A kiadvány megjelenését a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja támogatja.

1. A tananyag elkészültéhez az Európai Unió Lifelonf Learning
Programme által támogatott „International Steps
towards a Sustainable Future” Comenius projekt is hozzájárult.
2012
Tanári kézikönyv a
komposztálás oktatásához
Csizmazia Katalin
Suhajda Éva Virág
kiadta: Rogers Személyközpontú
Oktatásért Alapítvány
A kiadvány megjelenését a Fővárosi
Önkormányzat Környezetvédelmi
Alapja támogatja.

2. Tartalomjegyzék
Bevezetés................................................................................................................................................. 2
Folyamatok a természetben és az emberi világban ................................................................................ 3
Óravázlat ............................................................................................................................................. 3
Diák segédanyag .................................................................................................................................. 5
Tanári segédanyag ............................................................................................................................... 7 1
Kártyák............................................................................................................................................... 10
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................ 11
Mit komposztálunk? Mit és miért érdemes komposztálni? .................................................................. 13
Óravázlat ........................................................................................................................................... 13
Diák segédanyag ................................................................................................................................ 15
Tanári segédanyagok ......................................................................................................................... 19
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................ 32
Hogyan komposztáljunk? A komposztálás folyamata ........................................................................... 33
Óravázlat ........................................................................................................................................... 33
Diák segédanyagok ............................................................................................................................ 35
Tanári segédanyagok ......................................................................................................................... 37
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................ 59
Mi történik a komposztálás folyamán? A természeti folyamatok......................................................... 60
Óravázlat ........................................................................................................................................... 60
Diák segédanyag ................................................................................................................................ 62
Tanári segédanyag ............................................................................................................................. 66
További ajánlott segédanyagok, linkek ................................................................................................. 72

3. Bevezetés
Kedves Kollégánk!
Üdvözlünk oldalainkon, és honlapunkon!
Ez a kiadvány „Komposzt 2012” projektünk keretében készült el, melyre a Fővárosi Önkormányzattól
kapunk támogatást. Projektünk célja az általános iskolák tantervében szereplő környezettudatos
felhasználásra alkalmas elemekre épített kedvcsináló tájékoztató-és akcióprogramok létrehozása, 2
melyek révén sor kerül a zöldhulladék hasznosítására, a komposzt folyamatos kezelésére, a
tapasztalatok továbbadására, a család és az iskolai környezet felé.
Bár ez a tananyag elsősorban a komposztálódásról szól, nem titkoljuk, hogy egy kicsit átvezetés is
más környezetvédelmi témák felé, illetve különböző pedagógiai metodikák alkalmazására épül. Egyik
érdekes újdonsága például a rendszerelméleti dinamikai diagrammok megjelenítése (az utolsó
leckében), amelyet egy másik, Európai Unió által támogatott, „Lifelong Learning Programme,
Comenius School Partnership – International Steps Towards an International Future” c. projektünk
keretében sajátítottunk el.
Bár a következő oldalakon levő leckék egymásra épülnek, egymást kiegészítik, mi arra buzdítunk
mindenkit, hogy „csemegézzen”, válassza ki azokat a témákat, gyakorlatokat, módszereket,
amelyeket izgalmasnak talál, és alkalmazza olyan módon, ahogyan az diákjaihoz és önmagához
illeszkedik.
Az anyaghoz vonatkozóan minden ötletet, véleményt, kritikát örömmel látunk.
Jó munkát és sok sikert kívánunk.
Csizmazia Katalin és Suhajda Virág
Rogers Alapítvány - Rogers személyközpontú középiskola

4. Folyamatok a természetben és az emberi világban
(Linearitás és körfolyamatok)
Óravázlat
Tantárgy és évfolyam: Biológia 7. évfolyam, Földünk és Környezetünk 7-8 évfolyam, Kémia 7-8.
évfolyam
3
Kapcsolódó tantervi célok:
Biológia: biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismerése
Földünk és környezetünk: természeti és társadalmi folyamatok összefüggése,
környezetkárosítás, környezetvédelem
Kémia: környezeti kémia
Időtartam: 1 tanóra
Fejlesztési célok:
 a természetes környezet folyamatainak ciklikus és rendszerbe illeszkedő jellemének
felismerése
 a természeti és emberi folyamatok különbségeinek felismerése
 ábrázolási technikák megismerése, illetve ábrák (folyamatábrák) készítése
 szakszöveg értelmezése
 továbblépési lehetőséget nyújt mind a környezetvédelmi oktatás, mint a környezeti kémia
oktatása témák felé, illetve az alkalmazott feldolgozási és ábrázolási eszközök már
szakterületeken való alkalmazása terén
Bevezetendő szakkifejezések és jelentésük:
lineáris
ciklikus
körfolyamat
hulladék

5. Óravázlat
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
0-10 perc 1.feladat : párok alakítása, feladatkiadás: kártyák
rakjátok sorrendbe a folyamatokat
10-15 perc Folyamatok közös összerakása kártyák és cellux, esetleg ha
van, mágnestábla
15-25 2.feladat: Gyűjtünk közösen további tábla
példákat a lineáris és a ciklikus 4
folyamatokra a természeti és az emberi
világból! (frontális, közös munka)
25-35 perc egyéni munka, vagy közös munka : 3. diáksegédanyag
feladat, szakszöveg-bekezdésfeldolgozás
35-45 perc Videó közös megtekintése Projektor, számítógép
Mellékletek:
diák segédanyag
tanári segédanyag (feladat megoldások, játékleírás)
kártyák

6. Diák segédanyag
Folyamatok a természetben és az emberi világban
(Linearitás és körfolyamatok)
1. feladat:
Rakjátok sorrendbe a kártyákat a rajtuk szereplő események alapján! Jelöljétek nyilakkal az
események közötti kapcsolatokat! Mi jellemzi a két folyamatot iránya, hatásai, az energia 5
hasznosulása szempontjából?
a) folyamat
 Csomagolóanyagok egy részének bomlása során káros anyagok jutnak a természeti
környezetbe
 Üvegházhatás növekedése
 Szén-dioxid kibocsátás
 Fogyasztási cikkek, csomagolóanyagok előállítása energia hasznosításával
 Kőszén kitermelése a bányából
 Energiatermelés
 Fogyasztási cikkek elfogyasztása, csomagolóanyagok kidobása
 Klímaváltozás
 Csomagolóanyagok növelik a hulladék mennyiségét
 Szén elégetése szénerőművekben
b) folyamat
 A fű felszívja a tápanyagot a talajból
 A lebomlott tetem tápanyagként a talajba kerül
 A róka megeszi a nyulat
 Az állat elpusztul
 Az állati tetemet lebontják a baktériumok
 és egyéb mikroorganizmusok
 A mezei nyúl lelegeli a füvet
2. feladat:
Gyűjtünk közösen további példákat a lineáris és a ciklikus folyamatokra a természeti és az emberi
világból!

7. 3. feladat:
Értelmezzük az alábbi bekezdést:
A globális (öko)rendszer egészében és alrendszereiben is érvényesül az anyag áramoltatásának
ciklusossága. A termelői, fogyasztói és lebontói folyamatok a rendszer elemeinek összekapcsoltságán
keresztül, helyi és globális szintű biogeokémiai ciklusokba áramlanak. Ehhez képest a humán
gazdaságot jobbára lineáris termelői és fogyasztói kapcsolatok jellemzik. A linearitás miatt alacsony a
hatékonyság, nagy az energiaveszteség, sok a termelési hulladék. A rendszerből szinte teljesen
hiányzik a lebontási fázis, ezért a termelési hulladék nem hasznosul az újabb termelési folyamatban,
hanem szemétté válik.
6
Forrás:
Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés elvei: A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve
https://sites.google.com/site/vilagfatudastar/koernyezetgazdasag/fenntarthato-fejlodes/a-
fenntarthato-fejlodes-elvei#12
 Mit állít a szerző? Mi az oka a hulladéktermelésnek?
 Mit találna megoldásnak a szerző?
 Milyen már létező példákat tudtok erre a megoldásra mondani?
 Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyes hulladékkezelési megoldásoknak?
4. feladat:
Videó megtekintése
http://www.ted.com/talks/capt_charles_moore_on_the_seas_of_plastic.html
„Charles Moore kapitány, az Algalita Tengeri Kutató Alapítványtól, elsőként fedezte fel a Nagy
Csendes-óceáni Szemét Foltot - egy végtelen lebegő műanyag szeméthegyet. Most arra hívja fel a
figyelmet, hogy mindez nő, és egyre nagyobb problémát okoz tengereinkben.” (magyar felirat –
subtitle – elérhető) TED. com, fordította Martonosi Júlia

8. Tanári segédanyag
Folyamatok a természetben és az emberi világban
(Linearitás és körfolyamatok)
1. feladat:
A diákok párban dolgoznak. A párok egyik fele a „lineáris”, a másik a „ciklikus” 7
folyamatelemeket tartalmazó kártyacsomagot kapja.
Rakjátok sorrendbe a kártyákat a rajtuk szereplő események alapján! Jelöljétek
nyilakkal az események közötti kapcsolatokat!
c) lineáris folyamat

9. Feldolgozás:
 A folyamat egyirányú
 Energiaveszteség lép fel
 Káros hatások
 Nem visszafordítható a folyamat
 Az emberi folyamatokra ez jellemző
8
d) ciklikus (kör)folyamat
A róka megeszi a
nyulat
A mezei nyúl lelegeli a
füvet
Az állat
elpusztul
A fű felszívja a tápanyagot a
talajból
Az állati tetemet lebontják a
baktériumok
és egyéb mikroorganizmusok
A lebomlott tetem tápanyagként a talajba
kerül
Feldolgozás:
 A folyamat ciklikus
 Minden hulladék hasznosítása megoldott
 Kisebb energiaveszteség
 Nincs károsanyag-kibocsátás (vagy nagyon kicsi)
2. feladat:
Gyűjtünk közösen további példákat a lineáris és a ciklikus folyamatokra a természeti és az
emberi világból!

