Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Konferencia me h_090915_

632 views

Published on

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Konferencia me h_090915_

  1. 1. Varratmentes Európa? [Seamless Europe?] Törzsök Erika előadása
  2. 2. Az 1990-től induló integrációs folyamatok megteremtik-e az államszocializmusok bukása után a” varratmentes „Európát? 1990 – kísérlet Európa 3 történeti régiójának (Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa) integrációjára? Közép-Kelet-Európában az állami és nemzeti határok elkülönült volta európai keretek között oldódik vagy a nacionalizmusok, politikai hisztériák újabb jelenségei erősödnek fel ? Új típusú integrációs formák az Európai Unióban
  3. 3. Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei <ul><li>ha a folyamatok olyan fejlődési ritmusban zajlanak, melyben a kumulatív változás struktúraváltást is eredményez </li></ul><ul><li>(az új tagállamok EU-keretek közé kerülése csökkenti az EU megosztottságát, növelve ezzel Európa versenyképességét) </li></ul>
  4. 4. Az integráció sikerének szükséges, de nem elégséges feltételei <ul><li>ha olyan struktúrák jönnek létre, melyek magukban hordják önmaguk meghaladá-sának feltételeit (növekszik a globalizációs versenyben Európa esélye) </li></ul><ul><li>A Sztálin, Churchill és Roosevelt által megrajzolt, Európát megosztó határok nemcsak fizikai, hanem mentális meghaladása </li></ul>
  5. 5. Az integrációt hátráltató tényezők <ul><li>Közép-Kelet Európa fejlődése hosszú évszázadokon át Nyugat és Kelet-Európa kettős hatása között folyt  </li></ul><ul><li>Európa belső határainak változásai, a térség többszöri átrendeződése és átértékelése a XX.sz. során </li></ul><ul><li>A KKE-i társadalmak egyensúlytalanságai, egzisztenciális félelmei </li></ul><ul><li>A társadalom és az állam szétválasztása, ill. az ideológiai és a politikai szféra szétválasztásának megkésett volta </li></ul>
  6. 6. Az integrációt hátráltató tényezők <ul><li>A XX. sz. társadalom átalakító kísérletei (a jobb- és baloldali diktatúrák) elmélyítették a különbségeket Európa három történeti régiója között. (Nyugat-Európa: jóléti államok; Kelet-Közép-Európa: államszocia-lista társadalmak, hiánygazdaság; Kelet-Európa: kemény, birodalmi diktatúra) </li></ul><ul><li>A KKE-i társadalmak tagjainak alulinformált-sága a nagy gazdasági és társadalmi folya-matokkal kapcsolatban, illúziók és csalódottság </li></ul>
  7. 7. A tényleges helyzet: „Az átalakulás válsága” (Kornai) <ul><li>1989-90: az államszocializmus összeomlását követően a régiók fejlődése hatalmas elté-réseket mutat (a nyugati világ szelektív piacvédelme Ny-Európát alkalmassá tette a szabad versenyre, ugyanez a politika KKE drámai gazdasági visszaesését eredményezte (mezőgazdaságban 50%, az iparban 25-30% -os hanyatlás; ki- vagy bekerülés a világ gazdasági vérkeringésébe) a kke-i társadalmak jóléti várakozásával szemben gazdasági hanyatlás következett </li></ul>
  8. 8. A tényleges helyzet: „Az átalakulás válsága” (Kornai) <ul><li>„ Európa [régiói] közötti szakadék szélesebbé vált, mint bármikor a történelem során: 1973-ban a a térség országainak egy főre jutó jövedelme a nyugati szintnek még 48%-át érte el, 1990-re 38%-ra süllyedt, a század végére pedig már csak 26%-át tette ki.” (Berend T. Iván) </li></ul>
  9. 9. A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság hatása <ul><li>Megtöri a térség országaiban az új feltételek között megindult gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatát </li></ul><ul><li>A KKE-ban látensen mindig is jelen lévő nacionalizmusoknak új táptalajt nyújt (pl. nyelvi nacionalizmus) </li></ul>
  10. 10. A válság, mint lehetőség <ul><li>A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. </li></ul><ul><li>A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. </li></ul><ul><li>Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. </li></ul><ul><li>Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. </li></ul><ul><li>Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére. </li></ul>
  11. 11. A válság, mint lehetőség <ul><li>Várhatóan a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét. </li></ul><ul><li>Feltétel: a fizikai határok megszüntetése mellett a mentális határok oldása, a provinciális, bezárkózó megközelítés , a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás , fejlesztés kialakítása. </li></ul><ul><li>A multinacionális cégek szabályozott körülmények között való működése </li></ul>
  12. 12. A válság, mint lehetőség <ul><li>A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. </li></ul><ul><li>Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések . </li></ul>
  13. 13. Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában <ul><li>Új történelmi helyzet (2004-2007-től) az EU térségbeli kibővülésével </li></ul><ul><li>Új koncepció: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása új típusú együttműködések generálásával </li></ul><ul><li>A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. </li></ul>
