1. A szociálpolitika fogalma,
értelmezése
A SZOCIÁLPOLITIK, MELY ROPPANT BONYOLULT TÉMA

2. Az előadás tartalma
 A szociálpolitika különböző megközelítései
 A szociálpolitika fogalma (Ferge Zsuzsa)
 Szociálpolitikai alapelvek
 Szociálpolitika célja

3. A szociálpolitika különböző
megközelítései
 Különböző szemléletek:
 Pragmatikus megközelítés
 Funkcionalista megközelítés
 Strukturális-dinamikus megközelítés
megközelítés

4. Pragmatikus megközelítés (1)
 leíró, a gyakorlathoz közel álló szemlélet
 A szociálpolitika cselekvési mező, melyben történelmileg kialakult
intézmények működnek. Ezek alapján a szociálpolitikához tartozónak
tekinti:
 - az egészségügyi ellátást,
 - az oktatásügyet,
 a jövedelem fenntartó vagy helyettesítő programokat (TB és
közsegélyezés),
 - az állami lakásépítést, -fenntartást,
 - a személyes szociális szolgáltatásokat (szociális munka, házi vagy
 intézményi gondozás...)
 - újabban ide sorolnak bizonyos munkaügyi szolgáltatásokat
 (munkaerő-közvetítés) és a környezetvédelem egy részét vagy
 egészét is

5. Pragmatikus megközelítés (2)
 Az intézmények besorolása nem elvi, hanem gyakorlati alapon
történik, bizonyos közös vonások megléte alapján. Ezek:
 - jelentős állami szerepvállalás - az állam rendeletileg,
törvényileg szabályozza, közpénzekből finanszírozza ezen
intézmények működését; vagyis a szociálpolitika a
redisztribúció (központosított jövedelem-elvonás és -
újraelosztás) területén működik;
 - az intézmények az állampolgárok egyénekre is lebontható
szükségleteit elégítik ki, a lakosság jólétét szolgálják (ezért nem
sorolják ide például az úthálózat- vagy a
közterületek fenntartását).

6. Pragmatikus megközelítés (3)
Összegezve: a pragmatikus megközelítés a
szociálpolitikához sorolja azokat az intézményeket
és cselekvési rendszereket, melyek az
állampolgárok meghatározott szükségleteit a piac
(teljes vagy részleges) megkerülésével elégítik
ki,
részben vagy egészben közpénzekből
finanszírozottak, s amelyeket a hagyomány alapján
ide szokás sorolni.

7. Vagy
 A szociálpolitika történelmileg kialakult
intézményrendszer, amely kielégít bizonyos piaci
kapcsolatok révén nem megfelelően biztosítható
szükségleteket. Túlnyomórészt az állami elosztás,
illetve újraelosztás eszközeivel működik, relatíve
önálló intézményrendszerek együtteseként.

8. A piac
 A piac fogalmán tágabb, gazdasági értelemben minden
olyan – tényleges, vagy akár elvont – helyet értünk, ahol
egy vagy több jószág és (vagy) a pénz cseréje zajlik. A
csere lebonyolításához eladókra és vevőkre, pontosabban
a javak kínálatára és keresletére van szükség.
 Szűkebb, hagyományos értelemben a piacok vagy
piachelyek konkrét helyek, amelyek bizonyos árukkal
való rendszeres kereskedést szolgálják. Ha viszont a
kereskedés nem kötött helyszínen zajlik vagy időben
rendszertelen, azt a népnyelv többnyire vásároknak
nevezi.

9. Funkcionalista megközelítés (1)
 - Alapvető kérdése: milyen társadalmi funkciók
betöltésére jöttek, jönnek létre szociálpolitikai
rendszerek?
 - A hangsúlyt a változó társadalmi
funkciókra,diszfunkciókra, az ezek feloldását célzó
eszközökre helyezi.
 - A szociálpolitika célját a mindenkori status quo
fenntartásában látja, melyet a szükségleteket kielégítő
intézmények létrehozásával, kialakításával ér el.

