Lendvai Csaba - A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője - Budapest Science Meetup Január

1,134 views

Published on

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,134
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
204
Actions
Shares
0
Downloads
1
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Lendvai Csaba - A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője - Budapest Science Meetup Január

  1. 1. A madárvonulás-kutatás múltja, jelene és jövője Lendvai Csaba Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  2. 2. A madárgyűrűzés kezdete 1. <ul><li>1899 Hans C. C. Mortensen, Dánia, seregélyek </li></ul><ul><li>1903 Thienemann, Németország </li></ul><ul><li>1908, Vönöczky Schenk Jakab </li></ul><ul><li>Első évben 27 madárfaj, 1064 pld. lett megjelölve </li></ul>
  3. 3. A madárgyűrűzés kezdete 2. <ul><li>1908-1932: 200 madárfaj 84 624 példány </li></ul><ul><li>1933-1950: pontos adatok nem ismertek </li></ul><ul><li>1951-1973: 192 madárfaj, 15 2 818 jelölés </li></ul><ul><li>1974-2007: 285 madárfaj, 3 371 837 jelölés </li></ul>
  4. 4. A madárvonulás-kutatás jelene 1. madárfogási technikák
  5. 5. A madárvonulás-kutatás jelene 2. fémgyűrűs jelölések <ul><li>Előnyei : olcsó módszer, örökre a madár lábán marad </li></ul><ul><li>Hátrányai : nagyon alacsony megkerülési arány, nagy mintaszámmal kell dolgozni, stressz a madárnak </li></ul>
  6. 6. A madárvonulás-kutatás jelene 3. színesgyűrűs jelölések <ul><li>Fémgyűrű mellé helyezik </li></ul><ul><li>Előnyei : 50% körüli </li></ul><ul><li>megkerülési arány is lehet, </li></ul><ul><li>könnyen leolvasható </li></ul><ul><li>nagyobb távolságról </li></ul><ul><li>Hátrányai : </li></ul><ul><li>Nem mindegyik időtálló </li></ul><ul><li>Sirályok, hattyúk, gémek, </li></ul><ul><li>esetében nagyon jó eredmények </li></ul>
  7. 9. A madárvonulás-kutatás jelene 4. Műholdas jeladók <ul><li>Előnyei: nagyon pontos és gyors eredmény, kis mintaszám, pontos helyet tudjuk  telelő területen az élőhelyválasztás vizsgálható nagy pontossággal </li></ul><ul><li>Hátrányai: nagyon költséges (kb. 1 millió/madár), rövid időtartamú működés, áramütés veszély, le kell oldódjon idővel, hogy ne zavarjon </li></ul><ul><li>Google Maps-en jól szemléltethető </li></ul><ul><li>Szabály: Testsúly 5 % alatti tömegű kell legyen </li></ul>
  8. 11. A madárvonulás-kutatás jövője 1. Geolokátor <ul><li>0,6 gramm </li></ul><ul><li>fényintenzitást mérő és tároló elektronikai eszköz </li></ul><ul><li>A hátizsákból antennaként kinyúló fényérzékelő adatait a geolokátor folyamatosan gyűjti és tárolja </li></ul><ul><li>Az adatok letöltéséhez vissza kell fogni a madarat </li></ul><ul><li>Nagyobb mintaszám kell </li></ul><ul><li>Olcsó eszköz </li></ul>
  9. 12. A madárvonulás-kutatás jövője 2. „izotóptechnika” <ul><li>Telelőhelyen növesztett tollak kémiai összetételét vizsgálják ( 13 C, 15 N deutérium relatív aránya) </li></ul><ul><li>A stabil izotópok mennyisége információt ad a telelő terület elhelyezkedéséről, minőségéről </li></ul><ul><li>Eredmény: csíkosfejű nádiposzáta telelőhelyének felfedezése </li></ul><ul><li>„ Trace-element”: 50 kémiai elem előfordulása mérhető egyetlen tollból  pl. partifecske populációk telelőterületeinek vizsgálata, telelőterület változása kor függvényében </li></ul><ul><li>Molekuláris markerek: alfajok populációkra jellemző markerek kutatása </li></ul>
  10. 13. Szakirodalom és a reklám helye
  11. 14. <ul><li>Az előadás elkészítésében nagy segítséget nyújtott Karcza Zsolt, Szép Tibor! </li></ul><ul><li>A fotók szerzői: Pintér Balázs, Hajdu Gábor, Paul Gale, Martin Flade, Orbán Zoltán, Prommer Mátyás, Lendvai Csaba, Palatitz Péter </li></ul>
  12. 15. <ul><li>Köszönöm a figyelmet! </li></ul>

×