A madárgyűrűzés kezdete1. 1899 Hans C. C. Mortensen, Dánia, seregélyek 1903 Thienemann, Németország 1908, Vönöczky Schenk Jakab Első évben 27 madárfaj, 1064 pld. lett megjelölve
3.
A madárgyűrűzés kezdete2. 1908-1932: 200 madárfaj 84 624 példány 1933-1950: pontos adatok nem ismertek 1951-1973: 192 madárfaj, 15 2 818 jelölés 1974-2007: 285 madárfaj, 3 371 837 jelölés
A madárvonulás-kutatás jelene2. fémgyűrűs jelölések Előnyei : olcsó módszer, örökre a madár lábán marad Hátrányai : nagyon alacsony megkerülési arány, nagy mintaszámmal kell dolgozni, stressz a madárnak
6.
A madárvonulás-kutatás jelene3. színesgyűrűs jelölések Fémgyűrű mellé helyezik Előnyei : 50% körüli megkerülési arány is lehet, könnyen leolvasható nagyobb távolságról Hátrányai : Nem mindegyik időtálló Sirályok, hattyúk, gémek, esetében nagyon jó eredmények
7.
8.
9.
A madárvonulás-kutatás jelene4. Műholdas jeladók Előnyei: nagyon pontos és gyors eredmény, kis mintaszám, pontos helyet tudjuk telelő területen az élőhelyválasztás vizsgálható nagy pontossággal Hátrányai: nagyon költséges (kb. 1 millió/madár), rövid időtartamú működés, áramütés veszély, le kell oldódjon idővel, hogy ne zavarjon Google Maps-en jól szemléltethető Szabály: Testsúly 5 % alatti tömegű kell legyen
10.
11.
A madárvonulás-kutatás jövője1. Geolokátor 0,6 gramm fényintenzitást mérő és tároló elektronikai eszköz A hátizsákból antennaként kinyúló fényérzékelő adatait a geolokátor folyamatosan gyűjti és tárolja Az adatok letöltéséhez vissza kell fogni a madarat Nagyobb mintaszám kell Olcsó eszköz
12.
A madárvonulás-kutatás jövője2. „izotóptechnika” Telelőhelyen növesztett tollak kémiai összetételét vizsgálják ( 13 C, 15 N deutérium relatív aránya) A stabil izotópok mennyisége információt ad a telelő terület elhelyezkedéséről, minőségéről Eredmény: csíkosfejű nádiposzáta telelőhelyének felfedezése „ Trace-element”: 50 kémiai elem előfordulása mérhető egyetlen tollból pl. partifecske populációk telelőterületeinek vizsgálata, telelőterület változása kor függvényében Molekuláris markerek: alfajok populációkra jellemző markerek kutatása
Az előadás elkészítésébennagy segítséget nyújtott Karcza Zsolt, Szép Tibor! A fotók szerzői: Pintér Balázs, Hajdu Gábor, Paul Gale, Martin Flade, Orbán Zoltán, Prommer Mátyás, Lendvai Csaba, Palatitz Péter