1. Nyelv, Ideológia, Média 8.
Interdiszciplináris gender konferencia
A MAGYAR „FÉRFIURALOM” TEREPE ÉS HATÁRAI
Szeged, 2012. szeptember 21- 22.

2. Célunk
 Gender tartalmú praxis pedagógia fejlesztésének
elméleti megalapozása empirikus kutatással.
 Az oktatáspolitikai programok kritikája: A programok a
retorika és a bürokratikus tevékenységek szintjén
rekednek a szakmai kontroll gyöngesége miatt.
 Az elméleti pedagógiai paradigmák kritikája: A tanulót
absztrakcióként kezelik, a pedagógiai munka és a tanulói
eredményesség és hatékonyság mérése során a tanuló és
a tanár - etnicitás, gender, társadalmi réteg hármasával
meghatározható - társadalmi beágyazottsága nem
játszik szerepet.

3. A kutatás stratégiája
 Feltérképezzük a „felnőttek”
gondolkodását, szemléleteit és tapasztalatait
arról, hogy
 miként értelmezik nem szakértőként / laikusként
(legtöbbször szülőként) a férfiak és nők egymásról és
önmagukról alkotott képét, egymáshoz való
viszonyaikat, kapcsolataikat és kommunikációjukat a
köz- és magánszférában egyaránt?
 milyen vélekedések a jellemzőek a leglényegesebb olyan
témákban és helyzetekben, amelyek a gender identitást
egyszerre tükrözik és alakítják?
 A felnőttek számára tudatosul-e az iskolai rejtett
tanterv „közreműködése” a tanulók gender identitása
alakításában?

4. A kutatásban érintett témák
Kiválasztásukkor azokra a témákra koncentráltunk, melyek
meghatározóak a köz- és magánszféra tereiben, és a tervezett
iskolai oktatásba és nevelésbe való bevonásuk is
megvalósítható:
 munka, karrier vs. gyermeknevelés, otthoni munka
 politikai értékválasztások és tudatosság és annak
kommunikációja, politikai részvétel
 kulturális értékfelfogások és reprezentációk, és ezek
dialógusa
 énkép vs. az ideális partnertől elvárt/elfogadott jellemzők
 az intim kapcsolatok mindennapi fenntartásában
jelentkező konfliktusok megoldási módjai
 a szexualitás megélése

5. Kiemelt vizsgálati kérdéseink
 Milyen olvasatokat találunk a férfi és női társadalmi és
kulturális identitásokra és szerepekre vonatkozóan?
 Észlelhető-e a maszkulin és a feminin identitások
lazulása, töredezése? Ha igen, ez előállít-e identitás
válságokat?
 Megmutatkozik-e a maszkulin hegemónia, és ha
igen, hogyan?
Indoklás:
A gender pedagógia feladata lehet, hogy a gender
identitások változása nyomán létrejövő különböző férfi és
női identitásokhoz mintákat és tanulási tapasztalati
lehetőségeket mutasson fel a fiú és lány tanulók számára.

6. A kutatási módszerek
 A megismerés módszeréül a kérdőív és interjú
alkalmazását választottuk:
 A kérdéssorok összeállításakor azt tartottuk szem előtt,
hogy a megérkező válaszok alkalmasak legyenek
értelmező elemzésre, azaz kellő mennyiségű „szöveget”
kapjunk.
 Az interjúk az árnyaltabb megfogalmazást, tisztázást
tették lehetővé. (Ezt segítette az interjúhelyzetben a
kutató és „kutatott” viszonyának tudatos kezelése.)

7. Adatok a válaszadókról
 50 kérdőív
 Életkor: 30-40 (33 fő), 40-50 (13 fő) , 50-60 (4 fő)
 Nem: 41 nő és 9 férfi
 Végzettség: 43 felsőfokú és 7 középfokú
 5 interjú
 Életkor: 30-40 (4 fő), 40-50 (1 fő)
 Nem: 3 nő és 2 férfi
 Végzettség: 4 felsőfokú és 1 középfokú

8. Munka/karrier vs. gyermeknevelés
A férfiak szerepvállalása
 „A gyereknevelés eredendően női munka.” (nő)
 „Én csinálnám szívesen, de úgy vélem, sok anya ezt
nem támogatná.” (férfi)
 „A férfi boldogtalan, ha csak gyereket nevel.” (nő)
 „Ha nincs más megoldás, akkor igen …” (nő)
 „Nem képes a monotónia miatt …” (nő)
 „A nevelőotthonnál jobb …” (nő)
 „Ha le tud mondani a szingli életmódról, csak akkor. ”
(nő)