10. 3. feladat:
Értelmezzük közösen az alábbi bekezdést:
A globális (öko)rendszer egészében és alrendszereiben is érvényesül az anyag
áramoltatásának ciklusossága. A termelői, fogyasztói és lebontói folyamatok a rendszer
elemeinek összekapcsoltságán keresztül, helyi és globális szintű biogeokémiai ciklusokba
áramlanak. Ehhez képest a humán gazdaságot jobbára lineáris termelői és fogyasztói
kapcsolatok jellemzik. A linearitás miatt alacsony a hatékonyság, nagy az energiaveszteség,
sok a termelési hulladék. A rendszerből szinte teljesen hiányzik a lebontási fázis, ezért a
termelési hulladék nem hasznosul az újabb termelési folyamatban, hanem szemétté válik. 9
Forrás:
Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés elvei: A körfolyamatokban történő összekapcsoltság
elve https://sites.google.com/site/vilagfatudastar/koernyezetgazdasag/fenntarthato-
fejlodes/a-fenntarthato-fejlodes-elvei#12
Mit állít a szerző? Mi az oka a hulladéktermelésnek? (lineáris folyamatok, lebontási fázis
hiánya)
Mit találna megoldásnak a szerző? (a termelési hulladék újrahasznosítását)
Milyen már létező példákat tudtok erre mondani? (hulladékégetéssel nyert energia,
komposztálás, ürülékből nyert energia, pillepalackok újrahasznosítása, veszélyes hulladékok
(pl energetikai hulladékok) újrahasznosítása
Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyes megoldásoknak? (környezetszennyezés,
nehezen megoldható, drágább az újrahasznosítás, mint a hulladékkezelés stb)
4. feladat:
Videó megtekintése
http://www.ted.com/talks/capt_charles_moore_on_the_seas_of_plastic.html
„Charles Moore kapitány, az Algalita Tengeri Kutató Alapítványtól, elsőként fedezte fel a
Nagy Csendes-óceáni Szemét Foltot - egy végtelen lebegő műanyag szeméthegyet. Most arra
hívja fel a figyelmet, hogy mindez nő, és egyre nagyobb problémát okoz tengereinkben.”
(magyar felirat – subtitle – elérhető) TED. com, fordította Martonosi Júlia

11. Kártyák
Lineáris termelői és fogyasztási folyamat (kártyák)
Kőszén kitermelése a Szén elégetése
bányából szénerőművekben
10
Energiatermelés Szén-dioxid kibocsátás
Fogyasztási cikkek,
csomagolóanyagok Üvegházhatás
előállítása energia növekedése
hasznosításával
Fogyasztási cikkek
elfogyasztása,
csomagolóanyagok Klímaváltozás
kidobása
Csomagolóanyagok Csomagolóanyagok egy
növelik a hulladék részének bomlása során
mennyiségét káros anyagok jutnak a
természeti környezetbe

12. Körfolyamat (kártyák)
A mezei nyúl lelegeli a
A fű felszívja a
füvet
tápanyagot a talajból 11
Az állat elpusztul
A róka megeszi a
nyulat
Az állati tetemet
lebontják a A lebomlott tetem
baktériumok
tápanyagként a
és egyéb
mikroorganizmusok
talajba kerül

13. Irodalomjegyzék
Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés elvei: A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve
https://sites.google.com/site/vilagfatudastar/koernyezetgazdasag/fenntarthato-fejlodes/a-fenntarthato-
fejlodes-elvei#12
Kriston László: „Tehénenergia”
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/fenntarthato_fejlodes/allati_urulekbol_uzemanyag_es_energi
a.html
Hulladékból nyert energia
http://energiapedia.hu/hulladekbol-nyert-energia
Műanyag hulladékból villamos energiát termelő erőmű modellje működik Győrben 12
http://zoldter.hu/energia/20101025_muanyag_gyor_hulladek_olaj_energia.aspx
Háztartási hulladékból energia
http://www.greenfo.hu/hirek/2011/11/07/haztartasi-hulladekbol-energia

14. Mit komposztálunk? Mit és miért érdemes komposztálni?
Óravázlat
Tantárgy és évfolyam: Biológia 7. évfolyam, Földünk és Környezetünk 7.-8. évfolyam, Kémia 7.-8.
évfolyam
Kapcsolódó tantervi célok:
Biológia: biztosítsuk az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges
tájékozottságot és segítsük elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti 13
együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása
a biológia tudományának segítségével lehetséges, és ez minden ember közös feladata.
Földünk és környezetünk: Segítsük elő a környezettudatos életmód kialakulásának
megalapozását
Kémia: A mindennapi élet példáival mutassuk meg mind a sokféleséget, mind az
osztályozás hatékonyságát.
Időtartam: 2 tanóra
Fejlesztési célok:
 tudja a biológiai jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni
 legyen gyakorlata a biológiai jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni
 a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a természetvédelem legfontosabb alapelveit
 Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, a rendszer felépítésével.
 Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során,
tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ.
Bevezetendő szakkifejezések és jelentésük:
Komposzt, lebomlási idő, C / N aránya, zöld nyesedék,

15. Óravázlat – 1. tanóra - mit nem komposztálhatunk és amit nem, azt, miért nem
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
5 perc Az óra céljának ismertetése
10 perc 1. feladat: Ismerkedés a nem Poszter
komposztálhatóság indokaival
15 perc Anyagok besorolása anyagok nevei papírcsíkokon
15 perc 2.feladat: Az anyagok, a problémák és a kiegészítendő táblázat
megoldások táblázatba sorolása kártyacsomag
14
Óravázlat – 2. tanóra
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
5 perc Az óra témájának ismertetése 2 db elmetérkép alap
40 perc Elmetérkép készítése nyomtató
Internet
Színes ceruzák, filctollak
szakújságok

16. Diák segédanyag
1. tanóra
1.1. Komposztálható – nem komposztálható
Tanulmányozzátok a poszteren lévő indokokat, amelyek miatt bizonyos anyagok nem
kerülhetnek a komposztba.
….. mert a megmaradt peték gondot okozhatnak
15
….. mert a házi állatokat izgathatják a szagok, és széttúrhatják a komposzt dombot.
….. mert mérgezőek lehetnek
….. mert a talajra ártalmas savakat tartalmazhatnak
….. mert nagyon hosszú a lebomlási ideje
…. mert nem természetes anyagok
…. mert túl sok savat képezhetnek
…. mert szennyezik a környezetet
Gondoljátok végig, hogy az itt szereplő anyagok összefüggésbe hozhatók-e bármelyik
indokkal.
1.2. Táblázat kiegészítés
Három kártya csomagot találtok az asztalon. Ezeknek segítségével kell kitöltenetek az
alábbi táblázatot:

17. anyag probléma megoldás
frissen vágott fű
más hulladékokkal kell 16
gondosan összekeverni
vagy nitrogénforrást kell
hozzáadni
túlságosan nagy darabok
fontos a rendszeres átforgatás
gyomnövények
Meg kell forgatni a
komposztot, hogy a
komposztban található
baktériumok és gombák
kiszorítsák a kártevőket, és a
komposztálás során termelődő
számos antibiotikum
mindenhova hamar eljusson.

18. 2. tanóra
 tanóra
Feladat: Elmetérkép készítése
Csoportoddal készíts elmetérképet. Az alábbi alapra gyűjts vagy rajzolj beilleszthető képeket,
hogy a végére egy olyan nagy kép keletkezzen, ami minden olyan fontos komposztálható vagy ne
komposztálható anyagot tartalmaz, amely egy háztartásban fellelhető. Íme az alapok:
17
Komposztálható anyagok térképe

19. Nem komposztálható anyagok térképe
18

20. Tanári segédanyagok
1. tanóra
1.1. feladat
Cél: a diákok jártasságot szerezzenek és értsék, mit miért komposztálhatunk, és mit miért nem.
Feladat: Mostanra nagyvonalakban már megismerkedtünk azzal, hogy mi is zajlik a komposztálódás
folyamatában. Következik az a lépés, amikor megismerkedünk azokkal az elvekkel és okokkal,
amelyek alapján megkülönböztethetjük, mi komposztálható és mi nem. 19
Módszer: Először az indokokra tekintünk rá. A tanár kiteszi a nagy posztert, amelyen az indokok
találhatók:
….. mert a megmaradt peték gondot okozhatnak
….. mert a házi állatokat izgathatják a szagok, és
széttúrhatják a komposzt dombot.
….. mert mérgezőek lehetnek
….. mert a talajra ártalmas savakat tartalmazhatnak
….. mert nagyon hosszú a lebomlási ideje
…. mert nem természetes anyagok
…. mert túl sok savat képezhetnek
…. mert szennyezik a környezetet
Célunk, hogy első körben a diákok megsaccolják a nem komposztálható dolgokat, és a megfelelő
kategóriába sorolják őket. Ez több féleképpen is történhet

