Törzsök Erika előadása - 2012.03.01.

1. Szolidaritás - országértékelő Szpáhi világ Magyarországon

2. Amit a 20. század nem végzett el a határon túlra került magyarság életében, azt a 21. század elején a Fidesz megosztó politikája befejezi

3. Magyarország az elmúlt másfél évben feladta legnagyobb értékét: a stabilitást (társadalmi, gazdasági, politikai) A kormány elszigetelte Magyarországot Európában A magyar diplomácia mozgástere beszűkült A kormányzati politika kockáztatja a kisebbségben élő magyarság politikai érdekképviseleteit a szomszédos országokban

4. A kettős állampolgárság törvénybe iktatásának módja és időpontja bizonyítja, hogy ez elsősorban belpolitikai játszma része, és nem a magyar kisebbségekről szól Ruprecht Polenz: „a külhoni magyaroknál lojalitási konfliktust okoz”

5. A nemzethez tartozásnak politikai feltételei vannak a Kárpát-medencében A nemzeti egység Fidesz-módra azt jelenti, hogy a legitim magyar parlamenti pártokkal szemben a Fidesz pártokat épít, illetve stratégiai partnereket jelöl ki a szomszédos országokban

6. Támogatáspolitika: működő, bejáratott rendszerek megváltoztatása a „kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények és programok” rendszerét felrúgták az oktatási-nevelési támogatások (több tízezer gyermeket érint) kifizetését hónapokon át halasztották az eddig az NKA által működtetett, a kulturális lapok támogatását szolgáló rendszer összeomlott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét kiszorították az általuk létrehozott oktatási program működtetéséből

7. A magyar nemzetpolitika „ műintézményei ” legitimálják a zavaros kisebbségpolitikát: MÁÉRT, KMKF, Nemzeti Összetartozás Bizottsága, Kárpát-medencei Autonómia Tanács

8. A magyar kormány belföldi brutális intézkedései (a jogállam felszámolásának gyorsított üteme, a magántulajdon elleni lépései, a visszamenőleges hatályú jogalkotás) megrendítették a magyar állam érdekérvényesítő képességét Ez gyengíti a szomszédos országokban élő magyarok pozícióját is

9. Magyarországgal kapcsolatban kétféle narratíva állt elő: Magyarországon csakis az Orbán kormány tudja biztosítani a politikai stabilitást; Magyarországon az Orbán kormány veszélyes precedenst teremt az európai értékek megkérdőjelezésével, destabilizáló tényező Európában

10. Angela Merkel és Viviane Reding átfogó intézményi változásokat kezdeményeznek az Európai Egyesült Államok érdekében

11. Ahogy a felzárkózás és a szociális pillér mellett nem áll ki a magyar kormány, sőt, nap, mint nap táplálja az EU-ellenességet a társadalomban, úgy nem használja ki az európai integráció adta lehetőségeket a határon túli magyar közösségek érdekében sem

12. Kérdés: mi érvényesül Magyarországon a közeljövőben: a kormány izolációs, megosztó politikája, vagy az integrációs politika felvállalása határon belül és kívül?

13. Szövetségesek? Basescu román államelnök egyértelműen elutasította a székely autonómia-igényeket Tőkés László: „A román-magyar stratégiai szövetségnek itt az ideje”

14. 2012 – választások Romániában és Szlovákiában Mi lesz a kisebbségi magyarokkal, ha ezekben az országokban is a „centrális erőteret” és a nemzeti burzsoázia megerősítését hirdeti meg a kétharmados többség?

15. A magyarországi szimulált demokrácia nem vonzó a magyar kisebbségeknek a nemzetállamiság, a szuverenitás, „ a belpolitikába nem engedünk beleszólást ” elve, a 70-es, 80-as évek kelet-európai diktatúráit idézik Magyarország ma a ceausecu-i Romániát, vagy a milosevic-i Szerbiát idézi

16. A 2011-es népszámlálási adatok drámai fogyást mutatnak Romániában és Szlovákiában Az asszimilációt gyorsítja, hogy a magyar identitástudatnak nem támasza Magyarország

17. A kisebbségi kérdés kezelésének esélye : nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalozálni A partikularitást az univerzálishoz kell kapcsolni

18. Az Uniós integráció a térség modernizációs esélye. Területei: az infrastruktúra-fejlesztések az oktatás az intézményi együttműködések eszközei a www.regions.hu és az EGTC-k

19. A shengeni határok átjárhatósága, a vasúti, közúti közlekedési utak revitalizálása a határmenti térségekben megindíthatja a vérkeringést az évtizedekig elvágott térségek között.

21. Az európai területi együttműködés térségei és EU-s forrásai

22. A magyarországi kisebbségek helyzete különös tekintettel a romákra A 2011-ben hozott új törvények az oktatás a nyugdíj területén az egészségügy végzetes kiszolgáltatottságot teremtenek

23. A közoktatás államosítása 1985 előtti állapotokat teremt az állam határozza meg a középiskolákban tanulók arányát, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a szakképzés 3 évre való redukálása, a Híd program, a kirekesztő, szegregáló oktatáspolitika, fokozottan sújtja a romákat Drasztikusan érinti a munkaerőpiacot

24. Ahol a legkisebb az egy főre jutó GDP, Ahol legnagyobb a munkanélküliség Ott a legnagyobb a cigányság aránya Ezekben a térségekben szegénylázadások, helyi konfliktusok sora következhet Megkerülhetetlen az alapképzés javítása

25. Hipokrita kormányzati politika: A magyar EU-elnökség idején roma stratégia készült Európának. Ezzel egyidőben Magyarországról közel 5000 roma kivándorló menedékjogot kért Kanadában. fideszes megyei elnökök 4000 km-re, az Azori szigetekre - ahol romák nem élnek - mentek a „roma stratégiáról” tárgyalni

26. Nemcsak a politikai osztály, nemcsak pár tucat képviselő felelős a helyzetért A gazdasági válság , - az 1990 óta elvesztegetett idő, az elszalasztott lehetőségek után -, fokozottan mutat rá a magyar társadalom válaszképtelenségére, a politikával kapcsolatos frusztrációra, a Szolidaritás , mint mozgalom felelősségére.