9. Csecsemőgondozás vs. karrier
A nők szerepvállalása
 „A tanult nemi szerepek, az átlagosan «reálos» férfiagy
beállítódás és a kismamahormonok hiánya nehezebbé
teszik ezt a szerepet, de nem lehetetlenné.„ (nő)
 „Egy férfi számára még sokkal nagyobb veszély az
elszigetelődés, mert a kismamatársaságokba sokkal
nehezebb beilleszkedniük, « kispapatársaságok » pedig
gyakorlatilag nem léteznek.” (nő)
 „ … annál önzőbb vagyok, hogy kimaradjak gyermekem
fejlődésének kíséréséből, de azt gondolom, hogy a
párom is alkalmas arra”. (nő)

10. Gyermeknevelési elvek
és apaminták
 „Legyen erkölcsös és becsületes! ; Legyen kreatív és
humoros!; Legyen családcentrikus!” (nő)
 „Ne legyen karrierközpontú, de magabiztos, aki nem szállt
el magától, emberséges, széles látókörű, művelt.” (nő)
 „Ha van rá mód szeretném, ha karrierközpontú lenne a
gyerek.” (nem ismert a neme)
 „Semmiképpen sem közvetíthet apamintát egy közszereplő
(kivétel Till Attila).” (nő)
 „Nem igazán szeretnék mintát állítani a gyermeknek, de
azért a szűk családi körből válasszon a gyerek magától”
 „Minta nincs – ha akar, talál magának.” (nő)

11. „A kulturális alkotás a férfiak
felségterülete”
 „A főzés, gyereknevelés annyira nagy tárházát nyújtja a
kreativitás kiélésének, hogy ezek után a nőben kevésbé
jelentkezik erősen a késztetés, hogy alkosson valamit.”(nő)
 „A férfiak jobban ráértek (…), vagy nem is volt családjuk.”(nő)
 „A nők biológiailag másra vannak kódolva.” (nem ismert a
neme)
 „A férfiak között többen hajlamosak az asszociatív és kreatív
gondolkodásra.”(férfi)
 „ … hajt minket a teremtési vágy, amit civilizációnk keretei
között nem tudunk kiélni minden egyes nő
megtermékenyítésével, bár többségünk szívesen töltené az
idejét ezzel.” (férfi)

12. Fogyasztói kultúra
 „Nem érdekel, hogy férfiak vagy nők végzik az adott munkát, az
az elvárásom, hogy az adott szolgáltatás megfelelő színvonalú
legyen.” (nő)
 „Nem befolyásolna, legfeljebb felvonnám a szemöldököm és
elmosolyodnék, mert szokatlan. Azért nem, mert emberekről
beszélünk.” (férfi)
 „Pozitívabb lenne az összbenyomásom egy ilyen
étteremben, hiszen sok nő kaphatna így munkát. Hogy a repülőn
nő a kapitány, talán az is inkább pozitív, nem tudom, de
meglepő, az biztos.” (nő)
 „Igen, örülnék neki és biztosan visszajárnék, mert fontosnak
tartom, hogy ilyen módszerekkel is küzdjenek a nők elnyomása
ellen.” (nő)
 „Bármilyen szegregáció, kivételezés hülyeség. Nem lenne
szimpatikus az adott hely.” (nő)

13. A populáris kultúra testkép ábrázolása
és a testkép-tudatosság
 „Nem szorgalmaznám, hogy a gyermekem elsősorban a testi
megjelenéséből profitáljon, mert mint tudjuk, a fiatalság és
szépség múlandó.” (nő)
 „Nem támogatom, hogy akár a nőket, akár a férfiakat
szexuális tárgyként kezeljék. De ennél a mostani helyzetnél
még az is jobb lenne, ha kölcsönös lenne a dolog.”(nő)
 „A legfontosabb, hogy én mit gondolok magamról, mert
magamnak kell jól éreznem a bőrömben magam. A mai
világ ebbe akar erőszakosan beavatkozni.” (nő)
 „Az önbecsülésem nem mások véleményétől függ.
Sajnálatos módon ezt nagyon nehezen tanultam meg, és
néha még mindig emlékeztetnem kell magamat erre.” (nő)
 „A testkép társadalmi termék. Időben térben változik.” (nő)

