprtok................................................................... 51.oldal
8.4.2.Termékpolitika ............................................................ 51. oldal
8.4.3.Árpolitika...................................................................... 51.oldal
8.4.4.Értékesítés.............................................................. 51–52. oldal
8.4.5.Kommunikáció ...................................................... 53–56. oldal
8.5. Vendégelégedettség-mérés............................................... 56–59.oldal
8.6. Összegzés........................................................................ 59–60. oldal
9. A Budapesti Gyógyfürdő Zrt.
új trendeknek megfelelő új startégiája
9.1. A budapesti gyógyfürdők helyzetének alakulása............. 60–61. oldal
9.2.Fejlesztések a szolgáltatásokban....................................... 61–62. oldal
9.3.Az egyes fürdők tervezett profilja..................................... 62–64. oldal
10. Wellness központ: alternatíva a nagyvárosban
10.1.A fitnesz termek rövid története hazánkban ................... 65–66. oldal
10.2.Az A1, mint első magyar wellness-központ megnyitása ...... 66. oldal
10.3.Miben új a wellness-központ? A koncepció lényege
. 10.3.1.A koncepció lényege ........................................... 67–69. oldal
10.3.2.A célcsoport bővítése .......................................... 69–70. oldal
10.3.3. „Termékfejlesztés” ............................................. 70–71. oldal
10.4.Az A1 Wellness-központok kommunikációs stratégiája 71–73. oldal

4. 6
10.5.A1 franchise-ban? ........................................................... 73–74. oldal
11. Záró gondolatok..................................................................... 74–76. oldal
Irodalomjegyzék .......................................................................... 76–78. oldal
Mellékletek: Külön dosszié

5. 7
1. Bevezetés: Miért választottam a wellness témakört?
Az első kérdés, ami az olvasóvban bizonyára minden szakdolgozat kapcsán
felmerül: miért döntött az illető az adott téma mellett?
Mindenképpen valami olyasmit szerettem volna választani, amibe legalább
részben belelátok, ugyanakkor aktuális, az emberek mindennapjaiban is jelen van,
amelynek forrásaként nemcsak könyvek, internetes oldalak szolgálnak, hanem saját
tapasztalataim is. Így esett választásom a a 21. század egyik legnagyobb őrületére, a
wellnessre.
Gyermekkorom óta szoros kapcsolatban állok a sporttal, az egészséges
életmóddal. Édesapám és édesanyám testnevelő-tanárok, édesapám a testnevelés mellett
biológiát tanít. Édesanyám pedig aerobic-edző, masszőr, callanetics-oktató, Kriston-féle
intim torna tréner. Ami engem illet: óvodás korom óta jártam anyukámmal a városi
sportcsarnokba – szülővárosomban, Jánoshalmán – aerobic-edzésre. Persze akkor még
nem vettem részt az órákon, mégis: magamba szívtam a zene, a mozgás szeretetét.
Általános iskola negyedik osztályában azonban már elkezdtem rendszeresen edzésre
járni – akkorra már gyermekek, fiatalok versenyre való felkészítésével is foglalkozott
anyukám, és 11 évesen már részt vettem életem első versenyén. Ekkor még duci
kisgyerek voltam. Ám az aerobic mellett rendszeresen végeztem az úgynevezett
Callanetics torna gyakorlatait, valamint az addig meglehetősen sok és nem mindig
egészséges étel fogyasztása helyett mértékletesen, és egészségesen kezdtem étkezni.
Mindennek meglett az eredménye... Azt hiszem, nem haszontalan ezt leírnom, hiszen
életem ezen korszaka valószínűleg örökre rányomta bélyegét a sporttal, egészségel való
kapcsolatomra, és ennek is köszönhető, hogy a téma a mai napig nagyon érdekel. A
versenyzést már 8.osztály után abbahagytam, de továbbra is rendszeresen részt vettem
fitness-aerobic órákon.
Már főiskolás voltam a BGF-KKFK-n , mikor elvégeztem az aerobic
versenybírói tanfolyamot, és azóta rengeteg hazai versenyen - például diákolimpiákon,
és a Magyar Kupán is - pontoztam. Tavaly pedig – egy egy éves aerobic oktatói
tanfolyamon szereztem OKJ-s képesítést. Idén novemberben elkezdtem a személyi
edzői tanfolyamot, illetve tervezem még, hogy dietetikus tanfolyamot is végzek majd.
Minden olyan téma érdekel, amely az egészséges életmóddal, a sporttal kapcsolatba
hozható. Mivel aerobic oktató, személyi edző számára is rendkívül fontos, hogy „eladja

6. 8
magát” a piacon, és mivel emellett reklám szakmára is készülök, úgy gondoltam, a
legjobb, ha olyan dologgal foglalkozom, amely még hasznos is számomra. Így a témán
belül különös hangsúlyt fektetek a wellness kialakulásán és jelentésén kívül a hazai
wellness marketingre is. Mivel a wellness üzlet is – sok helyütt már a gazdaság
hajtómotorja – feltétlenül bővebben ki kell térni a gazdasági megnyilvánulás egyik fő
tényezőjére, a wellness-turizmusra, illetve a Magyarországon ezzel még kissé
összemosódó gyógyturizmusra, illetve a gyógyturizmus, gyógykezelések wellness
irányba történő elmozdulására, a legújabb trendekre.
Mit is jelent ez a manapság különösen jól csengő szó? Nyerjen kényeztető,
luxus, fantasztikus wellness-hétvégét az xy szállodában! Ezzel a felhívással szinte nap
mint nap találkozhatunk: tévéműsorokban – például telefonos nyereményjátékoknál – ,
magazinokban, a boltok plakátjain – különböző termékekhez kapcsolódó
nyereményakcióknál. 1
Sokan élnek és visszaélnek használatával. A marketingesek
kezében eszközzé vált, sok termék és szolgáltatás eladhatóságát növelve. Sajnos sokszor
anélkül kerül alkalmazásra, hogy a szó pontos jelentésével tisztában lennének.
Szakdolgozatomban további célom, hogy e kissé megfoghatatlan szó mögé
nézzek, bemutassam, hogy bizony nem egyetlen módja létezik a wellnessezésnek –
főként ha a definíciója szerint vizsgáljuk.
Végül igyekszem saját belátásom, tapasztalataim, ötleteim alapján megoldást
keresni arra, hogyan lehetne a magyar lakosság egészségtudatát fejleszteni és rámutatni
arra, hogy ebben a jó kommunikációs stratégiának mekkora szerepe lehet.
1
http://www.napraforgofitness.hu/cikkek.php?oldal=1, 2007.10.02, 16:30

7. 9
2. Napjaink civilizációs betegségei, a megelőzés szerepe
2.1. A civilizációs ártalmak főbb okai – Miért vagyunk egyre betegebbek?
A XI. századra a civilizációs berendezkedéssel összefügő megbetegedések
terjedtek el, elsősorban a fejlett, vagy közepesen fejlett országokban. Korábban a
járványszerű betegségek szedték a legtöbb áldozatot. Gondoljunk csak arra, hogy annak
idején egy egyszerű influenza, vagy egy kisebb tüdőgyulladás is halálos lehetett, vagy a
gyermekágyi lázra, mely a szülő nők közül szedte áldozatait a higiéniás viszonyok
miatt. Ez természetesen csak néhány példa. Az orvostudomány fejlődésével korábban
rettegett betegségek váltak könnyen gógyítható rutinbetegséggé. Mégsincs kevesebb
beteg, mégis meghalnak emberek időskor előtt. Egyre gyakoribbak a keringési-,
mozgásszervi, daganatos, légző-, és emésztőszervi megbetegedések, nem is beszélve a
pszichés eredetű problémákról, melyek sokszor legalább annyira megkeserítik az egyén
életét, mint a testi panaszok, sőt a legtöbb esetben rövid idön belül testi tüneteket
produkálnak. Ilyenkor, ahelyett, hogy szakemberhez fordulnának, sokan valamilyen
ideig-óráig jobb közérzetet nyújtó szerhez folyamodnak, amely csak tovább görgeti a
problémákat
A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát rendkívül paradox módon
alakul. Hogyan lehet, hogy míg az orvostudomány egyre fejlődik, mégis egyre többen
betegszenek meg? A válasz egyrészt a fejlett, vagy viszonylag fejlett társadalmak
civilizációs berendezkedésében keresendő. Másodsorban - és erről hajlamosak vagyunk
megfeledkezni – az egyéni felelősségtudat-hiányában. Hiszen az orvostudomány hiába
fejlődött – fejlődik – ilyen ütemben, hiába állnak rendelkezésre egyre jobb gépek, a
legmodernebb gyógyszerek, ha számtalan módon romboljuk egészségünket, ha – amit
az egyik oldalon megúszunk, amire elég csak egy pirulát bekapnunk, azt a másik
oldalon mi magunk tesszük tönkre. A mozgásszegény életmód,a helytelen táplálkozás –
sok üres kalória, ugyanakkor kevés hasznosítható tápanyag - , túlhajszoltság, stressz:
tipikus, és legfőbb okok arra, hogy ezen betegségek óriási méreteket öltenek. Persze,
minderre mindig megvan az ok, a magyarázat, vagy az ürügy? Nincs időm mozogni,
nincs időm gondoskodni megfelelő táplálékról, nincs időm pihenni, kikapcsolódni,
szórakozni, mert dolgoznom kell, mert a gyerekért megyek az óvodába, az iskolába,
mert ügyet intézek, mert ,mert, mert… Ilyen, és ehhez hasonló kifogásokat nap mint nap
hallani. Az emberek felelősséget vállalnak a munkahelyükön, teljesíteni akarnak,

8. 10
hajszolják a pénzt, felelősséget vállalnak a családjukért, az autójukért – csak
önmagukért nem vállalják a felelősséget…
Mindennek számokkal mérhető „eredményei” vannak, a statisztikák rendkívül rossz
képet festenek. Az említett betegségek jelentős mértékben rontják az életminőséget,
csökkentik az élettartamot. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a
gazdaságra is rendkívül káros hatásuk van. Egyrészt a betegség miatti szabadságok,
másrészt a betegségek kezelése emészt fel hatalmas összegeket. Ezért is érthető, – ha
Európára vonatkoztatunk – hogy az EU egészségpolitikája prioritása a prevenció
megvalósítása, hiszen ez sokkal előnyösebb mind humán, mind gazdasági szempontból.
Nézzük most a civilizációs betegségek főbb csoportjait, először csak felsorolás szinten:
• 2
„SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI megbetegedések: szívinfarktus, érelmeszesedés és
agyvérzés
• MOZGÁSSZERVI megbetegedések: reumatikus megbetegedések, izületi
bántalmak, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései.
• EMÉSZTŐRENDSZERI megbetegedések többsége: a máj epehólyag,
hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedése, valamint a székrekedés.
• ALLERGIÁK nagy része.
• ANYAGCSERE betegségek: elhízás, cukorbetegség, májkárosodás, epekő,
vesekő, köszvény és a magas vérnyomás (a legújabb kutatási eredmények szerint).
• FOGBETEGSÉGEK: fogszuvasodás, fogínysorvadás, fogínyvérzés és a
szabálytalan fogsor.
• FERTŐZŐ betegségek iránti fogékonyság: ami a gyakran visszatérő légzőszervi
gyulladásokban és hurutokban, valamint hólyaghurutban és vesemedence
gyulladásban nyilvánul meg.
• RÁK kialakulásában is bizonyos mértékben szerepet játszik.
• IDEGRENDSZERI megbetegedések közül néhány”
2.2. „Homo sitting”
2
http://www.wellnesstippek.hu/gyik/megbetegedesek.html, 2007.10.02., 18:25

