1. Sporthorgászat
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE
• Az ostorozás és az úsztatás mint
horgászati módszer
• Az úszós horgászat elve
• Az úszók jelentősége
• Különböző úszózási módszerek
ismertetése
HEFOP 3.3.1.

3. Horgászmódszerek I.
Úszózás
HEFOP 3.3.1.

4. Ostorozás
• A legegyszerűbb horgászmódszer
• Ostorozásnak nevezzük azt a módszert, amikor a
zsinór végére kötött horgon és a csalin kívül más
segédeszközt nem alkalmazunk
• A botnyi vagy annál valamivel hosszabb zsinórral a
felcsalizott horgot úgy dobjuk be, hogy a zsinór
kifeszüljön, és a csali ott érjen vizet, ahol a felszínen
táplálkozó halakat megfigyeltük
• A csali általában néhány másodpercig van a víz
színén, azután lassan elmerül, ez alatt az idő alatt kell
a kapásokat felismernünk és a halat megakasztanunk
• Általában kis halakra, küszre, vörösszárnyú keszegre,
domolykóra horgászunk így.
HEFOP 3.3.1.

5. Úsztatás
• A módszer lényege, hogy felszínen úszó
csalikat nagyobb távolságra leúsztatunk, vagy
csak a botvégről leengedjük a víz színére
• Elsősorban orsó nélküli bottal használjuk, de
folyóvizeken orsós bottal is eredményes
módszer lehet
• Általában domolykóra, vörösszárnyú keszegre,
pontyra, esetleg pisztrángra lehet horgászni
ezzel a módszerrel
HEFOP 3.3.1.

6. Az úszós horgászat elve I.
• Az úszós horgászatnál horgunk és a botvég között
egy felhajtóerővel rendelkező „kapásjelzőt”(úszót)
erősítünk a zsinórra
• Hogy a kapás jelzésére alkalmasabb legyen, a
zsinórra erősített ólmokkal (melynek tömege
rendszerint nem haladja meg az úszó felhajtóerejét) a
vízszintre merőleges helyzetbe hozzuk, hogy csak egy
kis része, az ún. „jelzővég”, vagy antenna álljon ki a
vízből.
• Az úszó elmozdulásai jelzik számunkra a kapást.
• Úszós módszerrel a vízoszlop teljes magassága
rendelkezésünkre áll, hogy a csalit felkínáljuk
HEFOP 3.3.1.

7. Az úszós horgászat elve II.
• Az úszót felerősíthetjük a zsinórra rögzített módon,
amikor horgászás közben nem mozdul el a zsinóron,
de úgy is, hogy csak egy ütköző segítségével foglalja
el helyét bedobás után a vízben(„csúszó úszó”).
• A rögzített megoldást folyóvízben és általában akkor
alkalmazzuk, ha az úszó és a horog közötti távolság,
az „ereszték” nem nagyobb, mint a horgászbot
hossza.
• Csúszó úszót vagy botunk hosszát meghaladó
vízmélység esetén, vagy akkor használunk, ha a
pontos dobás szükséges a horgászat során. Úszós
módszerrel a vízoszlop teljes magassága
rendelkezésünkre áll, hogy a csalit felkínáljuk.
HEFOP 3.3.1.

8. Az úszó szerepe
• Az úszó a csalit az általunk jónak vélt
vízmélységben tartja
• Az úszó és a horog közti távolság az
ereszték
• Jelzi a kapást
• Az úszókat eredetileg parafából, tollból,
sültüskéből készítették, manapság
balsafából és műhab-anyagból.
• Az úszó teherbírása, megmutatja, hogy
mekkora ólomsúlyt képes hordozni
HEFOP 3.3.1.

9. Az úszó jellemzői
• Az úszó alakja: meghatározza, hogy
milyen víztereken lehet vele
eredményesen horgászni (folyóvíz-
állóvíz).
• Az úszó súlya: meghatározza,
mekkora halakra lehet vele
horgászni és milyen távolságban.
• Az úszó rögzítése: A vízmélység
függvényében választhatunk fixen
rögzített, vagy csúszó úszókat.
HEFOP 3.3.1.

10. Az úszós módszerek
csoportosítása
• Finom úszózás
• Közepes úszózás
• Nehéz „nádi” úszózás
• Ragadozó halakra történő úszózás
• Wagglerezés
• Bolognai módszer
HEFOP 3.3.1.

11. Finom úszós horgászat
• Legtöbbször orsó nélküli bottal horgászunk
(spiccbot, vagy rakósbot)
• Általában csalihalak 1 kg-nál kisebb
keszegfélék a fő zsákmány, de néha nagyobb
halak is horogra akadhatnak
• A legvékonyabb zsinórokat, a legkisebb
horgokat és úszókat használjuk
• A versenyhorgászat leggyakrabban használt
módszere
HEFOP 3.3.1.

