A neveléstudomány nagy lehetősége, hogy a tudományok számára információt, mintát és megoldásokat javasoljon. Eddig is több neveléstudományi ismeret szorosan kapcsolódott a tudomány fejlődéséhez. A tudomány az emberiség gondolkodása, a neveléstudomány az emberiségnek saját fejlődéséről való gondolkodása.
5. A felvetett problémák
Tudományos kutatások túl sok eredményt
produkálnak.
Kérdéses a megbízhatóság és a
használhatóság.
A tudományok megújulására van
szükség.
A neveléslélektan rendelkezhet az ehhez
szükséges ismeretekkel.
6. Megismételt 100 kutatás
a pszichológiában
Eredeti kutatási eredmények 97%-a igazolta a kutatói
hipotézist.
A megismételt kutatási eredmények esetében ez csak
36%.
Open Science Collaboration (2015) Estimating the
reproducibility of psychological science. Science,
349 (6251)
7. Megismételt 100 kutatás
a pszichológiában
Okok?
Hipotézisek:
1. Csalás
2. Emberi hiba
3. Megváltozott az emberi psziché
2.
8. Megismételt 100 kutatás
a pszichológiában
Okok?
Hipotézisek:
1. Csalás
2. Emberi hiba
3. Megváltozott az emberi psziché
2.
9. Tudományelméleti
vizsgálatok
Kétszáz évre visszamenőleg 2434
publikált tanulmány különböző
tudományterületekről, amelyek hipotézist
vizsgáltak.
A „pozitív” eredmények túltengése
egyértelmű (84%), de területek között
vannak a különbségek.
Pszichiátria/pszichológia: 91%
Űrtudomány: 70%, földtudomány: 78%
Fanelli D. (2015) “Positive” Results Increase Down the Hierarchy of the
Sciences. PLoS, ONE.2010;5:e10068. doi: 10.1371/journal.pone.0010068.
2.
10. Pygmalion effektus
A tudományos vizsgálatok eredményét
befolyásolja, hogy mit hisz a kutató.
Rosenthal és Fode (1963) patkányokat
címkézett okosnak és butának.
Rosenthal, R. Fode, K. L. (1963) The effect of experimenter bias
on the performance of the albino rat. Behavioral Science, 8,
183-189.
2.
11. Pygmalion effektus
Rosenthal, R.; Jacobson, L. (1968) Pygmalion in the Classroom.
New York: Holt, Rinehart & Winston.
Az elvárások hatása
12. Önbeteljesítő jóslat
Merton, Robert K. (1968) Social Theory and Social
Structure. New York: Free Press, 477. old.
„Az önbeteljesítő jóslat egy kezdetben hamis
állítás, amely változást idéz elő a
viselkedésben, és ez a változás az eredeti
hamis állítást végül valóra váltja.”
2.
13. Folyamat hangsúlyos vizsgálatok –
az ítélet elodázása
2.
Azt kell megfigyelni, mi viszi előre a fejlődést abba az irányba,
amerre szeretnénk haladni
14. Folyamat hangsúlyos vizsgálatok –
az ítélet elodázása
I. Értelmi elmaradás kezelése mediált tanítással – elképesztő
eredmények érhetők el.
Bohács Krisztina (2010) A dinamikus értékelés. Magyar Pedagógia,
110. 4.sz. 311-328.
Bohács Krisztina (2009) Kisiskolás korú sni-s gyermekek
fejlesztése a Feuerstein-i Eszközgazdagító Program ’Basic’
változatával. Országos Neveléstudományi konferencia Veszprém,
2009. november 19-21. 135.
2.
15. Folyamat hangsúlyos vizsgálatok –
az ítélet elodázása
II. Tehetségazonosítás tréning és fejlesztés által – megjelennek az
egyébként nem azonosított tehetségek.
Gyarmathy Éva (2010) Atipikus agy és a tehetség II. Az átütő
tehetség és a tehetségvizsgálatok ma. Pszichológia, 30 (1).
31-41. old.
2.
16. Folyamat hangsúlyos vizsgálatok –
az ítélet elodázása
III. A tanulás során figyeli a gép a fejlődési képességet, a
területen mutatott viselkedés és az érdeklődés figyelembe
vételével
Forstner Bertalan, Bodolai Dorottya, Gazdi László (2015)
Felügyelőalkalmazás fejlesztése mobil oktatójátékokhoz.
BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2015. évi
TDK konferencia, Szoftver szekció, I. helyezett.
2.
17. Folyamat hangsúlyos vizsgálatok –
az ítélet elodázása
2. Emberi hiba?
Igen. Fontosabb, hogy milyen kérdéseket teszünk fel,
mint hogy milyen eredményt kapunk.
2.
19. Változó környezettel változik az
elme és a lélek
A kisgyerekek utánzással leképezik a
körülöttük lévő világot.
A gyerekek változása jelzi a változások
nagyságát és irányát.
3.
Gyarmathy Éva, Kucsák Júlia (2012) A digitális bennszülöttek
képességprofilja. A mérési eljárások, a linearitás és a
hagyományos iskolai tanítás alkonya. Iskolakultúra 6. 43-53.
21. Változó környezettel változik az
elme és a lélek
Az emberi gondolkodás új szintre lép
3.
Bloom, B. S.; Engelhart, M. D.; Furst, E. J.; Hill, W. H.; Krathwhol, D. R. (1956). Taxonomy
of educational objectives: The classification of educational goals. Handbook I:
Cognitive domain. New York: David McKay Company.
22. Változó környezettel változik az
elme és a lélek
Az emberi gondolkodás új szintre lép
3.
Gyarmathy Éva (2014) A kis kiborgok és a kritikai gondolkodás. Digitális pedagógus
konferencia, ELTE PPK, Budapest.
23. Az infokommunikációs
korszak a szintézisé
Conceptual biology
I. Az egymással nem kommunikáló szakterületek egymást átfedő/kiegészítő
megfigyeléseit összegzi.
Swanson (1990) javaslata: fel nem tárt információk kibányászása a korábbi
kutatási eredményekből: összeillő, de össze nem kötött adatok.
Például: kimutatta a halolaj és a Raynaud szindróma, valamint a magnézium
és a migrén közötti kapcsolatot.
Swanson, D.R. (1990) Medical literature as a potential source of new
knowledge. Bulletin of the Medical Library Association, 78(1):29-37.
3.
24. Az infokommunikációs korszak
a szintézisé
II. A tudományterületek szétváltak, most ismét
összekapcsolódnak
Neveléstudomány, pszichológia, informatika,
szociológiai, orvostudomány, matematika és bármi,
együttműködése
3.
25. Az infokommunikációs
korszak a szintézisé
III. A jövőben két képességterület lesz a legfontosabb:
kreativitás és együttműködés – mindkettő az információk
alkotó összekapcsolásából hoz új megoldásokat.
A kreativitás összeköti az összeköthetetlent.
Az együttműködés ötvözi az eltérő tudást.
Minden mást meg tudnak oldani a gépek, de egyenlőre csak
az ember tudja összekötni az összeköthetetlent.
3.
26. Az infokommunikációs
korszak a szintézisé
3.
3. Megváltozott az emberi psziché?
Igen, sok tekintetben mérhetően eltér a korábbi
működéstől.
Igen, sőt a gondolkodási szint, mód is változik, és a
tudomány is vele kell változzon.
27. Javaslatok a felvetett
problémák megoldására
A tudományos eredmények felülvizsgálata
Az eredmények szintézise által új eredmények
születnek
A tudományterületek közötti szintézis
A tudományok újragondolása a neveléstudomány
eredményeinek tükrében is.