Testedzésfüggőség - Doktori védés
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•261 views
Kutatásunk a testedzésfüggőség jelenségét mérte föl, fitnesz teremben sportolók körében.
Recommended
More Related Content
Viewers also liked
Similar to Testedzésfüggőség - Doktori védés
Similar to Testedzésfüggőség - Doktori védés (20)
Testedzésfüggőség - Doktori védés
- 1. A testedzésfüggőség viselkedéstani és pszichológiai kontextusa Menczel Zsuzsanna
- 3. Meghatározások Testedzésfüggőség Az egészségre káros mértékű sporttevékenység Szintjei • Elsődleges • Másodlagos
- 5. A TEF pszichés háttere Viselkedéses addikció Megvonásos tünetek Folytatás Tolerancia Kontrollvesztés Idő Konfliktus Visszaesés
- 7. A TEF kulturális háttere Testi elégedetlenség Vékonyságideál Média Evés- és testképzavarok
- 8. A TEF epidemiológiája Diákok Hausenblas & Symons Downs, 2002 1-3% Élsportolók Blaydon & Lindner, 2002 52% Normál populáció Paksi & mtsai 2009 0,3-0,5%
- 9. A TEF epidemiológiája Fitnesztermek Lejoyeux & mtsai 2012 30% Costa & Oliva, 2012 7% Béres & mtsai 2013 6,7%
- 10. A kutatás
- 11. Célkitűzések – Hipotézisek A nők körben magasabb a TEF megjelenésének valószínűsége. Nemek aránya A fiatalabbak körében gyakoribb a TEF előfordulása. Életkori jellemzők A gyakrabban sportolók körében magasabb arányban fordul elő TEF. Sportolási jellemzők A testedzésfüggők elégedettebbek az alakjukkal.Külalak A TEF és a szenzoros élménykeresés között pozitív korreláció áll fenn. Élmény- keresés
- 13. Tesztbatéria Személyiségjegyek Evészavar - SCOFF Testi elégedetlenség - EDI Szenzoros élménykeresés – BSSS-8 Testedzésfüggőség – EAI / EDS-HU
- 14. Testedzésfüggőség skálák Testedzés addikció kérdőív • EAI • Terry, Szabo & Griffith, 2004 • 6 tétel • Cronbach α 0,62 Testedzésfüggőség skála • EDS-HU • Hausenblas & Symons Downs, 2002 • 21 tétel • Cronbach α 0,90
- 15. Módszerek Online önkitöltős kérdőív • 17 fővárosi kerület • 32 edzőterem • 143 alkalom
- 16. Módszerek Alkalmazott statisztikák • Megbízhatóság: Cronbach-alfa • Kétmintás t-próba • Korreláció (Pearson) • Mann-Whitney U próba • Spearmann-féle rangkorrelációs elemzés • Logisztikus regresszió, forward módszer
- 17. A minta jellemzői Résztvevők Megszólítottak 8097 fő Beleegyezők 4467 fő Minta 1743 fő
- 19. Minta jellemzők Nemek aránya • Nő - férfi • 58,6% - 41,4%
- 20. Minta jellemzők • Életkor – Átlag: 31,7 év (SD: 8,49) – Tartomány: 18-61 év • Sportolási szokások – Átlag: 2,75 alkalom (SD:1,40) – rs=0,084 p≤0,001
- 21. Külalak • BMI Átlag: 23,63 SD=3,63 • 66,75% elégedetlen a súlyával • 1,4% elégedetlen az alakjával – EDI skála
- 22. Evészavarok • SCOFF • 17,3% • N=1439
- 24. Valóban nagyobb a nők kitettsége? • EAI u=251 091,5 p=0,627 • EDS-HU u=253079,0 p=0,905
- 25. Valóban nagyobb a nők kitettsége? • EAI u=251 091,5 p=0,627 • EDS-HU u=253079,0 p=0,905
- 26. Van-e kapcsolat az életkor és a TEF között? EAI • rs=-0,064 • p=0,016 EDS-HU • rs=-0,177 • p≤0,001
- 27. Rizikófaktorok elemzése Logisztikus regresszió Tünetmentesek / Érintettek
- 29. Rizikófaktorok EAI Referencia kategóriák B S.E. Sig Exp (B) Sportolási gyakoriság 0,001 Ritkábban, mint hetente -1,619 0,530 0,002 0,198 Heti egyszer -1,086 0,429 0,011 0,338