21. 1. A komposztálható és nem komposztálható elemek listáját csíkokra vágjuk, és szerte
szétszórjuk egy nagy asztalon. A csíkok másik felén bluetack van. A diákok megtaláljanak
minden olyan elemet, amely nem komposztálható, és elhelyezzék a tábla megfelelő helyére.
VAGY
2. Minden diáknak véletlenszerűen kiadunk csíkokat. A diáknak el kell döntenie, hogy a saját
anyaga komposztálható vagy sem. VAGY
3. A csíkokat egy dobozba tesszük, és minden diák külön - külön húz egy csíkot, majd
megindokolja, hogy feltenné-e a táblára, és ha igen, akkor pontosan hova, vagy
komposztálhatónak tartja. 20
Komposztálható anyagok: Nem komposztálható:
- gyümölcs és zöldség maradék, - főtt ételmaradékok,
hulladék, nyesedékek, levágott fű, - vastag faágak, a gyomok gyökerei,
fűszernövények, ágak, gallyak, magvas gyomok
lombhulladék, hullott gyümölcs, - citrusfélék héja,
- kenyérmaradék, tészta, magok - vegyszerrel kezelt faáruk,
- ételmaradék közül a zöldség és - fertőzött, beteg növények,
gyümölcsszármazékok növényi részek, súlyos
- kávézacc, teafű, teafilter, rovarfertőzött növények,
tojáshéj, - leander, bürök, ricinus és hasonló
- hervadt virág, rostos szövetű mérgező növények
levelek, szobanövények elszáradt - eperfa, vadgesztenyefa ága,
levelei, régi virágföld, falevelek levele, az eukaliptusz, a babér, a
- porzsák tartalma, fahamu, diófa, a boróka, az akác és a
fűrészpor ciprusfa
- repkény és kaktuszfélék aprítva - húsmaradékok, állati hulladékok,
- növényevő kisállatok ürüléke a hús, hal, csont, főzött konyhai
forgácsalommal együtt. hulladék
- papírtörölköző, papírguriga, - műanyag pohár, doboz,
papírzacskó tejeszacskó,
- vadon termő, gyűjtött - fényes papírok, újságpapír, üveg,
gyógynövények, kerti gyomok fém eszközök,
- szalma, elszáradt növények, nád, - kő, kavics, építési törmelékek,
kukoricaszár, festékek,
- növényevő kisállatok ürüléke,
természetes alapú alom

22. 1.2 feladat: Táblázat kiegészítés
Három kártyacsomagot teszünk az asztalra. Az első az anyagot tartalmazza, a második a
problémákat, a harmadik pedig a megoldást. A diákoknak a kártyák segítségével ki kell tölteniük a
táblázatot.
A kész táblázat:
anyag probléma megoldás
21
frissen vágott fű berohadhat hagyjuk egy – két napig
szétterítve
Diófa és tölgylomb tág a C/N aránya más hulladékokkal kell
gondosan összekeverni
vagy nitrogénforrást kell
hozzáadni
a tuják és fenyők nyesedékeit túlságosan nagy darabok aprítani kell
A zöldnyesedékek könnyen hevülő anyagok fontos a rendszeres átforgatás
Gyomnövények könnyen kicsíráznak a komposzt közepébe helyezni,
mert a meleg hatására a
magvak gyorsan elvesztik
csírázóképességüket. Le kell
fedni a komposztot
Beteg növényi részek a növényi kórokozók és Meg kell forgatni a
kártevők túlélhetnek komposztot, hogy a
komposztban található
baktériumok és gombák
kiszorítsák a kártevőket, és a
komposztálás során termelődő
számos antibiotikum
mindenhova hamar eljusson.

23. A kártyák
Hagyjuk egy – két napig Diófa és - tölgylomb
szétterítve.
22
más hulladékokkal kell
Tág a C / N aránya
gondosan összekeverni vagy
nitrogénforrást kell hozzáadni
a tuják és fenyők túlságosan nagy darabok
nyesedékei
Aprítani kell Zöldnyesedékek
Könnyen hevülő anyagok Rendszeres átforgatás

24. Gyomnövények Könnyen kicsíráznak
A komposzt közepébe helyezni, 23
mert a meleg hatására a
magvak gyorsan elvesztik Beteg növényi részek
csírázóképességüket. Le kell
fedni a komposztot
3 Át kell forgatni, hogy a
baktériumok és gombák
a növényi kórokozók és kiszorítsák a kártevőket, és a
kártevők túlélhetnek termelődő antibiotikumok
mindenhova hamar eljussanak.

25. 2. tanóra
Feladat: Elmetérkép készítése
A csoportot két részre osztjuk. Az egyik csoport a komposztálható, a másik csoport a nem
komposztálható dolgokról készít képes elmetérképet.
A tanár előkészítésként egy – egy elmetérkép alapot ad a csoportoknak:
Komposztálható anyagok térképe
24

26. Nem komposztálható anyagok térképe
25
A diákok feladata, hogy – amennyiben a nyomtatás lehetséges – , a neten keressenek képeket a
megfelelő kategóriákhoz. Ebben a munkában minden eddigi jegyzetük használható. Ha a nyomtatás
nem megoldható, akkor néhány környezetvédelmi magazinról kell gondoskodni (lehet egy előzetes
házi feladat is), amelyben képeket találhatnak a témában. A tanár számára alább összegyűjtöttünk
néhány képet, ami ha szükséges kinyomtatható, és a diákok rendelkezésére bocsátható. Íme:
http://legjobbotthon.postr.hu/cimke/komposzt http://noiportal.hu/main/npnews-10622.html

27. 26
http://www.macska.tv/hir/2008/09/10/mint-aki-jol-vegezte-dolgat%E2%80%A6
http://myartistsoul.mindenkilapja.hu/gallery/23145798/renderimage/23145984/
http://www.superstock.com/stock-photos-images/1570R-117790
http://www.lovefoodhatewaste.nsw.gov.au/love-food/research.aspx

28. 27
http://blogol.hu/comment.php?log=874930
http://www.membrell.com/2003/10/eggshell-calcium-in-the-treatment-of-osteoporosis/
http://kni7.wordpress.com/tag/hervadt-virag/ http://www.vancsod.hu/hirek.php?view=57
http://forum.fourthirdsphoto.com/showthread.php?t=58599
http://www.123rf.com/photo_4885392_just-a-bit-of-cutted-grass-laying-on-a-white-
background.html

29. 28
http://fokusz.info/index.php?cid=1409458913&sid=1679233764
http://trendoblog.blogspot.com/2011_09_01_archive.html
Külön figyelemmel komposztálhatók
http://www.szepzold.hu/mit_tehetunk_az_almafa_varasodas_ellen
Nem komposztálható anyagok

30. http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/england/2314885.stm
http://www.meska.hu/Blog/post?p=cG9zdF9pZD0xMDc=
29
http://www.gazdabolt.hu/index.php?content=2&category=13&topic=3040&TermekOrder=&Messag
eLimit=250
http://www.viragkotorita.hu/leander-teleltetese/
http://eszikalszik.freeblog.hu/categories/kaja/page/13/ www.iconrepro.hu

31. Egy minta az elvárható elmetérképhez:
30
http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/vedett-erzekeny-080906-189

32. Időkitöltő feladat:
http://messzelato.hu/compost/hu/games.html - honlapon található játék alkalmas az ismétlésre és a
tudás ellenőrzésére is. A forrás megjelölésével akár több példányban is laminálható. Alkoholos filctoll
használata esetén többször is felhasználható. Mit tehetsz a komposztba?
31
Megoldás:

33. Irodalomjegyzék
www.komposztalas.lap.hu
http://legjobbotthon.postr.hu/cimke/komposzt
http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/vedett-erzekeny-080906-189
http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/komposzt.htm
32

34. Hogyan komposztáljunk? A komposztálás folyamata
Óravázlat
Tantárgy és évfolyam: Biológia 7. évfolyam, Földünk és Környezetünk 7.-8. évfolyam, Kémia 7.-8.
évfolyam
Kapcsolódó tantervi célok:
Biológia: A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva
tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem 33
azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit.
Földünk és környezetünk: Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az ember társadalmi-
gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét.
Kémia: Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük
védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a
környezeti gondok helyi mérséklésére.
Időtartam: 4 tanóra
Fejlesztési célok:
 Vizsgáljuk meg a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatait
 legyen gyakorlata a biológiai jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni
 készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a.
 Vállaljon aktív szerepet a környezetében a szennyező anyagok felhalmozódásának
megelőzésében.
 Gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok
értelmezését, használatát
Bevezetendő szakkifejezések és jelentésük:
releváns, fenntartható fejlődés, hulladékgazdálkodás, érés

35. Óravázlat – 1. tanóra – ráhangolódás a témára
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
5 perc Az óra céljának ismertetése
10 perc 1. feladat: bevezető videofilmek Videofilmek, video lejátszó,
megtekintése projektor
10 perc 2. feladat: felmerülő kérdések Post it,
összegyűjtése és csoportosítása Csomagolópapír
10 perc 3. feladat: további kérdések A4-es papírok, toll 34
versenyszerű gyűjtése
10 perc A házi feladat kijelölése
Óravázlat – 2. tanóra: Ismerkedés a komposztálás folyamatával
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
10 perc 1. A házi feladat megbeszélése
10 perc 2. Feladat: Ismerkedés a kérdésekkel, Másolt táblázatok
saccolt válaszok beírása
10 perc Az összefoglaló videó megtekintése Videofilm, lejátszó, projektor
15 perc A táblázat kitöltése Másolt táblázatok
Óravázlat – 3. tanóra: A komposztálás részletes folyamata
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
5 perc 1. feladat: szakértői csoportok alkotása Asztalok
10 perc 2. feladat: A témacsoportok munkája Szakértői anyagok
20 perc 3. feladat: Az információk beszerzése Papír, toll,
10 perc 4. feladat: elmetérképek alkotása Csomagolópapír, filctollak
Óravázlat – 4. tanóra: Összefoglalás, problémák kezelése
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
5 perc Az óra témájának ismertetése 2 db elmetérkép alap
40 perc 1. feladat: memóri játék Memori kártyák