9. 11
A XI. század az Informácós Társadalom kora. Talán közhely, ám nagyon is
igaz: ma már elképzelhetetlen lenne az életünk a számítógépes technika nélkül. Még az
olyan munkáknál, folyamatoknál is egyre több műveletet gyorsítanak fel speciális
programokkal, szoftverekkel, illetve még olyan ágazatokban is megjelent a
számítógépes munka, amelyekről korábban azt elképzelhetetlennek tartottuk. Például a
mezőgazdaságban is. Ha másként nem, akkor az információ-feldolgozás eszközeként. A
számítógépek felhasználói szintű ismeretével lassan még a takarító néniknek is
rendelkeznie kell. Vagy nézzük a tanárokat: már sokan rájöttek, hogy hasznos lehet
órájukat prezentációként megtartani, és ehhez természetesen Power Point vagy más
programmal dia-show-t készíteni. Természetesen ennek jelentőségét sokan
felbecsülik…Ám ez a lényegen nem változtat: a computer az oktatásba is kezd
szervesen beépülni. Ha nem a ppt-készítés kapcsán használja ki egy tanár a számítógép
nyújtotta lehetőségeket, akkor például év végi statisztikáknál, plusz anyagok
készítésénél előbb-utóbb használni fogja.
Ám említhetnék még több példát más szegmensekből is: orvosok,
tudósok, szociológusok számára is egyre kevésbé nélkülözhető a gép használat,
és ezzel még csak azokról a foglakozásokról szóltam, ahol mintegy mellék-
eszközként, a munka gyorsabbá, pontosabbá, esetleg színvonalasabbá tételére
használják a PC-ket. Emellett azonban beszélhetünk a tipikus irodai munkákról.
Ilyennek mondható például a titkárnők, titkárok, menedzserasszisztensek, és
általánosságban minden vállalatnál az asszisztencia tevékenysége. Persze nem
említettem még a banki dolgozókat, a call centerek dolgozóit,
telekommunikációs szolgáltatók szaküzletben dolgozókat. Nem törekszem a
teljesség igényével felsorolni ezeket a foglalkozásokat, a skála nagyon széles. Az
emberek nagy része ma már ilyen munkát végez: napi 8 órát tölt ülve, rosszabb
esetben folyamatosan a monitor előtt.
Az ülőmunka káros hatásairól nap mint nap hallunk. Minél több időt tölt valaki
ugyanabban a pozícióban, annál nagyobb az esélye a mozgásszervi betegségek
kialakulásának. Ennek elsődleges oka, hogy mozgásszerveink számára nagyon fontos,
hogy változó, rövid idejű megterhelésnek legyenek kitéve, mert sejtjeink csak a pihenési
időben jutnak oxigénhez és tápanyag-utánpótláshoz. Szinte az ülőmunka természetes
velejárójaként kezeljük a gerincbántalmakat, azt, hogy fáj a hátunk, merevek az
izmaink. Aki ilyen munkát végez, annak bizonyára ismerős a lapocka alatti szúró
fájdalom, a hirtelen mozdulatra bekövetkező becsípődés, mely aztán minimum egy

10. 12
hétre megkeseríti az életünket. Pedig nem kerülne sok időbe: óránként öt percnyi
gerinctornával sokat tehetnénk a fájdalom, elkerüléséért: elkerülhetnénk a csigolyák
meszesedését, mintegy lesöpörve róla a meszet, ami miatt a szúró fájdalom jelentkezik.
Továbbá kimozgatással a bemerevedett izomzatot kilazíthatnánk, így csökkentve az
esélyét, hogy az úgynevezett stresszpontoknál amúgy is könnyen becsípődő idegek,
izmok a nap folyamán teljesen lemerevedjenek.
További probléma, hogy üléskor a hasüri szervekre is nagyobb nyomás
nehezedik, növelve ezzel az inkontinencia kialakulása veszélyét. A mozgásszegény
életmód ezen kívül pangó vérkeringést eredményez, mely nagyban növeli az esélyét
későbbi érszűkület kialakulásának. Nem is beszélve az elhízás kockázatának
növekedéséről. Összefoglalva: ha mozgásszerveinket megfosztjuk a dinamikus
izomterheléstől, és tétlenségre kárhoztatjuk, az nehezen gyógyítható csont- és
izombántalmakhoz, csontritkuláshoz, izomsorvadáshoz vezet. A keveset mozgó, a nap
nagy részét ülő helyzetben töltő embereknél főleg az izomszövet fogyatkozhat meg,
helyét fölösleges zsír-és kötőszövet foglalja el, melynek testtömegbeli aránya akár 40-
50%-ra is nőhet. Az ideális testzsírtartalom nőknél 19-26%, férfiaknál 10-17% között
mozog.
A mozgásszegény életmód önmagában is probléma. Ám ehhez gyakran
rendkívül egészségtelen táplálkozás társul. És hát, ez is gyakran éppen az irodai munkát
végzőket sújtja. Persze, nemcsak ők az érintettek. Ám mindenképpen veszélyeztetett
csoport, hiszen időhiányra, sürgős feladatokra hivatkozva gyakran a computer mellett,
sebtében fogyasztják el azt az ebédet, amit az első, keresőből legördülő ételszállító
szolgálat honlapjáról rendeltek, vagy a sarki kisközértben beszerzett fánkkal esetleg
szendviccsel csillapítják éhségüket, hogy aztán ezek – egyszerű szénhidrátok lévén –
egy-két óra leforgása alatt lebomolva vércukor-szintjük drasztikus csökkenéséhez
vezessenek. És mi tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak ezen kellemetlenség
orvoslására – mert ugye éhesen nem lehet koncentrálni – : egy nagy szelet csoki, vagy
fél csomag keksz tökéletes megoldásnak bizonyul. Ezek után nem csoda, ha este
farkaséhesen, olyan érzéssel térnek haza, mintha semmit nem ettek volna egész nap.
Friss, egészséges élelmiszer pedig ritka esetben van otthon, marad hát a pizza rendelés,
néhány szendvics, valamilyen zacskós élelmiszer, vagy mirelit ételek. És még
sorolhatnánk, milyen műanyagokat vesz korunk embere magához. Nem csoda, ha a már
említett civilizációs betegségek közül három csoportnál említhetjük szinte kizárólagos
kiváltó okként a rossz táplélkozási szokásokat: az anyagcsere zavarok, az

11. 13
emésztőrendszer betegségei, valaminta fogbetegségek esetében Ám ennél több az olyan
pobléma, amely kialakulásában közvetve, vagy közvetlenül szerepet játszik. Ezek a
következők:
• 3
„A fogszuvasodás, a fogínysorvadás és a szabálytalan fogsor. Az utóbbi a
megelőző generációk helytelen táplálkozásának következménye.
• A mozgásrendszeri megbetegedések, az ún. reumatikus megbetegedések, az
arthritis, az arthrosis, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései.
• Valamennyi anyagcsere-betegség, mint például az elhízás, a cukorbetegség, a
májkárosodás, az epekő, a vesekő vagy a köszvény.
• Az emésztőrendszer legtöbb megbetegedése, a székrekedés, a máj, az epehólyag,
a hasnyálmirigy, a vékony- és vastagbél megbetegedései.
• A szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a szívinfarktus, az érelmeszesedés,
az agyvérzés.
• A fertőző betegségek iránti fogékonyság, ami a mindig visszatérő légzőszervi
gyulladásokban és hurutokban, valamint hólyaghurutban és vesemedence-
gyulladásban nyilvánul meg.
• A legtöbb ún. allergia
• Az idegrendszer néhány megbetegedése.
• A rák kialakulásában is bizonyos mértékig része van.
Elmondható, hogy a betegségek mintegy 70 - 75 %-a kialakulásának a fő okát, a
helytelen táplálkozási szokások és a tápanyaghiányos élelmiszerek okozzák.”
Amiről feltétlenül érdemes külön is említést tenni, az a kóros elhízás (obezitás),
melyet tulajdonképpen nem betegségként, hanem az egyik legsúlyosabb okként kell
kezelni. Ugyanakkor, hogy teljesebb legyen a kép, szeretnék kicsit bővebben beszélni
az étkezési zavarokról, melyek szintén civilizációnk „szülöttei.” Bár, mint látni fogjuk,
genetikai tényezők is szerepet játszanak kialakulásukban, mégis az elmúlt évtizedekben
ugrott meg meredeken az előfordulásuk, amikor is az emberek mesterségesen kreált
ideáloknak kívánnak megfelelni, s sok esetben már nem is a másik nem figyelmének az
3
http://www.wellnesstippek.hu/gyik/megbetegedesek.html, 2007.10.02., 18:25

12. 14
elnyerése a a cél, hanem belénk vésett fixa ideáink kergetése, megvalósítása. Ezek pedig
meglehetősen távol esnek egymástól…

13. 15
2.3. Az étkezési zavarokról
4
„Az éhezés hátterében eleinte a szegénység, vagy pedig vallásos
magyarázatok álltak. A böjtölést különböző vágyak legyőzésére gyakorolták, és a
vezeklés egyik formája volt.” Később a soványség látvényosság lett, a cirkuszban
éhezőművészek léptek fel. Ugyanakkor az éhezés a politikában, de különböző
szervezeteknél – például green peace - is megjelent – megjelenik -, az éhségsztrájk a
nyomásgyakorlás egyik eszköze.
Ma a szegénység, élelmiszerhiány az éhezés egyik oka, amely az elmaradott,
illetve fejlődő orszégokban sajnos még mindig tömeges méreteket ölt. A másik oldalon
azonban ott áll a fejlett, vagy közepesen fejlett társadalmak fogyasztói rétege, ahol a
társadalom nagyobb része számára adottak a körülmények a normális étkezéshez.
Mégis, közülük is vannak olyanok, akik éheznek. Ők étkezési zavarban szenvednek,
amelynek azonban rendkívül széles a spektruma. Egyrészt, vannak olyan egészséges
emberek, akik néha többet esznek a kelleténél, néha fogyókúráznak. Bizonyos fokig ők
étkezési zavarosnak mondhatók. Ám ennek sokkal súlyosabb formái is léteznek,
„amikor valaki súlyos személyiségzavarral küzd, és ebből a pszichés betegségéből
adódóan bizarr étkezési szokásokat követ.”
Lássuk milyen tényezők vezethetnek ehhez a jelenséghez:
Amint azt már említettem, bár az étkezési zavarok korunkban kerültek a
figyelem fókuszába, korábban is ismertek voltak, csupán jelentősen kevesebb embernél
okoztak problémákat., tehát, nemcsak a civilizációs berendezkedés a hibás. Ikreket
vizsgálva arra jutottak, hogy a genetika is szerepet játszik kialakulásukban, hiszen
azokban a családokban, ahol már előfordult, nagyobb eséllyel fog ismételten
felbukkanni. Másrészt, az étvágyat szabályozó hormonok abnormális működése is
okozhat étkezési zavart. Rendkívül fontosak a pszichológiai tényezők is, mint például az
anya-gyermek kapcsolat, a családon belüli kapcsolatok, hierarchiák, elvárások, a
gyakran elhangzott mondatok: „egyél fiam, hogy nagyra nőlj!” , vagy: „abból a
maradékból három etióp kisgyerek jól lakna. Nem szégyenled magad?” Azoknál az
embereknél például, akiket csecsemő, illetve kisgyermek korukban menetrendszerűen,
valós igényeik figyelembe vétele nélkül etettek, vagy minden bajukat étellel próbáltak
4
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_05.aspx#p1, Bokor Judit
2007. 10.26, 10:24

14. 16
orvosolni, később sem alakul ki reális éhségérzet, illetve saját problémáikat is evéssel
fogják orvosolni. S végül, de közel sem utolsó sorban, hatással vannak kialakulásukra a
szocio-kulturális aspektusok. Nem véletlen, hogy a fejlődő országokban, háborúban,
illetve a az 50’es évekig szinte ismeretlen volt. Ugyanakkor, ezek a szociális tényezők
nem mindenkire hatnak egyformán, abban nagy szerepe van a már részletezett
faktoroknak.
5
Melyek a nevezett társdadalmi tényezők? Az adott kor szépségideálja, a női
szerepek megváltozása, a tömegkommunikációs eszközök, a fogyókúrás programok
egyre nagyobb térhódítása mind-mind befolyásolják a betegségek kialakulását. Hol
vannak ma már a rubensi idomok? Az 50-es évektől egyre vékonyabbak a topmodellek
– illetve hol vékonyabbak, hol kicsit teltebbek, de például az ezredfordulón a kifutókon
elénk táruló látvány olykor siralmas volt. Talán ma kicsit jobb a helyzet, hiszen több
kampány is folyik az anorexiás modellek visszaszorítása érdekében, több-kevesebb
sikerrel...Másrészt, egy vizsgálat során megfigyelték, hogy az emberek összefüggésbe
hozzák a vékony testalkatot a sikerességgel. Ha valaki szép és vékony, akkor azt jó
tulajdonsággal ruházzuk fel. Az emberek mindig az adott kor szépségideálját tekintik a
legkellemesebb, legsikeresebb embereknek. Ma a vékony, sportos testalkat az ideál, a
legtöbb ember ilyen szeretne lenni. A férfiak természetesen nem vékonyak, hanem
izmosak, szálkásak szeretnének, a nők pedig a filmsztárokhoz, modellekhez, reklámok
szereplőihez hasonlóan elképesztően vékonyak. A probléma nemcsak az, hogy sokszor
maguk a példaképek is étkezési zavarok árán érik el aktuális külsejüket, hanem, hogy
sok ember genetikai adottságai egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy ideálukhoz
hasonlítsanak.
2.4. Az étkezési zavarok legfőbb formái
6
„A különböző étkezési zavaroknak más-más jelei vannak, a testképzavar
azonban mindegyiknél jelentkezik. Egy érdekes adat, hogy a teljesen egészséges nők
19-27%-a túlbecsüli a saját méreteit. Az anorexiában szenvedő pácienseknél ez az
arány akár 50%-ot is elérhet, négy kiemelt területen. Az arc, a mellkas, a derék és a
csípő, melyekről azt gondolják, hogy sokkal szélesebb, pufókabb, mint valójában.” Az
5
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_05.aspx#p2, Bokor Judit
2007. 10.26, 10:25
6
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_05.aspx#p3, Bokor Judit,
2007. 10.26, 10:25