- 30. Rizikófaktorok EAI Referencia kategóriák B S.E. Sig Exp (B) Sportolási gyakoriság 0,001 Ritkábban, mint hetente -1,619 0,530 0,002 0,198 Heti egyszer -1,086 0,429 0,011 0,338 BSSS-8 Élménykeresés 0,220 0,049 0,001 1,247
- 32. Rizikófaktorok EDS-HU Referencia kategóriák B S.E. Sig Exp (B) BSSS-8 Kalandkeresés 0,222 0,033 0,001 1,249
- 33. Rizikófaktorok EDS-HU Referencia kategóriák B S.E. Sig Exp (B) BSSS-8 Kalandkeresés 0,222 0,033 0,001 1,249 Sportolási gyakoriság 0,001 Ritkábban, mint hetente -1,677 0,502 0,001 0,187 Heti egyszer -1,396 0,391 0,001 0,248 Heti kétszer -0,854 0,381 0,025 0,426
- 34. Rizikófaktorok EDS-HU Referencia kategóriák B S.E. Sig Exp (B) BSSS-8 Kalandkeresés 0,222 0,033 0,001 1,249 Sportolási gyakoriság 0,001 Ritkábban, mint hetente -1,677 0,502 0,001 0,187 Heti egyszer -1,396 0,391 0,001 0,248 Heti kétszer -0,854 0,381 0,025 0,426 BSSS-8 Élménykeresés 0,133 0,044 0,003 1,142
- 35. Rizikófaktorok EDS-HU Referencia kategóriák B S.E. Sig Exp (B) BSSS-8 Kalandkeresés 0,222 0,033 0,001 1,249 Sportolási gyakoriság 0,001 Ritkábban, mint hetente -1,677 0,502 0,001 0,187 Heti egyszer -1,396 0,391 0,001 0,248 Heti kétszer -0,854 0,381 0,025 0,426 BSSS-8 Élménykeresés 0,133 0,044 0,003 1,142 Testi elégedettség 0,028 0,014 0,041 1,028
- 36. Megbeszélés
- 37. Megbeszélés • Szimptómákkal rendelkezők magas aránya. • Cél a zavar kialakulásának megelőzése.
- 38. Megbeszélés • Nincs kapcsolat a nemek és a TEF előfordulása között. • Eltérő motivációs bázis – Vékonyság ideál vs. Adonisz komplexus
- 39. Megbeszélés Fiatalok magas aránya TEF esetén • Prevenció • Stressz kezelési technikák tanítása • Élménykeresés alternatívái • Serdülőkor, identitás fejlődésének védelme
- 40. Következtetés Prevenció Primer/Szekunder/Tercier Együttműködés a társszakmákkal • Orvosok • Dietetikusok • Gyógytornászok • Sportegyesületek & fitnesztermek
- 41. Köszönetnyilvánítás Dr Vingender István Dr Demetrovics Zsolt Dr Túry Ferenc Dr Hoyer Mária Máthé Gábor Fitnesz termek Dr Kovács Eszter Hajdú Miklós Család
- 42. Irodalom jegyzék • American Psychiatric Assosiation. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th ed.Washington DC: american Psychiatric Publishing (2013). • Béres A, Czeglédi E, Babusa B. (2013) A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14 (2): 91-114. • Blaydon, M. J., Lindner, K. J. (2002) Eating disorders and exercise dependence is triathlets. Eating Disorders, 10(1), 49-60. • Costa S, Oliva P. (2012). Examining relationship between personality charasteristics and exercise dependence. Rev of Psychology, 19/1: 5-12. • Hausenblas HA, Symons Downs D. (2002b) Exercise Dependence Scale Manual. Unpublished manuscript, University of Florida, Gainesville. • Lejoyeux M, Avril M, Richoux C, Embouazza H, Nivoli F. (2008) Prevalence of exercise dependence and other behavioral addictions among clients of a Parisian fitness room. Comprehensive psychiatry, 49 (4): 353-8. • Terry A, Szabo A, Griffith M D (2004). The Excercise Addiction Inventory: a new brief screening tool. Addiction Research and Theory, 12(5): 489-499.