36. Diák segédanyagok
2. tanóra
A feladat az alábbi táblázat kitöltése. Az első példányra saccolni kell. Írjatok be minden olyan
ötletet, ami fejből a csoportnak eszébe jut. Ezután adjátok oda ezt a példányt a tanárnak. Most
már ismeritek a kérdéseket, ennek tükrében nézzétek meg a következő videót.
Feladatlap a 2 feladat filmjéhez http://www.youtube.com/watch?v=WtDU5Hlip9k 35
gondoljátok Hallottad a filmben kikutattátok
Van törvényünk a
komposztálással
kapcsolatban? Mikor
keletkezett? Miről
rendelkezik?
Melyik az a település,
ahol nagyon rég óta
foglalkoznak telepi
komposztálással. Hol
van?
Milyen előnyei vannak
az otthoni
komposztálásnak?
Konkrét példát tudtok
említeni?
Milyen lesz a
keletkezett föld?
Mivel foglalkozik a
HUMUSZ SZÖVETSÉG?
Hol a székhelye?
Tudsz még említeni a
hulladékgazdálkodáshoz
kapcsolódó
szervezetet?
Mivel foglalkozik a
SZIKE?
Miért van a környezet-
tudatos háztartásban
két kuka?

37. Honnan kerül ki
komposztgyártás
alapanyaga?
Milyen feladatok
vannak a komposztálás
során?
Mire kell vigyázni a
komposztálás folyamán
36
Milyen legyen a
komposztáló?
Mennyi idő alatt lesz
humusz a komposztból?
Falevél és fű – kell vagy
nem a komposzthoz?
Hol lehet komposztálni?

38. Tanári segédanyagok
1. tanóra: Bevezetés a komposztálás tudományába
1. Feladat: Miről is van szó. Bevezető – video filmek megtekintése
http://www.youtube.com/watch?v=vyuqEYLRVTM (4,30 perc)
http://www.youtube.com/watch?v=0vwARMPYHgo&feature=relmfu (4,34 perc)
http://vimeo.com/10573424 (3,38 perc) 37
A legjobb, ha a tanár külön csoportba sorolja a diákokat, és a csoportok különböző filmeket
néznek meg. Amennyiben ennek nincsenek meg a technikai lehetőségei, akkor a tanár
kiválasztja azt a filmet, amely neki a legkedvesebb az itt felsoroltak közül, és a gyerekek a
választott film segítségével ismerkednek meg a témával.
2. Feladat: Ki mire kíváncsi a témával kapcsolatban? Kérdések összegyűjtése.
Biztassuk a diákokat, hogy fogalmazzanak meg kérdéseket a témával kapcsolatban. Mi érdekli
őket? Mindenki felírja a kérdéseit színes egyik oldalán ragasztós, könnyen mozdítható kis
papírra (post it) . A kis cédulákat kiragasztjuk egy nagy üres poszterre a jelentkezés
sorrendjében. Egyszerre csak egy cédula ragasztható fel. Amikor minden felkerült a nagy
poszterre, csoportosítjuk a kérdéseket témakörök szerint. A csoportokat bekarikázzuk - ezzel
a témakörök nagy részét valószínűleg meg is határoztuk.
3. Feladat: További kérdések gyűjtése – verseny feladat
Annak érdekében, hogy még több kérdést gyűjtsünk össze, a diákokat három fős csoportokra
osztjuk. Arra kérjük a csoportokat, hogy a témába vágó érdekes kérdéseket keressenek. A
tanár a saját listáján pipálja az ott lévő kérdéseket, és jutalmazza a legtöbb olyan kérdést,
amely az ő listáján is szerepel (hiszen ezek valószínűleg fontos kérdések). Külön díjat
adhatunk annak a kérdésnek, amelyet különösen kreatívnak, vagy érdekesnek ítél a tanár.
Tudnunk kell innentől azonban, hogy ezek a kérdések már a feldolgozás során második körbe
fognak tartozni, hiszen nem a diákok közvetlen érdeklődésére alapulnak. A tanár által
fontosnak tartott kérdéseket itt pirossal jelöljük.
4. Feladat: A házi feladat kijelölése – adatgyűjtés
A házi feladat célja a diákok érzelmi bevonása. A kutatási, adatgyűjtési feladattal a közvetlen
illetve tágabb környezetre irányul a figyelmük. Variációk = lehetséges kérdések:. Engedjük,
hogy a diákok választhassanak.
- Kérdezz meg legalább 5 iskolatársat, hogy milyen házban, lakásban lakik

39. - Készíts felmérést, hogy osztálytársaid milyen házban, lakásban laknak.
- Kérdezd meg az osztályt tanító tanárokat, hogy milyen házban, lakásban laknak
- Gyűjtsd össze, hogy az iskola körül milyen típusú házak vannak
- Készíts felmérést a kerület házainak, lakásainak arányairól
2. tanóra: Kerüljünk közelebb a témához
1. Feladat: a házi feladat megbeszélése
2. Feladat: Egy összefoglaló video megtekintése, és a táblázat kitöltése
http://www.youtube.com/watch?v=WtDU5Hlip9k (7.57 perc) 38
A gyerekeket háromfős csoportokba osztjuk. A táblázatot két példányban másoljuk
csoportonként. Az első feladat a kérdésekre válaszokat saccolni. A feladatlap első példányára
ráírhatják ötleteiket, amiket a tanár beszed. A film megtekintése után néhány kérdésre
választ találhatnak. Ekkor újra elővehetik a kérdéseket és emlékezetből kitölthetik a
kérdéseket. Ezután kapnak időt arra, hogy a maradék kérdésekre kikutassák a válaszokat. A
kutatáshoz a lehetőségek szerint Internetet, a könyvtárat, földrajz atlaszt, lexikont
használhatnak.
Tanári kitöltött feladatlap a 2 feladat filmjéhez http://www.youtube.com/watch?v=WtDU5Hlip9k
gondoljátok Hallottad a filmben kikutattátok
Van törvényünk a 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A
komposztálással HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL
kapcsolatban? Mikor
keletkezett? Miről a hulladék szerves-anyag
rendelkezik? tartalmának csökkentéséről
rendelkezik
Melyik az a település, Tura Hatvantól nem
ahol nagyon rég óta messze, Alföld és
foglalkoznak telepi a Mátra
komposztálással. Hol találkozásánál
van?
Milyen előnyei vannak az olcsóbb, (egy 10 emeletes ház környezet -
otthoni évi 400.000 forintot tud kímélőbb + nem
komposztálásnak? megtakarítani a szelektív kell a begyűjtésre
Konkrét példát tudtok hulladékgyűjtéssel és és szállításra
említeni? komposztálásossal,) energiát fordítani
eredményesebb,
környezetkímélőbb
Milyen lesz a keletkezett morzsalékos, fekete, erdei
föld? földillatú

40. Mivel foglalkozik a A fenntartható
HUMUSZ SZÖVETSÉG? fejlődés napi
Hol a székhelye? gyakorlatainak
terjesztése
Tudsz még említeni a
hulladékgazdálkodáshoz
kapcsolódó szervezetet?
Mivel foglalkozik a SZIKE? SZIKE Környezet –
és
Egészségvédelmi
Egyesület.
39
Miért van a környezet- kukába, komposztálható
tudatos háztartásban két
kuka?
Honnan kerül ki kertből, és háztartásból
komposztgyártás
alapanyaga?
Milyen feladatok vannak válogatás (nedves és száraz
a komposztálás során? anyagok)
aprítás (kézi vagy gépi)
rétegezés zöld és barna
vegyesen)
rostálás
szétterítés
Mire kell vigyázni a keverjük, hogy átlagos legyen minden oldalról
komposztálás folyamán a nedvesség tartalom, (ne szellőzhessen
rohadjon be)
öntözzük, hogy ne száradjon ki
árnyékban álljon,
Milyen legyen a nyitott legyen a komposztáló
komposztáló? álja, hogy érintkezzen a talajjal
tető kell a komposztálóra,
hogy ne ázzon el
Mennyi idő alatt lesz minimum fél év
humusz a komposztból?
Falevél és fű – kell vagy a kert egy természetes
nem a komposzthoz? komposztáló
Hol lehet komposztálni? bárhol

41. 3. tanóra: Ismerkedjünk meg a komposztálás praktikus folyamatával. Kooperatív munka.
1. feladat – feladatválasztás.
A tanár előkészítésnél érdeklődés szerinti csoportokat hoz létre. Az asztalokra elhelyezi az írott
illetve nézhető virtuális forrásokat (ha erre megvan a technikai lehetőség pl laptop, netbook). Az
asztalokat beszámozza, és az asztalok számát és témáját egy – egy kártyára írja fel annyi
példányban, ahány diákot szeretne egy téma szakértőjének (PL egy 30 fős osztályban 6 asztalhoz
5-5 diák tartozhat, tehát egy témában 5 kártyát kell gyártani). A diákok a teremben sétálva
választanak témát, és elhelyezkednek az asztalnál. Így jönnek létre a szakértői csoportok,
amelyek a saját témájuk megismerése után, annak a témának a tanítóivá válnak. Igyekezzünk
40
hangsúlyozni, hogy ha lehet, akkor a diákok valóban a téma szerint kerüljenek csoportokba. Íme a
témák:
25 diák esetén 5 téma
- előkészítés
- aprítás, aprítógép
- keverés, átrakás, átforgatás
- rétegezés, arányok
- komposztálók, komposzt keretek
26 - 30 diák esetén + a kész komposzt felhasználása
1.
előkészítés