12. Közepes úszós horgászat
• A legtöbb halfaj fogásához alkalmazható úszós
módszer
• A horgászbotokat minden esetben orsóval
használjuk, ami nagyobb halak fárasztását is
lehetővé teszi
• A keszegfélék mellett jól alkalmazhatjuk nyílt
vízen ponty, folyóvízen márna, paduc, jász
horgászatára
• A ragadozó halak közül egyedül a süllő
horgászható ezzel a módszerrel
HEFOP 3.3.1.

13. Nehéz úszós horgászat
• A legerősebb, legnehezebb
horgászeszközöket alkalmazzuk
• Alkalmazását vagy a kapitális méretű
halak, vagy a nehéz terep indokolja
• Régen a nádban történő pontyozásra
használták, mivel itt elengedhetetlen
volt, hogy a megakasztott halat minél
hamarabb beemeljék
• Felfektetős úszós horgászat
• A nagyobb ragadozó halak (harcsa,
csuka) úszós horgászatához is ilyen
felszerelést használunk
HEFOP 3.3.1.

14. Úszós horgászat
ragadozókra
• Ragadozó halak úszós horgászatához alkalmas
készséget, a csalihal nagyságát és mozgását is
figyelembe vevő nagyobb úszó jellemzi.
• A szerelék összeállításánál figyelembe kell venni a
terepviszonyokat: nyílt vízen, nádszélen, hínármezők
kisebb tisztásain vagy víz alá süllyedt fák ágai között
horgásszunk-e?
• Vannak ragadozók, mint pl. a csuka és a harcsa,
amelyek néha egészen otromba szereléken felkínált
csalihalra is rákapnak.
• A süllő viszont néha olyan óvatosan kap, akárcsak a
békés halak a rossz kapási időszakban.
• Speciális úszózás a balinra használt vízigolyó
HEFOP 3.3.1.

15. Wagglerezés
• A waggler úszókat az aljukon ólomsúllyal
látták el
• Ez nagy távolságú, pontos dobásokat tesz
lehetővé
• A nagy súlyuk ellenére elég érzékenyek
ahhoz, hogy jól mutassák a kapást
• Waggleroknak két alapvető típusa van:
– az egyenes
– külön testtel rendelkező
HEFOP 3.3.1.

16. Bolognai úszózás
• Olaszországban fejlesztették ki
elsősorban folyóvízi horgászatra,
de ma már mély állóvizeken is
használják
• A botok mérete jóval nagyobb
(6-8m) az átlagos úszózásra
használt botokénál.
• A hosszú bot lehetővé teszi, hogy
ilyen vizeken is rögzített úszóval
horgászhassunk
• A hosszú bot kiváló csalivezetést
biztosít a folyóvizeken
HEFOP 3.3.1.

17. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
• Az úszós horgászat lényege
• Az úszó, mint horgászeszköz bemutatása
• Különböző úszós horgászmódszerek
ismertetése
HEFOP 3.3.1.

18. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
• Mi az úszós horgászat lényege?
• Ismertesse a könnyű úszós horgászatot!
• Ismertesse a ragadozó halak úszós
horgászatát!
• Ismertesse a Bolognai módszert!
• Milyen jellemzői vannak az úszóknak?
HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS Felhasznált forrásai
• Antalfi A., Tölg I. (1972): Növényevő halak, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,
• Balázs P., Botár G. (2000): Horgász anzikisz a Velencei-tóról. Synget kft,
Budapest
• Ferenczy D. (2003): A magyar horgászat kézikönyve. Fish Bt
• Györe K. (1995): Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási
Intézet,
• Herman O. (1887): A magyar halászat könyve. Magyar Természettudományi
Társulat, Budapest,
• Horváth L., (2000): Halbiológia és haltenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest,
• Kászoni Z. (2001): Hal és horgászat Erdélyben. Lyra Kiadó, Marosvásárhely,
• Keresztessy K. (1998): Természetesvízi halfaunisztikai monitorozás GATE MTA
Állatnemesítési Kutatócsoport, Gödöllő,
• Pénzes B., Tölg I. (1977): Halbiológia horgászoknak. Natura kiadó, Budapest,
• Pintér K. (1989): Magyarország halai. Akadémia kiadó, Budapest
• Pintér K., Pócsi L. (2002): Hal. Mezőgazda Kiadó, Budapest,
• Tasnádi R. (2002): A magyar haltenyésztés története. Agroinform Kiadó,
Budapest
HEFOP 3.3.1.

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
KÖVETKEZŐ
ELŐADÁS CÍME:
Fenekező horgászat
• Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának
címei: Sporthorgászat
• Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek
kulcsszavai: fenekezés, feeder, bojli
Az előadás anyagát készítette: Dr. Bársony Péter
HEFOP 3.3.1.