Editor's Notes
- Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hallgatóság! Kutatásomban a testedzésfüggőség, jelenségének mélyebb megismerésére tettem kísérletet. A zavart, az elmúlt években egyre növekvő érdeklődés veszi körül. Prezentációmban a szakirodalmi áttekintést követően ismertetem kutatásunkat, majd annak egy lehetséges értelmezését mutatom be, kitérve a későbbi prevenciós megfontolásokra is.
- Főiskolai oktatóként természetes elvárásként talált meg a doktori képzés igénye. Kutatási témám, egy edző teremben talált rám, ahol egy anorexiásnak tűnő nő látványa keltette föl a figyelmemet. Ekkor fogalmazódott meg bennem a felismerés, hogy az evészavarok és a sportolás kapcsolatával szeretnék foglalkozni. Innen egyenes út vezetett Dr Túry Ferenchez, aki a téma egyik legelismertebb szakembere. Ő beszélt először a testedzésfüggőség jelenségéről.
- A testedzésfüggőség a testi, lelki egészségre káros mértékű sportolást jelenti. Befolyásolja továbbá az egyén szociális kapcsolatait, elhanyagolhatja iskolai/munkahelyi kötelességeit. A tef gyakori együtt járást mutat az evészavarokkal, ezért megkülönböztetjük annak elsődleges és másodlagos szintjét. Utóbbi esetben a fennálló egyéb pszichés problémát, például evészavart tartjuk a fő betegségnek, melynek szolgálatában jelenik meg a túlzott mozgás.
- A testedzésfüggőséget 3 fő aspektusból szoktuk vizsgálni. Az idő rövidsége miatt az első két tényezőre fogok koncentrálni
- A túlzásba vitt sportolást szenvedélybetegségként azonosíthatjuk. A DSM V viselkedéses függőségek meghatározása alapján 7 tényező mentén azonosíthatjuk. A személyt irritabilitás, alvászavar jellemzi a tervezett edzés elmaradása vagy akadályoztatás esetén. (megvonás) Gyakran annak ellenére folytatják a sportolást, hogy az fizikai vagy pszichés problémákat okoz, például csonttörés ellenére is elmennek edzésre (folytatás). A kívánt hatás elérése, pl ellazultság, nyugalom vagy az idegesség, szorongás elkerülése érdekében egyre több mozgásra van szüksége a személynek. (tolerancia) A kontrollvesztés sikertelen kísérletet jelent az edzések számnak/idejének csökkentésére. A sportolással való foglalkozás kitölti a személy mindennapjait. Tennivalóit ennek függvényében tervezi meg, akár egy családi nyaralást is. (idő) Gyakori a családi, baráti kapcsolatok elhanyagolása, de akár anyagi problémákat is okozhat a sportoláshoz szükséges drága felszerelések megvásárlása. (konfliktus) Az edzés tovább tart v. intenzívebb az eredetileg eltervezettnél. (Visszaesés)
- Szakirodalmi ismereteink alapján a zavarban szenvedőkre jellemzőbb a túlzott tökéletességre törekvés, emellett a magasabb fokú szorongás. Önértékelésük alacsonyabb, mégis szívesen vesznek részt csoportos elfoglaltságokban, szociábilisak.
- A testedzésfüggőség másik fontos aspektusa a kulturális nézőpont.
- A fogyasztói társadalom ambivalenciája a fogyasztással szemben a külalakra irányuló, túlzó elvárások megjelenése. Ezzel párhuzamosan a személyes értékrend hiánya különösen érinti az identitásukat kereső serdülő korosztályt, valamint fiatal felnőtteket. Így ők kiemelten veszélyeztetett helyzetben vannak minden a külalakkal kapcsolatba hozható probléma megjelenésével szemben.