14. Kommunikáció a magánszférában
– a politikáról
 „Hát ezen tutira nem vesznék össze:) Szerintem egy
megfelelő nőért igen is idomuljon a férfi. De azért
nyilván a nőnek is kell alkalmazkodnia, eltűrni a másik
hóbortjait:)” (férfi)
 „Nem kell engedni, mindenkinek megvan a maga
véleménye, ennyi.” (nő)
 „Ha nagyon elfajul a nézetkülönbség, lehet tabuként
kezelni.” (férfi)
 „Amíg az egyik nem szervez tüntetést, és politikai
összejöveteleket a saját házukban, addig ennek
mindegynek kellene lennie.” (nő)

15. A magánszférában megjelenő
konfliktusok kezelése (1)
konfliktusos, manipulatív
 „Csökkenteném a párom bulijain való részvételem, és önállóan
eljárnék a saját társaságomba.” (férfi)
 „Egyedül elmegyek vagy barátnővel az egyéb programokra.
Tiszteletben tartom, hogy őt ez nem köti le, ő pedig tiszteletben
tartja, hogy el akarok menni, és elmegyek nélküle is.” (nő)
 „Csalódott lennék. És eddigi tapasztalataim szerint érzelmi
deficit áll egy ilyen tendencia mögött.” (nő)
 „Nem mennék el vele többet. Ha nem veszi a lapot, akkor
viszlát.” (nő)
 „Mi a végén elváltunk.” (nő)
 „Szerveznék érdekes és számára is szórakoztató »ellen
bulit«".(nő)

16. A magánszférában megjelenő
konfliktusok kezelése (2)
nyílt és kiegyensúlyozott
 „Szerintem nem minden programra kell mindenkinek
elmennie. Ki lehet találni közös programokat, és lehetőséget
kell hagyni a kapcsolatban külön programokra. Persze ez
csak szoros, bizalommal teli kapcsolatban megoldás.” (nő)
 „Beszélnék vele.” (nő)
 „Meg kell beszelni.„ (nő)

17. Érzelmek kimutatása verbális és
non-verbális módokon (férfiak) (1)
 „Ezek nem férfiatlan, hanem emberi megnyilvánulások.
Megnyugodnék, hogy egy emberrel van dolgom.” (nő)
 „Szerintem a nők többsége szereti a lágyan közeledő
férfit, mert eleve félnek tőlünk, illetve attól félnek, hogy túl
kemények, erőszakosak leszünk. Persze olyan nők is
vannak, akik épp erre indulnak be.” (férfi)
 „Szülő halála, gyermek születése, kórházban léte: teljesen
természetes, sőt vonzóbbá teszi a férfit.” (nő)[sírás]
 „Én kicsit sértve érezném magam, ha a barátom nyilvános
helyen nem lenne hajlandó megfogni a kezem. Egyébként
meg szerintem az emberek többsége szeret boldog párokat
látni.” (nő)

18. Érzelmek kimutatása verbális és
non-verbális módokon (férfiak) (2)
 „Az agresszió természetes férfi viselkedésforma -
lásd: állatvilág. De mi emberek vagyunk ezért meg
kell tanulnunk bánni vele. Helytelen a partneren
gyakorolni, kötelező a partner és a környezet
védelmére használni.” (férfi)
 „Az agresszió bizonyos, nem túlzó mértékben
szükséges, a családot védő viselkedés is lehet.
Akiből teljesen hiányzik, azt betapossák.” (nő)

19. Nem direkt kommunikáció (nők)
 „Biológiailag kódolt stratégiának tartom. Mert nőként számukra ez
természetes.” (férfi)
 „A nő nem pusztán azt akarja, hogy a partnere tegyen meg
valamit, hanem azt, hogy kérdés nélkül is tudja, mire van
szüksége, ezzel bizonyítva, hogy ismeri őt, és figyel rá.” (nő)
 „Talán ez is társadalmi szokás, hogy a nőnek nem »illik« akarnia
dolgokat, ezért csak utalgat. Szerintem itt is a nyílt kommunikáció
az megoldás a félreértések elkerülése végett.” (nő)
 „Mert arra tanítják őket, hogy a vágyaikat ne mutassák ki, ne
legyenek kezdeményezők, várják a messiást, passzívak és
szubmisszívek legyenek.” (nő)
 „ … a férfiak többsége nem érti meg a rejtjeleket.” (férfi)
 „A játszmázást utálom meg a manipulációt. Mindkét féltől.” (nő)