42. 2.
aprítás
41
3.
átforgatás

43. 4. 42
arányok
5.
komposztálók

44. 6.
felhasználás
43
2. feladat: A csoportok megismerik az érdeklődésük által meghatározott témát az asztalokhoz
kikészített anyagok segítségével. Több szinten is megfogalmazhatunk feladatokat. Az
átforgatás c. feladatra például most két verziót egy könnyebb és egy nehezebb változatot is
készítettünk. Íme, a szakértői anyagok:

45. 1. Előkészítés
Gyűjtögetünk alapanyagokat folyamatosan a konyhában, a
háztartásban és a kertben egyaránt.
1.)
44
Válogassátok szét a valóságos és a képeken látható hulladékokat
komposztálható és nem komposztálható csoportokra a SZIKE
Egyesület Komposztálási útmutató füzetének segítségével!
2.)
Készítsetek egy ajánló listát a faliújságra a komposztálható
hulladékokról!
A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok,
mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények. A
zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint
például a frissen vágott fű, vagy ide tartoznak az ételmaradékok,
konyhai hulladékok is. (TIPP: Kerüljük a húsmaradékokat, zsírokat
illetve zsiradékokat! Ezeket jobb nem felhasználni, mert a patkányok és
a legyek is kedvelik.)

46. 3. Átforgatás
Figyelmesen olvassátok el a következő szöveget, amelyben a
felsorolt szavaknak találjátok meg a megfelelő helyet!
Íme a szöveg:
Amit az ………………… tudni kell:
45
Általában a kerti komposztokat ……………….kell ……………. így a
komposzt kb. …………….. alatt készül el. Az ………………….. a
következőkre kell ügyelni.
 az első átforgatás után már nem szabad …………………. ……a
komposzthoz adni;
 átforgatáskor a nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, ha kell,
…………….. , ha nedves, ……………………….. keverjük össze;
 új komposztot mindig a lehető …………………… rakjunk össze;
 az átforgatás során az összerakáskor kialakított ………………...
össze kell keverni.
Lehetséges átforgatás nélkül is komposztot készíteni, de így az érés
lényegesen ……………… lesz (kb. ………….. évig tart). A végtermék
földszerű lesz, és a minősége ………………… a többször átforgatott
komposztét.
Az eredeti szövegben szereplő megfelelő formában álló szükséges
szavak (nem sorrendben):
nem éri el 3 hónap alatt
4- 6 hetente nedvesítjük
átforgatni leglazábban
lassabb átforgatásról
átforgatáskor rétegeket
friss anyagot száraz anyaggal
egy

47. 3. Átforgatás (2)
Figyelmesen olvassátok el a következő szöveget, amelyben a
felsorolt szavaknak találjátok meg a megfelelő helyet! Ha végeztetek,
ellenőrizzétek munkátokat az eredeti szöveg segítségével.
Íme a szöveg:
46
Amit az ………………… tudni kell:
Általában a kerti komposztokat ……………….kell ……………. így a
komposzt kb. …………….. alatt készül el. Az ………………….. a
következőkre kell ügyelni.
 az első átforgatás után már nem szabad …………………. ……a
komposzthoz adni;
 átforgatáskor a nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, ha kell,
…………….. , ha nedves, ……………………….. keverjük össze;
 új komposztot mindig a lehető …………………… rakjunk össze;
 az átforgatás során az összerakáskor kialakított ………………...
össze kell keverni.
Lehetséges átforgatás nélkül is komposztot készíteni, de így az érés
lényegesen ……………… lesz (kb. ………….. évig tart). A végtermék
földszerű lesz, és a minősége ………………… a többször átforgatott
komposztét.
Az eredeti szövegben szereplő szótári formában álló szükséges szavak,
amelyeket a mondatba beilleszthető formában kell használni (nem
sorrendben):
száraz anyag 4-6 hét
nedvesít laza
3 hónap egy év
átforgatás, elér
réteg lassú
friss anyag

48. 4. Rétegezés, arányok
Ábrázoljátok a színes rétegeket rajzon, amelyen jól láthatóak a
különböző komposztálható hulladékok is!
Készüljetek föl a nem lerajzolható információk bemutatására is!
47
A komposztáló láda méretétől függően, felváltva helyezzünk el kb. 15 cm
vastagságú rétegeket a zöld és barna hozzávalókból! Ha túl nedvesnek
látjuk, akkor száraz anyagokat kell még hozzátennünk, illetve fordítva, mint
ahogy a barna és zöld anyagok arányára is figyelnünk kell.
Az új komposztot mindig lazán készítsük el, majd az átforgatás során
összetömörödik magától is.
Fent kell tartani egy működő egyensúlyt két elem, a szén és nitrogén között.
Szénben gazdag anyagok: növényi szár, szárított levelek, hámló fadarab,
fakéreg por, fűrészpor, barna papírzacskó, kávézacc, elszáradt tűlevél,
tojáshéj, széna, tőzeg moha, fahamu.
Nitrogén és fehérjékben gazdag anyagok: trágya, élelmiszer maradékok,
leveles anyagok pl: pázsit és zöld levelek.
A túl sok nitrogén nehézzé, büdössé, lassan bomló tömeggé teszi a
komposzthalmot.
Alul nagyobb méretű ágak, gallyak (barna hulladék), rajtuk levelek, a
leveleken fűnyesedék (zöld hulladék). Majd megint barna hulladék, levelek,
és így tovább. Soha ne tömörítsük a kupacot, mert a levegő nélkülözhetetlen
a korhadáshoz. Időnként átforgathatjuk, de ha nem érzünk kellemetlen
szagokat, nem szükséges. Az érési folyamat gyorsításához a komposztra
időnkét lapátoljunk kerti földet vagy már korábban érett komposztot. A kőpor
és az apróra feldarabolt tojáshéj is jótékony hatású.
Nyáron nagy szárazság idején komposztodat alkalmanként egy kanna víz
óvatos, egyenletes adagolásával érdemes átnedvesítened. De vigyázat: a
túlzott nedvesség rothadást okoz! Ősszel fedjük be komposzthalmot avarral
– ez melegen tart, és véd a záporok tápanyagkimosó hatása ellen. Ezt a célt
hullámpapír segítségével is elérheted.

49. 5. Komposztálók
Készüljetek föl a kiskerti komposztládák bemutatására a
képek és a szöveg felhasználásával!
48
Többféle komposzt láda is kapható, illetve saját magunk is
készíthetünk. Ha fából készül, fontos, hogy impregnált legyen, így nem
rohad szét.
A család létszámától és a kert nagyságától függően, a tapasztalatok
szerint egy 100-150 négyszögöl alapterületű kertben álló családi
házban lakó 4 tagú családnak kb. 600-900 liter összméretű
komposztáló-kapacitás szükséges. (Ez lehet 2-3 kisebb vagy egy
nagyobb komposztáló berendezés)
(1 m2 = 0.278 négyszögöl)
Fonott: természetes anyagból kézzel készített komposztáló.
Műanyag: Ezek az előre gyártott szerkezetek általában újra
feldolgozott műanyagból készülnek és optimálisan kialakított
légnyílásokkal kerülnek forgalomba, ezzel biztosítva a komposzt
megfelelő levegőtartalmát. A nyugati országokban és a tengerentúlon
is a zárt, műanyag komposztálók a legkedveltebbek, hiszen ezek
esztétikus, rendezett és zárt rendszerek. Mivel zárt, jobban tartja a hőt,
oxigént pedig a fedele felemelésekor, illetve az alján keresztül, a
földből kap.
Hálós: drót, kb. 315 cm hosszú és 1 m magas, tartókaró (kb. 50 cm-es)
Fa lécekből összerakott komposztáló: 32 gyalulatlan fenyő deszka,
20 x 100 x 2 cm, csavarok, fűrész, kalapács. fúró Megközelítőleg ~20
kg A lenolajos kezelés miatt ellenáll a környezeti és mechanikai
hatásoknak.

50. 6. Rostálás és a kész komposzt felhasználása
Készítsetek bemutatót az olvasottak és a mellékelt anyagok
felhasználásával!
A komposzt veteményesben, a fűk tövéhez, szobai növények számára 49
használható.
A komposztból képződő humusz csodálatos, élettel teli tápanyag
minden növény számára, fokozza a talaj táperejét, segíti a tápanyag
gazdálkodást és éléskamraként szolgál a talajlakó állatok számára,
akik hasznos működésükkel tovább növelik kertünk növényeinek
értékét.
A beltartalom növekedése az első és legszembetűnőbb dolog, amit
észrevehetünk.
A komposztnak egy teljes évig kell érnie. A kész komposzt sötétbarna
vagy fekete, omlós, humuszban gazdag felső talajrétegszerű, és édes
földillata van. Egy év elteltével egy durva rostával válaszd el a morzsás
szerkezetű, humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, a
le nem bomlott részeket dobjuk vissza a készülőben levő új
komposzthalomba. Majd dolgozzuk bele a kerti ágyások pár
centiméteres felső rétegébe.
A komposztot, főleg ősszel, a termő- és díszfák töve köré, facsoportok,
bokrok alá, a veteményes felszínére rakhatjuk. Ez megfelelő
vastagságban talajtakaróként is funkcionál. A veteményeskertben be is
áshatja, ezzel elősegíti az összekeveredést, lebomlást. A finom,
földszerű rostált anyag ideális föld / tőzeg lesz szobanövényei
számára.