15. 17
anorexiás páciensek szerint sem a csont sovány az ideális alak, mégis olyanná éheztetik
magukat, hiszen még vékonyan is kövérnek látják magukat. Az anorexiások evéskor
bűtudatot éreznek, gyakran undorodnak is az ételektől. Jellemző továbbá, hogy
szexuális vágyuk csökken, illetve nőknél elmarad a menstruációs ciklus. Sokszor más
területeken is érdektelenség jellemzi őket, hisz minden gondolatuk a a súlyuk körül
forog, ugyanakkor túlzóan maximalisták, és nemcsak súlyukkal, külsejükkel
elégedetlenek, hanem minden más teljesítményükkel is.
A bulimiás betegek ugyanakkor nem vonják meg maguktól a táplálékot,
hanem változó időközönként óriási falásrohamok törnek rájuk, amelyet extra
mennyiségű kalóriát tartalmazó ételek elfogyasztásával csillapítanak. Ezek után
azonban kínzó bűntudatot éreznek, undorodnak maguktól, és meg akarnak szabadulni az
elfogyasztott tápláléktól. Elsősorban az elhízástól való félelem motiválja őket, ezért
különböző módszerekkel hánytatják magukat. Ennek külső jelei elsőként a
fogzománcon figyelhetők meg. Egyébként viszont azért nehéz felismerni
környezetünkben a bulimiás beteget, mert testalkatuk a soványtól a kövérig bármilyen
lehet, ám leggyakrabban teljesen normális. Abban azonban megegyeznak, hogy a beteg
mindkettőnél kövérebbnek látja magát a valóságostól. Az anorexiásokkal ellentétben
bulimiások szexuális élete gyakran kicsapongó. Nagy különbség, hogy míg az anorexiás
nem vallja be, hogy beteg, addig a bulimiás a leggyakrabban felismeri, hogy valami
nincs rendben. Az anorexia leggyakrabban a 14-20, míg a bulimia a 20-35 éves nők
betegsége, természetesen azonban minden életkorban előfordulhat, illetve férfiaknál
sem ismeretlen. Náluk azonban gyakoribb az a jelenség, hogy túlságosan soványnak
tartják magukat, hiába izmosak, és edzés-függőkké válnak, rosszabb esetben
szteroidokat szednek.
Viszonylag újabb keletű az ún orthorexia, amikor is az érintett olyannyira az
egészséges táplálkozás megszállottja, hogy kizárólag az éltala egészségesnek titullt
ételeket hajlandó fogyasztani, szélsőséges esetben már csak magvakat, zöldségeket,
gyümölcsöt, az orthorexia testileg valóban közel sem olyan veszélyes, mint az
előzőekben tárgyalt betegségek – , ám ugyanúgy tönkre teheti az egyén életét,
kapcsolatait. Az orthorexiások lemondanak korábban kedvelt ízekről, gondolataik pedig
szinte kizárólag étkezéseik megtervezése, a szükséges alapanyagok beszerzése körül
forognak. Ha vétenek saját szabályaik ellen, még szigorúbb elveket követnek.
Végül érdemes említést tenni néhány új keletű szenvedélyről. Ilyen például a
fitness függőség, idegen szóval exorexia amely áldozatai naponta több órát töltenek az

16. 18
edzőteremben, és borzalmas bűntudat gyötri őket, ha kihagyják az edzést, illetve a
végletekig gyötrik magukat a fitness teremben a tökéletes alak elérése érdekében. Vagy
ott van a vásárlási szenvedély – vagy legújabban már a vásárlás fóbia is – , a
tisztaság-mánia, a takarítási kényszer, vagy a munkamánia. A közös ezekben, hogy az
érintettekben „bennük van a kényszereknek az a szigorú belső menetrendje, ami
rituálissá teszi az életük egy részét, ahelyett, hogy tartalmas emberi kapcsolatokkal
töltenék ki ezt az űrt.”
2.5. Egyéb pszichés eredetű betegségek
A következőkben tekintsük át a leggyakrabban előforduló pszichés eredetű
betegségeket.
Depresszió:
7
„A betegség valamilyen formája világszerte érinti a nők 20%-át, a férfiak
10%-át, és a serdülők 5%-át. Az Egyesült Államokban a leggyakoribb pszichés zavar,
évente 17,6 millió ember szenvedését okozza.” Tulajdonképpen nem tipikusan
civilizációs betegség, kialakulásáért a szerotonin nevű anyag átviteléért felelős enzimek
hiánya a felelős. Ez pedig bizonyos szempontból genetikailag meghatározott. Ha
veszteség, fájdalom ér minket, természetes, hogy szomorúak vagyunk, és egyébként is
akadhatnak olyan napok, mikor akár ok nélkül erőt vesz rajtunk a letargikus hangulat.
Depresszióról azonban csak akkor beszélhetünk, ha az állapot tartósan fennáll. A
tüneteket pedig a levertségen, rossz hangulaton kívül az állandó fáradtság, kimerültség,
közönyösség, céltalanság, hiábavalóság érzése, az élet értelmének megkérdőjelezése, a
szociális kapcsolatok mellőzése egészíti ki. Persze, több fokozata ismert a
tünetegyüttesnek, ám minél hamarabb fordulunk vele szakemberhez, annál nagyobb az
esély a teljes gyógyulásra. S ha nem tipikusan civilizációs eredetű a betegség, miért
említem mégis itt? Egyrészt, mert a civilizációs társadalom viszonyai, a túlzott stressz, a
túlzott elvárások a deprsszióra való hajlamot gyakran felerősítik, hatásukra a betegség
kialakul, sőt esetleg azoknál is, akik egyébként még nem is lennének hajlamosak rá.
7
http://velvet.hu/velvet/v-tars/v-mono/depresszio/, 2007.december 1, 17:02

17. 19
8
A WHO 1990-ben végzett felmérése szerint a depresszió a világon a negyedik
volt azon betegségek sorában, mely a produktív években a legnagyobb károkat okozta.
2000-ben már a második helyen állt, 2020-ra pedig várhatóan vezetni fogja a sort.
Pánik betegség:
9
Korunk másik elterjedt betegsége a pánik betegség. Az emberek 30-35 %-a
átesett már kisebb-nagyobb rohamon. Tartós leki zavarban azonban „csupán” a világ
népességének 2-5%-a szenved. A pánikbetegséget a közel azonos biokémia folyamatok
idézik elő, mint a depressziót. A pánik roham tünetei bénítanak, kommunikációra és
normál életvitelre alkalmatlanná teszik áldozatukat. „Légszomj, szédülés, ájulás, erős
szívdobogás, remegés, izzadás, zsibbadás, az elszemélytelenedés érzése, súlyosabb
esetben a halálfélelem és a megőrülés gondolata jár vele.”
Különböző alvászavarok:
10
„A viszonylag fiatal, de erőteljesen fejlődő új tudományág, az
alvásmedicina szerint ezek a zavarok a felnőtt lakosság egyharmadát érintik. Egy
amerikai felmérés szerint a férfiak 45 %-a, míg a nők 38 %-a vallja magát kipihenten
ébredőnek.” Az alvászavarok átmeneti formáját szinte mindenki átélte már élete során.
Leggyakrabban az fordul elő, hogy a stressz miatt nem tudunk elaludni, a
stresszhelyzetben termelődő adrenalin ugyanis nem engedi, hogy álomba szenderülni, a
nappali felpörgetett idegállapot éjszaka is folytatódik. Tartóssá az állandó
túlhajszoltság, munkahelyi és otthoni feszültségek miatt válik. Az 5-6 hónapig elnyúló
alvászavart insomniának nevezzük, és a felnőttek 10 %-át érinti.
Tekintsünk még át kettőt a legújabb pszichés zavarok közül:
Krónikus fáradtság
11
A krónikus fáradtságot például (angol rövidítéssel CFS) mára már valóban
betegségként kezdik elismeri, bár mind a páciensek, mind a tudósok kritikusan fogadták
8
http://velvet.hu/velvet/v-onleany/v-hirek/deprkonf/, Népegészségügyi konferencia a depresszióról,
Dr. Arató Mihály, pszichiáter (2002. november 26., kedd 19:12), 2007.december 1, 17:50
9
http://www.euuzlet.hu/szines/panik.html, 2007.november 27., 15:22
10
http://velvet.hu/velvet/v-onleany/v-hirek/deprkonf/, Népegészségügyi konferencia a depresszióról,
Dr. Arató Mihály, pszichiáter (2002. november 26., kedd 19:12)
11

18. 20
az amerikai betegségmegelőzési és ellenőrzési központ (CDC) erre vonatkozó adatait.
Ezek szerint a CFS-ben szenvedők éppen annyira betegek, és tevékenységükben
hátráltatottak, mint az AIDS-ben vagy mellrákban szenvedők. A szindrómát az 1980-as
években jelölték először önálló tünetcsoportként. A főleg nőket érintő betegség egyebek
között nagyfokú levertséggel, alvászavarokkal jár.
A legújabb kutatások alapján a fáradtágra panaszkodók központi
idegrendszerében, immunrendszerében, a kognitív agyi működésben, az idegingerület
irányító csatornákban, és más alapvető biológiai működésekben mutatkozott
abnormalitás.
A diagnosztizált tünetek alapján egymillió amerikai sorolható a krónikus fáradtság
betegei közé.
„Burn out”, azaz a kiégés-szindróma
12
Egy másik tipikus 21.századi pszichés betegséget, a kiégés-szindrómát pedig
Németországban nemrégiben szintén hivatalosan is betegségnek ismerték el, melyben
gyakorlatilag minden ötödik német szenved. Ez nem csak a menedzserek, sztárok
betegsége tehát. A folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai,
érzelmi és mentális kimerülés jellemzik ezt a betegséget. Ez a reménytelenség
érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, a saját személyre munkára, illetve
másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemez. Megfigyelhetjük – hogy bár a krónikus
fáradtságnak is vannak életmóddal, lelki megterheléssel összefüggő aspektusai,
lényegében elsősorban genetikai okokra, illetve mikrobiológiai fertőzésre vezethető
vissza. Ezzel szemben a „burn-out” – kiégés – sokkal inkább rohanó századunk
eredménye. És hogy érzékeltessem mennyire komoly dologról is van szó: már bírósági
ítélet is született arról, hogy a kiégés szindróma munkaképtelenséget okoz, ezért a
biztosítónak ilyen esetben is fizetnie kell a biztosított után. A kiégés okaként három
dolgot említenek a pszichológusok: stressz, nagy megterhelés, kevés motiváció a
munkában. A folyamatot először az alvászavarok, majd koncenrációs gyengeség, a
fáradtság és korlátozott teljesítőképesség jellemzik. Amennyiben pedig semmilyen lépés
nem történik ellene, a helyzet rosszabodik, a beteg elhanyagolja a szociális kapcsolatait
és a hobbikat is, végső soron pedig az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja.
12
Hvg, 2007.augusztus 13–18

19. 21
A lista rémisztően hosszú, és az itt leírtak közel sem festenek teljes képet korunk
egészségügyi viszonyairól. Teljességre nem törekedtem, sokkal inkább arra, hogy
átfogó, több területre kiterjedő információkkal világítsak rá a megoldás, és főként a
prevenció szükségességére. Hiszen kérdezhetjük, vajon a civilizációs kényelemnek ez
az ára? Nem feltétlenül, hisz ezek a betegségek helyes életmóddal jórészt
kiküszöbölhetők, kialakulásuk késleltethető.