20. A szexualitás megélése mint
identitásformáló tényező és intim
kommunikáció
 „Biztosan vannak, akik szoronganak emiatt (…). De a szorongás
tárgytalan, aki a péniszmérete miatt szorong, az csak keres
valami megfogható dolgot, hogy a szorongást tárgyiasítsa. Így
hát inkább a szorongással kellene foglalkozni (…).” (nő)
 „Ha egy férfit érdekel a partnere testi- lelki jólléte, akkor az is
érdekli, hogy hogyan éli meg a szexualitását. Ha valóban tudni
akarja valaki, hogy milyen a szexualitás, többre megy az
ismerősök, barátok, szakértők és könyvek segítségével, mint ha a
médiára vagy a pornóiparra alapoz.” (nő)
 „ (…) érezni kell a megfelelő időpontot és a kérdésfeltevés módját,
vagy próbálkozhat különféle ötletekkel, ha beszélni nem mer,
aztán hátha bejön. Nem tudom, a férfiak hány százalékát érdekli
a női szexualitás, de az tény, hogy gyakran a saját teljesítményük
miatt érdekli őket. Megfelelő szakkönyvek és előadások
segíthetnek.” (nő)

21. A vonzó nő (1)
 „Olyan nőket kedvelek, akik magabiztosak, de nem
beképzeltek, van humoruk és
öniróniájuk, temperamentumosak, intelligensek, non-
konformisták, lázadók, van bennük társadalmi
érzékenység, hűségesek, megbízhatók, függetlenek.”
 „Hát legyen határozott, önálló, életrevaló. Ne mindent tőlem
várjon. De ne legyen parancsolgatós, hanem kedves és
közvetlen.”
 „Ne úgy tekintsen rám, mint egy férfira, hanem mint egy
barátra, társra, és ennek megfelelően bánjon velem, ne
játsszon szerepeket.”
 „A számomra vonzó nő önálló egyéniség, határozott, aki
nem mások reakcióinak tükrében létezik. Van önbecsülése
és önismerete, tisztában van képességeivel. Külső jegyeit
tekintve nyilván meg kell feleljen az ízlésemnek, de akárhogy
is néz ki, viselkedése és intellektusa pro és kontra
változtathat megítélésén.”

22. A vonzó nő (2)
 „Legyen természetes (ne legyen plasztikázva), legyen
közvetlen, kedves, határozott és önálló.”
 „Nem tudok válaszolni, mert bármelyik nő vonzó lehet.
Azt hiszem, talán a tekintetük fontos.”
 Toleráns, alkalmazkodó, valamennyire
házias, egyéniségét, báját, nőiségét bátran vállaló.”

23. A vonzó férfi
Őszinte, lelkiismeretes, becsületes, emocionális, döntésképes,
humoros (10), okos (7), intelligens (7), magabiztos
(3), jólelkű, tiszteli a nőket, megfelelően lehet vele
kommunikálni, önálló véleménye van, határozott (3), sportos
(2), jóképű (2), magas (3), férfias külsővel rendelkezik, nem
feltétlenül helyes, de sármos (2), markáns vonásokkal
(2), igényes a külsejére, szórakoztató (3), nem agresszív
(2), kedves, dolgos, kreatív (2), nyitott (3), ötletes, megértő
(2), családszerető (2), vidám, olvasott, művelt (4), sose
unatkozik, gyengéd, önálló, és meg tud védeni, ha arra kerül a
sor, szorgalmas, ambiciózus, felelősségvállaló, aktív, erős, rus
ztikus:), liberális felfogású, elfogadó, számomra szexuálisan
vonzó, tisztességes (2), szép a keze …

24. (1) Közéleti szerepvállalás
és politika a magánéletben
 A férfiak közszereplő státuszának prioritása alapvetően nem
kérdőjeleződik meg, bár elvi, gondolati szinten a nők
„csatlakozása” elfogadható, a törvényi, politikai „cselekvés”
az egyensúly kialakítására mégsem célravezető megoldás. A
társadalmi változásnak a kulturális normák változása
hatására kellene megtörténnie.
 Sokan úgy vélik, hogy a családi életre nincs hatással a
politikai klíma és értékrend, kirekeszthető a magánéletből.
Így az a téma, hogy a politika a férfiak privilégiuma elsikkad.
Ha mégis megjelennének véleménykülönbségek, akkor azok
kommunikációs konfliktusnak állítódnak be.

25. (2) A férfiak és nők magánéleti
szerepvállalása
 Az az ellentmondás érhető tetten, hogy míg a férfiak
elvállalnák a gyereknevelés és csecsemőgondozás
teendőit, és a házimunka sem idegen tőlük, addig a nők –
arra hivatkozva, hogy ezek a feladatok frusztrálóak a
férfiak számára - nem szívesen adnák át ezeket a
feladatokat.
 Ebből arra következtethetünk, hogy paradox módon a
nőknek nagy szerepük van a patriarchális rend
fenntartásában. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a nők
pozitív énképének a hagyományos női szerepek erős
„tartópillérei”, mivel nem épült be identitás-felfogásukba
az alternatívák választásának akarata és lehetősége.

