Radó Péter: a felsőoktatás átalakítása
Upcoming SlideShare
Loading in...5
×
 

Radó Péter: a felsőoktatás átalakítása

on

  • 841 views

A Hallgatói Hálózat fórumán tartott vitaindító 2011. június 16-án

A Hallgatói Hálózat fórumán tartott vitaindító 2011. június 16-án

Statistics

Views

Total Views
841
Views on SlideShare
841
Embed Views
0

Actions

Likes
0
Downloads
1
Comments
0

0 Embeds 0

No embeds

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

Radó Péter: a felsőoktatás átalakítása Radó Péter: a felsőoktatás átalakítása Presentation Transcript

  • A felsőoktatás átalakítása Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzi ó Humán Tanácsadó [email_address]
  • A felsőoktatás átalakítása
    • Ami várható: bármi (fogalmunk sincs)
    • Néhány tervezett változás:
    • Állami finanszírozású hallgatói keretek csökkentése 53 ezerről 30 ezerre (közvetlen megtakarítás kb. 16 milliárd)
    • Állami fenntartású intézmények számának csökkentése (29 -> 12)
    • Bizonyos képzéséi ágakban a bolognai szerkezet felülvizsgálata
    • Szigorúbb belépési követelmények
    • Finanszírozás módjának megváltoztatása
    • ...
  • Politika alkotás 1.
    • Nincs semmilyen koherens oktatáspolitikai stratégia. A NEFMI elszigetelődött, a felsőoktatással kapcsolatos alapvető döntésekre nincs érdemi befolyása
    • A felsőoktatás politikát (mint szinte minden más közpolitikai területet) dokumentálhatatlan, tényekkel köszönő viszonyt nem ápoló vélelmek és mítoszok határozzák meg
    • Az oktatáspolitika belesimul a NER-be: érdekegyeztetés, policy konzultáció nincs, helyette van politikai PR
    • A kormánynak nincs politikai ellenzéke, nincsenek forgalomban alternatív felsőoktatás politikák (egyetlen kivétel: FTT stratégiai anyag)
  • Politika alkotás 2.
    • Az intézményi alkalmazkodás gyengesége -> felsőoktatási szereplők körében erős felelősség áthárítás (államra, közoktatásra) -> szeretnék behívni az államot, hogy oldja meg a problémáikat
    • Azok a tervek, amelyek nagy ellenállásba ütköznek szinte minden esetben felpuhulnak
    • A felsőoktatás politikának nincs tudásháttere (kutató-elemző intézmények hiánya)
    • A politikák alapjául szolgáló mítoszokat a lakosság széles körben osztja -> a kormány kommunikációs előnyben van
    • A felsőoktatás szolgáltatás -> legfontosabb érdekelt csoport a hallgatók (HÖK?)
  • Vitaindító állítások 1.
    • A közfinanszírozási rendkívüli állapot részben mesterséges, a gazdasági helyzet nem indokolja az alapvető közszolgáltatások ilyen mértékű csonkolását (felsőoktatásban: 90 milliárd) ↔ hatékonyságjavító szerkezeti reformokra szükség van
    • Nincs diplomás túlképzés (indikátorok: elhelyezkedési esélyek, bérelőny, egyéni és közösségi megtérülés, kiszorító hatás) ↔ a felsőoktatásban valórészvétel túl alacsony és csökken
    • Nincs tandíj (ami nonszensz) és nincs (költségeket fedező és megélhetést biztosító) kiterjedt ösztöndíjrendszer -> a méltányosság biztosítása érdekében alkalmazható egyetlen eszköz az államilag finanszírozott férőhelyek magas aránya
  • Vitaindító állítások 2.
    • Nincs egységes és jól artikulált munkaerő-piaci érdek, a munkaerőpiac végtelenül tagolt (a politika gátlástalanul előnyben részesíti bizonyos szereplők érdekeit), az oktatás és munkaerőpiac között kétoldalú dinamikus kapcsolat van
    • Az állam nem képes felsőoktatási kapacitástervezéssel biztosítani az oktatás és munkaerőpiac illeszkedését. Az illeszkedést csak a piac biztosíthatja, az oktatás szerkezetének a kereslet hosszú távú trendjeihez kell igazodnia.
    • A felsőoktatás képzésszerkezete nem szakadt el lényegesen sem az egyes ágazatok GDP-belüli arányától, sem a foglalkoztatottak arányától.
  • Vitaindító állítások 3.
    • Az állam által kikényszerített integráció sem hatékonyságot, sem minőséget nem képes garantálni. (A felsőoktatás intézményi koncentrációja nem kisebb, mint a környező országokban.)
    • A bolognai rendszer alapvetően jól működik, a finomhangolására kellene törekedni.
  • Problémák (mindaz, amivel foglalkozni kellene)
    • Feszültség a felsőoktatás „bolognai” szerkezete és a hagyományos intézményi, tanulásszervezési, oktatási gyakorlat között:
    • Gazdag, rugalmas és átjárható tanulási pályák hiánya
    • Tanulás-intenzív oktatás hiánya (pl: egy tanítási óra hány hallgatói munkaórát generál?)
    • Nemzetközi referenciák és beágyazottság gyengesége
    • Intézményi működés elégtelen adaptivitása (gyenge belső és külső minőségértékelés)
    • Professzionális intézményi menedzsment hiánya