- A testedzésfüggőség előfordulási arányát több, különböző populáción vizsgálták. Főiskolai hallgatók körében jellemzően 1-3% közötti arányokat mérnek. Ehhez képest sokkal magasabb arányt mutattak ki egy elit atléták körében történt felmérés során, ahol több mint 50% volt a rizikó csoport aránya. Eddig egyetlen, a normál populáción végzett vizsgálatot ismerünk, mely Paksi és munkatársai gondozásában készült. E szerint a magyarok 0,3-0,5%-a tekinthető veszélyeztetettnek.
- Mivel vizsgálatunkat fitnesz termet látogatók körében végeztük, külön kiemelem azon vizsgálatokat, melyek ilyen környezetben zajlottak. Egy párizsi fitnesz termeket vizsgáló kutatás igen magas, 30%-os függő csoportot írt le. Ehhez képest alacsonyabb arányokat találtak olaszországi fitnesz termekben, és a Béres és munkatársai által végzett kutatásban szintén. (Hamarosan látni fogjuk, hogy az általunk folytatott felmérés is ez utóbbi adatokat támasztja alá. )
- A következőkben ismertetem kutatásunkat.
- Vizsgálatunk 5 fő célkitűzést tartalmazott, az első a férfi-női megoszlás vizsgálatára vonatkozott. Fontosnak tartottuk az életkori megoszlás felmérését, feltételezve a fiatalkori túlsúlyt a problémát illetően. Szakirodalmi ismereteink is valószínűsítették a sportolási gyakoriság növekedése és a sportaddikció megjelenése közötti pozitív kapcsolat. A külalak vizsgálata során úgy gondoltuk, hogy az azzal való elégedettség a testedzés függőség előfordulásának magasabb szintjével jár együtt. Az élménykeresés dimenziót, mely többek között az újdonságkeresésre, vonatkozik, korábban még nem vizsgálták a sport addikció függvényében. Feltételeztük, hogy a két dimenzió között pozitív együtt járást fogunk tapasztalni.
- Kérdőívünk első lépésként a szociodemográfiai adatokat mérte föl, majd rákérdezett a sportolási szokásokra, úgy mint annak gyakoriságára. Az antropometriai adatok körében a kitöltők súlyára és vágyott súlyára, magasságára voltunk kíváncsiak.
- A kérdőív következő részében rákérdeztünk a lehetséges evészavarok jelenlétére, majd a kitöltők külalakjukkal való elégedettségre. A szenzoros élménykeresést korábbi kutatásokban nem vizsgálták, így kíváncsiak voltunk van e összefüggős a jelenség és a testedzésfüggőség előfordulása között. A túlzott sportolás mértékét két kérdőívvel mértük.
- Az általunk használt kérdőívek a nemzetközi kutatások szerint a legmegbízhatóbban mérik a jelenséget, emellett magyar nyelvre is megtörtént sztenderdizálásuk. A testedzés addikció kérdőív, mely az angol – Exercise Addiction Inventory – megfelelője egy rövidebb, papír ceruza teszt. Előnye, hogy a társszakmák képviselői is gyorsan és egyszerűen tudják használni. Belső megbízhatósága jelen kutatásban alacsonyabbnak bizonyult, de az elfogadható határokon belül. Másik felvett kérdőívünk a Testedzésfüggőség Skála, vagy Exercise dependence scale, mely 21 kérdést, ezen belül 7 alksálát tartalmaz. Magas szinten, megbízhatóan méri a túlzott sportolás előfordulását.