26. (3) Gyermeknevelési elvek
 Nem találkozunk határozott álláspontokkal: nincsenek
tudatosan megtervezett gyermeknevelési stratégiák.
 Amint konfliktusok jelennek meg, értékválság alakul ki:
ezt a minták és normarendek hiánya magyarázhatja, azaz
a családok nem tudnak új szokásrendet létrehozni, és nem
képesek a gyerekek számára autentikus értékvilágot
bemutatni és közvetíteni.
 Pedagógiailag releváns kérdéssé válik, hogy az oktatási
rendszernek, az iskolának mennyiben lehet szerepe
átvállalni, és teljesíteni tudja-e a személyes és közösségi
kulturális és társadalmi viszonyok „regulázását”?

27. (4) A kulturális alkotás,
fogyasztói kultúra
 A kulturális alkotást illetően mindkét felfogás él: annak
genetikusan/esszencialista módón való meghatározottsága;
ill. azzal a társadalomtörténeti ténnyel való érvelés, hogy a
nők korábban nem jutottak hozzá az alkotás lehetőségéhez.
 A férfiak és nők nem tipikus foglalkozásválasztása nem
mutatott jelentős konfliktust, bár ez az elfogadás nem az
esélyegyenlőség elve mentén jelent meg, hanem mint
érdekesség – azaz a kulturális térben.
 A testkép / énkép témája olyannyira nem értelmezhető
válaszokat hozott, hogy azt kell feltételeznünk, hogy
hárítással van dolgunk. A valós identitásokról folytatható
dialógus kulturális tabuvá vált.

28. (5) Intim kommunikáció a szexualitásról
és párkapcsolati konfliktusokról
 A legszembetűnőbb, hogy egymás szexuális igényei
megismerésére igen kevesen választják a partnerrel való
nyílt megbeszélést. Megjelenik az a vélemény, hogy
elfogadható, sőt bátorítandó a nők kezdeményezése, de a
nők többsége mégis ezt változatlanul férfi privilégiumnak
fogja fel.
 A konfliktusok kezelésére kevesen választják annak nyílt
megbeszélését. Ehelyett gyakori a manipuláció „segítségül
hívása”. Úgy véljük, ennek oka, hogy nem áll
rendelkezésükre minta, kommunikációs szótár és
módszer, ill. a szélesebb kulturális közegben tapasztalható
hasonló viselkedésmód szivárog be a magánszférába.

29. (6) Érzelmek kimutatása verbális és
non-verbális módokon (férfiak), a
direkt kommunikáció kerülése (nők)
 A nők igénylik a férfiak non-verbális és verbális
érzelemkifejezését, de ugyanakkor elfogadják a
patriarchális szocializáció érzelemkifejezés-tilalmát is, sőt
nem utasítják el az agresszió alkalmazását sem. („Az
agresszió családot védő viselkedés is lehet.”)
 Nem merül fel az a gondolat, hogy a férfiak mindennapi
hatalma lehetetlenné teszi a nők nyílt
akaratnyilvánítását, és ezért alakult ki kulturálisan kódolt
szokásként az indirekt kommunikációs technikák
alkalmazása a köz- és magánszférában egyaránt.

30. (7) A vonzó férfi és
a vonzó nő „jellemzői”
 A nők férfi ideáljaiban egyértelműen megjelennek a
patriarchális rendben kialakult karakterjellemzők és
személyiségvonások, így azt kell feltételeznünk, hogy
ezzel annak fenntartásában a nők öntudatlanul is szerepet
játszanak.
 Azt várhatnánk, hogy a férfi oldalon is a patriarchális
rendbe illeszkedő női vonásokat találunk (pl.
alkalmazkodó, házias), azonban a férfi válaszok nem ezt
támasztották alá. Bár számot kell vetnünk azzal a
torzítással, hogy a férfi válaszolóink száma összesen 9 volt.

31. Gender pedagógia
 Ismeretek
 Gender fogalmának megértéséhez szükséges ismeretek
bevezetése
 A tananyagok tartalmában és feldolgozásakor sokféle gender
identitás és reprezentáció bemutatása
 Társadalom- és kultúraismeret prioritásként való kezelése
 Készségfejlesztés
 Kommunikációs készségek fejlesztése
 Szociális készségek fejlesztése
 Szemlélet- és attitűdformálás
 A gyermekek eddigi tapasztalataira és élményeire
támaszkodva esetek, viselkedésmódok, érzések és
gondolatok megbeszélése és értékelése