A kommunikáció elmélet alapjai előadás

1. Kommunikációs rendszerek
László Péter Attila
TCIOTF
Mozgóképkultúra és médiaszak

2. Alapvető folyamatok
• Az adatbeszerzés során adatokat léptetnek be a rendszerbe.
• Az adatátvitel során a belépett adatokat csatornákon, hálózaton juttatják el az adatfeldolgozó
központi egységbe.
• Az adatfeldolgozás során a feldolgozó központok az adatokat irányítják, feldolgozzák, szervezik. A
rendszer nagysága befolyásolja a feldolgozás hatékonyságát.

3. A közlések fajtái:
• − biológiai kommunikáció (biológiai, anyagcsere, idegi szintű)
• − kommunikáció az állatvilágban
• − emberi kommunikáció (közvetlen és közvetett),
• − fizikai, technológiai (kódvonatkozású)

4. Kommunikáció az élővilágban
• Az élővilágban az élő sejteket is jellemzi az információ-átadás képessége.
• A sejtek öröklési, anyagcsere- és idegi információt képesek továbbítani.
• A szervezeti szintű kommunikáció során az érzékszervek alkotják kommunikációs
rendszerünk bemenetét, az ideghálózat a kommunikáció csatornájaként, agyunk pedig
az információ feldolgozójaként fogható fel.

5. A biológiai kommunikáció
1. A sejtkommunikációban részt vevő
információk változatai:
• - öröklési információ
• - anyagcsere-információ
• - idegi információ
2. Szervezeti szintű kommunikációs
folyamatok

6. Sejtszintű kommunikációs folyamatok
• az élő sejtek meghatározott kapcsolatban állnak egymással, alapvető jellemzőjük információ-
tartalmuk és kommunikációs képességük.
öröklési
kommunikáció
• Sejtosztódás
• ivaros
szaporodás
anyagcsere-
kommunikáció

7. idegi szintű kommunikáció
• a túlélés érdekében – amikor a bizonyos környezeti eseményekre a másodperc tört része alatt kell
reagálni.
• A kapcsolási idő a mai gépi rendszerekhez képest nagyon alacsony. Ez az érték két neuron között
1/1000 másodperc. Ezt az időt a mechanikus zárszerkezetű fényképezőgépeknél már több mint 20
éve megvalósították.

8. Szervezeti szintű kommunikációs folyamatok
• Információink birtokában vagyunk képesek eligazodni környezetünkben. Azonban a
rendelkezésre álló információk mennyisége alkalmanként igen változó.
• Ezek egyike és a legfontosabb az érzékelés.
• Az érzékelés felületei:
• Szem
• Fül
• Bőr
• Nyelv
• Orr

9. Érzékszervek csoportosítása
• A szem a vizuális médiumok jeleinek felfogója.
• A fül az auditív médiumok felfogója .
• Az orr az olfaktorikus médiumok felfogója.
• A szájban lévő ízlelőbimbók mint a gusztatorikus médiumok felfogói .
• A bőr a taktilis médiumok felfogója (hőérzékelés, fájdalom és tapintásérzékelés).
• A testérzékelés a testhelyzet, testélmények felfogója.

10. Kommunikáció az állatvilágban
• A kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is.A fizikai közeg sokkal változatosabb, mint
az embernél.

11. • A hangjelzések a majmoknál már-már beszédre emlékeztetnek.A delfinek 30-féle hangjelzést adnak
ki, amelyet képesek testtartásuk és helyzetük változtatásával módosítani. Ismertes a
szentjánosbogarak fénykibocsátó képessége.

12. • Szülői befolyás Vizsgálatok bizonyították, hogy a magasabb rendű állatfajok felnőtt viselkedése
ugyanolyan fejlődési folyamatban alakul ki, mint az embernél, s éppúgy a szülőktől származó
befolyások játszanak benne szerepet.
• feltétlen reflex : A magasabb rendű állatok etológiai kutatása az utóbbi évtizedekben bizonyította,
hogy a fajtárstól kiinduló szignál (jelzés) ösztönös magatartásmintákat eredményez, mely feltétlenül
bekövetkezik
• Ösztönszükségletek: A lét- és fajfenntartásra épülnek.
• az állatok közötti „üzenettovábbítás” képessége genetikailag kódolt, tehát öröklött.) Az állatok
azonban kizárólag a magatartás „nyelvével” képesek kommunikálni.

13. Etológusok
Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.
Híres Etológusok :
Charles Darwin:
„Az ember származása” című művében az érzelmi kifejezések folytonosságát
hangsúlyozta az emlősöktől az emberig. Egyes elmélet szerint az alacsonyabb rendű
állatok fogainak kivillanása, valamint a majmok vicsorítása és az emberi grimasz,
mosoly és nevetés között „evolúciós biológiai” rokonság feltételezhető.

14. Arisztotelész:
Sok megfigyelésre alapozott érdekes
megállapítást tett az állatok érzékeléséről. Úgy
vélte, hogy csak a vörös vérű állatoknak van
meg mind az öt érzékszervük, minden más
állat csak ízeket, szagokat és színeket képes
érzékelni.