- Vizsgálatunkat ELTE Klinikai Pszichológiai és Addiktológiai Tanszékének közreműködésével végeztük, Demetrovics Zsolt vezetésével. A kutatás Budapesti edzőtermekben zajlott, összesen 143 alkalommal a nap minden szakában. A kutatásban való felkérést követően, a beleegyezők egy kódot kaptak önkénteseinktől, melynek segítségével tudtak belépni a webes felületre és kitölteni kérdőívünket. Kvantitatív kutatás
- A felhasznált tesztek belső megbízhatóságát Cronbach alfa mutatóval ellenőriztük. (reliabilitás) Normál eloszlású változók esetén kétmintás t próbát, valamint Pearson korrelációt használtunk A normál eloszlás sérülése esetén Mann Whitney U próbát, illetve Spearmann féle rangkorrelációt alkalmaztunk. A tef rizikófaktorainak elemzését logisztikus regresszióval végeztük el. T-próba: folytonos változók esetén, normális eloszlás Korreláció: Lickert típusú , normális eloszlás Normál eloszlás sérülése: Mann- W. U – sorrendi változóknál: spearmann rizikófaktorainak elemzése során logisztikus regressziós elrendezés, forward módszerét alkalmaztuk, ahol egyenként lépnek be a változók, így követni tudjuk, mely tényező hogyan hat a testedzésfüggőségre egymáshoz képest.
- Önkéneseink összesen 8097 főt szólítottak meg és kértek föl a kutatásban való részvételre. Ebből 4467 fő jelezte részvételi szándékát. Végül 1743 fő töltötte ki értékelhetően kérdőívünket.
- A következő diákon a leíró statisztikai eredményeket mutatom be.
- A kitöltők 58,6% a nő, míg 41%uk férfi.
- A minta átlag életkora 31,7 év. Eredményeink szerint a megkérdezettek átlagosan hetente 3szor járnak sportolni. A sportolási gyakoriság az életkor előrehaladtával szignifikánsan csökken. (Ez a szám a fiatalok körében szignifikánsan gyakoribb). (spearman féle rangkorreláció)
- Mintánk testtömeg indexe a normál kategóriába tartozik. A megkérdezettek közel 67%- a elégedetlen súlyával, mely jelentheti mind a súly csökkentés, mind a súly gyarapítás igényét. A testi elégedetlenség alskála eredményei szerint a megkérdezettek 1,4% elégedetlen a külsejével.
- Következő lépésben a SCOFF kérdőív segítségével azonosítottuk a feltételezhetően valamilyen evészavarral rendelkező kitöltőket. Végső elemzésünkbe így 1439 főt vontunk bele.
- A testedzésfüggőség vizsgálata során 3 csoportot alkothatunk a súlyosságának mérésére. A rizikó csoportba tartoznak a feltételezhetően sportfüggőségben szenvedők. A szimptómatikusokat jellemzi a testedzésfüggőség némely aspektusa, de nem érik el a függő kategóriát. Az asszimptómatikusok tünetmentesek. Jelen kutatásban a mint 2-7%a került a rizikó csoportba. A tüneteket mutatók aránya 68 és 76% közé esik, míg a tünetmentesek a minta 16-28%át képezik. EAI: 5 pontos likert skála, 0-13; 14-23; 24-30 EDS-HU: 6 pontos likert sk. Max 126 pont Rizikó csop: 7 alskálából 3 v. több dimenzión eléri a függőség értékét
- Kutatásunk egyik elsődleges kérdése volt, hogy a nők veszélyeztetettebbek e a tef szempontjából. Eredményeink szerint nem található összefüggés a testedzésfüggőség mértéke és a nemi hovatartozás között. Mann-Whitney U próba: a kétmintás t-próba megfelelője nem normális eloszlás esetén
- Kutatásunk egyik elsődleges kérdése volt, hogy a nők veszélyeztetettebbek e a tef szempontjából. Ennek megválaszolására Mann-Whiteny U próbát alkalmaztunk, ahol mindkét kérdőív esetén összehasonlítottuk a férfiak és a nők által elért átlag pontszámokat. Eredményeink szerint nem található összefüggés a testedzésfüggőség mértéke és a nemi hovatartozás között. A nemi arányok nincsenek összefüggésben a tef-fel Mann-Whitney U próba: a kétmintás t-próba megfelelője nem normális eloszlás esetén
- Következő hipotézisünk az életkori eltérésekre vonatkozott. Mindkét kérdőív esetében szignifikáns kapcsolatot találtunk, vagyis a fiatalok körében magasabb arányban fordul elő a túlzásba vitt sportolás. Spearman rho/ korreláció a tef a fiatalabbak között fordul elő magasabb arányban, mindkét kérdőív szerint
- A testedzésfüggőség rizikófaktorainak elemzésére logisztikus regressziót végeztünk. A torzítás elkerülése érdekében, két kategóriát alkottunk, a tünetmentesek és az érintettek csoportját. Így eredményeink ezen keretek között értelmezhetőek!