51. Íme az eredeti szöveg az átforgatás c. szakértői laphoz:
Amit az átforgatásról tudni kell:
Általában a kerti komposztokat 4–6 hetente kell átforgatni, így a
komposzt kb. 3 hónap alatt készül el. Az átforgatáskor a
következőkre kell ügyelni:
 az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot a
50
komposzthoz adni;
 átforgatáskor a nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, ha
kell, nedvesítjük, ha nedves, száraz anyaggal keverjük össze;
 új komposztot mindig a lehető leglazábban rakjunk össze;
 az átforgatás során az összerakáskor kialakított rétegeket
össze kell keverni.
Lehetséges átforgatás nélkül is komposztot készíteni, de így az érés
lényegesen lassabb lesz (kb. egy évig tart). A végtermék földszerű
lesz, és a minősége nem éri el a többször átforgatott komposztét.
3. feladat: A szakértők megtanítják a rézfolyamatot a többieknek.
Minden asztalnál egy diák marad, azért hogy a hozzá érkezőknek átadja mindazt, amit tud a
témájáról. Eközben másik két társa egy – egy végiglátogatja a többi asztalt, hogy onnan a lehető
legtöbb jegyzettel térjen vissza. A tanár a megadott idő jelzésével irányítja a folyamatot.
4. feladat: A szakértők megtanítják a részfolyamatot a többieknek.
Miután minden szakértői csoport végiglátogatott minden más csoportot, és a tagok
megszerezték az összes téma információját, újra eredeti asztalukhoz ülnek. Ekkor az a feladatuk,
hogy az alap elmetérkép struktúrája alapján megalkossanak egy elmetérképet, amely minden
általuk ismert információt tartalmaz. Hasonló elmetérképek keletkeznek tehát, amelyek
mindegyike a komposztálás folyamatának minden fontos elemét tartalmazza (elvileg).
5. feladat: Értékelés
Az értékelés több féle módon is szervezhető
- A tanár szúrópróbaszerűen kérdéseket tehet fel a csoport tagjainak VAGY
- Játékos vetélkedő szervezhető. VAGY
- Az egész osztálynak közösen kell összeraknia egy központi komposztot a
felhasznált hulladékokból (emelt szintű irányított csoportmunka) VAGY
- A nagy összefoglaló elmetérképen ellenőrizzük a csoportokban tanultakat VAGY
- Az osztály közösen készít egy az alábbi összefoglaló elmetérképhez hasonlót
VAGY

52. - A tanár értékelheti a csoport munkáját magának az elmetérképnek a
megtekintése után a következő ellenőrző lap alapján.
Ellenőrző lap
az otthoni komposztálás előnyei?
Milyen lesz a keletkezett föld?
Az otthoni komposztálás minden
feladatfázisa felsorolásra került-e?
Mit tudnak a SZIKE-ről? 51
Mire kell vigyázni a komposztálás
folyamán?
Milyen legyen a komposztáló?
Mennyi idő alatt lesz humusz a
komposztból?
Íme az egész témát összefoglaló elmetérkép:

53. 52

54. 4.tanóra: Rendhagyó memóriajáték
Cél: felkészíteni a diákokat, hogy ez a munka odaadást, és kitartást igényel. A városi életmódtól
eltérő fizikai munka fárasztó lehet, és nagyon valószínű, hogy problémák is adódnak. Gondoljuk
végig, hol porlad el a lelkes emberek energiája. Milyen problémák adódhatnak, és hogyan
oldhatjuk meg ezeket?
A tanár egy nagy asztalon szétteríti a memóriajáték darabjait. A memóriajáték darabjai valójában
ismétlésként az egész folyamatot felölelik. Ugyanakkor ezek közé csempésztük be az új
információt is. Hogy nehezebb legyen, több kihívást tartalmazzon, a játék úgy került kialakításra, 53
hogy egy egység nem két, hanem három vagy több elemből is állhat. Ezért minden kártyán van
egy szám is, ami jelzi, hogy hány kártya tartozik össze. Egy másik formai újítás, hogy üres
kártyákat is beteszünk a pakliba. Ez arra szolgál, hogy egy – egy összetartozó kártyának közös
elemét a diákok maguk írhatják fel. Pl. a memóriajátékban külön – külön kártyán szerepel az
olcsó és környezetkímélő. Ha a diák rájön, hogy ez az otthoni komposztálásra vonatkozik, akkor
egy üres kártyára ezt felírhatja, és ezért plusz pontot kaphat. A helyesen kitöltött üres kártyák
plusz két pontot érnek. Természetesen egyszerű – két elemből álló – memóriajátéknak is
használható a készlet.
Az üres kártyák tartalma: (ezek nem kerültek beszámozásra.)
- Feladatok a komposztálás során
- Az otthoni komposztálás előnyei
- A jó komposztáló
- A jó komposzt
Az új tartalom (problémák) kártyái
- Kellemetlen szagok – átforgatás, barna anyagok hozzáadása (három kártya)
- Kiszárad a komposzt – átforgatás, zöld anyagok hozzáadása, öntözés (négy kártya)
- Muslincák? Átforgatás, levelek, fű hozzáadása (három kártya)
Számolás
- az egyszerű két vagy több darabból álló egységek kártyánként egy pontot érnek
- a képes kártyák két pontot érnek, ha megnevezésre kerülnek
- az üres kártyák három pontot érnek, ha a megfelelő szöveg kerül rájuk.

55. Íme a memóriajáték. (A készletben felesleges üres kártyák is vannak további ötletek számára,
ezekből természetesen akármennyit lehet nyomtatni / másolni). A kártyák mérete: 4,5 * 7 cm
TÖRVÉNY A HULLADÉK –
GAZDÁLKODÁSRÓL 2000
54
3
2
3
Az első telepi
komposztálással foglalkozó
város
2
Arról rendelkezik, hogy a
lerakókra kerülő hulladék
szerves anyag tartalmát
csökkenteni kell. Olcsó
3
2
fekete vagy
környezetkímélő sötétbarna
2 HUMUSZ
3
SZÖVETSÉG
erdei föld illatú

56. 4 55
5
Hulladékgazdálkodással
foglalkozó szervezetek
3
5
4
Morzsalékos
5
4
3
Válogatás Muslincák
3
5 3
5 5

57. Levelek, fű hozzáadása
3
3 56
Kellemetlen szagok
Árnyékban áll
ellen
3 3
Barna anyagok hozzáadása
Alul nyitott
3
3
Fedett
3

58. 57

59. Az összetartozó kártyák
58
2 összetartozó darab
- az első telepi komposztálással foglalkozó város – Tura
- olcsó – környezetkímélő + HIÁNYZÓ ÖSSZEGZŐ KÁRTYA: az otthoni komposztálás előnyei
3 összetartozó darab
- törvény a hulladékgazdálkodáról – 2000 – arról rendelkezik, hogy a lerakókra kerülő hulladék
szervesanyag tartalmát csökkenteni kell
- alul nyitott – fedett – árnyékban áll + HIÁNYZÓ ÖSSZEGZŐ KÁRTYA: a jó komposztáló
- Kellemetlen szagok ellen– átforgatás (kép), barna anyagok hozzáadása
- Muslincák? – Kép: Átforgatás - levelek, fű hozzáadása
- morzsalékos – erdei föld illatú – fekete vagy sötétbarna +HIÁNYZÓ ÖSSZEGZŐ KÁRTYA: a jó
komposzt
4 összetartozó darab
- Hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezetek – HUMUSZ – SZIKE – MKNE
- kiszárad a komposzt – kép: átforgatás - zöld anyagok hozzáadása - öntözés
5 összetartozó darab
Kép (rétegezés) + rostálás + átforgatás + szétterítés + nem kép: válogatás + HIÁNYZÓ ÖSSZEGZŐ
KÁRTYA: feladatok a komposztálás során

60. Irodalomjegyzék
http://www.komposztalo.hu/hogyan-csinaljam.html
http://kertikomposzt.blogspot.com/
http://regioweb.hu/old/index.php?lista=biokerteszet&submenu=2&s1=komposzt
http://www.komposztalo.hu/kertben.html
59

61. Mi történik a komposztálás folyamán? A természeti folyamatok
Óravázlat
Tantárgy és évfolyam: Biológia 7. évfolyam, Földünk és Környezetünk 7-8 évfolyam, Kémia 7-8.
évfolyam
Kapcsolódó tantervi célok:
Biológia: biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismerése
60
Földünk és környezetünk: természeti és társadalmi folyamatok összefüggése,
környezetkárosítás, környezetvédelem
Kémia: környezeti kémia
Időtartam: 1, illetve 2 tanóra (2*45 perc)
Fejlesztési célok:
 a természetes környezet folyamatainak ciklikus és rendszerbe illeszkedő jellemének
felismerése
 a természeti folyamatok során jelentkező összefüggések és dinamikák felismerése
 ábrázolási technikák megismerése, illetve ábrák (folyamatábrák, grafikonok, táblázatok)
készítése
 továbblépési lehetőséget nyújt mind a környezetvédelmi oktatás, mint a környezeti kémia
oktatása témák felé, illetve az alkalmazott feldolgozási és ábrázolási eszközök már
szakterületeken való alkalmazása terén
Bevezetendő szakkifejezések és jelentésük:
mikroorganizmusok: gombák, baktériumok és sugárgombák
termofil: hőkedvelő
termotoleráns : hőtűrő
anaerob baktériumok: olyan baktériumok, amelyeknek a fennmaradásához nincs oxigénre szüksége
rendszer: A rendszer az egymástól kölcsönösen függő tényezők csoportja, amelyek egy
komplex, egységes egészet alkotnak.
Óravázlat – kooperatív és frontális variációk
a) kooperatív óra: 2 tanóra