20. 22
Vágy a megoldásra
Egyre többen ismerték, és ismerik fel, hogy az egészségügyi szituáció
tarthatatlan! Hiszen ha már civilizációnkban megkímélnek minket egyes, korábban
rettegett, és bizony elkerülhetetlen járványok, valamint egyre több betegség, elváltozás
gyógyítható, hogy vesszük a bátorságot, hogy olyan hatásoknak tegyük ki
szervezetünket, amelyek nyomán olyan problémák alakulhatnak ki, amelyekkel
szemben aztán tehetetlenek vagyunk. És lassan megszületettt a lehetséges megoldás, a
wellness, vagyis a megelőzés, és a jó közérzet művészete. Bár a fogalom nem új keletű,
az iparág akkor indult óriási fejlődésnek, mikor az üzleti szféra is felismerte a benne
rejlő lehetőségeket. De ne rohanjunk előre…
3. A wellness gyökerei, jelentése és tényezői
3.1. A wellness rövid története
A wellness napjaink divatos kifejezése. „Sokan élnek és visszaélnek
használatával. A marketingesek kezében eszközzé vált, sok termék és szolgáltatás
eladhatóságát növelve. Sajnos sokszor anélkül kerül alkalmazásra, hogy a szó pontos
jelentésével tisztában lennének.”
13
A wellness csak látszólag új trend, valójában egyidős az emberiséggel, és
azzal a törekvésével, hogy felvegye a harcot saját esendőségével, javítson fizikális és
szellemi fittségén, megelőzze a betegségek kialakulását,vagyis általánosan javuljon a
közérzete. A ma használt szó azonban csak 1950-ben született, amikor Dr. Halbert L.
Dunn - az amerikai National Office for Health Statistics első igazgatója - az 1950-es
évek végén írt munkájában, a High Level Wellness-ben megalkotta a wellness szót a
wellness (jó közérzet) valamint a fitness (jó fizikai kondíció) szavakból. Igaz, hogy a
wellness-szel – mint életérzéssel tudományosan csak a XX. század utolsó évtizedeiben
kezdtek foglalkozni, de a mentális, pszichés, és spirituális egynsúlyon nyugvó egészség
megteremtésére és megtartására irányuló törekvések egészen az ókorig nyúlnak vissza.
13
http://www.napraforgofitness.hu/cikkek.php?oldal=1, 2007.10.02, 17:15

21. 23
Például a régi örögök olimpiai játékainál, vagy a reneszánsz holisztikus ember
eszményének kapcsán.
Halbert L. Dunn elméletén kívül természetesen van más vélemény is. Vannak
szakemberek, akik egyértelműen Sebastian Kneippet tartják a wellness atyjának. A
Bad Wörisofenben működő balneológus a vízgyógyászatban, az egészséges
táplálkozásban, a rendszeres testedzésben, a gyógynövény-terápiában, és a fegyelmezett
életvitelben sejtette az egészség titkát.
Igaz, neve a fitness, főként pedig egy fittségi teszt kapcsán vált hazánkban
közismertté, hizen már általános iskolában találkozhatunk az ún. Cooper-teszttel (12
perc alatt hány métert tudunk megtenni), ám Dr. Kenneth H. Cooper munkássága ennél
jóval átfogóbb, mind a fitnesz területén, mind a wellness alapjainak letételében. Az
aerob - vagyis levegő jelenlétében történő testmozgás jótékony hatásainak
kihangsúlyozásával már az aerobic (mint az első wellness sport) kialakulása felé
mutatott. Átfogó munkája, a Tökéletes közérzet programja c könyve szerint életünkben
három területnek kell egyensúlyban lennie ahhoz, hogy életünket teljesnek érezzük,
vagyis teljes egészében egyensúlyban legyünk. A három tényező: az aerob tesgyakorlás,
a Pozitív Étkezési Terv, valamint a szellemi-lelki egynsúly megteremtése. Nézzük
ezeket a pontokat, és a közöttük fennálló kapcsolatokat.
3.2. A wellness elemei Dr. Kenneth H. Cooper szerint
14
a, Aerob testmozgás
Az aerob testmozgáé olyan fizikai tevékenységre utal, amely során a
szervezetben olyan energianyerési folyamatok vannak túlsúlyban, amelyeknél oxigén
áll rendelkezésre. Az ilyen jellegű mozgás javítja a szervezet oxigénfelvevő
képességét, ezáltlal rendkívül kedvező hatást fejt ki a szívre, a tüdőre és a keringési
rendszerre, valamint friss oxigénben gazdag vért juttat a test minden pontjára. Az
aerob testgyakorlás eredménye, a fittség nem azonos a nagy sportteljesítményekkel.
Viszont emeli a testi-lelki . életminőséget, számos betegséget megelőz,
egészségesebbé tesz. Karbantartja az izmokat, szilárdítja a csontokat, megelőzi az
elhízást és energikusabbá tesz. Megfelelő mennyiségű mozgás még az ülő munka
korábban említett káros hatásait is nagyrészt kompenzálni tud.
14
Dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja

22. 24
15
b, Pozitív étkezési terv (P.É.T.)
Cooper alapelve a pozitív étkezési terv esetében is az egyensúlyra való
törekvés, vagyis hogy éppen annyi energiával lássuk el szervezetünket, amennyire az
egészséges működéhez szüksége van. Ha étrendünk túlzó, vagy kiegyensúlyozatlan, az
számos testi-lelki problémához is vezethez. A fő „ellenségek” táplálkozásunkban a
cukor, a zsíros ételek, a túlzott mértékű húsfogyasztás, a sok káros adalékanyagot
tartalmazó élelmiszer, valamint a zöldségek illetve gyümölcsök fogyásztásának hiánya.
A cukor növeli a második típusú cukorbetegség kockázatot, súlyos emésztési zavarokat
okoz, növeli a szívinfarktus kockázatát. A zsíros, olajos ételek a kardiovaszkuláris
betegségek legfőbb kialakító tényezőjeként említhető rossz koleszterin szintet emelik. A
hús mértékletesen fogyasztva nélkülözhetetlen fehérjeforrás, túlzott mértékű
fogyasztása azonban a szervezet anyagcserezavarát valamint va vese megbetegedését
okozza. E három „méreg” túlzott mértékű fogyasztása pedig a mozgáshiány mellett az
elhízás okozója. Ezekhez még hozzájárul a vitamin- és ásványianyag hiány, amiről
azonban nemcsak mi tehtünk: még aki elegendő zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt sem
lehet biztos a termelés körülményeiben, így a vitamin-, és ásványianyag, valamint a
sejtek öregedési folyamatait lelassító, daganatos betegségek kialakulását
megakadályozó, valamint a szervezet védekező képességét javító antioxidáns-
tartalmában. (Azért hozzáteszem, Cooper korában a helyzet még lényegesen jobb volt,
viszont ma már ezt feltétlenül szükséges kiegészítésként hozzáfűzni. Így azt is, hogy ma
már sajnos aligha lenne megvalóstható a pozitív étkezési terv jó minőségű
táplálékkiegészítők szedése, vagy bio-élelmiszerek vásárlása nélkül, ami azért valljuk
be: jövedelemfüggő. Ám erre itt most nem kívánok bővebben kitérni).
16
c, Érzelmi egyensúly
A modern életvitel stresszhelyzteinek szaporodásával egyre többen érzik
szükségét, hogy megtalálják a tartós leki békéhez vezető utat. Mindenki egyre
15
Dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja
16
Dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja

23. 25
kétségbeesettebben próbál lazítani, „kiszállni”. Olykor a megoldás az előző két elem: az
aerob testmozgás vagy a P.É.T. megvalósítása - egyikében rejlik. Van, hogy az érzelmi
egyensúly csupán a pihenés hiánya miatt borul fel, és kicsit több alvással, pihenéssel az
egyensúly visszabillenthető.
Fontos még megemlíteni az érzelmi egyensúly három tényezőjét:
A stresszt csökkentő tényező: - ebben az aerob testmozgásnak nagy szerepe van, hiszen
edzett emberek szíve a stresszhelyzetekre kevésbé érzékenyen reagál.
Az endorfin hatás: Az endorfin nevű hormon a boldogság, kiegyensúlyozottság
érzéséért felelős. Köztudott, hogy a csokoládé endorfin fokozott termelésére serkenti az
agyat – ám csak rövid távon és állandó csokievéssel a P.É.T. egyensúlya fuccsba megy.
Az aerob testmozgás azonban – amellett tehát, hogy oldja a stresszt, energikusabbá tesz,
még boldogabbá is –hiszen hatása a csokiénál sokkal fantasztikusbb, arról nem is
beszélve, hogy tovább is tart, és csak pozitív „mellékhatásairól” számoltak még be.
A „személyiségváltozás” tényezője : az aerob testmozgás és a pozitív étkezási terv
végsősoron személyiségünket is pozitív irányba befolyásolja. Javul önértékelésünk,
jobban érezzük magunkat a bőrünkben, ezáltal pozitívabban tekintünk a világra és
másokra is. Ez tehát a harmadik – egyben talán kissé átfogó – tényezője az érzelmi
egyensúlynak, végső soron pedig a „tökéletes közérzet” maga.
Nos, véleményem szerint is: A tökéletes közérzet programjá-ban foglaltak a
wellness fő elemei is. A többi tényzőt tulajdonképpen ezek mintegy magukban
foglalják. A Kneipp által oly fontosnak tartott vízgyógyászat, a masszázsok, a
környezettudatosság, környezetünk harmóniája csupán hozzásegítenek a három pont
egységének megteremtéséhez. Fontosnak tartom még, hogy mindezek felett áll az
egészség, amihez viszont Cooper három pontja segíthet hozzá. Természetesen sajnos
vannak olyan esetek, amikor ezek sem tudnak csodát tenni, bár a legtöbb esetben egyik
vagy másik elem jelentősen javíthat az egyén közérzetén olyan betegség esetén is,
amelyek alapvetően nem függnek össze életmódunkkal. Egy másik felfogás szerint
ugyanis vehetjük úgy, hogy a betegség, fitnesz, és wellness (egyesek testi –lelki
fitnessnek is nevezik) mind ugyanannak a fogalomnak a különböző fokozatai,

24. 26
dimenziói. Ez pedig az egészség. Ezen túlmenően talán nem szükséges magyarázni,
mennyire szubjektív is a wellness, a jó közérzet az egyes emberek számára. Egy
tökéletesen egészséges, fitt egyén számára ha reggel nehezebben kel, rosszul ébred, az
kihat az egész napjára, számára a jó közérzet aznap már nem valósul meg. Azonban egy
beteg ember számára az is csoda lehet, ha egyik nap fel bír kelni az ágyából!
3.3. Vállalati wellness már az 1970-es évektől?
Kneipp, Dunn és Cooper elmélete után nem sokkal a wellness a gyakorlati
életben is gyökeret eresztett, mégpedig éppen ott, ahol talán a legnagyobb szükség volt
rá, ahol a civilizációs ártalmak koncentrálva jelentkeztek: a 70’-es évek USA-jában a
multinacionális cégeknél. A vállalatok, a munkaadók ugyanis rájöttek, hogy a nagy
szellemi megeröltetés, a mozgáshiány, a stressz, a feszített tempó a munka minősége,
sebessége, hatékonysága rovására megy. Így hát – részben, mert üzleti érdekeik úgy
kívánták, de azért feltételezzük, részben felebaráti szeretetből is – vállalati
egészségmegörző programokat vezettek be, melyek lehetőséget nyújtottak az
alkalmazottak számára egy egészségesebb életforma kialakítására. A program keretében
egyúttal jobb kommunikációs képességekre is szert tehettek, valamint megtanulhatták
hatékonyabban irányítani életüket. Ezen kívül a vállalati stresszoldó program,
kommunikációs tréning, vagy ellazulási technikákat oktató kurzus javította a
munkahelyi légkört.
A vállalati wellness programok mind a munkaadók, mind a munkavállalók
számára előnyökkel jártak: a dolgozók hatékonyabbak lettek a feladatok elvégzésében,
ritkábban jelentettek beteget, „cserébe” sokkal jobb lett a közérzetük, az egészségük,
szociális kapcsolataik, lelki életük pedig kiegyensúlyozottabbá vált. Pozitív hatásainak
köszönhetően a wellness a vállalaton kívül is kezdett terjedni, átformálva az addigi
életszemléletet. Követői az U.S.A.-ban klubokba, szövetségekbe tömörülve terjesztették
az új életformát.
A vállalati wellness Európában – természetesen eleinte csak nyugaton -
valamivel később jelent meg, és itt is hamar szétfesztette a vállalati kereteket. 1990-ben
Siegfrid Malich megalapította az Európai Wellness Uniót, így az új életirányzat
tulajdonképpen „hivatalossá” vált.

