Világhírű művész. Ismerkedjünk meg vele.

2. A Nefelejcs utcában megbújik egy kicsiny emlékmúzeum, amit a mester
lakóházában és műhelyében rendeztek be.
(Amit egy mexikói munkájával szerzett keresetéből vásárolt.)

3. Jellemző módon Róth Miksa nevét én nem Budapest utcáin, hanem
Mexikóvárosban hallottam először, amikor az útikönyv a lehető
legtermészetesebben leírta, hogy a Palacio de Bellas Artes
üvegmennyezetét Maróti Géza és Róth Miksa készítették. A művet
Budapesten kivitelezték, és az üvegtáblákat hajón szállították az
óceánon túlra. Milyen szerencse, hogy épségben megérkeztek!
Csak hazatérve döbbentem rá, hogy munkáit már régóta ismerem, sőt,
nem túlzás azt állítani, hogy aligha van olyan budapesti, aki még nem
találkozott velük. Róth Miksa és műhelye keze nyomát viselik többek
között az üvegablakok és mozaikok az Országházban, a Szent István
Bazilikában, a Zeneakadémián, a Gresham-palotában, a fasori
evangélikus templomban, a Kálvin téri református templomban, az
Országos Levéltárban, a Belügyminisztériumban, a
Pénzügyminisztériumban, a Széchenyi-fürdőben. Néhány kevésbé
ismert munkája a Napóleon-udvar lenyűgöző üvegtáblái, a Japán
kávéház üvegablaka vagy az Új Köztemető bejáratának mozaikja.

4. Róth Miksa 1865-ben
született Pesten (ekkor még
nem Budapest), és a
mesterség alapjait apja,
Róth Zsigmond műhelyében
sajátította el. Aztán Nyugat-
Európába indult, hogy a
nagy katedrálisok
üvegablakait
tanulmányozza, hiszen
hazánkban a török
hódoltság alatt elpusztult az
összes középkori üvegablak.

5. Hazatérve a fiatal Miksát több mester is a szárnyai alá vette.
„Vallomások” címet viselő írása azért is lenyűgöző olvasmány, mert
minden mesteréről szeretettel, olykor rajongással vall, mindenkinek
hálás és mindenki halálát fájlalja – keserűség, csalódottság, irigység
sehol nincs a lapokon. A mesterek közül talán Steindl Imrét kell
kiemelni, aki türelemmel tanítgatta órákon át a zöldfülű Róthot a színek
megértésére. Ez jól sikerült, a Vallomásokban már azt írja Róth: „A szín
az emberi élet egyik legnagyobb gyönyörűsége”.
Steindltől kapja majd első megbízatását (a Máriafalva gótikus
templom üvegablakai elkészítésére), később pedig az egyik
legnagyobbat, az Országház üvegablakainak elkészítését.
Innentől már fellendül a karrierje, de ezért valóban keményen
dolgozik. Nem elégszik meg azzal, hogy a meglévő technikákat
tökélyre fejleszti, új módszerekkel is kísérletezik.

6. A mozaiktechnikával számos olyan helyen is alkotni tudott, ahol az
üveg vagy a falfestészet nem bizonyult volna tartósnak. Így például a
Deák-mauzóleumban Székely Bertalan falfestményei egyszerűen
elporladtak, hiszen a helyiséget csak évente egyszer nyitották ki. Róth
mozaikkal újrarakta a képeket, amelyet ma is megcsodálhatnak a
szerencsések.
A Nefelejcs utcai épületben lakott a család, a mögötte álló, ma üresen
tátongó háromemeletes ház adott helyt a műhelynek.
Az üvegfestészet mellett a mozaik-művészet meghonosítását is
célul tűzi ki. Tulajdonképpen a római kori márvány-mozaik
töredékek óta magyar földön Róth Miksáig senki nem készített
mozaikokat, így ez igencsak nagy lépésnek számított.

7. Róth Miksa 1944-ben halt meg, természetes halállal, hiszen
kikeresztelkedettként akkor még védett helyzetben volt, de ekkor már
állandó rettegésben élt. Két öccse a vérzivataros idők áldozata lett.
A műhelyét természetesen államosították, német majd orosz
térképészeti vállalat, később politikaitiszt-képző akadémia működött itt,
majd az Országos Szakipari Vállalat, aztán szükséglakásokat alakítottak
ki, végül államrendőröket költöztettek be. Róth Miksa özvegye, Walla
Jozefa és lánya, Amália egy szoba-konyhás lakrészben meghúzhatta
magát. Az épületet a nyolcvanas években védetté nyilvánították, Róth
Amália pedig – Ráday Mihály biztatására – 1987-ben a VII. kerületre
hagyta az épületet azzal a kikötéssel, hogy alakítsák emlékmúzeummá.

8. Így történt, hogy ma mintha vendégségbe mennénk Róthékhoz, hiszen
az első emeleten három szobát a lakásuk bútoraival rendeztek be.

9. Látni fogjuk, hogy minden képen áthat az a hitvallás, amivel Róth, ez a
híres, szerény, dolgos mesterember-művész „Vallomásait „ zárja:
„Az élet küzdelmeinek jótékony balzsama: a szépben való
gyönyörködés. Hálás lehet az ember az Úristennek, ha őt azzal
áldotta meg, hogy meglássa és átérezze a szépet, de még inkább
tartozik hálával az, akinek megadatott, hogy a szép kultuszában
töltheti el életét és az alkotás örömérzetében részesülve, ízelítőt
kap
az Isteniből, embertársainak pedig lelki gyönyörűséget szerez
művészetével.”

13. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor
együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki
köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást.
A Róth-műhely a mozaikművesség terén is jelentőset alkotott, 1902-ben
itt készült először cementbe ágyazott plasztikus mozaik. Üvegfestészeti
alkotásai a párizsi és torinói világkiállításon aranyérmet, az amerikai St.
Louis-ban nagydíjat, itthon 1899-ben Iparművészeti Nagy Állami
Aranyérmet kaptak. Kivitelezője a Velencei Bienálé magyar pavilonjának
üvegablakainak és mozaikjainak, a szabadkai városháza ablakainak, a
marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermének négy, székely népballadát
feldolgozó ablak-triptichonjának. 1914-ben a Lipótmezei
Elmegyógyintézet kápolnájának hat hatalmas méretű, a keresztény
mitológia témáit bemutató szecessziós üvegablakát készítették el.