1. Melyik az a technológia még, ami
alapvetően megosztja a társadalmat,
mint például a géntechnológia
2. Haszonnövények és a géntechnológia
Melyik az a technológia még, ami alapvetően
megosztja a társadalmat, mint például a
géntechnológia.
Van akik fellépnek ez ellen, mert nem bíznak
a géntechnológia eljárásaiban és a technológia ellen
vannak minden erővel. Sokan viszont úgy vélekednek,
hogy ez megoldás lehet a környezeti problémákra.
A fenntartható fejlődés fontos, és elengedhetetlen
eszközét látják benne.
Az iparosodás kor beköszöntével, beindult a népesség
szám szerinti gyarapodása, ami maga után vonzotta
azt a következményt, hogy Földünknek sokkal több
Éhes szájat kellet ellátnia.
Az intenzív gazdálkodás lehetővé tette, a növénytermelés fejlődését,
nagy terméshozamú növénytermesztést, amivel biztosították a lakosság
teljes körű ellátás-át.
3. Cél lett, hogy hektáronkénti terméshozam
megnőjön, és egyre nagyobb legyen.
Már ősidők óta igyekszik az ember a
növényeket saját szükségleteihez idomítani,
de ekkora igény még eddig nem mutatkozott.
A növénynemesítés következtében az évek során megemelkedtek a hozam-
ok, csökkent a növények betegség iránti fogékonysága, és számos újfajta
jött létre.
A géntechnológia pedig teljesen új lehetőségeket kínál kutatók és
fogyasztók számára egyaránt.
A géntechnológia fejlődése tette lehetővé a transzgenikus növények
alkalmazását is ezek olyan növények, amelyekbe más szervezetek örökítő
anyaga került bele. Ezáltal a növényeket merőben új módokon
használhatják fel.
Sokat vártak például az aranyrizs
kifejlesztésétől.
Ez a növény két idegen gén-t tartalmaz, ezek
egyike nárciszból származik, a másik pedig
egy baktériumfajból
4. Ennek köszönhetően a magvai béta-karotint tartalmaznak, ami az A-
vitamin elő vitaminja.
A szakemberek azt hitték, hogy az ázsiai fejlődő országokban élő emberek
számára ez hasznos lehet, mivel főként rizzsel táplálkoznak, és gyakran A-
vitamint hiányban szenvednek. Ám a géntechnológia által génmódosított
rizs néhány változatában növekedési zavarok léptek fel,
vitamintartalma pedig olyan csekély volt, hogy napi két kilogramm rizst
kellett volna elfogyasztani ahhoz, hogy hasznára váljék az embereknek.
Persze a biológusok tovább kutatnak a géntechnológia területén. Céljuk,
hogy olyan rizst hozzanak létre, amely az a-vitaminon kívül vasat, cinket
és E-vitamint is tartalmaz, valamint a sivatagi éghajlatot jobban tűrő
búzát.
Emellett keveréknövények kifejlesztésén dolgoznak.
A paragonya, azaz a paradicsom és a burgonya géntechnológia általi
keresztezése során a kutatók sejtfal nélküli egyedi sejteket egyesítettek
egymással. Az új sejtek megkapták mindkét faj örökítő anyagát, és
csakugyan kifejlődött belőlük a géntechnológia egy keveréknövény, amely
a föld felett paradicsom, a felszín alatt burgonya. A természet sohasem
állította volna elő ezt a keresztezést.
5. Mi lett a paragonyából?
A paragonya-kisérlet nem járt sikerrel. A burgonyagumók gyér termést
hoztak, és az egész növény nem mutatott termés és magkezdeményeket,
tehát szaporításra alkalmatlannak bizonyult. Fajidegen sejtek
egybeolvadásakor ugyan új tenyészet jön létre, csakhogy eközben mindig
néhány gén is veszendőbe megy, így az egész folyamat nem irányítható, és
nem is ellenőrizhető teljes mértékben. A géntechnológia által előállított új
növényt a reménybeli fogyasztók sem fogadták lelkesen.
Mi a baj a nem puhuló paradicsommal?
Az 1990-es évek közepén fejlesztették ki a nem puhuló
paradicsomot. Ehhez kikapcsolták a paradicsom egyik
génjét, azt amelyik a poligalakturonidáz enzimet termeli.
Ez az enzim feloldja az érésben lévő gyümölcs sejtfalát, így a
paradicsom héja megpuhul és elveszti feszességét.
A növénynek előny,mivel így könnyebben teheti szabaddá magvait. Az
enzim nélkül viszont meghosszabbodik a paradicsom eltarthatóságának
ideje. A nem puhuló paradicsom 6-8 hétig is eláll. Ám az európai vásárlók
nem fogadták kitörő lelkesedéssel nem ízlett nekik. Bár lehet, hogy az
emberek étvágyát már az a tudat elvette, hogy géntechnológia által kezelt
paradicsommal volt dolguk.
6. Hogyan segítik a növények az orvostudomány-t?
A növények mindig is nagy szerepet játszottak
az orvostudományban, korunkban pedig a
transzgenikus növények tovább tágítják a
lehetőségeket.
Egy géntechnológia által becsempészett gén
segítségével az a feladatuk, hogy bizonyos
oltóanyag-okat, antitesteket, hormon-okat és
fehérje-ket hozzanak létre. Ezeknek az
anyagoknak előállítása ugyanis egy növekedő
növény segítségével legolcsóbb.
Az úgynevezett génágyú révén mára már
lehetővé vált, hogy csaknem valamennyi
növényt idegen génekkel lehessen kezelni.
Ezzel a műszerrel a növényi sejteket kis arany vagy volfrámrészecskékkel
bombázzák, amelyeken megtapadnak a beléjük juttatni kívánt gének,
vagy pedig a fajidegen gének egy baktériummal együtt bekerülnek a
növényi sejtbe.
7. Az első géntechnológia által módosított
dohánycserje már 1986-ban létrehozott
emberi növekedési hormonokat.
Manapság a világon több mint nyolcvan
különböző gyógyászati készítmény van
forgalomban, amely géntechnológia-val
módosított növények közreműködésével
készült.
Szólj Hozzá:
Te egyetértesz a géntechnológiával, vagy
talán látod a benne rejlő veszély-eket?
Fogyasztottál már géntechnológia által
létrehozott termékeket?
Mennyire felismerhetőek ezek?
Ha nem tetszik neked ez az eljárás,
szerinted mi az, amit tudsz ez ellen tenni?
Elég annyit tenni, hogy lehetőleg nem
vesszük meg ezeket a termékeket?
8. Változtassuk meg együtt az Online Marketing világát.
Csatlakozz hozzánk!
http://bigideamastermind.com/accidental710k/?id=aleon
Az alábbi weboldalon olvashatod egyéb témájú cikkeinket is:
http://www.empowernetwork.com/aleon/?id=aleon