62. előnyei: a diákok személyes tapasztalatokat, élményt szereznek, am
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
0-10 perc egyéni munka: szétosztott diáksegédanyag
diáksegédanyag elolvasása
10-45 perc kiscsoportos munka: diáksegédanyag
feladatok megoldása
45-75 perc feladatok megbeszélése, közös tanári segédanyag
feladatmegoldás
75-90 perc saját élményű gyakorlat: madzag vagy fonalgombolyag
Összefüggések 61
b) frontális óra: 1 tanóra
Időtartam Feladat leírása szükséges eszközök,
segédanyagok
0-20 perc egyéni munka: szétosztott diáksegédanyag
diáksegédanyag elolvasása,
egyéni feladatmegoldás
(elkezdése)
45-75 perc feladatok megbeszélése, közös tanári segédanyag
feladatmegoldás
Mellékletek:
diák segédanyag
tanári segédanyag (feladat megoldások, játékleírás)

63. Diák segédanyag
Mi történik a komposztálás folyamán? A természeti folyamatok
készült internetes források alapján1
A komposzt elkészítését követően különböző fázisokban történik a komposzt érése. Ezeket
elsősorban a hőmérséklet változása alapján különíthetjük el. A négy szakasz hosszát a
komposztált anyagok jellege, a folyamat beindítására felhasznált komposzt vagy komposzt-
tea minősége, és az átforgatások száma befolyásolja elsősorban.
1. bevezető szakasz 62
2. hőszakasz
3. közepes hőmérsékletű szakasz
4. kihűlési (érési) szakasz.
1. Bevezető szakasz.
Első lépésként felszaporodnak a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok és
sugárgombák2). A komposzt hőmérséklete 25-40 C körüli (növekszik), amely kellemes
meleget és így ideális környezetet teremt a mikroorganizmusok számára. Ekkor kezdenek
meg bomlani a fehérjék és a szénhidrátok a mikroorganizmusok munkájának
eredményeképpen. A komposzt oxigénigénye ebben a szakaszban a legnagyobb, hiszen ezen
mikroorganizmusok (ún aerob mikroorganizmusok) oxigén segítségével végzik a bontást. A
bevezető szakasz az első néhány óra, esetleg 1-2 nap.
2. Hőszakasz
A fehérjék és szénhidrátok bomlása folyamán hőenergia termelődik, ami miatt a
hőmérséklet emelkedni kezd a komposzton belül. A szénhidrátok lebomlása folyamán
emellett széndioxid termelődik, ami távozik a komposztból – a széndioxid termelődése pedig
felhasználja a rendelkezésre álló oxigént. Az előző szakasz mikroorganizmusai a számukra
már magas hőmérsékleten elpusztulnak, helyettük a hőkedvelő (termofil) és a hőtűrő
(termotoleráns) fajok kerülnek előtérbe: 50 C felett először a hőkedvelő gombák, 65 C felett
pedig a spóraképző baktériumok száma növekszik. Ez a hőmérséklet már kedvező a nehezen
bomló anyagok (pl. cellulóz) bomlasztásához is.
A lebontandó fehérjék mennyiségének csökkenése a bomlási folyamatok és az így termelődő
hő csökkenésével jár, így ettől a szakasztól kezdve a komposzt folyamatos hűl.
3. Közepes hőmérsékletű szakasz
Ez az átalakulás szakasza: a hőmérséklet csökkeni kezd. Ekkor fejeződik be a könnyen bomló
szénhidrátok és fehérjék mellett a cellulóz és a lignin (faanyag) bomlása.
4. Érés szakasza
1
http://diak.hulladekboltermek.hu/cikk/0827/416381/20080701_komposzt_zo_1.htm,
www.tankonyvtar.hu/csatolt-pdf-file-100206-1345,
http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/cikk/0827/416381/20080701_komposzt_zo_1.htm
2
A sugárgombák a baktériumoknál bonyolultabb, de a gombáknál fejletlenebb élőlények, amelyek, mivel
antibiotikumot termelnek, fontos szerepet látnak el a komposzt fertőtlenítésében.

64. A lebomlás befejeztével a bomlási hőmérséklet tovább csökken, végül eléri a környezet
hőmérsékletét. A komposztba beköltöznek a talajlakó állatok (giliszták, százlábúak,
pókszabásúak, csigák, stb.) és tovább aprítják a nagyobb szerves anyagokat.. A
komposzthalom egyébként számos élőlényt vonz, akár mint lakhely, akár mint "étkezde". A
benne lakók hozzájárulnak az átalakítási folyamathoz, a "menzások" pedig, mint pl. a
rovarevő madarak, hüllők nem csak a komposztládát látogatják, de egyúttal a környező
gyümölcsfákat, veteményeseket is megszabadítják a kártevőktől.
63
Mire kell figyelnünk a komposztálás folyamatának szinten tartásakor?
- Az alapanyagok (teafű, falevél, stb.) összeállításánál fontos a megfelelő szén/nitrogén
arány (30:1) biztosítása. Minél öregebb, fásabb egy anyag, annál több szenet; minél frissebb,
lédúsabb, zöldebb, annál több nitrogént tartalmaz. Ha túl sok a szén, a folyamat csak nagyon
lassan - ha a felesleges szén CO2 formájában eltávozott - indul be. Ellenkező esetben, a
felesleges nitrogén ammónia formájában jut a levegőbe.
- A komposztálás során a mikroorganizmusoknak megfelelő mennyiségű vízre is szükségük
van. A kedvező nedvességtartalom 40-60 %: ha vízhiány lép fel, a spórás mikroorganizmusok
eltűnnek (ilyenkor a komposzt szétesik a kezünkben), ha viszont túl magas a
nedvességtartalom, rothadási folyamat indul meg (ilyenkor összenyomva víz folyik ki a
komposztból).
- Ha a nyersanyag levegőtlenné válik (összeáll), elszaporodnak benne az oxigénmentes
(anaerob) környezetet igénylő baktériumok, és a komposzt rothadni kezd. Ezért az anyagnak
olyan lazának kell lennie, olyan gyakran kell átforgatni, és annyi fanyesedéket kell
tartalmaznia, hogy benne a levegőáramlás folyamatos legyen.

65. FELADATLAP
1. feladat:
Készítsetek Idő / Változás grafikonokat!
A komposztálás leírását olvassátok végig, és nézzétek meg mi változik a komposztálás
folyamata alatt! Legalább négy változót emeljetek ki, és készítsetek egyszerű grafikont arról,
hogy milyen irányba történik változás az idő mentén!
64
Idő Idő
Idő Idő
2. Főbb szereplők kiválasztása
Válasszátok ki a komposztálódási folyamat fő szereplőit, tényezőit (pl.
mikroorganizmusok, oxigén stb)! Legalább 7-8 tényezőt fogalmazzatok meg! Írjátok
őket a körvonalon jelölt vonalak mellé (egyenként).

66. 3. Nézzétek meg, melyik tényezők állnak kapcsolatban a többivel! Jelöljétek nyíllal a
kapcsolatokat – a nyíl abból az irányból mutasson a másik felé, amelynek a változása
a másik tényező változását (minőségi vagy mennyiségi változását) okozza! (Pl. a
levegő csökkenésével az anaerob baktériumok elszaporodnak, akkor az oxigéntől
mutat a nyíl az anaerob baktériumok felé)
4. Keressetek erősítő folyamatokat – amikor a két tényező változása egyirányú, pl. mind
a kettő növekszik, és ellentétes folyamatokat, amikor az egyik tényező
növekedésével a másik tényező csökken. 65
5. Milyen dinamikák szabályozzák a komposztálás alakulását (hogyan egyensúlyozzák ki
egymást a fenti folyamatok)?

67. Tanári segédanyag
Mi történik a komposztálás folyamán? A természeti folyamatok
Kiegészítés / megoldókulcs a diák segédanyaghoz
1. Feladat
Idő – változás grafikonok: példák a lehetséges grafikonokra
Hőmérséklet
változása 66
A folyamat során a hőmérséklet először nő, majd folyamatosan a
környezeti hőmérséklet szintjére csökken vissza
Idő
Fehérjék mennyisége
A folyamat során a fehérjék mennyisége a lebomlás miatt
folyamatosan csökken.
Idő
hőtűrő organizmusok
száma
A folyamat során a hőtűrő organizmusok száma a hőmérséklet
növekedésével nő, majd csökkenésével csökken.
Idő

68. Mikroorganizmusok száma A folyamat során a mikroorganizmusok száma először növekszik,
majd a hőmérséklet növekedése miatt csökken, illetve a
hőmérséklet csökkenése után a lebontható anyagok mennyisége
is korlátot szab szaporodásuknak.
Idő
Oxigén mennyisége 67
forgatás nélkül
Amennyiben nem forgatjuk a komposztot, a lebontás folyamán a
mikroorganizmusok felhasználják az oxigént.
Idő
Anaerob baktériumok
száma forgatás nélkül
Az oxigén mennyiségének csökkenése az anerob (levegő nélküli)
baktériumok szaporodását eredményezi, ami a komposzt
rothadásához és ammónia felszabadulásához vezet.
Idő
2-5 feladat
Kapcsolati kör – lehetséges kapcsolatok ábrázolása és leírása
Az ábra nem tartalmazza az összes lehetséges kapcsolatot!
A kapcsolatok leírása:
A rendszergondolkodás alapjelölése a folyamatok esetében a + és a -.
A (+) jel az együttmozgást (együtt növekedik, illetve csökken, ezt az ábrákon az érthetőség
érdekében egy E betűvel is jelöljük), a (-) az ellentétes - fordított mozgást (az egyik növekszik, a
másik csökken, vagy fordítva, az ábrákon F betűvel is jelölve) jelenti.
(Az előjeleket az átláthatóság érdekében az kapcsolati kör ábrán – 1. ábra - nem jelöltük)