25. 27
Mindent összevetve gyakorlatilag Dunn és Cooper elmélete, valamint az Egyesült
Államok vállalati wellnesse. fejlődött tovább a mai kor igényei szerint
wellnesskoncepcióvá. A wellness, mint irányzat, és életmód pedig az U.S.A.-ból
indulva terjedt tovább és fertőzte meg a világot– először és első sorban a jóléti
társadalmakat.
3.4. A wellness értelme ma
A wellness a mai kor embere számára és által kialakított egészségtudatos
életmód, melyben a wellness-t gyakorló tökéletesen jól érzi magát. A wellness
életformában különösen nagy hangsúlyt kap az egészségmegőrzés. Elszánt hívei
fejlesztik az egészségüket azáltal, hogy fizikai fittséget alakítanak ki, környezettudatos
életet élnek, és lényeges elemként említendő, hogy a lehető legnagyobb szellemi,
spirituális és szociális kiegyensúlyozottságra törekszenek. Miért van az, hogy a legtöbb
embernek mégsem ez jut eszébe a wellnessről? Nos, mert az is igaz, hogy rövid távon
pihentető, frissítő élményt nyújt, vagyis ezek szerint ide tartoznak a spa kezelések, a
termálfürdőzés, masszázsok. Hosszú távon azonban ez nem elég a jobb életminőség,
teljes értékű életet kialakításához.
Nem véletlen, hogy olyan sok szó esett a civilizációs betegségekről. A wellness
felfogás komplex megoldást kínálhat testnek és léleknek. Gyakorlásával elkerülhetők az
olyan civilizációs betegségek, mint az infarktus, a magas vérnyomás, a cukorbetegség,
továbbá megelőzhetők a szív- és érrendszeri valamint mozgásszervi megbetegedések. A
stresszoldó technikák, lazító, relaxáló masszázsok, a fürdőzés pedig segítenek ebben
Különösen vonatkozik ez elsősorban a depresszióra, pánikra, alvás zavarokra, CFS-re,
illetve a burn out-ra. Ám azt kell megértenünk, hogy a wellness lehetősége első sorban
bennünk rejlik, és nincs az a csoda-kezelés, amely hatásos lenne, ha a végletekig
hajszoljuk magunkat. Ezen kívül, megfontolandó a kicsit talán elcsépelt, ám aktualitását
folyamatosan őrző megállapítás, mi szerint: „Ép testben ép lélek”. Vagyis – gondoljunk
Cooper három alapelvére – a testmozgás,a helyes táplálkozás teremti meg az alapot a
szellemi, lelki egyensúlyhoz. Viszont nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezeket nem
szabad túlzásba vinni, vagyis a mértékletességben is mértéket kell tartani. A
táplálkozási zavarokat ennek igazolására mutattam be – azon túl, hogy egyértelműen
hozzá tartoznak a civilizáció által indukált tünetcsoportokhoz - hiszen épp az étkezés

26. 28
túlzott kontrollálásával járnak együtt, és sokszor nem kevésbé rémisztő eredményeket
produkálnak, mint az érelmeszesedés, vagy a a rák...
Valahogy úgy áll a dolog, hogy a testet nem szabad a lélek elé helyezni.
Felmerül a kérdés: ha az jelent wellness-érzést, ha az ember jól érzi magát, akkor a
wellness fogalomköre rendkívüli módon ki kell, hogy bővüljön! Ez részben így is van.
Wellnessnek nevezhetünk-e akkor egy iszogatós, átbulizott éjszakát, amikor egyrészt az
alkohollal ártunk kisebb-nagyobb mértékben a szervezetünknek, másrészt a szervezet
legfontosabb rgenerálódási folyamatára, az alvásra nem tudunk elég időt szánni?
Ugyanakkor, a tánc, a zene, a szórakozás gyakran a legjobb stresszoldó technikának
bizonyul. Érdekes kérdés. Konkrétan wellnessnek azért semmiképpen nem nevezném
ezt. Főleg, ha valaki túlzásba viszi a bulizás mennyiségét. Ám alkalmanként egy jó
party jelentősen hozzá járulhat a jó közérzethez, és olyanok is vannak, akiket
kimondottan, akár hosszabb időre is feltölt...
3.5. Wellness, mint üzletág
...avagy, a wellness business lehetőségei: a jó közérzet üzletté válik
17
A sokat taglalt civilizációs betegségek leküzdése iránti igény, az emberek
azon törekvése, hogy jól érezzék magukat bőrükben egyértelműen a wellness
kialakulásának legfőbb oka. Ám hogy ez irányzattá vált, s végső soron egyre nagyobb
üzletté, az nem utolsó sorban „köszönhető” a média, és a reklámok hatásainak. Pedig mi
aztán próbálunk védekezni a reklámok ellen. Ám csak azokat az ingereket tudjuk
kivédeni, amelyek tudatküszöbünk felett érkeznek, ami alatta jön, az észrevétlenül
alakítja világlátásunkat, vagyis a reklámok manipulálnak minket. Így a hirdetések
bizonyos fokig identitás alakító szereppel bírnak. De vajon milyen képet kapunk így
magunkról?
Réz András, esztéta: 18
„A reklámoknak súlyos identitás alakító szerepe van,
hiszen nagyon intenzíven jelen vannak az észlelésünkben. Ráadásul folyamatosan
ismétlődnek. A reklám különböző információi és sugallatai ezért egy idő után
lerakódnak az emberben és észrevétlenül azt kezdjük normálisnak tekinteni, amit a
17
Elle,2007. november, 102–103. oldal (Babiczky Tibor: Férfiak a reklámokban)
18
Elle, 2007. november, 102–103.oldal (Babiczky Tibor: Férfiak a reklámokban)

27. 29
hirdetésekben láttunk... egy tudományos, ámde saját maga által konstruált világot próbál
az emberekre kényszeríteni.” Tehát a hirdetőknek egyre nagyobb társadalomalakító
szerepe van.
Vedd meg, légy sikeres, legyél fiatal, legyél szép! Legyél kifogástalan
családanya, családapa, jó szerető, legyen jól menő állásod, legyen szép autód, gyönyörű
ruháid. Vajon milyen igényei lennének az embernek, ha soha nem hallott volna
Versace-ról, BMW-ről, Raffaelloról, bébitörlő-kendőről? Vajon fontosak lennének-e
mindezek számára, ha soha nem is tudott volna létezésükről? Természetesen nem. Ám
ha nap mint nap ideálképekkel találkozunk, és a saját életünket, a saját magunkról
alkotott képet lassan elkezdjük sekélyesnek, unalmasnak, érezni. Ki ilyen, ki olyan
szempontból. Aki nem tudja megvenni a gyerekének a legújabb pelust, úgy érezheti:
nem jó anya. Akinek több ránca van, mint a ránctalanító reklámban szereplő – mellesleg
kétségesen 50 éves – hölgynek, az úgy érzi, kimarad valamiből, ha nem tudja megvenni
az adott terméket, és még sorolhatnánk. Ha magunkba nézünk, bizonyos mértékig
mindannyian fusztráltak vagyunk valamilyen fokon.
Azért dolgozunk reggeltől estig, hogy egy média által alkotott képnek meg
tudjunk felelni. És ha ez nem sikerül, kevésbé érezzük értékesnek magunkat. A rengeteg
munkától krónikus fáradtság gyötörhet minket, és ha nem szeretjük amit csinálunk -
mégis az tölti ki időnk nagy részét - depressziósak leszünk, pánik betegek,
alvászavarokkal fogunk küzdeni. Elfeledkezünk magunkról, gyakran már nem is
beszélgetünk családtagjainkkal. Nem szánunk időt a kikapcsolódásra, nem megyünk
moziba, színházba, koncertre. Legalábbis nem gyakran. Legfeljebb akkor állunk meg,
ha szervezetünk vagy lelkünk betegséggel tiltakozik az „embertelen” bánásmód ellen.
Századunk tehát túlhajszolt. Semmire sem jut időnk. Minden kitolódik: karrier,
család, szülőktől való függetlenedés. És az érintett generációk egyenlőre érthetetlenül
állnak a jelenség előtt, zavar van a fejükben, esetleg abnormálisnak tartják magukat.
Pedig ha körbenézünk: tömeges jelenségről van itt szó! „Állítsátok meg a világot! Ki
akarok szállni.” Ez a mondat nagyon találó arra az érzésre, amit korunk embere nap
mint nap átélhet.
Mégis, összefoglalva azt mondhatjuk, a reklámok és összességében a
marketingkommunikáció hatása a wellness, mint üzletág terjedésére kettős. Egyrészt a
reklámok által is generált, globalizált világ szorításából – legalább időnként - menekülni

28. 30
vágyó emberek száma növekedett, és növekszik folyamatosan. A menekülés lehetséges
alternatívája lehet a wellness szolgáltatások egyre hatalmasabb tárháza.
Másrészt, maga a wellness is egy idő után olyan piaccá vált, ahol a verseny
megkívánta a tudatos marketingstratégia kialakítását, az intenzív kommunikációs
tevékenységet, különböző médiumok használatát - ATL és BTL eszközökét egyaránt.
Ezek pedig tovább népszerűsítették a wellness-t. Nos, általában nehéz megmondani, a
tyúk volt előbb, vagy a tojás. Itt viszonylag egyértelműen előbb az igény jelentkezett,
aztán a marketing. Bárt, aztán ez az igény a média, a markeingkommunikáció révén
mestrséges igényekkel is kiegészült, és a folyamat sokszor megfordul.
19
A wellness minőségi tartalmát és gazdasági jelentőségét az
egészségturizmus, a vállalati wellness és a lakossági életmódprogram biztosítják. A
wellness, mint iparág óriási lendülettel fejlődik. A minőségi élet fenntartásának és az
öregedési folyamatok késleltetésének egyre inkább előtérbe kerül. Ennek egyértelmű
jele, hogy a wellness-szállodák, a fitness, a szépségipar, a reform-táplálkozás és
táplálék-kiegészítés, a naturmedicina, a SPA-központok sohasem látott fejlődésének
lehetünk tanúi. Üzleti szempontból tehát a wellnesshez tartozik a mozgáskultúra és
fitness, kozmetika, a táplálkozás, turizmus, relaxáció, rekreáció, gyógyfürdőzés,
természetgyógyászat és terápiák. Sőt, egyesek még az asztrológiát és az ezotéria egyéb
területeit is ide sorolják.
A wellness, tagadhatatlanul a modern, egyre inkább szolgáltatásokon alapuló
gazdaság egyik hajtórugója, magyarul üzleti vállalkozás is, mely egy fizetőképes
célréteget feltételez. Ez az egész koncepció egyik legellentmondásosabb pontja, hiszen a
wellness szemléletet – legalábbis egy részét – már iskoláskorban kellene elsajátítani,
nem pedig később megvásárolni ezt a professzionális marketing háttérrel rendelkező
életszemléletet, életérzést.
Újabb ellentmondás rejlik abban, hogy a wellness mozgalom a „vissza a természethez”
filozófiáját hirdeti, de mindezt elsősorban mesterséges körülmények között, lehetőleg
egy tető alatt igyekszik biztosítani.
Mi tehát a wellness?
19
Tudás menedzsment, VI. évfolyam, 2.szám. Fóris Ágota-Bérczes Edit: Sport, gazdaság, terminológia

29. 31
A wellness multikulturális jelenség, mely egyszerre divatszó és érték, a
nyugati civilizáció szülötte, de mégis a világ minden tájáról táplálkozik, térbeli és
időbeli határok nélkül.Úgy is fogalmazhatnánk, hogy megatrend. Meghóditotta a
világot, válaszolt a sültkrumplira és kólára, a tévézésre, a számitógépes játékokra,
folyamatosan választ keres a stresszre, ás arra a kérdésre: mi a boldog,
kiegyensúlyozott élet titka. Emellett a gazdsági élet sikeres szereplője…Vajon hogy
áll a dolog hazánkban?
4 Magyarországi helyzet Európa más országaival összehasonlítva
4.1. Egészségügyi helyzet
20
Magyarországon a megbetegedések, illetve a halálozások háromnegyedét
olyan betegségekből eredően szenvedjük el, amelyek életmóddal befolyásolhatók. De
nemcsak hazánkban, hanem világszerte is nagy méreteket öltenek az ilyen jellegű
problémák. Az egészségügyi világszervezet adatai szerint a szív- és érrendszeri
betegségekből eredő halálozások aránya 29%. Ide tartoznak a szívkoszorúér
megbetegedések, a testünkben bárhol előforduló érelmeszesedés, az agyi vérkeringési
zavarok, a magas vérnyomás. A daganatos betegségek okozta halálozási arány pedig
12,5%. A magyarországi statisztikai adatok jóval meghaladják ezeket az átlagokat,
hazánkban a halálozások 70%-át adják a szív- és érrendszeri betegségek (amellyel
sajnos a világon a második helyen állunk), a daganatos megbetegedések pedig 22%-al
követik ezt a második helyen.
21
Másik jelentős civilizációs eredetű betegség a cukorbetegség. Európa szerte
ez a lakosság 8%-át érinti. Magyarországon a nők 8%-a, a férfiak 7%-a cukorbeteg. Az
európai lakosság 17%-ának nak magas a vérnyomása, Magyarországon ez 29%. A
túlsúly és elhízás egy kategóriában szerepel, ide tartozik mindenki, akinek a testtömege
meghaladja az egészséges határt. Európában a nők 49%, férfiak 60%-a túlsúlyos, míg
Magyarországon 50-59% ez az arány. A mértéktelen alkoholfogyasztás is nagy
problémát jelent: Magyarországon a nők 3%-a, a férfiak 18%-a nagyivó.
20
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_09.aspx#p1, 2007. október 25. 14:40
21
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_09.aspx#p1, 2007. október 25. 14:40