  14. 14. Itt és mást! Kisebbségi közösségek és térségfejlesztés <ul><li>A kérdés specifikuma : </li></ul><ul><li>a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; </li></ul><ul><li>vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; </li></ul><ul><li>a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt. </li></ul>
  15. 15. Paradigmaváltás a magyar nemzetpolitikában <ul><li>Cél: </li></ul><ul><li>Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása, a határok megszűnésével keletkező párhuzamosságok racionalizálása. </li></ul>
  16. 16. Új logisztikai térkép Az egymás felé forduló régiók fejlesztési forrása az ETE (230 millió €)
  17. 17. Európai területi együttműködési források <ul><li>Szlovák-magyar határ mentén 176 millió € </li></ul><ul><li>Ukrán-magyar határ mentén 68,64 millió € </li></ul><ul><li>Román-magyar határ mentén 230 millió € </li></ul><ul><li>Szerb-magyar határ mentén 50,1 millió € </li></ul><ul><li>Horvát-magyar határ mentén 52,4 millió € </li></ul><ul><li>Szlovén-magyar határ mentén 29,2 millió € </li></ul><ul><li>Osztrák-magyar határ mentén 82,3 millió € </li></ul>
  18. 18. Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika <ul><li>Az új koncepció megvalósításának első lépései : </li></ul><ul><li>A közösségi szereplők bevonása </li></ul><ul><li>Az információhiány leküzdése 2007-től: </li></ul><ul><li>Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. </li></ul><ul><li>Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke-transzfer. </li></ul><ul><li>A forráslehetőségek feltárása és bemutatása. </li></ul><ul><li>A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében </li></ul>
  19. 19. A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi dokumentumokban <ul><li>Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. </li></ul><ul><li>Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről </li></ul><ul><li>(az ún. Bolzanói Ajánlások) </li></ul><ul><li>„ Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.” </li></ul>
  20. 20. Az EGTC, mint új lehetőség <ul><li>Az új koncepció megvalósításának első lépései : az európai területi együttműködés generálása, az </li></ul><ul><li>EGTC </li></ul>
  21. 21. Az EGTC, mint új lehetőség <ul><li>2008/2009-től </li></ul><ul><li>A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: </li></ul><ul><ul><ul><li>Határokon átnyúló, </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Transznacionális, </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Régiók közötti együttműködés </li></ul></ul></ul>
  22. 22. Az EGTC, mint új lehetőség <ul><li>Előzmények: </li></ul><ul><ul><li>A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt </li></ul></ul><ul><ul><li>A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését </li></ul></ul><ul><ul><li>Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre </li></ul></ul>
  23. 23. Az EGTC előnyei <ul><li>Jogi személyiség </li></ul><ul><li>Az első közösségi szintű jogi eszköz </li></ul><ul><li>Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza </li></ul><ul><li>Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva </li></ul><ul><li>Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete </li></ul><ul><ul><li>Saját költségvetéssel, </li></ul></ul><ul><ul><li>Saját szervezettel, </li></ul></ul><ul><ul><li>Saját szerződő képességgel. </li></ul></ul>
  24. 24. Az EGTC előnyei <ul><li>Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. </li></ul><ul><li>Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 tagállam), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is </li></ul><ul><li>Hatékonyabb forráslehívás , szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva. </li></ul>
  25. 25. Az EGTC, mint új lehetőség <ul><ul><li>Gyakorlati előny: </li></ul></ul><ul><ul><li>Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. </li></ul></ul><ul><ul><li>Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. </li></ul></ul><ul><ul><li>Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. </li></ul></ul>
  26. 26. Az EGTC, mint új lehetőség <ul><li>Lehetséges modellek: </li></ul><ul><li>Területi együttműködési programok (ETE programok). </li></ul><ul><li>Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). </li></ul><ul><li>Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). </li></ul><ul><li>Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések. </li></ul>
  27. 27. Működő EGTC: Ister-Granum
  28. 28. Tervezett EGTC: Banat-Triplex Confinium
  29. 29. Tervezett EGTC Gömör/Gemer
  30. 30. Tervezett EGTC: Szigetköz-Zitny Ostrov (Csallóköz)
  31. 31. Tervezett EGTC: Ung-Tisza-Túr
  32. 32. A fejlesztéspolitika egy eszköze <ul><li>www.regions.hu </li></ul>

×