10. Funkcionalista megközelítés (2)
 Történeti áttekintés:
 - Mindig voltak szociális problémák, melyeket a közösség érdekében meg
kellettoldani, ezeket eleinte lokálisan rendezték (család, egyház,
céh).
- A tőkés fejlődés megindulásával a lokális biztonsági hálók már nem voltak
képesek megfelelően funkcionálni, belépett az állam ("szegénypolitika"
-Európában a XV-XVIII. századra teszik kialakulását), ám szerepvállalása
ekkor még marginális, ellenőrző-büntető jellegű, s korántsem teljes körű
(dologházak, érdemes és érdemtelen szegények...).
 A kapitalizmus fejlődésének "eredménye" a modern szociálpolitika,
gazdasági változások társadalmi változásokat indukáltak; a tőkés
intézmények
óhatatlanul megfosztották az életlehetőségektől azokat a rétegeket, melyek a
piacon nem tudtak érvényesülni, tömegessé vált a gazdasági berendezkedésből
adódó szegénység; új problémák jelentek meg, mint a bűnözés, járványok,
lakásínség...

11. Funkcionalista megközelítés (3)
 Történeti áttekintés:
Veszélybe került a társadalom újratermelődése és integritása,
aminek eredményeként kialakultak azok a rendszerek,
intézmények, amelyek átvállalták a korábban lokálisan ellátott
feladatokat. Létrejött az állami szociálpolitika: a piac által
ki nem elégített szükségletek fedezését az állam vállalta
magára (TB egészségügyi ellátó rendszerek közegészségügyi
TB, rendszerek, intézkedések, gyári törvények...) A gazdaságnak
- vagyis a rendszernek - egészséges, képzett munkásokra volt
szüksége.
Ezt az igényt elégítette ki az állam az oktatás és az egészségügy
intézményeivel.

12. Funkcionalista megközelítés (4)
 Vagyis:a funkcionalista társadalomelmélethez
kapcsolódik. Fő szempontja a szociálpolitikai
tevékenységek értékelésénél, hogy azok mennyiben
járulnak hozzá a társadalom zavartalan
működéséhez, az integráltság megőrzéséhez, az adott
strukturális viszonyok újratermelődéséhez.

13. Strukturális-dinamikus megközelítés (1)
 - Hasonlít a funkcionalista megközelítéshez, azonban
nem csak a szükségleteket vizsgálja, hanem azt is,
hogy ki vagy kik döntik el, hogy milyen igények
kielégítését kell a szociálpolitika hatáskörébe utalni
 - A szociálpolitikát strukturálisan meghatározott
folyamatként, az állam és az állampolgárok közti
változó viszonyként értelmezi.

14. Strukturális-dinamikus megközelítés (2)
 A történelmi fejlődést a tőkés rendszerekben jelentkező
társadalmi feszültségek indukálták – e szerint a felfogás
szerint eleinte a munkások, majd később más csoportok
is kivívták szükségleteik elismerését.
A társadalom a jóléti redisztribúció körének növelését, és a
hozzáféréshez való jogosultság kiszélesítését követelte. Így
megnőtt azoknak a szükségleteknek a köre, melynek
kielégítése kikerülhetett az árukapcsolatokból (azt a
folyamatot nevezzük árutlanításnak, melynek során a
javak elvesztik árujellegüket).

15. Strukturális-dinamikus megközelítés (3)
- A folyamatokban fontos cél volt a jogszerűség
erősítése, a szociálpolitikai elosztás, mint "jótékony
adomány" jelleg megszüntetése, a szükséglet-
kielégítés jogi alapra helyezése.
- A minimális követelés az elemi biztonság, a
létfenntartás biztosítása volt, majd a második
világháború utáni évtizedekben az elvárás mindkét
oldalon megnőtt: az általános biztonság garantálása s
a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek
csökkentése vált a társadalmi közhangulat hatására a
politikák céljává.