30. 32
Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás mind-mind plusz terhet rónak
a szívre, és egymásra is hatást gyakorolnak. Veszélyt jelent az emelkedett össz-
koleszterinszint is, azonban ennek mértéke az étkezéssel befolyásolható.
4.2. Táplálkozási szokások hazánkban
22
Az Országos Élelmezésbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet 2003-ban
végzett reprezentatív felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság energia bevitele
átlagosan 2400 kcal, a férfiaké ennél kicsit több: 2700 kcal; a nőké kevesebb: 2200 kcal
körüli. Ez tulajdonképpen nem is lenne sok, ha a vizsgált populáció általában aktív
életet élne, sportolna. 23
„Megvizsgálták azt is, milyen az egyes tápanyagok beviteli
aránya. Erről általában az mondható el, hogy az értékek jóval meghaladják az ajánlott
mennyiségeket.
Ezek az adatok az alábbi élelmiszerekből tevődnek össze: gabonafélékből, kenyerekből
hetente 1,8 kg-ot fogyaszt egy ember átlagosan. A probléma csupán annyi, hogy ez
zömében fehértermék, tehát finomított lisztből készült és nem teljes kiőrlésű gabonából
származik. Az állati eredetű zsírból (ide tartozik a sertészsír, libazsír) hetente fél kilót
fogyasztunk. Ebből adódik, hogy nagyon sok a telített zsírsav bevitel, amivel
fokozottabban rongáljuk szervezetünket és a koleszterinszintünket. Húsokból -
szárnyas, sertés, marha - 180 g-ot fogyasztunk naponta, halból viszont nagyon-nagyon
keveset. Pedig hetente legalább kétszer kellene halat ennünk. Tojásból 8-10 db-ot
fogyasztunk két hét alatt, ami elfogadható mennyiség, hiszen a tojás átlagos zsírtartalma
mindössze 5 g. Tejfogyasztásunk is elfogadható: 3 dl / nap, amibe bele tartozik a túró, a
kefir, a tej, a sajtfélék is. A zöldség, gyümölcs együttvéve viszont nagyon kevés: 400g /
nap. Az egészségügyi világszervezet csak zöldségre 360g-ot javasol naponta, és a
gyümölcsből legalább még egyszer annyit, tehát ez itt legalább a felével kevesebb
annál, mint amit jó lenne, ha fogyasztanánk.”
Összefoglalva, a mai magyar lakosság étrendjében nagyon sok az állati
zsiradék, kevés a hal, zöldség, gyümölcs és a teljes kiőrlésű termék fogyasztása. Ez
ilyen módon „remek” talaj az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a
szívkoszorúér betegség, az agyér betegségek, szív- és agyi infarktus és a daganatos
betegségek számára.
22
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_09.aspx#p1, 2007. október 25. 14:40
23
http://www.nestle.hu/eletmod/StaticPages/eletmod-akademia_09.aspx#p1, 2007. október 25. 14:40

31. 33
4.3.Pszichés eredetű betegségek hazánkban
Amikor a leggyakrabban előforduló civilizációs betegségekről beszélünk, a
pszichés eredetű betegségek sem maradhatnak ki. Ahogy már volt róla szó, a világon
egyre gyakoribbak az ilyen jellegű problémák. Összességében elmondhatjuk, hogy
hazánkban sem rosszabb a helyzet, ami az érintettek számát illeti, a probléma
felismerése illetve kezelése, a társadalmi elfogadottság terén azonban van
lemaradásunk.
24
A depresszió különböző formái biztos, hogy több mint félmillió embert
érintenek Magyarországon, ám ez csak becsült adat, a diagnosztizált depressziósok alig
10 %- át teszik ki az összes betegnek. További negatívum, hogy míg például az USA-
ban a betegek 60%-a kerül orvoshoz, addig nálunk csak a negyede. „Ha nem lépünk
közbe, a krónikus depresszió a társadalom számára a legtöbb gazdasági terhet, anyagi
veszteséget okozó betegség lesz.”
25
A depresszióhoz hasonlóan egyre gyakoribb, már-már népbetegség a pánik.
„Magyarországon egyedül az Országos Pszichiátriai Intézet kutatója, Szadóczki Erika
készített felmérést a pánikbetegekről. Adatai szerint hazánkban a 18-64 éves korosztály
2-3 százalékát érinti ez a betegség, és a lakosság mintegy 15 százalékának volt már egy-
két pánikrohama. A nők körében 2,5-szer gyakoribb ez a kórtünet, mint a férfiaknál.
Jellegzetesen a 20 év körüliek betegsége, ritkábban a 15-16, illetve az 50 éveseké. A
pánikbetegség szintén hátrányosan befolyásolja az egyén életminőségét, bár talán a
depressziónál kisebb mértékben. Ugyanakkor a pánikbetegek fele depresszióban is
szenved, ami viszont halmozottan hátrányos helyzetbe juttatja a szenvedőket.
26
Ami az alvászavarokat illeti, a magyar népesség 20%-a küzd rendszeres
alvás-problémákkal. Az alvászavarok melatonin hormonokkal való kezelése az USA-
ban már beindult, a Budapesti Honvéd Kórházban azonban még csak nemrég kezdték
meg a nyálból történő melatonin-szint vizsgálatát.
24
http://velvet.hu/velvet/v-tars/v-mono/depresszio/, 2007.december 1, 17:02
25
http://www.euuzlet.hu/szines/panik.html, 2007.november 27., 15:22
26
http://velvet.hu/velvet/v-onleany/v-hirek/deprkonf/, Népegészségügyi konferencia a depresszióról,
Dr. Arató Mihály, pszichiáter (2002. november 26., kedd 19:12)

32. 34
Könnyen belátható, mekkora az alvászavarok súlya. Az állandó kialvatlanság
nemcsak a közérzetre nyomja rá a bélyegét, hosszabb távon betegségek kialakulásában
jelentős szerepet játszik, valamint például gépkocsivezetésnél veszélyessé válhat.
4.4.
Sportolnek.hu?
Változóban van a Világ, és változóban van hazánk is. Mindenképpen
megfigyelhető egy egészségtudatos látás-, és életmód kialakulása felé mutató tendencia.
Ez azonban sajnos nagy regionális különbségeket mutat. Budapesten több híve van
mind az egészséges táplálkozásnak, mind a sportolásnak, utána következnek a
nagyvárosok, majd pedig a vidéki települések, falvak.
27
Magyarországon a felnőtt népesség 16!!! %-a sportol (ám minimum heti
kétszer fél órát csupán 8%). Ez rémisztő adat. Ugyanakkor a nem sportoló 84 százalék
38 százaléka sportolna – ezt a réteget kellene mindenképpen rávenni a rendszeres
sportolásra.
Megfigyelhető, hogy az életkor előrehaladtával csökken a sportolási kedv. A
30 év alatti nem sportoló felnőttek fele szívesen sportolna, az 50-60 év közöttiek 37 %-
a, a 60 év felettieknek csupán a 15%-a. Hazánkban tehát még nem jellemző a senior
sport, .a nyugdíjasok illetve 60 év felettiek 5%-a sportol csupán (vagyis 2 millió
nyugdíjasból csupán 100 000). Pedig az idősebbeknek is óriási szükségük lenne a
rendszeres testmozgásra, amivel bár megállítani nem tudnák az öregedési folyamatokat,
ám késleltethetnék azokat, az idős kor tipikus betegségei közül sok elekrülhető volna.
A 18-29 év közöttieknek csupán 28%.- a sportol, ami meglehetősen
elszomorító adat.
A felmérés 2005-ben készült, szerencsére, a helyzet azóta javuló tendenciát
mutat, egyre több fiatal és középkorú ismeri fel a mozgás szükségességét, jótékony
hatásait. Azért ehhez is hozzá kell tenni, hogy ennek elsődleges oka nem feltétlenül az
egészségtudatosabbá válás – bár kétség kívül az is megfigyelhető bizonyos mértékben –
hanem nőknél elsősorban a fogyókúra, az alakformálás, férfiaknál többnyire izomépítés.
Ám ez éppen egy olyan dolog, ahol az ok tulajdonképpen nem fontos, a lényeg, hogy
27
http://www.hupe.hu/szerv/tanszekek/ti/spm/okt/bp/rek-men5.pdf, 2007. november 10. 13:10
,Berkes Péter: A sport motivációs bázisa, előadás

33. 35
egyre többen sportoljanak. Ha már elkezdik, és „ráéreznek”, úgyis hiányozni fog, ha
kihagyják…
5. Wellness Magyarországon
5.1. A welness kialakulása, objektív és szubjektív feltételei hazánkban
A rendszerváltás után Magyarországon az addig működő szabadidős
tömegsport elvesztette támogatottságát, annak középpontjába szinte kizárólagosan a
versenysport került.
Hazánkban is megjelentek a nagy vállalatok, a magántőke, később a multik.
Az emberek időhiánnyal kezdtek küzdeni. A komputerek tömegcikké váltak, és a
számítógépes játékok, az interaktív chat programok, vagy egyszerűen csak a világhálón
való szörfözés céljából egyre több gyermek és fiatal tölti szabad idejét a gép előtt. Az 5-
6 órás iskolai ücsörgés otthon is folytatódik. Mindez rengeteg fiatalt von el a rendszeres
mozgástól, sportolástól. Ülő munkát végeznek tehát a felnőttek, és ülő munkát és
tevékenységeket a gyermekek, fiatalok. Sajnos pont ebben a kritikus időszakban a
szabadidősport, a rekreáció hosszú ideig nem élvezett állami támogatottságot. Ahogy
azonban azt már írtam, az emberekben egyszer csak megszületett, megszletik a
változtatás iránti igény. Kiben egészségügyi, kiben esztétikai, kiben lelki okokból –
szerencsés esetben persze. És ahogy sok mindenben, ebben is a nyugati példát kezdték -
kezdik követni a magyarok, ezúttal nagyon helyesen.
A 90-es években aerobic-boomnak, majd a wellness fokozatos terjedésének
lehettünk tanúi. Szükség volt rá, a versenysport és a tunyaság között kellett, hogy
legyen középút! Mindez először preventív jellegű fitness tevékenységben jelent meg,
majd a vízre épülő wellness is nagy teret hódított. A nagy hagyományokkal
rendelkező magyar fürdőkultúra, a rendkívül jó minőségű magyar termál-, és
gyógyvizek alkalmasak arra, hogy gyógyító hatásuk mellett megelőző, relaxáló
szerepüket is kihasználják (bővebben később). A Wellness, mint fogalom valamivel
az ezredfordulón jelent meg.
A magyar gazdaság rendkívül gyorsan reagált az új lehetőségre, és alig egy
évtized alatt a wellness kiterjedt intézményrendszere jött létre hazánkban. Ide tartoznak
a különböző oktatási intézmények, wellness szállodák, wellness klubok.

34. 36
28
A Fitness Akadémia 1996-tól létezik, mint az első államilag elismert
végzettséget nyújtó magánsport iskola. Az IWI (International Wellness Institute) az
Egyesült Államokban 1999 óta , Magyarországon pedig 2000 óta működik, 2003 óta
pedig IWI Európa Oktatási Központ néven európai képviseletet is ellát. Az intézet
államilag elismert, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési magániskolának minősül. A
Magyar Wellnes Társaság 2001-ben jött létre. Célja a wellness életmód terjesztése és
népszerűsítése, a wellnesszel kapcsolatos gazdasági tevékenység ösztönzése, illetve
bizonyos fokú ellenőrzése,, illetve információk megosztása a szakmával valamint a
nagyközönséggel. A wellness továbbá a felsőoktatásban is jelen van, például a SZOTE-
n, az SZTE-n, vagy a BGF-KVIF-en is folyik wellness-szakemberképzés.
28
Magyar Nyelvőr, 129.évfolyam, 4.szám: 2006.október–december. Fóris Ágota–Bérczes Edit: A
wellness terminológiája.