69. 68
1.ábra: A komposztálás tényezői közötti kapcsolatok feltárása
Kölcsönös kapcsolatok (pirossal jelölve):
A mikroorganizmusok (hőtűrők és nem hőtűrők) és a talajlakók egyaránt a szénhidrátok és
fehérjék lebontásával foglalkoznak, tehát számuk szaporodása a másik tényező csökkenésével jár
(-). Viszont a lebontható (elfogyasztható) fehérje és szénhidrátmennyiség csökkenése visszahat,
és az organizmusok csökkenését okozza (+). Ezek kiegyenlítő kapcsolatok.
A hőmérséklet és a lebomlás mértéke között is kölcsönös kapcsolat van: a lebomlás során hő
termelődik (+), viszont a hőmérséklet növekedésével a lebomlás mértéke (sebessége) tovább nő,
hiszen nő a reakciósebesség (+). Ez önmagát erősítő dinamika.
További ok-okozati kapcsolatok:
1. A (nem hőtűrő) mikroorganizmusok számának szaporodása a szénhidrátok és fehérjék
fokozott lebontásával jár, lebomlás mértéke nő(+ E).
2. A lebomlás mértékének növekedésével a lebontandó anyagok (fehérjék, szénhidrátok)
mennyisége csökken. (+ E)
3. A szénhidrátok lebomlása során – tehát a lebomlás mértékének növekedésével - az
oxigén felhasználódik, ezért az oxigén mennyisége viszont csökken (- F).
4. Az oxigén mennyiségének csökkenésével a (z aerob) mikroorganizmusok száma is
csökken (+ E) (mind a hőtűrő, mind a nem hőtűrő).
5. Az oxigén mennyiségének csökkenése az anaerob baktériumok szaporodásával jár (- F).
6. A hőmérséklet növekedése a nem hőtűrő mikroorganizmusok számának csökkenésével
jár (- F)
7. A hőmérséklet növekedése a hőtűrő baktériumok számának növekedésével, csökkenése
a csökkenésükkel jár – együttmozgó hatás (+ E).

70. 8. A hőtűrő baktériumok számának gyarapodása lehetővé teszi a nehezen lebomló
szénhidrátok lebomlását – a lebomlás mértéke növekszik (+ E).
9. A hőmérséklet növekedésével a talajlakó állatok is elhagyják a komposztot (számuk
csökken), a hőmérséklet csökkenésével viszont a számuk nő (- F).
Kialakuló dinamikák (példák):
1) Oxigénmennyiség körül kialakuló dinamika (2. ábra)
A szénhidrátok bomlása során a mennyiség csökkenésével fordítottan a bomlás mértéke nő (- ). 69
Minél gyorsabb a szénhidrátok bomlása, annál gyorsabban fogy a rendelkezésre álló oxigén,
tehát az oxigén mennyisége csökken (ismét fordított irányú folyamat). Az oxigén hiányában
(mennyiségének csökkenésével) a nem anaerob mikroorganizmusok elpusztulnak (együttmozgás:
+ ). A mikroorganizmusok számának csökkenésével viszont lassul a szénhidrátok bomlása (a
komposztálás lelassul, viszont az elszaporodó anaerob baktériumok rothadást indítanak el), ami
viszont csökkenti az oxigén felhasználást (-).
Mikroorganizmusok
száma
+ (E)
- (F)
Oxigén mennyisége Szénhidrátok mennyisége
- (F)
- (F)
Bomlás mértéke
2. ábra: Oxigénmennyiséget befolyásoló dinamika
2) Hőtűrő mikroorganizmusok körül kialakuló dinamika
A hőmérséklet növekedésével elszaporodnak a hőtűrő mikroorganizmusok (+), ami által gyorsabb
lesz a szénhidrátok lebomlása (+). A lebomlás hőt termel (+). Ez először egy önerősítő dinamika:
egyre több hő termelődik (ezért növekszik a hőmérséklet). A gyors lebontás miatt azonban a
növekedés határosnak bizonyul: a szénhidrátok mennyiségének csökkenése a lebomlási folyamat
mértékének visszaesésével jár, ami a kör dinamikáját megfordítja: a csökkenő alapanyag
mennyiség a bomlás mértékét, illetve a mikroorganizmusok számát csökkenti, ami tovább
csökkenti a bomlás mértékét. Ez a hőmérséklet csökkenésével, és a hőtűrő (és kedvelő)
baktériumok számának további csökkenésével jár, ami még tovább csökkenti a hőmérsékletet.

71. Hőtűrő
mikroorganizmusok
+ (E)
+ (E)
+ (E)
Hőmérséklet Szénhidrátok bomlásának
mértéke
+ (E)
+ (E)
Időbeli csúszás 70
- (F)
Szénhidrátok mennyisége
3. ábra: Hőtűrő mikroorganizmusok számával kapcsolatos dinamika
3) Talajlakó organizmusok körül kialakuló dinamika
A hőmérséklet csökkenése (a komposztálás érési szakaszában) a talajlakó állatok számának
szaporodásával jár (fordított mozgás: -), amelyek tovább csökkentik a még nem lebomlott
tápanyagok (szénhidrátok, fehérjék) számát ( tehát az egyik nő, a másik csökken, ismét fordított:
-). A csökkenő alapanyag-mennyiség következtében a bomlás mértéke, és a bomláskor
keletkezett hő mennyisége is csökken (együttmozgás: +), a komposzt pedig a környezet
hőmérsékletére hűl.
Viszont a tápanyagok mértékének csökkenése visszahat a talajlakó állatok számára is: ha nincs
elég tápanyag, elvándorolnak, ám az általuk már nem hasznosított, viszont még inkább felaprított
tápanyag ideális a mikroorganizmusoknak. (Ezt a dinamikát ez az ábra nem tartalmazza)
Talajlakó organizmusok
- (F)
- (F)
Hőmérséklet Szénhidrátok mennyisége
(bomlás útján)
+ (E)
- (F)
Bomlás mértéke
4. ábra: Talajlakó organizmusok számával kapcsolatos dinamika

72. Gyakorlat leírás: Összefüggések
Kérjünk fel vállalkozó diákokat, akik „megszemélyesítik” a komposztálási folyamat egyes
tényezőit (lásd kapcsolati kör).
Állítsuk őket körbe. A szénhidrátokat megszemélyesítő diáknak adjuk oda a gombolyag fonalat
(madzagot), amelynek a végét hurkolja az ujja köré. Ezután ő a gombolyagot magát dobja tovább
egy olyan „tényezőnek”, amelyre ő hatást gyakorol a komposztálás folyamán (pl. hőtűrő
mikroorganizmusok), azt kimondva, hogy milyen kapcsolat áll fenn közöttük. (A fonal vége az
ujjára hurkolva ott marad, kettőjük között tehát kifeszül egy látható kapcsolati szál, fonalból).
A következő diák ugyanígy járjon el (hurkolja a fonalat az ujja köré, majd dobja tovább egy másik 71
tényezőnek), addig, amíg ki nem fogynak a kapcsolatok, és/vagy mindenkihez nem jutott el a
fonál. A fonalak teljesen feszüljenek a tényezők között.
Ekkor a teljes kör látható összefonódásokat mutat majd. Most valamelyik tényezőtől kiindulva
kérjük meg a megtestesítő diákot, hogy guggoljon le (jelezve a mérték csökkenését). Ez a tőle
induló fonalak megfeszülését eredményezi, és a kapcsolatban lévő diákoknak is mozognia kell –
ami további diákok mozgását váltja ki, stb.
A gyakorlat nagyon jól érzékelteti a kölcsönös függőséget és összefonódást a folyamat elemei
között, valamint megmozgatja a diákokat, és élményt okozva nagyobb rálátást ad a folyamatra.

73. További ajánlott segédanyagok, linkek
Komposztáláshoz:
http://komposztalas.uw.hu/
http://www.komposztmester.hu/
http://diak.hulladekboltermek.hu/cikk/0827/416381/20080701_komposzt_zo_1.htm,
www.tankonyvtar.hu/csatolt-pdf-file-100206-1345,
http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/cikk/0827/416381/20080701_komposzt_zo_1.htm 72
A témában utolérhető oktatócsomagok:
Humusz Szövetség oktatóanyagai
http://humusz.hu/kiadvanyok/belefulladunk-hulladekos-oktatocsomag
Energiaklub oktatócsomagai
http://energiaklub.hu/hir/oktatoanyagok-%E2%80%93-kedvezmenyesen
Levegő munkacsoport oktatócsomagjai:
http://www.levego.hu/kiadvanyok/auto_nelkul_a_varosban_oktatasi_segedanyag
SZIKE kiadványok a komposztálásról, illetve a hulladékból készíthető ajándéktárgyakról:
http://www.szike.zpok.hu/hulladek-jatszohaz
Magosfa Alapítvány oktatóanyagai:
http://magosfa.hu/?q=hu/node/1111
Környezeti Irodák Tanácsadó Hálózata oktatóanyagai:
http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/20.pdf
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület oktatóanyagai:
http://mkne.hu/modszerkosar.php