15. Konrad Lorenz:
„Olyan kommunikatív jelenség amely révén a korábban kommunikációs funkcióval nem
rendelkező magatartásokhoz kapcsolhatók.A jelek egy része valamely élettevékenységet
szolgáló viselkedésből vált funkcióváltással az információcsere eszközévé (ritualizáció).
Származhattak ezek a jelzések kétirányú viselkedési minták keveredéséből, illetve a közöttük
lezajló tétovázásokból is. „

16. KarlVon Frisch:
A mézelő méhek potrohtáncának kódjait fejtett meg.
NikoTinbergen:
A tüskés pikók agresszív viselkedését tanulmányozta fajtársaik között.
Kimutatta, hogy a kulcsingerek az egymással szembeni fenyegető
viselkedést okozzák.
Lorenz,Tinbergen és Karl von Frisch 1973-ban közös
orvosi és fiziológiai NOBEL-díjat kapott.

17. Behavioristák
Az állatok viselkedésének kutatása napjainkra már intézményesült.Azok a kutatók, akik az állatok
viselkedésének megfigyelésével foglalkoznak, a magatartáskutatók (behavioristák).
A viselkedéskutatást nemcsak öncélúan az állatok viselkedésének kutatására alkalmazták, hanem a
megfigyelések alapján szerzett ismerteket felhasználták a show-üzletben, és sajnálatos módon a
hadiiparban is.

18. Jelentés és jelzés
Az állatok is küldenek üzenetet. Üzenetüket saját kódjaik szerint küldik (sokszor nem-csak saját, hanem
más fajok számára is).A kódolt üzenetnek jelentéstartalma vagy másképpen jelentése van. A jelentés az,
amit és ahogyan mások értelmezik. A jelzés pedig egy fizikai forma, amelyben egyik helyről a másikra
eljut az üzenet.

19. Fajtársak között
Az állatvilágban az azonos fajhoz tartozó egyedeknél szükség van arra, hogy valahogy közöljék,
megértsék egymás szándékait, információt cseréljenek egymással.

20. Az állatok jelrendszer útján történő közléseinek, egymás közötti infor-mációcseréjének az alábbi funkciói
vannak:
− fajtársak felismerése
− táplálékszerzés
− territoriális zóna kijelölése
− párválasztás, fajfenntartás
− alkalmazkodás a környezethez
− társas érintkezési szokások
− érzelmek, indulatok kifejezése
− védekezés, megtévesztés
− az evolúció folytatása
− rituálék, társadalmi normák elsajátíttatása a fiatal egyedekkel
Ha egy viselkedési minta egyre hatékonyabbá válik mint jelzés, akkor az beépül az állatok értékrendjébe,
ritualizálódik.

21. A kommunikáció közegei
• a föld, levegő, víz alkotják azokat a természetes közegeket, amelyekben az állatok közléseiket
elküldik, ill. fogadják.

22. Kommunikációs csatornák az állatvilágban
• Vizuális jelzések: az állatok főleg rövid távolságra alkalmazzák, ilyen
lehet a párzótársak és a territórium határán a vetélytársak közötti
párbeszéd.
• Kommunikáció hang révén:a hang kevésbé személyes, mint a
látvány!
• Felszín alatti kommunikáció:pl.földi kutya kopogtatása ásás közben
• Kommunikáció szaglás révén:A szagjelzések (feromonok) útján
terjednek
• Kommunikáció testtartás révén: a nem verbális kommunikáció
csatornái az evolúció fontos pillérei. Ezek ősibb jelzések, és nem
tanultak, így fontos szerepük van az egyedek fennmaradásában.

23. A kommuniokáció szintjei
• ”. A két különböző faj között a létrejött kommunikáció üzleti alapon szerveződött. A pszichológiában
ezt nyereségelméleti megközelítésnek nevezik.”

24. Kommunikáció ellenséges fajok között is van
A közlés sokszor a megtévesztés eszköze.
Másrészről lehet őszinte ami erőt és egészséget közöl.

25. A jelzések mennyisége
Az állatfajok nagy része igen korlátozott számú jelzést alkalmaz.
A halfajok átlagos jelzéskészlete 17, a madárfajoké 21, az emlősöké 25. Feltételezések szerint a legszociálisabb
gerinceseknek sincs 30-40-nél több elkülöníthető jelzéskészletük.
A rhesusmajmoknak a legösszetettebb a kommunikációjuk.
Csimpánzokkal folytatott kísérletek során kiderült, hogy az emberek által nevelt csecsemő majmok képesek
elsajátítani az emberi szavak használatát.
A megfigyelések azonban arról árulkodnak, hogy egyik csimpánzkölyök sem mutatott a normális embergyermekre
jellemző nyelvi kísérletező képességet és kedvet. Ez a megfigyelés is jelzi, hogy még a legértelmesebb emberszabású
fajt is óriási szakadék választja el az embertől.

26. Arckifejezések
• érzelmeink kifejeződését főemlős őseinktől örököltük az evolúció során .
• legalább hat alapvető érzelem – öröm, harag, meglepődés, undor, szomorúság, aggódás
– kifejezésére a Föld minden lakója számára ugyanaz a repertoár áll rendelkezésre.
• Az arc felismerése, azonosítása, a rajta megjelenő üzenetek kódolása és dekódolása erős
idegrendszeri szabályozás alatt áll. Ezáltal az ember képes arra, hogy az állatvilágban
egyedülálló módon szabályozza arcvonásait, elrejtse érzelmeit.

27. Köszönöm a figyelmet !