35. 37
5.2. Nem elhanyagolható kérdés: egységes terminológia, sztenderdek
29
Hazánkban a wellness tehát elképesztő sebességel terjedt. A kezdeti időszak
meredeken felfelé ívelő tendenciája után az elmúlt időszakban visszaesés tapasztalható.
Vajon mi ennek az oka? Nos, ebben mindenképpen szerepet játszik az egységes
terminológia, illetve sztenderdek hiánya. A túl gyorsan felfutó üzletágak esetében ez
gyakran történik így. Vagyis hamarabb terjednek el bizonyos szolgáltatások, mint hogy
az emberek tudnák, mit is takarnak valójában. Ha pedig csalódás éri őket, könnyen
általánosítanak, ami rontja maga a wellness illetve az összes intézmény ázsióját is. A
gyors változásokra tehát jellemző, hogy azok a lexémák is elterjednek, amelyek
esetében hiányzik a pontos jelentésmeghatározás.
A sztenderdek ügyében ugyan jobb a helyzet, a Magyar Turizmus Zrt. például
szigorú kritériumokhoz köti a wellness-szálloda megjelölés használatát. (lásd:
melléklet) Amíg azonban a fogalmak meghatározása nem pontos, ez sem ugyanazt
jelenti minden egység esetében. 30
A Magyar Wellness Társaság tehát tervezi egy egzakt
meghatározásokat tartalmazó fogalomtár kiadását a következő rendező elvek alapján:
• „gazdasági-humán-környezeti
• fizikai-testi
• szellemi-lelki-spirituális
• társas-szociális-társadalmi
• környezetvédelmi
• érzelmek, motiváció szerinti
• gondolati-intellektuális”
31
Hozzá kell tenni, hogy a sokféle szakterület összekapcsolása, az idegen
nyelvből átvett kifejezések rendszerezése ugyan elkezdődött, ám a fogalmak pontos
tartalmi jelentésének tisztázatlansága, a definíciók hiánya számos problémához vezet.
29
Magyar Nyelvőr, 129.évfolyam, 4.szám: 2006.október–december. Fóris Ágota–Bérczes Edit: A
wellness terminológiája
30
Dr. Kator Miklós (a Magyar Wellness Társaság elnöke): Wellness-turizmus, gyógyturizmus az
egészségturizmusban – előadás, 2007.11.08., Spa & Wellness kiállítás
31
Magyar Nyelvőr, 129.évfolyam, 4.szám: 2006.október–december. Fóris Ágota–Bérczes Edit: A
wellness terminológiája

36. 38
Egy példa: ha egy fitness teremben kiírják, hogy zsírégető aerobik, tódulnak az
emberek. Mást jelent azonban a kifejezés különböző csoportok, sőt az egyének számára
is. Egyes laikus sportolni vágyók úgy gondolják, minél jobban, intenzívebben
mozognak, annál több zsírtól szabadulnak meg, hiszen láthatóan „ég a zsír”. Az a
probléma, hogy néhány teremben ennek az elvárásnak megfelelően tartják a zsírégető
aerobiknak titulált mozgást. Mások talán már hallottak róla, hogy meghatározott
pulzustartományon belül történik zsírégetés. Ez már igaz, ám a folyamat csak 35-40
percnél indul el. Nos, mennyi zsírt égetnek a résztvevők egy 60 perces aerobic alatt?
Nem sokat. Persze az más kérdés, hogy jóval több glükózt használunk fel, ami szintén
kalória-deficitet jelent, és fogyókúra szempontjából ez sem mindegy. ...Sőt, még az is az
igazsághoz tartozik, hogy az említett zsírégető pulzustartomány egyénenként is
különböző lehet. Ezeket figyelembe véve: aligha akad olyan óra, amely valóban
megfelelne a zsírégetés kritériumainak. Attól még lehet szuper, fogyhatunk tőle,
kiválóan edzhetjük keringési rendszerünket, de akkor is: a névhasználat helytelen és
félrevezető!
Mindenképpen szükség van tehát egy olyan rendszerző, magyarázó
kiadványra, mely pontos meghatározásokkal, érthető leírásokkal, illetve a wellness
tárgykörébe tartozó fogalmak rendszerezésével segítséget nyújt a korrekt
tájékozódásban, védve ezáltal azokat, akik az elnevezésnek megfelelő tartalmú és
sztenderdeknek megfelelő, minőségi szolgáltatásokat nyújtanak, ezáltal újabb lendületet
adva a wellness hazai terjedésének.
A Magyar Turizmus Zrt. új oldalain például már korrekt meghatározásokat
találunk, igaz csak néhány fogalomra.
5.3. Wellness vs.gyógyturizmus
Mielőtt kitérnék néhány magyarországi wellness-példára, szükségesnek
tartom az alapok tisztázását, a magyarországi wellness néhány sajátságát, illetve az
objektív feltételek rövid bemutatását.
Nézzük melyek a témához kapcsolódó alapfogalmak, és milyen kapcsolatban
állnak ezek egymással.
Egészségturizmus:

37. 39
32
Az egészségturizmus egy gyűjtőfogalom, és magában foglal minden olyan
utazást, amely az egészség megőrzését, visszaszerzését, javítását szolgálja. Így
beszélhetünk az egészségturizmuson kívül két nagy csoportról: gyógyturizmsról és
wellness-turizmusról:
Gyógyturizmus:
33
Gyógyüdülőhelyen miél rövidebb tartózkodási idő alatt konkrét betegségek,
panaszok gyógyítását célzó kezelések, szolgáltatások igénybe vételét jelenti. 34
„A
tipikusan természeti gyógytényezőre (pl. gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma,
gyógyiszap) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a fő hangsúly a
gyógyászaton van, melyet inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai
szolgáltatások és vonzerők.”
Wellness-turizmus:
A wellness jelentéséről már egy egész fejezet szólt. Mivel itt a fogalmak
Magyarországi viszonylatáról van szó, nézzük, mi a szó tartalma az MT. Zrt.
felfogásában. A wellness.itthon.hu weboldal Wellness ABC-je szerint a 35
wellness
sokkal inkább életmódváltást jelent, mint konkrét betegségek gógyítását. Az
életmódváltás célja az átfogóan értelmezett egészség megteremtése, a wellness
szolgáltatásoké pedig ezen életmódváltás ösztönzése. „A wellness-turizmus mindezen
célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, melyek egyszerre célozzák a fizikai állapot
és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését.” A wellness
feltételezi, hogy a személy önmaga is aktívan részt vesz egészsége megőrzésében, a
betegségek megelőzésében.
Magyarország természeti adottságai kitűnően alkalmasak termálvízre
alapozott wellness intézmények kialakítására. Hazánk a világ termálvizekben 5.
leggazdagabb országa. Hatalmas kincs van a kezünkben, melyet azonban ki kell tudni
használni. Megfelelő marketing nélkül mit sem ér az egész. Igazolja a kommunikáció
fontosságát hogy pl. Ausztria közel sem rendelkezik hazánkéhoz hasonló készlettel, ám
a hatékony marketingnek, külföldi reklámtevékenységnek, nem kis mértékben online,
illetve külföldi sajtó megjelenéseknek köszönhetően Európa-szerte híres fürdőhelyek
32
http://www.wellness.itthon.hu/hu/szakmai_oldalak/sajtoanyag/, 2007. november 12, 20:35
33
http://www.wellness.itthon.hu/hu/szakmai_oldalak/sajtoanyag/, 2007. november 12, 20:35
34
http://www.wellness.itthon.hu/hu/szakmai_oldalak/sajtoanyag/, 2007. november 12, 20:35
35
http://www.wellness.itthon.hu/hu/wellness_abc/

38. 40
alakultak ki, a wellness turizmus virágzik Vagy gondoljunk a franciaországi Vichy-re,
mely vízének minősége elmarad a hazánkban taláható forrásokétól, mégis, az ottani
termálvízre alapozott Vichy kozmetikumok intenzív piaci jelenléte révén a fürdőhely
igen népszerű. Hiába van tehát fegyverünk, ha nem tudunk lőni vele… Az utóbbi egy-
két évben azonban azt lehet látni, hogy a termálvízre alapozott turizmus
nemzetgazdasági prioritássá vált (lásd alább), a magyar turizmus népszerűsítésére
szakosodott Magyar Turizmus Zrt. is kimelten foglalkozik a kérdéssel, külföldi
képviseletei révén pedig jó irányban halad, hogy az adott piacok sajátságaihoz adaptált
marketingtevékenységgel lendítsen az ágazaton. Érdemes itt megemlíteni a
legígéretesebb új piacokat, vagyis az oroszt és az ukránt.
A hangsúly egyáltalán nem az egységek mennyiségének növelésén van,
hanem a tudatos marketingen, illetve a határozott szemléletváltáson, amely a
gyógyturizmustól a wellness-turizmus irányába történő elmozdulást jelenti.
Hazánkban sajátosan tehát a gyógy-, és termálvizekre alapozott wellness
honosodott már meg leginkább, illetve ezzel párhuzamosan a vízzel történő kezelések,
terápiák, vagyis a spa szolgáltatások (spa = „sanus per aqua”, vagyis „egészség a víz
által”). Mindezkre remekül lehet alapozni a legújabb európai trendet, a medical
wellnesst. Erre feltétlenül érdemes kitérni, tekintve, hogy az elkövetkező években a
hazai wellness piac húzóága is lehet. Mit is jelent pontosan a kifejezés? A medical –
vagyis orvosi, gyógy – illetve a wellness fogalmak egymás mellett állása már utal arra,
hogy keverék „műfajról” van szó. 36
Tulajdonéppen orvosilag ellenőrzött kúrákat jelent,
melyek középpontjában mindig az egyén áll. A hagyományos gyógymódoktól,
gyógykezelésektől abban tér el leginkább, hogy prevenció céljából is igénybe vehető. A
hangsúly tehát az egészségmegőrzésen van. A medical wellness irányába történő nyitás
azért is elengedhetetlen, mert – bár a wellness robbanásszerűen tört be a magyar piacra,
és fejlődött, tudomásul kell venni, hogy az ágazat jelenleg stagnál, tehát aki növelni
szeretné bevételét, annak nyitnia kell az új trendek felé, melyek közül a medical
wellness sikere szintebiztosra vehető. Csakhogy ezt egy számszerű adat is igazolja: a
szakembrek előrejelzése szerint 2010-re 2 millió német turista utazásának fő oka az
egészségmegőrzés lesz.
37
Jó hír, hogy hazánk a medical wellness területén az élen jár Európában.
Bizonyítja ezt az is, hogy immár 7 magyarországi szálloda felelt meg a TÜV Rheinland
36
Napi Turizmus hírlevél 2007.május 13.
37
Turizmus Panoráma Bulletin hírlevél, 2007.december 6.

39. 41
tanusító szervezet szigórú kritérium-rendszerének, és vehette át 2007.november 22-én a
Medical Welness tanusítványt: 5, a Danubius Hotels Group Health Spa Resort
brandjébe tartozó szálloda, illetve a zalakarosi Hotel Karos Spa és a hévízi Európa
Hotel Fit. Ezekben a szállodákban tehát a vendég egy fedél alatt vehet igénybe nívós
gyógy-, wellness, és diagnosztikai szolgátatásokat, ami Európában még ritka.
Összességében elmondható, hogy a víz, a termálfürdőzés, a kényeztető
kezelések területén hazánk remekül halad, a szállodák fejlesztenek, és amenyiben a már
részletezett egységes terminológia is kialakul, jó alapul szolgál külföldi és belföli
turisták számára egyaránt, hogy objektív módon tudjanak színvonalas, igényeiknek
megfelelő szállodát kiválasztani.
Ami véleményem szerint még fejlesztésre szorul, az a szállodák fitnesz-
szolgáltatásainak fejlesztése. 38
Hiszen elsősorban az osztrák venégek számára a
testmozgás ugyanúgy hozzá tartozik egy tartalmas wellnes-hétvégéhez, mint a
masszázs, és a kényeztetés. Magyarokat azonban – tegyük hozá németeket sem – alig
látni a gépeket használni, vízitornázni, sőt, úszni sem. Ebből azt a következtetést lehet
levonni, hogy a magyar lakosok körében a wellness, főként a wellness szálloda egyenlő
a kényeztetéssel, a kikapcsolódással, finom ételek, kellemes környezet élvezetével. Ez
rendbn is lenne, amennyiben akkor a hétkznapokon időt szakítanánk a rendszeres
testmozgásra, odafigyelnének a helyes táplálkozásra. (tekintsünk csak vissza a
civilizációs betegségekre hazánkban). Mindenkinek mást jelent tehát a wellness, ám
egészség nélkül biztosan nem létezik jó közérzet.
5.4. Wellness marketing hazánkban
39
Bár az is kétségtelenül igaz, hogy sokan visszaélnek a wellness szó
használatával, mégis azt lehet megállapítani, hogy amilyen jól cseng, annyira nem
tudják a cégek használni a benne rejlő lehetőségeket. Erről foglaltak állást a
szakemberek a 2007. október 28-29-én Debrecenben zajlott Thermal & Wellnes
Egészségturisztikai Vásár és Konferencián. Ami mindegyiküknél megjelent, az az
egyediség kiemelése és a célzott, minőségi marketingkommunikáció alkalmazása
fontossága. Mindkét dolog természetesen számos alakban ölt formát, attól függően,
38
Beszélgetés Dr. Erdei Jánossal, a hévízi Hotel & Spa Lotus Therme igazgatójával
39
Wellness világ, 2007 október (ingyenes informatív életmódmagazin, Repkó Balázs)