- Az elemzés során az itt leírt kategoriális és skála változókat vontuk be az elemzésbe, mindkét kérdőívre vonatkozóan. A vastagon szedett sorok tartalmazzák azon változókat, melyek esetében szignifikáns összefüggést tapasztaltunk a testedzésfüggőség tekintetében.
- Elsőként a Testedzésaddikció kérdőív eredményeit mutatjuk be.
- Első belépő kategórián a sportolási gyakoriság volt. E szerint a minimum heti egyszer sportolók nagyobb eséllyel kerülnek a függő csoportba, mint a heti rendszerességnél ritkábban mozgók.
- Következő belépő változónk az élménykeresés faktor volt. Feltételezésünknek megfelelően a testedzésfüggőség és a magas élménykeresési szint egy irányba mutatnak.
- A testedzésfüggőségi skála rizikótényezői az alábbi változókat tartalmazzák.
- Elsőként belépő kategóriánk a kalandkeresés dimenziója volt.
- Ezt követte a sportolási gyakoriság, vagyis minél többet edz az egyén hetente annál nagyobb az esélye a rizikó csoportba kerülni.
- Következőként az élménykeresés alfaktora lépett be.
- Utolsó belépő változónk a testi elégedettség. Korábbi hipotézésünkkel ellentétben az eredmények szerint a testi elégedetlenség növekedésével a tef megjelenésének rizikója is emelkedik.
- A következőkben eredményeink egy lehetséges értelmezését mutatom be.
- Láthattuk, hogy a szimptómákkal rendelkezők a minta több mint 60%-át alkotják. Úgy gondoljuk kiemelt jelentősége van a feléjük irányuló megelőző munkának, hogy egy túlzott szenvedély, mely egészséges tevékenységként indult, ne forduljon át függőségbe.
- Korábbi feltételezésünkkel ellentétben megállapíthattuk, hogy sem a nők, sem a férfiak nem veszélyeztetettebbek a tef kialakulása szempontjából. Úgy gondoljuk a két nem esetében a sportolás eltérő alapokon nyugszik. Míg a nők esetében a vékonyság ideál, ami a gyakoribb mozgás fele indítja őket, a férfiak számára ez az izmosság elérésének fokozott vágya.
- Láthattuk, hogy a fiatalok nagyobb valószínűséggel érnek el magasabb értékeket a testedzésfüggőség skálán. Így a megelőzést már egész fiatalkorban el kellene kezdeni, az alapvető értékek átadásával, megfelelő iránymutatással. A túlzásba vitt sportolás tekinthető egyben egy téves megküzdési mechanizmusnak is, így a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása is a prevenció részét kell, hogy képezze. Az élménykeresés attitűd szintén a fiatalok körében kifejezettebb. Így a megelőzés részeként fontos lenne új alternatívákat tanítani számukra, melyek izgalmasak és a mindennapi nehézségekből való kikapcsolódást is támogatja. Élménykeresésnél: ahogy a drogok sem jó alternatívák, pl. rekreációs drog használat, mi minden mást lehet még emellett csinálni. Identitás fejlődés: a gyökerek, megfelelő értékrend kialakulásának fontossága, kapaszkodók, rituálék fontossága Érték adás, teremtés
- Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a testedzésfüggőség valós probléma, mely a sportolók közel 6%-át érinti. Hogy a mozgás továbbra is egészséges szokás maradjon a prevenció mind három szintje felől kell közelítenünk. Ezt elősegítheti az is, ha megvalósulna egy mélyebb együttműködés a társszakmákkal. Melynek során ismertethetjük a jelenséget, annak rizikó faktorait, végül a lehetséges kezelési, beavatkozási alternatívákat.
- Köszönetet mondok ismét mindazoknak, akiknek a támogatása nélkül ez a dolgozat nem készült volna el.