16. Strukturális-dinamikus megközelítés (4)
- Mindig az adott társadalom gazdasági-, társadalmi
fejlettsége, értékrendje, erőviszonyai határozzák
meg, hogy mely szükségletek "árutlanítását" vállalja
a közösség illetve az állam.
- Mivel a rendszer dinamikusan változik,
szükségszerűen
változnak a szociálpolitika határai is, ezért egy olyan
szociálpolitikai rendszerre van szükség, mely képes a
konfliktusokat rugalmasan kezelni, s változtatni az új
szükségleteknek megfelelően.

17. A szociálpolitika fogalma/Ferge Zsuzsa
 A szociálpolitika történelmileg kialakult
intézményrendszer, mely piaci kapcsolatok révén
elégít ki bizonyos nem piaci módon kielégíthető
szükségleteket. Ezt elsősorban az állami újraelosztás
eszközeivel teheti meg. Voltaképpen Ferge szerint a
szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti
viszony intézményesülése.

18. Ferge Zsuzsa
 Ferge Zsuzsa 1931-ben született Budapesten. 1953-ban szerez
Közgazdaságtudományi egyetemi diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi
Egyetemen. Közgazdaságtudományi diplomája (1953) mellett a statisztika,
szociológia, szociálpolitika terén működött. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási
területei a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés,
szociál-és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai. A
kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) után 2002 óta a MTA rendes tagja.
Tagja az Európa Akadémiának, a European Academy of Yuste-nak, az Edinburgi-i
Egyetem díszdoktora. 1995-ben Széchenyi-díjat, 1996-ban Pro Urbe-díjat, 2001-ben
Hazám-díjat, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
kitüntetést, 2007-ben Nagy Imre érdemrendet kap. 1953 és 1968 között a KSH
munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató osztály vezetője. 1968 és 1988 között MTA
Szociológiai Kutató Intézete, Társadalompolitikai osztály vezetője, tudományos
főmunkatárs. 1988 és 1996 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem,
Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Szociálpolitika Tanszék vezetője, 1996-tól
ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től Professor Emeritus. Több külföldi egyetemen
tanított. 15 könyv, mintegy 300 tanulmány szerzője. Számos civil szervezet alapítója,
tagja, vezetője volt. 2005 óta a gyerekszegénység elleni munkában vesz részt, az
MTA Gyermekeszegénység elleni Nemzeti Program Iroda vezető szakértője.

20. Szociálpolitikai alapelvek
 Abszolút szociális biztonság: olyan fogyasztási szint, amely a
társadalom
minden tagjának garantált, alanyi jogon.
 Relatív szociális biztonság: egy társadalmi kockázat
bekövetkeztekor jár annak érdekében, hogy ne romoljon sokat az egyén
korábbi életszínvonalához képest.
 Prevenció: megelőzés
 Korrekció: Ha már bekövetkezett egy rossz helyzet, akkor ezt a
negatív következményt enyhíti, vagy visszaállítja az erdeti állapotot.
 Integráció: Beillesztés.
 Szegregáció: Elkülönülés.
 Normativitás: Amikor a támogatás mértékét, feltételeit és
jogosultságát jogilag szabályozzák.
 Diszkrecionalitás: Az odaítélő dönti el, hogy kinek ad, kinek
nem.

21. A szociálpolitika céljai
 A társadalom integrálódásának a biztosítása
 Esély biztosítása, esélyegyenlőség biztosítása, és a
társadalomban halmozottan jelenlévő illetve meglévő
egyenlőtlenségek mérsékelése.
 Szeretné befolyásolni a piac működését
 A szociálpolitika fő célja a hátrányos helyzet
megszüntetése a társadalmon belül

22. A szociálpolitika résztvevői
 A résztvevő maga a társadalom, a társadalom
minden tagja
 A hátrányos helyzetű rétegek, ezek lehetnek:
 biológiai eredetű hátrány
 társadalmi eredetű hátrány
 egyéni okok miatt kialakult hátrány
 egyenként vagy halmozottan jelentkező hátrány

23. És a vége
 Hogyan határozhatom meg a szociálpolitikát?
 Lehet, hogy sikerül…..