40. 42
hogy milyen termékről, illetve szolgáltatásról van szó. Puczkó László a Xellum Kft.
ügyvezető igazgatója nagyon érdekes előadást tartott a konferencián „Cimkék
vs.termékek” címmel. Ebben arra világított rá, hogy ma Magyarországon a
szolgáltatások esetében a címke és a tartalom egyaránt fontos, sokszor mégsincs a kettő
összhangban. Fokozottan igaz ez tehát a wellnessre, ahol a terminusok tisztázása körül
sincs minden rendben. A szolgáltatók azt a cimkét ragasztják saját termékükre, ami
nekik tetszik, vagy a legdivatosabb. A fogalmak tisztázatlan jelentésén kívül
gondolhatunk itt arra is, milyen visszás hatást kelt, ha miközben egészséges életmódról
beszélnek, a fürdő, szálloda büféjének kínálata ezzel nincs összhangban, és a vendégek
meg is veszik a zsíros, magas kalóriatartalmú lángost. (Amitől ugye pillanatnyilag jól
érezhetik magukat, ám biztosan nem szolgálja egészségüket, hosszú távú jó
közérzetüket). A mai trendek jellemzője, hogy az emberek élményeket keresnek,
még akkor is, ha gyógyszolgáltatásról, fürdőkezelésről van szó.
40
Ugyanígy probléma, hogy a létesítmények leggyakrabban csak a testet
kényeztetik, pedig – és tapasztalataim alapján magam is erre jutottam – a test – szellem
– lélek hármasa nélkül nem beszélhetünk komplett egészségről, wellnessről pedig pláne
nem. Szükség van tehát olyan holisztikus szolgáltatásokra, ahol mindhárom
felfrissülhet. „Ruszinkó Ádám szaktanácsadó a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség külső
szakértője kiemelte, hogy abból érdemes kiindulni, amink van, vagyis, ez Magyarország
esetében a termőföld, a termálvíz, és a „szürkeállomány”.”
Ezeknek megfelelően kellene fejleszteni a szegmensben érintett minden
szolgáltatónak – a kis fitness teremtől kezdve a sokcsillagos élményfürdős
komplexumokig – a marketingkommunikációját, amely jelenleg még sok esetben
elmaradott. A marketinges látókört ki kell terjeszteni más irányba is a fejlesztések
megvalósítása érdekében. Ott vannak például a pályázati lehetőségek, melyek
segítségével napjainkban minden területen nélkülük megvalósíthatatlan elképzeléseket
válthatunk valóra. A wellness területén jelenthet ez új gépek vásárlására, új
létesítmények létrehozására, új technológiák bevezetésére, szolgáltatás- vagy munkaerő
fejlesztésre történő pályázást. Mivel az EU kiemelt ügyként kezeli az
egészségfejlesztést, a beáramló támogatási lehetőségek is bőségesek. Ilyen pályázatok
írásánál érdemes olyan cégeket megkeresni, akik specializálódtak az egészségfejlesztő,
gyógy- wellness, turisztikai témájú pályázatok irányában. Csupán azt kell figyelembe
40
Wellness világ, 2007 október (ingyenes informatív életmódmagazin, Repkó Balázs)

41. 43
venni a pályázatok írásánál, hogy hosszú idő, amíg a megvalósításig eljuthatunk. Kb. 8
hónapra tehető, amíg az ötlet megszületésétől a megíráson és a különböző procedúrákon
keresztül eljut a pályázat a döntésig.
A következőkben gyakorlati példákon keresztül a nagyobbtól a kisebb felé
haladva mutatom be, hogyan „reklámozzák” hazánkban a wellnesst, illetve
gyógyturizmust. Szándékosan szerepel wellness-központ is a példák között, hiszen, bár
egyértelműen a legmeghatározóbbak hazánkban, természetesen nemcsak
gyógyfürdőkből áll a wellness élet hazánkban sem.
6. A magyar egészségturizmus fejlesztési stratégiája a 2006-2013 közötti
időszakban
Mielőtt kitérnék majd egyes gyógyturisztikai, illetve wellness egységek
bemutatására, marketingjére, rendkívül fontosnak tartom azon keret áttekintését,
amelyben az adott intézmények működnek, működni fognak.
41
A nemzeti termékfejlesztési stratégia egyik kiemelt prioritása a
turizmusfejlesztés. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia tervezetét már néhány
évvel ezelőtt elfogadták, idén, 2007- ben pedig a parlamenti pártok konszenzussal jóvá
is hagyták az elkészült változatot. Ezen belül is az Országos egészségturizmus
fejlesztési stratégiáját az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium turisztikai
szakállamtitkársága megbízásából az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési
Bt. készítette rendkívül szerteágazó külső és belső szakértői közreműködéssel, valamint
komoly hidrogeológiai és balneológiai megalapozó vizsgálatok figyelembe vételével.
6.1. Alapvető célok, elvárások
A stratégia a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik, és konkrét célokat,
feladatokat és eszközrendszert határoz meg. A stratégiával kapcsolatos alapvető
elvárások voltak, hogy a Nemzeti Területfejlesztési Stratégiával összhangban legyen.
42
Az egészségturizmusra vonatkozó jövőkép a stratégia szerint, hogy a magyar
egészségturizmus a nemzetközi piacon magasra értékelt márkájú termék legyen. Sőt, az
41
Újhelyi István államtitkár, 2007.11.08.,Spa & Wellness Kiállítás és Konferencia ünnepélyes
megnyitója
42
Bozzay Andrásné, az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szakmai főtanácsadója
prezentációja alapján, 2007. november.8, Spa & Welless kállítás és konferencia

42. 44
egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ága 2015-re piacvezető legyen
Európában. Erre a már elmondottak alapján minden esély adott. Annál is inkább, mert a
vizsgált időszakban, tehát 2006-2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv
anyagi keretéből 100 milliárd Ft érkezik a wellness- és gyógy turizmusnak. Ezenkívül,
az ország területének 80%-a alatt található termálvíz. Természetesen nem szükséges ezt
mindenhol kiaknázni, inkább, ahogy majd látni fogjuk, a minőségen van a hangsúly.
Ugyanakkor, a stratégia, és az egészségturizmus mottója: „A Föld méhéből nyert
egészség” – amely tulajdonképpen márkává avanzsál - által utal a víz, a termálvíz
jelentőségére.
A természet három minőségben jelenik meg a stratégiában: a gyógyító, a
regeneráló, és a szórakoztató természet képéről beszélhetünk. Ez a felosztás és
megvilágítás azért is fontos, mert az egészségturizmus célközönségét jelentős
mértékben szélesíti.
6.2.A stratégia konkrét célrendszere
A központi gondolat tehát, hogy az egészségturizmus termál és gyógyvízre
épülő ága 2015-ben piacvezető legyen Európában
Lássuk az egyes pontokat, mik azok, amiket 2015-re meg kell valósítani,
méghozzá mérhető módon:
1. Az egészségturizmus a természeti adottságokra épüljön
2. Az egyes régiókban, településeken, egységekben differenciált
szolgáltatásokat helyezzenek előtérbe
3. Az egészségügy és az egészségturizmus összehangolása szintén
fontos cél
4. Wellnesszel összefüggő szolgáltatásokat fejleszteni kell. (pl.:medical
wellness)
5. Gyógy- és wellness szállodák befogadóképességét növelni kell
6. Marketingtevékenységet hatékonyabbá kell tenni.
7. Oktatási és képzési rendszer fejlesztése és átstrukturálása is alapvető
8. Végül: az egészségturizmus működési kereteinek megteremtése sem
elhanyagolható

43. 45
43
6.3.Turisztikai feladatok
Tekintsük most át azokat a feladatokat, melyek kimondottan a turizmusra vonatkoznak:
1. Nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek kiemelt fejlesztése.
2. Országos és regionális egészségturisztikai szolgáltatók kínálatának
korszerűsítése.
3. Helyi jelentőségű fürdők helyzetének stabilizálása
4. Szolgáltatók és desztinációk egyedi kínálatának kialakítása
5. Természeti adottságok védelme
6. Szolgáltatások minőségének garantálása
7. Kommunikációs és információs rendszer fejlesztése.
6.4.Egészségüggyel kapcsolatos feladatok
Amennyiben egészségturizmus-fejlesztésről beszélünk, feltétlenül helyet kell, hogy
kapjon maga az egészségügy fejlesztése. Ez szintén a stratégia részét képezi:
1. Turizmus és az orvosok között álljon fent információcsere és kooperáció
2. Hagyományos reumatológiai és balneológiai kezelések szerepének fenntartása,
minőségének további fejlesztése
3. Rehabilitáció szerepének növelése.
4. Alternatív orvosi gyógymódok előtérbe helyezése
5. Balneológiai kutatások (ld→később, fontos, hogy pontosan meg tudják határozni
a gyógyvizek egészségre gyakorolt hatását, összetevőit)
6. Biztosítók részvétele az egészségturizmus finanszírozásában
7. Betegségek, diagnózis alapján adott tájékoztatás a kezelés módjáról,
kiválasztásáról (nagyon fontos, hogy konkretizáljuk ezeket, a páciens ne csak
annyit tudjon, hogy jólesik neki a termálvízben áztatni tagjait, vagy
masszíroztatni magát, hanem pontos tájékoztatást kapjon arról, hogy az ő
esetében melyik kezelés alkalmazandó, és annak milyen hatásai vannak).
43
Bozzay Andrásné, az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szakmai főtanácsadója
prezentációja alapján, 2007. november.8, Spa & Welless kállítás és konferencia

44. 46
8. Medical wellness népszerűsítése
44
6.5.Az oktatási és képzési rendszerrel kapcsolatos feladatok
Sokat hallani arról, hogy a turizmuban a képzési rendszer meglehetősen elavult. Sokszor
például 50 éves tankönyvekből tanulnak a diákok, tudásukat régen megszerzett, és azt
nem aktualizáló tanárok oktatnak. Amelyik szektorban problémák vannak az oktatás
körül, ott a fejlődés is akadozik. Ezért stratégiai fontosságú a képzési rendszer reformja
is, így a következők:
1. Elmélet-orientáltképzések helyett turisztikai programok, oktatási centrumok
létrehozása
2. Szakorvosi asszisztencia képzése
3. Felső vezetők képzése
6.6. Különböző területek fejlesztésének összehangolása
A komplexitás rendkívüli jelentőségű a stratégia megvalósíthatóságában. Nézzük, mire
kell még figyelemmel lenni a stratégia szerint:
1. Vidéki fürdővárosok elérhetőségének javítása
2. Aktív életmód és egészséges táplálkozás kínálatának bővítése
3. Területi egyensúly fenntartása
4. Projektmenedszment: kutatások, programtervezés, fejlesztési források
felkutatása, pályázati tanácsadás, vállalkozásoknak üzletviteli segítség nyújtása,
hatékonyságvizsgálatok
45
6.7.Regionális fejlesztési irányok
A régiók fejlesztésének az EU-ban külön politikája van (regionális politika),
melyeknek kiemelt támogatásokat nyújt. EU tagállamként fontos ennek figyelembe
vétele, és így nemcsak települések, hanem területegységek, régiók olyan irányú
44
Bozzay Andrásné, az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szakmai főtanácsadója
prezentációja alapján, 2007. nov.8, Spa & Welless kállítás és konferencia
45
Bozzay Andrásné, az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szakmai főtanácsadója
prezentációja alapján, 2007. nov.8, Spa & Welless kállítás és konferencia

45. 47
fejlesztése, mely során a komplexitásra és a”munkamegosztásra” helyezik a hangsúlyt,
illetve a mennyiség helyett a minőségre. Íme ezen elgondolások elemei:
1. 385 település fürdői közül csak 187 létesítményt kellene megtartani
2. Szolgáltatások komplexitásának figyelembe vétele (például: gyógyfürdő,
szálloda, éttermek, szórakozási lehetőségek, kultúra)
3. Éves vendégforgalom növelése, szezonalitás hátrányainak kiküszöbölése egész
évben kínált szolgáltatások által
4. Szállásférőhelyek kínálatának növelése
Összegzés
A stratégia feltárja az egészségturizmus rendszerében rejlő lehetőségeket, és konkrétan
megfogalmazza, lépéseket javasol arra, hogy hogyan valósíthatók meg ezen
lehetőségek. A Turisztikai Szakállamtitkárság természetesen szükségszerűen
elkészítette a stratégia megvalósításához szükséges ütemtervet. A siker feltétele
azonban az is, hogy együttműködés jöjjön létre a köz- és magánszféra – tehát a
befektetők, építők, valamint az önkormányzatok, területi fejlesztési egységek, az
Egészségügyi Minisztérium – között.
2015-re termál-nagyhatalommá válni, kihasználni a birtokunkban lévő kincset, szép
elgondolások. Ám ez nagyban múlik az ország lakosain, beruházók hozzáállásán,
szakemberek együttműködésén. Én remélem, bízhatunk bennük!